Omnen dimittite
spem, o vos intrantes!
Staff, és tagok által keresett karakterek

 
• High Line Park •
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Asaliah


High Line Park - Page 4 VeZBn48
High Line Park - Page 4 1608b68d9c8b83cc118119493142

☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
110
☩ Rang :
Ex-katona
☩ Play by :
Kate Beckinsale
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Dec. 31, 2020 9:52 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next



Alastor & Asaliah


E
gyszerűen nem hiszem el amit mond, vagyis... elhiszem de mégis olyan hihetetlen. Azt mondja nagyon tetszem neki, de hát mégis hogyan? Nem tudok napirendi pontra térni felette, két apró kérdés bukik ki belőlem habogva, mert mégis... Valami élhető válaszra volna szükségem, mert így, csak fáj, hogy nem hagyott többet... Ha valóban... Ha tényleg így érzi, akkor mi az oka? Elhabogott kérdéseimre viszont válaszol ami újfent meglep. Szép vagy...és kedves...és....jó az illatod., érkezik a válasz, arcom csak még pirosabb színre vált.
-Alastor, zavarba hozol.-suttogom csendesen, mosolyogva, sűrű szempilla rebegtetés közepette, szívem mégis csordultig tele érzelmekkel. Bár letámadhatnám újra, most! Helyette az ágyhoz segítem és igyekszem pihenésre bírni Őt. Neki lát a reggelijének és beszélgetni kezdünk közben. Gyógyítót emleget, de én igyekszem lebeszélni róla, itt maximum kísérleti alany lehet belőle. Azt pedig nem hagyhatom. Csak a testemen keresztül nyúlhatnának hozzá! Amíg velem van senki sem bánthatja Alastort!
-Majd én vigyázok rád, ne félj!- mosolygok a fiúra, alternatívaként felajánlom a közeli könyvtárat, szívesen hoznék el neki könyveket hogy utána olvasson a bajának (már ha annak ítéli ténylegesen), de ehelyett Alastor arra kér, hogy inkább mutassam majd meg neki.
-Rendben, vedd úgy, hogy már meg is történt!-kacsintok rá, ha ez szíve vágya akkor ezt is megteszem neki. Kis idő múlva lemászok a fotel karfájáról és úgy döntök mellé telepszem, a kis gikszer ellenére is, szeretném a közelségét. Megengedi és én hálás vagyok érte, nem lök el magától, így leülve az ágyra újra felteszem kérdéseimet. Immár válasz is érkezik rá.
-Elférsz itt az ágyamon, én majd a kanapén alszom. Szeretném ha nem szenvednél hiányt semmiben. Ha bármire szükséged van, ne habozz szólni, rendben?-pillantok felé és finoman megérintem a karját, hogy vegye a lapot, komolyan gondoltam. Végül egy kérdést kapok amire elkomorodik az arcom.
-Igen, lényegében véve elég sokan élünk így. Bár talán az angyalokat.... A valódi szárnyasokat, annyira nem piszkálják. Viszont a démonokat biztosan nem nézik jó szemmel.-sóhajtok egyet.
-De itt biztonságban vagyunk, Te is és én is. Bizonyos óvintézkedéseket tettem, nem fedeznek fel minket. Ez egy remek rejtekhely.-somolygok egy kicsit. Figyelem ahogy fogy a szendvicse és jó érzéssel tölt el, hogy megtehetem ezt érte. Olyan kis elesettnek tűnik az emlékei nélkül. Olyan, mint én voltam a földre való száműzetés után... Elképedve ér a felismerés, saját magamat látom benne.
-Alastor! Figyelj csak rám egy kicsit kérlek....-szólalok meg végül álla alá nyúlva, hogy figyelmét kérjem.
-Szeretném ha tisztában lennél azzal... Én csak a Te őrangyalod vagyok, szárnyak nélkül! Én csak egy katona voltam régen, jól értek a kardforgatáshoz... Meg a szavakhoz, de semmi más különlegességem nincsen.-árulom el neki csendesen, őszintén, kissé talán félősen.

Zene: All I Need
Üzenet: Mindent a Kandúromért luvu
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Alastor


High Line Park - Page 4 518CEA17B477FF24D0DDE066BCA881256275867F
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
High Line Park - Page 4 52389783a1d03316aa4285860f64080c9cd82fcf
>> Aisha <<
☩ Reagok :
75
☩ Rang :
4th
☩ Play by :
Milo Ventimiglia
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Dec. 31, 2020 12:10 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next


Újra a ládán kívül
Asaliah & Alastor
zSNV8NX.gif
Tudja, hogy nem kellett volna kikelnie az ágyból és végig kúsznia a szőnyegen. Még lábadozik a paneltetős botlása után, mégis hajtja a kíváncsiság. Elsárgult szemei ébresztik fel benne érdeklődést, hogy közelebbről is megnézze gyíkszerű íriszét. Sok ideje mégsem marad az önvizsgálódásra, mert Asaliah lép be aggodalmas tekintettel és veszi hamar gondoskodásába. Különös egy angyal. Nem tölti el undorral bőrének pikkelyesedései, sőt megérinti azokat. Sárga gyíkszemei sem rémítik halálra és késztetik menekülésre. Alastor nem kertel, az angyalnő szemébe mondja, hogy tetszik neki, nagyon is. A lány viszont szavait megilletődve fogadja. Hogyan? Tessék? Rebegi nagyokat pillázva a férfira. Mintha nem hinné el, amit hall.
-Szép vagy...és kedves...és....jó az illatod. - fejti ki bővebben mi tetszik neki a nőben, akinek közben rózsaszínűvé válik az arca. A leviatán mindig is kimondta amit gondol, most sem érzi azt, hogy kendőzni kellene szimpátiáját vendéglátójával kapcsolatban. A csók is kedvére való volt. Valóban megállított az angyal kezét aggasztó gondolatai miatt, mikor az a boxerjába nyúlt és Alastorra markolt, de ez mit sem változtat azon, hogy kedveli Asaliah közelségét. Ha kiderülne, hogy nem tartozik senkihez, a leviatánt nem várja máshol asszony és gyermek, megint megengedné, hogy a nő elmélyedjen nadrágjában. Jó érzés volt.
A férfi az ágy szélére telepszik, majd rövidesen hozzálát a reggelijéhez. Két falat között a tollaslányt faggatja, ismer-e a környéken gyógyítót, aki megvizsgálná őt? Testi elváltozásait baljóslónak találja, igen távol áll a természetestől, az is megfordul a gondolatai között, hogy valami halálos nyavalya kínozza és lehet, hogy már csak hónapok vagy hetek vannak hátra az életéből. Vajon ha betegségben huny el, akkor is újraéled majd? Tűnődik el egy hosszabb pillanatra, amiből Asa féltő szavai rázzák fel. "New Yorkban nem igazán szeretik a természetfelettieket. Ki tudja mit tennének veled".
-Ez nem hangzik jól. - harap bele újra a szendvicsbe, de nem látszik idegesnek emiatt. A nő szerinte nincs szüksége orvosra, a válaszokat a közeli könyvtárból is megszerezheti. Csak néhány témába vágó betűfogóra van szüksége.
-Ha szépen megkérlek, elviszel majd oda? - lelkesedik fel a könyvtár gondolatára. Betegségekről szóló könyvek, érdekes hely lehet. Már étele felét elvarázsolta a tányérról, amikor Asaliah a lakótársa mellé telepszik az ágyra, miután az egyértelmű jelét adja, nem bánná.
-Határozottan jobban, de egy-két nap még biztos kell, mire magamtól is lábra tudok állni. - válaszolja lenyelve a falatot. Egy percre elhallgat és maga elé meredve a szendvicsét nézi, majd kicsit elkomorultan pillant a mellette ülő angyalnőre.
-Akkor nektek itt...rejtőzködnötök kell? Sokan élnek így? - tudakolja.

