Welcome to hell or heaven frpg
- Staff és tagok által keresett karakterek -

 
• Pokol, Északi Régió, Lordi Palota (Sophie álma) •
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Ápr. 27, 2020 1:10 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


Belial&Sophia

Nyugalom, Sophia, félig angyal vagy, legyél kicsit apádhoz méltóbb… elég nehéz, tekintve, hogy ez a démon rendszerint az egekbe repíti pillanatok alatt a vérnyomásomat. Viszály közelében, talán a sz…keverő aurájának hála többnyire kifordulok magamból, ahogy észrevettem.
Csak nem? Sikerült volna kihoznom a sodrából? No, miket meg nem élünk, micsoda csoda. Ezek szerint mégis van gyenge pontja, bár rohadt jól titkolja a mocsok.
- Ugyan, kérlek! Tuti tudsz jobbat is annál, minthogy minket bámulj egész nap – pillantottam rá ártatlanul, miközben a megpucolt krumpli és hagyma is a helyére került, ahova kell.
- Őőőő, azt hogy kell? – volt egy olyan megérzésem, hogy szegény Gordonnak elfelejtettek beszámolni róla, hogy nem vagyok valami jártas a konyhában, maximum a felgyújtásában, de a pirománia szándékosan nem az én asztalom, az Belial terepe.
- Kell még hozzá valami? – Ha van a kiakadásnak teteje valamerre, szóljon, aki látja, mert szerintem ma még itt bombák sorozatta fog robbanni, ahogy derül ki szép libasorban, hogy mennyire hasznavehetetlen vagyok a konyhában, és sajnos nem csak ezen a téren bizonyultam csődtömegnek. Ej, Belial drága, te ezt nem gondoltad végig, amikor rászabadítottál a konyhaszemélyzetedre.
Az egyik személyzetis végül megkönyörült kedvenc főszakácsunkon, é inkább elvonszolt engem, a két lábon járó, koronázatlan Katasztrófa Királynőt, mielőtt még fejek is szeletelődnek az alapanyagokon kívül. Főleg az enyém.
- Főztél te már valaha? – faggatott.
- Egyszer. De majdnem felégettem a lakást vele – vallottam be a „bűnöm”. Még jó, hogy Zach időben lépett és „csak” a főzőfelület lett peppet kormos, khm. Így utólag már vicces, akkor nagyon nem látszott annak, de most nincs időm nosztalgiázni. Kicsit hálás voltam ennek a nyavalyás káoszkirálynak, hogy volt szíves a konyhai melóval terelni a gondolataimat. Valamivel kellemesebb felejtési módszer, mint a piapusztítás.
- Na, nézd, ezeket kell beletenni a tésztába – előszedtük az általa közben sorolt cuccokat, és a végére egész pofás tészta lett begyúrva tíz kiló lisztből. Wow.
- Milyen pizza lesz belőle?
- Feltétekre gondolsz?
- Aha.
- Egyelőre a hagyományosaknak állunk neki, ha Főnci bá engedi, hogy betanítsalak.
- Reméljük a legjobbakat – vigyorogtam rá. Jó arc, lehet, megérné, ha elkezdenék barátságokat kialakítani, vagy legalábbis elviselhető pofát vágni a meló alatt, mintha szeretném az egészet. Még hogy én ilyet ígértem tegnap este. Belial, tudod, kinek hantázz ilyen baromságokat.
- Figyelj, van kedved segíteni? Meg akarom lepni a főnököt. Valami jó kis desszerttel, de pocsék vagyok ebben, amint látod.
- Nem könnyű, de megoldható. Mit terveztél?
- Sajttortára gondoltam, némi extra hozzávalóval – vágtam olyan képet, amiből ő sejthette, hogy ebből jó móka lesz, ha jól sül el.
Naná, hogy a célpontom Belial lesz. Az a kurva nagy gáz, hogy amíg figyel, addig meg simán lelepleződhetünk a kis tréfával. Fene… el kéne érni, hogy ne lekelődjön itt.
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Ápr. 19, 2020 3:10 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


