Omnen dimittite
spem, o vos intrantes!
Staff, és tagok által keresett karakterek

 
• Templomkert •
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Júl. 12, 2017 6:51 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7


Rafael & Iliana
Starry meeting


Szélesen elvigyorodom, ahogy azt mondja, életem végéig tudna mesélni.
- Minden alkalommal mesélhetne valamit, ha találkozunk. - tényleg szívesen hallgatnám a történeteit. Főleg a régi időkből, amikor még királyok és királyságok léteztek. Aztán halkan elnevetem magamat.
- Nem volna hihető, inkább az arkok barátai szeretnék lenni, mint az ellenségük. - mosolygom rá jó kedvűen. Aztán kiderül, hogy van egy lánya, aki szinte korombeli, meg is lepődök kissé.
- Hatalmasabb, tiszteletre méltóbb teremtés vagy, mint én.. de ha szeretnéd, tegezlek. - bólintok apró mosollyal. Közben már mondja is, hogy bármit kérdezhetek, de mielőtt még gondolhatnék valami kérdésre, már szinte meg is válaszolja azt.
- Szóval az angyalok is elfogadják? - ha már az Úr úgy tette. - És az édesanyja? Ő mit szól, hogy a lánya és a párja kontinenseket utaznak át? - kérdezem kíváncsian, még mielőtt teljesen elvörösödik a fejem. Meg is feledkeztem az arcomra tapadt betűkről. Zavartan nevetem el magamat.
- Nem mernék megkockáztatni egy puskát az ő keze alatt... - mondom egy mosollyal, miközben megpróbálom letörölni magamról a betűket. Persze azok már az arcomra vannak száradva, így víz nélkül aligha menne, ráadásul nem is tudom, pontosan merre van, így a zsebkendővel amúgy is rossz helyen simogattam magamat.
- Lejött...? - nézek rá kérdően.

Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Júl. 12, 2017 1:40 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7


Megkönnyebbülten sóhajtok, miközben kacagása ott cseng a fülemben. Én ezt tudnám elhallgatni bármeddig.
-Történetem az lenne annyi, hogy életed végéig hallathatnád.
Félig meddig viccnek szántam, hogy tartsa meg amúgy. Aztán vele nevetek én is.
-Ugyan, elég lenne csak azt mondanod, hogy megnyúztál egy arkangyalt. ha elég hihetően adod elő a legtöbb démon azelőtt visszaiszkol a pokolba, hogy kinyitnád a bibliát.
Amikor viszont a lányomra terelődik a szó, elhallgatok, de a mosolyom nem múlik. Bólintok. Jól hallotta. Vajon mit árul el az, hogy mindössze két arkangyalnak van csak gyermeke, Lucifernek, és nekem? Már, a nyilvánvalón kívül, Luci mindig értett hozzá, hogy rossz társaságba keveredjen.
-27, és ne magázz kérlek. Nem vagyok én érsek..vagy nem is tudom...
Sóhajtok egyet, és előre nézek.
-És bármit megkérdezhetsz tőlem - mondom azért még mindig vidám hangon - legfeljebb nem válaszolok.
Visszafordulok felé, és kissé komolyabban felelek a ki nem mondott kérdésre. Mentségemre legyen mondva, kitaláltam volna akkor is, ha nem hallom. Lassan 30 éve
ezt kérdezi mindenki:
-Miért vannak még meg a szárnyaim? Nos, apám szerencsére nem oly hirtelen haragú, mint az ószövetségben. Nem is annyira hippi, mint az újszövetségben, de azért lehet vele beszélni többnyire.
Aztán egy bólintással nyugtázom megint. Baker...hát, akkor sokkal jobban nem fogja felforgatni az életét az, hogy ismer engem. Szegény lány tudja, hogy kell belenyúlni a közepébe...
-Akkor ez az oka annak, hogy az arcodra is puskát írsz? - Kérdem, halványan mosolyogva, aztán nyújtok neki egy zsebkendőt - Ha rám hallgatsz, szerintem ott túl feltűnő helyen van.
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Júl. 11, 2017 6:49 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7