zene: nincs || üzenet: nincs ||
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Asaliah


High Line Park - Page 4 VeZBn48
High Line Park - Page 4 1608b68d9c8b83cc118119493142

☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
110
☩ Rang :
Ex-katona
☩ Play by :
Kate Beckinsale
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Dec. 30, 2020 3:26 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next



Alastor & Asaliah


S
zobámból tompa puffanás hallatszik, szinte azonnal feleszmélek az önsanyargatásból, villámgyorsan hálómnál termek és nyitok is be az ajtón, hogy lássam mi a hang forrása. Vendégem már nem az ágyon fekszik, hanem a fotelnél húzódzkodik fel, hogy tükörben tekintse meg magát. Egy pillanattal később már mellette guggolok és zaklatottan érdeklődöm, hogy ugyan miért is nincs az ágyban. Vissza szeretném tessékelni az ágyba, neki most pihennie kellene! Óvatosan húzom fel magammal ő pedig jó lábára áll, de mintha fájdalom gyötörné. Ámultan nézem szemeit, az egyik még mindig sárga színben pompázik. Alastor szájából a nevem hangzik el, de én csak szemeit figyelem és rájövök, hogy nem is félelmetes amit elsőre annak véltem. Arcára siklott kezem hüvelykujjával simítok végig bőrén és még egy mosoly is elsuhan orcámon. Csak egy pillanat és a fiú három szóval teljesen letaglóz.
-Hogyan?... Tessék?...-el akarom kapni róla tekintetem, de képtelen vagyok. Ezt most miért mondta? Az előbb még... azt mondta... Elpirulok és nem tudom mit mondhatnék neki, ott van a nyelvemen, hogy első pillanattól vonzódom hozzá, de nem merem kimondani, csupán csillogó szemeim árulkodnak arról, hogy mekkora örömet okozott most nekem. De nem tudom hová tenni most ezt. Miért most? Miért nem az előbb? Fenébe, akarom Őt! Mégsem teszek semmit, erősen koncentrálok arra, hogy segítsek neki az ágyig eljutni. Szeretném ha inkább enne és pihenne. Az ágy szélére ül míg én előkeresem a kis tükröt a szekrényből, ölébe veszi a tálcát és a szendvicset méregeti. Elmosolyodok rajta, majd a falnak dőlök és onnan nézem amint beleharap a szendvicsébe, utána felpillant rám és beszélni kezd.
-Alastor, nem hiszem, hogy ez jó ötlet. Itt New Yorkban nem igazán szeretik a természetfelettieket. Ki tudja mit tennének veled.-borzongok meg látványosan. Még csak az kellene, hogy valakinek rajtam kívül ezeket felfedje.
-Figyelj csak, a közelben van egy könyvtár, szívesen elmegyek és körbe nézek találok-e valami könyvet az anatómiáról, betegségekről... Itt nem biztos, hogy fel kellene fedned magad! Bízz bennem, ehhez nem kell orvos. Ne csinálj butaságot!-segítek neki, csak ne akarjon itt önkényesen orvost kéretni. Szerintem ez egyébként sem orvosi eset. A fotelig sétálok és letelepszem a karfára. Nyelek egy nagyot és ismét a fiúra nézek, szívesen faggatnám Őt, mégis miért vall meg olyat ami az előbb még gond volt, mármint... Képtelen vagyok szavakba önteni a gondolataimat, ujjaimat idegesen nedves tincseim közé fúrom, elkapom Alastorról a pillantásom, még mindig érzem, hogy arcom lángol kissé. Olyan közel van, de mégis annyira távol... Beharapom ajkamat és felállok a fotelról, közelebb sétálok a fiúhoz miközben ujjaimat tördelem.
-Nem baj... nem bánod ha ide ülök melléd?-kérdezek rá félszegen és ha igen a felelet akkor végül mellé telepszem.
-Hogy van a lábad egyébként? Hogy érzed magad?-pillantok felé, mert arra emlékszem, hogy ezekre a kérdéseimre nem felelt, de azóta nem is tudtam újra feltenni, mert a hév úgy elkapott, hogy most tudatosul bennem, hogy nem álltam volna meg míg meg nem kapom.

Zene: All I Need
Üzenet: Mindent a Kandúromért luvu
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Alastor


High Line Park - Page 4 518CEA17B477FF24D0DDE066BCA881256275867F
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
High Line Park - Page 4 52389783a1d03316aa4285860f64080c9cd82fcf
>> Aisha <<
☩ Reagok :
75
☩ Rang :
4th
☩ Play by :
Milo Ventimiglia
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Dec. 30, 2020 2:25 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next


