Welcome to hell or heaven frpg
- Staff és tagok által keresett karakterek -

 
• Quintan de Regaleira, Portugal •
reveal your secrets

Cara Pierce


Quintan de Regaleira, Portugal - Page 2 Tumblr_mb699in2Yw1r2368yo1_500
☩ Történetem :
☩ Reagok :
262
☩ Rang :
nincs
☩ Play by :
Olivia Wilde
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Szept. 05, 2020 7:44 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2


☽ A dangerous adventure

Natalie & Cara
zene: The Hunter  szószám: 940 • Credit:

 

– Eszetekbe se jusson partit szervezni a lakásomban, amíg távol vagyok. De legfőképp... el ne fogyjon a csoki készletem... – fenyegető arckifejezésemet magamra öltve, figyelmeztetően emeltem meg a kezemet, miközben végig futtattam a tekintetem a kis csapaton. Igazából csak Phil és Pete volt itt, amit csak igen nagy jóindulattal lehet csapatnak nevezni, de ez mellékes. Örültem volna, ha Nieven is itt van, mielőtt útnak indulok, csak hogy megnyugodhassak, hogy majd ő rendet tart a férfiak között, de neki valami magánéleti dolga támadt. Érted... neki van magánélete... Szörnyű. Phil viszont hűségesen, könnyekkel az arcán mondott nekem búcsút, vagy legalábbis szerettem volna azt hinni, hogy legalább egy kicsit szomorú, és éppen nem arra vár, hogy végre kitegyem a lábam. Nem szívesen hagyom itt a dolgokat, hiszen a legutóbbi New Orleansi utazásom után is keletkezett némi gubanc, de vannak olyan teendők, amiket személyesen kell, hogy intézzek, és ez is egy olyan alkalom volt.
Tudni illik fülest kaptam, hogy egy értékes fegyver, minden bizonnyal természetfeletti erővel bíró eszköz egy kisebb európai csoportosulás kezében van. Illetve egész pontosan arról kaptam hírt, hogy a valamikor még Amerikában lévő eszköz ennek a frakciónak a tulajdonába került, még bőven az apokaliptikus idők előtt. Mivel nem sok ilyen természetfeletti hatalommal bíró fegyver volt a ’piacon’ felmerült bennem, hogy esetleg az a Bizonyos dolog lehet? Egy látogatást biztos megér a dolog. Így nem is haboztam sokáig, és némi kutató munka után sikerült találni egy helyszínt Portugáliában, ahol ennek a csoportnak a tagjai feltehetőleg megfordulnak. Soha életemben nem tettem még ki a lábam a kontinensről, így hiába voltam szkeptikus a megszerzett információkkal kapcsolatban, feltett szándékom volt, hogy felkeresem a helyet, már csak kikapcsolódás céljából is. Persze ostobaság lett volna részemről egy ilyen kalandba egyedül belevágni, így olyas valakitől kértem segítséget, akiben megbízom, és a természetfeletti dolgokhoz is ért, nevezetesen Natalietól.
Meg is beszéltük, hogy majd ott találkozunk. Számomra ez elég ijesztő gondolat volt egyébként, hiszen még sosem utaztam arkangyal tollal, de Natalie nagyon magabiztosnak tűnt, így nem mutathattam ki, hogy egyébként beszari vagyok. Az embereim előtt is játszottam a totálisan magabiztos főnököt, és még csak véletlenül sem akartam arra az eshetőségre gondolni, hogy talán bele is halhatok ebbe a buliba. A baj persze az, hogy ha ez tényleg az a fegyver, amit én sejtek, akkor totálisan megéri egy picit kockáztatni. Elvégre az európai kis csoportosulások békések nem igaz? Biztosan meg tudok velük beszélni egy tisztességes árat... Illetve Nati majd meg véd, ha baj van ugye? Nem túl magabiztos igen volt ezekre a kérdésekre a válasz, így a kis csomagommal, amit már előre bepakoltam készen álltam, hogy végre útnak induljak. Volt nálam minden, amire egy ilyen utazásnál szükség lehet, egy angyal penge, egy gyógyító talizmán, egy váltás fehérnemű, meg néhány arany rúd. Illetve természetesen az arkangyal toll, amit az utazáshoz akartam használni. Nati felvilágosított korábban, hogyan is működik, így isten a tanúm rá, hogy tényleg csak egy picikét voltam beszarva. Dobtam egy színpadias csókot még a két emberemnek, majd hamarosan magam mögött hagytam az otthonom, és a vágyott helyre érkeztem.
