Omnen dimittite
spem, o vos intrantes!
Staff, és tagok által keresett karakterek

 
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Online
Belphegor


St Gabriel Church GadHg7Q
St Gabriel Church Zy5ntJX
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
922
☩ Rang :
Viszály Tanácsadója
☩ Play by :
Jenna Coleman
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Yesterday at 3:18 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5, 6  Next



Cassael & Belphegor


C
assael több információt oszt meg velem, mint arra számítani véltem, mégis... Kiérződik hangjából, hogy mennyire lenéz. De most nincs időm kicsinyes dolgokra. Csupán egy mélyet sóhajtok és próbálom összeszedni a gondolataimat.
-Oké, ez eddig rendben is van. De akkor ha elzárta az erőnket... Miért kellenének neki a démonok? Vagyis, miért gondolod hogy a démonok Amarát segítenék? Hiszen nincsen semmi hasznunk ebből. Nincs igazam?-pillantok rá elgondolkodva. Ám az angyal így is megemlít pár dolgot, többek között olyat is amin legjobb esetben is kerekre nyílnak szemeim.
-Az Arkok és a Lovasok. Elméletben jól hangzik, de nincs a főtollasok között némi mosolyszünet? Az összefogáshoz nem kellene az ellentétetek félre rakni? Ugyanakkor... A mi részünkről sincs rendben minden...-nyelek egy nagyot, hiszen a Halál Lovasa most ki tudja, hogy ki lehet? Van-e ismét?
-A halál lovasa megszűnt létezni egyenlőre.-mondom ki végül a nyilvánvalót. Hiszen Beleth elvesztette az erejét és még meg is öltem.
-Rendben, én mesélek a térképről, de akkor kérlek, te is fejtsd ki, hogy hogyan sikerülhet majd az Arkoknak és a Lovasoknak elzárni Amarat.-pillantok szemeibe, és csak remélni merem, hogy így fog tenni.
-Úgy emlékszem hogy egy régi város falain található meg a térkép. Hogy hová vezet? Ha látnám akkor talán tudnám, de időm még nem volt megkeresni. Volt pár fontosabb ügyem is.-vonok vállat ismét. Hogy miért gondolom értelmetlennek? Mert nem akarom kinyitni a Poklot. Valahol pedig pont ezért nem foglalkoztam még a dologgal. De most Cassael szavai nyomán, talán... De csak talán a másik végletből is meg kell nézzem a dolgot.
-Ezt a várost kellene megtalálni azt hiszem. Már ha valóban így van... Vagy... Te angyal vagy, bele tudsz nézni a fejembe, úgy láthatnád amit én!-hiszen Lucó is bele túrt már az elmémbe, azt minden angyal tudja, nem? Legalábbis ezzel nyugtatom magam, mert ha Cassael használná rajtam a képességét, egy lépéssel előrébb járhatnánk. Neki is könnyebb dolga lenne. Csak pislogok rá nagyokat ahogy tovább beszél, újabb kérdésére megrázom a fejem. Még nem vizsgálta meg más tudomásom szerint.
-Örülnék neki ha nem úgy állítanád be, mintha csak én akarnám ezt. Mi az hogy kívánom? Azt hittem közös érdekünk hogy összefogjunk a Sötétség ellen.-ráncolom a homlokom kissé, ne állítsuk már be úgy, hogy az én akaratom... Pusztán egy felvetés volt részemről, hogy jó lenne összefogni.
-Arról van tudomásod, hogy a Mennyek kapuját miként lehet kinyitni? És vajon egyszerre kell kinyitni a két "országot" vagy sem? Sok gond származna abból, ha az egyik előbb nyílna ki... Példának okáért a bizalmatlanság... Tegyük fel hogy a Menny hamarabb nyílik, vissza kapjátok az erőtöket és akadhatnak olyanok akik egyből hűvösre tennék például azt a démont aki keresztbe tett nekik. Vagy épp fordítva. Úgy gondolom hogy ezt össze kellene hangolni nagyon is. Neked mi a meglátásod?-döntöm oldalra a fejem mielőtt energiáimat demonstrálva el nem égetek egy életerős fát.
-Azért, mert csodálni valók. De... Én nem tudom hogyan segíthetnék nekik, ezt mi nem tanultuk soha! Nincs benne a lényünkben.-ingatom a fejem és mélyet sóhajtok ahogy a férfi feláll végül.
-Érdeklődöm csupán, de mióta tudod mi vagyok csak lenézel... És most is... Rendben, akkor nincs eszem. De remélem tudod, hogy akkor a koponyám mögött nem találsz semmit. Légből kapott szavaknak hiszel csupán. Mert ezek szerint bármit mondhatok neked. Egyik fontosabb kérdésemre sem feleltél, de elvárod hogy én minden információt megosszak veled. Bennetek sem lehet "megbízni".-morgom az orrom alatt. Talán jobban járna ha tényleg mással kommunikálna, csak hogy eddig vele beszéltem erről egyedül.
-Nos, akkor ajánlhatom Mammont ha engem hasztalannak ítélsz. Ő is ott volt velem.-vonok végül vállat érdektelenül.

Szószám: 566
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Online
Cassael


☩ Történetem :
☩ Reagok :
293
☩ Rang :
Szeráf
☩ Play by :
Misha Collins
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Jan. 07, 2021 10:08 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


Meeting the unknown
@Belphegor • Szószám: 533 • Credit:

Elraktározom a tudatomban az elhangzott információkat, noha kétséges, van-e bármi haszna a ténynek, az a világ visszamaradottabb volt mint a miénk. Több részletet és mélységet kellene érintenünk ahhoz, hogy bármiféle nyomon elindulhassak, a démon szubjektív félelme és aggodalmai azonban nem tesznek hozzá a rálátásom kiszélesítéséhez. Ezen a ponton tulajdonképpen már az sem okoz különösebb döbbenetet, hogy a pokol szolgája Amara legalapvetőbb cselekedeteivel sincsen tisztában.
- Mit gondolsz, ki más bírna ekkora hatalommal? - billentem oldalra a fejemet enyhén, kétkedőn méregetve a bizonytalan nőt. - Nem lehetett más, főként, hogy számára mindez stratégiai előnnyel is járt – utalok itt a meggyengülésünkre és egyéb hátulütőjére az otthonaink elzárásának, mielőtt sóhajtanék egy újabbat. Nem meglepő, hogy itt tartunk a Sötétség elleni harcban, miközben számtalan lény még mindég a megváltó csodát várja.
- Nem hinném, hogy az Úr közbeavatkozna. Azonban a világ magában hordozza az erejét, a teremtéskor hátrahagyott érintésének lenyomatát. Úgy vélem, ezekkel együtt és az arkangyalok hatalmával, vagy netán a Lovasokéval vissza tudnánk őt zárni – osztom meg vele a nézeteimet a lehető legnagyobb mértékben lekurtítva az eleresztett információkat, ugyanis a bizalmamat nem adom könnyedén holmi szurokszeműnek. Isten tárgyait bízzák Isten angyalaira.
- Beszélj erről a térképről, mit tudsz róla? Hová vezet? Miért gondolod, hogy értelmetlen? - ezúttal rajtam a sor, hogy kérdések tömkelegével rohamozzam meg, ám ellenben a közönséges pletyka utáni epekedésével, e téma mögött komolyabb súlyokat és érdekeket vélek felfedezni. Birtokában van vagy legalábbis tudomása van egy térképről a Pokolba vezető kulcsokhoz, s szakszerű segítség felkeresése helyett ostoba egyszerűséggel értelmetlenséggel billogozza. - Ha összedolgozást kívánsz a két faj között, hát legyen ez. Ahhoz, hogy a Sötétség visszakerüljön a helyére, nyitva kell lennie a Pokolnak, s egyébiránt a Mennyeknek is, ha valódi erőt kívánunk ellene mozgosítani. Tán ez a térkép mindkettő feltárását elősegítené. Rajtad kívül megvizsgálta már más? - faggatózok tovább, bár a témánk fonala óhatatlan tesz kitérőt egyéb vidékekre is, melynek egyik hozománya a démon félresikerült mutatványa.
- Fegyverrel nincs sok hasznod Amara ellen – jelentem ki némi tanakodást követőn, visszaöltvén magamra az érdektelen ábrázatomat, mely fokozatosan fordul kiábrándultba az újabb megjegyzései oltárán. Tipikus démon, s még megilletődnek a hozzáállásomon.
- Eddig úgy beszéltél az emberekről, mint csodálni való teremtményekről. Jellemző, hogy mihelyst tenni kéne bármit, visszakoztok. Tény s való, nagyobb tudás birtokában leledzünk, mint ti, de nem mindenében. Persze mit is vártam a korlátolt fajtátoktól – csóválom meg a fejemet, felkelvén a helyemről, ugyanis a földi létezés bizonytalanságai mellett is képes vagyok felismerni, mikor válik értelmetlenné bárminemű próbálkozás. Ez a démon csak a száját képes jártatni, tenni nem fog semmit sem magáért, sem a világért, így nem is különösebben érdekel a vele való tanácskozás. Persze a térképről meg fogom szerezni az információimat, ha kell, a gondolatai útján.
- Ménész ládája – horkantok fel cinikusan. - Nem győzöl mélyebbre süllyedni. Még a fajtátok ésszel megáldott példányával sem osztanám meg az információt, de veled? - vonom meg a szemöldökeimet. - Haszontalan vagy, démon. Mihelyst változtattál ezen, talán hajlandó leszek folytatni ezt a kényelmetlen beszélgetést veled – nem körítek különösebb magyarázatot a döntésem mellé, elvégre egyetlen lénynek tartozom csupán elszámolással ebben az univerzumban, s Ő is elhagyott bennünket. Nincs okom kiemelni, hogy az ereje a semmitől nem fog rendre térni, a jajveszékelése pedig nem fog senkit előrébb mozdítani ebben a helyzetben.



