Welcome to hell or heaven frpg
- Staff és tagok által keresett karakterek -

 
• Keandra •
reveal your secrets

Hell or Heaven


Keandra VQSi8OZ
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
1140
☩ Rang :
Staff
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Dec. 27, 2020 5:58 pm
Következő oldal


Gratulálunk, elfogadva!
Üdvözlünk @Keandra a Hell Or Heaven FRPG oldalán!



reveal your secrets

Keandra


Keandra Tumblr_inline_o49jkb8OKs1qlt39u_250
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
Keandra Bcedb43dd5dd61707c6439c0e4f4d98fa360ccba

and THE FUCKIN' ALLIANCE:
⌜ Raz ⌝
Keandra 4ba57d3ddcc3faea54f0d6300632dc8606e00335

⌜Danielle ⌝
Keandra E8c99da49fb78c3b5038c29f56a2cdab824d5236
☩ Reagok :
13
☩ Rang :
ex-katona
☩ Play by :
A. Palicki
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Dec. 26, 2020 6:52 pm
Következő oldal


Keandra

Puriel
some angels are destined to fall
Keresett
5200


Karakter információ
Család -  Vér szerinti rokona nyilvánvalóan nincs, és nem tartozik egyetlen személyhez sem

Mi a beosztásod - ő csak egy tévelygő

Városod - frissen NY-ba kényszerült
Adrianne Palicki
bukott
ex-katona

Karakter képességeinek leírása
Képességek... Angyal éveiben párját ritkító adottságokkal rendelkezett, mentálisan folyamatosan fejlesztette magát, kemény, fáradhatatlan munkával a háttérben. Az okkultizmus pedig már-már a vérében volt, halandóknak felfoghatatlan időintervallumokat töltött azzal, hogy minden fortélyt kitanuljon és tökéletesítsen: a Földön a boszorkány jelzővel illették, amit nem is igazán bánt, mi több, ahogy társai között is kevély volt, a haladók előtt sem szerénykedett. Csakhogy bukottként szárnyaival együtt mindent elvettek tőle. Sariel jóvoltából nem csak a mentális erejétől  fosztották meg, de jelentősen megritkították elméjében őrzött tudását is, ami egyfajta biztosíték volt az ítészek részéről: egy lépéssel előtte jártak, hiszen Keandra első dolga valóban az lett volna, hogy bosszút álljon saját fajtáján. E csúnya végzet után azonban kénytelen volt azt kamatoztatni, amit még önmagában talált:
- szarkazmusa továbbfejlesztése mondhatni egyfajta adottsággá nőtte ki magát,
- hajdanán semmit nem kellett tennie az erőnlétért, a bukása óta viszont igyekszik formában tartani magát, ezáltal az emberek szintjén mérve a fizikai kondíciója kiváló,
- harci rutinjából fakadóan még mindig jól bánik a pengével, illetve közelharcban simán lerúgja a legtöbb emberférfit,
- a rúnák, csapdák, pecsétek, idézések ugyan eltűntek az elméjéből, de az elmúlt száz évben ezek tört részét újra tanulta, valamint egy-egy természet adta összetevő-kombót is ki tud keverni ahhoz, hogy meglepetést okozzon vele.

Egyéb érdekességek:
~ angyalként sem volt egy habcsók-finom jelenség, elég nyers, szóval őt nem nagyon hívják meg babazsúrokba / pedig minden vágya, hogy pár barbie-t kopaszra nyírjon /,
~ a régi csapatból két személyt még mindig meg tudna fojtani, a másik kettővel nincs különösebb baja,
~ a bukása előtt elrejtett vésztartaléknak egy angyalpengét, azóta is a birtokában van,
~ az első hatvan évben saját jóléte érdekében (tehát fizetségért cserébe) előfordult, hogy csapdát állított természetfeletti lényeknek, de kérésre kevert már ki sima földi összetevők adta mérget is.






Minden történet rejthet titkokat
- 1 9 1 6 / 0 6 / 2 0 -
küldj be pár hallhatatlant egy világháborúba...

Jó buli lesz, mondták. Végül is, tényleg az volt (ahogy minden alkalommal, most is versenyeztek Razzal, kinek lesz több strigulája áldozatok terén). Az összeszokott ötös, élükön a naaagy szeráffal, tette a dolgát. Nem volt ellenük ellenfél, így efektíve gyorsan lerendezték volna a csata végkimenetelét, ha az a bizonyos átkozott gondolat meg nem fogant volna az átokverte vezetőben. Megkérdőjelezés szikrája se pattant: utasítást kaptak, hát engedelmeskedtek. Sosem felejti el, épp egy torkot emelt a levegőbe tartozékként kapálózó gazdájával, aztán gépiesen összeszorította ujjait s eldobta az immáron ernyedt testet. Jó katonaként félreállt, hiszen minden tulajdonságát felülírta a lojalitás, amivel Adexael felé adózott.
És mit kapott érte?

