Ki gondolta volna, hogy ismét megtörténik. Újra és újra meglepődök Kedvesem tettein, vágyunk ugyan azon az akkordon szólal meg, testünk túlfűtötten tüzel és várja a beteljesülést. Szeretem Őt! Egyformán, összehangoltan mozdulunk, kimondott szavaimra mosolyog, de szóban nem hagyom válaszolni, csípőmmel és ajkammal egyszerre játsszom vele egy ideig, míg nyakára nem tévednek ajkaim, hogy lilás foltot hagyva szívjam ki nyakát. A tempót folyamatosan fokozva űzzük magunkat a kéj legfelső fokára, most egyszerre mindent akarok. Őt, a világot, az érzést! Körmeimmel felhasítom a hátát, vérét véve húzódok össze körülötte, elértem a tűréshatárom végét és tudom hogy nincs sok hátra. A vadság kedvemre való, mint ahogy az is, ahogy hangjával adóz felszántott hátának. Térdeimen támaszkodva mozgok még rajta pár hosszabb pillanatig, míg testem meg nem adja magát kemény ostromának. Testem megremeg és ívben feszül ahogy utoljára mélyen belém döf, elhaló sikolyom száll az égfelé. Kezét maga mellől fürtjeim közé fűzi, tenyere tarkómra simul így vonja magára pihegő figyelmemet, ajka puhán tapad az enyémre, finoman viszonzom csókját. Nem sokkal később elnyúlik az össze gyűrt paplanon és magával húz engem is, fejem mellkasán pihentetve még szapora a légzésem, bennem lükteti az utolsókat így és rajta fekve nyugszik meg szívem heves üteme is. Átkarolom derekát és mélyen magamba szívom kellemes illatát. Élvezem a csendet, Ő sem szólal meg csupán szívverése lassuló üteme mutatja hogy csitul a teste. Légzése csillapodik majd finoman feljebb tolja magát, hogy megszerezze a másik plédet is. Megmosolygom mozdulatát, óvatosan elhúzódva tőle felfekszem rendesen a mellkasára miközben betakar minket.
-Egyszerűen imádom ezt.-suttogom bőrére finom puszikkal kísérve minden szót.
-Tudod... Valahol kitolásnak tartom, hogy nem lehet családunk.-sóhajtok mélyet, egyértelmű jelét adva, hogy minimum egyszer sikeresen bele gondoltam ebbe a dologba. Eljátszottam a gondolattal , hogy talán nekem is lehetne...
-Ami azt illeti, volna itt valami ezzel kapcsolatban...-támaszkodom meg mellkasán óvatosan, hogy a szemébe tudjak nézni. Ha pedig elnyerem figyelmét, egy fontos dolgot szeretnék Belialnak elmondani.

Zene: Szenvedély

Kedvesem szó szerint megbolondít, mindenhol érzem őt, minden porcikám érte kiált, sóvárogja érintését és könyörög a megváltásért amit csak Ő adhat meg számomra. Hamar világossá válik számomra, itt ma maximum szenes vacsorára számíthatunk, mert amint heves csókjával elvonja a figyelmem, a nyársam a tűzben végzi, mert karjaim eztán nyaka köré csavarodva kötnek hozzá, hogy ruhánktól szabadulva más élvezetek kutatásába kezdjünk. Testünk szorosan összesimulva fokozza vágyunkat, ujjaink és szánk találkozása nyomán a közös dallam ismét megszületni látszik. Adunk és kapunk egyszerre, egyikünk sem szenved hiányt, figyelünk egymásra. Kellemes percekben részesítjük egymást intimebb tájainkon, míg ujját fel nem váltja férfiasságával s pillanatokon belül magáévá tesz újra. Feltüzel ahogy kitölt belülről pedig nem mozdul meg rögtön, kiélvezi a percet ahogy egyesülünk és én sem siettetem. Élvezem amint testünk összesimul, feszes mellkasának forró bőre préselődik a hátamnak ahogy megmozdul először. Lassú ütemet diktál, mélyen elmerülve bennem, újra és újra, majd vált én pedig csatlakozom csípője ritmusához, összehangoltan mozgunk egy ideig így. Elhúzódva tőle felé fordulok, szenvedélyes csókunk közepette döntöm ismét a hátára és emelem át rajta a lábam, hogy marokra fogva tagját vezessem magamba és így kezdjek lovagolni rajta. Hamar váltok gyorsabb tempóba, mellkasára borulva csókolom végig, forró leheletem simítja bőrét s nem sokkal később hátra hajolva támaszkodom meg combján, fejem hátra vetve élvezettel lovaglom tovább, észre sem véve, hogy a démon épp kitörni készül belőlem, fekete szemekkel tekintek fel az égre, míg mágiám kissé elszabadul és a mellettünk égő tábortüzet kissé fel is korbácsolja, de tudomást sem veszek róla, épp jobb elfoglaltságom van. Kedvesemet űzöm a vágya beteljesülése felé. Kezeit érzem a combomon és a csípőmön, vágytól fűtött mosoly suhan át arcomon ahogy mélyről jövő morranását hallom. Egyre szaggatottabban szedem a levegőt én is, ahogy hallom Ő is ezzel a "problémával" küzd, de már nem szándékozok megállni, Belial pár hosszabb pillanat múlva ül fel és ahogy magához szorít úgy döf mélyen belém, elhaló nyögéssel fogadom magamba, csípőmről a keze derekamra vándorol, másik kezével a fenekemre fog rá, ajka melleimre talál, csókokkal halmozza el. Elsuttogott szavaira karjaim nyaka köré fonódnak, nem állt szándékomban megállni, ha felpillant rám csupán ördögi mosolyomat láthatja egy rövid pillanatra.
-Ne félj, még kínozlak egy ideig.-búgom buján a fülébe ahogy szélesre tárom lábaimat és újra megmerítkezik bennem teljes hosszával. Apró kezem közé fogom Viszály arcát, hogy szájára hajolhassak ám most nem csókért, ajkát fogaim közé véve szívom meg leheletnyit erősebben, mint eddig tettem. Ütemes csípőmozgásom közben nyakát is célba veszem viszonzom kedvességét és a billogot pár helyen Ő is megkapja. Vágyam egyre elérhetőbb közelségben érzem, testem egyszerűen sikít a robbanásért, körmeim akaratlanul szántanak végig Lordom hátán, vérét véve ismét.

