Welcome to hell or heaven frpg
- Staff és tagok által keresett karakterek -

 
• Pokol, Északi Régió, Lordi Palota (Sophie álma) •
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Márc. 13, 2020 12:48 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


Lefejeltem az asztalt a megjegyzései hallatán. Komolyan, ez a démon egy kész rémálom. De abban igaza van, örüljek neki, hogy „csak” őt kaptam. Lucifer naná, hogy észrevette a hiányt a kezemben egyenest, amint találkoztunk, de nem csinált előle nagy ügyet, megkaptam érte kellően a magamét. Eredetileg meg akart kínoztatni a lopásért, de aztán rájött, hogy tud ő jobbat is ettől.
- Legalább egy rokonnal találkoznék, megérné a kockázatot – vontam vállat, újra felegyenesedve, igaz, úgy harmadik pohár után már kissé hatott a vodka. Nem mondom jó minőségű, ízre se rossz. Sőt. Azt hiszem, eztán is ilyet próbálok lenyúlni a nagybátyó készleteiből.
- Meghívatom magam next time – vigyorogtam.
- Mert mondjuk részt vettél egy szerettem kiiktatásában? Nehogy azt hidd, hogy neked is megbocsátottam. Elvisellek, mert nincs más választásom – fejtettem ki. Nem bratyizni jöttem ide, hanem letölteni egy örökkévalóságig a büntetésemet, ami úgy látszik, az örökös bűntudat, és emlékezés arra, hogy mi mindent tettem, amit nem kellett volna, és mi mindent nem tettem meg, amit kellett volna.
Nagybátyám szerint ez tökéletesen megfelel nekem, a mentális kínzás, mert jobban fog fájni, mintha testileg gyötörne. Van benne valami. Tényleg fáj.
- Az kéne még! Nem hinném, hogy finomnak találnál – fintorogtam a gondolattól, hogy valaki felzabáljon.
- Vagyis, lehet, hogy fogsz – tüntettem el úgy a hatodik pohárnyi adagot is. Nem jutottam előrébb következő válaszát illetően. – Remek. A nagybátyám kimondottan kreatív ezen a téren.
- Még az is jobb, mint a tudat, hogy ők ott, én itt – közel álltam hozzá, hogy helyen elbőgöm magam, de még tudtam magam tartani. Még. Egyelőre.
- Amnézia? Szerinted Lucifer megadná ezt az örömet, amikor ő tök jól szórakozik rajtam? Azt hittem, ettől jobban is mered a Főnököt – Na, ez új. A javaslat is, bár az tényleg segítene, de itt a pokolban nem pátyolgatni szokták az ideérkező lelkeket.
- Tényleg, hogyhogy nem a Lelkek Tavába kerültem én is? Van ehhez köze annak, hogy az az apám, aki? – nem nézem ki Lucernából, hogy tisztelne ennyire bárkit is, még ha az illető az egyik arktestvére is lenne.
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Márc. 08, 2020 7:40 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


Félangyal a Pokolban
Sophie & Belial
Még mindig kicsit hihetetlen számomra, hogy a nefilány úgy lopott Lucitól, hogy az égvilágon senki nem vette észre. Amikor én tettem látogatást nála New Orleansban csomó akadályba ütköztem, kezdve a sarokban megbúvó kamerákkal, amikből azonnal jelezték érkezésem. Manapság igen kevés van ezekből, így nem csoda, ha meglétük elkerülte figyelmemet. Pokoli otthona ennél sokkal védettebb, ezért is érthetetlen, hogy képes a kislány észrevétlenül besurranni oda. Ez elég rossz fényt vet a biztonsági szolgálatra.
-Látom, szereted kísérteni a sorsod. - észrevételezem, mikor közli, hogy hamarosan újból látogatást tesz a Főncinél és ismét kész megdézsmálja italkészletét. Elvégre ha egyszer sikerült, miért ne jönne össze másodjára is. Így lehet ám könnyen vérszemet kapni. Aztán meg jön a csúnya pofára esés.
A kicsike nem boldog, hogy újra a közelembe került, bár okát nem egészen értem, hiszen egy ujjal sem értem hozzá. Leszámítva persze, mikor lecsapoltam, de az nem számít, az a megállapodásunk része volt. Vére a szabadságáért.
-Miért, félsz talán, hogy újból a véred veszem? - kérdezek vissza szemtelenül. És ha őszinték akarunk lenni, ettől valóban tarthat.
-Ne panaszkodj már, kerülhettél volna rosszabb helyre is. - teszem hozzá. Nem olyan vészes az Északi Régió, mint amilyennek hiszi.
-Mondjuk az éhesekhez...mellettem legalább nem kell tartanod attól, hogy az éjszaka leple alatt a szobádba osonok és kiharapok belőled egy termetes darabot... - magyarázom neki sunyi vigyorral. Ha tréfának hinné, biztosítom, hogy nem ez. Ilyen is megtörténhet a Pokol bugyraiban. Ugyanis a falánkság démonai mellett sosem tudni, mikor kerül az "ember" terítékre.
-Szerencsédre én nem hódolok a kannibalizmusnak. - mondom megnyugtatásként.
-Legalábbis eddig még nem gondoltam rá... - pontosítok, miközben belekortyolok italomba. Persze ez nem azt jelenti, hogy nálam lenni biztonságos és nem történhetnek vele szörnyűségek. Csupán annyit, hogy senki nem fogja szétfeszíteni a mellkasát, hogy kóstolót vegyen a szívéből. Bár azt mondják az ínyencek, ha lehet adni a szavukra, hogy igazi csemege.
-Ezer és egyféle büntetés létezik, feltételezem ez is köztük van. - adok választ szokatlan kérdésére.
-Mindenki így kezdi, aztán másnap másként vélekedik. - töltöm meg közben újból üres poharát. Ahogy leveszem szavaiból, célja a folytonos részegség, aminek egy oka van, felejteni.
-Igaz, átmenetileg segít a vodka. - ismerem el a szesz agytompító hatását, egy mennyiség felett pedig remek altatóként is szolgál.
-Rajtad inkább egy kiadós amnézia segítene. - teszem hozzá gúnyos vigyorral. Bár szavaimat komolyan gondolom. Ez megoldaná az emlékproblémáit és egy időre biztosítaná számára a tartós felejtést.