Rafael & Iliana
Starry meeting


Egy rövid válasszal kezd, majd int. Amint leülök mellé, bele is kezd a hosszabb válaszba, amin gondolkodnom kell. Szóval nem születnek bölcsnek. A testük nincs útban a lelkükhöz és az emlékeikhez. Ezzel arra utal, hogy életük minden percére emlékeznek? Tényleg, ők vajon hajszál pontosan fel tudják idézni az emlékeket, vagy csak olyan felületesen, mint mi? Közbe azonban nem kérdezek, inkább halkan elnevetem magamat.
- Engem nem zavar. Kíváncsi teremtés vagyok, szívesen hallgatok ilyesmiket, vagy történeteket. - mosolygok rá kedvesen, majd ismét elkuncogom magamat.
- Persze, beleillik... - viccelődök én is. - De nálam csak porosodna. Nem hordhatom, mert egyrészt nagy rám, másrészt továbbra is szándékomban áll titokban tartani, hogy találkoztam önnel. Egy olyan felső pedig kérdéseket hoz fel másokban, ha meglátják a tulajdonomban. - mondom, nem félve attól, hogy bárki meghallja. Úgy sejtem, hogy ahogy eddig is, úgy most is törli mások emlékeit. Ha pedig nem... hát inkább azért körbe pillantok, hogy van-e a kertben valaki más is rajtunk kívül, bár a sötét miatt nem igazán látok semmit, csak árnyakat, a csillagos eget, és a gyertyafénnyel megvilágított férfit.
- Van egy lánya? - lepődök meg. - Hány éves, ha kérdezhetem? - kíváncsiskodom tovább. Fura. Úgy tudom, hogy az angyaloknak csak embertől lehet gyermekük, de az szigorúan tilos mindkét oldalról. Mármint, nem ez a fura, hanem az, hogy a férfi e szabály ellenére sem bukott... Talán csak elszólta magát. A kérdésre felocsúdva pillantok az épület férfi szárnya felé.
- Nem csak lesz. Már az is egy ideje. - mondom egy halvány mosollyal. Habár nem könnyű a férfi mellett, egyelőre kitartok és tanulok mellette.

Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Júl. 10, 2017 6:49 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7


-Semmit...és ugyanakkor mindent. - Abszolút komoly, mély hangom mondom ezt neki, de nem hagyom ennyiben a dolgot, és miutánn biccentettem neki, hogy üljön le nyugodtan,valamivel lágyabb hangon elmagyarázom: - Az ilyen szerencsesüti bölcsességek például úgy tűnhetnek, mintha természetesen jönnének, de valójában sokáig tart, hogy hihetőek legyenek, bármennyire semmitmondóak is. A lényeg, hogy gyakorlatilag igen...bár nekünk egyszerűbb. Nincs útban a testünk, hogy elérjük a lelkünket, így az emlékeinkhez is szabadabban hozzáférünk...bocsi, nem szoktam ilyen sokat dumálni, ha nagyon zavaró szólj rám nyugodtan.
Zavartan megvakarom a tarkóm, majd legyintek.
-Tartsd meg nyugodtan, manapság úgyis nagyon kitűntem vele, neked meg egyébként is jobban áll. Ahogy elnézlek be is illik a ruhatáradba.
Ezt egy picit élcelődve jegyzem meg. Elég szokatlanul fest ebben a gótikus apáca öltözékben. Nem szokatlanabbul mint én a könnyű páncélban az igaz, de akkor is. Annak viszont én is örülök, hogy újra összefutottam vele, nagyon is. Kár, hogy többet nem szabad...de most már tényleg.
-Hiányzott a csend és nyugalom. Az egyházért sosem voltam oda különösebben, de az épületeik valahogy mindig békével töltenek el. Gondolom mert otthonra emlékeztet...vagy ha a városra gondolsz, a lányom úgy gondolta, az, hogy maradjon nyugton amíg visszajövök az új titkos kód arra, hogy utazzon át a kontinens másik oldalára. amúgy jó gyerek, csak ne lenne olyan lehetetlen....mint az apja...
Halkan sóhajtok. Már megint túl sokat dumálok. meglepően túl sokat. El is hallgatok, és felé fordulok.
-És te? Ezek szerint Baker tiszteletes lesz a mentorod?
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Júl. 05, 2017 3:11 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7


