Welcome to hell or heaven frpg
- Staff és tagok által keresett karakterek -

 
reveal your secrets

Ophilia


St Gabriel Church - Page 3 Mektupp
☩ Történetem :
☩ Reagok :
786
☩ Play by :
Blake Lively
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Okt. 27, 2018 12:02 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


To Ramiél
If the soul is left in darkness, sins will be committed. The guilty one is not he who commits the sins, but the who causes the darkness
Tanulni mindabból, amit eddig láttunk?
- Ha megtennénk jó néhány lépéssel a többiek előtt járnánk - kezdem el rágcsálni újra alsó ajkamat. Tanulni. Ehhez több idő kell és csend. Legfőképp magány, egy halom papír, toll. Mindent le kell írnom, egymás mellé tennem. Kielemeznem, mi az amit én láttam mik lehetnek azok, amiket nem láttam, de megtörténtek és kézzel látható jegyei vannak. Ebből egy mintát összeállítani.
Elmém teljesen máshol jár, szemeim üvegesek lesznek, testem enyhén akkor rázkódik meg, amikor Ramiél újra hozzámszól.
Sűrű pislogásokkal karöltve tekintek fel rá. Segítő kezét elfogadom, felhúzom magam. Lábaim alatt sercegnek az üvegtörmelkék. Újra elveszek elmémbe. Mi lenne az a hely, ahol békében tudnék…
Oh, drága Alexandria, te elhagyatott gyönyörű könyvtár. Mégis túl evidens. Túl sokan keresnének ott. Olyan helyet kell találnom, amire senki sem gondolná, hogy ott vagyok. Az utóbbi időben túl sokan leptek meg jelenlétükkel, vagy mert tudták, hogy merre is járok. Ennek itt most vége fog szakadni.
- Ha megjelenik előttük - teszem hozzá. - Nem tudom, hogy miért hívta őket életre. Nem tudják ők sem. Ha tippelnem kellene csak káoszt akar szítani a világba. Megjelent egy új faj, melyről senki sem tud semmit. Választhatnak oldalt, de össze is foghatnak mindenki ellen. Ismeretlenek számunkra, talán még azt sem tudjuk, hogy miként lehet megölni őket, habár… Az angyalpenge elég sok mindenre megoldás, nem? - mosolygok rá. Hát igen, az enyém fennragadt a mennybe. Mert volt időszak, amikor voltam annyira gyermeteg, hogy elhiggyem: senkinek sem akarok ártani, de…
Ne térjünk el a tárgytól, mert az ark éppen valami fontosan mondd. Én pedig úgy pislogok rá, mint borjú az új kapura, ki nem hisz a fülének. Kettőt pislogok újra. Majd újra csak kettőt.
- Most jól értem, hogy ki akarod kukkolni őket? - pislogok nagyokat. Ekkor előveszem a kezemet, nevetve fogom meg a mutatóujjam, aki épp számol. - Egy, fogalmunk sincs, hogy összehívja-e őket. Kettő - fogom meg ezúttal a mutatóujjam. - Ha meg is teszi, mégis mi ezt honnan tudnánk meg? Habár ezt még ki is tudnám küszöbölni - vallom be, de akkor is ott van még egy, amivel a középső ujjamat fogom meg. - Amara egy istenség. Előtte ugyanúgy nincsenek rejtve dolgok, mint az Öreg elől. Előle nem tudunk elbújni, pontosan tudná, ha épp kihallgatjuk őket, hacsaaaak. Szerinted Amara mennyire ismeri a régmúlt lehallgató készülékeit? - végül is mindenre van valamilyen megoldás, nem igaz?
S ki vagyok én, ha nem az, aki mindenre találjon is egyet?
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Okt. 23, 2018 8:46 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


to Ophilia
- Komolyan?
Meglepődök a szavait hallva. Közben elveszem a kezem, mert úgy érzem, menten összeroskad itt nekem és mivel felállni készül, inkább segítő kezet nyújtok neki ebben.
- Semmit sem tanultál mindazokból, amit eddig láttál?
Nem, nem hiszem. Mi, arkok, a kezdetek óta létezünk, és nem merném azt állítani, hogy mindent tudó lennék, vagy hogy semmiből sem tanultam, azt meg főképp nem, hogy nem kellett tanulnom. Atyánk Mennybéli zsarnokságához képest az, amit Amara elvár tőlünk, számomra egy könnyű séta a parkban. Ophilia mintha másképp gondolná. A baj csupán az, hogy vannak részek, amikre nem emlékszem. Talán pont azért, mert nem fontosak. De bosszant, egyre inkább dühít a tudat, hogy amióta itt beszélgetünk, úgy érzem, mint aki égve hagyta otthon a rezsót és amiatt le fog égni a lakás.
- Igen, próbát tehetnénk.
Elkalandoztam, de a kérdése lecsengett, hangosan. Először magamra mutatok.
- Érdekelne a reakciójuk egy olyan esetben, amikor maga a Sötétség szolgája tesz jelenést előttük.
Most pedig rá.
- És akadna egy olyan, aki észrevétlenül kiértékelné a látottakat.
Cinkos mosoly húzódik az arcomra, mert igazából az észrevétlen lehet tökéletesen a szemünk előtt is ám. Persze, Ophiliára gondolok.
- Noha az Úrnővel történt beszélgetésünk alatt egy szó sem esett róluk, így nem az én dolgom lenne rájuk kopogtatni az ajtót. Viszont így meg sincs tiltva. Te tanulni akarsz, én meg kíváncsi vagyok, mit kaptam még tőle.
Igazából azokra a lényekre is, habár az elmém mostanában folyton azt sugallja hogy ami nincs velem, az vesszen. Ebből fakadóan élvezem a romlást, a pusztulást és minden olyan dolgot, amit korábban nem. Ebbe a körbe beletartozik a randalírozás is. Élvezettel vertem szét a templom berendezéseit és kergettem szanaszét a lökött embereket. A penge élére hányni őket majdnem olyan örömteli volt, mint az előbbi tánc Ophiliával.
reveal your secrets