○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○




spiritual, celestial being

Never have I been a calm blue sea. I have always been a storm
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Online
Belphegor


St Gabriel Church GadHg7Q
St Gabriel Church Zy5ntJX
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
922
☩ Rang :
Viszály Tanácsadója
☩ Play by :
Jenna Coleman
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Jan. 03, 2021 3:05 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5, 6  Next



Cassael & Belphegor


V
égre kimondja a nevem az angyal, nofene, csoda történt. Talán tényleg nem olyan gáz, mint ahogy be van állítva. Ám fél gunyoros szavait, hogy ne panaszkodjak, egy kislányos grimasszal reagálom le. Hihetetlen... Komolyan, miért utál ennyire? Elmesélem neki, ami nem is olyan régen történt velem, amikor abban a különös világban jártam, ahol a Sárkány olyan volt, mint itt Amara. Cassael egy esővédett helyre telepedve hallgatja végig mondandómat, ami azt illeti eléggé figyelmesen hallgat, nem szakít félbe, csak amikor befejezem a trécselést akkor reagál szavaimra.
-Engem is érdekelne, hogy hogyan kerültem oda, elhiheted. Igazából nagyon félelmetes volt megélni... De nem is tudom mihez hasonlítani igazából. Sok különbséget nem láttam, tehát ha párhuzam volt, eléggé visszamaradott. Mondom, mintha a középkorban lennünk volna!-vonom meg finoman a vállaimat. Aztán az angyal tovább beszél, nekem pedig kerekre nyílnak a szemeim.
-Állj meg! Egy pillanat Cassael... Amara zárta be a Poklot? Tessék? És akkor a Mennyek?-kérdezek rá kissé bizonytalanul, a sztori ezen része számomra teljesen ismeretlen. A férfi tovább gondolkozik és mintha egy kis értelmet nyerne számomra is ez az egész dolog.
-Szerinted lehetséges volna? Én azt hittem Isten kell hozzá, hogy ismét pihenő idejét töltse a Sötétség. De... ha igazad van, talán még így is lehet. Hogy fordított eset...-veszem végül fontolóra a szavait. Újabb kérdésszerű mondat érkezik felém, jobban mondva csak egy... Beharapom ajkaimat és elhúzom a számat.
-Igen, térkép... a kulcsokhoz. De... Abban nem látok rációt... Nem tudom hol kellene keresnem, hogy több információnk legyen. Na meg, nem biztos, hogy egyedül oda fogok menni.-kissé visszakozok, talán túl sokat mondtam az angyalnak, Ő sem nagyon felelt a kérdéseimre, pedig nem egyet feltettem neki már mióta összefutottunk.
-Szóval... megfordult a fejedben, neked is?! A szövetség. Az a baj, hogy túl sok az ellenérzés a két faj között... Ezt valakiknek meg kell erősíteni, csak úgy nem fog működni.-adok hangot ismét félelmemnek, túl sok bukna rajta, csak egyetlen félreérthető dolog kell és a törékeny szövetségnek lőttek... Meg kellene mentenünk a Földet, de az valóban csak közösen sikerülhet.
-Erre ki kellene találni valamit.-motyogom csendesen. Aztán valamilyen úton módon sikerül "kiharcolnia" azt, hogy az erőmet "fitoktassam"... Pedig éreztem, hogy nem kellett volna belevágnom, rendesen félre sül a dolog, Cassael pedig jót derül az egészen.
-Jobban szeretek fegyverrel harcolni, a... a démoni mágiámat utálom használni. Bár azt mostanság elkezdtem fejleszteni, de nem akarok magyarázkodni neked. Napokkal ezelőtt pedig történt egy rossz dolog velem, azóta pedig csapong, az is amit eddig fejleszteni sikerült.-tárom szét kezeimet miközben az angyal segítségével a tűz lassan kialszik. Én közben Ábelt magam mellé szólítom, kell egy biztos pont mellém.
-Egyedül nem is mennék. Nem vagyok őrült.-sóhajtok fel, bár nem is merném megtenni. Köszönöm elég volt "Amaraból" a középkorban, meg azt a vihart túl élni SF külvárosában.
-Segíteni az embereknek? Ne nevettess kérlek! Milyen feljegyzésekre gondolsz? Azt hittem az angyalok nagyon sok mindent tudnak! A Pokol kinyitásáról hallani sem akarok! Az erőmet pedig hagyjuk, majd helyre jön. Remélem.-motyogom morcosan, bosszantó, hogy így az orrom alá dörgöli!
-Nem siránkozok. Informálódok, de nem sokat segítesz.-figyelem a körbe-körbe mozgó kezét és duzzogó pofim végül csak rá emelem.
-Oké, mi a helyzet Ménész Ládájával? Hol van? Van ötleted?-döntöm oldalra a fejem, bár sanda gyanúm, hogy nem fogja elmondani... Vagy eltekint a kérdés felett, vagy simán beközli, hogy ne is álmodjak arról, hogy megosztja velem.