zene: Highway to Hell || szószám: 383 || üzenet:  bbb ||
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Márc. 08, 2020 2:40 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


Belial&Sophia

- Szeretném azt hinni, hogy egyszer még fogunk tudni normális társalgást lefolytatni, de ezt még kötve se hiszem – azt a bizonyos „se” szócskát eléggé nyomatékosítom, mielőtt még gúzsba kötve találnám magam. Kinéztem a démonból, hogy képes lenne szó szerint értelmezni a mondandómat.
- Nézd meg. Tök egyedül van, láncra verve, agyon püfölve. Gondolom, a monokli nem magától került oda – találgattam. – Szánalmas egy sors. Én még viszonylag jól jártam.
Ja, hálás is lehetnék éppenséggel, de a hangulatom nem éppen efelé tendált.  A pokol még mindig nem egy leányálom, bár… már leánynak se nevezettem magam, ez van.
- Miért ne lenne? – kérdőn, oldalra billentett fejjel néztem rá. Hosszú, göndör hajam leomlott vállamra, ezt se ártana kezelésbe venni, csak nem Sunyielre fogom bízni. Kaptam már ízelítőt a fodrászati „tehetségéből”, amikor baltával a nyakamat célozta meg, csak épp a hajam esett áldozatául.
- A közeledbe nem akartam kerülni – fintorogtam. Tulajdonképpen, ha nem váltom be a földön tett ígéretemet, lehet, maradhattam volna bácsikám régiójában, erre a piáért ide küldött, mondván, nehezebb lesz így kifosztanom, és több marad neki. A smucig, irigy dögje.
- Ott közelebb voltam az A-betűs italokhoz – tettem hozzá. – Még mindig nagyon öntudatomnál vagyok, nem túl jó ez így.
Nem. Mert konstans az jár a fejemben, hogy talán lett volna másik út. Ha kicsit jobban igyekezem… akkor talán… talán én is ott lehetnék, most meg úgy érzem, ha nem iszom le magam, beleőrülök az elmémet megrohanó emlékképekbe, ennél fogva a józanság, mint olyan, a lehető legrosszabb állapot.
- Mondd, büntettek itt már valakit őrülettel? A saját emlékeivel? – faggatom egy kicsit démon uraságot két pohár között. Aztán odavágja, hogy majd nekem fog másnap reggel.
- Fütyülök rá – morogtam. – Ha nem vagyok józan, talán elmúlik. Talán elfeledkezem róla.
Tisztában voltam vele a szárnyaim megjelenése óta, hogy miféle sors vár rám, mégis, szembesülni az igazsággal teljesen más volt, akkor még az olyan messzinek tűnt. Annyi mindent akartam volna még elérni az életben, hihetetlen, hogy mindez egy szempillantás műve, és vége. Már nincs restart.
Túl könnyelműen fogjuk fel az életet, elpocsékoljuk, ahelyett, hogy megpróbálnánk a lehető legtöbbet kihozni belőle.
Pedig nem csak létezni, hanem igazán élnünk kellene.
Úgy az ötödik pohár körül kezd nem igazán érezni a zsibbadást. Jó. Közelítek. Még nem az igazi, de már alakul a mandula.
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Márc. 08, 2020 1:36 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