- 1 9 1 6 / 0 7 / 1 3 -
lapulj meg és reméld a legjobbakat...
Nem bízik a terv sikerében. Adexael valószínűleg már a szőnyeg szélén térdel, ők pedig gyáva módon egyszerűen elbújtak és remélik a legjobbakat. A feszültséget vágni lehet, mindenki ideges, olyan az egész, mintha négy időzített bomba lenne összezárva. Asaliah különösen nyomasztó jeleket ad. Már benne sem bízik.
Elvonul egy sarokba és célba dobóst játszik a pengéjével: hős vezérük arcát képzeli célpontnak.

- 1 9 1 7 / 0 1 / 28 -
amikor már rohadtul unod a pofájukat és ők is a tiédet...
Csönd van. Fél éven keresztül minden pillanat nyomasztóan telt, hiába váltogatták a búvóhelyeket. Nyomasztó, hiszen eddig semmi hír nem érkezett Adexael felől, ami azt jelenti, hogy a szeráf vagy meghalt, vagy még nem tört meg (és ez a minimum, amivel vezekelhet miattuk). Keandra sosem ringatta magát hiú ábrándokba, tudta, hogy a csend nem marad meg örökké, és ezt sűrűn hangoztatta is. Egy kifakadó pillanatában azt javasolja, váljanak külön, mintha előre érezte volna... Persze megint összevesznek, és a gyáva kutyák leszavazzák; azt mondják ki kell tartaniuk. Tényleg? Miért is?
Egyedül Raz tekintetében látja a megingást: nos, az ő esze legalább megmaradt, így Keandra eltervezi, hogy maga mellé állítja és még ma elhúznak. Kicsivel később Asaliah felszívódik, amit ők észre sem vesznek a félrevonulásban.
Még aznap lecsapnak rájuk.

- 1 9 1 7 / 0 1 / 2 9 -
minden ott ért véget, ahol elkezdődött...
Minden tompa és fájdalmas. Hunyorogva tápászkodik fel a földről, keservesen pillant a háta mögé: a semmit nézi, aminek a helyén szárnyaknak kellene lenniük, az ő hófehér szárnyainak... Zaj van körülötte, kivehetetlen zaj, Danielle nyögdécselése végül csak azért jut el hozzá, mert közvetlenül mellette fekszik. Gépiesen nyúl társa felé, hogy talpra állítsa filigrán testét, miközben az ő karjára is segítség fonódik. Milyen gyenge és elesett... De aztán... Aztán megpillantja a másik kettőt, és olyan harag gyúl benne, ami kiszakítja Agrazol tartásából és félrerántja Asaliaht a porban fekvőtől.
- Ne segítsetek neki. Ez parancs... - szűri fogai között ahogy az egykori szeráf felé hajol. Gyűlölet-marta nyállal köpi le egykori parancsnokát, aztán elfordul tőle; számára ez a férfi itt megszűnt létezni. Asaliah a következő, képes lenne a puszta kezével megfojtani, s míg közvetlenül elé sétál, meg is fontolja a lehetőséget. - Ha jót akarsz magadnak, meg sem szólalsz. - sziszegi végül.

