Omnen dimittite
spem, o vos intrantes!
Staff, és tagok által keresett karakterek

 
• Belial <-> Leonard ~ Knock, knock...Who is it? •
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Belial


Belial <-> Leonard ~ Knock, knock...Who is it? - Page 2 YluN3Za
☩ Történetem :
Viszály, az első lovas
Belial <-> Leonard ~ Knock, knock...Who is it? - Page 2 SI4ZJcP
„I looked, and behold, a white horse,
and he who sat on it had a bow;
and a crown was given to him,
and he went out conquering and to conquer” ♞
☩ Keresett személy :
Belphegor, Viszály tanácsadója
Belial <-> Leonard ~ Knock, knock...Who is it? - Page 2 5ec91b95d86bf218dddb2bfc197ca12f

Jezabel, 13. légió kapitánya
Belial <-> Leonard ~ Knock, knock...Who is it? - Page 2 XCViQcj

Mephisto, 12. légió kapitánya
Belial <-> Leonard ~ Knock, knock...Who is it? - Page 2 Tumblr_ngj63veHSb1r0r72oo1_500
☩ Reagok :
1117
☩ Rang :
Lord/Lovas
☩ Play by :
Justin Theroux
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Júl. 20, 2020 3:06 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next


Fedőnevem: Alexander Payne
Leonard & Belial
Időben közel állunk ahhoz, hogy a démonokra rontsunk és kiszabadítsuk a Birdnek nevezett lányt. Játszi könnyedséggel, akár már most is berúghatnánk a kolostorkaput és szétverhetnénk a bandát, de most vadász mivoltunkban nem volna a legszerencsésebb lépés. Fenntartva az álcát inkább gondos tervezéssel töltjük el az időt, ahogy a vadászpajtások is tennék. Míg a csapat egy része előre megy tereprendezésre, mi a gyülekezőhelyen maradunk és lélekben készülünk a rajtaütésre. Az egyik cimbora kicsit túllő a célon, mikor barátian hátba csapkodja a kölyköt. Nyugtatónak szánt szavai, mintha még inkább növelné benne a nyilvánvaló idegességet, amit azért igyekszik előttünk palástolni, halvány jelei mégis megmutatkoznak.
-Nem lesz gond. Ez lényegében rutin feladat. - emelem tekintetem Leo felé.
-Abigor az enyém. - pillantok körbe jelentőségteljesen, hogy mindenki számára tudatosuljon, a démonfőncit én akarom kezelésbe venni.
-Ettől függetlenül nem vesszük félvállról. - folytatom gondolatomat újra a fiú felé pillantva. Jezabelemet kérem meg, hogy lássa el védelemmel csapatunk beugrós tagját. A vadásznő magának követeli a fiú kezét, hogy ráfesthessen egy megszállás elleni rúnát. Így remek kézügyességgel, alapos gondossággal rúnázza fel Leot. Egy apró kérés érkezik felé, mikor elkészül a démoni megszállás elleni jellel.
-Ohh, ez nagyon hasznos. - mondja elismerően a nő, mikor felismeri a srác oldalán lévő jelet. Rúna, ami felszabadítja a rejtett energiákat.
-Persze, egy pillanat. - Jezabel leguggol Leo mellé és készségesen átrajzolja a halványabb vonalakat. Pillanatok alatt elkészül ezzel is.
-Igen, legtöbbünk magán viseli. Bár nem mindenki híve, hogy a bőrébe varrasson, de a szükség nagy úr. - válaszol a vadász, aki az előbb Leot olyan istenesen hátba veregetett.
-Egy kis lélekerősítő a nagy meló előtt. - nyújt felé egy feles poharat, másik kezében pedig egy bőrszínű kulacsot fog. Sejteni lehet, hogy valami ütős házi lapul benne.
-Egészségedre öcskös! - fűzi hozzá és ha a kölyök elveszi, úgy újabb pohárért nyúl, hogy a vadásznőnek is töltsön.
-Natalie édesem, egészségedre! - adja a nő kezébe az itókát, akinek ujjai közt szinte meg sem áll a pohár, már a szájánál van és egy villanásnyi alatt elnyeli a tartalmát.
-Ez ám ital! - borzong bele a nő, érzi, ahogy torkát végigmarja az alkohol. Míg zajlik a bemelegítés a kiküldött csapat egyik része visszatér, jelentve, hogy teljesítették a feladatot, a csapdák semlegesítve, újak elhelyezve, a jobb oldali irány szabad.
-Remek, ha visszaértek a többiek. Megindulunk. - közlöm mindenkivel, miközben az én kezemben is landol egy lélekerősítő feles. Épp csak lehörpintem az italt, a szemem sarkából meglátom a pajtikat közeledni felénk. Ideérve pedig hasonló jelentést tesznek, mint társaik. Akkor helyben vagyunk. Egy pillanat alatt felosztom a csapatot. Jezabel, Leo, a melák és még egy másik velem együtt a bal oldali csapás felé indul.
-Figyeljetek, lehetnek még rejtett meglepetések. - figyelmeztetem a csapatot, bár a felderítők kellően alaposak szoktak lenni, nem árt azért résen lenni. Sosem tudni, honnan bukkan elő valami csapdaféleség. Hosszú percekig osonunk a bokrok takarásában egyre közelebb érve az épület bal szárnyához.
-Valaki közeledik! - hangzik a kiáltás a toronyból, mikor kiszúrják a középen haladókat, akikkel nagyon hamar harcba is keverednek. A figyelem így elvonódik egy kis időre, ezt kihasználva pedig az épület tövébe juthatunk anélkül, hogy ez bárkinek is feltűnne.
-Natalie, keress valami bejáratot...gyorsan. - pillantok a nőre, aki egy fejbiccentéssel veszi a feladatot és már indul is. Míg vissza nem tér, addig a fal és a bokrok között húzódunk meg csendesen.

zene: nincs || üzenet: nincs ||
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Leonard Fox


Belial <-> Leonard ~ Knock, knock...Who is it? - Page 2 15c6fbe3ef6df5
☩ Történetem :
☩ Reagok :
119
☩ Play by :
Toni Mahfud
☩ Korom :
32
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Júl. 16, 2020 10:25 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next



Hiszem, ha látom...
vagy még sem?!

