Welcome to hell or heaven frpg
- Staff és tagok által keresett karakterek -

 
• Never Club •
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Ápr. 29, 2019 10:21 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next


Nat & Samandriel
Időnként nem értem az embereket. Na jó, elég sokszor nem értem őket, annak ellenére sem, hogy már jópár évszázadot eltöltöttem közöttük. Itt van például ez a pinceklub. Lejárnak ide, hogy összeverjék egymást, vagy éppen azt nézzék, ahogy ezt mások teszik, és még fogadjanak is rájuk. Persze, tudom, hogy a kezdetektől fogva megvolt a hasonló szórakozásuk, de sosem tudtam megérteni az indítékaikat. A modern korok hozománya ez az önkéntes gladiátorjáték, és a pokol elszabadulása óta valahogy még nagyobb igény van rá. Feszültséglevezetés. Ezt szokták mondani, én pedig jobb híján elhiszem. Inkább itt vezessék le azt a feszültséget, mint az utcákon kössenek bele egymásba minden apróságért.
Időnként betérek ide. Na nem verekedni, azt meghagyom másoknak. Nem azért, mert ne tudnék, egyszerűen csak nem érzem szükségét. Bőven elég az, amikor utamba kerül egy-egy démon, és ott kell megmutatkozzon, mit is tudok. Jobban szeretem a békét és a nyugalmat, bár ezekből jó ideje egyre kevesebb adatik, sajnos. Az ittlétem oka inkább az, hogy vigyázzak a verekedőkre. Tudom, furcsán hangzik, de úgy tűnik, elég mélyen belém van kódolva az őrangyalkodás. Vannak napok, amikor senki nem távozik néhány fájó zúzódásnál súlyosabb sérüléssel. Valószínűleg a mai is ilyen lesz.
Békésen kortyolgatom a tonikomat, miköben az aktuálisan küzdő két férfit figyelem. Jócskán liheg már mindkettő a fáradtságtól, de az biztos, hogy a gőzt kieresztették. Na igen, ha nem tudnak komoly sérülést okozni egymásnak, akkor bizony elhúzódnak kissé a meccsek. Itt már az számít, ki bírja tovább. Végül egy jól sikerült ütés földre viszi az egyiket, és nem is tud felállni onnan. Csak fekszik a betonon, és gyűjti az erejét, hogy ki tudja vonszolni magát a felfestésen kívülre. Addig az ellenfele begyűjti a gyér tapsot, és a hurrogásokat, aztán az egész elveszik a fogadók véleménynyilvánításainak zajában.
Ekkor nézek körül alaposabban, és pillantok meg egy ismerős arcot. Ösztönösen elmosolyodok, ahogy felállok az asztaltól, és a pult felé indulok. Odaérve nekitámaszkodok a szebb napokat látott fának, és Natalie felé fordulok.
- Leharcoltnak tűnsz.
A szó legszorosabb értelmében. Nem kérdezem meg, hogy szándékában áll-e ma este még több sérülést összeszedni. Semmi közöm hozzá. Bár tény, hogy jobban örülnék, ha nem járna ilyesmi a fejében. Ilyenkor eszembe jut, milyen könnyen meg tudnám gyógyítani az övéhez hasonló sérüléseket, de hiába viszket bennem a késztetés, tudom, hogy nem lehet. Itt még óvatosabbnak kell lennem, mint bárhol máshol. Nem minden vadász kezeli szelektíven az angyalokat a démonoktól, ami bár szomorú, valahol igazat kell adjak nekik. Ettől függetlenül a kollektív diszkrimináció mégiscsak őrültség.
Kortyolok egyet a tonikomból, miközben a hátamat fordítom a pultnak, és a következő meccsre készülő párost figyelem, és csak akkor fordulok vissza Natalie felé, ha van kedve beszélgetni.
music: Írózene
reveal your secrets

Natalie Rossmyra


Never Club - Page 2 3e08e4eb076ed95d98f103cfa6300fa953efe2db

☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
481
☩ Rang :
Szemtelen fehérnép
☩ Play by :
Meghan Ory
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Ápr. 28, 2019 8:32 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next