Szószám: 542
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Online
Cassael


☩ Történetem :
☩ Reagok :
293
☩ Rang :
Szeráf
☩ Play by :
Misha Collins
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Jan. 02, 2021 6:59 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


Meeting the unknown
@Belphegor • Szószám: 573 • Credit:

Ezúttal nem noszogat a kívánalom, hogy helyesbítsek a démon kijelentésein, elvégre ha úgy gondolja, harcos és egyszerű angyal között puszta hierarchikus különbségek húzódnak, úgy valóban semmit sem tud a fajtánkról. Én pedig sosem szorgoskodtam a titkaink kifecsegésével, netán felesleges pletykálással, ilyetén Mammon kapcsán sem avatom be az önnön magam meglátásaiba. Hova vezetne minket, amennyiben ketten tanakodnánk azon, melynek biztosítéka egyikünk tudatában sem lapul?
- Szerencsés lehetsz egyáltalán, hogy beszélhetsz velem, Belphegor – ejtem ki a nevét hosszadalmas momentumok óta először, mialatt elkényelmesedek a romok egyik tetszetősebb kiszögellésén. - Szóval ne panaszkodj – jelentem ki higgadtan, egymásba fonva az ujjaimat és megpihentetvén őket az ölemben. Változatlan az értetlenségem aziránt, miért feltételezi, hogy az ártalmatlanság mímelése feljogosítja bárminemű információra, mely a birtokomban nyugszik. Találkoztam számtalan, nála tisztább lénnyel, mégsem ontottam magamból a tudásomat ennek puszta okán, arra azonban nem vetemednék, hogy rákérdezzek a vélekedésére. Már csak azért sem, mert kivételesen érdekfeszítő, mi a száját elhagyja.
Összevont szemöldökökkel hallgatom az élményéről, mely egyre s egyre kuszábbá válik, miként előrehalad benne. Azzal viszont nem vádolnám, hogy hazudna, efféle történettel ugyanis nehéz a semmiből előhozakodni.
- Vélhetően nem csupán az időben utaztál, hanem a térben is. A mikéntje és miértje meglehetősen érdekelne, ám ha jól értem, ez a hely valamiféle kivetülése, párhuzama volt a miénknek? - érdeklődök eltűnődötten. Atyánk számos próbálkozást intézett e mostani világ megteremtése előtt, noha legjobb tudomásom szerint egyhamar elpusztította őket Amara, s ezért került végül elzárásra. Különös. - Amara a Pokolban volt elzárva, miért származna hát onnét az ereje? Miért zárta volna el magától? Ennek semmi értelme a mi esetünkben – csóválom meg a fejemet. - Meglehet, ha ez valóban egy párhuzamos világ volt, nálunk ellentétes lenne az Alvilág megnyitása. Kulcs az elzárásához – tanakodok félhangosan, többnyire a kereszten pihentetve a tekintetemet, mielőtt visszakapnám azt a démonra. - Valamiféle térképet emlegettél… - puhatolózok tovább. Egyéb esetben nem iparkodnék a Poklot feltárni, azonban be kell látnunk, emígy a dolgok rendje cseppet sem folyik a normális mederben.
- Nem beszélgetnénk itt, ha nem gondolnám így én is. New York és San Francisco, mielőtt utolérte a vég, szövetségbe került a démonokkal, csakúgy az angyalokkal. Úgy vélem, ez bennünket is szövetségre emelt, habár kedvelnünk egymást nem szükséges – vonom meg az egyik szemöldökömet, melynek íve egyre meredekebbé válik a következőleg elhangzó kijelentéseinek oltárán. Olykor elképzelésem sincs, egy-egy kifejezés alatt mit ért, de az inkább meglep, hogy ilyen magas rangon ennyire nincs tisztában a lehetőségeivel. Voltaképpen cseppet sem arra apelláltam, mit végül levont magának következtetés gyanánt, ám bevallom, érdeklődően figyelem a kéretlen bemutatóját az erejével kapcsolatban. Ami aztán olyan mértékben félresül, hogy még én sem vagyok képes elnyomni magamban az ábrázatomra kiülő jó kedélyt.
- Miként lettél egy Lovas tanácsosa, ha arra sem tanítottak meg, miként urald a mágiád? - horkantok fel, egy kis ideig még elnézve a hevesen lobogó lángokat. Csupán azt követően tárom ki a tűz felé az egyik kezemet, hogy kellően kiszórakoztam magamat, majd molekuláris szinten elemelem tőle az éltető oxigént, így lassacskán lecsillapodik, s az eső segítségével a maradéka is kialszik.
- Nem szükséges a Sötétség után rohannod, egyedül amúgy sem volna képes senki legyőzni őt – állapítom meg visszaöltvén magamra a komolyságot. - Segíthetsz például az embereknek New Yorkba jutni. Feljegyzéseket kutatni, kinyitni akár a Poklot. Vagy akár megtanulhatod rendesen kezelni az erőidet – jegyzem meg jelentőségteljesen vonva meg a szemöldökeimet. - Ezzel itt? - az előbb megemelt kezemmel tenyérrel lefelé fordítva leírok pár kört a levegőben, mintegy a kettőnk közötti légkört demonstrálva. - Nem megyünk semmire. Úgy értem a siránkozással.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○




spiritual, celestial being

Never have I been a calm blue sea. I have always been a storm
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Online
Belphegor


St Gabriel Church GadHg7Q
St Gabriel Church Zy5ntJX
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
922
☩ Rang :
Viszály Tanácsadója
☩ Play by :
Jenna Coleman
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Dec. 20, 2020 2:16 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5, 6  Next