Hallgatom amiket mond, és arra kell rájönnöm, hogy ő ezeket teljesen komolyan veszi, és ez némileg a frászt hozza rám.
Oké, hogy ha minimum mindenki olyan erős, mint Natalie, meg elég fiatalnak tűnnek, bizonyára erejük teljében vannak, és bizonyára mivel vadászok mindenki briliánsan bánik a fegyverekkel, plusz valószínűleg nem most próbálkoznak az ilyen rajtaütéssel először... de, és ott az a kicseszett nagy DE, ezek démonok, ráadásul egy elvileg nevesebb démon és a sleppje.
Az arcomra valszeg kiült a WHAT THA F*CK kifejezés a képemre, de egy szó nem több, annyi sem jön ki a számon.
A viselkedésük, ahogy felosztja Alexander a többieket valóban arra hagy következtetést, hogy nem először dolgoznak együtt, tudják, hogy mit csinálnak, és ennek reménnyel, és bizakodással kellene eltöltenie, nem pedig még több kétellyel és rémképpel, hogy a mai nap folyamán tutira kilehelem a lelkem.
Erős csapás érkezik a vállamra, ami egész hátamra is kihat, és egy pár pillanatig, vagy akár egy egész percig is, azon igyekszem, hogy a csillagokat eltüntessem a látókörömből és ne ájuljak el fájdalmamban. A hátamon éktelenkedő vágás, most remélhetőleg nem nyílt újra ki, nagyon remélem, hogy nem fogom megérezni újra a vérem csorgását a gerincem mentén.
- A-ha, persze, miért is ne lenne jó, végülis buli ez vagy mi a p*csa. - Idegesen nevetek fel, cseppet tükrözve a lelki állapotomat. Kezemmel a vállamhoz nyúlok és masszírozni kezdem, hogy a fájdalom szépen lassan elmúljon, mindezt úgy teszem, hogy még egy lépést arrébb is megyek.
Azért néha nekem is betelik az a bizonyos pohár, bármennyire is próbálkozok túlélni, azért én sem számítok arra, hogy egy cseszett hét leforgása alatt kétszer kell majd küzdenem szerencsétlen kis életkémért. És persze még csak most fog kezdődni az este, de oda se neki, hiszen ez tök buli és ha más nem remélhetőleg Bird megússza az egészet és egy valakinek jó lesz.
Natalie rám parancsol, így mit nekem bármi gondolattal felé nyújtom a kezemet. Egy rúnát kanyarint a csuklómra... ezt a fajtát nem ismerem, bár azt be kell vallani, hogy azt az egyet amit ismerek, pont Bird tanította meg pár nappal ezelőtt, és még szerencse, hogy eszembe jut. Felhúzom oldalamról a pólót, hogy láthassák a már halványuló félben lévő rúnát, amit én magam rajzoltam. - Ha megtennéd, hogy ezt felfrissíted, igazán hálás lennék neked. Egy energia felszabadító rúna... azt hiszem, hogy erre most nagyobb szükségem lesz, mint bármikor.
A nő szavaira először bólogatok, majd egy apró mosoly is társul hozzá. - Igen azt hiszem, hogy ez is baromi jól fog jönni. Gondolom ez a megszállás elleni cucc, nektek élből a bőrötökre van tetoválva.
Remélem, hogy a nő felfrissíti a runámat, ha nem akkor elkérem tőle azt, amivel a csuklómra festette a másik rúnát. Azt hiszem a közeljövőben e nélkül a két rúna nélkül nem is lesz érdemes élnem, persze, ha ezen a helyzeten túl leszek.
- Tényleg, ha már itt tartunk, működne? Mármint, ha egy rúnát magamra tetováltatok, akkor az működne folyamatosan? - Logikus lenne, ha így lenne, de nyilván nem vagyok az a pozitív gondolkodású, ha az elbaszott világból indulok ki, amiben élünk, akkor esélytelen, hogy egy ilyen aduász létezzen és működjön.

reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Belial


Belial <-> Leonard ~ Knock, knock...Who is it? - Page 2 YluN3Za
☩ Történetem :
Viszály, az első lovas
Belial <-> Leonard ~ Knock, knock...Who is it? - Page 2 SI4ZJcP
„I looked, and behold, a white horse,
and he who sat on it had a bow;
and a crown was given to him,
and he went out conquering and to conquer” ♞
☩ Keresett személy :
Belphegor, Viszály tanácsadója
Belial <-> Leonard ~ Knock, knock...Who is it? - Page 2 5ec91b95d86bf218dddb2bfc197ca12f

Jezabel, 13. légió kapitánya
Belial <-> Leonard ~ Knock, knock...Who is it? - Page 2 XCViQcj

Mephisto, 12. légió kapitánya
Belial <-> Leonard ~ Knock, knock...Who is it? - Page 2 Tumblr_ngj63veHSb1r0r72oo1_500
☩ Reagok :
1117
☩ Rang :
Lord/Lovas
☩ Play by :
Justin Theroux
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Júl. 04, 2020 3:42 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next


Fedőnevem: Alexander Payne
Leonard & Belial
Jezabelemet feladattal bízom meg, és ő szinte azonnal el is indul, hogy teljesítse azt. Hiszen tudja, nincs vesztegetni való időnk. Feladatul kapja, hogy szerezzen be egy térképet az említett kolostorról. Lássuk, mivel is állunk szembe.
-Igyekszünk körültekintőek lenni. Így talán kevesebb a váratlan meglepetés. - engedek meg magamnak egy halvány mosolyt.
-Sajnos nem, pedig sokkal könnyebb dolgunk lenne, ha az egész város térképanyaga a kezünkbe lenne, de nem egyszerű hiteles példányokat szerezni. - magyarázom, miközben elhagyjuk a raktárépületet.
-De Natalie nagyon ügyes ebben. Megoldja. - mondok néhány dicsérő szót a társamról, előrevetítve, hogy a nő a kért papírossal a kezében fog visszatérni. Gyorsan összeszedjük a fiúkat, egész biztató lesz a csapatkép. A romos épülettől tisztes távolságba húzódunk, ahonnan jól rálátni a kolostorra és környezetére. A felderítők beszámolót tesznek, és amikor Jezabel is visszatér közénk, a megszerzett térképet követve az esélyeinket kezdem latolgatni. Kilátásba kerül három útvonal, ahol megközelíthetjük a helyet, ahol feltételezéseink szerint Birdöt tartják fogva.
Nem kerüli el a figyelmem, hogy Leo kicsit zaklatottan fogadja szavaimat. Hát igen elsőre, elég öngyilkos küldetésnek hangzik. Nem csak nekem tűnik fel, hogy kisebb pánik környékezte meg Bird barátocskáját. De hát a vadászok már csak ilyenek, életük a kockáztatás és megvannak a maguk kis fortélyai, amivel életképesebbek, mint az átlag emberek. Aztán kifejti aggodalmát létszámunk és az ellenség létszáma közti eltérést illetően.
-Nos igen, ők kétségtelenül többen vannak, de a létszám nem mindig garancia is a győzelemre. - mondom ki nyíltan, célozva rá nem vagyunk esélytelenek. Hozzátenném azt a ludas-disznós közhelyes halandó szólást is ennek örömére, de nem jut eszembe pontosan, hogy idézhessem, így inkább mellőzöm gondolataimból.
-Természetesen nem törünk rájuk ész nélkül. Megvárjuk, míg kicsit sötétedik, addig... - és pillantok két társamra, akik remek rúnasemlegesítők. - ...Jack és Thomas hatástalanítják a csapdák többségét, mielőtt meglátogatnánk Abigort. - magyarázom, majd Jessicára, Eltonra és Nicholasra nézek. - Ti pedig démoncsapdákat helyeztek el a helyükre. - kezdem el közben kiosztani a feladatokat.
-Mi pedig addig itt várunk. Egy órátok van, nem több.  - teszem hozzá, miközben a csapat egy része elindul, hogy feladatát teljesítse. Ők további két csapatra válnak, hogy a jobb és baloldali utat is bejárhassák.
-Ne parázz öcskös, jó lesz ez. - csap egy embereset az egyik vadász Leo vállára, amitől fél pillanatig megeshet úgy érzi, menten le is szakad a válla. A férfi jót nevet közben, mire mély lélegzetet véve szemeimmel neki üzenem, fogja vissza magát.
-Add a kezed. - nyújtja kezét Jezabel Leo felé és ha eleget tesz a kérésnek, úgy a nő, egy szimbólumot fest fel a csuklójára.
-Megszállás ellen. - ennyit fűz hozzá, mielőtt a fiú kérdésre nyitná a száját. Nem igényel különösebb magyarázatot, nevében benne van a válasz. Ne szálljon beléd a démon. Közben a válla felé bök fejével, ahol hasonló jel díszeleg. Saját rúnájához hasonlót készít.

zene: nincs || üzenet: nincs ||
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Leonard Fox


Belial <-> Leonard ~ Knock, knock...Who is it? - Page 2 15c6fbe3ef6df5
☩ Történetem :
☩ Reagok :
119
☩ Play by :
Toni Mahfud
☩ Korom :
32
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Júl. 02, 2020 10:34 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next



Hiszem, ha látom...
vagy még sem?!