Ophilia


St Gabriel Church - Page 3 Mektupp
☩ Történetem :
☩ Reagok :
786
☩ Play by :
Blake Lively
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Okt. 23, 2018 3:31 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


To Ramiél
If the soul is left in darkness, sins will be committed. The guilty one is not he who commits the sins, but the who causes the darkness
A megvilágosodás hirtelen jön meg számomra. Halk “oh” hagyja el ajkaimat, miközben hallgatom a bölcs ark szavait. Hát persze, így már minden világos, de nem értem. Egykor a rébuszokban beszélteket is pontosan megértettem. Most pedig…
- Mindig is az emberek voltak. Gabriel és azért választotta őket célpontul. Nem miattunk, angyalok miatt, vagy épp démonok miatt fog Isten visszatérni. Habár kérdéses, hogyha minden lélek eltűnik az emberekből, az is mennyire fogja majd érdekelni - gondolkozom, csupán csak hangosan vállaimat vonogatva.
Ha engem kérdeznek semennyire. Ha engem kérdeznek Amara csak az idejét vesztegeti, semmi értelme sincs annak, amit csinál. De persze engem megint senki sem kérdez. Miért is tennék? Továbbra is csak egy bábu vagyok, semmi több. Ezúttal nem az Öreg kezébe, hanem a Sötétség kezében. Egyik kutya a másik eb.
- Láttunk már nagyobb csodákat. Na meg jelenleg még a démonok is jobban védik az embereket, mint az angyalok. Gondolj csak bele ha nincs lélek, nincs porhüvely, nem tudnak mit megszállni. Igazad van borítékolható. Viszont egy rizsszem is képes átállítani a mérleg nyelvét. Így egy angyal, vagy démon is képes lehet az egész előnyünket megfordítani - nem lehetünk, most nem, olyan balgák, hogy azt higgyük, mi vagyunk a nyeregbe. - Minden nagy birodalom ebbe bukott bele, legalább mi legyünk már előrelátóbbak - vonom fel kérdőn az egyik szemöldököm.
A legnagyobb ark és a legtöbbet tudó angyal nehogy már abba a hibába essen. Ez egyszerűen… Csak szörnyű lenne.
Lopva figyelem a mozdulatát, miközben a padhoz sétál. A jókora kaszát veszi a kezébe. Valahogy  ijesztő, de egyben jól is áll neki. Amolyan… pont hozzá illik. Érdekes, hogy Isten sose látta ezt, de Amara rögtön. Szemöldököm csak egy pillanatra vonom össze, mielőtt újra megszólalhatna.
Nevemre akaratlanul is kissé összerázkódom. Kezei súlya alatt úgy érzem, hogy menten összeroppan a válam. De nem azért, mert rá nehézkedne. Mintha minden, egyszerre most ülne a vállamra. Amara terhe, a saját terhem, az, hogy senki sem képes belátni az igazat, de nem csak most. Eddig sem.
- De… - kezdenék bele, hiszen igaza van. - Persze, a kihívások, igaz? Eddig túl egyszerű volt nekem is minden. Mindent végignéztem, így nem kellett pluszba semmit sem tanulnom - sóhajtok egy hatalmasat.
Talán ez zavarna? Ugyan már, ez a kihívás nem fog megállítani. Ez legalább végre egy olyan, amelyet könnyedén el is érhetem.
- Próbát? Pontosan mire gondolsz? - vonom fel mindkét szemöldököm egyszerre. Magam mellett megtámaszkodva tolom fel magam is álló helyzetbe. Szakadt ruhámról lesöpröm az üvegszilánkokat.
Az előbbi mélabúságom szinte semmivé lett. Arcomra derűs mosoly költözik. Mintha az előbbi nem is velünk történt volna meg.
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Okt. 23, 2018 12:42 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