Just another Day
Samandriel & Nat
──────────── ────────────
« Szószám; 451 • Zene; No Apologies»
«Sometimes Angels sing
to you in the wind
all you have to do is
Listen
Nem mondanám, hogy a vadászok teljes mértékben rendet tudnak tartani a városban. Az emberek gyarlók, nap, mint nap látjuk, mégis életünket adjuk értük. Akkor is, ha tudjuk, hogy a város bugyraiban vannak olyan helyek, amelyek nem éppen azért jöttek létre, hogy védjék az embereket. Sőt! A pénzéhes - habár nem tudom, hogy mit kezdenek vele - fajtából valók elég komoly összegeket képesek nyerni egy-egy éjszaka alatt.
Lépteimet gyorsan szedem a lépcsőn le. A fény gyéren világít idelent, a vaskos, régi vasajtó előtt pedig egy marcona alak áll, két kezét karba fonva. Igazából nem hinném, hogy sok időmbe telne, amíg a földre küldeném a szteroidtól felpumpált alakot, mégis a legkedvesebb mosolyommal próbálkozom.
- Ugyan már Fred. Tudjuk, hogy be fogsz engedni. Semmi okom becsukatni a helyet - vigyorgok rá önfeledten. Nem először járok itt.
- Résztvevő leszel ma? - kérdezi recés hangján. A hátamon is feláll tőle a szőr. Néha értem, hogy miért ő vigyázza az ajtót. Fejemet megrázom, majd vállamat is felvonom hozzá, amibe fájdalom hatol. Nemrég bánt el velem a démon, két kutyájával. Karom még repedt, vállam sem jött rendbe teljesen, a bordáimról pedig ne is beszéljünk.
Mégsem tudnám azt mondani, emiatt, hogy nem. Ma rám nem számíthatnak. Fred sem szól többet, eláll az utamból, sőt! Még az ajtót is kinyitja nekem.
Egy sötét folyosóra érkezem, ahol csak egy lámpa ég, az is gyengén. A végén egy újabb ajtóval. Egykor fehér lehetett, ma már teljesen megkopott, arra pedig igényt senki sem tartott, hogy újra lefesse. Az épület pincéje, ugyanis teljesen más célt szolgál.
Könnyedén nyitok be a poshadt levegőjű terembe. A hatalmas pincét egy fal sem választja el egymástól. A falaihoz asztalok és székek vannak tolva, jobb oldalt egy pult húzódik, szerény italválasztékkal. Középen pedig egy ringnek nem igazán nevezett üres tér helyezkedik el. Igazából a “ring” csak annyiból áll, hogy hatszor-hat méteres körbe egy piros festék van felfestve. Benne pedig emberek csépelik egymást, az idióta emberek, pedig fogadnak, hogy éppen ki fog nyerni. A pulthoz nyargalok rögvest, bekötött kezemet a pultra helyezem és egy sört kérek. A kérdést itt is megkapom, felmutatom karomat, de vállamat is megvonom.
- Még nem tudom - nem vagyok egy világbajnok. Mégis évek óta járok ide, hogy levezessem a feszültséget. Persze senki sem tudja sokszor, hogy hol szereztem monoklit az arcom alá, hogy miért véraláfutásos az oldalam, miért lóg a karom, a kelleténél jobban.
Hátamat a pultnak vetem, az italba pedig belekóstolok. Szerencsére nem hugymeleg. Megszemlélem a közönséget, de a készülődő feleket is. Mind férfi - mily meglepő. És mind azért van itt, hogy a világvége hangulat miatti gőzt kieresszék. Vétek lenne a helyet bezáratni, ki tudja, hogy a sok felgyülemlet feszültséget hol vezetnék le.
Könyököm a pultnak vetem - a balt, az épet. A jobban fogom az üveget és a testem mellé eresztem.
reveal your secrets

Hell or Heaven


Never Club - Page 2 VQSi8OZ
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
1136
☩ Rang :
Staff
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Szept. 16, 2018 5:58 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next


***
Szabad a játéktér
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Márc. 26, 2017 3:10 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next


Abaddon & Leviathan
Ha óvatosan szórakozunk, az már nem is szórakozás.