Nem félek beismerni, hogy egy kicsit megkönnyebbültem, miután Alexander biztosít a felől, hogy hív még pár vadászt aki segíteni fog, még egy mély levegőt is kiengedtem, amiről azt sem tudtam, hogy bent tartottam. Bármennyire is nagynak és merésznek képzelem, magam, ez most nem az a helyzet, ahol arcoskodni akarok. Az okos nephilim tudja, hogy hol vannak a határai.
-Alaprajz? Ti aztán fel vagytok készülve mindenre, mi? Az egész várost feltérképeztétek? - Nem is tűnik olyan rossznak ez a vadászosdi, ha nem lennék én is egy olyan lény, amit egyes vadászok gyűlölnek, akkor lehet, hogy még el is gondolkodnék, hogy miként lehet ezek közé bekerülni. De persze, nem fogom megtenni, jobb magányos farkasként éldegélni, mint, hogy bárki is számításba vegyen maga mellet.. mert akkor ez történik, mint Birdel, elrabolja valami eszement én meg mehetek utána, és próbálkozhatok kimenteni egy olyan helyzetből, amit még azt sem tudok, hogy pontosan milyen. Gáz lesz... valószínűleg nem kicsi, ebben teljes mértékig biztos vagyok.
Követem a vadászt, és szépen lassan megnövekszik a számunk, megérkezik a "felmentő sereg" és már nem érzem annyira elesett csatának a megindulásunkat... addig a pillanatig, amíg el nem regélik, hogy nagyjából mennyi ellenharcosra lehet számítani. És ezek az harcosok nem sima emberek, ezzel kell számolni, még is olyan, mintha ez rajtam kívül senkit sem érdekelne, vagy senkinek sem tűnne fel.
Talán volt pár pillanat, amíg a sokk határán tengődtem, abban a fajtában, ahol olyan csöndes a nihill, mintha minden teljesen rendben lenne, aztán azt veszed észre, hogy egy kicseszett nagy beton golyó száguld feléd, és az arcod előtt köt ki, kábé egy centire... na akkor térsz magadhoz, hogy jó nagy kulimászban vagy, amit még valaki kavargat is körülötted.
Aztán agyfaszt kaptam... itt mindenki azt hiszi, hogy halhatatlanok vagyunk? Alexander végig tolja az elméletét, hogy miként is lehetne bejutni a pokol kapuján, már nem bírok magammal.
Körbenézek, vagyunk körülbelül tizenhárman, max tizennégyen arra a fél hadseregre... ingatom a fejem, és mosolygok, majd a mosoly helyét, halk és egyre hangosodó nevetés veszi át.
- Azt a faszt... már bocsi... de ti most komolyan gondoljátok azt, hogy mi "így" - mutatok végig az összegyűlt bandán - berontunk egy nagyobb démon fészkébe, ahol pontos szám nincs is, hogy mennyien vannak? - Elhagyom a nevetést, és csak folytatom a fej ingatást. - Valaki ma még megfog halni.
Végig nézem a térképet, majd a környező helyeket. Ez egy kibaszott nagy szar lesz a nyakamba, főleg, hogy nem vagyok száz százalékon... de hát ez van... Birdöt ki kell hozni.
- Hova menjek? - Kérdezem a vadászt, aki nagyon optimistán áll a helyzethez, és csak remélni tudom, hogy nem ez okozza a mi vesztünket.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Belial


Belial <-> Leonard ~ Knock, knock...Who is it? - Page 2 YluN3Za
☩ Történetem :
Viszály, az első lovas
Belial <-> Leonard ~ Knock, knock...Who is it? - Page 2 SI4ZJcP
„I looked, and behold, a white horse,
and he who sat on it had a bow;
and a crown was given to him,
and he went out conquering and to conquer” ♞
☩ Keresett személy :
Belphegor, Viszály tanácsadója
Belial <-> Leonard ~ Knock, knock...Who is it? - Page 2 5ec91b95d86bf218dddb2bfc197ca12f

Jezabel, 13. légió kapitánya
Belial <-> Leonard ~ Knock, knock...Who is it? - Page 2 XCViQcj

Mephisto, 12. légió kapitánya
Belial <-> Leonard ~ Knock, knock...Who is it? - Page 2 Tumblr_ngj63veHSb1r0r72oo1_500
☩ Reagok :
1117
☩ Rang :
Lord/Lovas
☩ Play by :
Justin Theroux
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Júl. 02, 2020 7:48 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next


Fedőnevem: Alexander Payne
Leonard & Belial
Nem kell sok, hogy lendüljenek az öklök és bunyóhelyzet alakuljon ki. Sokkal könnyebb dolgunk lenne, ha nem embernek kiadva magunkat bohóckodnánk, hanem rendesen odacsapva gyepálnánk a démonbandát. De most vissza kell fogunk az erőnket, nehogy kétely merüljön fel kilétünket illetően. Szerencsére egyik démonfajzat sem talál bennünk ismerős vonásra, elég nagy a pokol odalent, hogy idefent ismeretlen arcokba botoljunk. A mágiánkat pedig szerencsére nem érzékelik. Gyorsan csillapszik a bunyóhangulat, ahogy fogynak a játékosok, végül majdnem mindenki a földre kerül. Az egyik démonpajtás bízva benne, hogy megússza, lopakodó üzemmódban, sunyin próbál meglépni az asztalok takarásában, de Jezabel gyorsan az útját állja és pengéjét a férfi torkának szegezi. A kérdéseket újra megkapja, de választ arra, hol találjuk Birdöt és miért vitték el, ugyanúgy nem kapunk. Kedvesem pár öklöst azért bevisz a cimbinek, hátha beindul tőle az emlékezet, de hiába. Ez a nyomorult nem tud semmit. Viszont arra a kérdésre, hol találjuk Abigort egész kielégítő feleletet kapunk. Elköpi, hogy egy városszéli romos épület a törzshelye. Nem jár arra senki. Míg a kis pajtással foglalkozunk és hogy használható infókat szedjünk ki belőle, az egyik démon a bekapott pofonok utána összeszedi magát és nem rest újra Leora támadni. Épp feléjük kapom a fejem, mikor a penge átszalad a férfi nyakán. Ennek annyi. Szánakozó pillantást vetek a vérében fetrengő démonra. És közben csak a fejemet ingatom, Lucifer fattyai így elpuhultak volna az emberi világban? Szánalmas egy bagázs. Mindhárman egyetértünk, meg kell néznünk azt a helyet, hiszen a következő nyom oda vezet. Biztosat persze nem tudunk. Lehet, hogy Bird, nincs is ott, egy próbát viszont mindenképpen megér a dolog.
-Igen, elég valószínű. - bólintok a kölyök szavaira.
-Éppen ezért, még szólunk néhány vadászcimborának. Az előbbiek után azt hiszem, ránk fér majd egy kis erősítés. Főleg, ha valóban ott tartják a lányt, biztosra vehető, hogy nem ennyi démon őrzi. - pillantok körbe a földön heverő démonfattyakra, majd tekintetem Jezabelen állapodik meg.
-Natalie! Tudj meg mindent arról a helyről. Ha tudsz, szerezz egy alaprajzot is. - intézem szavaimat vadásztársamnak, mire egy bólintással jelezi, vette a feladatot. Pengéjét visszatolja tokjába és elindul az ajtó irányába. Míg a nő dolgára indul, intek Leo fel, kövessen, mi addig összeszedjük a csapatot. Nagyjából még tíz, jó erőben lévő harcos csatlakoznak hozzánk. Egy órával később már a város szélén vagyunk a fiúkkal, már csak Jezabelre várunk. Míg kedvesem körünkbe nem érkezik, két vadászt előre küldök felderíteni, mérjék fel hány fővel is számoljunk.
-Bocsánat a késésért, feltartottak. - lép közénk a nő kis idővel később, kezében egy méretes papírt szorongat. Amint leteríti közén, azonnal látszik, hogy a rajta lévő rajz a régi romos kolostort és annak környékét jelöli.
-Alex, nagyjából tizenöt főt számoltam a keleti részen. Adam, pedig azt mondja vagy húsz másik volt a nyugati oldalon. - számol be az egyik felderítő. Hozzá teszi, hogy lehetnek még páran, de negyven-negyvenöt főnél nem igen lehetnek többen. Egy biccentéssel köszönöm meg az infókat, majd figyelmemet a térképre vetem. Elsőre három lehetőséget látok, ahol közelebb férkőzhetünk észrevétlenül az épülethez.
-Nos két behatolási pont oldalsó irányból, a környező erdő takarásában... észrevétlenül közelíthető meg a hely, ám nagy eséllyel csapdákkal teli... - kezdek bele. Én egészen biztosan kihasználnám és aljas módon mindenféle csapdával és rúnával vértezzem fel a helyet. Amennyire előny a dús növényzet, ugyanakkora hátrány is lehet.
-A harmadik pedig szemből. Nem valószínű, hogy sok veszély leselkedne ránk rúnák szempontjából, viszont a kolostor tetejéről könnyen kiszúrhatnak minket és akkor hamar nyílt harcba keveredhetünk... - magyarázom tovább.
-Esetleg valakinek valami észrevétel? - nézek körbe, hátha valaki felfedez a papíroson valamit, ami hasznunkra lehet. Ha nincs egyéb hozzáfűzni való, akkor elkezdem felosztani a feladatokat és kisebb csapatokat alakítok ki az embereimből.