Félangyal a Pokolban
Sophie & Belial
Nehezen tudok kiigazodni ezen a lányon, de amikor bevallja, hogy néha ez neki is nehezen megy, már nem csodálkozom semmin. Ha már az "ember" saját magát sem érti, ott már nagy gondok vannak.
-Hm...? - zavartan, összevont szemöldökkel emelem rá tekintetem, miközben értelmezni próbálom mondata második részét. Nem igazán jön át a üzenet, amit közölni kíván velem. De nem töröm magam pár másodpercnél tovább, hogy megértsem szavait, egy hanyag vállvonás kíséretében el is engedem a dolgot. A láncok elsősorban angyal vendégeim számára vannak fenntartva, Sophiet gondolatomban sem volt láncra verve fellógatni. Ezidáig. Meggyőződésem továbbra is az, hogy sokkal jobban mutatna a nappaliban falvédőként. Bár egyelőre ilyen sorsot sem szánok neki. Azt viszont nem bánom, ha kicsit meghúzza magát.  
-Gondolod lesz legközelebb? - kérdezek vissza, miközben üres poharát felém nyújtja. Bár simán kinézem belőle, hogy képes visszapofátlanodni a Főncihez csak azért, hogy megpróbáljon egy újabb drága, kivételesen jó minőségű üveg italt elcsenni tőle. Ki tudja, lesz-e megint akkora szerencséje, hogy nem fülelik le pialopás közben.
-Hová lett az a fene nagy lelkesedés? - érdeklődöm szemtelen vigyorral. Hiszen jól emlékszem, nem volt az olyan rég. Az angyalcsapdában üldögélt nyugodalmasan és kicsit sem látszott rajta az aggodalom. Sőt, még várta is, hogy kinyíljanak a kapuk és a Pokolban túrázgathasson. Most meg, itt van, és idevágja, hogy ő nem is akart itt lenni? Ki érti ezt? Bár lehet, hogy csak az Északi Régió derogál neki, de a többi régió sem sokkal másabb. Akárhová kerülhetett volna, valami hasonlóra számíthatna.
Egy démon számára az alkohol nincs számottevő hatással, meglehetősen nagy mennyiséget kell elfogyasztani ahhoz, hogy megcsapja az alkoholmámor. Bár tény, hogy léteznek olyan pokolban készült démoni italok, amiktől a magamfajta pokolszökevények is képesek rendesen beállni, és hasonló állapotot produkálni, mint a részeg halandók. A kis nefinek viszont nincs szüksége spéci piára, hogy hamar az asztal alatt találja magát. Óvatosságra intem, hiszen kinek hiányzik, hogy itt összeokádjon mindent? Ám ő intő szavaimat sértésnek veszi és káromkodni kezd. Azt hiszem az első pohár vodka kezd hatni.
-Majd téged holnap reggel... - felelem, és ahogy kéri újratöltöm a poharát. Sophie tudomásunkra hozza, hogy ő a részegségre hajt. Ha ez az óhaja, a Pokol padlójánál lejjebb már úgysem ihatja magát. Belphi próbálja kicsit kordában tartani a kislányt, persze kevés sikerrel. Az ittas emberekkel nehéz bánni, és tanácsadóm bármennyire is rutinos, ilyesmiben nincs sok tapasztalata. Ezért mielőtt vitába szállna a nefivel, intek neki, hagyja annyiban. A hülyeség ellen nincs ellenszer. Majd holnap reggel, ha a kicsike emberi fele a fejfájástól vergődve vonyít egy fájdalomcsillapítóért, akkor majd az orra alá dörgölheti, hogy ő megmondta előre. Addig meg kár a szóért.

zene: Highway to Hell || szószám: 399 || üzenet:  bbb ||
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Márc. 07, 2020 10:51 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


Belial&Sophia
"Little bad, little sad"

- Ha elhiszed, ha nem, néha én se tudok magamon, de tudod, van egy emberi mondás, miszerint az ősöknél kell reklamálni, csak szerintem téged már a kaputól rugdosnának visszafele, hogy lábad nem éri a talajt – vontam vállat.
Sunyi sorsa különösebben nem érdekelt, ő itt ugyanolyan bűnös, mint én, vagy akármelyik másik, akit ide száműztek, szóval, nem oszt, nem szoroz. Viszont a démon vendégmarasztalásából nem kérnék, ha mód van rá.
- Igyekszem nem okot adni, hogy én is a sorsára jussak – célozta ma láncokra.
A fejemben közben kavarogtak a gondolatok, jókora káosz uralkodott idebent, mondjuk, nem mintha nem így lett volna már a földön is. Eleve egy jókora káosz kellős közepébe születtem bele, így nem csoda, hogy ez rám is hatott.
Vívódtam magamban, mert az angyalok közt én is elfeledkeztem arról, hogy csupán szárnyaimban hasonlítok rájuk, ugyanakkor azért az emberi oldalam is erősen emlékeztetett rá, hogy mennyire nem tartoztam sehova.
Sokszor az is kétséget okozott bennem, hogy én most akkor felnőttnek számítok, vagy gyermeknek. Az angyalok egy része mindig is gyermekként kezeltek, nem tehettek róla, nekik újdonság volt, hogy születtem, és nem teremtettem. Hozzájuk képest korban gyermeknek számítottam az ő több tízezrükhöz képest.
Tudom, hogy nem bántani akartak vele, de szerintem ezzel a babusgatással több kárt okoztak, mint jót. Nem lett volna szabad ennyire elkényeztetniük.
- Ha ilyen gúnyos leszel továbbra is, nem osztom meg veled legközelebb a zsákmányomat – Nem hinném, hogy olyan nagyon meghatná ez, de a poharamat, miután túl üres a tartalma, ismét felé nyújtom.
- Nézd el nekem, hogy ide kerültem, annak ellenére, hogy nem akartam itt lenni rohadtul – vágtam vissza, bár lehet, ezúttal már a vodka is megszólalt belőlem, vagyis az, amit a vodkával el akartam nyomni.
Nem bírtam elviselni a gondolatot, hogy nem tudok semmit a családomról, mert itt rekedtem a Pokolban.
- Baszki. Kit érdekel az aszpirin? Nem állt szándékomban kijózanodni – kiborít ez a démon. Gyereknek néz, vagy mi? – Tölts még.
Nem fáradozom az udvariassági körökkel, Belphegort se láttam, hogy tenné, viszont azt a tekintetet, amivel bámult rám, nem lehetett figyelmen kívül hagyni.
- Mi van? – roppant nyíltan tettem fel a kérdést.
- Biztos vagy benne?
- Tökéletesen… Cél az asztal alja – a.k.a. padló.
Végül kaptam még egy pohárral. De még midig nem csitult belül a bűntudathullám. Azt hiszem, talán ez a büntetésem, nem tudom, de itt lenni a Pokolban egy merő borzalom.
Emlékek rohamoznak meg, amikre gondolni se akarok.
A második pohár is eltűnik. Aztán meg akarnak akadályozni a további italozásban, pedig már kezd alakulni a hatás.
- Nem.
- De.
- Rossz vége lesz.
- Lehet ennél rosszabb? – nem mertem felnézni. Nem akartam, hogy lássa a halvány csillanást a szememben, mert akkor leshetem, hogy én még ma csatak részegre iszom magam. De én loptam, nehogy már megszabják, mennyit fogyaszthatok belőle.
- Gyereknek ez nem való.
- Gyerek a jó édes … - cirádás káromkodást nyomattam le, ne szórakozzon már velem.
- Mi legyen vele? Üsse ki magát, vagy inkább tiltsuk el tőle? – Csak hagyjanak inni. A józanság szar. Az összes elkövetett hibánkkal szembesülni is szar.
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Márc. 07, 2020 10:20 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