A cigaretta rohamosan fogy. Füstje bár gomolyogva tör elő belőlünk, hamar elillan idekint. Nem úgy mint odabent, hol vágni lehetne, szinte már a szagokkal együtt. Elregéltem neki indokaim, legalábbis a könnyebben kimondhatóakat. Több kérdése pedig nincs. Ennyi volt, mégis, egyelőre elég. Talán, egyszer, valamikor még összefutunk vele ebben a lebujban, de semmiképp a közeljövőben. Arra is ügyelnem kell, hogy előtte ne legyek más, csak az emberi nő, kit ma este volt szerencséje megismerni egy kicsit. Ha a Pokolban rám lelne, nem lenne egyszerű magyarázkodnom. Persze, még mindig ott a megszállás lehetősége, onnantól kezdve viszont nem lennék több egy démonnál, kinek porhüvelyéből ki tudja, lehet megpróbálna elűzni. Az pedig felesleges. Ha sikerrel is járna, akkor sem kapna belőle többet egy üres testnél.
- Talán. Erre nincs garancia - szögezem le.
Közel sem biztos, hogy szerzek legközelebbre kellő bölcsességet. Azt sem tudom valójában, hogy mire értette ezt pontosan. Meglehet, úgy véli, elszalasztottam egy alkalmat, ami lényegében igaz, ha álcám szemszögéből szemlélem az eseményeket. Korábbi merészségem ellenére megfutamodtam, mikor zavartalan szólhattak volna ajkaim.
- Jó éjszakát! - köszönök el én is tőle.
Nem szükséges visszamennem az épületbe. Mindenem megvan, amit magammal hoztam, így várok még egy keveset, mielőtt én is megindulnék. Csupán addig, hogy elhagyja a sarkot és leforduljon. Utána odébb állok, kezdetben követve nyomát, hogy az ellenkező irányba haladva, kereshessek egy elhagyatottabb helyet, ahol átjárót nyithatok a Pokolba.
Fejem felkapom, mikor ismét megszólal. Emlékszem jól a tőle kapott becenévre. Ajkaimra mosoly ül ki megjegyzését hallva. Vigyázok magamra, ha tudnád, hogy mennyire...
- Te is - mondom végül újabb búcsúzkodás gyanánt, mielőtt eltűnne szemem elől.




reveal your secrets

Abaddon


Never Club - Page 2 Tenor
☩ Történetem :
☩ Reagok :
356
☩ Rang :
Lovas, a Háború
☩ Play by :
Cam Gigandet
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Márc. 25, 2017 12:26 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next


Leviathan & Abaddon
Szárnyalj szabadon, engedd csak, hogy irányítson a Haragod



Élesen parázslik fel a cigaretta vége miközben várom válaszát. A szemem le nem veszem immár az övéről, mélyen fúrom bele, figyelem, fürkészem. De a szám szegletében megbúvó parányi kis mosolykezdemény a világ minden pénzéért nem akarna lelohadni onnan. Végül csak belátja, hogy választ kell adjon. Ad is, mondjuk. Némán hallgatom szavait. A történet végére elmosolyodom. A utolsó tüdőt izzító szippantás. Aztán pár pillanatnyi odabent tartás következik, szem lehuny egy pillanatra, tényleg nem tudom mit élveznek ebben annyira, de nem is érdekel, most épp jól esik, nekem ennyi épp elég. Végül lassan szabadulok meg a tejszín felhőtől enyhén oldalra tolva ki azt, mégse az arcába. Szemem nyílik komótosan de ekkor nem rá nézek, hanem az idő közben arcom magasságába emelt szálat veszem szemügyre, mintha ő itt sem lenne. Egy apró maradék füstgomolyag még jut a rövidre égett szálacskának is melytől még egy utolsó felparázslik, amolyan utolsó próbálkozás, erőtlen küzdelem a végzet ellen. Ujjaim közt parányit megmozgatom.
- Hát eddig tartott.
Jegyzem meg, és csak ekkor fordítom felé acélos szemeim.
- Legközelebb majd bölcsebb leszel.
* Biztató - vagy kevésbé biztató - félmosoly az ismerős mondat végén. Hogy hiszek e neki avagy sem? Teljesen mindegy, nem számít semmit sem. Talán lehetőséget kapott, talán nem, s nem élt vele. Persze más kérdés, hogy engem csupán érdekelt a valódi vágya, ami benne rejlik benne ott mélyen belül, a "Dokinéni" mögött, túl a mázon túl a külsőségeken, túl minden. De csupán magamban vállat vonva pöckölöm el a csikket mely felizzik miközben perdül néhányat a levegőben.
- Jó éjt.
Fordulok meg és indulok az utca vége felé. Nem messze van egy motel, aludnom kell, hogy gyorsabban helyrejöjjenek a sérüléseim. Pár lépést teszek aztán megszólalok ismét hirtelen.
- Hé, Dokinéni!
Tán még emlékszik az ehhez hasonló mondatra is odabent. Megállok, féloldalt fordulok vissza.
Egy megnyerő mosoly.
- Azért vigyázz magadra.
Parányi kacsintás, egészen apró szinte észrevétlen gesztus. Vannak akik nem szolgáltak rá a pusztulásra. Ő még nem szolgált rá hát miért is vesszen? Azzal fordulok és rövidet igazítok kabátom gallérján majd az utca sarkon végül elnyel a sötétség. Pihennem kell, és készülnöm, lehet az utolsó cselekvésem következik napokon belül...



Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Márc. 22, 2017 11:12 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next


Abaddon & Leviathan
Ha óvatosan szórakozunk, az már nem is szórakozás.


Ha valaki, hát én rászolgáltam a köszönetnyilvánításokra. Abaddontól, az Úrnőmtől és sokan másoktól, csak egyesek képesek erről rohadtul megfeledkezni. Ehhez azonban már hozzászoktam. Ez az én sorsom, hiába próbálok mindig küzdeni ellene. Egyesek esetében már az is nagy öröm, ha egyszer kinyögik azt az aprócska szócskát. Mások pedig elárasztanak vele, mitől ugyan kevésbé érzem magam kitüntetve, mégis, értékelem, hogy megteszik.
- Elég sokan ismerik ahhoz, hogy nekem is ajánlják - jegyzem meg.
Kérdést ugyan egyelőre nem tesz fel, mégis kisejlik. Mit keresek itt igazán? Miért vagyok egy démonokkal tömött helyen ember létemre? Legalább még mindig elhiszi, hogy az vagyok, bár ez valójában nem is kérdéses. Túl sokat gondol. Vagy pont eleget? Híre van a helynek, még az alvilágiakkal teli városban is. Nem sok ember fordul meg odabent, csak azok, akik nagy pénzt akarnak kaszálni, abban a hitben lebegve, hogy képesek elverni egy démont a ketrecben. Idióták. A másik, kisebb fele pedig fogad, ugyanakkor kevés olyan borult elme van, ki nagy nyereményért jön egy olyan helyre, hol bármikor kinyírhatják egy pöccintésre.
- Jól van, elkaptál! Tudtam, milyen helyre megyek. Aki ajánlotta, felkészített rá, ugyanakkor azt is mondta, hogy nagyobb tétek ugrálnak egyik kézből a másikba. Ez vonzott és a kíváncsiság. Az emberek erejét meg lehet becsülni abból, ahogy kinéznek. Ha alaposan figyelünk. Tudni akartam, hogy veletek is így van-e, de... Rá kellett jönnöm, hogy ha nincs az az incidens, azt sem tudtam volna megmondani, hogy halhatatlan vagy - magyarázom, kissé zavartan.
Elmosolyodom lebukásomon. Szemeibe nézek, hogy tudja, igazat beszélek. Egy részem, igazat szól, az pedig elég, ha ő uralkodik vonásaimon. Arra, hogy mi a vágyam, egyelőre nem felelek. Mintha csak remélném, hogy hosszabb magyarázatom elég arra, hogy elterelje róla figyelmét, ennek ellenére nem állom soká pillantását. Tekintetem elvándorol arcán, majd mellkasán állapodik meg, mielőtt néhány másodperccel később visszatévedne képére egy nagy levegő után. Összeszedtem bátorságom, ha kérdezi, hát most már ideje felelni. Egyébként sem hagyna menekülni, ha annyira érdekli, amit azért kétlek. Arról nem is beszélne, hogy nyilvánvalóan lepattintana. Se neki, se nekem nem áll rendelkezésünkre sok szabadidő. Nekem főleg nem, mikor az ő határidejével dolgozom.