Újra a ládán kívül
Asaliah & Alastor
zSNV8NX.gif
Egy szendvics az éjjeli szekrényen, majd Asaliah ismét eltűnik. Egy darabig a dunna közt fekszik, majd a reggeli finom illata felcsalja pihenéséből. Megfordul a fejében, hogy megeszi a bútoron hagyott ételt, de amikor kóbor tekintete találkozik önmagával a falon lévő tükörben, nem tudja nem észrevenni, hogy pupillái szokatlan színben pompáznak. Sárgásak. Ha tehetné, azonnal kipattanna a párnák közül, hogy a tükröződő felülethez lépve közelről vegye szemügyre teste újabb változásait. Előbb pikkelyek, most kígyószemek. Mégis mi ez? Mire kúszva a fotel mellé ér, addigra egyik szeme visszanyeri barnás-zöldes színét. Távozása az ágyról nem történt hangtalanul, a puffanást az angyalnő is hallotta kintről. Robbanásszerűen nyílik az ajtó és vendéglátója lépbe rajta aggodalmasan. Mi történt? Rögtön látja hogy a férfi már nincs az ágyba, majd csakhamar felfedezi őt a tükörbe bámulva. Asaliah zaklatottan lép mellé és miközben átfon karjaival a leviatán derekára, úgy sürgeti őt vissza az ágyba. Alastor érzi a noszogatást és nehézkesen sikerül is féllábra állnia, de teste jelez. Éles fájdalom fut rajta végig emlékeztetve, nem is olyan rég, még egy panel tetejéről csapódott betonnak. Így utólag már nagyon ostoba ötlet volt, egész biztosan ha visszaszállna az időben, nem tenné meg újra. Még annak tudatában sem, hogy képes visszatérni a halálból.
-Asa....??? - ejti ki a nő nevét, ahogy a lány elmélyülten a szemeibe néz. EGy hosszabb pillanatra megragadja a fiú tekintetét és nem ereszti. Mintha kicsit elbambult volna.
"Nem is olyan félelmetes" apró mosoly jelenik meg a bukott angyal arcán, miközben ujjával végigsimít finom vendégéjén.
-Nagyon tetszel nekem... - tör elő belőle halkan, váratlanul három őszinte szó, amivel talán kissé zavarba is hozza a nőt. Nem tűnik úgy hogy a leviatánt kicsit is zavarta volna az előbb történtek, vagy tolakodásnak vette volna a nő közeledését. Miután Alastor megosztotta a tollaslánnyal, hogy vonzónak találja őt, összeszorított fogakkal lépdel vissza a fekvőalkalmatosság mellé, majd szélére lecövekel.
-Jó rendben, pihenek. - ígéri meg, miközben maga elé veszi a tálcát. Kíváncsian les a két kenyérdarab közé, mi rejtőzik benne. De nem elemezgeti sokáig, nagyot harap belőle. Fél szeme sárgasága nem tűnik el, az ágyra letett tükörbe sandítva látja önmagát. Arcán egy fintor suhan át. Akár egy kígyó.
-Beszélnem kell egy gyógyítóval. - pillant a nőre, amit lenyeli a falatot. Biztos benne, hogy ebben a városban élnek emberek, akik orvoslással foglalkoznak.
-A sárga szemem....szerintem rendellenesek a májfunkcióim. - magyarázza, majd harap még egyet a szendvicsből, de fogalma sincs, honnan jött ez az elgondolása.

zene: nincs || üzenet: nincs ||
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Asaliah


High Line Park - Page 4 VeZBn48
High Line Park - Page 4 1608b68d9c8b83cc118119493142

☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
110
☩ Rang :
Ex-katona
☩ Play by :
Kate Beckinsale
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Dec. 30, 2020 10:57 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next



Alastor & Asaliah


A
lastor gyorsan, túl gyorsan világít rá a dolgokra. A felismerés mellbe vág és rosszul érint. Én nem ilyen vagyok! Csak azért mászok ágyba férfiakkal, mert az érdek hajt, mert akarok valamit... Most meg... Most csak... Egyszerűen... Alastor kell nekem! Minden apró kis porcikája! Mikor kezemet megállítja a bűntudat azonnal úrrá lesz rajtam, elhúzódom és a fiú arcába tekintve különleges szemeivel találom szemben magam. Sárga színű íriszeit, nyújtott pupilláit nem tudom hová tenni. Egy kissé meg is rémülök, legszívessebben kiugranék az ágyból mellőle, de mivel még ujjai közt fogja a csuklómat így nem látok esélyt rá. De aztán ahogy elengedi a kezem a rossz érzés újult erővel tör rám, bocsánatáért esedezek és habogva hagyom el a szobámat azzal a mondva csinált szó összetétellel, hogy készítek neki reggelit. Szinte meg sem hallom szavait, hogy nem kell bocsánatot kérjek tőle, de most ez a legtöbb amit tehetek. A zuhany alá menekülök és a mérhetetlen bánatomat az érzést hogy hülyeséget csináltam, a jeges cseppek közé sírom. Kis idő elteltével, amikor már átfagytam teljesen elzárom a zuhanyt és törölközőre cserélem átáztatott ruháimat. Köntösbe tekerve vékony alakomat igyekszem a konyhába, hogy egy szendviccsel térhessek vissza a fiúhoz. A tálcán felszolgált reggelit az éjjeliszekrény tetejére teszem, majd ruháim között kezdek el válogatni, hogy valami meleg göncöt találjak. Minden porcikám fázik a hideg fürdőtől, kicsit talán még mindig remegek. Amint összeszedem a szükséges holmikat újfent a fürdő felé indulok, átöltözve a nappaliban pislogok a kanapéra, ahol az első éjszakánkat töltöttük, akkor is összebújva. Míg szomorkásan merengek magam elé a szobából tompa puffanás hallatszik, szinte rögtön oda kapom a fejem.
-Alastor!?-szólítom lakótársamat ijedten és szinte ezzel egyidejűleg mozdulok is a háló felé. Ám mire az ajtóhoz érek, ő már a fotelnél kapaszkodva pislog a tükörbe.
-Az istenért! Mégis mit művelsz? Neked pihenned kell és gyógyulni!-lépek mellé zaklatottan és leguggolva átkarolom a derekát.
-Mi a baj? Miért volt olyan fontos a tükör? Alastor légyszíves... Feküdj vissza az ágyba, gyere, segítek! Kérlek hallgass rám! Gyere!-húzom magam felé egy kicsit, azzal a szándékkal hogy valahogy lábra állítsam és együtt vissza bicegjünk az ágyhoz. Ám ha rám tekint úgy észlelem, hogy egyik szeme még mindig sárgás színben pompázik. Elképedve figyelem az elváltozott szemeit és egy apró mosoly bújik meg ajkam szegletében.
-Nem is olyan félelmetes.-suttogom halkan és szabad kezem akaratlanul is arcára simítom, hogy ne fordíthassa el rólam tekintetét.
-Azt hiszem, ez egy újabb sajátosságod.-dünnyögöm és hüvelykujjammal végig simítok arcán kedvesen. Más esetben félnem kellene tőle... Normális nő elrohanna ha ilyet tapasztalna... Nem vagyok normális! Csak figyelem a szemét és észre sem veszem, hogy a guggolásból lassan felállok és magammal húzom Alastort is. Ösztönösen szorítok kicsit fogásomon, hogy biztosan tarthassam Őt.
-Na gyere! Feküdj szépen vissza. Ne erőltesd meg magad. Van egy kis kézi tükröm, abban is nézegetheted magad.-ha pedig rám támaszkodik úgy vissza segítem az ágyhoz. Az éjjeliszekrényből előhúzom a smink tükröt és leteszem az ágyra miután leül.
-De előbb reggelizz jó?!-kérem finoman és a tálca felé bökök a fejemmel.