to Ophilia
Ophilia arcára kétség telepedik meg. Nem tudom miért, először fel sem merül bennem, hogy miattam. Aztán egyre inkább úgy érzem a szavait hallva. Valószínűleg nem értette meg az előbbi mondanivalóm súllyát.
- Az Úrnő terjeszkedik. Most is, míg mi beszélünk és jól érezzük magunkat. Az emberek a kulcs, Ophilia!
Van elképzelésem arról, mit rakott össze a fejében, de az eléggé távol áll a valóságtól. Mint mondtam, még vért sem kell ontanunk. Persze az sok idő, nem máról holnapra fog bekövetkezni.
- Tudok a szövetségről.
Nekem azonban nem az a dolgom hogy ezzel egy fikarcnyit is foglalkozzam. Amaranak egyértelmű parancsa volt, amit teljesítenem kell. Most félnem kellene? Mitől? Hiszen nemsokára mind a semmivé foszlunk.
- Fogalmuk sincs, mivel fognak szembenézni. Szerintem ott tartanak, hogy kidolgoznak egy élhető együttműködést, tekintve hogy Lucifer démonai nem kezes bárányok. De mivel szövetségben vannak, muszáj lesz őket kordában tartaniuk. Ami hidd el nekem, nagyon nem lesz így! Össze kell állítaniuk a védelmet, mind a két városban, az erőforrásaik és a seregeik megosztottak lesznek. Mindezek mellett ha fel akarják kutatni az isteni eredetű tárgyakat Amara megölésére, akkor halmozottan kevés idejük maradt erre, ráadásul ehhez is el kell különíteniük egy kisebb osztagot. Ebben a rálátásban..szerintem..borítékolható a káosz és az anarchia! Ha csak valami isteni csoda nem történik, de mint tudjuk, Atyánk eltűnt és talán nem tér vissza sohasem! Mihály pedig nem fogja egy varázsütésre eggyé kovácsolni a csőcseléket!
Úgy érzem közöltem vele én hogyan látom az egészet, és miért nem vágom földhöz magam az alma emlegetése kapcsán. Ophilia tud mindenről, így meg tudja akadályozni őket. De azzal is számolhatunk, hogy valamelyik mohó démon belekontárkodik és magának szerzi meg. Mint Abaddon. De rajta túl is hosszú az a lista és mindegyik listás Lucifer vérét óhajtja, meg talán a világuralmat. Nincs is jobb annál, mint a saját levünkben főni meg. Ezt már egy párszor végig gondoltam. Miközben beszélek, lassú léptekkel indulok az egyik padhoz, amelyikre az Aratót döntöttem, most a kezembe fogom, így fordulok felé. Valamiért megint saját magát kezdi el hibáztatni és nem értem az okát. De a szomorúság átkúszik rám is, apró hullámokban önt el. Együtt érzően figyelem a mozdulatait és megint átsuhan az agyamon, hogy valamit elfelejtettem.
- Ophilia.
Ejtem ki a nevét halkabban, és odalépkedem hozzá. Szabad kezemmel, ha engedi, akkor megérintem a vállát.
- Te vagy a Tudás angyala. Ha nem tudsz valamit, akkor ismerd meg! Tanuld meg!
Ami azt illeti okosabb nálam, akkor miért nekem kell ezt kimondanom? Magunk közt szólva, az előbb kiderült hogy én sem tudtam róluk.
- Tehetnénk egy próbát velük. Akkor talán rájöhetünk, Amara mit akar velük kezdeni. Mármint hogy miért engedte ki őket.
Nem vagyok biztos benne hogy olyan jó ötlet, mint amilyennek hangzott. Viszont megismerni a természetüket, az eredetüket csak így lehet.
reveal your secrets

Ophilia


St Gabriel Church - Page 3 Mektupp
☩ Történetem :
☩ Reagok :
786
☩ Play by :
Blake Lively
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Okt. 16, 2018 6:04 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


