Omnen dimittite
spem, o vos intrantes!
Staff, és tagok által keresett karakterek

 
• Willard Asylum •
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Natalie Rossmyra


Willard Asylum - Page 3 3e08e4eb076ed95d98f103cfa6300fa953efe2db

☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
471
☩ Rang :
Szemtelen fehérnép
☩ Play by :
Meghan Ory
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Márc. 14, 2020 11:25 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next


I never give up
Belial & Natalie
──────────── ────────────
« Szószám; 336 • Zene; Chasing the First time»
«It's all about
finding the calm in
the Chaos.»
Más vadászokhoz képest mindig is jóval nyitottabb voltam más fajok irányába. Volt időszak, amikor hittem nem lehet mindenkit az alapján megbélyegezni, hogy milyen fajba tartozik, ez egyszerűen csak túl gonosz lenne. Dylan nagy hatással volt rám emiatt, félvér volt, de jó ember. S ezt tartani is fogom, amíg csak élek, halálát nem érdemelte meg, mégis, változtatni rajta már nem tudok. Reményeim vannak csak az iránt, hogy sikerült túllépnem rajta.
Legyenek bármilyenek is az érzéseim, legyek bármennyire is nyitott, kedves, mosolygós az esetek nagy többségében, még akkor is, ha démonnal szembe vagyok, egy valamit soha ne feledjen el senki. Vadász vagyok. S mint olyan, a könyörtelen gyilkolásra képeztek ki, angyalokkal és démonokkal szembe. Törékeny testem ne tévesszen meg senkit, kegyetlen hajlamaim, ugyanúgy meg vannak bennem is, mint Drakebe is – legfeljebb belőlem nehezebb előhúzni.
Nem tartozom semmivel eme démon felé, fajtáját régóta megvetem és biztos lehet abban, hogy egy cseppnyi barátságos hangvételt nem fogok megejteni az irányába.
- Ugyanúgy feltámadnak, a folyamat csak hosszabb – tudatom a démonnal, hogyha ezt nem tudta volna. A testeket elszállították, a megfelelő helyre, ott kezelik őket – legalább is elzárták őket. Őrültek mindannyian, ostobák lennénk, ha hagynánk, hogy csak úgy ténferegjenek akárhol.
Ha nem lenne lelkük… Lelki szemeim előtt felidéződik a cirkuszban történtek. Szabad kezem ökölbe szorul.
Szemeim megvillannak, ahogy mozdul, mégis nyugodt maradok, hirtelen mozdulatot nem teszek, jobban nem szorítom a fegyvert, mint eddig. Fürkésző tekintetem elől, mégsem menekülhet.
- Hát persze, természetesen – hangom gúnyos, továbbra is. Fenének sincsen kedve jópofizni, meg amúgy is…
Mégis én lépek hozzá közelebb, hogy átvegyem a lapot, megnézzem az aláírást, mely ismerős. Visszanyújtom neki, bizalmam ettől még nem kapta meg.
- Félvérek nem voltak az épületbe. Nem a holttestek között – felelem, mikor két lépést távolodok tőle. – Mindenesetre a tüzet démon okozta, vagy legalább is erős köze volt hozzá. Úgy gondoltam, hogy volt egy egyezségünk – egy arkdémonnal tárgyaltam, és kezdem visszasírni a napot, hogy nem Luciferrel. Elég erősen. Démonokba nem lehet bízni és ez az ékes bizonyítéka. Ha Mammont nem tudják kordában tartani, akkor mégis kit fognak tudni? 
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Online
Belial


Willard Asylum - Page 3 YluN3Za
☩ Történetem :
Viszály, az első lovas
Willard Asylum - Page 3 SI4ZJcP
„I looked, and behold, a white horse,
and he who sat on it had a bow;
and a crown was given to him,
and he went out conquering and to conquer” ♞
☩ Keresett személy :
Belphegor, Viszály tanácsadója
Willard Asylum - Page 3 5ec91b95d86bf218dddb2bfc197ca12f

Jezabel, 13. légió kapitánya
Willard Asylum - Page 3 XCViQcj

Mephisto, 12. légió kapitánya
Willard Asylum - Page 3 Tumblr_ngj63veHSb1r0r72oo1_500
☩ Reagok :
1127
☩ Rang :
Lord/Lovas
☩ Play by :
Justin Theroux
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Márc. 08, 2020 2:11 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next