Zene: All I Need
Üzenet: Mindent a Kandúromért luvu
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Alastor


High Line Park - Page 4 518CEA17B477FF24D0DDE066BCA881256275867F
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
High Line Park - Page 4 52389783a1d03316aa4285860f64080c9cd82fcf
>> Aisha <<
☩ Reagok :
75
☩ Rang :
4th
☩ Play by :
Milo Ventimiglia
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Dec. 29, 2020 7:33 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next


Újra a ládán kívül
Asaliah & Alastor
zSNV8NX.gif
Asaliah nagyon vonzó nő. A leviatán könnyedén engedhetne a csábításnak, hiszen nem tiltakozik egyetlen porcikája sem az angyalnő kitüntetett figyelme ellen. Mi több ajkai és ujjai finom érintését kellemesnek találja, ám sérülései okozta fájdalom és a fejében átfutó kóbor gondolat miatt mégis megálljt parancsol ébredő vágyainak. Nem durván, mégis eltolja nadrágjától vendéglátója kezét, miközben megosztja aggodalmait. Eközben újabb különös jegy mutatkozik Alastoron, szemei kígyószerűvé válnak, amit ő ugyan nem vesz észre, de Asaliah kissé riadtan tapasztal. "A szemed" motyogja halkan a nő, de célzása elsiklik a férfi füle mellett. Figyelmét most egészen más köti le. Szavai betalálnak és a lány azonnal összeszégyeli magát. Hátrébb húzódva, lesütött szemekkel, halkan suttogva kéri a férfi bocsánatát tapintatlansága miatt.
-Nem kell elnézést kérned... - próbálja nyugtatni a szégyentől kipirult arcú angyalt, de reménytelen. Asa csüggedten, önostorozva lép ki a háló ajtaján, hogy reggelit készítsen a férfinak, ám a szobából útja nem a konyha felé vezet. Alastor mélyet sóhajtva veti fejét újra a párnára, mit sem sejtve arról, hogy Asaliah a zuhanyrózsa alatt küszköd könnyeivel. A negyedik bosszankodva bokszol bele a dunnába, mikor elméjét erőltetve sem dereng fel benne semmi a múltjából. Miért nem emlékszik? Miért nem képes felidézni, akár egyetlen dolgot az életéből? Kérdésektől kavarog a feje, de válaszokat egyelőre bármennyire is szeretne, nem talál. Figyelme ekkor nadrágja dombjára vetődik, amit a nő angyali keze bűvölt meg. Kíváncsian nyúl boxerja korca felé és emeli meg ujjaival kissé az anyagot, hogy bekukkantson alá.
-Ohhh. Hát ez jó nagy lett. - kommentálja a látottakat, majd visszaengedi magára a pamutot. Percekkel később, mire az angyalnő visszatér lappad a dudor. Egy szendviccsel érkezik tálcával a kezében, amit az éjjeli szekrényen helyez el, majd a ruhásszekrényéhez lép, ahonnan előkotor néhány melegebbnek látszó ruhadarabot. Nem szól egy szót sem a férfihoz, aki csendesen nézi kutakodását, majd sárgálló szemeivel követi, ahogy hang nélkül távozik a helyiségből. Megharagudott rám?!!! Sóhajt fel újra, majd tekintete találkozik önmagával egy falon lógó tükröződő felületen.
-Ez meg mi a...? - dől rémültek előre, amikor meglátja pupilláit szokatlan színben. Ösztönösen emeli ökleit arcához és dörzsöli meg szemeit, majd tekint újra a tükörbe. Ekkor már csak a fél szeme sárgállik. Mi történik velem? Idegesen mozgolódik az ágyon, majd nehézkesen leküzdi magát a matracról és egy hangos puffanással ér padlót. Aucs! szisszen fel az érkezés után, törött lábába pillanatnyi kellemetlenség nyilall, mégsem törődik most ezzel. Mint lábát ellőtt katona a harctéren, alkarjaira támaszkodva kúszik végig a szőnyegen a tükörig. A fal melletti fotel karfáján kapaszkodik meg és úgy tolja fel olyan magasságig, hogy látképét szembe találja magával.
-Azt a rohadt... - hunyorog bele a tükörbe és bal szeme sárgaságát figyeli. Fertőző szemgyulladásra kezd gyanakodni, de a pupilla szokatlan függőleges résni összehúzódását ez sem magyarázná.

zene: nincs || üzenet: nincs ||
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Asaliah


High Line Park - Page 4 VeZBn48
High Line Park - Page 4 1608b68d9c8b83cc118119493142

☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
110
☩ Rang :
Ex-katona
☩ Play by :
Kate Beckinsale
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Dec. 26, 2020 10:09 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next