zene: nincs || üzenet: nincs ||
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Leonard Fox


Belial <-> Leonard ~ Knock, knock...Who is it? - Page 2 15c6fbe3ef6df5
☩ Történetem :
☩ Reagok :
119
☩ Play by :
Toni Mahfud
☩ Korom :
32
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Jún. 27, 2020 11:11 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next



Hiszem, ha látom...
vagy még sem?!

Mikre képes az, amikor az emberfia dühből cselekszik, az idegállapotom eléggé labilis, bár azt nem mondhatom, hogy valaha is az életem során bármikor szilárd talajon álltam ebben a tekintetben.
Az igaz, hogy minden ember besz*ptam, hogy úgy mondjam, amikor ez az egész szarság az ölébe hullott, és nem hiszem, hogy én vagyok az egyetlen, aki ilyen szerencsétlen. Azért az még is elárul valamit, hogy egy hónapon belül már megint harcolnom kell... és még nem függ hajszálon az életem, de azt nem lehet tudni, hogy mit hoz a jövő, hiszen még csak most indultunk neki a keresésnek, s láss csodát, már is fél tucat démont sodort elénk az a kurafi sors vagy mi a franc.
Az képzetet tökéletesen felépítettem olyan szinten, hogy a két kiszemelt áldozat, nem is tud mit kezdeni a kialakult helyzettel. Teljes mértékben megkajálták, hogy ez a valóság.
Ki gondolta volna, hogy démon létükre ilyen beszariak, rimánkodnak, és e miatt még csavarok párat a hallucinációjukon. Megremeg a föld, és a lábuk mellett hullanak be az újabb törmelékek a mély semmibe.
Egészen jól belejövök, az izzadság is csak apró cseppekben ül ki a homlokomra, amikor mellém áll Alexander. Elgondolkodok azon, hogy megpróbáljam őt is belevonni ebbe a képzetbe, hogy láthassa mi történik, vagy inkább ne... de végül arra jutok, hogy nem. Bőven elég ezt a két szerencsést elintéznem, így csak annyit mondok. - Képzelődnek... a semmi peremén állnak. - Gonoszkás vigyor kúszik ki a fejemre, be kell ismernem, hogy élvezem a szenvedésüket, jól esik látni a félelmet a szemükben.
A fáradtság szépen lassan eluralkodik rajtam... a képzet megszakadozik ahogy elvesztem az uralmamat felette, de előtte még elképzeltetem velük, hogy beszakad a lábuk alatt a talaj. Az egyik ájultan rogyik össze a másik lába mellett, és hirtelen szakadnak ki a képzetből.
Most ugrik a majom a vízbe, nem vagyok még elég erős ehhez... épen, hogy kihevertem azt, hogy majdnem levágták a szárnyamat, és most ismét útnak kell indulnom.
Rövid percek ezek, és ennek is vége szakad. A szerencsétlen, ájult társába kapaszkodva ocsúdik fel, és veszi tudomásul, hogy a hajszál egyre vastagabb, amin az életük függött. Lenéz alélt társára, majd megtapogatja saját testét... rettenet látszik a szemébe, majd rám emeli tekintetét... kedvem lenne azt mondani neki, hogy "bú", de talán ez már túl szemtelen lenne.
Figyelmemet elvonja az, ahogy a vadász faggatja a démont... szemem sarkából azonban látom, hogy az akit az előbb én "kínoztam" most a közelembe araszol. Lendül a karja, hogy bemosson nekem egyet, de arra nem számított, hogy a pengét a nyakába mártom. Keze lehullik maga mellé, szemei kitágulnak, megroggyan a térdre. Csavarok még egyet a pengén, mielőtt kirántanám a nyakából. Fekete vére bemocskolja kezem, és hiába kapálózik, nem tudja befogni a nyakán ejtett sebet.
Muszáj megkeményítenem magam, most már nem lehet mindenkinek egér utat  adni... el kell vágni a lehetőségeket, vagy az enyémet vágják el... és annak én nagyon nem örülnél. Lehajolok, és beletörlöm a kezem és a pengét is a démon ruhájába, majd ott hagyom a tetemet a földön és a vadászokhoz megyek. Látszólag megkapták a választ, amit szerettek volna, a kérdésre csak bólintok egyet.
-Menjünk, és találjuk meg Birdöt, bárhol is legyen. - Keménynek érzem magam? A nagy francokat, csak egy nyomorult élet vagyok ezen a földi poklon, ennyi az egész, semmi több. Próbálom túlélni a napokat, és sikerül amíg sikerül. Nincsenek tévképzeteim, hogy öregen halok meg, szerintem nem fogom megélni az ötvenet... de ezzel tisztában voltam már akkor, amikor megjelentek a szárnyaim a hátamon. Már akkor tudtam, hogy meg vagyok bélyegezve, húzom az időt amíg lehet.
-Elképzelhető, hogy ott, ahova megyünk, még tucatnyi ilyen démonba ütközünk, ugye? Csak mert, nem vagyok egy szuperhős... elegek leszünk mi egy tömeg ellen? Félre értés ne essék, nem vagyok beszarva, mindössze reálisan gondolkodok. Van valami tervetek, vagy oda is csak így berontunk, mint ide, és lesz, ami lesz? - Titkon remélem, hogy nem ez a nagy tervük, mert, ha igen, akkor ez a felmentősereg, már a második ajtóban el fog esni. Persze, bírjuk még, de meddig? Részemről én még mindig lábadozok, de hát ki ha nem én vagyok az a bolond, aki nekiveselkedik egy ilyen lehetetlen küldetésnek?


reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Belial


Belial <-> Leonard ~ Knock, knock...Who is it? - Page 2 YluN3Za
☩ Történetem :
Viszály, az első lovas
Belial <-> Leonard ~ Knock, knock...Who is it? - Page 2 SI4ZJcP
„I looked, and behold, a white horse,
and he who sat on it had a bow;
and a crown was given to him,
and he went out conquering and to conquer” ♞
☩ Keresett személy :
Belphegor, Viszály tanácsadója
Belial <-> Leonard ~ Knock, knock...Who is it? - Page 2 5ec91b95d86bf218dddb2bfc197ca12f

Jezabel, 13. légió kapitánya
Belial <-> Leonard ~ Knock, knock...Who is it? - Page 2 XCViQcj