Fedőnevem: Mastemah
Natalie & Belial
A komor és élettelen arckifejezését figyelem, miközben arcomban fegyver szegeződik. Nem különösebben aggaszt a tudat, hogy szemrebbenés nélkül meghúzná a ravaszt és a képembe lőne vele, ha én bármilyen általa fenyegetésnek ítélt lépést tennék felé. Rezzenéstelen arccal nézek vissza rá, miközben magamban fülig érő, sunyi vigyorral mosolygom meg éberségét és haragos ábrázatát. Más esetben szívesen eljátszadoznék vele, hogy kiderítsem milyen mély is fajtám iránti haragja és meddig menne el, hogy kárt okozzon bennem, esetleg megpróbáljon megölni engem, de ez most nem az az alkalom. A második arkdémon álcájában fontosabb teendőim vannak, minthogy ilyesfajta szórakozással üssem el az időt. Ellépek fegyvere csöve elől, hogy bámészkodhassak kicsit a leégett épület romjaiban. Pisztolyát erre lejjebb engedi, de készenlétbe tartja, ha mégis lőnie kellene. Bár nem teszek irányába semmit, amit fenyegetőnek érezhetne. Az óvatosság és a gyanakvás még is ott van benne, amit legfőképp démoni mivoltom számlájára írhatok. Neki szegezett kérdésemre nyers, már-már kioktatóan hangzó választ kapok, de nem veszem magamra. Tudom, hogy a démonok iránti mély ellenszenv szól belőle, ami javarészt Mammon öcsémnek is köszönhető. Alaposan hazavágta Natalie lelki világát. Mégis a lány barátságtalan szavai úgy peregnek le rólam, mint kutyáról a víz.
-Nagyjából nyomon követem. - válaszolom hanyag vállrándítással, miközben testemmel félig felé fordulok. Bizonyára ő is jól tudja, hogy egyedül az angyalok és a démonok azok, akikről a mai napig biztosan állítható, hogy nem rendelkeznek saját lélekkel - más fajról jelenleg nincs tudomásom. Amara felbukkanása után a dolgok kicsit megváltoztak. A lélek meglétéről csak akkor nyerhetünk bizonyosságot, ha az illető meghal, majd újra felkel.
-Csak azt nem tudom, szénkupaccá égett testek esetében mi a megszokott. - vallom be. Számos testet küldtem már a lángok közé, mióta bezárultak a kapuk, de egyszer sem követtem végig mi lesz velük azután, hogy a lángok kialszanak. Felismerhetetlenségig összeégett tetemük vajon újra életre kel? 
-Tudok egyezményről, amit Mazikeennel kötöttetek. Természetesen betartom a megállapodást... - jól láthatóan emelem fel bal kezem és lassan hátra, a farzsebemhez nyúlva húzok elő egy összehajtott papírlapot. Idejövet volt gondom arra is, hogy ne mulasszam el a lejelentkezést. Számítottam rá, hogy számon kérik majd rajtam, becsekkoltam-e a kapuknál. Arkdémoni minőségemben pedig elvárható, hogy példát mutassak és támogassam a közös ügyet.
-Parancsolj. - hajtom szét, majd nyújtom felé, hogy közelebbről is szemrevételezhesse az ittlétem törvényességét igazoló okmányt. A tanúsítvány természetesen eredeti, Mastemah-nak kiadva magam nincs okom rá, hogy hamisat gyártsak, mint ahogy más esetben tenném, ha magam nevében járnék el. Nem várom el, hogy egy darab cetlitől, amit a vadászkollégái állítottak ki, majd bízzon bennem, de együttműködésem jeleit és békés szándékomat érzékelheti.
 

zene: nincs || szószám:414  || üzenet: nincs ||
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Natalie Rossmyra


Willard Asylum - Page 3 3e08e4eb076ed95d98f103cfa6300fa953efe2db

☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
471
☩ Rang :
Szemtelen fehérnép
☩ Play by :
Meghan Ory
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Márc. 07, 2020 4:07 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next


I never give up
Belial & Natalie
──────────── ────────────
« Szószám; 329 • Zene; Chasing the First time»
«It's all about
finding the calm in
the Chaos.»
Tekintetem rideg, arcom csakugyan. Ajkaim szegletébe nincs mosoly, máskor talán heccelős, gúnyos megjelenne, ám most nincs. Az utóbbi időszak túlságosan is megterhelő volt, túl sok minden esetben, hogy csak olyan könnyedén menjen ez most. Nem megy. Képtelen vagyok rá, nem is tudok mit tenni ez ellen. Ebben a pillanatban pedig nem is kívánok.
Kezem nem remeg meg, amibe a fegyvert tartom, merészen tekintek fele szembe, akkor is ha neki egy pillanatba kerülne, hogy kiroppantsa a nyakam. Hümmög és fejét is hátrább szegi. Egyelőre nem tesz semmi meggondolatlant. Kétsége nem lehet afelől, hogy valóban lelőném.
Látom, ahogy íriszeit levezeti a nyakamba függő medálra. Helyes, lássa csak, hogy teljesen felkészületlen nem vagyok - még ha meggondolatlan sokszor.
Szemréseim húzom össze, próbálom beazonosítani a nevet. Nincs nehéz dolgom. Mintha az utóbbi időbe az összes magas rangú démon New York után érdeklődne.
- Mikor érkezett a városba? Kinél jelentkezett be? És hol van az ehhez szükséges okmányok? - sorolom a kérdéseket, mert csak a két szép szemének nem fogok hinni, fegyverem pedig eszem ágába sincs elemelni fejétől. Érzem, ahogy tenyerem izzad, érezem ahogy a markolat fémességével találkozik, keserű szaga orromat facsarja.
Egyéb iránt meg teszek a rangjára, felőlem maga Lucifer is lehet, ezen a ponton. Azonban ő ellép, egyelőre nem kíván támadni. Kezem lassan engedem el a fegyvert mégis a kezembe tartom továbbra is, ujjaimat szorítom rá.
- Nem tudom, hogy mennyire vagy képben a világ aktuális helyzetéről, de ki lélekkel rendelkezik, nem igazán hal meg - jönnek az epés szavak a számra. Ha jól tudom - és ezt jól tudom - a testeket elszállították. - Szóval a kérdésed egy icikét picikét helytelen, meglehet, csak átfogalmaznod kell - a kedvestő most nagyon messze állok, Mammon az utolsó idegszálam felemésztette. Még gúnyos mosolyra sem futja, mégsem tartok semmitől. Ártson, ha akarna, nem tudna. Feltámadok. És talán épp ő sem kívánná a démonokkal kötött alkut felbontani, tekintve, hogy szükségük van ránk. Kellemetlen egy helyzet, mi?
Ahhoz képest, ők még ezt az apróságot sem tudják betartani…  
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Online
Belial