Félangyal a Pokolban
Sophie & Belial
Nem ütött szíven a plusz munka, főleg, hogy rekord idő alatt sikerült továbbpasszolnom valaki másnak. A jelentés átolvasásán és aláírásán kívül más dolgom úgysem lesz vele. Közben Sophie teljesen rákattant a sunyira, de kérdéseire tőlem nem kap válaszokat. Ha tudni akarja az igazat, azt a tollasból kell kiszednie, aki láthatóan nem igazán akar együttműködni a lánnyal. A felszínen történtek után ez aligha lehet meglepő. Lehet még élvezi is, hogy tudatlanságba hagyja a kicsikét.
Évezredek óta figyelemmel követem az emberi viselkedést, de még a mai napig akadnak dolgok, amiket nehezen értek, és talán sosem fogok. Azt állítja, hogy tévedek, és nem érez sajnálatot a nyomorult tollas pajtásunk iránt, bár néha pont az ellenkezőjét tapasztalom.
-Őszintén, nem  mindig tudok kiigazodni rajtad. -  meg kell állapítanom, furák ezek a félangyal szerzetek. De igaza van, Sunyiel számára innen nincs kiút, hacsak én úgy nem döntök, hogy szélnek eresztem. De efféle gondolat még csak meg sem fordul a fejemben. Jó helyen van itt nálam. Mégis felmerül a lányban a kérdés, ha szökésbiztos ez a hely, akkor minek kellenek a láncok?
-Ez nálam amolyan...vendégmarasztaló. - nevetem el magam. Ez persze nem azt jelenti, hogy minden hozzám érkező vendéget láncra verek és felfüggesztem a falra, hogy minél tovább lógjanak nálam. Inkább a tollas látogatóknak szól eme figyelmesség.
Kétségem sincs afelől, ha visszapörgetnénk az időt, a kislány újra marokra fogná Sunyika tollait és tépné, ahogy csak bírja. Megértem, én sem vagyok az a megbánó típus. Eddig életemben talán egy dolog volt, amit valóban bántam, minden másért Lucifert okolom. Elvégre ő teremtett ilyennek. Még mindig kicsit hihetetlennek tűnik, hogy a félarklány volt olyan pofátlan, hogy bácsikája italgyűjteményéből lopjon. Az pedig még elképesztőbb, hogy ezt senki még csak észre sem vette ottléte alatt. Pedig úgy tudtam, hogy magas színvonalon működik a biztonsági rendszer. A nefike bevágja, hogy az üveg fele az övé. Hát nem tudom nem gúnyos mosollyal illetni szavait, főleg amikor megjegyzést tesz az italadagolásomra is.
-Hát ha neked két deci vodka skótnak számít... - pillantok a poharára, ami majdnem színig van szesszel. Ennyi vodkát tisztán, ember felel egész biztos hamar a fejében érzi majd.
-De nézd el nekem... - tárom szét a karjaimat - ...nem tartok itthon fél literes poharakat. - gúnyolódom kicsit vele, miközben kezembe véve poharamat kortyolok egyet. Ilyen mennyiségnél már kár az italt kitölteni, egyszerűbb az üvegből kiinni.
-Csak óvatosan azért, a Pokolban nem tartunk aspirint. - figyelmeztetem előre az esetleges következményekre, amivel majd másnap szembesülhet, ha túlzásba viszi az italfogyasztást.

