Welcome to hell or heaven frpg
- Staff és tagok által keresett karakterek -

 
• Edző részleg •
reveal your secrets

Hell or Heaven


Edző részleg    VQSi8OZ
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
1135
☩ Rang :
Staff
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Okt. 12, 2020 9:43 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5  Next


***
Szabad a játéktér
reveal your secrets

Deedra


Edző részleg    Tumblr_pw3d75V5yb1y2onn3o3_r1_540
☩ Történetem :
☩ Reagok :
100
☩ Rang :
Ω Ex North commander
☩ Play by :
Ω Marie Avgeropoulos
☩ Korom :
26
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Okt. 03, 2020 4:23 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5  Next


just a little workout


 Szememmel próbálok el navigálni a tárgyak között, s kitalálni melyik is az, amiről beszél. Ismeretlen világ, ismeretlen szavak, s tárgyak vesznek körbe engem nap, mint nap.
Elmosolyodom a kedvence hallatán, hiszen olyan kedvesen és őszintén felelt.
Az őr össze szólalkozása a fiúval csak fárasztott, már nem érzem azt, hogy érdekelnének a Szavaik, dolgaik. Fárasztanak a dolgok, hiszen mindig bajba kerülök. Most is ez történt.
A fiú goromba viselkedése megdöbbentett. Belém folytatta a szót is. Észre se veszem, hogy némán bámulom.
Össze vonom szemöldököm, s kérdően nézek rá. Több kérdést nem merek feltenni, hiszen gyerek szoba is ismeretlen előttem. Gondolom, valami féle külön szoba gyermekek részére, ami ugyan csak kimaradt az életemből, hiszen testvéremmel osztottam meg a szobám mindig is. Fiú el indul, amit jól is tesz, hiszen nekem a türelmem elfogyott. Nem értem miért kell ilyen hangon válaszolni, sose kaptam ilyet itt létem alatt. Majd hirtelen ismét szól egyet.
Nem tudom akarom- e ezt, de nincs jobb dolgom.
- Nem gond. - Felellem minden féle érzelem nélkül, ridegen.
- Rendben. - Elindulok felé, az őr pedig kiment a helységből, gondolom kinn várakozik tovább.


Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Szept. 18, 2020 9:08 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5  Next



A fiatal vadász szóra nyitja az ajkait, amiből hamar csak egy nagyobbacska sóhaj lesz, miközben horizontális félkört ír le a tekintetével a válla felett elpillantva. Rövid eszmefuttatás után aztán az ismeretlenre mosolyog. – A fabábu. – Az a kedvence. Ó, pedig hányszor majd’ a csuklóját törte bele, amikor gyerekként még nem tudta megfelelően használni! Majd a férfi szavaira csak szúrósan összehúzza a szemhéjait. Még hogy nézzen ki valahogy?
- Kétlem, hogy a vadászoknak a kinézetük miatt kellene edzeni. – De ha így van, akkor te valami nagyon szar munkát végzel, teszi még ezt hozzá gondolatban. Perszer Gustavnak sem áll szándékában tovább feszíteni a húrt, mint kellene. Így is minden sarkon befordulva a háta mögé kell néznie a benne rejlő démon miatt, nem kellenek plusz haragosok. – Kérlek? – Na, légyszi, így már csak elhúz és hagyja őket edzeni nyugiban.
- Hát ööh… – Egyrészt láthatóan nem érti a lány zavarát, másrészt meg legjobb szándékában áll kinevetés helyett megválaszolni a kérdését, még ha nem is érti, mit nem ér, de semmiféle szinonimat nem talál a bébiszitterre. Mégis mit nem lehet ezen érteni? – Mi az, nem volt gyerekszobád? – Ártatlan külleméhez mérten meglepő otrombasággal kérdez vissza, mindenféle empátia nélkül. Most bizony a démon beszél belőle, aki miatt undokul böffenti ki a szavakat. Amit hamar ő is megbán, és a lánytól elfordulva indul meg a fabábu felé, hogy kiüthesse magából az Odilon okozta frusztrációt.
- Nem úgy gondoltam. Gyere, edzünk inkább.
reveal your secrets