Alastor & Asaliah


N
em tartom jó ötletnek a fiú gondolatmenetét, ennek pedig hangot is adok. Biztosra veszem, hogy ilyet amíg velem van nem fog csinálni! Nem érdekel, hogy halhatatlan, engem többé nem ijeszt meg! Kellemesebbre vesszük az irányt és kissé elszalad velem a ló, bár meg kell valljam, egyáltalán nem bánom, akár még folytatnám is. A vonzódás új szintjét tapasztalom meg pillanatok alatt amint Alastor megcsókol. Valahogy, valamiért... Ez egy olyan érzés amit nem érzek végre kényszernek. Ami nem muszáj, mégis akarom! Kérdésére viszont mosolyogva rázom a fejem először.
-Nem! Hivatalosan nem szabad. De...-már nem vagyok angyal, csak egy semmire kellő bukott, célok nélkül... Mondandómat magamban fejezem be, és inkább valami mást mondok a fiúnak, remélve, hogy vendégem így tesz majd. Újabb csókra hajolok és többet merészelek megtenni, mint kellene, én megfogadtam saját tanácsomat, mondhatni ösztönből cselekszem eztán s ujjaim úgy csúsznak a fedés alá, hogy amit elkezdtem folytathassam, de pár hosszabb pillanat után maga a Kényeztetett állít meg, megragadva kezem húzza ki nadrágjából és elhúzódva tőlem halkan suttogva hagyják el a szavak puha, csókra kész ajkait.
-Oh!-megilletődötten pillogok rá és amint pillantásom szemeire vetül, hirtelen ülök fel mellőle.
-A szemeid...-lehelem kissé riadtan, én finoman rántok egyet fogva tartott kezemen ahogy a férfi elkezd beszélni. Csak úgy pattognak fejemben a szavai várnak rá máshol..., erre nem is gondoltam... Ó én f@sz! Megrázom a fejem, hogy tisztuljon a tudatom de ennek csak akkor lesz hatása mikor Alastor elereszti végül a kezem.
-Igazad van. Nem tehetek ilyet veled...-suttogom még mindig a szemeit nézve.
-Ostoba voltam, kérlek szépen ne haragudj rám!-húzódom még hátrébb és amint az ágy széléhez érek lábaimat a padlóra teszem és ültömben előre előre esik a fejem szégyenkezve. Sosem buktam még el így... Ez nekem eszembe sem jutott.
-Én... én csak... nem tudom mi ütött belém... Komolyan, bocsánatot kérek.-motyogom ahogy felállok, és az ajtó felé indulok.
-Nem vagy... izé... készítsek reggelit neked? Csak előbb... én... igyekszem vissza...-félszegen, pirosló arccal a szégyentől pillantok rá, ajkamat beharapva fordulok ki a szobából választ sem várva, a fürdőbe rontok és úgy ahogy vagyok ruhástul állok a tud alá, hogy magamra engedjem a hideg vizet. Ó Asaliah! Hogy a jó életbe lehettél ilyen felelőtlen? Mégis mi a jó franc ütött beléd? Mint a régi szappanoperák főhősnői az egyik sarokba gubbasztok és elerednek könnyeim ahogy a jeges cseppek záporoznak rám. Negyed óra után már kellően vacogok ahhoz, hogy felálljak és elzárjam a csapot. Remegve szállok ki a zuhanykabinból és hámozom le átázott ruháimat. leakasztom a törölközőmet és átdörgölöm magam, egy másikba pedig hajamat tekerem, magamra kapom fürdőköntösöm. Átvonulva a konyhába egy szendvicset készítek a szobámban lábadozónak, tányérra téve sétálok vissza hozzá és letéve az éjjeli szekrényre ruháim közt kezdek kutatni valami meleg göncért. Egy melegítő együttesre esik választásom ezzel indulok tovább. A fürdőben össze szedem a cuccaimat, majd gyorsan magamra kapkodom a szárazat. Hajamat serényen dörzsölve megállok a nappaliban, tekintetem a kanapéra vetül, az ott hagyott pokrócra... Nyelek egy nagyot és így próbálom visszatartani könnyeimet. Elb@sztam!

Zene: All I Need
Üzenet: Nagyon sajnálom Sad
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Alastor


High Line Park - Page 4 518CEA17B477FF24D0DDE066BCA881256275867F
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
High Line Park - Page 4 52389783a1d03316aa4285860f64080c9cd82fcf
>> Aisha <<
☩ Reagok :
75
☩ Rang :
4th
☩ Play by :
Milo Ventimiglia
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Dec. 26, 2020 1:42 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next


Újra a ládán kívül 16+
Asaliah & Alastor
zSNV8NX.gif
Ismerős érzés keríti hatalmába, amikor arra gondol, hogyan szabadulhatna meg teste pikkelyes részétől. Mintha nem először fontolgatna effélét. Talán ha tudná az eredetét...vajon születésétől fogva rajta van, vagy más úton változott el bőre egy része? Több minden megfordul gondolatai közt a fertőző kígyóharapástól az átokig, majd figyelme újra a nőre terelődik, mikor az méltatlankodva csattan fel a leviatán késes bőrnyúzós ötletét ellenezve. Nem látja be mi gond van ezzel, hiszen Asaliah is látta a tulajdon két szemével, hogy hihetetlen gyorsan felgyógyul igen komoly sérülésekből is. Mégsem áll le vele vitázni. Eleget téve vendéglátója kérésének ajkaira hajol és lágyan megcsókolja, közben a lány keze tiltott terepre téved és úgy tűnik nem zavartatja magát, kellemesen elidőzik a férfi ágyékán. Érintése nem marad reakció nélkül. Alastor nem érti az angyalnő milyen mágiát használ, de tenyere alatt nadrágján méretes dudort növeszt és fura, egyben kellemes, már-már izgatónak nevezhető érzés viharzik át testében. Ott van a szája szélén a kérdés, ez a valami volt, amit tudni akartál? mégsem szegezi a nő felé. A kitüremkedést látva Asaliah elégedettnek tűnik, legalábbis az arcán elnyúló pajkos mosoly erről árulkodik. Jobb híján egy párna landol közöttük eltakarva az ágyéktájon felállított sátortábort. Bár utólag belegondolva, Alastor ezzel nem javított semmit sem a helyzeten.
-Ilyet szabad az angyaloknak? - bukik ki belőle még is egy kérdés. "Ne gondolkozz, kapcsold ki az agyad!" hangzik egy jó tanács az angyali nő szájából, miközben ismét a férfi arcához hajol, majd huncut mosollyal búg még néhány szót leheletnyi távolságból, mielőtt újra Alastor száján landolna. A párna egyidejűleg röppen ki közülük, majd míg Asa elmélyíti csókjuk, addig apró kezét a vendég alsójába fúrja, hogy kígyóját marokra foghassa. Ujjai finoman kulcsolódnak duzzadó szerszámára, majd le-föl vándorolnak hosszán tovább izgatva a leviatánt. A kellemes kézimunka mellett éles, nyilalló fájdalom hasít lábszárába és beszúródni érzi oldalán, bordái táján. Talán ha nem árnyékolnák be gyógyuló sebei és lábszártörése ezt az élvezetes pillanatot, engedne a tollas nőszemély csábításának és simán benne lenne egy hajnalig tartó "párnacsatában", így viszont váratlanul megragadja Asaliah kezét megállásra késztetve nadrágmélyi simogatásában, miközben egy aggasztó gondolat ver benne tanyát. Nem túl erősen, mégis határozottan húzza ki a lány kézfejét boxere anyagja mögül, hogy az angyal vegye a jelet.
-Hagyd abba, kérlek! - suttogja elvállva ajkaitól, ráemelve kígyószemeit. Alastor észre sem veszi, hogy egy újabb különlegessége mutatkozik meg, hogy szemeit eddig elfedő illúzió eloszlik arcáról és barnás-zöldes pupillái halovány sárgába váltanak.  
-Eszembe jutott...mi van...ha...nekem....várnak rám máshol?! - merül fel benne hangosan is a gondolat. Mi van, ha van egy lány, egy menyasszony, egy feleség elfeledett életében? Mi van ha családja van? Gyerekei? Akikre nem emlékszik. Jelét ennek ugyan Asaliah sem fedezhette fel, a férfi nem visel karikát az ujján, ami foglaltságát jelezné, de a gyűrű hiánya nem jelenti azt, hogy ne lenne, aki hiányolná őt vagy akihez tartozna. Alastor úgy véli, nagy hiba volna, ha engedne az angyalnő csábításának, miközben lehet, hogy elkötelezett egy másik nő iránt, aki haza várja.
-Ez nem volna helyes. - teszi hozzá halkan, majd kiejti ujjai közül Asaliah kezét. Elég meg kell tudnia, ki is ő valójában és mit hagyott hátra az emlékeivel. Reméli vendéglátója megérti visszakozását és nem veszi sértésnek elutasítását.