Cassael & Belphegor


H
allgatok miközben az angyal beszél és arra gondolok, hogy mennyire el lehet Ő maradva még a világtól. Nem szeretném ha rosszul jönne ki a dolog, de annyira rajtam van a nevetés, valamiért nem értek vele egyet, mármint a kimondott szavaival.
-Szerintem részlet kérdés, hogy a hierarchiátokban milyen szerepet töltesz be Cassael, angyal vagy. De rendben, ha neked ettől jobb lesz, leszállok a témáról. Bár nem ártana elgondolkodnod rajta, valami igazság az én szavaimban is kell legyen.-egészen csendesen beszélek hozzá, mintha titkot osztanék meg vele, holott lehet, hogy az előttem álló angyal jóval idősebb, mint én volnék.
-Nem, nem! Híradó a tv-ben volt, még valamikor hetvenben. Egészséges érdeklődésnek hívom inkább amit művelek. Szeretek mindent meginformálódni. Mindenhonnan megvizsgálni... Érted nem? Csak egy irányból megközelíteni valamit az elég tré!-vonok vállat, nem értem miért olyan nehéz kielégíteni a tudásvágyamat. Csak a sztori egészét szeretném magam előtt látni. Én már csak ilyen vagyok. Tovább bombázom Casselt a kérdésekkel, egyszerűen tudnom kell. A kis "álomvilág" kaland után meg még inkább szeretnék Amara-ról tájékozódni. Az a mágus nő és a szavai... Most is borsódzik a hátam tőle!
-Bocsáss meg, de tudnom kell pár dolgot és ha ehhez az kell, hogy veled beszéljek, akkor megteszem. És nem akarlak elkeseríteni, de még ennél is több kérdésem van. Csak hogy eddig nem igazán adtál egyikre sem feleletet. Pedig nem ártottam neked, hogy a tudástól megfossz.-tekintetemmel követem lépteit amint egy eső védettebb helyet keres magának. Miután letelepszik három lépést megyek csupán közelebb, hogy hangját halljam. Ám sajnos az angya nem szolgál olyan információval amit bármire is használhatnék. Ez így egy rakás nulla.
-Nos... ha hiszed, ha nem... Nem olyan régen volt egy furcsa eset... Mintha időutaztam volna... Ott pedig "találkoztam" egy sárkánnyal, jó nem csak én, de nem ez a lényeg. Szóval abban a világban a sárkány olyan volt, mint itt Amara! Amerre járt, ott elpusztult minden és mindenki. Volt egy mágus is... Őt nem tudnám kihez hasonlítani, de... Azt mondta ki kell nyitni a Poklot hogy a sárkány vissza kapja az erejét... Van egy térkép amint keresztül a Pokol kulcsait lehet megtalálni. Nem szeretném ha a Pokol kinyitása megtörténne. Ha Amara vissza kapja az erejét a világnak lőttek... Szóval ha rajtam múlik az Alvilág zárva marad, mert nem kezdek térképet keresgélni.-talán most először elevenedik fel bennem az az este amikor az a furcsa fény elrepített a középkorba. Szóval ha igaz amit az angyal mond, kell hogy legyen mód a másik irányba is...
-Nem tudom hogy vagy vele... De erős érzésem van arra, hogy össze kellene fognunk ezzel kapcsolatban. Mármint nem konkrétan nekünk... Hanem a két fajnak... Az Angyaloknak és a Démonoknak. Biztosra veszem, hogy vannak olyan démonok akik nem akarják, hogy Amara ilyen féktelenül tomboljon. Mit mondasz? Van ráció arra, hogy egy kis ideig mindenki félre tegye a csatabárdot? Hátha közösen okosabbak lennénk!-pillantok szemeibe reménykedve. Vajon, ha most meg tudja állni, hogy ne ugorjon nekem, akkor talán segítene az angyali oldalt jobb belátásra bírni? Nekem csak Belialt kellene meggyőznöm és rögtön nagyobb szavam lenne rajta keresztül. Mégis csak a Pokol első Lovasa a főnököm... na meg már a pasim is, szóval ha az ujjam köré csavarásról van szó.... Most már több eszköz közül válogathatok.
-Ahj, tudom! Ezt annyiszor hallottam már. Kifürkészhetetlen Mindenható... Bosszantó egyébként! Olyan nem várt dolgokat tud a démon elé is lökni, hogy csak kamillázok, hogy mi van?!-teszem csípőre kezeimet miután letörlök egy kövér esőcseppet a homlokom közepéről.
-Hatalmam?! Mire szeretnél ezzel kapcsolatban kilyukadni? Rohangásszak Amara után, hátha felfigyel rám és egy az egyben eltüntessen a világról? Ő egy másik szint Cassael!-lépek még közelebb a férfihez.
-Nem vagyok biztos abban, hogy tökéletesen tudnám használni a démon mágiát!-suttogom egészen közel hajolva hozzá. Beleth halála óta valamiért olyan érzésem van, hogy még kezelhetetlenebb az egész. Pedig Cipruson már olyan jól ment az egész. Vissza húzódom az angyaltól, egyik mutatóujjam feltartva kérek egy kis türelmet. Lehunyva a szemem próbálok koncentrálni, hátha valamennyire uralmam alatt tudom tartani a mágiámat. Mire felpattannak szemhéjaim tekintetem teljesen fekete lesz tenyerem a föld felé tartom, egy egyszerű kis földmozgatásba nem fogok felsülni. Úgy tervezem, hogy a mellettünk lévő fal maradványait egy kisebb földrengéssel talajszintre viszem, ám hiába próbálkozom, a föld meg sem moccan, helyette a közelünkben lévő magányos fa kap lángra hirtelen.
-B@ssza meg!-ugrok egyet hátra ahogy a méteres lángok felcsapnak az eső ellenére is. Ez nem jó... Nagyon nem jó! Nem így kellene lennie... A riadalom kiül a pofimra és csak reménykedni tudok, hogy az eső elveri a tüzet. Nem megy... nem tudom irányítani...
-Ábel!-kiáltom a Pokoleb nevét amolyan támasztékként, ha már Belial nincs velem.
-Látod? Használhatatlan vagyok!-pillogok kétségbe esetten az angyalra miközben Ábel mellém rohan. Tágra nyílt szemekkel figyelem ahogy a fa a tűz martalékává válik, szinte nem is kell neki hosszabb idő, mintha száraz fa lenne...

Szószám: 783
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Online
Cassael


☩ Történetem :
☩ Reagok :
293
☩ Rang :
Szeráf
☩ Play by :
Misha Collins
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Dec. 18, 2020 7:26 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


Meeting the unknown
@Belphegor • Szószám: 473 • Credit:

Való igaz, szavai ezúttal nem futnak teljes mértékben mellékvágányra a fivéreimmel s nővéreimmel kapcsolatosan, habár kevés, mit rólunk tud. Magam sem találok magyarázatot a helyesbítés óhajára…
- Valahol – értek egyet vele tán először, mióta kényszerűen szóba elegyedtünk. - Én harcos vagyok, képtelen arra, hogy érzéseket plántáljak egy halandóba. Nem vagyok hát ellentéte semmilyen főbűnnek vagy dédelgetője bárminemű érzelemnek – részigazság, ami a nyelvemről lecsorog, ehhez kétségem sem férhet. Számtalanszor kerültem összetűzésbe a bennem tomboló furcsa tapasztalásokkal ahhoz, hogy határozottan kijelenthessem; ismerek bizonyos érzéseket, hovatovább holmi kifacsart, egészen elnyomott mértékben - már amelyik - még képes is vagyok megtapasztalni őket. Viszont nem epekedek értük, nem tartom őket fontosnak, elvégre pusztán csak hátráltatnak bennünket s megindítanak az elbukás irányába. Legalábbis szeretném így gondolni, szeretnék ebbe kapaszkodni, de ez már igazán nem tartozik a démon fattyára.
- Minek nézel te engem, híradónak? - vonom meg az egyik szemöldökömet a Mammont övező kérdéseire. Voltaképpen még magam sem tudom, végtére is melyik arkangyal bánt el vele, ám ez ismét afféle információ, melyet nem vagyok köteles a szurokszemű orrára kötni. Nem mintha tudhatnám, hogyan kötnék egy kijelentést bárki orrára…
Idő közben fény derül a tényre, nem volt lelke soha, hanem maga Lucifer teremtette. Tulajdonképpen nem is meglepő ennek tekintetében a szóbeszéd, hogy a Pokol ura még annak idején egy halandóért hagyta hátra a kirendeltségét. Vajon őbenne mi romolhatott meg? Meglehet, mindég is ilyen volt, ezért is vállalta magára a Mennyek szabályaitól távol eső birodalom irányítását, és az afféle démonok létrehozását, mint ez itt, előttem, vagy a Lovas, ki képes volt a bizalmasává tenni. Nem fűzök különösebb gondolatokat a beszéd síkján a bővebb lére eresztett bemutatkozásához, részben, mert kényelmetlenül hasonul a hozzáállásunk a halandóakhoz...
- Megfájdul tőled a fejem. A halandó gyermekekben nem lappang ennyi kérdés – sóhajtok fel megadással, majd a templom romjainak irányába kezdek lépdelni. Ha New York képes volt szövetkezni a mélység szülötteivel, úgy vélem, ez esetben Amarával kapcsolatban nekem is szükséges továbbadnom az információimat, persze alaposan megszűrve azokat. Ez viszont idő, így végül letelepedek egy, az esőtől védettebb kőhalom tetejére.
- Ha tudnánk, hogyan lehet megállítani a Sötétséget, már megtettük volna. De én hiszek benne, hogy van mód a megfékezésére, muszáj, hogy létezzen valami – osztom meg vele a véleményemet, mialatt a tekintetemet az épület egykori, repedezett kőpadlóján heverő keresztre süllyesztem. Az Urat érintő kérdései azonban hamarost kizökkentenek a tűnődésemből, s óhatatlanul felhorkantok.
- Komolyan úgy hiszed, ha ezekre a kérdésekre lenne válaszunk, ott tartana a világ, ahol? - vonom meg az egyik szemöldökömet kétkedően. - A Teremtő útjai kifürkészhetetlenek – felelem végül, mert így van, valóban. Még mi sem ismerhetjük az indítékait, a terveinek egészét, pedig mi volnánk, akik mindeddig az általa létrehozott világ működését elősegítettük.
- Most is teszek valamit. Segítem az embereket biztonságba jutni s megfékezni a vihart. Ahelyett, hogy a halandók szokásait kergetnéd, te is így tehetnél. Nyilvánvalóan van hatalmad, ha efféle pozícióba emeltek odalent – pillantok rá várakozóan.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○




spiritual, celestial being

Never have I been a calm blue sea. I have always been a storm
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Online
Belphegor


