Omnen dimittite
spem, o vos intrantes!
Staff, és tagok által keresett karakterek

 
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Márc. 15, 2017 3:06 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5



Ophilia & Anael

"Az embernek egész addig halványlila gőze sincs róla,
hogy ki lehet a lelki társa,
amíg nem találkozik a tekintetük."



- Valóban? – nevetek fel a szám elé kapva a kezemet, hiszen nem túl illendő dolog valakit kinevetni, még ha igazából nem is rajta nevetek, hanem magamon, érzékelheti akár úgy is, ha úgy akarja hinni, hogy őt nevettem ki. – Azt hittem Metatron a Menny irattárának őrzője – jegyzem meg, amint mosolygássá szelídítettem nevetésemet. – Nem úgy nézel ki, mint aki olyan harcias lenne – gondolok itt arra, hogy nem egy harcos angyal, aki ténylegesen képes lenne valamit megvédeni, habár sejtem, hogy csak képletesen értette az őrző szót, mégis csak mosolyognom kell rajta, de én már csak ilyen kis pimasz vagyok. Valaki vagy kedvel vagy nem kedvel, de általában jobban járnak azok, akik elfogadják ezt a fajta mibenlétemet.
- Szóval jól elbújtál az információk között? – Nem csoda, hogy nem ismerjük egymást, hiszen nem a legkedvesebb dolgom a jelentések írása. Ezt a dolgot általában átpasszolom valamelyik szorgalmas kis pártfogoltamnak, amelyikben bízhatok annyira, hogy nem fog olyasmit lejegyezni, amiből később bajom származhatna. Persze, szigorúan véve, betartom a szabályokat, de ha lazábban értelmezzük magát a betartást, mint folyamatot, akkor már nem vehetnék, hogy olyan szigorúan betartanék mindent. De hát mit tehetek, ha már egyszer így teremtettek?
- Nem – ingatom a fejemet mosolyogva. – Ez csak amolyan kifejezés, amivel akkor élsz, ha valaki újjal találkozol.- Szép is lenne, ha mindenkit ismernék, de túl sokan bújtak el itt ahhoz, hogy ez így legyen. Arról nem is beszélve, hogy nem szokásom az embereket pásztázni, hátha valamelyikről kiderül, hogy rokon. Nevezzetek idiótának, de nem szeretném előre tudni, ha felém robog a végzetem, inkább haljak meg úgy, hogy nem tudom előre mi fog történni. Persze a harcos angyalokat nem olyan nehéz felismerni, pláne, ha nem régóta vannak a földön, mert többségük elég bénán rejtőzködik az emberek között, természetesen ebben a nexusban azt kell feltételeznünk, hogy ez a cselekedet azt jelenti, hogy megpróbálják embernek tetetni magukat, nem pedig azt, hogy egyik háztól a másikig osonnak.
- Ne? – felvonom a szemöldököm, először nem is értve, hogy mire gondol, hiszen éppen nem teszek konkrétan semmit, még… habár már érezhető a levegőben, hogy készülök rá, hiszen ez bennem egyfajta feszültséget szül, némi izgatottságot, hiszen alig várom, hogy láthassam azt a szerelmes pillantást, amivel megpecsételem közös sorsukat.
- Rossz végük lett? – fintorgok, miközben szúrós tekintetemet megmerítem az arca látványában. Egy kicsit felháborítónak érzem, hogy valaki, aki annyit se ismer a világból, mint ő képes legyen meghatározni, hogy mi a jó és a rossz egy ilyen bonyolult helyzetben. – Ezt meg hogy érted? – meredek rá, választ várva. Még a kezeimet is csípőre teszem, hogy jobban kifejezzem bosszúságomat, és úgy pillantok rá, egyértelműen türelmetlenül vára a válaszát. Mitől érzi magát annyival többnek egy egyszerű könyvtáros, hogy bele mer szólni egy kerub munkájába, becsmérelve a tetteit?
Persze Urielhez hasonlóan magam is elég szeszélyes vagyok, de éppen ez a volt az oka annak, hogy a szerelem érzését kezdem el pártfogolni, nem pedig valami mást, mint amilyen a hűség vagy bátorság.