Deedra


Edző részleg    Tumblr_pw3d75V5yb1y2onn3o3_r1_540
☩ Történetem :
☩ Reagok :
100
☩ Rang :
Ω Ex North commander
☩ Play by :
Ω Marie Avgeropoulos
☩ Korom :
26
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Szept. 13, 2020 5:38 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5  Next


just a little workout


 Kedves mosollyal  engem is mosolyra gerjeszt. Tekintettemmel mindent végig mérek és vannak olyanok, amiket nem értek és vannak, amik szinte a szakadár életemben is használtam. Fához hasonló dolog, feltételezem mire használandó, mi is e féléket használatunk, persze a fára rögzítve és az nem mozgott. Ettől érdes lett a kezem, ami nem egy kellemes tapintás, és nem is olyan itten hölgyekhez hasonló.
- Hát van, amit ismerek, van amit nem. Mondjuk áruld el neked mi a kedvenced? - Kérdezem érdeklődő pillantásokat vetve rá.
Fordul a nagy izompacsirtához, és felé intézi a szavait. A férfi nagy levegőt vesz, kitolja mellizmait, s keresztbe teszi a kezét, s hihetetlen undorral tekint a fiúra.
- Majd én meg mondom mit csinálok, te csak foglalkozz azzal, hogy ki is néz valahogy! - Nem is értem szavait. Kinézzen valahogy? Érdekes egy ember ez is.
- Ne is foglalkozz vele. Óh... - Kissé megállok, mikor ezt a kérdés felteszi. Nem tudom elmondhatom-e, így nem akarok bajba kerülni, sem őt.
- Új vagyok, és kell a segítség. Mi az a bébiszitter?- Kérdezem érdeklődve, ártatlanul. Bizonyos vagyok benne, hogy ilyenkor minden emberen eluralkodik a bolond ez a lány, de nekem kellenének szavak, miket megtanulhatok, mert komolyan olyan szavakat mondanak néha, ami számomra nagyon is ismeretlen. Kellemetlen ezeken végig menni.


/Köszönöm a türelmed luvu /
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Aug. 27, 2020 7:11 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5  Next


Furcsa a lány. Általában nem szoktam ilyen reakciót kiváltani az emberekből – meg a nememberekből sem – ez az egészen rémültnek ható, de inkább csak meglepett pillantás. Ami valahol jól esik, mert végre valaki nem egy kis nyikhajt lát bennem már első ránézésre. Ezt pedig kedves mosollyal viszonzom. Most pedig, hogy közelebbről is szemügyre vehetem, egészen ismerősnek tűnik. Csak abban nem vagyok biztos, hogy honnan.
- Pontosan miért is? – Különösebb rossz szándék nélkül, de azért elég furcsállóan vonok barázdákat a homlokamra. Egy másodpercre el is kell gondolkodnom, hogy milyen szerkezeteket furcsáll olyannyira. A boxzsák felé pillantok, de hát nem olyan bonyolult az, aztán a fabábu felé. Itt már kicsit elkezdem érteni, hogy mit is furcsáll olyannyira. Hát nem baj, megoldjuk. Emlékszem, hogy gyerekkoromban, amikor még apámmal kezdtem el edzeni, mennyire meggyűlt ezekkel a bajom. Aztán jött a salmon ladder, az sem jobb.
- Nyugodtan magunkra hagyhatsz minket, nem megyünk sehova. – Ezalkalommal a lány ’testőre’ felé fordulok, akivel sajnos van némi személyes ismertségem is. Rövid és komolytalan szóváltásba keveredünk, de tulajdonképpen őt sem érdekli, elmegy inkább kávézni. Az edzőteremnek amúgy is csak egy kijárata van, kétli, hogy a lány megszökne. – Mit tettél, hogy bébiszittert rendeltek ki melléd? – Kérdezem a lányt, mihelyt társaság nélkül maradunk.
reveal your secrets