Willard Asylum - Page 3 YluN3Za
☩ Történetem :
Viszály, az első lovas
Willard Asylum - Page 3 SI4ZJcP
„I looked, and behold, a white horse,
and he who sat on it had a bow;
and a crown was given to him,
and he went out conquering and to conquer” ♞
☩ Keresett személy :
Belphegor, Viszály tanácsadója
Willard Asylum - Page 3 5ec91b95d86bf218dddb2bfc197ca12f

Jezabel, 13. légió kapitánya
Willard Asylum - Page 3 XCViQcj

Mephisto, 12. légió kapitánya
Willard Asylum - Page 3 Tumblr_ngj63veHSb1r0r72oo1_500
☩ Reagok :
1127
☩ Rang :
Lord/Lovas
☩ Play by :
Justin Theroux
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Márc. 05, 2020 8:27 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next


Fedőnevem: Mastemah
Natalie & Belial
Mint ahogy a viszály férkőzik az emberek közé, olyan alattomosan és észrevétlenül férkőztem a városukba is. Jelenlétem senkinek nem szúrt szemet, aki pedig látott, az már nem beszél, mert széndarabként vagy hamukupacként fekszik Willard romjai között. A leégett elmegyógy is nagy port kavart, de nagyobb híre ment a kapura tűzött vadászkölyök fejének és a homlokába vésett démoni üzenetnek. A vadászkák most minden bizonnyal az utolsó kavicsot is felforgatják, hogy valami nyomot találjanak Mammonhoz. Figyelemre méltó az igyekezetük, de fáradozásuk teljességgel hasztalan. Az öcskös nem hagyhatott nyomot, ha itt sem járt. A sajátjaimat pedig a tűz jótékony lángjai fedték el. Natalie a romok között szemlélődik, mikor megzavarom merengésében. Kérdésem figyelmen kívül hagyva ösztönösen nyúl a derekánál pihenő fegyveréhez és rántja elő arcomnak szegezve.
-Hm... - nem mozdulok, csak fejemet húzom kicsit hátrább. Annak ellenére, hogy a kislány egy mordályt tart a fejemhez, nem tűnök sem ijedtnek, sem meglepettnek. Egy ilyen reakcióra általában sunyi démoni vigyor kúszik végig az arcomon, ám most arcizmom se rezdül, legfeljebb szemöldököm emelkedik meg kissé. Mielőtt válaszolnék nem túl barátságos hangvételű kérdésére: ki is vagyok én? meglátom narancsos fényben felvillanni nyakában lógó medálját, ami azonnal leleplez. Láttam már korábban effélét. Felfedi viselője előtt a közvetlen közelében tartózkodó természetfelettit. Trükkös és felettébb hasznos holmi.
-Egy démon. - pontosítok, hiszen legjobb tudomásom szerint az a csinos kis ékszer annyira nem pontos, hogy ezt is megsúgja tulajdonosának. 
-A nevem Mastemah. A második arkdémon, Lucifer bal keze. - jelentem ki olyan határozott természetességgel, mintha mindig is így hívtak volna. Szerencsére az arkdémonról keveset tudni, ritkán mutatkozik, ezért nem kell tartanom, hogy valaki lebuktat. Nem törődve a rám fogott fegyverrel lépek közelebb a romok felé, fél méterrel növelve a köztünk lévő távolságot.
-Nyilván érdekel, miért vagyok itt... - pillantok a lány felé megelőzve a második leggyakoribb kérdést, amit az emberek nekiszegeznek a másiknak.
-A félvéreim miatt. Nem lehet számára sem ismeretlen, hogy a rommá égett épületnek több féldémonivadék is lakója volt.
-Szóval...maradt túlélő? - teszem fel újra a kérdést, hátha ezúttal választ is kapok rá. 

zene: nincs || szószám:328  || üzenet: nincs ||
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Natalie Rossmyra


Willard Asylum - Page 3 3e08e4eb076ed95d98f103cfa6300fa953efe2db

☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
471
☩ Rang :
Szemtelen fehérnép
☩ Play by :
Meghan Ory
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Márc. 04, 2020 4:22 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next