Mephisto, 12. légió kapitánya
Belial <-> Leonard ~ Knock, knock...Who is it? - Page 2 Tumblr_ngj63veHSb1r0r72oo1_500
☩ Reagok :
1117
☩ Rang :
Lord/Lovas
☩ Play by :
Justin Theroux
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Jún. 10, 2020 9:06 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next


Fedőnevem: Alexander Payne
Leonard & Belial
Az épület körül rostokolunk, de pillanatok kérdése és bent leszünk. Összeszedem gondolataimat és amikor úgy érzem készen állunk, megadom a jelet, mire Jezabel cselekszik. A fejemet fognám, mikor egy ajtó mínusszal rátör a démonkomákra. Még Leo pajtás is elámul a jelenet láttán. Kétségtelen, hogy ha a "vadászlány" velünk van, nincs szükség faltörő kosra. A hatásos belépőnk nem arat osztatlan sikert. A bent portyázók főnöke igen agresszíven tudakolja jövetelünk célját, a többiek egyelőre csak összevont szemöldökkel méregetnek minket. Ki értetlensége miatt, ki a vadászok miatti utálata miatt. Természetesen nem tudnak semmiféle lányról, hiába is tennénk fel további keresztkérdéseket, így hát elkerülhetetlen, hogy összetűzésbe kerüljünk. Amúgy is érezni a levegőben a balhét szagát, de egy törött ajtó, egy megzavart pókerparti és egy majdnem átlőtt lábfej, már tényleg garantálja, hogy a következő percekben ne csak beszólások repkedjenek, hanem kemény öklösök is. Hirtelen minden nézelődő felbátorodik és otthagyva ülőhelyét. Úgy tűnik, hogy egy kis verekedésre mindenki vevő. Feltűrődnek az ingujjak, előkerülnek a játékszerek és akkor indulhat a móka.
-Aztap*csa! Horkantok fel, mikor egy tüzes golyó süvít el a fülem mellett, de nem kerüli el figyelmem a késdobáló kölyök sem.
-Natalie, jobbról. - szólok oda Jezabelnek, aki kezében forgatja fegyverét és nagyon rákoncentrál a kopaszra, de másik oldaláról egy kis törpe is célba veszi.
-Héé, vigyázz egy... - szemem sarkából észlelem a kölyök fel tartó veszélyt, ám hamarabb találat éri, minthogy mondatomat befejezni érkeznék, vagy hangom elérne hozzá. Ám a gyerek gyorsan feltalálja magát.
-Rohadt démonok.. - sziszegem fogaim közt, miközben elhajolok az engem célzó pengék elől. Az egyik kést elkapom, és szinte visszakézből hajítom vissza, ami pont a tag homlokában landol és mint egy krumplis zsák, úgy terül el a földön. Aztán Natalie irányába fordulok és a nyúlánk férfi mindkét lábhajlatába küldök egy-egy nyilat. Úgy csuklik össze fájdalomtól üvöltve mint egy rongybaba. Elfogynak körülöttünk az ellenfelek és figyelmemet Leo felé terelem. Lássuk, hogy boldogul a kölyök?
-Mi a fene...? - képedek el, nem is igazán tudom mi az amit látok. Két férfi hirtelen megtorpan mozdulatában, ebben még nem is lenne semmi különös, ám ami ezután következik. Mint akik alatt a föld szakad, bámulják a padlózatot rémült fejjel. Az egyik elvetődik a semmitől.
-Haver, kapaszkodj! - kiált az egyik a másiknak miközben fogódzkodni próbál az asztal lábába. Szent pokol, mi a szar történik itt? Az egyik megfogja a másik kezét és rimánkodik, ne engedje el semmiképp, nem akar meghalni, túl fiatal még a halálhoz. Két ujjal dörzsölöm halántékomat, némi döbbent értetlenséggel nézem a jelenetet, miközben a kölyök mellé lépek. Ez a jelenet kezd k*rva kínos lenni.
-Ezeket meg mi lelte? - értetlenül szemlélem szánalmas vergődésüket. Mintha valami démoni átok szállt volna rájuk.
-Mintha hallucinálnának. - teszem meg megállapításomat. Szavaik, mozdulataik határozottan arról tanúskodnak, hogy kizökkentek a valóságból és valami igen kellemetlen dolgot látnak, amit nyilvánvalóan mi nem.
-Te meg hova sunnyogsz. - szemem sarkából meglátom az egyiket, aki igyekszik észrevétlenül eloldalogni.
-Nem mész te sehova. - szólok utána, miközben Natalie már előtte áll és rá szegezi angyalpengéjét. Újra feltesszük neki a kérdést. Hol van Bird? Hol tartják fogva lányt? De nem kapunk pozitív válaszokat. Natalie megropogtatja az öklét és olyan jobb horgot csavar be a férfinak, hogy két foga rögtön kimozdul a helyéről. Ezek után sem ered meg a nyelve, így még bekap pár pofont. Mielőtt válaszképtelenné verné, még egy kérdést intézek felé.
-Akkor azt mondd meg, merre találjuk Abigort? - erre már akad néhány szava a "nem" és a "nem tudom"-on kívül. Elmondja, hogy a város szélén van egy régi romos épület. Korábban valami kolostorféle lehetett. Arra szokott tanyázni a témán.
-Ez már jó kiinduló alap. Mit gondoltok, megnézzük azt a helyet? - pillantok előbb Nataliere, majd Leora.

zene: nincs || üzenet: nincs ||
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Leonard Fox


Belial <-> Leonard ~ Knock, knock...Who is it? - Page 2 15c6fbe3ef6df5
☩ Történetem :
☩ Reagok :
119
☩ Play by :
Toni Mahfud
☩ Korom :
32
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Jún. 09, 2020 11:20 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next



Hiszem, ha látom...
vagy még sem?!