Deedra


Edző részleg    Tumblr_pw3d75V5yb1y2onn3o3_r1_540
☩ Történetem :
☩ Reagok :
100
☩ Rang :
Ω Ex North commander
☩ Play by :
Ω Marie Avgeropoulos
☩ Korom :
26
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Aug. 13, 2020 7:31 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5  Next


just a little workout


Végre eljutottam oda, hogy megbízzanak annyira bennem, hogy engedélyezzenek egy kis mozgást. Már nagyon hiányzik az edzés, és a szoba, amit adta valljuk be nem éppen kedvező nekem. Erdőhöz vagyok szokva, és ahhoz, hogy mozgásterem van. Úszni a folyóban, futni az erdőben. Semmi fegyverem a botom pedig egyenesen kitépték a kezemből. Megértem őket, nem bíznak egy vademberben, de kezd sok lenni. Lassan 4 hónapja vagyok itt.
Adtak valami ruhát, amiben edzeni lehet és egy rongyot, amibe azt mondták törölközzek meg. Nem értem ebben a ruhában, hogyan is lehetne edzenem, sőt harcolnom. Azonban nem kételkedem.
Egy szótlan hatalmas férfi késéri minden mozdulatom, s mutatja meg a termet, ahol nem vagyok egyedül.
De nem foglalkozom vele, szemre veszem a tárgyakat, amik fogalmam sincsenek mire használandóak. Hirtelen megszólít a fiú, s kissé megrémülve pillantok rá.
- Szia!.. oh..persze. – Pillantok rá. Végig mérem, majd ismét a tárgyakat szemlélem.
- Nem értem mik ezek a szerkezetek. – Vonom össze szemöldököm, és már lassan kétségbe esek. Nap, mint nap találkozom olyan dolgokkal, amik nekem eddig feleslegesek voltam. A falból kifolyó vízesés, a hideg szekrény, amibe az étel tovább jó marad, a kis doboz, ami pityeg, és meleg lesz az étel.


Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Aug. 07, 2020 2:46 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5  Next


Ismét nem aludtam jól, ez pedig csak éberebbé tesz. Fáradtabbá, de éberebbé. Bizonyára nem is éberség ez, hanem valamiféle szorongás, ami arra késztet, hogy kiöljem valamibe a nem létező energiáimat. Mivel ma abszolút ráérek, eljöttem az edzőterembe, a frusztrációm elszenvedője pedig a boxzsák lesz. Ami nyilván egy jó dolog, mármint azt hiszem, hogy jó dolog. Baromi felelőtlen dolgokat vagyok képes csinálni, ha nem vagyok ott fejben egy vadászaton. Leginkább magammal szemben felelőtlent. Valahol nem csoda, hogy olyan helyzetbe kerültem, amilyenbe.
Csípőből mozdulok, újra és újra megütöm a zsákot, amíg a démon szuszogása meg nem szűnik végre a vállam felett, mert a saját légszomjam elnyomja. Nem tudom, mennyi idő telhet el, mire a fehér atlétámat már izzadtság üti át, én pedig sarkon fordulva a kézfejemmel törlök ki egy cseppet az arcomból, hogy arrébb sétáljak és igyak egy keveset.
Magamhoz veszem a kulacsot, ekkor látom meg besétálni az érdekes párost. A lányt nem igazán tudom hova tenni, de a férfire emlékszem vagy három évvel ezelőttről, amikor alaposan helyre tett. Nem is kell több, rövid, esetlen bámészkodás után végül úgy döntök, hogy odasétálok hozzájuk, és bemutatkozom. A férfit teljesen figyelmen kívül hagyva, de úgy nagyon feltűnően figyelmen kívül hagyva, csak hogy érezze, még mindig orrolok rá.
- Szia… Csatlakozhatok? – Jól bemutatkoztam, kisfiús zavaromban a nevem lemaradt, de mit számít. Mostanában amúgy is nehezemre esik navigálni a városba látogatók mibenléte között.
reveal your secrets

Hell or Heaven


Edző részleg    VQSi8OZ
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
1135
☩ Rang :
Staff
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Aug. 21, 2019 10:45 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5  Next