I never give up
Belial & Natalie
──────────── ────────────
« Szószám; 309• Zene; Chasing the First time»
«It's all about
finding the calm in
the Chaos.»
Milyen egyszerű lenne, ha találhatnék egy kis démonvért, a földön - jelenleg bármilyen vércseppnek megörülnék. Esetleg egy elkószálodott rúna lenyomatott, pecsét maradványát, mely annak szól, erejét miként növelte. Nem tudom egyszerűen elhinni, hogy magától idejöjjön. Látnia kellett, az ég szerelmére valakinek látnia kellett volna, hogy mi történik itt, mi folyik itt. Nem lehet, ennyire láthatatlan senki sem.
Az egész kibaszott város Mammont keresi, mégis miként tudott bejutni úgy, hogy senki sem látta? Wallenberg nem fogja soha beismerni, belátni, hogy mennyire a padlóra küldte, nem is kell. Mi, a társai épp azért vagyunk, hogy kiálljunk érte, azért vagyunk, hogy többé a démont ne engedjük a közelébe.
Eme nagyszerű tervem addig is tartott, amíg valahogy magamra nem vontam a démon figyelmét. Keserűen csikordul meg a fogam.
Mégis próbálok teljesen a természetemre figyelni, megosztani azt, hogy halljam, ha valaki közeledik.
Mely nem sikerül annyira, mint ahogy én azt terveztem.
A hangot meghallva, az első dolgom, relfexszerűen, hogy fegyverem kapom ki derekam és farmerom közül és szegezem az idegenre. Mikor meglátom a magasságán, kezem magasságán is igazítok, hogy a fegyver fekete ólomszínét az arcába mutassam.
- Ki vagy? - szűröm ki idegesen a szavakat. Arcomon nem pihen ott a megszokott kedvességem, de ő ezt nem is ismerheti, ajkaim szegletében nincs most játszi félmosoly, szemeim sem csillognak az élet apró örömeitől. Komoly, rideg, akár egy alabástrom.
Nem ragozom tovább, egyszerű kérdésre, egyszerű választ várok. Nyakamba függő tűzopál medál lágyan kezd el pulzálni, fényleni közelségétől. Már rég rájöttem, hogy természetfelettit jelez. Nem tudom, hogy ő tisztában van az egyszerű holmi funkciójával, nekem azonban támpontot ad, tudjam, hazudik-e, avagy sem.
Kezem nem remeg meg, ahogy rátartom a fegyvert, kétsége azonban nem lehet afelől, hogy meghúzom a ravaszt, ha szükségét érzem ennek.
Nem félek tőle, mérges, haragos, annál inkább. S emiatt legfőképp dacos, ha azt hiszi bármely természetfeletti lény, hogy büntetlenül szórakozhat velünk, akkor nagyon félreismertek minket.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Online
Belial


Willard Asylum - Page 3 YluN3Za
☩ Történetem :
Viszály, az első lovas
Willard Asylum - Page 3 SI4ZJcP
„I looked, and behold, a white horse,
and he who sat on it had a bow;
and a crown was given to him,
and he went out conquering and to conquer” ♞
☩ Keresett személy :
Belphegor, Viszály tanácsadója
Willard Asylum - Page 3 5ec91b95d86bf218dddb2bfc197ca12f

Jezabel, 13. légió kapitánya
Willard Asylum - Page 3 XCViQcj

Mephisto, 12. légió kapitánya
Willard Asylum - Page 3 Tumblr_ngj63veHSb1r0r72oo1_500
☩ Reagok :
1127
☩ Rang :
Lord/Lovas
☩ Play by :
Justin Theroux
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Márc. 01, 2020 7:04 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next


Fedőnevem: Mastemah
Natalie & Belial
Miután sikeresen leszállítottam a pokolebeket az öcskösnek, már csak egy feladatom maradt hátra, meglátogatni Natalie-t és a második arknak kiadva magam a bizalmába férkőzni. Nem tudom mennyire lesz nehéz dolgom, de nem számítok könnyű menetre, tudva, hogy Mammonnak hála, hogyan viszonyul a kislány a démonokhoz. Ez persze nem tántorít el, hogy pofátlan szemtelenséggel Mastemah nevében próbáljam vele megtalálni a közös hangot. A fogadás az fogadás, és eszemben sincs könnyen feladni és hagyni, hogy Mazikeen nyerjen.
Míg a pokolebekkel foglalkoztam megbíztam egy démont, hogy tartsa szemmel a kicsikét, de szigorúan csak távolról és persze jelentsen nekem róla. Tudni akartam, milyen lelki állapotban lesz, amikor majd felkeresem. Démonom részletesen beszámolt arról is, hogy fogadta a kislány a kapu vasrácsán hagyott neki szóló apró csekélységet. Teljesen összetört. Várható is volt. Főleg, hogy közeli ismeretség fűzte a fej tulajdonosához. Erről persze előzetesen nem volt tudomásunk, csak a sors fintora, hogy Furcas pont azt a vadászgyereket csípte el egy nyakazásra, akivel Natalie is jóban volt. Amikor megtudom, hogy a vadászlány a Willard romjaihoz megy, méghozzá egyedül elérkezettnek látom az időt a találkozásra.

Egy ideig a kocsijában ül és a lehúzott ablaka mellől szemléli a tűz okozta pusztulást. Valószínűleg erőt gyújt, hogy közelebb merészkedjen. Hosszú percekig tart, míg kinyitja a verda ajtaját és lassan kikászálódik belőle, aztán az elmegyógyintézet udvara felé veszi az irányt, tekintetét a földnek szegezi, mintha keresne valamit. Ha tippelnem kellene, nyomok után kutat, amiket társai nem fedeztek fel. Hozzáteszem feleslegesen, mert nem maradtak utánunk bűnjelek, leszámítva a kapura tűzött neki szánt ajándékot, ami pedig egyértelmű üzenet.
-Milyen tragikus... - lépek mellé megzavarva magányát, miközben magam is a ketyóotthon romjait szemlélem tartva köztünk pár lépés távolságot.
-...túlélte valaki? - szegezem a kérdést a lány felé, feltételezve, hogy vannak információ az itt történtekről. Tudom róla, hogy jól ismeri a fajtámat, így egy pillanatig sem titkolom előtte, hogy démon vagyok. Ha megrémítené a tény, hogy egy pokolfajzat ácsorog mellette, úgy közlöm vele, hogy nincs félnivalója, nem áll szándékomban bántani őt, nem ezért vagyok itt. Akár elhiszi, akár nem. De nem lepne meg, ha kételkedne, hisz miért adna hitelt egy magam fajta szavának.