Félangyal a Pokolban
Sophie & Belial
Magamban még mindig jót szórakozom. Az átmulatott este után a reggel váratlan lehetőséget hoz. Tudtam jól, hogy a kicsike jó nagyot kamuzott a jelentésekről. Sohasem kérne ilyet tőlem a Főnci. A legjelentéktelenebb dolga is nagyobb annál, mint hogy ostaba beszámolók olvasásával töltse értékes idejét, amit egy szédült tollas unokahúgról kaparok le neki. De beálltam játszani. Puszta tréfa volt részemről a konyhaszolgálat, amolyan részeg ígéret az előző estéről. Bevette. Alig akartam hinni a fülemnek, de ha már így állunk...
Amint élhetővé varázsolja magát, és nem úgy néz ki, mintha most húzták volna ki az ágyneműtartóból, meg is kezdődik munkássága Gordon barátom kezei alatt. Maradok, hogy egy ideig nézzem, hogyan teljesít a nefilány. Persze ő rögtön beszól és elzavarna a büdös p*csába...szavait hallgatva inkább füstölgök egyet, mélyen szívom be a nikotint....egy harmadik ikszét éppen betöltő félszerzet egy korát milliós számban mérő démonlordnak. Azért ehhez kell egy pofa, más már rég..... Lehet meg kéne ölnöm érte??? Hm....egy eszmefuttatást megérne a dolog.... Na de mindegy. Felhúzhatnám magam, hogy kikérjem, nem a tollas pajtása vagyok és ez nem arkapuci játszótere, de annyira sem méltatom, hogy szót fecséreljek érte. Gordon kérdően néz rám, szokatlan lehet, hogy Lordjával ilyen hangnemet üssenek meg, de válaszként csak a fejemet ingatom és pillantásommal üzenem: fingasd meg!
-Lehet, de én olyat nem igen szoktam. Aludni meg soha. Az ördög se teszi... - vigyorgok szemtelenül a cigaretta füst mögül választ adva kérdésére. A következőre csak megemelem szemöldököm, nem értem létjogosultságát. Miért is lennék bizalmatlan? Hosszú ideje dolgozok nekem. Gordonnak nem kell semmit bizonyítania...
-Szó sincs róla. Remek kezekben leszel. Csak a következő beszámoló anyagát gyűjtöm... - teszem hozzá és szívok még egy slukkot.
Sophie a feladat megkapja. 10 kiló burgonya. 5 kiló hagyma. Bízom benne az erős fajtából. Élvezet lenne látni, ahogy a munka örömétől zokog.
Főszakácsom ismét teli torokból beszél, esélyt sem hagyva, hogy szavai bárki fülét is elkerüljék. Kiadja az utasításokat, és nem vár mást csak szorgos kezeket és eredményt. Szereti, ha ég a démonjai keze alatt a munka. De nem szó szerint. Az egyikük nagyon elbénáz valamit és Gordon vérnyomása és vele együtt hangereje is az égig szökik. A rá jellemő nyers modor robban ki belőle és szitokszavai szabályosan elárasztják a nyomorult konyhagyereket. Sophie, aki közben végez a hámoznivalóval, pont a legrosszabb pillanatban zaklatja kérdéseivel a démonszakácsot.
-Manírozás? Adok én neked olyan manírozás...- mordul rá a lányra, még a haja is meglebben a hangjára.
-Hát mi ez szerinted? Szakácsiskola? Látom, nincs dolgod...akkor keresünk...- körbenéz befeszülve az idegtől, majd meglát egy 10 kilós lisztes zsákot.
-Látod ott....abból gyúrj be pizzának valót. - adja a kislány számára a következő feladatot, és mielőtt rákérdezne, hogy az egészből, Gordon hozzáteszi, hogy: Mindből.


zene: Kitchen Nightmares|| üzenet:  bbb  ||
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Ápr. 17, 2020 4:36 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


Belial & Sophia
Little bad, little sad - A konyha kontárjai
Ezzel nem lettem okosabb, de mertem remélni, hogy eléggé teleirkálta a jelentést, és elvigyorodtam a gondolatra, hogy vajon Lucifer nagybátyám milyen fejet vághat majd, amikor kézhez kapja mindezt. Szép kis buli lesz belőle, az biztos, még ha ezért meg kell hoznom azt az áldozatot, hogy néha még nagyobb hülyét csinálok magamból, mint amilyen amúgy alapból vagyok.
Vajon a többi félvér, féllény is ilyen defektes jellemű, mint én?
- Azt ajánlom is – biccentettem, ha ő így, akkor legyen így. Hiszek neki, most az egyszer. Amúgy a hit meg a bizalom túl nagy luxus itt a Pokolban, szóval jobb, ha nem szokik hozzá. Főleg bennem jobb, ha nem bízik meg. A szívatás az lesz, hogy Mennyei hangulatot varázsolok ebbe a túl darkos palotába.
Ennek nyomán angyali vigyor kúszott az arcomra. Egek, zsibbadni fog nap végére ennyi vigyorgástól a képem. Vagy simán kettészakad a fejem.
- Köszi a tegnap estét nektek, és üdvözlöm a bizalmasod – csicseregtem olyan nyájasan, ahogyan csak feslett lelkemből tellett. Blöe. Hogy leettem ilyen túl jó éveken keresztül? Aztán meg csodálkoztam, hogy ennyire hamar bevégeztem. Gratulálhatok magamnak. a Föld történetének legnagyobb ökre cím hivatalosan is az enyém lehet.
- Mondjuk ledőlhetnél pihenni. Vagy nem ezt teszik a nemes urak? – vontam fel szemöldököm. Ehelyett is kéne már találnom egy jobb reakciót, annyira túlhasznált. – Hát csak nem bizalmatlan vagy drága Gordon nagyfőnökünk hitelességével szemben?
Mindezt jó hangosan, hogy az illető is hallja. Ez az, Sophia, jó kis műsor lesz ebből. Ha ezt külső szemlélő látná, azt hihetné, hogy valami kandi-kamerás komédiába csökkent, ahol én volnék a fő bohócmester.
Már csak az egykerekű bringa és citromos piték hiányoznak, hogy teljes legyen a kép. Meg a tipikus bohóc-outfit, de köszönettel azt most ejteném.
A zöldséghámozás beletelt vagy jó egy-két órába, meg elhasználtam némi zsepiadagot, kurva hagyma, thank you, utána meg rászálltam Godronra a kérdéseimmel.
- Az milyen étel? És mondd csak, mi az a manírozás? – kutakodtam a fejemben, mivel kerülhetnék a konyhafőnök bizalmába, hogy rávehessem némi mókázásra a csapatot.
Elvégre ki mondta, hogy a munka csak kínzó és unalmas lehet? A manírozásról egyszer olvashattam, vagy hallhattam valahol, de volt akkoriban nagyobb gondom is annál, minthogy mesterséf-szinten főzzek.

Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Ápr. 17, 2020 9:56 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


Félangyal a Pokolban
Sophie & Belial
A levéltémát a nefi nehezen engedi el. Rendesen furhatja az oldalát a kíváncsiság, miket véstem le róla arra a papírra. Én meg vagyok akkor szemétláda, hogy hagyjam, hogy az élénk érdeklődés lyukat üssön rajta. A küldönc pillanatokon belül elindul a Főncihez, és Sophie nem tudja meg, mi áll a levélben.
-Épp eleget, hogy kellő képet kapjon a helyzetedről. Hisz tudod, ő kérte, hogy alapos részletességgel tájékoztassam őt és hát....mondjuk úgy, nem okoztam neki csalódást. - húzom tovább az idegeit és eszemben sincs megenyhülni irányába. Hogy gondolatai elszakadjanak a beszámolómtól inkább az alagsori konyha felé terelem, hogy megismerkedjen a konyhafőnökkel, akinek ezentúl egy teljes éven át a keze alá fog dolgozni. A szemtelenje tudomásomra adja, hogy tehetnék neki egy szívességet és elhúzhatnék saját kastélyom konyhájából. A nagy büdös fenét! A következő talán költőinek szánt kérdését, még csak nem is értem, hisz csak csendes megfigyelője lennék ténykedésének.
-Miért mennék bárhova? Látnom kell mit művelsz...különben, hogy írnám meg a következő beszámolómat Lucifernek? - teszem fel a nagy kérdést, hiszen két naponta jelentéseket vár tőlem.
-Ugyan már Sophie...nem foglalkozom ilyen piti dolgokkal, mint a "kigáncsolásod" -  jegyzem meg egy vállrándítással.
Gordon rögtön a pártfogásába veszi és megbízza huszonöt kiló zöldség megpucolásával. Na ezzel el lesz egy darabig. Mikor Sophie a késekről kérdez, a férfi csak az egyik fiókra mutat.
-Macsánka jó hagymásan. De ne a szádat túráztasd kérdésekkel, iparkodjon a kezed! Gyerünk, gyerünk, szaporán! - kezével sürgetően köröz a lány felé nyomatékosítva az elhangzottakat.
-Egy órád van rá! - teszi még hozzá, miközben hol a mögötte állokat noszogatja gyorsabb munkára, hol a mellette lévőket kritizálja. Ám elvétve néhány dicsérő szó is elhagyja a száját. Míg a nefi nekilát a rá szabott munkának, felülök az egyik használaton kívüli szekrény tetejére, és rágyújtok egy szál bagóra.


zene: Kitchen Nightmares|| üzenet:  bbb  ||
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Ápr. 16, 2020 10:55 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