To Ramiél
If the soul is left in darkness, sins will be committed. The guilty one is not he who commits the sins, but the who causes the darkness
Szavai teljesen értelmetlennek tűnnek számomra. Persze, sose hittem volna, hogy valaha is fel fogok érni egy ark gondolataihoz, esetleg bölcsességéhez. Mégis nehezemre esik lépést tartani a hirtelen irányt váltott monológjával.
- Én… - kezdek bele enyhén elnyíló ajkammal. Messzi földön híres vagyok a gyorsan járó fogaskerekekről, éles elmémről. Hogy mindent röpke pillanatok alatt átlátok, s lám, itt ülve a törmelékek között… Nem jönnek a gondolatok. - Nem értem - vallom be töredelmesen, szégyenkezve hajtva le a fejemet. A már begyógyult sebemre lassan rászáradó vért kezdem el kaparni.
Valami régi érzés lesz úrrá rajtam. Szégyenkezek egy olyan előtt, aki tőlem hatalmasabb. Meglehet más lenne a helyzet, ha nem egy oldalon állunk. Ugyanis nem tudom elképzelni, hogy még egyszer akár Michael, akár Gabriel előtt szégyenkezzek.
- A kérdés csak, hogy mennyire lesz jó, mármint… Michael az utóbbi időben elég ostoba, de a legtöbb angyala nem. Ismerem őket, egytől, egyig. Tudom, hogy nem hagynák, ha látnák. Mi lenne… - ajkamba harapva, vágom el szavaimat.
Nem tudom, hogy miként tudnám megfogalmazni azt, ami a fejembe jár. Az biztos, hogy nyíltan nem támadhatjuk meg a várost. Bármennyire is védik őket, de talán…
Fel sem tűnik, hogy milyen sebesen rágom az ajkamat, amíg enyhe fémes ízt meg nem érzek a számba. - Nem dolgozhatunk nyíltan - jegyzem még meg.
Hiszen ha megtesszük sokkal többet vesztünk vele, mint nyerünk. Mégis… Igen, Gabriel majd eltereli Michael figyelmét, de az itteni angyalokét?
- Vagy a végén tőrbe csalnak és oda az egésznek. Ramiél, ennyire azért ne légy meggondolatlan - tekintek fel rá, először, mióta fejem szégyenkezve lehajtottam. Ajkam szegletébe kacér mosoly bújkál. - Az igen, viszont szövetségről beszélnek. Sőt mi több, úgy hírlik, hogy a nemrégi felfordulásba az Ördög maga járt a városba - hajtom enyhén oldalra a fejemet. Az már más tészta, hogy milyen eredménnyel, de ebbe ne menjünk bele.
Ezután figyelmesen hallgatom. Megmaradt emlékek? Vajon Amara blokkolta? Vagy mi történhetett? Ugyanis én mindenre emlékszem, mi egykor velem és másokkal is megtörtént, de rá… Más hatással lenne a Sötétség? Vajon azért, mert egy ark?
Akaratlanul szorul ökölbe a kezem. Némán figyelem szemem sarkából, ahogy feláll mellőlem. Én mégsem mozdulok. Egyre sötétebb gondolatok jelennek meg elmémbe.
- A tudás angyalának teremtett meg - szólalok meg nagyon csendesen. Mégis tudom, hogy ő hallani fogja. - Az lett volna a sorsom, hogy mindenről tudjak, jó, vagy rossz. Racionálisan mérjem fel. Erre elvesz valami fontosat, ostobának érzem magam tőle. Hiszen ők itt vannak és… - nem tudok róluk semmit. Frusztrál, ezt soha nem is tagadtam. Frusztrál, ha nem tudok valamit, és ez az érzés, vagy legyen bármi is, ami kivált belőlem… Nem tetszik
Fel sem tűnik, hogy egyre hevesebben, egyre szaporábban veszem ettől a levegőt. Újra eszembe jut a szőke nő…
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Okt. 12, 2018 6:09 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


to Ophilia
Ophilia kérdésére is elfintorodom, sajnos a szavaira rögtön bevillant egy kép. Nem, és én elhatárolódom ezektől. Ugyanakkor az hogy találkozott már eggyel, egy újfajta tapasztalat neki, nem nekem. Teljesen kirángatott a téma az előbbi tánc öröméből. Most már azon kattog az agyam, hogyan lehetne ebből az egészből a legjobbat kihozni Amara számára.
- Tudod én azt gondolom, hogy mind megsemmisülünk, ami számukra ritka nagy kegy. Mert én addig sanyargatnám őket, amíg még mozognak. De tekintve hogy nincs ítélethozó, és az elmúlás borítékolható, ennek tudatában...felhasználhatóak.
Igen, ez a helyes kifejezés rá. Teljesen mindegy melyik volt ellenszenves és melyik nem. Nekünk már nem kell válogatnunk az eszközök és az erőforrások között.
- Az Amara által megszállt emberek száma napról napra nő, hamarosan elegendően leszünk, hogy bevegyük San Francisco-t. Nagyjából egy hónap és az emberek által becsben tartott város elesik, még csak vért sem kell ontanunk, mert mindenki az ő hatalma alá kerül, aki pedig nem...
Sejtelmesen elharapom a végét, nyilvánvaló hogy aki nem az halál fia lesz, vagy sikerül elmenekülnie egy időre. Egyáltalán nem magas lóról beszélek, tudom, amit tudok. Hiszen amióta megkezdtem az utam, az Arató megtette a dolgát, és idáig követtek ezek a megszállott emberek, míg el nem küldtem őket a fenébe. Most terjesztik a kórságot helyettem is.
- Az Úrnő olyan hatalommal ruházta fel az Aratót, hogy egyetlen angyal vagy démon sem kihívás többé. Ha van eszük, nem állnak az utamba, ha nincs, akkor a saját erejükkel növelik Amara hatalmát.
Széles és annál gonoszabb mosollyal taglalom eme titkot, melyet csupán csak Ophiliával osztottam most meg. Nézzen körbe! A templom üres, nincs már olyan hely, ami menedékül szolgálhatna a csőcseléknek. Az egyetlen, aki tenni tudna ennek ellenére, az sehol sincs. Talán csendben figyeli, miként tűnik tova a szeretett bolygója. Most még biztonságos a város, de meddig?
- Mihály és a többiek már alig tudják felügyelni a beszivárgó idegeneket és hiába ha őket nem is sikerül elsőre az Úrnő oldalára állítani, tenni már aligha fognak tudni ellene.
Kezdetben voltak kétségeim, de most itt nincsenek, mert saját magamon is tapasztalom hogy egyre erősebb leszek. A naív kérdése egy percre kizökkent.
- Emlékek?
Az előbb inkább rémképeim voltak, azok nem lehettek emlékek.
- Van, ami megmaradt. Még Atyánk idejéből. Rád és a testvéreimre is emlékszem. És vannak egyéb emlékeim különböző időkből és különböző helyekről. Miért akarod tudni?
Most még ő is azt érezteti velem, mintha emlékeznem kellene valamire. Hát, ha fontos, akkor csak emlékezni fogok, vagy talán most figyelmeztet rá, de ha nem...akkor minek rugózzak ezen? Lassan felállok az üvegszilánkok közül.
- Nekem most az a dolgom hogy terjesszem a sötétséget, hogy minél több embert Amara oldalára állítsak és ha valamelyik testvérem, vagy démon az utamba áll, annak erejét is az ő javára fordítsam. És hogy miként művelem azt, az számára nem érdekes.
reveal your secrets