zene: nincs || szószám:445  || üzenet: nincs ||
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Natalie Rossmyra


Willard Asylum - Page 3 3e08e4eb076ed95d98f103cfa6300fa953efe2db

☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
471
☩ Rang :
Szemtelen fehérnép
☩ Play by :
Meghan Ory
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Feb. 29, 2020 6:39 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next


I never give up
Belial & Natalie
──────────── ────────────
« Szószám; 522• Zene; Chasing the First time»
«It's all about
finding the calm in
the Chaos.»
Nem állítom, hogy az üzenet, melyet kaptam nem akasztott ki. Ha hazudni akarnék sem tudnék hasonlót állítani. Megrémített, jobban, mint, amikor Mammon nálam járt. Megrémített? Egyenesen a frászt hozta rám, a pánik, mely akkor átjárta a lelkem, testem, nem szűnt meg. Ismertem a vadászt, oh, mit ismertem? Én voltam az, akivel kiment egykor a városból, mert a Tanács úgy vélte, hogy egyszerűbb, ha Drake vadászai miatt halnak meg. Ám akkor visszatért a halálból, még ha a démonok meg is ölték. Akkor visszatért és nem akart vadász lenni. Mégis meggondolta magát Tom. Meggondolta és adott még egy esélyt a hivatalnak.
A pánik gyorsan sokkba csapott át, lelkembe beitta magát a lelkiismeretfurdalás és szégyen, de be kell vallanom, hogy megtörtem. Összetörtem. Ott ültem Drake irodájába, levegőt venni nem mertem, hangom pár oktávot megugrott, lelkem készítette ki a látvány, lecsillapítani nem tudtak. Az orvosok nyugtatót injekcióztak bőröm alá, könny áztatta arcomat.
A világ lassan kezd összeomlani körülöttem én pedig képtelen vagyok összerakni újra. Képtelen vagyok felállni és menni előre. Magamba roskadva ülök és úgy érzem, ezúttal nincs senki mellettem, aki segíthetne felállni. Senki sincs, akitől segítséget kérhetnék, aki mellettem lehetne. Akire támoszkadhatnék, nincs mert mindenkinek megvan a maga gondja. Miként aggadhatnám a vállukra, az enyémet?
A nyugtató hatása ideiglenesen megtette a hatását, de amint a szervezetemből kiürült, minden kezdődött elölről. Életembe először állítottam be, könnyáztatott tekintettel az orvoshoz, hogy többet kérjek tőle, hogy nyugodtan tudjak aludni. Aludni? Mégis hol? Vadászbázisi irodám kanapéja az egyetlen hely, ahol menedéket tudtam találni, ahol elhittem, hogy biztonságba lehetek, ahol talán nem találnak rám a démonok, nem akarják fejem venni. Ahova még Mammon sem tenné be a lábát. Testem és lelkem is beleremeg az egész esetbe.
Nyugtatómhoz, altatót kevertem és képes voltam aludni pár órát. Rémálmok ezúttal nem gyötörtek, újak legalább is nem, a régiekhez pedig hozzászoktam már.
Mégsem tudtam pihenni az elkövetkezendő napokba. A sokkhatás alatt, hallottam, hogy merre találták meg. Magam sem értem meg, hogy mit teszek, de szükségét érzem, hogy elmenjek oda. Miért? Nyomokat keresni. Tudom, hogy Drake és a többiek is megteszik, mégsem rájuk vadászik.
Épp ezért tartanám egyéb esetben balgaságnak, hogy idejövök. Mégis megteszem, képtelen vagyok arra, hogy józanul gondolkodjak. Kocsiba ülök, nem szólok senkinek, egyedül megyek. Nincs nálam semmi, csak egy kósza fegyver, semmi több. Ennyi, amit magamnál tartok és egy árva démonpengéből készült tör az övembe fűzve. Így tartok az bolondokháza felé. Bekötött szemmel is tudom oda az utat, így nem esik nehezemre valóban oda is találnom. A látvány mégis letaglóz. Percekig a Jeep lehúzott ablakán keresztül figyelem a leégett épületet, a maradványait. A koromtól feketéllő falakat, a kitört ablakok helyeit. A kaput, melyen még ott sötétlik Tom vére. Szívem újra összeszorul a páni félelem mégsem leng most körbe. Most nem. Lassan szállok ki a kocsiból és indulok meg a kapuk irányába, az udvarra. Fejem a földre szegezem, nyomokat keresek, amit a többiek nem, de én észrevehetek. Bármi, ami arra utal, hogy itt járt Mammon.
Egyszerű farmert viselek, trikóval. Bőrkabátot, a pirosságot ezúttal a hajamba loptam be. Néhány tincsem vörösen izzik fel a sötét zuhatagba.
Bármi, amitől rájöhetek, hogy mit is akar végérvényesen tőlem. Hogy mi lehet a következő lépése. Nem hiheti, hogy legyőzhet. Nem engedem neki, hogy megtegye, az elhatározás eljutott hozzám. A megvalósítás… Oh, Uram, adj erőt, hogy az is meglegyen.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Hell or Heaven


Willard Asylum - Page 3 VQSi8OZ
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
1070
☩ Rang :
Staff
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Feb. 25, 2020 12:12 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next


***
Szabad a játéktér
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Online
Belial


Willard Asylum - Page 3 YluN3Za
☩ Történetem :
Viszály, az első lovas
Willard Asylum - Page 3 SI4ZJcP
„I looked, and behold, a white horse,
and he who sat on it had a bow;
and a crown was given to him,
and he went out conquering and to conquer” ♞
☩ Keresett személy :
Belphegor, Viszály tanácsadója
Willard Asylum - Page 3 5ec91b95d86bf218dddb2bfc197ca12f