Belial & Sophia
Little bad, little sad - A konyha kontárjai
Neheeeem. Tudni akarom én azt, hogy mi a bánatot firkanthatott ez a démon. Azért nem mindegy, hogy mennyit írt, mert azért szeretném, ha drágalátos nagybátyám igen nagyot nézne, hogy mi a bánatot művelünk.
- De tényleg. Legalább azt hadd nézzem meg, mennyit írtál te oda – akaratos vagyok, ezt nem tagadom, egykönnyen nem mondok le egy célomról, amíg az utolsó, halvány lehetőség szikrája se alszik ki, kb. úgy, mint ahogy én kidőlhettem tegnap éjjel. Nem tiszta, hogy mi mindent kotyoghattam ki, amit nem tennék normál esetben, azért vannak dolgok, amiket nem szeretnék, ha Lucó megtudna rólam. Mondjuk hogy miket gondolok én róla a háta mögött, bár ez lehet, hogy a legkevésbé sem érdekli. Sőt, biztos vagyok benne, Belial nemtörődöm jelleméből kiindulva.
- Csak nem képzeled, hogy hagyom, hogy a konyhai tanulmányaimat elgáncsold? – pislogtam ártatlanul. Ihiiigen, kinéztem belőle, hogy amíg nem figyelek, egy baszott nagy edénnyel a kezemben képes lenne elgáncsolni csak úgy random, miért is ne okokból.
Ő a megtestesült káosz, mellette bármi megtörténhet, szó szerint. Na, jó, amint egy kicsit magamhoz térek, elkezdhetem megkeseríteni Mr. Szarkeverő életét. Mennyeivé kéne tenni. De hogyan? Mivel tehetem azzá egy démon életét?
- He? – pislogtam meredten, mint az a piaci vevő, aki nem hiszi el, hogy a kofa akar fizetni azért, hogy vigye el az árult portékáját. Mi van a nyaknyállal? Vagy rosszul hallottam, vagy csak másnapos vagyok, de lehet, hogy még aznapos, ki tudja.
- Őőőő, kések merre vannak? – A krumpli elvégre nem fog magától meghámozódni, én meg simogathatom, akkor se lesz tökéletes. – Mi lesz belőle?
Érdeklődtem én, aki még a büdös életben soha nem főzött, illetve, ha megpróbálta, akkor annak többnyire katasztrófa lett a vége. Megnyugtató tény, hogy a szenes kacsa-mutatványa után Belial sem jobb nálam e tekintetben.
- Minek öt kiló hagyma ennyi krumplihoz? – tudakoltam, háta okosabb leszek, bár lehet, hogy egy agyátültetés lenne valójában a megoldás.
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Ápr. 13, 2020 12:15 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


Félangyal a Pokolban
Sophie & Belial
Látom a kicsike savanyú ábrázatát, de nem törődöm vele. Nem foglalkoztat, hogy milyennek képzelt, vagy mit hisz rólam. A levelet megírtam a Főnöknek, bár jól tudom, nem várt tőlem ilyesmit. Ez csak a nefike szemtelen hazugsága, amolyan erőtlen, harmatgyenge próbálkozás bosszantásomra. De mint egy jó diák, megírtam mindent, azt is, amit talán a kislány nem szeretne közkinccsé tenni. Szinte látom magam előtt Lucifer értetlen ábrázatát, ahogy soraimat olvassa. Gonoszul vigyorgok rá, ahogy megpróbálja megszerezni az irományt. Sophie persze tudni akarja mi áll a papíron, ám ki kell ábrándítanom, hogy ez egy magán levelezés és a tartalma bizalmas....témától függetlenül persze.
Lemegyünk az alagsori konyhába, ahol mától Sophie főállásban konyhalányként dolgozik szorgos kezű szakácsom szárnyai alatt.
-Csak nem képzeled, hogy kihagyom ahogy munkába állsz? - döntöm hátamat a falnak, keresztbe fonve karjaimat mellkasom előtt. Arcomon gonosz vigyor.
Sophie kérdésére Gordon tűnődésbe merül, majd kihúzva az egyik fiókot egy istenes nagy konyhai baltát dob a vágódeszkába.
-Nyaknál huss! Nincs nyavalygás. - mondja komolyan, mint legjobb recept a fejfájás ellen. A lány arcán csattan a kötény.
-Nincs lazsálás, Sophie. - ereszti ki újra hangját a férfi, miközben egy laza mozdulat kíséretében elé rúgja a krumplis kosarat és előre hajolva tapsol a lánynak hámozásra sürgetve őt, mert így sosem fő meg az ebéd.
-Kezdésnek ezt a 20 kilót kellene megpucolni. Aztán ott lesz még a hagyma is. - pillant szeme sarkából az 5 kilós hagymás zsákra.
-Tempó, tempó ott hátul is! Lusta bagázs! Odaég a mártás, te állat!!! - intéz pár kedves szót a mögötte ténykedőknek is.


zene: Highway to Hell|| szószám: 247 || üzenet:  bbb  ||
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Ápr. 12, 2020 2:07 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