Ophilia


St Gabriel Church - Page 3 Mektupp
☩ Történetem :
☩ Reagok :
786
☩ Play by :
Blake Lively
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Okt. 09, 2018 6:29 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


To Ramiél
If the soul is left in darkness, sins will be committed. The guilty one is not he who commits the sins, but the who causes the darkness
Hangos nevetésem tölti be a teret. A régi falakról visszhangzik a szinte üres kegyhelyen. Valóban nem lehetett egy szép látvány kettejük násza, valahogy nem sajnálom, hogy erre a részletre Pont nem emlékszem. De minden más zavar.
- Undorítóbb, mint egy démon és egy angyal násza? - vonom fel a szemöldökömet. Azt kötve hiszem.
Nem is csak a szentségtörésből kifolyólag, hanem mert… Fény és Sötétség… Újabb emlékek egy esős napról. Fejemet könnyedén megrázom, miközben elhessegetem eme gondolatokat a fejemből. Igen, ez nem más, mint undorító. S ennek így is kell lennie.
Kezemből a körmeim segítségével piszkálom ki a szilánkokat. Persze könnyedén megtehetném az erőmmel is, ezekre mégsem pazarolnám el. Időm van, a fájdalom, melyet érzek elenyésző. Volt már rosszabb is, lássuk be.
- Találkoztam eggyel. Belenéztem a fejébe, de még számomra is túl zavaros minden - azon túl, hogy megígértem neki, hogy nem beszélek róla… Most mégis muszáj vagyok. - Vannak egy páran, arcokat talán még felismerem, neveket egyáltalán nem tudok. Az biztos, hogy Amara engedte ki őket Ménész Ládájából. Amikor a segítségemet kérte. Említette, hogy fogságba vannak olyanok, mint ő maga is. Akiket nem akart Isten látni ezért úgy döntött, hogy eldugja a világ elől - rázom meg a fejemet.
Noha az egyikkel való legutóbbi találkozásom igen aggasztónak bizonyult.
- Vélhetőleg azért engedte ki őket, hogy az Ő útját segítsék, mégis… Az egyikük… Egy Marcus nevezetű… Kissé hálátlannak bizonyul irányába - rázom meg a fejemet. Mégsem tápászkodom fel a földről, mint a rossz gyerekek úgy ülünk a törmelékek között. A törött ablakon keresztül bámulok ki az égboltra.
- Fogalmam sincs, hogy mi a terve velük, de mindenki engem kérdez erről - vonom meg a vállamat könnyedén, miközben újra elnevetem magam. - De ne erről beszéljünk. Csak kíváncsi voltam, hogy a te emlékeidet is törölt-e, vagy az arkoknak meghagyta ezt a kegyet - vigyorodok rá szelíd jósággal, mégse úgy, mint régen. Ez, valahogy, más.
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Okt. 08, 2018 9:00 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


to Ophilia
A nevetés szívből jön, de aztán fájdalomba torzul, miután már érzem hogy a nemesebbik felem mellett, a hátam, a karjaim is tele mentek. Ophilia is megsebzi magát, még is viszonylag gyorsan túljut rajta és lekecmereg rólam. Jah, most nekem kellene felállni valahogy.
- Nah, ez undorítóan hangzott!
Jelentem ki, döcögősen felhúzva magam, hogy az a jó...ha ezt tudom, nem töröm be az üveget olyan vagányan. Telekinézissel mozgatom ki az üvegdarabokat, aztán egyszerre tökéletessé varázsolom a ruhámat is. A sebek már gyógyulni kezdenek, amikor a másik rossz gyerek hajthatatlanul helyet foglal a szőkeség mellett.
- Atyánk teremtette őket? Vagy Lucifer tréfát űzött vele?
Még mindig grimaszba torzult arccal lovagolok a gondolaton, pfejj. Maguk a démonok is undorítóak, de egy kígyó és egy démon násza miféle ördögi teremtményeket rejthet?
- Találkoztál eggyel?
Engem tulajdonképpen már nem foglalkoztat az, hogy Atyánk éppen mit csinál vagy hol lehet, úgy rázom le magamról a témát, mint ahogy az őszi szél söpri félre az útról a száraz faleveleket. Ellenben amit most felhozott, az érdekesen hangzik. Mit szólna hozzá az Úrnő? Vagy az ő keze is benne van a dologban? Kell nekem ezzel foglalkoznom?
- Akkor most mit tegyünk? Ezek a teremtmények előre vihetik az Úrnő tervét?
reveal your secrets