Teljesen ésszerű, amit Alexander mond, az itt élők tényleg kiakarnak maradni minden olyanból, ami baj szagú, hiszen eszük ágában sincs beállni egy démon elé, vagy bárki elé, mert a végén még meghalnak. Már nem úgy van mint régen, már nem védi meg őket szinte semmi egy másik lénytől. Vannak ugyan még rendőrök, nyomozók, de én nem sok értelmét látom. Mire mennek egy pisztollyal, ha nincs idejük elő venni, vagy ha valaki belemahinál az agyukba?
Így tehát belátva a bolond gondolatomat, ezt felelem. - Ez igaz, nincsenek önjelölt szuperhősök.
A nő szavaira, szinte egyből reagálok. - Biztos keresett megint egy szerencsétlent, akin segíthet. - Elnevetem magam emlékezve az én esetemre. Már hulla lennék, vagy valaki vacsorája, ha akkor Bird nem jelenik meg, és szó szerint nem kapar fel a földről. A nevetésem szépen lassan elhal, ahogy az emlék is kimászik az agyamból, és ismét itt vagyok.
A dolgok egy kicsit felgyorsultak, elvileg megtaláltuk a helyet, ahol Birdöt fogva tartják, és a szívem a torkomban dobog. Ha lehetne, és nem halnék bele, már kihánytam volna, csak hogy ne zavarjon ahogy dobog, és ne vonja el a figyelmemet arról, amit tenni fogunk.
A nő rárúg egy isteneset az ajtóra, és ha valaki volt mögötte, nos, ebben az esetben már biztos nincs ott, vagy ha még is, akkor halálát lelte.
-Aztakurva...- csúszik ki a számon, és még össze is rándulok. Valahogy nem erre számítottam egy vékony, persze izmos, de nem egy nagy darab nőszemély, csak így simán, mintha csak a táskáját venné fel a földről, belerúg egy olyat az ajtóba, hogy szerintem sírva is fakadna, ha lehetséges lenne.
A vadászok előre mennek, és szépen lassan én magam is követem őket, miután a fejemen már nincs rajta az a rohadt nagy csodálkozás.
Kezemben szorongatom a pengét, noha teljes mértékben tisztába vagyok azzal, hogy nem ez lesz az ami megmenti az életem, ha szükség lesz rá. Körbenézek a helyen, egy elhagyatott raktárépület, pont olyan, mint kívülről... egyhangú, fémes, koszos, és visszhangzik.
A démonok felé kapom a fejem, ahogy értetlenkednek. - Lehet, hogy nem ők voltak... - mondom ki azt, ami az eszembe jut, amikor Alexander ellövi a vesszőjét és az egyik csávesz lába előtt landol.
Rajtam ne múljon, ők a vadászok, ha ők ezekre tippelnek, akkor én benne vagyok, hogy kiderítsük, hogy tényleg így van e.
Az alakok megindulnak felén, szétválnak, és kettesével közelítenek felénk, mindegyik kezében van valami. Aki Alexander felé megy tűzgömböt formál a kezébe, a másik egy kisebb hegyes tőrt dobál oda vissza a kezeiben. A nő felé egy alacsony köpcös és egy nyurga kopasz megy, náluk baseball ütő és egy... mi a fasz, egy nunchaku.
Azt hiszem, a látottak egy kicsit ledermesztettek és erre főleg akkor jövök rá, amikor gyomron talál valami, és kétrét görnyedek... elfelejtkeztem azokról, akik az én irányomba jöttek.
Azt hiszem az adrenalin az ami hirtelen segített, mert még végig sem tudtam gondolni, hogy mit is csinálok, de még jobban lehajoltam, és már lendítettem is a pengét abba az irányba, amelyikről a támadómat véltem.
A penge célba talált, és belefúródott valakibe. Felnéztem és egy szakállas nagydarab faszi vicsorgott rám. Nem késlekedett, lendítette is ismét azt amivel az imént gyomron talált, egy fa mankó. Most résen voltam, és még mielőtt eltalált volna oldalra gurultam, majd felpattantam, a mankó pedig az előbbi helyemen csapódott a betonba.
- Most ki nyírlak te kis rohadék!- Kiállt rám, és kiszúrom, ahogy elrebben a szeme mögém. Hátra kapom a fejem, mögöttem nem messze felém döcögve jön, egy alacsony sebhelyes arcú férfi. Azt hiszem itt az ideje használni az erőmet.
Mély levegőt veszek, felállok, és a két közelemben lévőre fókuszálok, az agyukba elültetek egy képzetet, hogy megremeg a föld, s pont előttük, és körülöttem beomlik a beton, nem marad más ott, csak egy szakadék, ami olyan mély, hogy nem látják az alját... a lábuk közelébe is bereped a föld, és ha nem lépnek arrébb, akkor elhitetem velük, hogy belezuhannak, és kínok között csapódnak a szakadék aljára. Lássuk erre mit lépnek?!
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Belial


Belial <-> Leonard ~ Knock, knock...Who is it? - Page 2 YluN3Za
☩ Történetem :
Viszály, az első lovas
Belial <-> Leonard ~ Knock, knock...Who is it? - Page 2 SI4ZJcP
„I looked, and behold, a white horse,
and he who sat on it had a bow;
and a crown was given to him,
and he went out conquering and to conquer” ♞
☩ Keresett személy :
Belphegor, Viszály tanácsadója
Belial <-> Leonard ~ Knock, knock...Who is it? - Page 2 5ec91b95d86bf218dddb2bfc197ca12f

Jezabel, 13. légió kapitánya
Belial <-> Leonard ~ Knock, knock...Who is it? - Page 2 XCViQcj

Mephisto, 12. légió kapitánya
Belial <-> Leonard ~ Knock, knock...Who is it? - Page 2 Tumblr_ngj63veHSb1r0r72oo1_500
☩ Reagok :
1117
☩ Rang :
Lord/Lovas
☩ Play by :
Justin Theroux
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Jún. 07, 2020 8:26 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next


Fedőnevem: Alexander Payne
Leonard & Belial
Meg kell állapítanom, szigorúan csak magamban, hogy a helyszín valami zseniális lett. Élethűbb nem is lehetett volna. Ha nem tudnám, hogy ez az egész csak egy jól megrendezett szemfényvesztés, magam is elhinném, hogy itt bizony démonpajtások ragadtak magukkal egy embernőt. Vizsgálódásunk alapos, szakszerű, úgy viselkedünk, ahogy egy vadász is tenné. Jezabel sem esik ki a szerepéből még egy múló pillanatra sem. A kölyök is szemrevételezi a hátrahagyott bűnjeleket, látom arcán le is vonja magában a következtetéseket. Nem zavarom szóval sem elmélkedését, sem haragja szításában. Hagyom nőjön csak benne a tettrekészség. Szemlélődése közben felmerül benne a kérdés, miért maradtak a szemtanúk tétlenek, mikor ha már helyben voltak, talán tehettek is volna valamit? Ez egy igen jó kérdés, mármint úgy általában véve. Mi vinne rá bárkit is arra, hogy olyanba ártsa magát, amihez túl sok köze nincs?
-Mindenki a saját bőrét félti. Idegenekért pedig nem sokan kockáztatnak... - felelem és szerintem ezzel mindent el is mondtam. Hogy démonokról vagy halandókról beszélünk, mint szemtanúk...nos ebben az esetben aligha számítana. Közülük csak a hősködő bolondok és a halni vágyók tettek volna bármit is. Hiszen egy démon sem biztos, hogy belefolyna más démonok piszkos ügyeibe.
-Könnyebb ilyenkor félre nézni... - húzom el a számat, miközben szomorú tényként állapítom meg a nyilvánvalót. Bár felvetődik, mint eshetőség, hogy látogatást tegyünk Bird anyjánál és lányáról kérdezzük. Mégsem az otthonuk felé vesszük az irányt. Egy hazugsággal terelünk és inkább az úton hagyott vérpecsétes foltokat követjük, ami egy elhagyott gyárépülethez vezetnek.
-A nyomok alapján az előbbi helyszínről. - felelem.
-Kérdéses inkább az, mit keresett ott, amikor messze esik a lakóhelyétől. - jegyzi meg Jezabel, és szavaival arra próbál utalni, hogy szerinte a lányt találkozóra hívták, ami egyértelmű csapda volt. Hogy mivel bírták rá, hogy egy halandó számára biztonságosnak aligha nevezhető helyre tegye a lábát különösebb védelem nélkül, az már egy másik kérdés. Belemehetnénk találgatásokba, gyárthatnánk elméleteket, de az most nem vinne előrébb. Közben a hátrahagyott véres lenyomatokat látva Leo aggodalmának ad okot.
Nyilamat az íjamnak támasztom és leengedve simulok a raktárajtó melletti falnak. Jezabel kezeiben ikertőröket szorongat, és oldalvást pillantva látom, hogy a kölyök is előhúzta már pengéjét csizmája szárából. Fejemmel intek a Jezabelnek, aki egy határozott rúgással töri be az ajtót, ami félig ki is mozdul a helyéről. Kezemet a homlokomhoz kapom. Drágám, óvatosan az erőddel. Nem kell így durvulni.
-Mindig ez a rongálás. - fűzök hozzá ennyit, majd magam elé tartva fegyverem lépek be utána a helyiségbe, utánunk pedig feltehetőleg Leo is. A hirtelen belépőre több tekintet szegeződik az ajtó felé, értetlen pillantások vetülnek ránk démontársaink felől. Gyorsan felmérem a terepet, elsőre hat alakot számolok.
-Mi a f*sz van? - merül fel a kérdés az egyik démonban, aki idegesen hajítja kártyalapjait az asztalra és hagyja el ülőhelyét, hogy közelebb lépve hozzánk elküldjön a halálba.
-A lányt keressük. Hol van? - tudakolja Jezabel, ujjai közt játékosan forgatva tőrjeit. A férfi idegesen ráncolja szemöldökét, kérdően néz a társaira, akik csak vállaikat vonogatják. Senki nem érti a dolgot.
-Halvány sejtelmem sincs miről beszélsz. - felel. A démonnő és én tudjuk, hogy igazat szól, de az előzmények alapján és az idevezető vérfoltok miatt ez aligha hihető kis barátunk számára.
-Nincs itt semmilyen lány, húzzatok el innen vadászkák. - morogja és kezét legyezve noszogató mozdulatokat tesz felénk.
-A lány nélkül nem megyünk el. - szólok hozzá én is és íjamat rá szegezem, majd el is lövöm azt, de csak a lába elé célzok, amolyan figyelmeztetésként. Ez éppen elég, hogy elguruljon az a bizonyos piros pöttyös gyerekjáték.
-Nyavalyások! Megdöglötök! - kiáltja el magát, hangjától visszhangzik a beltér. A cimborái is felhagynak a kártyajátékkal és bunyóra kész ábrázattal kelnek fel az asztal mellől.