reveal your secrets

Abaddon


Never Club - Page 2 Tenor
☩ Történetem :
☩ Reagok :
356
☩ Rang :
Lovas, a Háború
☩ Play by :
Cam Gigandet
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Márc. 21, 2017 8:29 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next


Leviathan & Abaddon
Szárnyalj szabadon, engedd csak, hogy irányítson a Haragod



A félhomályos szűk utcára kevés zaj szűrődik ki a benti eseményekből. Egy háromfős kis csapat fordul be a nem túl messzi sarkon és vonulnak el mellettünk. Csak egy kóbor pillantást vetek rájuk, nem érdekelnek, de szeretem tudni mi vesz körbe. Két fickó meg egy nő. A nő megbámul minket főként Leviathant veszi szemügyre, de végül nyílik az ajtó, s némi tompa ütemes zene dallama tódul az utcára, hogy aztán ahogy csapódik az öreg vasajtó a helyére, úgy ismét csendet eresszen a kint lévőkre.
- Valóban nem, de ha rászolgálnak, hát miért ne.
Mosolyodom el enyhén megvonva vállam, reagálva a megjegyzésére.
A cigarettámból sem fukarkodok, adok én szívesen ha kér, és így is tesz. Egészen parányi mosoly ül orcámon, szinte észrevétlen, fürkészem a tekintetét, az íriszeibe mélyesztem a sajátom. Riadt kis őzike képét festi le. Szavaira egészen aprót mozdul a mosoly.
- Amit, szeretnél. Amiért egy olyan helyre jöttél amit kevesen ismernek.
Kezdek bele a boncolgatásba s közben szippantok egyet, fehér szín gomolyag hagyja el ajkaim az ég felé ahogy enyhén felnézve szabadulok meg a füsttől.
- Tudtad mire számíts a helyen, máskülönben nem léptél volna be azon az ajtón ott mögöttem. Tudtad kik járják, csupán kerested a megfelelőt. Bosszú, hatalomvágy, tán a szimpla kíváncsiság, vajon mi vezérelt? Tehát mi a vágyad?
Acélos szemeim le nem veszem az övéiről, eszem ágában sincs megfélemlíteni csupán boncolgatom azt ami szerintem lehetséges. Nagyjából az, hogy egy halandó tudomást szerez a helyről ahol a magunkfajta leledzik, ugyan mi másért jönne mint megkeresni azt akivel alkut köthet cserébe a lelkéért? De olyasmi nem kell amit önszántukból adnak, annak semmi értelme. Persze nyilván lehetnek más okok is, épp ezért kérdem ily módon mert valahol érdekel, hogy vajon mi vezérli ilyenkor az embert. De a rossz hír, hogy én ma nem lélekért jöttem ide. Míg várom mit reagál egyet szívok még, közel a vég.


Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Márc. 20, 2017 9:26 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next


Abaddon & Leviathan
Ha óvatosan szórakozunk, az már nem is szórakozás.