Mi tagadás, egészen más típusú helyre számítottam. Nekem egy kastélyféleségről meséltek, de egy moha lepte lépcsőfordulóban találtam magamat. Még a kezemben volt a toll, amikor körbe futtattam a tekintetem a helyszínen. Penész illata csapta meg az orromat, illetve az egész hely azt a benyomást keltette, hogy már régen nem járt itt senki. Apró vészharang szólalt meg a fejemben, ami arra bíztatott, hogy inkább gyorsan forduljak vissza, de tudtam, hogy Natalie már akár itt is lehet, és nem léphetek le szó nélkül. Ezért a hátizsákomat levéve egy belső zseb biztonságába helyeztem végül az arkangyal tollat. A jó hír, hogy legalább tényleg működött a dolog. Egészen biztos, hogy nem a lakásomban voltam, ehhez nem is kell éles logika. Már csak Natit kéne megtalálni... Feltéve, hogy már itt van, és nem késik. Nem is tudom pontosan, hogy miért, de nem szívesen tartózkodtam volna egyedül ezen a helyen. Olvastam horror történeteket, amiben a csinos lányokat, különböző szakrális módszerekkel gyilkolták le, és mi tagadás azon történetek helyszín leírása igen csak helytálló lett volna erre a helyre is.
– Natalie? – kiáltottam egy hangosabbat, hátha itt van, csak éppen a látóteremet esik kívül. A hangomat visszhangozva verték vissza a falak, de választ nem kaptam. Így kénytelen voltam kissé tüzetesebben is szemügyre venni a helyet. A lépcsőforduló ahol álltam, valószínűleg az utolsó lehetett, mert felfelé már csak pár fok vezetett egy ajtó felé, ahonnan szinte beözönlött a napfény. Lefelé azonban még számos lépcsőfok vezetett, spirálisan lefelé. Lenéztem a mélybe a korlát fölött, és elképesztő mélység tárult a szemem elé. Az egész helynek volt egy ősi atmoszférája, illetve leginkább az elhagyatottság volt érezhető. Azonban valamiféle mocorgást, mintha láttam volna a mélyben. Az ösztöneim azt súgták továbbra is, hogy hagyjam az egészet, és induljak haza, de akár Natalie is lehetett, csak túl messze volt ahhoz, hogy betudjam azonosítani. Nem volt hát más választásom, mint elindulni lefelé a lépcsőn, és reménykedni abban, hogy ha végig megyek ezen az elképesztően hosszú lépcsősoron, nem kell majd hamarosan feljönni rajta... Az utóbbi időben sajnos nem voltam a toppon kondíció terén.
Akárcsak a hangom korábban, a lépteim is visszhangot vertek, miközben a kopott lépcsőfokokon ballagtam lefelé. Időnként kinéztem a korlát fölött, hogy megpróbáljam azonosítania a mélyben lévő mocorgást, de jó pár emeletet kellett legyőznöm, hogy végre megbizonyosodhassak arról, hogy tényleg Natalie van oda lent. Innen nézve nem festett valami túl jól, így szaporára vettem a lépteimet, hogy minél előbb oda érhessek hozzá. Már majdnem ott voltam, amikor a sietség közepette megcsúsztam az egyik lépcsőfokon, és fenékre estem. Azonnal felpattantam, és csak miután megbizonyosodtam róla, hogy ezt senki nem látta, akkor álltam neki a sajgó tomporom fájdalmát enyhíteni. Ilyenkor azért hálás lennék, ha hátsó tájon párnázottabb lennék...