zene: Highway to Hell || szószám: 399 || üzenet:  bbb ||
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Márc. 05, 2020 8:33 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


Belial & Sophia
Little Bad, Little Sad Hangulatfestő zenécske  • Credit:

Röhögni tudtam volna a markomba, látva savanyú arckifejezését, na, már ezért megérte, és nézzük a dolgok jó oldalát, nagybátyám orra alá is törhetek némi borsot. Ha már itt vagyok, érezzem jól magam, nem? Amennyire csak lehet, új „életcélt” kell találnom magamnak, különben bűneim terhe fel fog emészteni. Elvégre bűnhődni kerültem ide, nem nyaralni.
- Engem azért igen. Alig tudok hinni a szememnek – meghalt. Láttam. Lefejezte, akkor meg hogyhogy? Zseni legyen a talpán, aki ezt kibogozza nekem, hogy világosan értsem, hogy halhat és virulhat. – Talán azért élhet így is, mert nem angyalpengét használtál?
Tippeltem. Értettem a fegyverekhez most már valamennyire, de nem az angyalok és démonok lelki világához. Szinte felfoghatatlan.
- Többet szerettem volna erről kideríteni, de… ahogy látom, egyikőtök se valami együttműködő – vontam vállat. Ha nem, hát nem, találok más elfoglaltságot magamnak, ezen a téren nem kell engem félteni.
- Ha azt hiszed, hogy sajnálom, tévedsz. Költői volt a kérdés. Az ő hibája, miért nem gondolkodott, mielőtt cselekedett? – Ez ugyanúgy igaz volt rám is. Miért nem gondolkodtam, mielőtt az üvegért nyúltam? Nem tudhattam, hogy blokkolni fogja az alkoholmennyiség a képességnek csak jóindulatúan nevezhető ajándékomat, a felismerést.
- Ez sem mentség, amit látod. De tényleg, minek a lánc? Innen úgyse szökhet el, nem? – egészen más hely ez a Pokol, mint amilyennek képzeltem.
- Ugyanúgy megtenném, és hidd el, jobb, hogy én tettem és nem a Hóhér. De igazad van, attól még ugyanúgy bűnt követtem el, ezt elismerem, hisz ott áll feketén-fehéren, hogy mit követtem el. Csak nehogy azt hidd, hogy meg fog hatni. Ez biztos nem.– Más bűnöm sokkal jobban fájt, és nem azért, mert bántam volna, hogy megtettem. Hanem azért, mert… még magam se tudom, hogy miért. Zavaros. Általában a szégyen a futás, de hasznos elvet követtem, ha hasonló problémám merült fel, most, itt, azonban ez lehetetlen. Itt nem tudok hova futni a bűntudat és a lelkiismeret elől. Maximum az alkohol nyújthat ideiglenes megoldást, néhány órára, amíg öntudatlanná nem iszom magam.
Nem fogom a démon dolgát megkönnyíteni, bár abban az álombuborékban se ringattam magam, hogy ez olyan könnyen kivitelezhető cél lesz.
Elvégre Belialról, a Viszály Lovasáról van szó.
- Fele a tietek. A másik fel az enyém – komolyan gondoltam, ha még úgy ki is fog érte nevetni.
- Azt nem gondoltam, hogy ilyen skót adagokban méred – jegyeztem meg pimaszkodva. A saját adagom gyorsan eltűnik a számomra kiosztott pohárból. Picit elhúztam a szám, ahogyan megéreztem az alkohol ízét, de nem érdekelt. Kellett még, hogy eléggé tompa legyen az agyam. Nem akarok gondolkodni. De főleg érezni nem.
Gondolataimban újra é újra felbukkantak még számomra kedves alakok: a beszélgetésünk Raguellel. Zachriel, akivel szinte testvérekké lettünk, Apa. Forthan és Zebulon, a barátaim. És… és Ő.
Nem tudom felfogni még mindig, hogy miért nem vagyok képes kiverni a fejemből.
- Ne spórolj vele! – vigyorodtam el. Jól van, jó lesz ez. Még pár pohár, és remélhetőleg legközelebb csak az asztal alól szednek össze.


Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Márc. 05, 2020 7:52 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