Belial&Sophia

Katasztrófa.  Viszállyal nem jövök ki valami jól. Pláne, amióta megtudtam, hogy ő az. Még mindig hitetlenkedve méregettem, savanyú pofával, mint aki cukrozatlan citromba harapott. Nem tudtam elhinni, hogy ilyen természettel hogy lett belőle Viszály. Nem tudtam elképzelni őt az apokalipszis egyik lovasaként. Pedig nem hazudtak nekem.
- Hagyj lógva – morogtam bolhás kutya módjára. Miután végre a hajamat rendbe tettem, megfürödtem, és elviselhető öltözékben jelentem meg előtte, meglengetett egy papírt az orrom előtt. Hurrá, mondj valami újat. Mondott. A jelentés, amivel szintén bosszantani szándékoztam őt, aztán kissé megrémültem, hogy baszki, mit írhatott rólam…
- Add csak ide, hadd nézzem meg, mielőtt kiküldöd! – nyúltam érte, azért rólam nem akármilyen fogalmazás mehet ki. Pláne nem Luc bácsikámhoz. – Mi lenne, ha nem lóbálnád az orrom előtt, hogy el is olvashassam?
- Egyél ciánt! – öltöttem nyelvet, válaszul a pimasz megjegyzésére, amivel a nem létező lelkesedésemet illette.
Később a konyhában valami idegen szőke ipse rám óbégatott. A fejem mintha ezer darabra hasadt volna, hát igen, másnaposság khm, utóhatásain sínylődtem még mindig.
- Köszönöm, Főnök, már ébren vagyok – integettem üdvözlésképpen. – Te meg ne sokáig vigyorogj.
Naná, mert Lucó nem kérte a jelentést, és mert tartogattam én még meglepetést a tarsolyomban. Belial, ezt kegyetlenül megszívod. Csak a terv részletezéséhez az kéne, hogy húzzon már el innét a dolgára, hogy a konyhafőnököt beavassam.
Egy kis tréfát eszeltem ki, bár még csak körvonalazódott bennem, ha a fejem végre tudná, merre az arra, akkor komolyabban is belevetném magam a kidolgozásába.
- Nincs valami ütős recepted fejfájás ellen? – könyörögtem. Ha már Aspirin nincs, valami más csak van. – Amúgy Üdv, Sophia vagyok.
Jutott eszembe, hogy azért ne legyek már ennyire tajparaszt, hogy be se mutatkozom Gordonnak.
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Ápr. 05, 2020 11:06 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


Félangyal a Pokolban
Sophie & Belial
Csak állok a nyitott ablak előtt, hátamon érzem, ahogy betódul a pokoli levegő és elegyedik a benti állott alkoholszaggal. Figyelem a félarklányt, ahogy kínozza a másnaposság, megmosolygom kínlódását, néha még egy hangosabb kacaj is elhagyja a számat, miközben szúrós megjegyzéseket teszek, amitől csak mérgesen puffog. És még ő mondja, hogy ő bosszant engem. Elunom az ácsorgást, azt hiszem eleget szórakoztam a nyomorán, ezért magára is hagyom, hogy nyugodt körülmények között szabadítsa meg magát a belőle áradó, tömény piaszagtól. A szobalányt hátrahagyom, hogy legyen segítségére és, ha a kislány összekaparta magát, irányítsa a mosdatóba.
Valamivel később...Sophie felfrissülten, egész vállalható külsővel ácsorog szobája ajtajában arra várva, hogy a konyhába vezessem, ami egy teljes pokoli éven át lesz a munkahelye.
-Tetszik ez a lelkesedés...remélem sokáig kitart...- jegyzem meg némi gúnnyal szavaira. Kezemben egy fehér borítékot tartok, amit nem rejtek magam mögé, hisz azt akarom, hogy lássa.
-Tudod mi ez? - kérdezem sejtelmes vigyorral. Első pillantásra egy átlagos boríték, amiben feltehetően egy levél is van. Másodikra is az, de nem is ez a lényeg, hanem, hogy mi áll benne és kinek szól. Hagyhatnám találgatásokba bocsátkozni, de inkább megosztom vele.
-Az első beszámolóm Lucifernek. - közlök csak ennyit, jelezve a kislány felé, hogy nem feledkeztem el a Főnci óhajáról, amit ő tolmácsolt ideérkezésekor. Megirattathattam volna bármelyik itteni démonnal, de az esti italozás után, úgy éreztem, ezt a feladatot nem vehetem félvállról. Ezért személyesen fordítok gondot a jelentések elkészítésére, vagyis saját kezűleg írom meg majd őket, ami ha emlékeim nem csalnak kétnaponta esedékesek. Az egyik folyosón elhaladó démon kezébe adom az üzenetet továbbításra.
-Személyesen a Pokol urának. - fűzök csak ennyit hozzá, majd Sophie felé fordítom figyelmemet.
-Akkor mehetünk is. - mondom, majd intek és elindulok a főzőhelyiség irányába. Nincs messze a szobájától, így a reggeli késés nem lesz elfogadható indok. Belépve a konyhába, nos szürke látvány fogadja. A falakon különös rajzok, ha felismeri őket rájöhet, hogy rúnafélék. Ami szembeötölhet, hogy a konyha felszereltsége messze elmarad az emberi világból ismerttől. Ennek igen egyszerű oka van, nincs szükségünk annyi felesleges kacatra, mint a halandóknak. Az alap dolgok persze megvannak, ami a főzéshez szükségeltetik.
-Gordon! - intek az egyik férfinak, aki konyhám főszakácsa.
-Ő itt az új konyhalány. - mutatom be a démonnak Sophiet, mint új segédjét. Semleges arccal méregeti a kicsikét, fejét jobbra, balra dönti, ölbe font kézzel, majd....
-Kötéééééééééénybeeee!!! - üvölt rá váratlanul, bele az arcába. Csoda, hogy a hangerő le nem viszi a lány haját a fejéről. Jó érzés lehet ez most a nefike másnaposságára. Nem röhögök fel a jelenet láttán, de a sunyi vigyor azért ott ül a szám sarkán.
-Jól van, csak viccelek. - nevet fel Gordon szórakozottan, miután valószínűleg a saját hátára ugrasztotta új konyhalányát.