zene: nincs || üzenet: nincs ||
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Leonard Fox


Belial <-> Leonard ~ Knock, knock...Who is it? - Page 2 15c6fbe3ef6df5
☩ Történetem :
☩ Reagok :
119
☩ Play by :
Toni Mahfud
☩ Korom :
32
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Jún. 04, 2020 7:46 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next



Hiszem, ha látom...
vagy még sem?!

Leguggolok az egyik vérfolt mellé, és jobb kezem ujjaival bele nyúlok a fekete vérbe. Szemem elé emelem és az ujjaimat összedörzsölöm. Majdnem ugyan olyan, mint az emberi vér... csak ez fekete, mint a szurok, és talán egy leheletnyivel sűrűbb... bár az lehet a miatt is, hogy már kihűlt.
Végig húzom tenyerem a földön, hogy levakarjam magamról ezt a gyászos undormányt, és már most elkönyveltem magamban, hogy látni akarom, frissen, melegen kifolyni a démonból a vérét, amiért elvitte Birdöt.
Szépen lassan képes vagyok arra, hogy a tudatom ne egyfolytában a véres képekkel legyen tele, amit a képzeletem generál Birdről, ahogy szenved, hanem mostmár átcsapott egyfajta bosszúba, már el tudom képzelni, ahogy megkínzom azt az álnok lényt. Haragot, és merészséget érzek magamban, ahogy nézem a vércsíkokat, foltokat, de erőnek erejével vonom el a szemem a látványról, és arrébb is lépek. Még gyűjtöm magamban a negatívé érzéseket, hogy amikor ott leszek szabadjára engedhessem. Pár lépésnyire le maradok, nem akarom, hogy bármit elrontsak, ami a nyomára vezethetne... bár a vérnyomok elég látványosak.
- És ezek a szemtanúk, miért nem próbálták megállítani? - Mérgesen kérdezek rá a legnyilvánvalóbb kérdésre, noha én magam is tudom a választ, ha a szemtanuk emberek voltak, akkor olyan gyorsan próbáltak eliszkolni, amilyen gyorsan csak bírja a lábuk, a démonok meg nem dobják fel egymást. Basszottúl dühítő, hogy egy olyan lény sem volt, aki próbált segíteni. Ahogy ezen gondolkodok egy érdekes tény üti fel a fejét bennem.
Kanyargunk jobbra balra, egyre rosszabb környéken kóricálva, gettósodnak az utcák, és lépésről lépésre, egyre kevesebb lény kerül a szemünk elé, valószínűleg ezekben az utcákban, házakban már egy ember sem tanyázik.
Amikor megállunk próbálok olyan helyet keresni, ahol némileg takarva vagyok, nem kell nekünk, hogy idő előtt észre vegyenek minket, még Alexender is halkabbra veszi a beszédhangját.
Ám még mielőtt nekilendülnénk, a vadászok felé fordulok. - Már másodjára magyaráztatok szemtanukról... honnan vitte el ez a démon Birdöt? - Amennyiben a válasz az, hogy otthonról, akkor miért nem Bird anyja jelentette, hogy elrabolták a lányát, hol volt az anyja?
Az tuti, hogy ha egyszer eljutok még Bird házához, és az anyját ott találom, abban nem lesz köszönet.
Kíváncsian, tekintgetek az épület irányába, nem kérdéses, hogy be fogjuk tenni oda a lábunkat, csak az a kérdés, hogy mit fogunk ott bent találni... vajon életben van még Bird, és csak ez az Abigor tartja fogva, vagy más démonok is ott lesznek, még akár az is, aki miatt elrabolták?
Mi a francért kell ez a fiatal kiscsaj bárkinek is... egy átlagos lány. Végig nézek a vér foltokon, amik az épület belseje felé vezetnek. - Basszus, ez rohadt sok vér... de legalább nem csak Birdé. - Intek a fekete vérfoltokra, ezek szerint Bird nem hagyta magát, és szinte végig magánál volt... vagy már az első pillanatokban megölte őt a démon, de sikerült rajta előtte sérülést okoznia... Nem, nem, ilyenre nem gondolhatok, életben van... életben kell lennie.
Megrázom a fejem, mintha ki tudnám lökni a gondolatokat. Mély levegőt veszek, és ha eldöntjük, hogy elindulunk az épület felé, lenyúlok a csizmám szárához, és előhúzom a pengét, amit az angyaltól, az állítólagos apámtól szereztem.
Markomba szorítom, és próbálom az agyamat is felélénkíteni, hogy az összecsapásnál tudjam használni... legalább annyi időre, hogy ne én jöjjek ki szarul a helyzetből.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Belial


Belial <-> Leonard ~ Knock, knock...Who is it? - Page 2 YluN3Za
☩ Történetem :
Viszály, az első lovas
Belial <-> Leonard ~ Knock, knock...Who is it? - Page 2 SI4ZJcP
„I looked, and behold, a white horse,
and he who sat on it had a bow;
and a crown was given to him,
and he went out conquering and to conquer” ♞
☩ Keresett személy :
Belphegor, Viszály tanácsadója
Belial <-> Leonard ~ Knock, knock...Who is it? - Page 2 5ec91b95d86bf218dddb2bfc197ca12f

Jezabel, 13. légió kapitánya
Belial <-> Leonard ~ Knock, knock...Who is it? - Page 2 XCViQcj

Mephisto, 12. légió kapitánya
Belial <-> Leonard ~ Knock, knock...Who is it? - Page 2 Tumblr_ngj63veHSb1r0r72oo1_500
☩ Reagok :
1117
☩ Rang :
Lord/Lovas
☩ Play by :
Justin Theroux
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Május 31, 2020 8:29 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next