zene: nincs || üzenet: nincs ||
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Asaliah


High Line Park - Page 4 VeZBn48
High Line Park - Page 4 1608b68d9c8b83cc118119493142

☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
110
☩ Rang :
Ex-katona
☩ Play by :
Kate Beckinsale
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Dec. 25, 2020 8:05 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next


+16





Alastor & Asaliah


A
nnyira rossz szembesülni azzal, hogy valóban nincs közös pontunk, sem Alastor, sem pedig én nem emlékszem... Pedig az érzés meg ott van, ott bujkál és vár, de reménytelen, bármennyire is akarom megerőltetni az agyam, egy ponton lezárul és egy másikon kezd újra. Csalódott vagyok, nem hiszem el, hogy ennek így kell lennie. Szeretném feltérképezni a fiút magamnak, így kipattan fejemből az ötlet, hogy lesz szíves becsukni a szemeit, semmi rosszaságon nem töröm a fejem és hát, ha már első nap képes volt pucéren vissza jönni hozzám, ez most nem okozhat akkora zavart, hogy ujjaimmal érintsem felsőtestét és félig megszabadítsam a pólójától. Újabb pikkely-szerű folt kerül napvilágra, bordáinál simítok rajta végig miközben Ő közli, hogy mennyire nem tetszik neki ez a bőrelváltozás. Mégis én arra szeretném kérni, hogy ha van is rá mód, hogy eltüntesse azt ne előttem tegye.
-Micsoda? Biztos hogy nem csinálsz ilyet!-emelkedik meg a hangom és rázni kezdem a fejem is, hogy nyomatékosítam kimondott szavaimat. Ígérete épp csak elér hozzám, de nem törődöm vele, az biztos, hogy amíg én vigyázok rá, addig kést csak étkezés mellé használ. Arra is rávilágítok, hogy ha ne adj isten valami fertőzésről lenne szó, annak már kellene, hogy jelei legyenek. De rendben... Nem piszkálom tovább. Egyenlőre! Fejem mégis fedetlen mellkasán pihentetem és újabb huncut dolog fogalmazódik meg bennem. Ebben viszont vendégem kell, hogy segédkezzen. Nem kérek teljesíthetetlen dolgot, pusztán csavarva a dolgokon azt szeretném ha most előbb Ő tenné meg és nem én. Igyekszem hagyni, hogy Ő vezessen, de borzasztóan nehezen állom meg, ujjaival végül a hajamba túr én pedig átadom magam az érzésnek, hagyom, hogy elvegye az eszem. Ajkam felveszi Alastor ritmusát, kezem pedig megindul délre, végig haladva a fiú mellkasán, kidolgozott kockáin és átlépve a piros zónás határt, tenyerem megállapodik két lába között és finoman simogatni kezdem legérzékenyebb pontját. Hallom ahogy a fiú belemorran a csókba, remélem ezt vehetem jó jelnek is, mégsem tart tovább a pillanat, tenyerem megpihen ahogy ajkam elválik a férfiétől, ám míg fejemmel kissé hátra húzódik, addig kezem el nem veszem ágyékáról. Egy halk köszönöm is kicsúszik a számon s míg Alastor keresi a szavakat, nyilvánvalóvá válik számomra, illetve eléggé szemléletes lesz a válasz arra a fel nem tett kérdésre, hogy Működik-e köztünk a biológia? Úgy néz ki, hogy igen, tenyerem alatt duzzad meg vendégem, kacér mosoly szalad át ajkam ívén, de látom rajta, hogy zavarban van. Pillantásom követi az övét, kezem alatt finoman lüktet, az anyag sem tartja vissza nagyon. Végül vendégem egy párnát húz ölére és úgy takargatja magát, pedig ez egy teljesen normális reakció. Tenyeremet is csak még inkább magához préseli, esélyt nem adott arra, hogy elvegyem a kezemet. Kérdő tekintettel nézek szemeibe, akkor most így maradunk? Lényegében én nem bánom, el tudom magunkat szórakoztatni, de ahhoz egy idő után végleg meg kell szabadulnia a párna takarásától.
-Hé! Ne gondolkozz, kapcsold ki az agyad!-suttogom ahogy kis kezem ismét mozdul rajta. Kíváncsi vagyok, hogy képes lesz-e elengedni magát?
-Azt mondtad bízol bennem. Hidd el, nem csinálok semmi rosszat.-duruzsolok neki továbbra is és finoman simogatom tovább érzékeny pontját miközben ajkam puhatolózva keresi az övét, előbb alsó ajkát szívom fogaim közé és finoman rá fogok, majd lágyan birtokba veszem száját, úgy mozdulva, hogy ha sikerül, a párna a földön kössön ki. Kis kezem ezután annyival csúszik csak feljebb, hogy a nadrág és boxer alá csusszanhasson és bőr érjen a bőrhöz. Felnyögök ahogy markomba fogom Őt és nyelvem bebocsátást kér a fiú ajkai közé. Nem tervezem, hogy most azonnal rá is vetném magam jobban, de arról nem volt szó, hogy nem játszhatok egy kicsit, talán ha cseppet el tudja engedni magát... Ujjaim gyengéden mozognak rajta, próbálgatom a hosszát, ingerlem és incselkedek vele, míg szám lefoglalja ajkait.