Jezabel, 13. légió kapitánya
Willard Asylum - Page 3 XCViQcj

Mephisto, 12. légió kapitánya
Willard Asylum - Page 3 Tumblr_ngj63veHSb1r0r72oo1_500
☩ Reagok :
1127
☩ Rang :
Lord/Lovas
☩ Play by :
Justin Theroux
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Feb. 23, 2020 8:22 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next


Ismerős az elmegyógyban
Kyara & Belial
-Ez már legyen a jágerkislány baja. - vigyorgok vissza rá. Az én részemet megtettem. Az üzenet itt hagyva, már csak idő kérdése, hogy célba érjen. Kár, hogy nem látom, majd a kislány arcát, amikor rápillant a neki szánt mesterműre, pedig szívesen megnézném. A lángok már épp eléggé felélték az épületet, hogy ez a kis tábortűz másoknak is feltűnjön. A vadászok hamarosan itt lesznek, ezért nem volna szerencsés, ha most itt találnának.
Az újabb móka említésére a kicsike tapsolva ujjong és kíváncsian faggatna a részletekről.
-Az maradjon egyelőre meglepetés. - válaszolom sejtelmes mosollyal. Várom, hogy megmutassa, honnan szerezhetnék egy működő járművet. Egy apróságért cserébe persze. Amikor elmondja mit szeretne, csak felnevetek.
-Szóval tetszik, hogy láthatod őket... - pillantok a pokoldögökre. Ez igazán nem nagy kívánság egy autóért cserébe.
-Rendben, megkapod, amit kérsz. - ígérem meg neki. Amint elkötjük az autót és biztonságos helyre visszük, megtanítom neki felrajzolni a rúnát és a véremből is kaphat egy keveset. Amint rábólintok a kérésére, sietve vezet el az egyik épülethez, ami szintén lángokban áll. Egy pillanatra már azt hiszem, hogy a tűzből kell kivakarni a kocsit, de végül egy melléképület előtt állunk meg, ahol még nem borítottak be mindent a lángok. Lelkesen tépi fel a középső ajtót, majd közli, hogy ő lesz a sofőr.
-Vezettél már egyáltalán? - kérdezem oldalra döntött fejjel, erős kételyekkel, majd elvigyorodom és ahelyett, hogy megpróbálnám megállítani vagy lebeszélni, inkább hagyom, hogy bevágódjon a kormány elé.
-Na lássuk, hogy vezetsz.... - huppanok be mellé az anyósülésre.
-De ne felejtsd el, ha összetöröd nem lesz rúna sem. - figyelmeztetem még indulás előtt, s közben feltűnik, hogy hiányzik a slusszkulcs. Anélkül meg nem lesz kocsikázás. Körbenézek, lenyitom a kesztyűtartót, keresem, de ott sem találom. A lángok közben a bejárat felé terjednek, nincs több időnk, indulnunk kell. Áthajolok a vezető ülésre és a kisdrágám lábait kicsit arrébb tessékelem, hogy levehessem a kormány alsó részét, ahonnan kihúzom a zsinórokat. A 15-öst összekötöm a 30-assal, meglesz a gyújtás, majd az 50-est hozzáérintve indítózom. Amint felhörren a motor hangja és a kormányzár kiold, szabad a pálya.
-Na húzzunk el innét! - dőlök vissza a helyemre, a kezemet összekulcsolom és a fejem mögé támasztom.

zene: nincs || szószám:348  || folytatás: ördögszekér lakópark ||
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Kyara Gilberung


Willard Asylum - Page 3 Tumblr_inline_novarlFg8q1szaa83_250
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
216
☩ Rang :
I'm daddys little crazy girl
☩ Play by :
Kaya Scodelario
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Feb. 23, 2020 5:34 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next