zene: Highway to Hell|| szószám: 435 || üzenet:  bbb  ||
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Ápr. 03, 2020 4:51 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


Pocsék dolog ez a másnaposság. Két választásom van: vagy állandó piakészletet halmozok fel és nulla-huszonnégyben vedelek, vagy a tartósabb felejtésért tényleg leugrom a torony tetejéről, csak odáig el is kéne jutni, ez az egy bökkenő. Konyhamunka közben elég nehéz ott is jelen lenni, de semmi baj.
Nyugi, Sophia, idézd csak fel, kinek a lánya vagy… az egyik legnagyobb angyalé, Raphaelé, aki ha látná, hogy mekkora gyökér lett a lányából, instant egy ősrégi zsidó szokáshoz nyúlna, khm, és elintézné, hogy soha többet ne lehessen gyereke semmiféle lénytől, de embertől legalábbis ne. Vagy a japán harakirit kedvelné jobban? Nem kérdeztem meg, erre nem tudom a választ.
Össze kell szednem magam, ha azt akarom, hogy a bosszantás tökéletes legyen. Első fázis: hamis nyugalomérzetben ringatás. Ergo, az a szívatás, hogy nincs szívatás. Addig meg kigondolhatom a többit, mert éljen soká a spontaneitás, nem igaz?
- Nem szó szerint értettem a vérszívást – dünnyögtem, majd nehezen, de megtaláltam a lábbelimet, és csak miután felvettem, és felállva szolidan pofára taccsoltam benne, egyenest a démon elé, jöttem rá, hogy fordítva vettem fel őket. Ó, hogy az a kénköves pokolbéli ördögfattyú vinné el…
- Sajnos ez igaz – ismertem be, igazodva a tervhez. Jól van, egyszer-kétszer az életben nem halok bele, ha elismerem, hogy másnak is lehet igaza rajtam kívül, de ez akkor is megalázó jelen esetben, hogy egy démonnak legyen gyereknap. Pláne, hogy jó pár nulla lehet az életéveiben.
Miután feltápászkodtam és visszatántorogtam az ágyra kissé elaludt é borzas tollazatom segítségével, az egyik levedlett cipőmet elhajítottam felé, hátha orrba vághatom vele. Ha mégse sikerülne, semmi gáz. Jó feszültség-levezető pótcselekvés.
- Fulladj meg! – vágtam hozz ezt is grátisz gyanánt, ne mondja, hogy nem vagyok kedves, mindezt egy mézes-mázos mosoly kíséretében.
Kicsit késve lettem tájékoztatva, hogy a kávé baromi szar ízű lesz, majdnem ki is fújtam, de már késő, a szájíz ott maradt. Blöeeee.
- Az volt a cél – vontam vállat. – Kár, hogy nem tart túl sokáig a hatása.
Míg tisztálkodtam, magamban dühöngtem egy sort, hogy miért nem emeltem el többet i arról a polcról, most komolyan… ja, azért, mert lekapcsolt a mélyen tisztelt nagybátyám.
Tiszta cuccokba öltözve jelentem meg az ajtóm előtt.
- Na, mutasd azt a konyhát – tértem egyből a lényegre. NE húzzuk a kellemetlent, jobb minél előbb túlesni rajta.
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Ápr. 02, 2020 7:09 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