- 1 9 2 0 / 0 4 / 0 2 -
ami egyszer eltört, örökké szilánkos marad...
Nem maradt velük sokáig, és azóta sem találja a helyét. Sűrűn vándorol, ezúttal Moszkva nyúzott járdaköveit koptatja. Nappal idegesíti a tömeg, az emberek jelenléte, ezért inkább az éjszaka az övé. A sötétség... Egyébiránt sem nappalra való az, amihez mozgásban kell lennie: épp fegyverekkel üzletel, hiszen a háború olyan örök, akárcsak az ő nyamvadt létezése. Mivel nem ért máshoz, szinte adta magát az egész. Ráadásul nem kötik szabályok, a saját maga ura, s ha már arra ítéltetett, hogy az örök időkig az emberek között kell létezzen, kihasználja őket a saját kényelméért.
A füstös kocsma nem az ártatlan nőknek való, főleg nem ezen a környéken, és nem ebben az időpontban. Csak az olcsó kis lotyók kivételek ez alól, akik az önbecslés minden szikrája nélkül várják, hogy valaki bérbe vegye őket. Nos, Keandra fittyet hányva mindenkire, a leghátsó szegmensbe vonul, s míg vonul, kitérni sem tér ki senki elől. Ha túlozni akarnánk, azt is mondhatnánk, hogy a levegő is hűl pár fokot körülötte, de nem akarunk túlozni, inkább fogalmazzunk úgy, a kimért megjelenése bizony még ebben a közegben is feltűnik.
Már észre sem veszi, hogy érzékeit nem különösen csípi az itt összegyűlt elegy, ami dohány, alkohol, pacsuli, és izzadtság nagy halmazával teszi nehézzé a levegőt.
Már észre sem veszi, milyen emberien reagálva emelkedik szemöldöke a meglepettség miatt, amikor egy ismerős alak ül le mellé.
- Van olyan hely a világon, ahová nem jönnél utánam?   - kérdezi vonásait rendezve, teljesen átlagos, csevegő hangnemmel. Kitessékelni úgysem tudja, ezt már megtanulta. Igazából nem irritálja a férfi jelenléte, soha nem is irritálta, inkább az a baja, hogy túl egyformák ők...
- Raz... imádom, hogy olyan vagy, mint egy édi kutyuli - negédeskedik szándékosan, - de nem vagyok jó gazdi, erre rájöhettél volna már. - az arcán megjelenő somolygás egy kerek évig tart. Aztán lelép, méghozzá szó nélkül. Ismét.

- 1 9 9 1 / 0 5 / 1 8 -
a bosszú íze keserű...
Tizenhárom hónapja bevette magát Szerbiába, azóta tanult a Gyógyítótól, a röpke emberi életből hetvenet már elfogyasztó asszonytól, kinek tudása lenyűgözi Keandrát. Az egykoron boszorkányként nevezett bukott angyal ó meddig süllyedt... Felnézett egy halandóra, itta szavait, utánozta mozzanatait és bizonyítani akart neki... Igazság szerint elfáradt és ez volt az ő elvonulása. Megcsömörlött száműzése után,. Már nem hozta lázba semmi. Már nem alkotott csapdákat, már nem árult fegyvereket, nem lelte örömét az alantas jólét fizetőeszközében, bármennyit is ígértek. Az az űr, ami a lelke helyén telepszik, fakóvá tette, gát meg akarta szüntetni, kitépni, betömni, hogy ne sorvassza tovább.
Egy ideje lesújtó szentimentalitás kínozta, és ilyenkor gyakran gondolt Razra, eszébe jutott Danielle, Asaliah, de még Adexael is... Évezredek tartották egyben őket, ismerték egymás rezdülését, mintha kiegészítései lettek volna a másiknak. Hiányoznak neki, néha, mikor nem figyel magára. Aztán persze emlékezteti magát a levágott szárnyaira és elvett tehetségére, arra, hogy ma is Isten katonája lehetne ereje teljében, ha az a bizonyos mondat nem hangzik el. Általában ettől kijózanodott.

Nem sikerül meggyőznie a Gyógyítót, hogy tartson vele. Pedig megint, mintha csak érezné a baj közeledtét, a külvilágtól való kommunikációs elszigetelődést olyan vészjósló jelként tekinti, ami menekülésre készteti. Épp idejében... Bár az árat így is meg fogja fizetni.
Csaknem teljesen kimerül, mire az Iszkar kanyargását felfelé követve talál egy odút, ahol meghúzhatja magát.
Csaknem éhen is hal.
Végül a teste kihűl, és megfagy.

Az angyalok vagy nem érzékelték a testet, vagy a rúna volt hatásos; egy biztos, megúszta az arkok háborúját. És hogy érzett-e elégtételt, amikor megtudta, mi történt? Nevetett. Nevetett rajtuk, a Teremtőn, azon, mivé lett a tökéletesség fellegvára.
Nevetett, hosszan, kevélyen, addig nevetett, míg a könnyek el nem párásították szemeit.

Ha Isten nincs velünk, ellenünk van.







Hell Or Heaven FRPG
- CAELO VEL IN INFERNO -
 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett TagjainkFajaink létszáma



●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 12 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 11 vendég :: 1 Bot

• Fajaink száma •
Arkangyal
1/1
Leviatán
7/4
Angyal
2
Démon
6
Bukott Angyal
3
Ember
4
Félvér
1
Harcos Angyal
5
Vadász
5
Nephilim
2