***
Szabad a játéktér
reveal your secrets

Athan


Edző részleg    Jack's_Eyes_1301
☩ Történetem :
☩ Reagok :
291
☩ Rang :
☠ "vadászpalánta"
☩ Play by :
Alexander Calvert
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Aug. 21, 2019 9:58 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5  Next


☽ first shot

Zagar & "William"
• szószám: 732 • Credit:

 
- Szerencséd volt az erdővel – állapítja meg, hiszen valóban, a történések közepén valóban nem lett volna szerencsés mindenféle tudás nélkül, ott csak meghalni lehetett könnyedén. Logika meg volt abban, hogy a városok voltak az elsők, ha tényleg annyi ember volt ott, amennyit leírt, akkor szinte tálcán kínálták magukat, mozgó célpontként, hogy ide-ide. Nekik is a nagyobb tömegek voltak olykor-olykor a célpontok, ha valamit szórni kellett, de abba nem halt bele az egész világ, még mindig ők a jobbak? Talán. Jó filozófia kérdés lenne, fejfájással. - Rosszat érezni most is lehet. De legalább már fel vagytok, vagyunk készülve jobban és nem mondjuk egy bottal kell hadonászni – nem lenne kellemes, akkor főleg nehéz lenne, hogy ő tud dolgokat és tenne, de csak állni kell és bámulni. Így foghatja arra, hogy elleste, elolvasta, és a többi. Könnyebb csalni és könnyebb alkotni, nekik meg sok idejük volt mindent kitapasztalni, amit az új világ és az új ellenség adhatott csak. Legalább már nem egymást ölik, az is valami, nem? Senkit nem érdekel a nagyobb föld, a papírdarabok, csak a túlélés. Vagyis, ő ennyit lát és nem többet. Az már más, hogy esetleg kik és miért csapnak.
- Ez egy jó mondás – de nem ismerte eddig. Akkor él és majd harcol, a láda után is él és majd harcol. Mindennek eljön az ideje, ez igaz, addig pedig a színpad az övé. Valamelyest. Kellemes a tudat, hogy már nem céltalanul csatangol, hanem az ihlet végre ismét elkapta, újra kreatív és feltalálja magát. Azért persze, az még egy jó meccs lesz, hogy valahol, akárhogy a testvéreire kell hatnia, hogy ne rontsák el, ez azonban még odébb van. Az elején jár, majd amikor kicsit biztosabb, akkor teszi meg a lépéseket feléjük.
- Akkor majd eszedbe jut, amit mondtál és majd megyünk gyalog! - de nem hiszi, hogy ilyesmi haverjai lennének, nem is tudja, milyen az igazából, neki mindig csak a család volt, vagy épp azok, akik alatta dolgoztak, szolgáltak vagy akiket oktatott. Haver? Nem, nem rémlik neki. Lehet, hogy volt és észre sem vette, akkoriban magasan volt az orra és senkit sem engedett olyan közel, hogy el is érje teljesen. Most azonban már ő is más, csonkább, tapasztaltabb, nyitottabb. Vagy valami olyasmi. Meglátja, mit hoz ezen a téren a jövő.
- Persze, komolyan fogom. Ma is az volt – igyekezett az lenni, nem tudja, mennyire tűnt annak. Beleadta, amit két kézzel tudott, talán nem volt elég teljesen, talán tényleg túl viccesnek tűnt. De mint ahogy már végiggondolta, a kétkezes dolgokban amatőr. Mondjuk a súlyemelgetésre kíváncsi lesz, mit használ, vagy épp a futásra, de a többit el tudja képzelni, azokban látja a fejlődés útját. Mára azonban már csak a nyílszedegetés marad meg a levezetés, aztán egy szusszanás. Ma azért nem fogja elkezdeni, majd holnap. Már letalál ide és majd válogat, de nem hiszi, hogy nagyobbat fog kifogni a pisztolynál. Nem akar leszakadt ujjakat és végleg kiugrott vállat.
- Oké, akkor így szuper is lesz – bólint végül, egy kis napirend nem is árt, megjegyzi és majd kialakul. Megindul ő is utána, még menet közben gyorsan lekapja az elhasznált papírt és a többihez teszi, bár nem tudja, hogy ezeket hova és ki viszi majd, de úgy néz ki, ez más gondja. Megissza inkább a maradék vizet így a végére, mikor már kiérnek és magához veszi a pisztolyt és a töltényeket, hogy azokat azért majd visszategye.
- Hah, az már nem lenne jó, inkább ne – nem kíván mással elkezdeni mindent előröl szinte, vagy épp akármit, nem hiszi azonban, hogy ilyen könnyedén menne amúgy az, hogy kinyiffanjon. Megállnak még kicsit, mielőtt végleg kimennének, vagy ő pakolászni kezdene.
- Martin. Majd figyelek rá – már ha tényleg ott lesz és nem felejti el, hogy van valaki, akire figyelnie kell és vezetgetni. Nem bánná, ha későbbre maradna, de ennyit még könnyedén túlél. - Bál? Ilyenek is vannak erre? Nahát – lepi meg a dolog, nem gondolt volna ilyesmire, nagyon nem. De hát, elvégre, ahol emberek vannak, ott általában van mulatság is.
- Rendben van, megnézem ezt a bált. De előbb lecsutakolom magam és... tiszta ruhát húzok – bár fogalma sincs, mit kéne oda felvennie, majd kreatív lesz. Követi kifele, majd még visszanyúl a lándzsáért és csak akkor megy ki végleg, amint visszapakolta a cuccokat. Csak ezután megy megnézni magának ezt a Martin-t és persze kitalálni, valóban van-e kedve bálozgatni. Majd elválik. Egyelőre minden a sínen van, a kedve nem mostanában volt ilyen jó.

Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Aug. 20, 2019 6:38 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5  Next


to Athan (William)
- Semmi. Egy napon arra figyeltem fel, hogy szárnyas lények potyognak az égből, szó szerint. Főleg a városokat kezdték el támadni, én pedig aznap az erdőben voltam. Egy őz nyomait követtem és amikor egy tisztáson felfigyeltem erre, én egyből behúzódtam a fák közé. Bár akkor még halvány fogalmam sem volt arról mi történik, csak azt éreztem hogy valami nagyon rossz.
Már gondolatban teszem hozzá, hogy ami utána történt, az maga volt a pokol. Ezek sem szép emlékek. A felvezetésére bólintok igennel és elhúzom a számat egy röpke pillanatra.
- Ismered a mondást: élj ma, harcolj holnap! Ezt tettük.
Meg egy csomó mást is, amiket jobb nem felidézni. Az az igazság, hogy újra megtenném, mind megtennénk újra azokat a szörnyűségeket, amiket tettünk, ezért maradtunk életben. A járművekről az eszmefuttatás alaposan kifutott, a végét azzal zárja hogy neki nem mostanában kell ilyen.
- Majd lesznek. És akkor neked is eszedbe fog jutni!
Viccelődni is van kedve, úgyhogy erre még rávágom a magamét. Alapvetően az ember hülye és minden ostobaságra hajlamos. Főleg ha többen gyűlnek össze és mind ugyanazt a marhaságot akarják megvalósítani. Csak nyolc nyilam volt, nem kell sokat hajolgatnunk, az utolsó még is elkallódott.
- Kérlek, vedd komolyan az edzést! A te érdekedet szolgálja, nem az enyémet!
Igen, inkább eldobtam a fenyegetőzés lehetőségét, kellően rápirítottam már többször is a nap folyamán az elég volt, abból tanulni nem lehet, csupán meghunyászkodni. Attól mert nem vagyok itt, még nem áll le az élet a számára. Saját magának kell helyt állnia. Ez mindig is így lesz, inkább előbb szokjon hozzá, mint utóbb. Azt hiszem megtörtént, mert már azt kérdezi hogyan menjen.
- Napközben és nem kell sorban, de az erőnléti edzésekkel kezdj, utána a többi!
Az estét nem számoljuk bele, este pihennie kell, nem edzenie. Ha egyéb mást csinál, az meg az ő dolga, a lényeg hogy ne az edzéssel foglalja le magát este. Közben előkerül az a fránya nyíl is, a kezembe adja, én meg sorba pakolom őket a fegyver tárolójában. Komótosan kifelé indulok. Kicsit megmosolyogtat az aggódása, hiszen csak pár napja ismerjük egymást. Ilyen rövid távlatban nehéz eldönteni hogy tényleg miattam mondja, vagy csak azért, mert tart attól hogy utána nem lesz ki folytassa az oktatását.
- Ne aggódj! Ha kifingok, akkor kirendelnek melléd valaki mást!
Gyorsan megnyugtatom a kedélyét.
- Odakint várni fog téged egy vadász, a neve Martin. Az a feladata hogy az újoncokat és az újonnan érkezőket körbevezesse. Olykor. Ma este lesz a Vadászavató Bál, nekem arra kell készülnöm a nap hátralevő részében. Ha lesz kedved, akkor gyere el te is!
Így jóval megkönnyebbül a rá rótt feladat is, elvégre ott rengeteg mindenkivel összeismerkedhet. De nem bánnám ha a többi napon se lenne rest. Vissza csukom magunk mögött a fülke ajtaját és elindulunk kifelé az épületből.
reveal your secrets