St Gabriel Church GadHg7Q
St Gabriel Church Zy5ntJX
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
922
☩ Rang :
Viszály Tanácsadója
☩ Play by :
Jenna Coleman
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Dec. 07, 2020 2:52 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5, 6  Next



Cassael & Belphegor


C
sendesen ácsorgok az angyal előtt, míg kifejti véleményét, majdnem el is nevetem magam szavai nyomán.
-Attól még érezhetsz valamit, mert lelked nincsen. Nincs igazam? Mert hogyan máshogy akarnád, hogy az emberek a jó útra lépjenek. Ti szolgáltatjátok az erényeket... A főbűnök ellentétei vagytok... Az érzések számunkra is fontosak! Nézd el nekem, sosem bújtam át angyali könyveket, de emberien szólva, józan paraszti ésszel valahol igazam kell legyen.-vonok vállat egy mély sóhaj közepette. Tovább társalogva Mammont is érintjük, úgy fest félre értem Cassael szavait, de hát mit csináljak, ha nem úgy mondja el a dolgokat, ahogy valóban értenem kellene? Oké, lehet hogy nem figyeltem a pontos részletekre, de cseppet sem érzem magam biztonságban és elmém sem túl tiszta, még mindig rossz érzéssel tölt el a Beleth-el vívott harc.
-Oké! Sajnálom, nem figyeltem! De akkor... volnál kedves közölni, hogy melyik arkról is beszélsz? Hogyan történt ez pontosan?-pattintom fel a cigarettás doboz tetejét és kihúzok belőle egy szálat, hogy rá gyújthassak. Mivel az angyal nem él a kínálás nyújtotta lehetőséggel, úgy miután a nikotin rudat meggyújtom, elteszem a gyújtót és a dobozt is. Gunyoros kérdéseit hirtelen nem is tudom hová tenni. Csupán még jobban elmerül elmémben a gondolat, hogy Cassael utálkozik. Elhúzom a számat és óvatosan vállat vonok.
-Nem igazán.-felelek végül csendesen mindkét kérdésére. Csupán arcát figyelem és nem tudom elképzelni, hogy mi játszódik le benne valójában. Megemlítem ugyan Ophilia-t neki, de ahogy látom nem sok mindent érek el vele. A következő kérdésére enyhén elnyílik ajkam a csodálkozástól.
-Sosem volt lelkem Cassael. Lucifer teremtett. Én... Én csak...-beharapom ajkamat, nem akaródzik kimondani azt, amit csupán kevesen tudnak. Én Iker voltam.... a Pokol első és talán utolsó testvérpárjának női fele, a kedvesebb... az emberibb... Egyedül maradtam fivérem nagyravágyásának hála. Elfog újfent a rossz érzés miközben röviden elmesélem az Ophilia-val való találkozómat. Kellemesen elcsevegtünk és egy percét sem bánom.
-Igen. Észak Lordjának a Bizalmasa. A Pokol egyetlen teremtett, túl emberi démona... Attól függetlenül amiket tettem eddigi életem alatt, én... csodálattal adózok a halandók felé. Szeretek különböző trükköket ellesni tőlük. A név pedig... Mint említettem, azért van nevünk, hogy használjuk. Nem túlzottan díjazom, ha csoportos néven illetnek. És nem kopik el, ha szólítanak rajta.-pillantok szemeibe és mélyet szívok a cigiből még utoljára és eltaposom a sáros földön. Érdeklődve hallgatom végül az Amara-ról szóló mondatokat, majd ráncolni kezdem homlokomat.
-Meg lehet egyáltalán állítani? Ha igen... akkor hogyan? És hol van Atyátok? Miért nem tesz semmit? Mindennek el kellene pusztulnia a Sötétség által?-forgatom szemeimet, majd kicsit megrázom a fejem.
-Egyáltalán Isten miért lépett le a színről? Miért hagyja, hogy idáig fajuljon ez az egész?-tárom szét karjaimat.
-Te mit remélsz ettől az egésztől? Itt vagy... Egy romos város hamvain... Te tudnál tenni valamit? Miért nem fogtok össze testvéreiddel és keresitek meg a Mindenhatót?-mélyet sóhajtok és zsebre dugom kezeimet. A rengeteg szó cséplés helyett, inkább cselekedni kellene. Tennünk kellene valamit! Lucifer is ide küldött, informálódjak... De ez a kihallgatás annyira egyoldalú, hogy már nem hiszem, hogy az angyal bármit is mondana nekem.

Szószám: 490
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Online
Cassael


☩ Történetem :
☩ Reagok :
293
☩ Rang :
Szeráf
☩ Play by :
Misha Collins
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Dec. 05, 2020 7:54 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


Meeting the unknown
@Belphegor • Szószám: 421 • Credit:

Ha volna még hová emelni a szemöldökeimet, minden bizonnyal megtenném a démon szavainak okán. Ő sem érti, ő sem képes átlátni az univerzum törvényszerűségeit, noha egy maga fajtától el sem várható mindez. Mi teremtettünk elsőként erre a világra, magától értetődő, nagyobb rálátással is bírunk Atyánk alkotására.
- A mi Isten adta küldetésünk a halandók lelkének tisztán tartása, lényük hittel felruházása. Oktalanságod dacára azt tán csak belátod te is, e két feladat magában hordozza az ellentéteket. Utálatot nem érzek, lelkem változatlanul nincs – jelentem ki, azt nem taglalván külön, azzal, hogy bőséggel szerzett már magának lelkeket, avagy rontotta meg őket, ő maga is megalapozta az angyalok s démonok küzdelmét. Így van ez rendjén, csupán értetlenséggel ne kívánjon fárasztani. Vagy épp afféle halandói eszmékkel, melyek az illemet, protokollt egyéb furcsa, érthetetlenségeket hivatottak szolgálni. Szót nem pazarlok, nyilvánvaló, nézeteink nem egyeznek s nem ösztökél a kívánalom, végül egyenesbe érjenek. Ám, hogy kijelentéseimet ilyen mértékben félreértse…
- Pff… Arkangyalt megszállni egy démonnak? - rökönyödök meg őszintén. - Bizonyosan elnyomja az eső a hallásod. Halandóról beszéltem – helyesbítek a feltételezésén, mielőtt előkotorna a zsebéből egy doboznyi cigarettát, s nem átallna megkínálni.
- Téged a fejedre ejtett Lucifer, mikor megteremtett? Netán a lelked kínzása siklott mellékvágányra? - képtelen vagyok magamban tartani a gúnnyal keveredett döbbenetet. Vajon embernek képzeli magát? S azt feltételezi, mi, angyalok is efféle téveszméket vallunk magunkról? Úgy vélem, erre mondják a halandók, hogy olyan ez, mint holmi rossz álom. Meg sem tudom állapítani, hogy a viselkedése, vagy az Ophiliával kapcsolatos élményei keltenek-e nagyobb zavart a tudatomban. Hazudna, vagy valóban mindenféle démonnal közösködik a nővérem?
- Megváltást remélsz tán egykori lelkednek? - teszem fel a kérdést, társalgásunk kezdete óta először száműzve belőle a megvetést és döbbenetet; egyszerűen érdekel, mi végett viseltetik így egy pokollény, s miért remél meghallgatást, békét a fajtámtól. Nem igen látok más magyarázatot erre.
Idő közben megállapodok a sétámban, hagyva a kitartón szemelkélő esőcseppeket zavartalanul a lényemre hullani. Emlékeztet a momentum Ophiliára, mikor még a Sötétség hatása alatt nekem rontott a Nagy Falnál.
- Avagy a bizalmasa vagy? Egyre kevésbé értem, miként lehetsz egyszerre magas rangon álló démon, s valaki, aki szépen kérlel a nevének használatára egy angyalt. Mit ad neked ez a név? - fejemet egyik oldalról a másikra biccentem. Akár még azt is gyaníthatnám, az információk kipuhatolása érdekében igyekszik megzavarni, ám kötve hinném, erről volna szó. Mély sóhajjal emelem az égnek a tekintetemet.
- A kérdés nem az, hol pusztított még, hanem hogy hol nem pusztít. Állandó mozgásban van, törvényszerűsége a haladásának nincsen - felelek végül afféle lelkesedéssel, akárha a szárnytollaimat tépkednék.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○