Zene: Cloud Dancers
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Alastor


High Line Park - Page 4 518CEA17B477FF24D0DDE066BCA881256275867F
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
High Line Park - Page 4 52389783a1d03316aa4285860f64080c9cd82fcf
>> Aisha <<
☩ Reagok :
75
☩ Rang :
4th
☩ Play by :
Milo Ventimiglia
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Dec. 24, 2020 10:55 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next


Újra a ládán kívül
Asaliah & Alastor
zSNV8NX.gif
Alastor szavaira Asaliah arca csalódottá válik, talán még egy halk sóhaj is kiszökik ajkai közül. A férfi bár szívesen mondana valami biztatót, hogy biztosan találkoztak régen, mégsem tartja valószínűnek, hogy mindketten elfeledték volna ismertségüket. Ennek okán nagyobb esélyt lát rá, hogy valakivel összetéveszti őt és valaki másra emlékszik. Az angyalnő kérésének eleget téve lehunyja egy pillanatra szemeit, majd azon kapja magát, hogy a lány felgyűrve felsőjét a mellkasáig, oldalán dísztelenkedő pikkelyes elváltozásait figyeli. És még ha csak szemmel nézegetné, de ujjával érinti a halványzöldes fényes bőrfelületet. Alastor kinyilvánítja nemtetszését. Nem is titkolja, hogy ha volna rá lehetősége, megszabadulna a különös foltjaitól.
-Öhm...hát én arra gondoltam, hogy egy késsel kivágom magamból. - vallja be kendőzetlenül. Miután egy durva ugrás árán rájött, hogy esélyesen halhatatlan és sérülései valami fura oknál fogva gyorsan regenerálódnak, így az az ötlete támadt, hogy lenyúzná magát a kényes helyeken. Talán a hiányzó bőrrészek helyén pikkelymentesen nőne vissza. Ha meg nem, legalább megpróbálta.
-De természetesen nem előtted. - hangzik félig ígéretként. Valójában eszében sem jutott közönséget szervezni a mutatványához. Ami pedig a fertőző részét illeti, Asaliah rávilágít, hogy korábban a kézfejét is tapintotta és eddig nem lett baja.
-Valóban. - ismeri el, hogyha ragályos volna, már valószínűleg az angyalnő is kígyómintás lenne. Kivéve, ha még a lappangás fázisában van a dolog. Majd egy újabb kérés érkezik a vendéglátója részéről, miközben a férfi ruhátlan mellkasán pihen. A drága nő egy csókra vágyik és azt szeretné, ha ezúttal a leviatán vetné rá magát az ajkaira. A fene se érti, ezzel mit akar megtapasztalni, de egy pillanattal később Alastor szája az angyallányéhoz ér, keze pedig a tarkójára siklik, miközben ujjai végei finoman beletúrnak a barna hajzuhatagba. Egészen biztos benne, hogy már parkos ébredése előtt is művelt efféléket és nem is ritkán. Eléggé benne van a testében a mozdulat. Asaliah keze közben alig észrevehetően, gyengéden siklik végig vendége mellkasán, majd hasfalán át nadrágja korcáig, de nem áll meg a ruhaszélen, hanem tovább vándorol és végül ágyékán állapodik meg. A hirtelen érintésre Alastor belemorran a csókba. Még ajkai a nő ajkain, szeme sarkából érzékeny pontja felé sandít. Majd Asa elhúzódik tőle és egy köszönömet rebeg, de keze továbbra is a kényes ponton pihen, mintha csak odaragasztották volna.
-Öööö.. - a leviatán keresi a szavakat, de nem állnak össze mondattá. Kissé talán zavarban is érzi magát, főleg, miután úgy érzi, hogy kényelmetlenül kezd feszíteni rajta a ruha. Asaliah érintésére nagy duzzanat keletkezik a lába között. Mondhatni gatyája sátrat vert a nő tenyere alatt. Nyel egy nagyot, miközben tekintetét az eltévedt kézfejre vezeti, majd reflexből húzza maga elé a párnát nem törődve azzal, hogy a lány kezét is a dunna alá temeti. Legalább az ágynemű takarásában nem látszik.

zene: nincs || üzenet: nincs ||
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Asaliah


High Line Park - Page 4 VeZBn48
High Line Park - Page 4 1608b68d9c8b83cc118119493142

☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
110
☩ Rang :
Ex-katona
☩ Play by :
Kate Beckinsale
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Dec. 24, 2020 9:46 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next


+16




Alastor & Asaliah


N
em tudok elszakadni a gondolattól, hogy mennyire ismerős érzések kerítenek hatalmába mellette, a csókot miután viszonozza, legszívesebben el sem szakadnék ajkától, de hát neki rögtön tudni kell, hogy azt miért kapta. A legtöbb pasi ha nem lenne, ki kellene találni! Alastor mosolyát jó látni, valahol meg is értem Őt. Ám én még többet mesélek neki, titkokat, amiket jobb esetben meg kellene, hogy őrizzek magamnak, de úgy érzem a fiúval őszinte lehetek, nem fog kinevetni. Jó lenne tudni, hogy vajon kérdésemre mi lehet a válasz, egyáltalán van-e jó válasz rá. Csalódottá válik pillantásom ahogy vendégem elkezdi fejtegetni a gondolat menetét. Valamiért mégis csak igazat kell adjak neki.
-Nagy kár. Bár igazad van, egy ilyen jó pasira biztosan emlékeznék.-sóhajtok fel és elhúzom a számat.
-Nem hiszem... Vagy nem tudom... Szerintem a természet felettieket nem sablon szerint gyártják. Mindegyikünkben van valami sajátos különlegesség.-bármit megadnék azért, hogy nekem legyen igazam és ahogy az összes ismerősömet végig pörgetem a fejemben... Talán van is rá.... de az álmom. Nem szeretném tovább gondolni, inkább másik taktikához folyamodok, vagyis... kiélvezem a helyzeti előnyömet, hogy férfi van az ágyamban. Arra kérem, hogy hunyja le szemeit amit legnagyobb örömömre meg is tesz, ugyan nem sokáig tart a dolog, mert amint pólója alá csusszan a kezem szemei is felnyílnak, csak egy kacér mosolyt villantok rá miközben pólóját egészen mellkasáig simítom fel. Így nyílik rálátásom a bordáinál megbúvó pikkelyekre is. Ujjaim szinte maguktól indulnak felfedező útra a bőrfelületen, be kell valljam nekem nagyon tetszik ez a dolog Alastorban, igazán különleges tőle. De csak hamar tudtomra adja, hogy neki cseppet sem tetszik a dolog. Csak figyelem ahogy beszél és finoman a fejemet rázom.
-Ha van rá mód hogy eltüntesd... Akkor ne előttem! Kérlek. Én látni szeretném.-hagyom, hogy eltolja a kezem, nem ellenkezem, ám további szavait teljesen alaptalannak érzem, fejemet pólótlan mellkasára hajtom és csupán mosolygok.
-Ha elfelejtetted volna, a karodon is hozzád értem, már rég bajom lenne, ha ez fertőző. Nem lenne egyszerűbb azt mondani inkább, hogy nem szeretnéd ha hozzá érnék?-teszem fel az egyszerű kérdést könnyedén, nem sértődötten, inkább csak érdeklődve, végül saját malmomra hajtva a vizet egy kéréssel rukkolok elő, nem a leghajmeresztőbb kérés, de azért nem is szokványos egy olyan embertől akit csak nem rég ismertünk meg. De ezekért az ajkakért felrúgjuk a szabályokat is. Azt szeretném ha Alastor megcsókolna, ha Ő kezdeményezne most. Látom az értetlenséget vendégem arcán, de mégis mozdul, hagyom, hogy fölém hajoljon, nem mozdulok mikor ajka az enyémhez ér, kényszerítem magam arra, hogy bírjam még egy kicsit, aztán tenyere a tartómra siklik és minden idegvégződésemen azt érzem, mintha felrobbanna. Sosem éreztem még ilyet. Óvatosan, puhatolózva csókolok vissza, eltolt kezem pedig új vándorutat keres magának, Alastor mellkasától indul lefelé, finoman végig rebben hasizmán miközben tovább csókolom puha ajkait, ujjaim átsiklanak a nadrág derék részén és a férfi leggyengébb pontján állapodnak meg. Csókunk ütemére finoman végig simítok rajta párszor, talán hatást nem is érek el vele, de képtelen vagyok megállni, hogy ne tegyem meg. Végül csak hagyom, hogy ott pihenjen a kezem lábai között. Egyszerűen tudom... Nem emlékeztet senkire! De ez egy másik szint. Nyelvem végig szalad a fiú ajkain, végül mosolyogva húzódom el tőle.
-Köszönöm.-pillantok szemeibe kipirult arccal, ám kezem képtelen vagyok elhúzni róla, csak nézem Őt és érzem, hogy ébred bennem a vágy iránta.... F3nébe! Nekem ezt nem lenne szabad. Jobb esetben ez a rám szólás be szokott jönni, van, hogy simán bele sem kezdek... Ám Alastor... A puszta jelenlétével vonzz. Furcsa, hogy miket nem tud produkálni az élet.