Athan


Edző részleg    Jack's_Eyes_1301
☩ Történetem :
☩ Reagok :
291
☩ Rang :
☠ "vadászpalánta"
☩ Play by :
Alexander Calvert
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Aug. 20, 2019 4:46 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5  Next


☽ first shot

Zagar & "William"
• szószám: 769 • Credit:

 
- Semmi előjele nem volt, csak lecsaptak? - nem volt ott, William pedig nem élt, így pedig minél nagyobb szeletet ismer meg a történelemből. Elég erős esemény, nem lehet csak úgy a szőnyeg alá söpörni, voltak háborúk, ahogy a könyvek írják, de azokból mindig felálltak, ment tovább minden. Ez viszont túl erős ütés volt. - Nem láttam rá eddig így a dolgokra, csak azt hallottam, amit mondtak mások, akik nem voltak ennyire képzettek. De így is elég messzire ért, mire meg lett állítva. Menekülni könnyebb, mint kiállni olyan ellen, aminek erejét még saccolni sem lehet – vagyis akkor már igen, ha egyet-kettőt elástak, vagy épp ő maga tapasztalta meg. Viszont nem most érkeztek, nem tudni, hogy amikor frissiben léptek a Földre, mifélék voltak és mivel bírtak. A fegyvereik legalább tovább élnek, így-vagy úgy, épp milyen formában, holott semmiféle emléket nem érdemelnének az emberektől, de kár pazarolni. Neki egy másik oldalt kellene képviselni, de arra nincs figyel jelenleg, az állóháború, amibe beleállt, majd megmutatja, hogy mennyire érdemes még szembeszállni velük.
- Akinek van esze, az nem. Aztán ki tudja – mert mindig vannak merészek és kíváncsiak. Aki marad a földön, az pedig végig fogja nézni akármi is történik. Arra azonban nem kérdez rá, hogy van-e akármi, ami még képes lenne repülni a levegőben az angyalokon kívül, azokat a humán fele úgyse ismerheti, talán csak roncsokat, hatalmas gépszörny, amely eső elől adott menedékhelyet, ha volt egyben álló része. Amúgy sem tudja jobban elképzelni, mint ami most a fejében felbukkan. Szemöldöke azonban kicsit megemelkedik, amikor az „elvileg” szócska elhangzik. Ahh, miért ne lenne? Az ember leleményes, mindig kell amivel könnyebb és hogy ne kelljen könyörögnie. Nem lepi meg, hogy ők nem a könyörgős fajták, ami kell, az kell. Apró mosoly kerül végre az arcára, olyan cinkos, amivel tudatja, ő nem fogja elrontani a bulit, még inkább, benne is lesz, ha kell.
- Gyakorlatilag, amiről nem tudnak, az nem fáj nekik – érti ő, érti. Tehát ha valamit talál és működik, akkor nem kell fájnia senki fejének. Persze, fogalma sincs, mit kellene keresni, hogy képes-e működni, de ez nem az ő dolga. Hanem a hallgatás? Valami olyasmi.