spiritual, celestial being

Never have I been a calm blue sea. I have always been a storm
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Online
Belphegor


St Gabriel Church GadHg7Q
St Gabriel Church Zy5ntJX
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
922
☩ Rang :
Viszály Tanácsadója
☩ Play by :
Jenna Coleman
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Dec. 03, 2020 1:48 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5, 6  Next



Cassael & Belphegor


M
ély sóhajt veszek miközben az angyalt figyelem. Látszik Cassaelen, hogy cseppet sem fűlik a foga ahhoz, hogy nekem higgyen, nem hibáztatom érte. Azért előttem a kép amikor valakivel arról társalogtam, hogy a jó és rossz dolog hogyan is oszlik el a világban. Nem is tudok rendesen felelni arra, hogy a démonok többsége hogyan áll Amarahoz. Az viszont fix, hogy én nem jól, mi több, nagyon szeretném ha eltűnne a világból.
-Nem, valóban nem tudom. Életemben egyetlen egyszer harcoltam angyallal, még Rómában, Cézár korában. Sok lelket szereztem már meg magamnak, viszont sosem szálltam meg senkit. Az egyetlen démoni képesség, amit soha nem használtam és nem is tervezem kipróbálni. Szeretem a saját testem amit Lucifer alkotott.-pillantok a férfi szemeibe és aprót rázok a fejemen. Közben elindul körülöttem, én pedig egy darabig léptekben követem őt, végül már csak tekintetemmel figyelem.
-Ha valóban Isten akarta ezt, akkor ti ezt miért utáljátok? Apátok szava ellen mentek? Végül is, cseppet sem jobb, mint egy alkuba csábítani egy halandót. Nincs igazam Cassael?-harapom be ajkaimat, Ő adott okot a gondolatokra, azzal amit közölt ismét új megközelítésből láthatom a dolgokat.
-Nem a fajomat szégyenlem, pusztán a megnevezés bánt, amikor van nevem is. Azért van, hogy használjuk. Én se angyalnak hívlak. Tudom, hogy az vagy, de a neveden szólítalak. Úgy illendő!-tekintek rá könnyedén és még egy apró mosoly is felbukkan ajkam szegletében. Végül Cassael olyat mond, hogy kerekre nyílnak szemeim a csodálkozástól.
-Mammon egy arkangyallal harcolt?-még ajkaim is apró o betűt formálnak a csodálkozásban, a sztori fele valóban megvan. A vadászos incidens, azt nekem is elmondta Kedvesem Fivére.
-Meg tudott szállni egy Arkangyalt? De hát ők nem gyengék. Angyalokat nem tudunk megszállni!-itt valami nem kerek. Ráncolom is erőteljesen a homlokom, vajon erről én direkt nem tudok, vagy esetleg nem figyeltem kellőképp Pestisre?!
-Miért bántanál? Nem kapsz rá okot. De ha ettől angyalibb a találkozó szerinted...-fejemet ingatom szavai nyomán és belső zsebembe nyúlok a Black Silver-es dobozért.
-Nem gond ha rágyújtok? Esetleg kérsz egy szálat?-pillantok fel alakjára amint ismét elém ér, közben már ajkaim közt tartom a koporsószeget. Zsebemből a gyújtót is kihúzom és lazán kattintok hogy tüzet csiholjak a kis műszerből. Végül megemlítem neki az angyalnőt is, akivel volt szerencsém találkozni.
-Mindössze véletlen találkozás volt Alcatraz szigetén. Szövetségben ugyan nem állunk, de kellemes hallgatóság volt a bajomat illetően. Egészen nyugodtak voltak mellette a gondolataim. Úgy terveztem elkérem angyalpengéjét, hogy megtoroljam Főnököm három éves elmaradását mellőlem. De aztán... Ez elmaradt végül. De be kell valljam, kevés olyan tollas van, aki ennyire megértő.-mesélem el neki röviden a történetet. Arra mondjuk nem térek ki, hogy a konkrét bajom mi volt, a szándékomat -ha már sikerült egy angyallal összefutnom- azt elmondom őszintén.
-Oké, rendben! Vágom. A köztudat, az köztudat marad.-ha ő utálkozni vágyik, meg ítélkezni, hát legyen. Én a magam részéről sokat változtam e téren. De hát... nincs két egyforma lény a földön.... Az ikrek sem azok, mi sem voltunk Beleth-el! Végül egy újabb kérdést kapok nekem pedig hirtelen két slukk füst száguld le a tüdőmig. Kicsit köhögni is kezdek tőle.
-Bocsánat, de mit kérdeztél?-nagyot nyelek ahogy Belial arca feldereng előttem, ha tudná, hogy megint egy angyallal társalgok... Bár, tudja jól, hogy Cassaelt amúgy is fel kellett volna keressem. Most viszont a lehetőség szinte önmagától jött.
-Belphegor! Kérlek szépen Cassael, a nevemen szólíts. Ha már megkérdezted.-kényszeresen javítom ki, nem fűlik a fogam ahhoz, hogy válaszoljak a kérdésre, mert akkor magamnak is be kellene vallanom, hogy már megint jó nagy hülyeséget csinálok. Főleg, hogy az első megmozdulásommal szinte soha nem harcra megy ki a játék.
-Egyébként meg... Olyan sűrűn nem keresem a társaságotokat. Időm nagy részét Lordom mellett töltöm. Ez is egy kivételes alkalom, hogy elmaradok mellőle.-suttogom végül majd az utolsó slukk után a csikk a sáros földön végzi.
-Lehet tudni, hogy a Sötétség hol pusztított még? Vagy csak San Francisco esett áldozatul?-kérdezek most én, bár eddigi kérdéseimre sem nagyon kaptam választ. Kezdek bele törődni, hogy ma a társalgás egy oldalú lesz, ő kérdez, én pedig válaszolok...