Zene: Szenvedély

Már rég nem érzem hűvösnek a minket körül ölelő éjszakát, Belial megmozdulása, hogy elcsábítson tökéletesen eltereli a figyelmem az időjárásról, csókjai, érintése és közelsége teljesen magával ragad. Hevessége ismét előcsalja belőlem a bujaságot, kedvem lelem abban, hogy ajkaimmal kényeztessem hosszú perceken át, felkorbácsolva rendesen az idegrendszerét. Nem is hagyja sokáig, hogy uraljam a terepet, felhúz magához és visszaveszi az irányítást, ajka birtoklón tapad az enyémre, nyelve utat tör magának a számban ahogy maga elé fordít, hátam izmos mellkasának feszül ahogy karjaival körbefon és tenyerébe veszi ikreimet, míg másik keze lábaim közé siklik, hogy tovább izgasson. Ujjai játéka közben válok még forróbbá, s nem sok hiányzik ahhoz, hogy elveszítsem a fejem. Érintése nyomán rezdülök finoman és élvezem a törődését, engedve az érzésnek markolom meg a takarót alattunk, másik kezemmel az övében keresek kapaszkodót s ahogy fokozza vágyam fejem vállára hanyatlik, hogy sóhajaim közt suttogjak fülébe édesen. Kedvesem ajkamra hajolva puhán fojtja belém további mondanivalómat míg ujjai elhagyják testem legmélyebb pontját, pillanatokkal később merevségét érzem meg lábaim közt ahogy végig húzza forróságomon, majd egy lélegzetvétellel később merül el mélyen bennem. Hangunk egybeforr az éj leple alatt, míg ő egy morranással jelzi a jóleső érzést, én ugyanabban a pillanatban nyögök fel ahogy kitölt belülről. Talán egy perc is eltelik, mielőtt mozogni kezdene bennem, de nem bánom, hogy nem kezd rögtön munkába, csendes sóhajjal hagyom érzékeimet ráhangolódni a tényre, hogy bennem lüktet, kemény férfiasságát ölelem körbe szorosan, ahogy megmozdul kevés hiányzik ahhoz, hogy ne kiáltsak fel újra. Ajka nyakamat érinti, közben élesen szökik tüdőm felé a levegő. Szám épp csak elnyílva kap levegő után ahogy Kedvesem egyre ütemesebben mozog bennem. Csípőm lassan felveszi ütemét és lökései elé megy. Hátam teljesen nekifeszül mellkasának és kéjesen nyögök fel ahogy egészen mélyre hatol bennem. De amikor legközelebb elhúzódik tőlem, én is így teszek, kicsúszik belőlem, óvatosan fordulok karjai közt és hajolok szájára, míg elérem, hogy ismét a hátán feküdjön, markomba fogom szerszámát és ahogy átemelem lábam csípője felett, úgy vezetem magamba és kezdek el rajta lovagolni. Ütemesen mozgok teljes hosszán, épp csak ki nem csúszik belőlem, míg máskor egészen mélyre hatol. Mellkasára hajolva borítom be apró puszikkal sóhajaim között, majd ismét felegyenesedve, magam mögött combjaira támaszkodva fokozom a tempót, fejem hátravetve engedek utat az érzésnek, szemeim elfeketedve vizslatják a holdvilágot, miközben mellettünk a tábortűzből egyre magasabbra csapnak a lángok.