Zene: Cloud Dancers
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Alastor


High Line Park - Page 4 518CEA17B477FF24D0DDE066BCA881256275867F
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
High Line Park - Page 4 52389783a1d03316aa4285860f64080c9cd82fcf
>> Aisha <<
☩ Reagok :
75
☩ Rang :
4th
☩ Play by :
Milo Ventimiglia
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Dec. 24, 2020 5:38 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next


Újra a ládán kívül
Asaliah & Alastor
zSNV8NX.gif
Alastor a tenyerében nyugvó kulcsot figyeli. Az előbb történtek után legszívesebben visszaadná, de a lány ajándékba szánta, és az efféle figyelmességeket nem illő visszaszolgáltatni. Legalábbis ezt állítja. Mindeköizben Asaliah olyan elmélyülten figyeli őt, hogy szinte magától bukik ki a kérdés: Valami baj van? De szavai, mintha elsiklanának az angyalnő füle mellett, nem kap válaszokat. Ehelyett a távolság egyre csak csökken köztük, ahogy a nő egyre közelebb hajol arcához, szája végül az övén landol, lágyan csókolja. Ösztönből érkezik a viszonzás, mire a tollaslányból jól eső nyögés tör fel, amit elégedetlen morranás követ, mikor a leviatán elválik tőle. A férfi hátrább húzódva egy újabb kérdést tesz fel.
-Akkor már ketten vagyunk. - fut végig az arcán egy halvány mosoly a lány válaszára. A vallomás, ami ezután érkezik, kissé meglepi.
-Te álmodtál rólam? És csókolóztunk? - kérdezne vissza, de szavak helyett csak a szemöldöke ível fölfelé. "Alastor, találkozhattunk már vajon régebben?" a nő kíváncsian pillant felé tovább vive a gondolatait.
-Nem hiszem...vagyis...elég kevés a valószínűsége, hogy egyikünk se emlékezzen, ha korábban már láttuk egymást. - dönti oldalra kicsit a fejét elgondolkodva. Részéről egyértelmű, hogy amnéziában szenved. A nevén kívül nem sok mindent tud felidézni a virágágyásban ért ébredését megelőzően. Néhány értelmetlen álomkép, amit fel tud mutatni és pár fura benyomás, ami időközben érte, semmi több. Asaliahnak mégis mi oka lenne nem emlékezni a találkozásukra? Már ha valóban történt ilyesmi...
-Szerintem csak emlékeztetlek valakire. - folytatja a gondolatot. Igen, valószínűleg erről lehet szó. Vagy a külseje, a hangja vagy a mozdulatai miatt. Alastor az angyal kérésére újra lehunyja a szemeit, de abban a pillanatban ki is pattannak, amint megérzi apró kezeit a pólója alatt. A ruhaanyag mellkasáig gyűrődik fel, így elővillannak a bordáinál éktelenkedő pikkelyek is, amit valami különös ok folytán a tollas lány "gyönyörűnek" talál. Fura dolgokra bukik ez a nőszemély. A bizarr bőrelváltozás, amit Alastor testének egyes részeit borítják nem borzasztják el a nőt. Attól sem riad el, hogy finoman ujjbegyeivel érintse a kígyószerű foltokat.
-Szerintem inkább rémes. - húzza el a száját jelét adva, ő nem rajong úgy ezért a valamiért.
-Ha tehetném eltűntetném. Amúgy meg.... - a lány keze után nyúl és finoman eltolja magától. Kényelmetlen számára, hogy elcsúfolt bőrfelületét tapogatja.
-...nem tudhatjuk, lehet hogy valami bőrbetegség...lehet hogy fertőző, talán jobb, ha nem nyúlsz hozzá...még a végén te is elkapod... - magyarázza, miközben Asaliah fejét Alastor fedetlen mellkasának dönti és néhány hosszabb pillanatig meg is pihen rajta. Bár fertőzéshez képes meglehetősen szimmetrikusan kiterjedtek a pikkelyes területek. Ettől függetlenül, még lehet ragályos. "Megkérhetlek valamire?" az angyal ráemeli tekintetét, majd elhangzik a kérés. Asaliah csókot vár, valamit tudni akar. Újra értetlenség ül ki Alastor arcára, mégis a nő szája fölé hajol, hiszen az előbb sem volt kellemetlen érzés. Lassan birtokba veszi ajkait, keze közben a lány tarkójára simul.

zene: nincs || üzenet: nincs ||
Ajánlott tartalom
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
4 / 8 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett TagjainkFajaink létszáma



●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 11 felhasználó van itt :: 2 regisztrált, 0 rejtett és 9 vendég :: 2 Bots

• Fajaink száma •
Arkangyal
2/2
Leviatán
7/6
Angyal
1
Démon
14
Bukott Angyal
4
Ember
4
Félvér
4
Harcos Angyal
4
Vadász
5
Nephilim
7