Figyelem minden mozdulatát. Ahogy elkapja a doboz gyufát, majd meggyújtja a szájából kilógó szál cigit. Az este tapasztaltakhoz hozzácsapva, úgy összességében örülök, hogy nem kell vele megküzdenem. Rég volt már olyasmiben részem, a gyakorlatból is kiestem a csendes gyilkolások, vagy épp rövid üldözések utáni ölések sűrűsödésével. Álmában valószínűleg le tudnám ölni, főleg, ha észre sem veszi jelenlétem, de... Erre nem valószínű, hogy sor kerül. Ha tesz is valamit és kiderül, márpedig azon vagyok, hogy ha így van, akkor kiderüljön, vélhetően Ashtaroth lesz az, ki majd kihívja maga ellen, megmutatva, miért is ő a Pokol Háborúja. Én pedig ott leszek, hogy mindezt végignézzem. De előtte! A fegyver. Óznak még el kell vinnie az előttem álló fickóhoz. Jelentenem kell úrnőmnek, és... lényegében ennyi.
- Ezek szerint nem osztogatsz ilyesmit sűrűn - mosolyodom el.
Ahogy lényegében senki a pokolban. Egyeseknek kimondottan nehezére esik kinyögni ezt az apró szócskát. Egy-két slukk nem árthat, úgyhogy elfogadom a felkínált lehetőséget. Igaz, így gyorsabban elfogy az a szál, de nem érdekes. Emberi mivoltom egyébként is vacillál. Gondolkodik azon, megkíséreljen-e az előtte állótól társaságot kérni mai tombolásához. Bevallom, kecsegtető lehetőség. Démonként minden bizonnyal belevágnék, de így... Egyébként sincs rá időm, úgyhogy marad a józan ész, na meg az emberi gyávaság, mi azért a Dokinéniben is megtalálható. Mégiscsak egy pokolbélivel társalog, ami ugyan elég izgalmas a maga módján, pláne néhány feles után, mégiscsak a lelkét követelheti alkudozás közben. Arról pedig már rég lecsúszott. Ha tudná, milyen rég...
- Csak utánad hoztam a gyufád. Mit szeretnél, mit mondjak emellett? - fújok visszavonulót bátorságomnak.
Próbálok meghátrálni, finoman, bár vélhetően így is elég észrevehetően. Gondolatok ezrei cikáznak át elmémen. Eddig tartott az alkoholból merített merészség. Más a társalgás egy alakkal, akiről idő közben kiderül, hogy démon és más az egyéb elfoglaltság ugyanazon illetővel. A végén még összetörne.




reveal your secrets

Abaddon


Never Club - Page 2 Tenor
☩ Történetem :
☩ Reagok :
356
☩ Rang :
Lovas, a Háború
☩ Play by :
Cam Gigandet
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Márc. 19, 2017 5:03 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next


Leviathan & Abaddon
Szárnyalj szabadon, engedd csak, hogy irányítson a Haragod



Ugyan még néhány meccs hátra volna a klubban, de én nem azért jöttem, hogy bámészkodjak. A könnyes búcsú megvolt és már is az utcán találom magam, széles sikátorutca, nem messze tőlem csatornafedőből fehér gomolyagként száll fel a forró levegő hála a kinti hidegebb időnek. Parányi esőcseppek potyognak a magasból, néhány engem is eltalál. Hamarosan nagy zivatar lesz de még csupán az előszele. Cigarettával a számban kutatom kabátom zsebeit de a rossebnek se lelem a gyújtómat. Már épp azon agyalok, hogy rossz filmekbe illő módon ujjam hegyéből gyújtok lángot s azzal bírom működésre a bagót. De hirtelen hang üti fel a fülem, reflexből fordulok arra s fejem félrerántva kapom el a felém röppenő fekete dobozkát. Rövid mosollyal bólintok szavaira, ahogy a dobozt kinyitom és két szálat húzok ki. Végigsiklik a gyufa az érdes felületen. Szikra pattan és apró fény villan. Hamar mélyet szívhatok a gyufát pedig lerázva vághatom az utcára. Egyet perdül a kissé már nedves talajon még végül végleg kihuny.
- Három köszönöm egy este alatt. Egyéni rekord.
Jegyzem meg mert hát ez ugye a harmadik amit kapott ha mindet számolom. Fújok egyet aztán ha már odatipegett hozzám mint valami ragadozó akkor felé is nyújtom, hátha kér egy keveset. Éles üvegcsörrenésre fordítom a fejem a sikátor másik végébe, ahol csak pislákol a lámpa. Hangos nyivákolás és fújtatás töri meg a csendet. Csak két macska lökött félre egy üveget viaskodás közben.
- Hallgatlak. Egy szálnyi időd van.
Fordulok vissza felé parányit mosolyogva, mert továbbra is úgy gondolom nem véletlenül jött oda, kell neki valami, vélhetően alkut akar. Legalább is nem tudva a háttér információkról egyértelműen erre gondolna bárki. A szemeit fürkészem saját acélszín íriszeimmel. Mintha csak bele akarnék látni a fejébe. Tudja mi vagyok, tudja mire vagyok képes, mégsem tart tőlem, hát nyilván emiatt kereste a társaságom, szóval várok kicsit. Egyik kezem zsebre dugva, másikat szabadon hagyom a cigarettámnak. Lassan gyúl a parázs és lassan fogy a szál. Egy hűvös szellő szalad be a szűk utcába felkapva néhány, még nem nedves újságot. Az egyiken épp az új polgármester arcképe díszeleg...


Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Márc. 15, 2017 11:26 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next


Abaddon & Leviathan
Ha óvatosan szórakozunk, az már nem is szórakozás.


Egyelőre nyugton hagyom a nekem szánt poharat. Fő a mértékletesség, főleg, ha egy gyenge nő az alvilágba keveredik. Ügyelnem kell magamra. Kijelentése viszont látható módon elgondolkodtat. Na igen, mégis ki jelentené ki nyíltan, hogy őt a rombolás élteti egy ilyen harcban? Nem mintha a ketrecben sok dolgot tudna tönkretenni, de egy éppenséggel mindig akad. Valaki, akit ezek szerint nem csak kiütni akar, sokkal inkább... elpusztítani. Ez egészen démonhoz illő gondolat, s ha összeteszem azzal, amit Ashtaroth mondott róla, még bele is férne az előzetesen kialakított képbe.
- Érdekes választás - állapítom meg végül emberi nézőpont alapján.
Lehet, hogy következő megjegyzésével csupán viccelődni akar, ennek ellenére én még ha kicsit féloldalasan mosolyogva is, de magamra mutatok. Engem bizony még nem ütöttek ki. Emberi mivoltomat, legalábbis. Ő amolyan jó kislány volt sokáig. Elindult az orvosira, de rátalált a fogadásra. Ezzel oda a karrier, viszont megtalálta kedvenc munkáját, amivel valljuk be, könnyebb is pénzt keresni. Nem mintha szüksége lenne rá az orvos apja és a bajos bátyja mellett. Igaz, így legalább bőven futja óvadékra az utóbbinak. Létezik még ilyesmi egyáltalán? Ezzel meg is mutattam neki az illetékes személyt. Szerencsére ő nem talált atomfizikust.
Közeledtére eltűnik mosolyom. Figyelem őt, egészen közelről tanulmányozva arcát. Nekem nem árthat megfigyelni a lehetséges ellenséget, álcám viszont... úgy néz fel rá, mint akit megbabonáztak. Először a sebekre tereli tekintetét, mintha csak azt figyelné. Aztán áttéved az ép területekre, mint például a szájra, mi folyamatosan beszél hozzá, majd egy pillanatra elveszik a szemekben. Láthatóan szívesen tombolna az előtte állóval. Aztán mindez egy pillanat alatt eltűnik, mikor Abaddon láthatóan távozni készül. Engem ez felidegesítene. Valószínűleg mennék a ketrecbe és kidekorálnék néhány képet, de az én vagyok. Nem a... "Dokinéni".
- Nagyon... szívesen! - szólalok meg érezhetően nehezen, aztán visszafordulok a pult felé.
Ujjaim ott felejtett poharam köré fonódnak, de csak miután a démon megindult kifelé. Olykor még rá sandítok, s mikor ténylegesen kiér, kiürítem a poharat. Kár lenne veszni hagyni, még akkor is, ha nincs hatása. Rám. Azt hiszem, ennyi volt mára. Egyetlen nő sem menne utána egy ilyen elválás után, helyette inkább maradna, elmélyedve a csalódottságban. Akkor, ha nem bukkanna rá, amire én is. Arcdekoráló uraság itt felejtett valamit, mit kezembe véve nézek még egy kicsit. Aztán megindulok. Arra, amerre ő is tette. Ez egyfajta kapaszkodóként szolgál álcámnak, ki mostanra azon gondolkodik, hogy megfogadja a tanácsot. Megpróbálja megszerezni azt, amit akar.
- Ezt elfelejtetted! - dobom felé a szájában lógó cigi meggyújtásához elengedhetetlen eszközt, amint meglátom odakint.
Amíg az elkapásával foglalkozik, én közelebb sétálok. Lassan, keresztbe font karokkal melengetve magam, végtére is most vágtattam ki a melegről, ami odabent talán már túlzóan nagy is.