To my Puddin'
Továbbra is túl nyilvánvalónak gondolom az üzenetet, semmi sejtelmesség, semmi rejtély nincs benne. Így mégis miként rettegjen az ember az ismeretlentől, amikor ennyire a képébe tolják a feladót? Persze, ez már nem az én reszortom, megoldják ők, én csak széles vigyorral az ajkamon vonom meg a vállam.
- Későbbiekre nincs. Mert pontosan tudja, hogy végzete bevégeztetett, amint meglátja a démoncikát. Így pedig még reménykedhet is benne, hogyha meg is lát egy démoncikát, az nem megölni akarja, sőt még segíthet is neki - vigyorgok álnokul. Oh, mennyi, de mennyi ötletem van arra, hogy a kicsike lelkét miként lehetne végképp gajra vágni.
Mondtam már, hogy a kedvenc szórakozásom az emberekkel való szórakozásom? Főleg a vadászokkal, nem érdemlik meg a kegyelmet, noha a város is miattuk létezik még. Eh, kellemetlen összefüggés. Akkor maradjunk annyiba, hogy nem mindegyik érdemli meg az ép életet. Kell a dráma, az összeroppanás, csak hogy egy pillanatra is átérezzék, hogy milyen a bőrömbe. Milyen jó!
- Juj! - ugrálok aprókat, tapsolva, ahogy újabb móka vár minket. Hát milyen jó is volt, ide jönnöm hetekkel ezelőtt. Mennyire megért minden elektrosokk terápia, amit kaptam. Mert azt hitték, hogy ez majd helyre billent, holott csak jóval több zavaros gondolatom támadt tőle, amit imádok. - Milyen móka? - faggatózom, mégsem tűnök olyannak, aki már menne is tovább a dolgára, oh, dehogy tűnök annak. Sőt, mi több. Én ráérek, ő kevésbé. Szóval a labda az én kezembe van, a ütővel együtt.
- A rúnád - mutatok a kezemre. A bőrömbe tetoválva. Véreddel vegyítve. - Vagyis a véredre van szükségem, mely édesen keserű és a rúna pontos rajzára, vonalának ívére - oh, hogy én ne láthassam a kicsikéket, amikor nincs rajtam a vérével mázolt rúna? Na még, mit nem! Túl cukifalatok ezek a morgók, ahhoz, hogy csak hagyjam nem látni őket. Nem, nem, ez kizárt. Vigyorom széles, eszelős és még csak nem is sietek, a ropogósra sült házzal a hátam mögött. Kit érdekel most a tűz és a forrósága és a terjedő tűz, mely lassan felemészti a várt autót is? Aztán lehet az elképzelés nem is működik a tintával és a vérével, felszívódik és semmit sem fog érni, számomra egy próbát mégis megér.
Csak egy apró válaszra van szükségem, semmi másra. S ha megkapom, akkor megnyújtott léptekkel indulok el mellőle a megfelelő irányba. Pontosabban az égő ház felé. Kezeimmel nagy mozdulatokkal csapok előre, majd hátra, Kín pedig illedelmesen követ. Az égő házat kikerülöm, egyik melléképület felé veszem az irányt, melynek nagy részét már nyaldossa a tűz. A középső ajtót, erőmmel tépem ki. Minek ide emberektől elszívott józanító erő, amikor így jóval erősebbnek érzem magam?
- Tadaaaam! - fordulok meg újra, felemelt kezekkel, kedvenc démoncikám irányába. - Én vezetek! - indulok meg futva a vezetőfülke felé.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Online
Belial


Willard Asylum - Page 3 YluN3Za
☩ Történetem :
Viszály, az első lovas
Willard Asylum - Page 3 SI4ZJcP
„I looked, and behold, a white horse,
and he who sat on it had a bow;
and a crown was given to him,
and he went out conquering and to conquer” ♞
☩ Keresett személy :
Belphegor, Viszály tanácsadója
Willard Asylum - Page 3 5ec91b95d86bf218dddb2bfc197ca12f

Jezabel, 13. légió kapitánya
Willard Asylum - Page 3 XCViQcj

Mephisto, 12. légió kapitánya
Willard Asylum - Page 3 Tumblr_ngj63veHSb1r0r72oo1_500
☩ Reagok :
1127
☩ Rang :
Lord/Lovas
☩ Play by :
Justin Theroux
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Feb. 18, 2020 12:12 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next


Ismerős az elmegyógyban
Kyara & Belial
Nem keresem az okát, mi ez a fene nagy lelkesedés a sült égi tollasok iránt, miért akar ropogós angyalszárnyakat rágcsálni és elszenesedett tollakból faldíszt készíteni. De ha ez a szíve vágya, hát kaphat egyet. Szavamat is adom, hamarosan kerítek neki egyet, amivel kedvére játszadozhat. Eszelős vigyorral ujjong, nyújtózkodik a levegőbe és táncikál. Bájos kis őrült.
A lángok megállíthatatlanul terjednek szét, bekebelezik az egész épületet. Olyan, mint egy óriási tábortűz. Kedvem lenne üldögélni mellette és nyárson szalonnát sütögetni. Ehelyett egy vadászgyerek fejét tűzöm a kapura és vérével öcsém nevében egy üzenetet írok fel. Szerintem már önmagában elég ütős kis ajándék lett, de Kyara gondoskodó kezei sokat javítanak rajta.
-Nos, ez klassz lett...nem ártott neki egy kis igazítás... - ismerem el a kislány kreativitását és "művészi" tehetségét, miközben ő ujjacskáival a kocsányon lógó szemet pöckölgeti.
-Persze, hogy vannak... - bólintok. - ..de úgy hiszem, ez a kis lájtos verzió is eléri a kellő hatást. - bökök fejemmel a lógó szemű barátocskánkra. Bár az embereknél ez már szinte morbid. A lényeg, hogy biztosan megdobogtatja majd a jágerlány szívét, ha ennél merészebb lenne, talán sírba is vinné. Mammon nem mondta, de nem is hiszem, hogy holtan akarná látni őt.
-...igazad van. Nyilvánvaló. De hogy ne lenne benne móka? Ezt azért nem állítanám. Mindig adódhatnak nem várt meglepetések. - vonom meg kissé a vállam. Mindenre úgy sem lehet felkészülni. Főleg, ha egy démonról van szó.
Az épület lángokban, a szívhez szóló a kerítésre tűzve, már csak egyetlen teendőm van hátra. Járműt szerezni, ezért kocsilopásra csábítom a kislányt. Ő viszont szívesebben sétálna, talán.
-Igen. Mehetnénk. Bármerre...de a következő mókához  mindenképpen szükségem van egy kocsira. - magyarázom neki, és próbálom rávenni mutassa meg, melyik épületben őrizgetik a ketyósszállítót. Ám ahelyett, hogy csak rábökne a megfelelő építményre, inkább alkudozni kezd, információit nem adja ingyen, kérne is érte valamit. Megáll előttem, kihúzza magát és még a fejét is felszegi, jelezve felém, hogy ő most igenis komolyan beszél. Hah, kis sunyi. Mosolyodom el szemtelenségén. De igaza van, ez a csúnya világ már csak így működik, semmi sincs ingyen. Mivel elég fontos tudnom a választ, és a kicsikém nem az a személy, akiből pár pofonnal lazán kiverném, legalábbis nem szívesen csúfítanám meg csinos kis pofiját, ezért belemegyek a játékba.
-Hallgatlak kedvesem...mit szeretnél cserébe? - hajolok fölé és sunyin vigyorgok bele az arcába. Elég jól alakult a mai napom, hogy így a nap végén vevő legyek egy kis egyezkedésre. Viszont az idő sürget, a tűz nem áll meg miattunk, még annyi időre sem, míg megegyezünk.
-Gyorsan bökd ki!