Félangyal a Pokolban
Sophie & Belial
Sophiera nézek és azok a kis szőrös ugató jószágok jutnak eszembe, amikkel megvénült földi asszonyok sétálgatnak az utcán, bokáig érnek és pimaszul puffognak mindenre. Kicsik, mérgesek és igen szemtelenek. Megjegyzését különösebb válaszra nem méltatom, hagyom morogni az orra alatt. Legfeljebb egy halvány gúnyos mosolyt villantok felé.
-Ezt most úgy mondod, mintha olyan sokszor tenném? Vagy olyan régóta ismernénk egymást, pedig csak egyszer találkoztunk ezelőtt egy rövid időre, mikor figyelmetlenségből belecsattogott a másnak állított csapdámba. Mégis úgy beszél rólam, mintha már ezer éve kiismert volna, vagy eleve...bármit is tudna rólam. Igazán mulatságos a naivitása, bár egyszerre valahol szomorú is.
-Ejj, micsoda vádak. - ingatom meg a fejem lemondóan. Miket ki nem néz belőlem ez a lány. Noha most ebben, kivételesen nem téved, mert valóban jártam nála míg aludt. Vérével teli üvegcsék szépen sorakoznak a polcomon. Na de erről nem kell tudnia. Ahogy azt az emberi mondás is tartja, amiről nem tud, az nem fáj.
-Ha te mondod...- vonom meg a vállaimat. Halvány fogalmam sincs, mire hogy reagál egy félangyal teste, bár úgy tűnik, ő sem igazán ismeri a határait.
-Mert te vagy itt. - kérdésére egyszerű választ adok. Köszönje meg ezt a Főncinek, ő küldte ide. Kezdem egyébként azt gyanítani, hogy a bosszantásomra. És ha nem tévedek, akkor ezzel nem csak engem "leckéztetne", hanem a nefit is, mert hát én sem vagyok egy áldás. Bár ha jobban meggondolom, ha igazán meg akarná keseríteni az életemet, akkor valaki komolyabbat szabadított volna rám. Mondjuk valamelyik arkdémonát. Nem pedig féltollas unokahúgát küldte volna ide pimaszkodni.
A lány hirtelen kitör, eltorzult fintor telepszik az arcára és azt ajánlja "húzzam el a belem", ő nem tart nekem bemutatót.
-Sophie, mégis mit tudnál nekem mutatni, amire kíváncsi lehetek? - kérdezek vissza felvont szemöldökkel. Hangomban nincs gúny, pusztán őszinte érdeklődés. Közben felül nagy küszködve az ágyból és a lábbelijét kezdi keresni. Kicsit nyavalyog a kávé miatt, azt gondolja lemérgezném, ám amikor elvenném tőle, ő inkább mégis megissza.
-Nincs be.... - épp mondani akarom, hogy úgy igya, hogy nincs ízesítve semmivel.
-...mindegy. - hagyom rá. Arckifejezését látva erre magától is rájön. A keserű, erős kávé ízére fújjolni kezd. Elmosolyodom, amikor azt tudakolja, mennyit piált az este. Főleg, amikor az arányokról kérdez.
-Nem mértem, de többet ittál, mint amennyivel elbírtál. - felelem kérdésére, de azt hiszem látszik is az eredmény. Közben az ablakhoz lépek, kinyitom és beengedek egy kis friss, pokoli levegőt.
-Egy kis szellőztetés nem fog ártani. - mondom, majd távozok szobájából. Egy kis időre magára hagyom tisztálkodni. Míg ő az időt a fürdőben tölti, elvonulok az irodámba, hogy elintézek néhány személyes dolgot.  

zene: Highway to Hell|| szószám: 417 || üzenet:  bbb  ||
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Ápr. 01, 2020 10:54 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