- Értem. Nem mintha most azonnal akarnék olyasmit, nekem elég ha valamelyikbe beülök és elvisz ahova kell. És úgy mindenki egyben marad – főképp, hogy előbb tákolna össze egy szekeret és kötne elé pokolkutyákat, mintsem beindítson egy motort. Még stílusos is lenne, talán csak kétszer akarnák a táv alatt felfalni a fenevadat. Kilométerenként. A gondolat vicces, de megtartja magának.
- Látod! Velem jól jártál. Nincsenek haverjaim, akikkel kiruccanhatok akárhova – neveti el magát, ahova ő ruccan ki, ott jobb ha nincsenek haverok. Az csak az ő útja. - Persze, tök érthető, meg a bosszankodás is, amikor gyorsan kellene, de még menni kell egy sort kéregetni. Egyelőre közeli távokra mégiscsak jó a lábam. Keveset fogyasztok – és nem is benzint. Bár nem ehető dolog az, ami azt a hangos motort hajtja, annyi biztos.
Azonban mielőtt elindulhatna a nyilakért, még megragadja a szót így rá koncentrál. Nos, ezek a szavak fel is vésődhetnének minden falra, ahol akármelyik testvére megfordul, aki még mindig a múltat rágja. Azonosulni tud vele, még ha néha elréved, visszautazik kicsit és elkalandozik.
- Oké, akkor elengedem! Igyekszem a beilleszkedéssel is, csak hát a többiek... új közegben nehéz – akkor marad a jelenben, és nem ássa be magát annyira a fejébe. Persze, ehhez az is kell, hogy ne csupa mogorva, magának való arca fusson bele, akik nem kérnek belőle. Márpedig azt érzi, ez lesz majd, előre azonban nem siránkozik. A fegyvert átadva lép be ő is végül a lőtérre, hogy megkeresse a nyilakat és le-lehajolva fel is szedegesse azt. Gyűlnek a tenyerében a vesszők, a legutolsót a leghátsó sarokban leli meg. Jól szétlövöldözött mindent, megtalál egy-két lyukat is, amelyet a golyó ütött a falba. Vagy hát remélhetően ezt ő csinálta. Amint megszólal, visszafordul felé és közelebb is lépked, hogy hallja, ez a terem egészen rosszul visszhangzik számára.
- Oké, oké, ez így sorban. Mindegy mikor? Reggel, este, délben? - nem tudja, hogy van-e jelentősége, mikor kell csinálni, vagy épp mikor illik, kötelező. - De azért egyben gyere vissza! Remélem senki nem akar kiugrani eléd – nem mintha ez akkora divat lenne, mégis, ki tudja, lehet talál még valakit, aki ugyanezen úton akarnának idekerülni. Nem lenne már eredeti, lehet le is lőné ott helyben. Épp észrevesz még egy kóbor nyilat és gyors fel is kapja, majd kiegyenesedve pislog párat. Hű, ez már komolyabb.
- Ó. Ó... nehezebbnek hangzik, mint a futás. Vagy a súlyzó – húzza el kicsit a száját, miközben nyújtja neki a visszaszerzett nyilakat. - Vagy nem tudom. Majd boldogulok ám, csak kicsit majrézok.

Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Aug. 20, 2019 3:48 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5  Next