Ophilia


St Gabriel Church - Page 3 Mektupp
☩ Történetem :
☩ Reagok :
786
☩ Play by :
Blake Lively
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Okt. 07, 2018 5:56 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


To Ramiél
If the soul is left in darkness, sins will be committed. The guilty one is not he who commits the sins, but the who causes the darkness
- Mh, nem hinném, hogy akkor is tiszta lenne a szándékunk… - húzom el ajkaimat. Valahogy nem tudok megoldást találni erre, pedig ha valakinek illene tudni, az pont én vagyok.
Frusztráló ez egy olyan számára, mint én, akinek mindenre kellene tudni valamilyen megoldást. Noha a gondok nem ezzel kezdődtek. Kezdem úgy érezni, hogy életünk a hazugságon kívül nem volt más, mint ámítás. Elhitette az Öreg, hogy mindent tudok, hogy erre lettem teremtve, hogy mindent megfigyeljek és mindent tudjak. De azt sem tudtam, hogy van egy nővére. Azt sem tudtam, hogy miként kell egy elsötétült angyal elméjét újra tisztává tenni.
Fogalmam sem volt arról, hogy eltörölte a világból egy komplett faj létezését, átírta a történetüket. Innentől jogosan kérdezhetem meg, hogy honnan tudjam, hogy mi volt igaz és mi volt ámítás a történelem folyamán?
Hiszen még csak azt sem tudom, hogy egy nem is egyszerű pecsétet miként törjek fel.
Ezen most még sincs időm gondolkozni, hiszen olyat mond a velem szemben álló angyal, mely akaratlanul is jólesik lelketlen porhüvelyemnek. Ha lenne szívem biztos, hogy most gyorsabban zakatolna, mint ahogy azt kellene.
- Bár így lenne… Mégis én voltam a legkisebb porszem az egész mennybe - hajtom le a fejemet egy pillanatra. Nem tehetek róla, vannak még apróságok, melyek megmaradtak régi énemből.
Nem értékelem le magam, mégis valahol… Mégis csak egy ark mondja ezt nekem. Lám-lám mik tudnak számítani, itt a világ végén.
- Kiátkozott… - ismétlem halkan… Nagyon halkan. A végét már csak fél füllel hallom, magam sem értem, hogy miért foglalkoztat ez ennyire. Oh, hát megvan. - Ha kiátkozott volna, lehet, hogy már nem élnénk. Feltéve ha itt van - vonom meg a vállamat.
A magam részéről még mindig inkább hiszek abban, hogy ő elment. Új világot hoz létre nélkülünk, minket pedig itt hagyott a világ peremén. Talán látta azt, hogy majd Gabriel és Mihály elévődik egymáson. Akár azt is, hogy Amaraval minden meg fog szűnni.
És ekkor hirtelen felgyorsulnak az események. Kecsesen dőlök Ramiél karjaiba, ki pedig engedelmesen dől hátra. Csakhogy a bizonyos súlyponton tovább. És még tovább és…
Halk sikoltást hallva dőlök a férfira, teljes testsúlyommal. Próbálok a kezeimmel megtámaszkodni, minek az eredménye, hogy a jobbom tenyerébe beleáll néhány üvegszilánk, a bal megcsúszik az egyiken, ennek engedve, karistolom végig Ramiél feje mellett, alkaromat szúrja egy-egy üvegdarab.
Térdeim épphogy elkerülik a férfi kényes pontján annak lába között. Az első ijedtségünket nevetés váltja fel. Homlokomat a vállára hajtva hagyom, hogy a hajam eltakarja az arcomat. Halk nevetés lesz rajtam is úrrá, szinte már könnyező.
- Ugyan… ez már meg sem kottyan - emelkedek fel lassan, kiszedve néhány üvegszilánkot a bőröm alól. Percek kérdése és begyógyulnak a sebek. Könnyed mozdulattal vetem át lábaimat felette, de ahelyett, hogy felálnék, inkább lehuppanok a szilánkok közé mint valami rossz gyermek. - Az egyik tengeri kígyó és egy démon gyermekeire gondolok - vonom össze a szemödökömet. Miért érzem, hogy ő sem tud semmit?
Vagy ha parancsba kapta egykor, hogy egy szót se szóljon erről, akkor most is megtartaná?
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Okt. 03, 2018 5:53 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