Belial & Sophia
Little bad, little sad zene  • Credit:
A másnapossággal nem vagyunk valami jó cimborák. Beliallal se különb a viszonyunk, ami inkább hajaz az iszonyra. De ettől még a feladat az feladat, meg kell keserítenem a démon életét. A terv pedig készen is állt.
- Jó, akkor hülye démon, fene enné meg a kötekedő szókiforgatós mindenedet – morogtam. Még a kákán is csomót keres, nézzenek oda. Pár perc kellett, amíg a szemem hozzászokott az erőteljes fényhez. Ki gondolná, hogy ekkora fény van a Pokolban.
- Az lenne a csoda, ha egyszer nem akarnád az életben a vérem szívni. Fogadok, megint lecsapoltál. Ennyire csak az abszint üthetne ki. Ittam már, onnan tudom – vágtam el egy újabb kötekedős kör útját már most. Nincs kedvem az italozási szokásaimról vitatkozni vele.
- Csak tudnám, miért nem egy ark vérét veszed, amikor az enyém nyomokban épphogy tartalmaz valamit… nem túl minőségi.
- Na, akkor húzzad ki a beled, neked biztos nem tartok bemutatót magamból! – fintorogtam. Jó. Helye, a rókacsalád maradjon csak a helyén. Nehezen, de feltornáztam magam ülő helyzetbe az ágy szélén, lábammal a cipőmet kerestem.
- Nem látod véletlenül a cipőmet? – remélem nem cipőtől kerültem tegnap az ágyba. Nem szeretnék a cselédeknek plusz takarítási munkát adni, ennyire nem vagyok gennyláda.
A kávét húzóra leküldtem, minél előbb hat, annál jobb. Az íze a vodka után kimondottan pocsék összhatást eredményezett, és most nem maradt benn aminek ott kellett.
- Fúj! – adtam hangot nem tetszésemnek. Tényleg tartósabb megoldás kell a felejtéshez, és valamivel gusztusosabb is. Még jó, hogy kéznél vagyis lábnál volt a vödör.
- Mennyit ittam tegnap? – tudakoltam. – Fele-fele arányról volt szó.
Azon jót vigyorogtam, mennyire nem tetszett neki a szag, amit árasztottam. Tömény vodka. Egyenesen a Boss készletéből. Hogy miért mertem tőle lopni? Egyszerű, bíztam a jó ízlésében, ha már pia.
Csodálom, hogy Évust nem almapálesszel csábította el, az úgy viccesebb sztori lett volna. Vagy almaborral.


Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Márc. 31, 2020 3:45 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


Félangyal a Pokolban
Sophie & Belial
A kislány csúnya másnapra ébredt, ám nem meglepő annak fényében mennyi italt fogyasztott az éjjel. Gyötrelmét figyelve a paplanok között eszembe jut, hogy felemlegessen tegnap esti alakítását, ám mégsem teszem szóvá. Még. Nem árt, ha még tisztul kicsit hozzá a tudat. Megszánom és úgy döntök, segítek neki az ébredésben, ezért ösztönzően rántom szét a sötételőt, mire betódul a pokoli világosság. Azonnal méltatlankodik.
-"Hülye gyerek"? Na de kérlek.. - ingatom meg a fejem, de ennél többet nem fűzök megjegyzéséhez. Szédül, zsong a feje, forog vele a világ, a biztos pontot keresi, de nehezen találja. A vödör viszont úgy látom még üres, a rókasereg nem bukott ki belőle. Remélem már nem is fog, vagy ha mégis, akkor azt a vödörbe teszi. Persze én megmondtam előre, hogy ez lesz, de a démonok hazugok, nem kell hinni nekik.
-Azért ne essünk túlzásba... - felelem nyöszörgésére.
-Az a te bajod, hogy nem figyelsz rám. - teszem hozzá. Átvertem-e? Igen, ezt nem is tagadom. Kihasználtam? Naná! Még a vérét is lecsapoltam. De hogy hazudtam-e neki? Nem. Nem volt rá szükség. Figyelmetlenségét és naivságát fordítottam ellene, ezért pedig csak saját magát okolhatja. Úgy érzem ezt a sérelmet még sokáig nem fogja tudni elengedni.
A szobalány egy frissen főzött feketét hoz a lánynak, ami némileg segít majd neki a józanodásban.
-Hogy mi? - tör elő belőlem a kérdés, miközben egy "Ugye ezt most nem komolyan kérdezed" fejjel nézek rá.
-De..persze... egyenesen abból főzték. - ironizálok vele a szememet forgatva, majd hozzáteszem, ha a halálát kívánnám nem mérgezett kávéval próbálkoznék. Az túl amatőr. Inkább nyesném le a fejét, vagy nyúlnék bele a mellkasába szívéért. Még hogy mérgezett kávé. Ez annyira emberi.
-Ihatod nyugodtan, nem lesz tőle bajod...de ha nem kell, szenvedj csak nyugodtan tovább. -  terül el arcomon egy halvány gúnyos mosoly, miközben az éjjeli mellé lépek és magamhoz veszem a gőzölgő csésze kávét. Az ágy mellett állva hirtelen megcsap az állott piaszag. A kellemetlen szagokra vágok is egy grimaszt. Mintha az ágynemű alatt egy szeszfőzde lapulna.
-Hm...talán a konyhaműszak előtt vehetnél egy kiadós fürdőt. - javaslom a lánynak. Nem csak a belőle áradó vodkaszagtól szabadulna, de talán kicsit józanodna is tőle.

zene: Highway to Hell|| szószám: 346 || üzenet:  bbb  ||
Ajánlott tartalom
reveal your secrets



Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
3 / 6 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett TagjainkFajaink létszáma



●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 10 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 9 vendég :: 2 Bots

• Fajaink száma •
Arkangyal
1/1
Leviatán
7/4
Angyal
2
Démon
6
Bukott Angyal
3
Ember
4
Félvér
1
Harcos Angyal
5
Vadász
5
Nephilim
2