»→ »→ »→ »→ »→ »→ »→ »→ »→ »→ »→ »→»→»→

»→ Zene: Link »→ Megjegyzés: Szöveg »→


reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Ophilia


Golden Gate Park - Page 5 Mektupp
☩ Történetem :
☩ Reagok :
773
☩ Play by :
Blake Lively
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Márc. 15, 2017 10:38 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5


Anael & Ophilia


Kedves mosolyom nem tűnik el arcomról. Nyugodtan sétálok mellé, alkaromat végigfektetem a híd korlátján, könyökeimet ujjaimmal karolva át. Reméltem, hogy itt találom a kerubot, már amúgy is sokszor szerettem volna elbeszélgetni vele, csak eddig nem sok alkalmam volt hozzá. Ritkán járt a mennybe, ha igen, mindig elkerültük egymást. Akárhányszor próbáltam felkeresni vagy nem ért rá, vagy nem leltem már ott, ahol reméltem, hogy lehet.
Szóval most szerfelett örvendez nem létező lelkem, hogy láthatom.
- Ophilia vagyok. Nem hiszem, hogy ismernél. A Menny irattárának vagyok az őrzője - felelem továbbra is mosolyogva, enyhén félrehajtott fejjel. - Igazából én vagyok az aki mindenkit ismer, de engem alig - nevetem el halkan magamat fejemet lehajtva. Az apró tó vizébe fúrom tekintetemet. A céltalanul úszó halakat figyelem, ahogy szlalomozva haladnak előre. Néha a felszín felé közelítenek, szájuk tátva harapnak számunkra láthatatlan ételek felé.
A természet egy apró kis momentuma, mely Atyánk hatalmát és kreativitását tiszteli. A part mentén felénk tornyosuló fák árnyékot vetnek ránk, szél cirógatja bőrünket. A természet oly jelenségei ezek, melyeket eddig nem tapasztalhattam, melyek újak számomra. Atyánk műve ez is, minden, mit látunk, tapasztalunk.
- Minden angyalt ismersz a városba? - kérdezek vissza kíváncsian s tekintetem a padon ülő lányra téved. Pillantásom egy momentum erejéig a földre szegeződik, hogy aztán magabiztosan tekinthessek Anaelre.
- Ne csináld kérlek - szólok hirtelen, pillanatnyi komolyságot rejtve hangomba, tekintetembe. Miközben őt nézem, a mögötte kosarazó fiúra réved tekintetem, s halkan sóhajtok fel.
- Sokszor figyeltelek a mennyből és csodáltam képességed. Rengeteg embert képes voltál összehozni, eggyé válni, mégis... Akárhányszor ilyen helyzetet próbáltál teremteni, mint a mostani, annak rossz végei lettek - szólok aztán, megmagyarázva kérésemet.


Bocsi a késését :3 :$ <3
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Márc. 12, 2017 5:38 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5



Ophilia & Anael

"Az embernek egész addig halványlila gőze sincs róla,
hogy ki lehet a lelki társa,
amíg nem találkozik a tekintetük."