Szószám: 652
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Online
Cassael


☩ Történetem :
☩ Reagok :
293
☩ Rang :
Szeráf
☩ Play by :
Misha Collins
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Dec. 02, 2020 12:31 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


Meeting the unknown
@Belphegor • Szószám: 662 • Credit:

Leheletnyire oldalra billentem a fejemet a kijelentésére. Úgy beszél, mintha nem lenne közöttük bevett gyakorlat egymás hátába kést döfni vagy legalábbis rászedni egymást a nekik előnyös kimenetel érdekében. A Pestisnek elég volt, hogy elutasítottam a röhejesen nagy árat követelő ajánlatát az Amara elleni harcban, s lám, máris átértékelte a pozíciójukat a Sötétség viszonylatában. Bizton veszem, nem egyedül van a meglátásaival, ám arra nem vetemedek, heves bizonygatásba kezdjek a számomra idegen szurokszemű előtt, révén, vállvonásával ő is elismeri, végső soron nincsen rálátása a fajtája gondolatvilágára.
Az ok azonban, amiért a meglátása szerint beszélnem kellene, kétkedő szemöldökvonást kényszerít ki belőlem. Mégis mit gondol, nincs sürgetőbb elfoglaltságom, mint egy démonnal cseverészni az utca kellős közepette, puszta okán annak, őt érdekli valami? Feléledőben leledző frusztrációmon nem segít a színjátéka, mellyel el kívánja velem hitetni, mit sem tud Mammon baklövéseiről. Noha elnézve az ábrázatát…
- Komolyan nem tudod? Komolyan el sem tudod képzelni, egy angyal miért harcol egy démon ellen? Te tán nem kísértettél meg soha egyetlen lelket sem, soha nem raboltad el senkinek sem a testét, nem csábítottál bűnbe senkit? - pillantok rá a kételkedésemben kitartva, mialatt elkezdek sétálni körülötte. - Isten adta küldetésetek a világban a halandók lelkének szurokba mártogatása – teszem hozzá ezúttal megvetéstől mentesen. Sokan képtelenek megérteni, hogy dacára a velük kapcsolatos, olykor heves ellenérzéseimnek, elfogadom az univerzumban elfoglalt helyüket, révén, nem is létezhetnének, ha az Úr erre módot nem adott volna nekik. Ő kívánta így, hogy legyenek, próbára tegyék a kétségek között őrlődő, hitetlen lelkeket, így nem is posztom megkérdőjelezni a létjogosultságukat. Ám a létezésük tényének elfogadása nem vonzza magával az elfogadásukat, szeretetüket is.
- Miért, tán szégyelled a fajtádat? - vonom kérdőre ismét, persze nem hagyván figyelmen kívül, Lucifer az, akinek a kérdéseit szócsőként közvetíti felém. Mégis miért tőlem kíván a Sötétségről informálódni a Hajnalcsillag? - Lucifer már bizonyosan mindennemű választ megkapott a talpnyalójától, Pestistől. Vagy talán elhallgatta a tényt, hogy hadakozásba kezdett egy arkangyallal? Hogy fogát kis híján ott hagyva, menekült el a testéből gyáva kutya módjára? S végül képes volt egy olyan halandó bőrébe bújni, aki magába zárta őt? Bizonyosan nem így ecsetelte hőstetteit – apró, leheletnyi mosoly kanyarodik az ajkaimra, kérése ellenére azonban nem állapodok meg a lépdelésemben. Jól érzi, éppen felmérem őt s ebből nem is csinálok titkot. Furcsán viselkedik, furcsák a kérdései, és még nem tudom eldönteni, hová tegyem őt. A gyanúsítgatását illetően nem is méltatom válaszra.
- Vagy nem felelek, s örülhetsz, ha két lábon hagyhatod el San Franciscot – vonom meg a vállaimat, leképezvén az ő mozdulatsorát, melyről tudom, vagy az érdektelenséget, vagy holmi passzív dühöt hivatott kifejezni az emberek világában. Viszont a dacos ellenállása megtörik, és ha a különös indokának taglalgatása nem volna elég a hallgatásomhoz, úgy Ophilia felemlegetése mindenképpen magához ragadja a figyelmemet. Megállapodok a sétában, és összehúzott szemhéjaim alól méregetem tovább a démont.
- Nem hazudtolod meg a fajtádat. Az érdemi ok elhallgatását a szimpátiám kicsikarásával kívánod elkendőzni. Mi dolgod volt neked a nővéremmel? Tán szövetségben álltok? - kitartóan faggatózok, ugyanis nem óhajt összeállni a tudatomban az igazság. Mammon is Ophiliát emlegette nekem, ezért arra engedek következtetni, valamit tudni akarnak róla, valamiért fontos nekik. Véletlen volna, hogy ez a Belphegor nevezetű is éppen az ő nevét veti nekem? Nem hiszem.
- Nem csak rosszak, de a praktikus összedolgozás még nem kívánja meg tőlem a bajtársias érzelmeket, főként, affélékkel nem rendelkezem. Angyal volnék, nem halandó – emlékeztetem, noha be kell látnom, mióta a Földön vagyunk kénytelenek élni, s mióta megjártam a láda sivár poklát, egészen máshogy érintenek a benyomások, mint eddig. Hazudnék, ha azt mondanám, nem kötődök Ophiliához, hogy nem kedvelem Wallenberget, hogy nem fontos nekem a városa. Meg lehetne magyarázni mindazzal, hogy a halandók túlélése érdekében köteleztem el magamat mellette, de valóban csak ennyiről volna szó?
S azt sem tagadhatom, San Francisco pusztulása furcsa, szorító érzetet hagy maga után a mellkasomban. - S te, démon? Gyakorta keresed az angyalok szimpátiáját? Mit szólnak ehhez a feljebb valóid? - billentem oldalra az államat újfent, észre sem véve, miként elegyedek vele ha nem is túl kellemes, ám óhatatlan csevejbe.



○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○




spiritual, celestial being

Never have I been a calm blue sea. I have always been a storm
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Online
Belphegor


St Gabriel Church GadHg7Q
St Gabriel Church Zy5ntJX
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
922
☩ Rang :
Viszály Tanácsadója
☩ Play by :
Jenna Coleman
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Nov. 30, 2020 7:25 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5, 6  Next