Fedőnevem: Alexander Payne
Leonard & Belial
Mindig bámulattal tölt el, milyen könnyen hisznek a halandók. Csak a jó tálaláson és a megfelelő szavakon múlik a siker. Hatni az érzelmekre, egész egyszerű, akár Leo esetében is. Egy bajba jutott ismerős híre megbolygatja teljes lelki világát. Testbeszéde azt sugallja, a világgal is szembe menne, csak hogy Bird-öt biztonságba tudja. És nem várna ezzel egyetlen másodpercet sem. Cselekedne, most, azonnal! Nem gátolom meg buzgóságában, így amikor felajánlkozik, hogy velünk tartana a bajba jutott lány felkutatásában azonnal rábólintok. Minden segítség jól jön.
Immáron a tetthelyen elmélyülten figyelem a nyomokat, ujjammal az egyik mélyedést tapogatom, amit Bird cipőjének sarka hagyott. Hallom a kölyök kérdését, de csak egy perccel később emelem felé tekintetem.
-Lehetséges, főleg ha valaki megbízásából vitték el. - gondolkodom el. Egy démon elintézné helyben, magához venné a lelket, csak a porhüvelyt hagyná hátra. Hacsak nincs egyéb célja is áldozatával, nem vesződne emberrablással egy lélek megszerzéséért. Én legalábbis nem tenném. Lassan felegyenesedem, hogy összképében lássam a helyszínt. Persze lehetnek még egyéb eshetőségek is, mint pl. hogy tévedésből őt vitték el más helyett, de lássuk be, erre igen kevés az esély. A démonok városában halandót ritkán rabolnak el véletlenül.
A felderítés és a nyomokból levont következtetés utána a továbbindulás mellett döntünk. Számítottam rá, hogy Leo pajtás a továbbiakban is velünk tartana, és mivel rázós kaland elé nézünk nem árt, ha van nála valami, amit baj esetén előránthat önmaga védelméért.
-Remek, akkor Natalie. - fordulok Jezabel felé, aki a bűnjeleket vizsgálva a vonszolás irányába halad.
-Oh, néha úgy érzem, hogy egy örökkévalóság óta. Soha nem lesz ennek vége. - felelem őszintén, szavaim őszintének tűnnek, azokat pedig egy mély sóhaj követi.
-Azt mondod voltak előjelei? Voltak a lánynak ellenségei? - kérdezek vissza érdeklődve, miután Leotól megtudom, hogy Bird anyja nincs a helyzet magaslatán és, hogy a kicsike gyanús alakok közelében lakott. A lány anyja. Ez még gondot okozhat. Így amikor az asszony felmerül infóforrás gyanánt és az, hogy akár kikérdezhetnénk, rögtön tudom, hogy erre nem kerülhet sor. Beszélgetésünket Jezabel is hallja és azonnal kapcsol.
-A szemtanuk beszéltek az anyjáról. Két társunk már elindult hozzá, hogy kikérdezze. Ha visszatérnek többet fogunk tudni. - fordul hátra Natalie, majd a démon útját jelző vörös és fekete vérfoltokra mutat. Magamban büszkén elmosolyodom a démonnő leleményességén. A szeme se rebbent hazugsága közben, pedig Jezabel a legritkább esetekben tölti idejét földi népek között.
-Kövessük a nyomokat, lehet még nincsenek nagyon messze. - szavai sürgetőek, mintha csak emlékeztetni akarna minket, hogy nincs időnk felesleges kitérőkre. Még akkor sem, ha a nyomok alapján Bird nem szerzett életveszélyes sebeket. Egy démon társaságában lenni, maga az életveszély. Nem tudom mennyi ideig megyünk, de hol jobbra, hol balra vesszük a kanyart, míg egy elhagyott régi gyárépülethez ne érünk. A vérfoltok a csarnok irányába vezetnek, sejtetve, hogy az elrabló és az elraboltja odabent tartózkodnak. Nos, erről szó sincs. Jezabel és én jól tudjuk, hogy csak pár semmirekellő, közepesen veszélyes pokolfattyú lebzsel odabent, nem mellesleg Abigor cimborái. De Leo erről mit sem sejt. Az eddigiek alapján teljesen abban a tudatban lehet, hogy a kismadarat az épület fogságában van és arra vár, hogy valaki kimentse a gonosz démonok karmaiból. Valójában nincs itt a lány, ez csak egy kitérő, ördögi játékom egyik játéktere. Az itt töltött idő csupán arra lesz jó, hogy megtudjuk, Birdöt máshol tartják fogva, illetve némi infót szerezzünk Abigorról.
-Lassan közelítjük meg az épületet. - beszédem egész halk, még csak véletlen sem akarom jelezni a bent lévőknek ittlétünket.

zene: nincs || üzenet: nincs ||
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Leonard Fox


Belial <-> Leonard ~ Knock, knock...Who is it? - Page 2 15c6fbe3ef6df5
☩ Történetem :
☩ Reagok :
119
☩ Play by :
Toni Mahfud
☩ Korom :
32
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Május 27, 2020 10:49 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next



Hiszem, ha látom...
vagy még sem?!

Szerencsére nem kell agyon győzködnöm az idegent, hogy mehessek vele, sőt, egyáltalán nem kell győzködöm. Valószínű, hogy ha nem lennék idegállapotba akkor még foglakoztatott is volna az a gondolat, hogy miért egyezett bele ilyen egyszerűen, de most az agyamat csak Bird lepi el. Aggódok érte, és pezseg a vérem, hogy induljunk, és már rég meg kellett volna találni, most azt hiszem a türelmetlenség az ami igazán munkál bennem.
Az út, ahogy a tetthelyszerűre érünk pillanatok alatt tesszük meg, igazából nem is nagyon figyeltem.
Vér, vörös, és fekete, az van mindenhol, és hirtelen nem is tudom, hogy mit tegyek. Kedvem lenne a nevét ordítani primitív logikátlan módon, holott tudom, hogy semmi értelme nem lenne, így hát más ötletem nem lévén először a vadászokat figyelem, ahogy feltérképezik a terepet. Beszélnek hogy mi történhetett itt, és nekem nem is kell több. Már látom magam előtt, ahogy az a démon elhurcolja Birdöt.
- Mit gondoltok, mire kellhet neki? A lelke miatt? - Kérdezem őket, csak halk, majdnem suttogó hangon.
Megkerülöm őket, ügyelve arra, hogy a nyomokba ne lépjek bele, nem akarom össze rondítani itt a dolgokat.
-Hm? Van fegyverem. - Megütögetem a csizmámat jelezve, hogy ott van elrejtve. Bár nagyon még nem használtam, csak a szobám falába dobáltam egy párszor, hogy megtudjam szokni a súlyát, de alig van nálam lassan két hete. - Megoldom, ha kell.
Ez a leghelyesebb válasz amit tudok adni, ha más nem a képességemre bízom magam, bár még nem vagyok a legjobb annak sem az irányításába, de addig képes vagyok megalkotni dolgokat, amíg szükséges... remélem.
Felcsillan a szemem amikor kiejtik a szájukon, hogy menjünk utána. Hát menjünk már, nem bírok egy helyben lenni.
- Mióta vadásztok, mármint úgy egyébként, nem pont erre a démonra, hanem mióta csináljátok? - Kérdezem, hogy bármi lekössön egy kicsit, és végre lehiggadjak, mert az nemhogy Birdön, de rajtunk sem segít, ha csak haszontalanul pörgök mint egy hörcsög.
- Nem is lepődök meg ezen, hogy Bird eltűnt. Basszus, úgy tudtam, hogy szarba fog kerülni. - Kifakadok, és már nem tudom magamban tartani azt amit gondolok. Idegenesen túrok bele hajamba. Feszült vagyok, de már dolgozok rajta...- Az anyja kattant, minden jöttment alakot beenged, és le se szarta, hogy a lánya ott alszik... tényleg, mi van az anyjával? Beszélhetnénk vele, lehet, hogy tudja, hogy hova vitte ez az Abigor.
Reménytelin nézek a két vadász felé, talán ez tényleg segíthet, még látok is rá esélyt, ha kell én kitépem Bird anyjának az emlékeit a saját kezeimmel, hogy megtudjuk merre lehet a lánya.
Ajánlott tartalom
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 3 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett TagjainkFajaink létszáma



●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 39 felhasználó van itt :: 3 regisztrált, 0 rejtett és 36 vendég :: 2 Bots

• Fajaink száma •
Arkangyal
2/2
Leviatán
7/6
Angyal
1
Démon
14
Bukott Angyal
4
Ember
4
Félvér
4
Harcos Angyal
4
Vadász
5
Nephilim
7