to Ophilia
- És ha mi azért vennénk el, hogy ne tudják Amara ellen használni?
Teszem fel a magam kérdését rendre, hiszen ez önzőség volna? A saját erőnket növelnénk vele? Kétlem. Mint ahogy az őszinte szándék, úgy ez sem merítkezik kevesebb lehetőségből. Na már most, azért mégsem ilyen egyszerű, hiszen elmondása szerint saját maga sem tud hozzáférni. Inkább csak rosszul fogalmaz, engem ezzel vakvágányra vezet. Én meg bőszen hangoztatom hogy semmi sem megtörhetetlen, mert így is van. Csak jó lenne tudni mi a kiskapu a maghoz. Erre próbálunk rájönni. De az idő múlásával messzire kalandozunk.
- Atyánk azt mondta nekem egyszer, hogy minket a csillagok ihlettek. Ha ez valóban így volt, úgy a tiéd ragyogó ékszerként tündökölhetett az égbolton.
Nem teszem hozzá hogy az enyém valószínűleg alig látszott, de ez most nem is lényeges, még ha meg is fordul a fejemben. Örömmel tölt el a széles mosolyának látványa, és én is elmosolyodom. Ez az új keletű érzés egyszerre önt el boldogsággal és bánattal. Bár nem azért, amiért őt. Szavakba önteni sem tudnám, számomra teljesen megfoghatatlan. Közben Ophilia megint hozzám simul, én pedig megint visszatekintek a múltba. Valami felsejlik a sötétség foszlányain túl, olyasmi, ami eddig meg sem fordult a fejemben. Emlékek? Vagy lázálom csupán? Nem tudok rájönni, mert megint szertefoszlik, míg Ophilia néhány lépéssel hátrébb kerül tőlem. Ez kezd bizarr lenni és nem jó értelemben! Mintha megfeledkeztem volna valami fontosról és ez olykor vissza köszön nekem. Nagy szemekkel meredek Ophiliára, kis ideig az előbb látottakon tűnődöm. Meg mernék rá esküdni hogy Abaddon tartózkodott velem egy szobában.
- Én..ö..
Csak veszek egy mély levegőt és minden jó lesz. Biztos kezd megzápulni a tudatom! Amúgy sem erőségem a bájolgás, erre itt vigyorgok Ophiliával, mint valami kerge kóros. Mondjuk vele kifejezetten szívből jön, nem tudom kontrollálni.
- Amennyire ismerem, már kiátkozott minket! De nagyon remélem hogy Amara megtanítja kesztyűbe dudálni!
Nos, a másik erősségem, a káromkodásra való képtelenség hajlama, helyette beszélek hetet havat. Amihez hozzátesz a tudat, mely szerint Ophilia már megint közeledik felém, persze, mert még mindig táncolunk. Nincs ellenemre az érintése, sőt, nekem is az egyik kezem a derekán pihen, de ezek a fura látomások kezdenek össze zavarni. Már nekem dől, én meg egyszerre érzem azt a forróságot, és a hideget, mert megint kezd derengeni valami számomra nem életképes dolog. Mit keresek Abaddon-nal egy fedél alatt? Ebből az egészből az üveg ütemes ropogása szakít ki. Ó, ott vagyunk, ahol berepültem és betörtem a templom üvegét. Ezen kívül Ophilia nagyon nekem dőlt, én meg szinte lementem a félre söpört padok magasságába, most pedig hogy magamhoz tértem csak ennyit tudok kinyögni.
- Ó, ó!
A következő pillanatban meg a gravitációnak engedve esünk össze. Mivel én vagyok alul, valószínűleg a drága angyal csupán rám esik, engem meg megvagdos az üveg. És amikor talajt fogok..jah, valóban. Kicsit sem kellemes. Feljajdulok, de aztán már be is fejezem. Helyette nevetés lesz úrrá rajtam. Finoman végig simítom Ophilia hátát.
- Bocsánat, elrontottam! Ugye nem ütötted meg magad?
Valóban nagyon béna elképzelés volt meghajlani, mint a partvis nyele, mikor nekem kellene megtartanom Ophilia testét. Amíg elkezdünk felkecmeregni, muszáj feltennem a kérdéseimet.
- Szóval leviatánok? A legendákból? Vagy teljesen másra gondoltál?
reveal your secrets

Ophilia


St Gabriel Church - Page 3 Mektupp
☩ Történetem :
☩ Reagok :
786
☩ Play by :
Blake Lively
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Szept. 13, 2018 7:54 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