zene: nincs || szószám:409  || üzenet: nincs ||
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Kyara Gilberung


Willard Asylum - Page 3 Tumblr_inline_novarlFg8q1szaa83_250
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
216
☩ Rang :
I'm daddys little crazy girl
☩ Play by :
Kaya Scodelario
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Feb. 17, 2020 6:54 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next


To my Puddin'
- Juhuuuuj! - emelem fel mindkét kezem vidáman, csípőmet enyhén kitolom oldalra, furcsa c-t írok így le, ám eszelős vigyoromból semmit sem engedek lejjebb. Mind az összees saját fogammal vigyorgok rá, melyek fehérségéből csökkentek az idő múlásával - de hát egy ilyen világban mit is vár a démonja? Nem épp a higéniáról híres itt minden, főleg nem egy ilyen hely.
- Ropogós angyalszárnyikók, tollacskáiból, meg csinos faldíszt készítek, miután a vérébe áztattam őket - sóhajtom ábrándosan. Milyen szépen is nézne ki a szobám fala, ha tele lenne piros angyaltollacskákkal. Senki sem sejtené, hogy mi is ez valójában, hogy milyen kinccsel is gazdagodtam egy démoncikának hála.
A tűz ezek után azonban teljesen elvonja a figyelmem, mégis érzem számban a sült angyalcombok ízletességét, szinte össze is gyűlik a nyál a számban. Nyelvemmel végignyalok ajkaimon, azon mégsem segít ez most semmi. Éhes lettem, nem is kicsit. Angyalhusikára fáj a fogacskám. Sose ettem, de tudom, hogy rendesen megsütve milyen omlós lehet.
Lassú léptekkel követem kedvenc démoncikámat, hogy megnézzem, mit is művel. Hanyag a munka, de ezen hamar javítok.
- Milyen aranyos! - tapsolok vidáman. - Biztos, hogy fog neki tetszeni! - emelem a démoncikára a vidám tekintetemet. Persze, hogy nem fog neki örülni, de ez most kit érdekel? A vadászok egytől, egyig megérdemlik, hogy így viselkedjenek velük, ez a legkevesebb, amit elviselhetnek a démonoktól. Meg úgy bárki mástól, én is elszórakoznék szívesen a kicsikével.
- Az emberi test, túl sok mindenre képes, mint amit a korlátozott elménk gondol - hajtom oldalra a fejemet, figyelve a gyönyörű művemet. - Kinek a művészet, kinek a kínzás - vigyorgok rá újra vigyorogva. Persze újra csak elnevetem magam, vidáman, hiszen milyen kis cukorfalat lett ez a kis fejecske. Jaj, hogy tisztelni kellene a holtakat?
Mutatóujjam vezetem a kilógó szem alá, pár egyszerű mozdulattal bírom pattogásra, vigyorom pedig egyre jobban szélesedik, félő, hogy hamarosan körbe ér a számon.
- Mh, annál vannak jóval aljasabb módszerek is. Ez túl nyilvánvaló. Túl pontos. Túlságosan tudja, hogy ki vadászik rá - sóhajtom letargikusan. - Nincs meg benne a móka, mint az ismeretlentől való félelem. Ha ismered az ellenfelet, fel tudsz ellene készülni, ám ha a homályba vész el? - hangom csak egy pillanatra komoly, ajkaimról eltűnik a mosoly, ahogy a fejet nézem, miközben véleményem mondom el. Nüansznyi pillanat csak elmém tisztasága, nem tart tovább, mert ezután újra hangos nevetésbe kezdek, tekintetem pedig a gyönyörű máglyára vezetem.
- Miért? Mehetünk gyalog is. Bármerre - fordulok körübe, kezem a magasba emelve. Kín az én tengelyem körül lebeg, jobb csípőm mellett, forgásnál is, és most vigyázz is arra, hogy ne mozduljon ki egy kicsit sem és meg se sebesítse a cukifalat démoncikát.
Végül mély sóhaj hagyja el ajkaim, látom rajta a sürgetést.
- Mit kapok érte? - húzom ki magam előtte, fejem felemelem. Oh, eszem ágába sincs addig elmondani, amíg meg nem tudom, hogy mit kapok érte. Mert valamit, valamiért alapon működik ez a világ, nem igaz?
Ajánlott tartalom
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
3 / 7 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett TagjainkFajaink létszáma



●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 22 felhasználó van itt :: 9 regisztrált, 0 rejtett és 13 vendég :: 2 Bots

• Fajaink száma •
Arkangyal
2/2
Leviatán
7/6
Angyal
1
Démon
14
Bukott Angyal
4
Ember
4
Félvér
4
Harcos Angyal
4
Vadász
5
Nephilim
7