to Athan (William)
- Ha így döntöttek volna odafent, akkor mi már nem élnénk. Tudod, amikor az egész balhé kitört, nem voltak meg az eszközeink, a fegyvereink, nem tudtuk megvédeni magunkat, csak menekültünk. Akik még is megtették akkoriban, ők már nem élnek. Ha Michael nem állja útját Gabriel-nek, mi nem tudtuk volna.
A felhőkarcolókra tett megjegyzésével viszont egyetértek.
- Hosszú életűre tervezték őket, mégis azt hiszem jobb, ha valóban elkerülöd mindet, mert ki tudja mikor fognak összeomlani. Romos és lakatlan mind, leginkább az idő vasfoga dolgozik rajtuk, ember nem teszi be többé a lábát.
Meglehet a természetfelettiek igen, mert nekik nem árt egy ilyen esemény, megrázzák magukat és mennek tovább. Nagyon boldog a tudattól hogy világot fog látni. Túlzottan is. Hiszen eddig is látott, csak másképp.
- Kevés kocsink és motorunk van, és a legtöbbször úgy kell könyörögni értük a Tanácsnak. Elvileg nem szabadna birtokolnunk ilyesmiket a tudtuk nélkül..elvileg..
Itt a tekintetét keresem, mert azt hiszem most fogom egy szabály meghágására buzdítani. Nah igen!
- Gyakorlatilag meg vannak kiskapuk. Az én motoromról tudnak.
Mielőtt még ki akarna cseszni velem, ezt gyorsan a tudtára adom. Nem fog menni! Az eliteknek, ahogy neveznek minket -csak tudnám ki találta ki ezt a jelzőt ránk nézve?-, szóval nekünk engedélyeztek.
- Ennek is meg van a miértje. Nehezebb előállítani a benzint hozzá. És nem szeretnék hogy holmi suhancok elpazarolják haszontalan dolgokra, mint egy kiruccanás a haverokkal például. Jobban kellenek a portyázásokhoz és a város védelmének ellátásához.
Lassan a lövöldözés végére érünk. Nem voltam túl készséges a válaszadást illetően, noha az elején megbeszéltük, hogyha ő mesél magáról, akkor én is. Csak nem szeretek és nehéz. Most meg szabadkozik. Meg elkezdi a parkos történetet az ő múltjából.
- Figyelj! Nem számít hol éltél, mi voltál, mit tettél azelőtt, mielőtt ide kerültél. Ha be tudsz illeszkedni, ha ezt a helyet az otthonodnak tudod érezni, akkor nem számít semmi a múltból. A jelenben élünk, mindig is abban fogunk élni!
Rövidre zártam a témát, elindulok felé elkérni a nyílpuskámat.
- Összeszedjük.
Jelentem ki nyersen. Eddig a falat támasztottam, amint megkapom a fegyveremet, utána kinyitom a fülke alsó részét, ami egyben egy ajtó is, és elindulok befelé.
- Pár napig távol leszek, addig is edzened kell! Bemelegítésnek nem árt egy óra ugrókötelezés, vagy futás, amelyikhez jobban fűlik a fogad. Mondjuk fél óra súlyzózás, főleg a karodra. Minden nap gyakorolj egy órát a lándzsával és egy órát a pisztollyal!
Még gondolkodom rajta hogy kell-e neki egy újabb fenyegetés, vagy ma már eleget rágtam a fülét? Ha nem csinálja azt úgy is látni fogom, hiszen akkor nem fejlődik semmit sem. De pár nap alatt nem fog kicombosodni és látványos változás sem áll be az állóképességét érintően, szóval ezt simán elbliccelheti. De akkor is csak saját magával fog kicseszni! Elég értelmes ahhoz, hogy ezt végig gondolja magában.
- Adok egy feladatot is neked. A következő közös edzésünkig ismerj meg minél több embert a bázison! Mindegy kiket, neveket akarok majd hallani, és hogy mit tudtál meg róluk.
Nem, nem besúgós küldetést kapott, egyszerűen csak nem akarom hogy egymagában mókoljon anélkül, hogy bármiféle kapcsolatot kezdeményezne mások felé. Beszéd közben párszor lehajolok egy egy megtalált nyilamért a földön. Végig fut az agyamon, mely szerint ezzel a feladattal rászabadítottam Hello Kitty-t a többiekre. Bár nincs vele semmi baj, nem hiszem hogy bárkivel is konfliktusba kerülne úgy igazán.
Ajánlott tartalom
reveal your secrets



Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5  Next


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 5 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett TagjainkFajaink létszáma



●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 16 felhasználó van itt :: 2 regisztrált, 0 rejtett és 14 vendég :: 2 Bots

• Fajaink száma •
Arkangyal
1/1
Leviatán
7/3
Angyal
1
Démon
6
Bukott Angyal
3
Ember
4
Félvér
2
Harcos Angyal
5
Vadász
5
Nephilim
2