To Ramiél
If the soul is left in darkness, sins will be committed. The guilty one is not he who commits the sins, but the who causes the darkness
Kérdésére halkan hümmentek egyet. Nem egészen így gondoltam, de miként is magyarázhatnám el neki.
- A pecsétet úgy készítettem el, hogy csak az érhet az almafag magjához, aki azt nem önző érdekből használná fel. Aki nem azért, hogy saját erejét növelje vele, hanem Amara ellen használja fel - na már most, a bökkenő épp ott van, hogy sem ő, sem én nem arra akarjuk felhasználni.
Miként képes megszivatni magát egy angyal. Hát épp így. De igaza van, semmi sem megtörhetetlen. Isten soha nem alkotna meg semmit úgy, hogy ne legyen abból egy kiút. Így ebből is kell lennie, ez ily egyszerű.
- Legalább ennyi haszna volt Istennek - bólintok egyet oldalra, ajkamat is elhúzva. Ezzel a ténnyel, hogy gyönyörűnek lát nem tudok vitatkozni. Viszont külsőmet nem magamnak köszönhetem, még csak a géneknek sem. Isten akarta, hogy így nézzek ki. Mégis nem létező szívem, valahol Zephyr kezébe most repes, hogy ő ennek lát. Még ha már nem is élek abban a hiearchiában, melyet ránk kényszerített az Öreg. Ezt pedig egy szelíd, meleg, valahol mégis kacér mosoly kíséretében juttatom az előttem álló férfi tudtára.
Mély levegőt veszek, miközben hozzásimulok, és szinte sóhajtásként tőr előlem, amikor eltávolodok tőle, neki hátat fordítva. Érzünk, ő is, én is. Olyat, amit soha nem lehetne. Amit Amara megengedett nekünk, mellyel kegyes felénk. Elmém rögtön kitisztul annak hála, hogy felhozza újra az Öreget. Igaza van, nem fog már eljönni.
Valamiért most mégis bánat lepi el elmémet. Miért érdekel, hogy nem fog eljönni?
- Szomorúság tölt el emiatt. Ennyit sem érünk neki. Mégha minden erőmmel azon vagyok, hogy Amarát segítsem, nehéz feldolgozni azt, hogy ennyit jelentünk a számára - melankólia. Ez a megfelelő szó arra, amit most érzek. Megállva a templom fala előtt. Lépteimet üvegdarabok félreismerhetetlen csikorduló hangja töri meg. Ő törte azt be, amin állunk.
Hiába az illúzióm, mely más tájakra kölcsönöz minket, hiába a zene, most… Mégis kívülállónak érzem magam. Ebben a pillanatban a magányom elönt, újra és újra. Miként bízhatnék Ramiélben, ha ezelőtt nem tehettem? Miként tudjam, hogy nem csak átver? Hogy tényleg mellette áll? Hogy az Öreg felé kiejtett szavai valódiak?
Érzem a bőréből áradó meleget mögöttem. Fejemet lassan szegem fel. Felé fordulva simítom kezemet a mellkasára, folytatva a táncot, melyet elkezdtünk. Bal lábamon meghagyom a földön, felsőtestem mégis dől felé. Ahogy jobb lábamat is felhúzom és az övéhez simítom azt.
- Leviatánok - hangzik el a szó, mely mindenki számára ismeretlen. Vagyis nem annyira, tengeri kígyókat vízionál a szeme elé, de ők ennél többek. Szavaim halkak, mégis mélysötét szemét figyelem. Vajon ismerős lesz bármi is számára a név hallatára?
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Szept. 09, 2018 6:46 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


to Ophilia
- Őszinte szándék? Úgy, hogy őszinte szándék Amara elpusztítására? Vagy csupán őszinte szándék valamire?
Halvány lila fogalmam sincs mit csinálunk éppen, azt leszámítva hogy jól érezzük magunkat és táncolunk. De valljuk be, ez a mi létünk tükrében nagyon bizarr! Én mégsem érzem annak. Érzem...már egyre többet érzem, amit nem érzek, lehetséges ez? Netán Amara szolgálata a téboly legmagasabb szintjére juttatott? Elgondolkodom, közben a tekintetem lassan visszatér a kék csillogó szempárhoz.
- Nos, én őszintén gondolom rólad, hogy gyönyörű szép vagy.
Megint csendszünet, felegyenesedünk, ő meg nekem simul. Mintha vibrálna a levegő körülöttünk, vagy nekem ment el a józan ítélő képességem is. Egy pillanatra megáll az idő és tisztán látok, húha azt hiszem emlékeszem rá mit akartam csinálni mielőtt Amara...aztán ismét körbeölel a Sötétség.
Ophilia távolodik tőlem, én meg tartva a tánc lépéseket utána igyekszem. Szerintem a válasz még is csak inspirálta, valamin nagyon töri magát.
- Atyánk nem fog megjelenni, megtehette volna számtalanszor. Vagy a bátyámnak, Gabrielnek van igaza, és ez egy próba mindenki számára, vagy pedig neked, és hátra hagyva minket, egy új világot teremt. De engem ez az egész nem érdekel. Valaha megtettem volna bármit érte, most ha azt mondanád, holnap meglátogatja a tornyomat, csak azért mennék oda hogy arcul köpjem!
Egyenlőre nem álltunk meg, bár egy idő után elfogy a tér amerre hátrál, tehát minimum irányt kell változtatnunk.
- Ha a szabadság itt is csupán illúzió, akkor az Úrnő piszok jól csinálja! Miféle lényekről beszéltél?
Amióta elindultam a Szirttől, tettem, amire utasítottak, úgyhogy az efféle információkról lemaradtam és az utam során még nem találkoztam velük. Huncut mosoly játszik komor vonásaimon, tekintve hogy Ophilia is játszik velem, mozdulataival arra sarkall kövessem, én pedig megyek utána.
Ajánlott tartalom
reveal your secrets



Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
3 / 6 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett TagjainkFajaink létszáma



●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 23 felhasználó van itt :: 2 regisztrált, 0 rejtett és 21 vendég :: 2 Bots

• Fajaink száma •
Arkangyal
1/1
Leviatán
7/3
Angyal
1
Démon
6
Bukott Angyal
3
Ember
4
Félvér
2
Harcos Angyal
5
Vadász
5
Nephilim
2