Hiába, szeretem a romantikus helyeket. Ezért választottam éppen a Golden Gate parkot színjátékom helyszínének. Szeretem, ahogy a fák ágai összeérnek a padok felett, és a levelek összeakadnak, mint a szerelmesek. Ha pedig fúj a szél, akkor hangosan zörög az ég, mintha csak angyalok járnának az emberek feje felett az ágakon, ami nem is oly nagy tévedés. Ahogy szeretem ezt a gyönyörű zöld, érintetlen pázsitot is, melyet annyira igyekeztek az emberek ugyan olyanra formálni, mint amilyen korábban volt, hogy majdnem sikerült is. Pusztán egy-két mélyedés, és némely romos épület jelzi, hogy valami történt az évszázad kezdetén, de kis híd, amely felett már megannyi pár találta meg a szerelmet, még mindig áll, ellenállva az idő vasfogú szörnyének, mely meszet, fát, porhüvelyt egyaránt emészt.
Eddig szépnek ígérkezik ez a nap. Úgy tűnik, hogy minden a terveim szerint halad, szinte másodpercre pontosan – ezt már csak azért is tudom, mert imént lestem a karórámra, hogy megállapítsam, lassan időszerű lesz elindítani az események láncolatát. A fiú a szokott rutinnal zsákolgat, egyre-másra dobálja a hárompontosokat. Tökéletes hím példánya fajának: erős, magabiztos, céltudatos, nagyravágyó. Jó harcos lesz belőle, ideális családfő. És nem is tökkelütött, mint az a másik pár, akivel éppen harcol azért, hogy szokás szerint győzelemre vigye a csapatát. Míg nézem, alig feltűnően sóhajtok egyet. Azért a meztelen, izmos felsőtest látványa már a kölyök korában is megér egy misét. Persze a lánykát nehezebb volt rávenni, hogy kijöjjön a parkba olvasni, hiszen erre lett volna lehetősége otthon a szobájában is, ahol még csak attól se kell tartania, hogy valaki megzavarja, hogy gúnyt űzzön a visszafogottságából, vagy bármi más okból, amitől a lány olykor rettegni szokott. Egy kissé ingatom a fejemet gondolataim felett, majd visszapillant a szívecskékkel borított hétterű jegyzetlapra, ahová az eddigi eseményeket jegyzteltem fel, illetve a következő címet, ahonnan az egyik alacsonyabb rangú életvezetési tanácsadással foglalkozó angyal értesítést küldött egy depresszióba esett szerelmes fiúról, aki csak azt hiszi, hogy reménytelen a szerelem, amit érez,… De majd ezt is helyre tesszük, miután megoldottam az előttem álló problémát, vagyis azt, hogy ezek ketten még semmit se tudnak a másikról. Ezt hamarosan orvosolnom kell valamivel. Talán éppen itt lenne az idő lépni, mikor megérzem az angyali jelenlétet. Ugyan az ilyesmiknek ebben a városban nem szoktam túl nagy jelentőséget tulajdonítani, de mivelhogy pillanatokkal később már emberi hangon meg is szólít, ezért nehezen lehetne megfeledkezni arról, hogy nem vagyok már egyedül. Az angyal tudja a nevem, és habár gondolataiba nem nyerek pillantást, érzem, hogy nem a véletlennek köszönhető ez a találkozás, hanem engem keres. Vajon mi lehet az oka annak, hogy itt van?
- Nem tévedsz – mosolygok az érkezőre, de mielőtt még válaszolna, előtte felé fordítottam a fejem, hogy felmérjem pontosan kivel is állok szemben. Az pedig, hogy egy alacsonyabb rangú angyal, nagyon is megnyugtatja "lelkem", hiszen igyekszem elkerülni a hatalmasokat, nehogy sakkbábúvá váljak az undorító kis játszmájukban, amit lehoztak az égből a földre.
- És te ki lennél? – pillantok testvéremre kíváncsian, miközben szemem sarkából továbbra is figyelemmel kísérem az eseményeket, melyek egyenlőre még tudnak a maguk lábán haladni, de hamarosan szükség lesz a beavatkozásra. Csak egy kis apróságra, amitől felfigyelnek egymásra, amitől a pillantásuk találkozik. Aztán egy kis szikra, egy kevés remegés,… halvány mosolyom szélesedik az ajkaimon, hiszen mint a legtöbb esetben, most is mosolygok, és előre örülök a medve bőrének.
- Nem láttalak még erre. Talán új vagy itt? – tippelek, mert nincs jobb ötletem, hiszen az alattam dolgozó angyalokat ismerem, arról pedig nem tudok, hogy spontán beosztottak volna valakit alám, tekintettel arra, hogy mostanában nagyjából a nullával egyenlő azaz irányítás, ami fentről érkezik. Ráadásul én jobban kedvelem Uriel ötleteit követni, még ha néha oly szeszélyes is.