Félangyal a Pokolban
Sophie & Belial
Szemtelen vigyora és válasza azt sejteti, hogy szórakozik velem. Tuti nem kért ilyet Lucifer. 
-Ilyen sűrűn? - kérdezek vissza hitetlenkedve, szavai mögött erős kamuszagot érzek. Egyúttal el is döntöm magamban, hogy kiadom másnak a munkát. Még ha havonta kellene beszámolót küldenem a kislány állapotáról, talán rávenném magam, hogy személyesen intézzem. De hogy minden másnap? Kizárt, hogy ilyesmire pazaroljam az értékes időmet.
-Hát jó. Akkor kétnaponta. - egyezek bele meglepően könnyedén egy hanyag vállvonás kíséretében, majd kihajolva a folyosóra az egyik démonomért kiáltok, mondván lenne számára egy kis irodai munka. Gyorsan lepasszolom a kéretlen feladatot. Vesződjön valaki más a jelentésekkel. Sophie a szemeit forgatja és nem hisz nekem, bár ez a tény egyáltalán nem kavar fel. Valóban nem tudom, mi történt a szárnyassal, de nem is igazán vagyok rá kíváncsi.
-Nem különösebben foglalkoztat a kérdés... - mondom meg az őszintét. A kislány kicsit nyűglődik, nincs kedvére, hogy a sunyi őrült nevetésén és saját nevének ismétlésén kívül mást nem hall a férfitól.
-Ha így fáraszt, akkor mégis miért vagy itt? - kérdezem felvont szemöldökkel. Ha ennyire unalmas számára a sunyi szűkszavúsága, talán kereshetne magának valami izgalmasabb időtöltést, minthogy itt álldogál az áruló szobájában. Csak egy bolond tölti idejét olyan dologgal, amiben nem leli örömét. 
-Kérlek...ne legyél álszent... - döntöm oldalra fejem, amikor a láncokra tesz megjegyzéseket.
-Idejössz sajnálkozni, miközben odafent a szárnyait tépted és kínoztad, úgy hogy még a szemed se rebbent. - jegyzem meg fejemet ingatva. Ja persze, neki megvolt az oka rá: a bosszú, amit szeretett arknénje miatt érzett. Mintha ez a kóbor érzés legalizálná cselekedeteit. Érdekes dolog a lelkiismeret, az övé kettős mércével mér. Felháborodik, ha én teszek az angyal ellen, de nyugodt marad, ha ő vét ellene.
-Egyébként a kutyáimat én se.... - teszem hozzá. Bár közel sem olyan kezesek, mint az öcskös ebei és nem is fűz hozzájuk olyan szoros kötelék, még tartom őket annyiba, hogy ne aggasszak rájuk vasat.  
-Nem mondtam, hogy tudnod kéne...egyébként meg most mondom. - sóhajtok egy nagyot, miközben átsétálok a nappaliba. A kicsike vodkáját felbontom, és poharakba töltök, melyek közül egyet elé csúsztatok. De ahelyett, hogy felkapná és csendben meginná, méltatlankodni kezd.
-Most meg mit reklamálsz? - kérdezek vissza bosszankodására. Hogy mennyit nyafog ez a lány....
-Az előbb mintha azt mondtad volna, hogy piát hoztál, "ahogy a jó vendégnek illik". - idézem korábbi szavait. - Tehát illik megkóstolni is. 

zene: Highway to Hell || szószám: 376 || üzenet:  bbb ||
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Márc. 04, 2020 10:38 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


Belial & Sophia
Little Bad, Little Sad Hangulatfestő zenécske  • Credit:

Szemtelen vigyor kúszott arcomra, látva, mennyire nincs ínyére a kisregény-küldözgetés démonbarátunknak. Ó, ez jó lesz, köszi a magas labdát, Luci bácsikám…
- Kétnaponta – lököm oda a választ, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne. Valójában nem ez a helyzet, igazából havonta elég lenne, de már eldöntöttem, hogy megkeserítem Belial életét, ha már hozzá kellett kerülnöm a pialopásért.
- Nem hiszlek el, elintézed és fogalmad sincs, ez hogy működik… - szemforgatással jutalmaztam nem túl produktív válaszát, amiből nem tudtam meg úgy kb. semmit. Láttam, hogy meghalt, még a véréből is kijutott az arcomra és a ruhámra is. Akkor láttam először az életemben gyilkosságot, ami annyira lesokkolt, hogy napokig alig tudtam magamhoz térni belőle, miután Zachék megtaláltak. De hé, becsületemre legyen mondva, egy ilyen után ki nem sokkolódna?
Eleve ebbe a háborúsdiba sem akartam belefolyni, mégis megtörtént, nem akartam angyallal kavarni, direkt ezért próbáltuk tartani a távolságot Zachriellel, hogy ne viselje meg mostani sorsom, mert nem az ő hibája. Ő jó őrangyal.
Erre mi történt? Egy angyal karjában kötöttem ki. Valahogy semmi sem akar úgy elsülni az életemben, ahogy elterveztem. Ó, és Belialt is nagy ívben el akartam kerülni, erre Lucifer mivel büntet egy üveg vodka lenyúlásáért? "Húzzál kis anyám azonnal az északi régióba".
- És még egész jó munkát is végzett – pillantottam elismerően a kissé kattant tollasra. Nem, nem neki szólt, hanem a démonnak, aki vette a fáradtságot, hogy begyűjtse.
- Ez így unalmas – sóhajtottam lemondóan. A nevemet hallgatni egész nap nem valami érdekes elfoglaltság, akár helyben el is aludhattam volna. Hé, amíg láncon van, addig nem lehet nagy bajom, nem? Maximum megunom, és elhallgattatom.
- Na, megérte egy démonnak dolgozni ezért? Én a kutyámat se tartottam láncon odafent – vetettem még oda utoljára, mielőtt még Belial ismételten bele nem köpött volna az ötletembe.  Nem hiszem el, hogy lenyúlta a lenyúlt piámat!
- Nem mutattad még be, honnét kéne tudnom a nevét? – kommentálom, hogy az a nőci a tanácsadója, és még neve is van. Nahát, ki gondolta volna. Van egy olyan érzésem, hogy Belial komplett hülyének néz. Hm, néha van igazságtartalma a feltételezésnek, de még meg fogja bánni. Az emberi részem elég kreatív tud lenni.
- Hé! Pofátlanság ura, leszel szíves nem lenyúlni azt, amit én csórtam? Lopj magadnak! – bosszankodva nyúltam az elvileg nekem szánt pohárért. Nagyokat pislogtam, hogy sikerült pont a legdrágábbat kiszemelnem. Véletlenszerűen választottam igazából, olyan tök mindegy, csak üssön ki alapon.
Aztán újabb sorscsapás. Még hogy Sunyi meg én egy lakosztályban… Nekem meg az az érzésem, hogy Belialnak nincs ki a négy kereke.
- Nem szenvedett még tőlem eleget? – emlékeztettem, hogy járt legutóbb.



Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Márc. 03, 2020 8:17 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


Félangyal a Pokolban
Sophie & Belial
A nekem szánt levélen felül a Főncinek még egy szóbeli üzenete is van a számomra. Nem tudom, miért nem fért el a papíron, de mindegy.
-Mi? - tör elő belőlem a kérdés, mikor a kicsike közli, hogy Lucifer jelentéseket vár tőlem róla. Na még ez is.
-Hát jó, ha ez a kérés, ez a kérés. - vonom meg a vállam, elvégre nem ez az első eset, hogy kisregényt kell neki küldenem, az itt folyó dolgokról.
-És azt mondta-e drága nagybátyád, hogy milyen részletességgel és gyakorisággal kéri a beszámolóimat? - kérdezek rá a pontosság kedvéért. Mert hát nagyon nem mindegy, hogy hetente kell körmölnöm, vagy elég havonta csokorba szedni az infókat. Bár lehet nem bajlódom vele, inkább kiadom valamelyik tanultabb, írni-olvasni tudó démonkának, hogy csinálja meg helyettem a papírmunkát.
A kislány látom nehezen tér napirendre afelett, hogy sunnyogó tollas barátocskánk a Pokol északi régiójában került senyvedni.
-Hm....valójában fogalmam sincs mi történt vele.... - vallom meg őszintén. Utoljára akkor láttam, amikor lecsaptam a fejét, és ráengedtem egy kis tüzet. Bár igaz, igazán halott akkor lett volna, ha angyalpengével döföm át valamelyik létfontosságú szervét, de efféle eszköz akkor épp nem volt nálam, így maradt a random lefejezés. Én így is halottnak tekintem.
-Miután kinyíltak a kapuk...az egyik démonom összeszedte és lehozta magával,....még a fejét is visszavarrta, legalábbis...gondolom nem magától került újra a nyakára... - mutatok a sunyi felé, aki jobban megnézve inkább olyan, mint egy élőhalott. Ha figyelmesen megnézi, még jól látszanak a varratok a nyaka körül. A férfi szemeiben látom, hogy teljesen elborult, az arcára levakarhatatlan vigyor telepedett. A nevetésen és a lány nevének ismételgetésén kívül nagyon más nem hagyja el a száját. Így hiába játszik nyomozósat a nefilány, nem fog kiszedni belőle semmit.
-Nem tudom mit akarsz megtudni tőle...de ha engem kérdezel, tökéletesen emlékszik mindenre, ami odafent történt vele. Nézz csak rá. - bökök fejemmel a tollaska felé. Szemeimben elfojtott, de semmivel össze nem téveszthető vad bosszúvágy ül. Ha a láncok nem tartanák fogva, már a kicsike életére tört volna.
-Az a "nőci", Belphegor, a tanácsadóm. - jegyzem meg, miközben kikapom a vodkásüveget a kezéből, hogy jobban szemügyre vehessem, mit csórt a Főncitől.
-Russo Baltique. Látom sikerült a legdrágább vodkát leemelned a polcról. - vigyorodom el, valószínűleg csak véletlenül. Nem tűnik a lány sem nagy ivónak, sem nagy vodkaszakértőnek. A piás üveggel a kezemben indulok vissza a nappaliba és intek a nefinek, hogy jöjjön ő is velem. Visszaérve Belphegor mellé, a kanapéra telepszem, és három tiszta poharat elővéve töltöm ki az italokat.
-Látom nehéz elszakadnod Sunyitól...ha szeretnéd, megkaphatod alvótársnak. - intézem szavaim Sophienak sunyi vigyorral, aki ha helyet foglal, elé tolom az egyik vodkával teli poharat.

zene: Highway to Hell || szószám: 426 || üzenet:  bbb ||
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Márc. 02, 2020 8:22 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


Belial & Sophia
Little Bad, Little Sad Hangulatfestő zenécske  • Credit:

Belial továbbra sem hagyta abba a vérvételem, persze, mostanában képletesen űzte a megszokott nyers humorával. Én e könnyítettem meg a helyzetét, és becsületére legyen mondva, birkatürelemmel viseltet irántam, és szerintem még csak nagybátyám miatt nem tűzött gombos tűre, vagy épp a falra, tollaimnál fogva.
A levél többi részletéről nem esett szó, nekem meg azonban eszembe jutott, hogy azért szóban is üzent még egy-két dolgot drága jó nagybátyám.
- Sajnos jelentést kell küldened rólam, üzeni nagybátyó. Mielőtt elfelejtem – addig, amíg a fejemben van. Habááár… vajon mi lett volna, ha elfelejtem közölni? Mennyire lett volna pipa Belialra, ha elmulasztja a feladatát, mert ezt elereztem a fülem mellett?
- Ó. Igaz, meghalt… mármint… nem tudom, hogy most tulajdonképp mi is történt. Magyarázd el, hogyhogy itt van, és nem semmisült meg teljesen? – álltam értetlenül az eset előtt. – Láttam, hogy lefejezted.
A kis meglógásom után sem képes mást emlegetni? Folyton ugyanazt a lemezt járatja szegényke.
- Szia. – végül beljebb merészkedtem, egész a szoba közepéig. Ott letettem magma mellé az üveget és a poharakat. – Tudsz mást is a nevem gyakorlásán kívül? Ki tette ezt veled? Ő volt?
Fogalmam sem volt, milyen állapotban van a szerencsétlen, de biztos, hogy nincs ki a négy kereke.
Persze, a kis akciómba naná, hogy bele kellett rondítania valami kotnyeles cselédnek. Tuti azok köptek be Beliálnál.
-  Gondoltam, megnézem, tud-e mást is a házi kedvenced, mint a nevemet gyakorolni – vontam vállat. – Eddig semmit se derítettem ki. A néném is itt volt?
Faggattam, bár lehet, hogy öreg hiba. Néha van, amit jobb, ha nem tud az angyal lánya.
- Nem, mivel leléptél a nőcivel együtt. Pedig szólhattál volna neki is, hogy hoztam piát, ahogy a jó vendégnek illik – megmondtam, nem könnyítem meg az életét.
Kíváncsi vagyok, vajon a kis sunnyogó mire emlékezhet, hogy így ki akar nyírni? Vajon némi ital megeresztené a nyelvét?


Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Márc. 02, 2020 3:49 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


Félangyal a Pokolban
Sophie & Belial
A kislány felteszi a kérdést, mivel érdemelt ki engem?
-Erre a választ, én az önéletrajzodban keresném. - felelem halvány vigyorral. A Főnci a levele mellé azt nem mellékelte, de biztosra veszem abban látott valamit, amiért úgy érezte ide kell küldenie a kicsi lányt. Kár, szívesen megnéztem volna azt az irományt. A tollastól távozva egy érdekes kérdést szegez felém. Össze is vonom egy pillanatra a szemöldököm.  
-Miért? Talán élőnek tűnik? - kérdezek vissza.
-Ha fel tudna támadni, hidd el, nem itt lenne. - teszem hozzá. Közben a lánynak előkészített szobához érünk. Megvárom, míg elfoglalja új lakhelyét, majd egy időre magára hagyom, hogy berendezkedhessen.
Valamivel később, míg Belphegorommal a nappaliban italozunk, vendégünk úgy dönt tesz egy kis sétát és visszatér a tollashoz. Sunyiel láncain lógva szunyókál, amikor a lány betoppan hozzá. Hangjára fáradtan emeli fel a fejét, és hunyorítva néz fel a jövevény sötét alakjára. Beleszippant a levegőbe, megérzi a lány szagát és az ismerős hanggal együtt azonnal felismeri látogatóját.
-Sophieee. - suttogja a lány nevét, ám kérdésére nem ad választ, csak eszelős fülig érő vigyor jelenik meg szája sarkába. Sophie sunyinál tett váratlan látogatása nem marad észrevétlen, az egyik szolgálónak feltűnik, hogy a tollas ajtaja nyitva és egy kislány álldogál leláncolt angyalunk előtt. Megzavarva beszélgetésemet bizalmasommal értesít róla, hogy a nefilim az áruló szobájában van.
-Ejj, ez a lány... - fejemet ingatva kelek fel a kanapéról, és félretéve italomat indulok a tollcsomó "lakosztályához". Hangtalanul érkezem, nem vesznek észre.  Vállamat az ajtó félfának támasztom, kezeimet mellkasom előtt keresztbe fonom.
-Nocsak, így hiányzott neked tollas barátocskánk? - intézem kérdésem Sophienak, majd meglátom a kezében lévő piás üveget.
-Hm....nem találtál jobb helyet az italozásra? - teszek fel egy újabb kérdést, és bár megjegyezhetném a nagybátyja levele alapján, hogy angyalközelben csínján kellene bánnia az itallal, mégsem teszem.

zene: Highway to Hell|| szószám: 285 || üzenet:  bbb  ||
Ajánlott tartalom
reveal your secrets



Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
5 / 6 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett TagjainkFajaink létszáma



●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 16 felhasználó van itt :: 2 regisztrált, 0 rejtett és 14 vendég :: 2 Bots

• Fajaink száma •
Arkangyal
1/1
Leviatán
7/3
Angyal
1
Démon
6
Bukott Angyal
3
Ember
4
Félvér
2
Harcos Angyal
5
Vadász
5
Nephilim
2