Zene: Szenvedély

Francba az egésszel, hogy Belial ilyen külső borítást kapott. Csak rá kell nézni... Egy igazi szexisten! Minden részletében úgy lett megalkotva a halandókra jellemző pofija, hogy rögtön levegye a nőket a lábukról. Köztük engem is, pedig sokáig óvtam tőle magam, mint a tűztől, révén, hogy férfi főnököm van. Aztán bele zúgtam és már nem volt mit tenni, elvesztem! Bár nézeteimet most sem osztja, mint az esetek kilencvenöt százalékában, de legalább kimondhattam a véleményem és majd egyszer... Amikor a forró percek után kissé csillapszik a testem, majd gondolatban visszatérek erre, hogy mi van ha tényleg mellé teremtett Lucifer? Valahol magával ragadó az ötlet, de akkor a fater kapja be, hogy ennyit kellett várnom arra, hogy nekem is jó legyen, ne csak az első Lovasának! Mégsem állok már bele az igazam bizonygatásába, inkább máshogy szeretném neki szentelni a figyelmem. Mondandóm egy részét suttogva ismétli, majd meg is toldja saját kis gondolatával amivel emlékeket ébreszt bennem. A birtoklás! A szó minden egyes értelmét, fogalmát, használatát utáltam... Gyűlöltem az egészet. Sokszor emlegettem is, hogy a birtokjelző nálam tabu és ne is próbálkozzon meg vele, hogy használja rajtam. Elég időbe telt, mire megtanulta, aztán egy idő után már nem foglalkoztatott és mikor kicsúszott a száját ismét, szó nem érte a ház elejét érte. Sőt, valahol jól esett, hogy újra hallom. Már cseppet sem zavart. Saját szavaival vágok vissza, mikor közli, hogy milyen birtoklón hat, hogy csak az övé vagyok, természetesen mivel engem nem kell félteni, a tökéletes replikával érkeztem számára s láss csodát, nyertem. Pimasz kis mosoly mögé rejtem elégedettségem, de hamar odavész a mozdulat, mert csak hamar áttérek érzékeny területre, hogy elkezdett hódítását a kedélyek felkorbácsolásával jutalmazzam. Amitől pedig testben is férfi a férfi, azzal kezdek édes játszadozásba, keményítem vágyát ajkam és nyelvem munkájával egyszerre. Ösztönösen nyúl fejemhez és túr a hajamba, a morranások, a sóhajok, mind mind apró jelzések a számomra, figyelmességem jól esik neki, bár nem tervezem idő előtt abbahagyni a kényeztetést, mikor megérintem arcát Ő maga kér meg rá. Kis ünneprontó! Csalódottan csettintek nyelvemmel egyet mikor finoman kicsúszik ajkaim közül, én még folytattam volna! Keze nyakamra siklik s úgy húz fel magához, tekintete mindent elárul de mielőtt bármit is megjegyezhetnék ajka az enyémre forr, hosszan, birtoklón csókol, szenvedélye körül leng mindkettőnket, nem győzök betelni vele. Az én Viszályom! Elönt a vágy és észre sem veszem hogy mikor fordít az oldalamra, hátam mellkasának feszül, pont mint az első közös edzésünk alkalmával, annyi különbséggel, hogy... Ez már nem gyakorlás!
-Ó!-meglepett kis hang tör elő belőlem miközben karját átfűzi hónom alatt és tenyerébe veszi mellemet, két ujjával közre fogja mellbimbómat, majd szakavatott ügyességgel kezdi masszírozni. Felnyögve harapok rá saját ajkamra, pláne mikor megérzem másik kezének lassú mozgását. Csípőmhöz érve megragad és még közelebb von magához, keménysége fenekemnek feszül, szájának csókunktól felpuhult bőre előbb államat érinti, majd nyakamon haladva apró puszikkal halmoz el egészen a vállamig. Túlságosan sok impulzus ér ahhoz, hogy azt is kivegyem hol billogoz meg egy-egy szívással. Ujjai folyamatosan játszanak keményedő mellbimbómmal, másik keze combomon halad egyre beljebb, érintve vékony bőrömet s ösztönözve arra, hogy feltárjam magam előtte. Nem váratom sokáig, szapora légzésem eltörpül amellett az érzés mellett, mikor ujjai húsomra tévednek. A takarót markolom meg egy hangos nyögés kíséretében amiből majdnem kiáltás lett. Szabad kezemmel lábam közt kutató karjára fogok, de nem azért, hogy megállítsam, csupán egy biztosabb kapaszkodót keresek mielőtt könyörgőre fognám, hogy fejezzük be az előjátékot. Sosem gondoltam bele igazán, hogy mi lesz ha megkapom Belialt, de ez most túl szárnyal minden képzeletet. Karjai közt remegve fogadom a jól eső érzést, ujjának munkájába szabályosan beleborzongok, fejem a vállára hanyatlik és egy pillanatra talán nevét nyöszörgöm. Körmeim a karjába ékelődnek, míg takarót markoló ujjaim lassan fehérednek el.
-Ebből... soha... nem... elég...-suttogom fülébe sóhajok között.