Rafael & Iliana
Starry meeting


Arra ébredek, hogy teljesen elzsibbadt a bal karom. Lassan kelek fel az asztalról, amin eddig támaszkodtam és aludtam. Fáradtnak érzem magam. Az előttem lévő könyvre pillantok, amelybe magam írtam sorozat. Az alsó sarkon a betűk haloványok egy körben, épp ott, ahol az arcom feküdt. Fél kezemmel megdörzsölöm szemem, majd arcomat, de sejtem, hogy a betűket csak akkor fogom tudni letörölni, ha tükörbe nézek. Az nincs ebben a szobában, ahogy víz se. Az ablakra, majd az órára nézek. Nem volt szándékomban, hogy elaludjak, főleg nem ilyen sokáig. A kötelező esti imádságról le is maradtam ezek szerint. A nővérek biztosan az orromra koppintanak majd, ha nem is erősen. Tudják, hogy miért vagyunk itt, és még is próbálunk, próbálok megfelelni a szabályoknak. Például, hogy nem hordhatok nadrágot. A kissé dundi apácák ruhái közt nehéz volt találni rám illőt, de végül egyikük megtalálta régi ruháját, amit nekem adtak. A főkötőt is szerették volna, ha hordok, de megmondtam, hogy én nem azt az irányt követem, így nem minősülök apácának, hanem papnak, szóval ha nem baj, a fátylat még se venném fel. Persze felfújták magukat, mint a pulykák, mert mi az, hogy nem hajlok meg az ő akaratuk előtt, de a mester mellett az első, amit megtanultam, a határozottság, úgy hogy végül nem erőltették rám. Becsukom a könyvet, ami félig van írva (a Biblia rövid összefoglalása), majd a kezembe véve elindulok. Az aligha magasított sarkú magassarkúban próbálok hangtalanul közlekedni, nehogy felhívjam valamelyik apáca, vagy pap figyelmét. A kert köti össze a koedukált helyiséget - illetve nem csak az, de arra nagyobb a valószínűsége, hogy elkerülök mindenkit - a kifejezetten női vagy kifejezetten férfi szárnnyal, lakrészekkel. Kissé megtorpanok, mikor kilépve az ajtón meglátom a gyertyafényt és egy alakot a sötétben, de végül halk sóhajtással indulok tovább. Ha leszidnak, leszidnak, túl esek rajta... Túl esnem azonban nem kell. Fáradt arcom szinte felderül, ahogy meghallom a hangot. A fel nem tett kérdésre adott válaszra majdnem elnevetem magamat. Ismét sóhajtok, de most szinte megkönnyebbülten. Oda sétálok, mellkasomhoz ölelve kezeimmel a könyvet, és lemosolygok rá. Meg is feledkezem arról, hogy arcomon még nyoma maradt a házifeladatomnak, pár fekete betűképében.
- Van egyáltalán bármi, amit tanulniuk kell? - nevetek halkan, majd egyik kezemmel elengedve a könyvet a padra intek.
- Jó estét. Leülhetek? - kérdezem, s ha megkaptam az engedélyt, el is helyezkedek.
- Örülök, hogy újra találkoztunk. Ne felejtsen szólni, hogy visszaadjam a felsőjét... - pillantok rá mosolyogva. Furcsa most ilyen ruhákban látni, de nem mondanám, hogy rosszul áll neki.
- Mi járatban erre? - kezdek laza beszélgetésbe. Meg sem próbálok ellenállni a késztetésnek. Felesleges, ez már legutóbb is kiderült.

Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Júl. 03, 2017 11:53 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7


Az elmúlt pár hétben sikerült megtalálnom önmagam. Többet koncentráltam a céljaimra, és sikerült Sophie-val is megtalálni a közös nevezőt többé kevésbé. Minden aggodalmam ellenére sem rá, sem pedig rám nem akadt senki egyetlen bizonyos malőrt leszámítva, szóval összességében azt hiszem minden a legnagyobb rendben van.
Néhány napja elvittem a lányomat túrázni a természetbe. Bevallom, egyik hátsó szándékom az volt, hogy messze repüljünk mindentől, ami veszélyt jelenthetne rá, és 4000 kilométerre minden lakott területtől nagyon békés tud lenni a táj, őt azonban inkább a végtelennek ható eperföldek ígérete győzte meg. Még versenyeztünk is, hogy ki tud többet leszedni. A végén kicsit morogva jegyezte meg, hogy a telekinézis nem ér, és talán tényleg kicsit túlzásba estem, már csak azért is, mert mindkettőnk bendője véges, ezért San Francisco ingyenkonyhája egyik reggel 4 láda epret talált nyitáskor, két rejtélyes jótevő által.
Mindig azonban nem lóghatok gyermekem nyakán, és a másik rejtekhelyemen egyre több a pimasz állat, ezért ma este szép nyugodtan üldögélek a templom kertjében és egy gyertya fényénél olvasgatok. Hogy pont annak a templomnak a kertjében vagyok, ahol Iliana dolgozik természetesen nem véletlen. A múltkori incidens óta jobbnak látom szemmel tartani ezt a helyet. Akkor is itt állítottak csapdát, és nem szeretném megkockáztatni, hogy megint ilyesmi történjen. Egy ponton azonban nagyon elmerülök Orwell regényében, és csak akkor hallom meg a lépteket a hátam mögött, amikor már túl késő lenne úgy tenni, mintha nem lennék itt. Becsukom a könyvem, és még mindig háttal neki szólalok meg halkan, nyugodtan.
-Felnőttként teremtenek mindannyiunkat, szóval igen, azonnal tudunk repülni.
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Júl. 03, 2017 8:49 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7


Templomkert - Page 7 Fay-Gardens-Slider
Ajánlott tartalom
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
7 / 7 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett TagjainkFajaink létszáma

Nincs


●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 13 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 13 vendég :: 2 Bots

• Fajaink száma •
Arkangyal
2/2
Leviatán
7/6
Angyal
1
Démon
14
Bukott Angyal
4
Ember
4
Félvér
4
Harcos Angyal
4
Vadász
5
Nephilim
7