reveal your secrets

Natalie Rossmyra


Quintan de Regaleira, Portugal - Page 2 3e08e4eb076ed95d98f103cfa6300fa953efe2db

☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
481
☩ Rang :
Szemtelen fehérnép
☩ Play by :
Meghan Ory
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Aug. 31, 2020 1:55 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2


Hangover or just a bad dream... again
Cara & Nat
──────────── ────────────
« Szószám; 398 • Zene; Anima I have become»
«We're all
working together;
that's the secret.»
Orromra cseppen egy vízcsepp. Mellette lévő bőrt összehúzza az önkétlen reflex, ahogy megmozgatom. Lezárt szempilláimon keresztül éles, mégis árnyékba boruló fény próbál keresztül jutni. Egy újabb vízcsepp cseppen, ezúttal arcomra. Oldalamon fekszem, a gravitációnak pedig enged, orrom felé veszi az irányt. Ott megakad, s mellette haladva, ajkam zártságában hal el. Nyelvemmel nyúlok ki az éltető nedűért, melyet frissnek és üdének érzek. Mégis… Nem olyan, mint máskor szokott lenni.
A második, mi feltűnik ébredésem mezsgyéjén, hogy keményen fekszem, töri a hátamat, oldalamat. Fejem alatt nem feszül megszokott párnám. Felnyögök. Szervezetem nem kíván megmozdulni, de a helyzet sem a legideálisabb számára. Fejem zavaros, nyilalló érzéssel hasogat. Ajkaim kiszáradtak, szám száraz. Szomjas vagyok. Hátamra gördülök, a gyomrom pedig felkavarodik. A fény most jobban bántja szemeimet, elfordulok.
Egyik kezem a hasamon nyugtatom, míg a másikat a testem mellé helyezem. Eszméletlen milyen jól esik a padló hűvössége, az ujjaim alatt kitapintható mozaikkövek…
Mozaik?
Szemeim hirtelen nyitom ki.
- Au… - bár ne tettem volna. A nap szikrázó sugaraival kényezteti – bántja – bőrömet, testemet. Visszahunyom szemeimet. Elmém legszélén valami mégis azt mondatja, nincs rendben. Nincs rendben valami. Erőt veszek magamon, pedig testem alig mozog. Felemelem a karomat, homlokomra tapasztom, árnyékot képzek ezzel vele. Újra kinyitom barna íriszeimet.
S amit látok.
- Mi a halál? – bukik ki rekedtes hangon. Nem esik jól beszélni. Fogaimra mintha szőr tapadt volna, nyelvemen érzem még az olcsó whiskey ízét. A gondolattól is bukfencet vet a gyomrom. Egyszerre több dologgal mégsem tudok foglalkozni. A múlt éjszaka emlékei várhatnak magára, szemem elé táruló látvány az, mely sürgetőbbé válik.
Ugyanis egy üregbe, gödörbe, kút alján? fekszem. A földön tartott kezemmel lassan tápászkodok fel. Nagyobb, szélesebb, mint egy mezei kút. Hosszú, spirálban felfutó lépcsősor visz felfelé. A köralakú… Bármi is magasba nyúlik, szemlátomást pedig nincs más kiút. A lépcső falát, korlátjait, de még fokait is sűrű moha fedi, borostyán és indák futják körbe.
- Már megint ki szórakozik a fejemmel? – ugyanis arra tisztán emlékszem, azért kezdtem el inni, hogy felejtsek. Felejtsem Mammon tettét, Dylan holt arcképét. Kiterült testét, mellyel hevert cellájának alján. A gondolattól görcsbe rándul a gyomrom…
Majd bukfencet vet. Fejem két tenyerem közé temetem. Csuklómon ott pihen az arkangyallal tollal szőtt karkötőm, hűvösen érinti forró bőrömet.
- Hol vagyunk már megint? – fojtom el hangom bőrömmel. Fejem fáj, hasogat. Szédülök, vissza akarok feküdni a hűvös talajra. A nap elé lassan kúszik be egy felhő, árnyékot vet testemre, fázni kezdek.
Egyszóval: nyomorultul érzem magam.
reveal your secrets

Natalie Rossmyra


Quintan de Regaleira, Portugal - Page 2 3e08e4eb076ed95d98f103cfa6300fa953efe2db

☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
481
☩ Rang :
Szemtelen fehérnép
☩ Play by :
Meghan Ory
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Aug. 31, 2020 1:36 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2


Pic':
 
Ajánlott tartalom
reveal your secrets



Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett TagjainkFajaink létszáma



●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 17 felhasználó van itt :: 2 regisztrált, 0 rejtett és 15 vendég :: 2 Bots

• Fajaink száma •
Arkangyal
1/1
Leviatán
7/3
Angyal
1
Démon
6
Bukott Angyal
3
Ember
4
Félvér
2
Harcos Angyal
5
Vadász
5
Nephilim
2