Zene: Szenvedély

Megőrülök tőle, nem hiszem el, hogy ezt teszi velem, mintha csak egy édes álomba csöppentem volna. Nem cserélném el semmi pénzért, szükségem van rá, hogy ilyen legyen velem. Legyünk ilyenek egymással, szenvedélyesek, szerelmesek... Az sem szükséges hogy kimondja, csak érezzem!
-Ki tudja, megeshet az is, hogy Lucifer így adott neked... Fejlesztést. Te nem gondoltál még bele soha így?-még ha feltételezés is... Megeshet, hogy a Pokol Ura pont Belialnak teremtett. Talán nem is utolsó gondolat. Mi más magyarázná azt a pofátlanságot amit én meg merek engedni vele szemben, félelem érzet nélkül?! Na és ha abból indulunk ki, hogy sosem kaptam egy ejnye-bejnyén kívül nagyobb megrovást... Soha nem bántott, nem ütött meg, nem gyakorolta felettem a hatalmát sem. Szép ábránd! Ám gondolatfoszlányomat ajka érintése üti ki a ringből, átadom magam az érzékeimnek, forró mellkasához szorít ölelő karja, ujjai végig járják gerincem vonalát s fogást találva fenekemen finoman belemarkol. Az érzésre belenyögök a csókba és jóleső borzongás fut végig rajtam, ajkaim közé suttog én pedig megköszönve kedves szavait csúszok lejjebb rajta, míg lábai közé nem sikerül másznom. Végig nyalva hosszán hallom meg morranását, ördögi vigyor szalad végig ajkaimon miközben felpillantok rá és egy apró mondatot közlök még vele. Szavaimat suttogva ismétli, s számomra egyetlen másodpercig úgy hat, mintha egy fogadalom lenne. De nyilvánvaló, hogy azt sem bánnám.
-Úgy hangzik, ha... végre jogot formálsz rám.-említem meg egy nagyon régi mondatát, emlékszem mikor ezt közölte velem, rettenetesen sok ideig ódzkodtam a gondolatától is, hogy Ő birtokjelzővel illessen. Egyszerűen rigolyám volt tőle, senkihez nem akartam úgy igazán tartozni. Szó szerint elutasító voltam még a gondolatra is. Számtalanszor mondtam neki, hogy nem vagyok az övé! Képes voltam vita napot tartani emiatt, hogy az legyen amit én akarok... A drágám, kedvesem, Belphegorom.... a falra tudtam mászni a megszólításaitól. Ám most... Akarom, hogy ez legyen, szavakkal is mondja el, hogy az övé vagyok. Ujjaim finoman kulcsolódnak farka tövére míg ajkam forróságába vezetem. Kínzó lassúsággal kezdem kényeztetni, s míg fejem fel és le mozog rajta, nyelvem finoman cirógatja, így keményedik meg szám játéka közben még inkább. Kezét érzem fejemen, s míg ujjaival hajam közé túr lehunyva szemem dolgozok rajta gyorsítva a tempón. Hallom amint felsóhajt és gondolatban megmosolygom. Szívesen kérdezném meg tőle, hogy milyen érzés két vállra fektetve lenni bizalmasa által, de mivel tele van a szám, nincs kedvem megszakítani az élvezetet, amiben részesíteni szándékozom. Szabad kezemmel felnyúlok és ha elérem, végig simítok ujjaimmal az arcán, míg tekintetem rá emelem, arra ösztönözve Őt, hogy szemeimbe nézzen s ha így tesz, úgy pillantásába mélyesztem íriszeimet és úgy tűnik el számban egészen mélyre, majd ahogy fejem ismét emelkedik nyelvem végig simít makkján amit végül néhányszor megszívok, hol erősebben, hol pedig finomabban.

Zene: Szenvedély