»→ »→ »→ »→ »→ »→ »→ »→ »→ »→ »→ »→»→»→

»→ Zene: Link »→ Megjegyzés: Szöveg »→


reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Ophilia


Golden Gate Park - Page 5 Mektupp
☩ Történetem :
☩ Reagok :
773
☩ Play by :
Blake Lively
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Márc. 06, 2017 6:10 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5


Anael & Ophilia


A nap verőfényesen süt eme nagyszerű városba. Bár még csak pár napja vagyok látogatója, minden nap minden perce valami újat jelent számomra. Új ízek, illatok, érintések, impulzusok. Habár Gabrielék veszélyt jelentenek a városra, ez itt, a központba mégsem érződik. Az emberek ugyanúgy nyüzsögnek tovább és élik mindennapi életüket, mint eddig is tették.
Persze van pár dolog, mely teljesen új számomra és nem is nagyon értek. Ilyenek például a járművek. Mondhatnátok, hogy én, ki oly sok minden látott fentről, nekem ezek nem olyannyira újszerű dolgok. Ez így is van, de teljesen más megtapasztalni őket. Furcsa érzés nem használni szárnyaimat, nem repülni fel a magasba, a hátamba rejteni hollófeketévé vállt tollaimat.
Oly sok minden szokatlan még, mégis, élvezem minden egyes percét. Sokszor eltűnődve szemlélem az emberket egy-egy parkba, hogy mit tesznek. Megpróbálok különbséget tenni angyal, ember és démon között. Az előbbi kettő még megy is, hisz a legtöbb szárnyas testvéremet ismerem, ha máshonnan nem, hát látásból. A démonok pedig... Egyik még nem sűrűn találkoztam eggyel sem.
Azonban az egyik angyaltársam felkeltette a figyelmemet. Már a mennyekből is sokszor néztem őt. Emlékszem, hogy szórakozottan csóváltam a fejem ténykedésén. Oly sok embert hozott össze, kik talán nem is találkoztak volna életükbe. De ő segített nekik, összeboronálta őket és habár az esetek nagy többségében életük végéig boldogan éltek, bizony előfordult, hogy apró kis kavara nem épp a várt eredményt hozta évekkel később.
S ahogy elnézem, most is ezt műveli. Az egyik kérészéletű leányt szemelte ki magának. Egy kedves, csendes, visszahúzódó lány, szinte alig tűnik ki a többitől, s egy - számomra - hozzá nem illő személyt szemelt ki hozzá.
Halkan sóhajtom el magam, ahogy lépteimet a park kavicsos kövén tartom. Feltekintek a ragyogó égre. Elvileg ma is itt kell lennie, hisz a kiszemelt leány és a fiú egymástól függetlenül e parkra tévednek. Egy apró patakot átívelő kőhíd két oldalán. Az egyikük árnyékos pad társaságában élvezi könyvét, míg a másik a kosárpályán zsákolja pontjait.
S ha minden igaz, neki is itt kell lennie.
Percek telnek csak el, s meglátom aranybarna hajzuhatagát. Magabiztos léptekkel indulok meg felé, hogy megszólítsam. Hátulról támadok, de nem kételkedek benne, hogy jelenlétemet hamarabb megérzi. Nem messze tőle megállva szólalok meg kedvesen.
- Hamanel, ha nem tévedek - mosolygok rá, ahogy enyhén előrehajolva tekintek oldalról szemeibe, remélve, hogy annyira nem ijesztettem meg.

Ajánlott tartalom
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
5 / 5 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett TagjainkFajaink létszáma



●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 22 felhasználó van itt :: 4 regisztrált, 0 rejtett és 18 vendég :: 1 Bot

• Fajaink száma •
Arkangyal
2/2
Leviatán
8/6
Angyal
1
Démon
13
Bukott Angyal
3
Ember
3
Félvér
3
Harcos Angyal
5
Vadász
6
Nephilim
6