Cassael & Belphegor


B
e kell valljam magamnak, hogy a férfi igazán... bosszantó?! Nem tudom eldönteni, hogy direkt ilyen, vagy pusztán a tükör előtt gyakorolja ezt... Tényleg ennyire utálkozós?
-Hát... akik a közvetlen közelemben vannak... Nem díjazzák Amara pusztítását.-való igaz, nem tudom mindegyikük álláspontját, sőt igazából csak a magaméval vagyok teljesen tisztában. Elhúzom a számat és valahol igazat kell adnom neki. Finoman vonom meg a vállam végül, ezt a kérdés kört bezsebelheti nyereségnek. Ám hamarosan választ kapok arra is, hogy hogy hívják, az ismerős név hallatára kissé inamba száll a bátorságom is. Szóval Ő az! Azonnal hatalmába kerít ismét a kétségbeesés, fivérem elvesztése aki kezeim által halt meg nem is oly rég. Az ég felé kiáltok csalódottan, dühösen. Ezt a feladatot nem egyedül kellene megcsinálnom, bátyámmal vállvetve kellene itt álljunk. Egyedül vagyok, mint a kisujjam! Mégsem hagyom az angyalt útjára menni, marasztalom pár kérdés erejéig.
-Csak azért, mert érdeklődök. Nincs különösebb oka.-felelek kérdésére miközben enyhén megingatom a fejem. Elküldve Ábelt összeszedem magam és ismét szóra nyitom számat ismét. Kérdéseim záporoznak felé, szinte levegőt sem veszek közben, mikor pillantása megtalál kíváncsivá válok, vajon felel nekem?
-Most nem Mammon a lényeg! De ha már itt tartunk, miért fújsz rá ennyire? Mit tett?-kérdezek rá nemes egyszerűséggel, hangomban leplezetlen kíváncsisággal. A történet egyik felét már hallottam, vajon mi lehet a másik oldalról a sztori? Vajon Cassael elmondja saját szemszögéből a dolgokat? Ám nem sokkal ezután megindul... Körülöttem settenkedik, talán egy fél kört hagyom menni, majd utána fordulok, miközben keselyűként körözik, a tengely közepe pedig én volnék. Két kérdést kapok mire kissé kihúzom magam.
-Lucifert érdekli. És ne szólíts démonnak légyszíves! Belphegor vagyok.-pillantok rá miközben egy halovány mosoly jelenik meg esőtől és könnyeimtől nedves pofimon.
-Jah... Ha lehet, befejeznéd a körözést? Olyan mintha lóvásáron lennénk. Pusztán a fogaimat nem nézed meg....-ujjaimmal apró köröket rajzolok a levegőbe magam elé, prezentálva azt, hogy épp mit csinál az angyal. További szavait hallva mély sóhaj közepette kezdem forgatni szemeimet.
-Most ez komoly? Azért, mert Mammont megemlítettem rögvest én vagyok a gyanúsított? Ez valóban remek.-ennyire nem lehet hinni nekem? Pont nekem? Valóban nem ismer, de akkor ne is ítélkezzen, egyébként sem az ő tisztje. Ütemes lépései egy percre sem csitulnak, így inkább megállok, nem követem tovább, csupán pillantásommal.
-Nem kell megtűrnöd. Felelsz a kérdéseimre és mindketten megyünk a dolgunkra.-vonok vállat, majd barna íriszeimet az övébe fúrom.
-De rendben... Az ok a következő! Angyal vagy! Tehát... ha az eddigi tapasztalataim helyesek az angyalokról... Gondolok itt Ophiliara, akkor... Nos, Ő kedves volt velem.-mondandóm végére egészen elhalkulok, az angyalnő mellett kellemesen éreztem magam amikor találkoztunk és miatta elhittem, hogy minden szárnyas ilyen! Talán... talán valahol Cassael is kedves, még ha most nem is mutatja ezt! Sehogy sem fér a fejembe, hogy miért nem férünk mi meg egymás mellett... Démonok és Angyalok! Ez valahol nagyon is bosszantó!
-Neked eddig csak rossz tapasztalatod van a démonokkal?-kérdezek ismét, valahogy meg kellene, hogy értsem ezt az egészet. Annak idején Raguel is... Ő tudta rólam amit akkor még más nem. És hogy ne süljek fel, hajlandó voltam segíteni Harmóniának, hogy szólhasson fivéreinek, nővéreinek... Akkor is, ha utána Belial borzasztóan dühös lett rám. Nem akartam, hogy kitudódjon féltve őrzött titkom.

Szószám: 517
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Online
Cassael


☩ Történetem :
☩ Reagok :
293
☩ Rang :
Szeráf
☩ Play by :
Misha Collins
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Nov. 29, 2020 4:48 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


Meeting the unknown
@Belphegor • Szószám: 513 • Credit:

Amennyiben őszinte benyomásokat kívánnék meghatározni a démonnal kapcsolatban, úgy a lényemmel együtt teremtetett ellenérzésen kívül kitüntetett helyen szerepelne a zavarodottság. Halandóként beszél, mentesen a szurokszeműekre oly jellemző gúnytól és önhittségtől, noha egykönnyen nem hagyom magamat megvezetni. Látott már ez az univerzum megannyi fajtársát az ártalmatlanság köpenyébe bújva. Igaz, mindhiába, még a bosszús felcsattanása sem óhajt idomulni a nagy átlag vonásaiba. Tán még fiatal, tán még nem létezett eleget démonként ahhoz, hogy képes legyen egykori, emberi naivitását levetkőzni magáról. Ez sok mindent megmagyarázna.
- Ezt az összes fajtársaddal átbeszélted? - billentem oldalra leheletnyire a fejemet, kétkedéssel telt íriszekkel mustrálva alacsony, törékenynek ható alakját. - Azokkal, akik a hataloméhségen nem látnak tovább, vagy úgy gondolják, Isten ellenpólusaként hasonulnak meg a Sötétséggel – teszem hozzá, egyik szemöldökömet hagyván a homlokom irányába araszolni.
Szórakozott hitetlenkedésem azonban nem tart tovább, mint a nevem felismeréstől csöpögő, meglehetősen halk elismétlése. Tud rólam, legalábbis az Úr adta megszólításommal tisztában van, s momentumokon belül ki is derül, milyen úton. Mammon… Hogy miért nem lepődök meg, a megátalkodott pokolfattya körbekiabálta a létezésemet a vérei között… Még kevésbé fűlik a fogam ahhoz, a halandóak kutatása helyett egy démonnal pazaroljam értékes időmet, ám túlontúl finomkodó kérlelése megakaszt. Nem a tény, maga, hanem az a bosszantó kíváncsiság; mit adott még rólam tovább a Pestis?
Kiábrándult sóhajjal cövekelek le a helyemen, bár elégedetten konstatálva a hátrálását.
- S mégis mondd, Lucifer fattya, miért is tartoznék neked bármi felelettel? - ismét a magasba szökkennek szemöldökeim, melyek kitartóan fészkelik magukat a helyükre a démon zavarodott, kusza megnyilvánulásainak oltárán. Szemeiben könny csillan, melyek a következő momentumban elfeketednek, majd pedig az ég felé kiált, akárha ott sem volnék. Talán megzápult az agya, vagy elromlott a teremtése folyamán. Amire mégis képes vagyok rádöbbenni a szavaiból, hogy meg lett bízva a kihallgatásommal, és nem egyedül. Csakhogy a társa valamiért cserben hagyta.
Úgy határozok, meghallgatom a kérdéseit a mihez tartás végett, ugyanis a kérdések egyúttal válaszok is a sajátjaimra. Ki és mit akar rólam olyannyira megtudni, hogy a szolgáit utánam küldje? Türelmetlenül futtatom végig a pillantásomat az esőfüggönybe ölelkezett környéken, míg elküldi az ölebét, s csak azután fordítom rá vissza a tekintetemet, hogy ismét nekem címezi a mondanivalóját.
- Pf – óhatatlanul tör fel belőlem egy lenyűgözött levegőáramlat. - A Pestis úgy hitte, ennyivel megszabadulhat tőlem? - vonom kérdőre visszaöltve magamra a szórakozottságot, noha a váratlan kérdések folyama megakaszt a nem leplezett gúnyosságomban, és visszaköveteli a zavart az ábrázatomra. Hunyorra húzott szemhéjakkal ocsúdok fel az ácsorgásból, s kezdek el kimért tempóban lépkedni körülötte.
- Kinek a kérdései ezek, démon? S ki vagy te? - szegezem neki az érdeklődésemet válaszok helyett. Amiként a halandók mondanák, nem most jöttem le a fal… lépcsőről? Nem, ennek az égvilágon semmi értelme. Falvéső? Az emberek és a furcsa frázisaik…
- Pedig hallgatnod kellene rájuk, vigyáznod kellene. Ismered Mammont, birtokában vagy afféle információknak, melyeket nagy eséllyel tőle kaptál. Semmi okom ártalmatlanságot és pártatlanságot feltételezni rólad, inkább az ellenkezőjét – magyarázom neki higgadtan, lépteimben ráérős kitartással. - Ahogyan arra is kifejezett és érdemleges okot kell adni, hogy megtűrjek egy szurokszeműt. A tiéd mi lenne? - ezúttal megállapodok a sétámban, hogy kutakodó tekintetemet egyenest rá szegezhessem.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○




spiritual, celestial being

Never have I been a calm blue sea. I have always been a storm
Ajánlott tartalom
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 6 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5, 6  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett TagjainkFajaink létszáma



●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 43 felhasználó van itt :: 8 regisztrált, 0 rejtett és 35 vendég :: 1 Bot

• Fajaink száma •
Arkangyal
2/2
Leviatán
7/6
Angyal
1
Démon
14
Bukott Angyal
4
Ember
4
Félvér
4
Harcos Angyal
4
Vadász
5
Nephilim
7