reveal your secrets

Abaddon


Never Club - Page 2 Tenor
☩ Történetem :
☩ Reagok :
356
☩ Rang :
Lovas, a Háború
☩ Play by :
Cam Gigandet
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Márc. 14, 2017 8:58 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next


Leviathan & Abaddon
Szárnyalj szabadon, engedd csak, hogy irányítson a Haragod



Ahogy hallgatom szavait apró mosoly kúszik orcámra, ezt láthatja is ha már oldalra sandít. Valóban az sem épp rossz módja a tombolásnak ezen nincs mit taglalni. Csak jó kiprovokálni, hogy az emberek mondják ki amire gondolnak. A nyers őszinteség. Mondjuk ez elég ironikus ha belegondolok az utóbbi napokba, meg az elkövetkezőket. Bár ha már így belemegyek akkor az is igaz, hogy csupán egyetlen egy hazugság lesz az egész mondandómban. Minden más valóban a nyers igazság, tehát nem hazudtolom meg magam, csak részben, ez amolyan kiskapu, végül is ezekből élünk nemde? De ez majd a holnap zenéje. Apropó holnap. Hamarosan Ashtarothal összecsapok. Addig pedig még akad némi dolgom. Bár a társaságom szimpatikus, jól szórakozunk, vagy csupán a látszat? Én részemről igen a többi meg kit érdekel, engedd el magad.
- Úgy legyen!
Emelem poharam a kijelentésére és kortyolok is egyet miközben újra kérdez, kis kíváncsi kacsa. Aprón elmosolyodom.
- A rombolást.
Tehát inkább az előbbi, vagy is a behúzás. No persze ennek is sok fajtája van, rombolni, pusztítani nem csak ököllel lehet ugye.
Okos következtetésére csupán helyeslőn bólintok viccelődve a dolgon.
- Mutass olyat akit még nem
Vigyorgok, persze ironizálok és választ sem várok, csak humorizálok. Nyilván nincs olyan kit ne vertek volna még le, vagy ne verné majd le valaki a jövőben...
- Egyszerű a képlet.
Fordulok felé.
- Ha kell valami, vedd el.
Lépek közelebb egy rövidet, hogy szinte éppen mellette legyek.
- Ha akarsz valamit, szerezd meg.
Ekkor már pont előtte állok, kínosan közel, galád kis mosolyom ott húzódik arcomon. Kicsit elfordítom fejem, hogy egy újabbat szívjak a bagómból és letüdőzés után az ég felé távozzon.
- Én ilyen egyszerűen élek.
Majd vissza rá. Érti ahogy akarja, majd gondolkodik rajta, vagy nem. A mosoly sokat mond, átlátszó vagy tündérke. Ok nélkül nem jöttél volna egy vadbaromhoz, akarsz Te valamit ez egyértelmű. Halandónak gondolom, épp ezért az alku volna a kézenfekvő. De most nem vagyok alkudozós kedvemben. Ezért csak húzom kicsit.
Így hirtelen szólok megtörve a kialakult pillanatnyi kínos csendet, már nekem semmiképp sem az, aztán lehet neki sem, fene tudja.
- Nos.
Hajtom fel az utolsó kortyot is a pohárból, ha kell rendezem a számlát.
- Kösz az italt.
Kacsintok rá röviden.
- Meg persze az ápolást!
Mutatom fel a jobb kezem mi mostanra lehet, hogy be is gyógyult és a sebeknek hűlt helye.
Az egyetlen érdekes személy itt áll éppen előttem, ezért még csak körbe sem nézek, elindulok kifelé egy rövid biccentés után melyet köszönésnek szánok a kialakuló hangzsivajban melyet a ringben kialakult soron következő kalamajka okoz. A két barom áttörte a ketrec egyik falát. Ideje távoznom, 2 nap még és következik az esemény. Fel kell készülnöm rendesen. Kezdetnek például nem ártana rendbe szedni magam.
Egy határozott mozdulattal tárul fel a vasajtó mely egy sikátor utcába vezet. Az eső enyhén csepereg. Felnézek, két csepp vágódik orcámra. 2 nap. Még kettő. Egy hanyag pöccintéssel szabadulok meg a csikkemtől. Aprón megcsóválom a fejem ahogy a benti lányra gondolok, eszelős egy némber annyi szent, de azért megmosolygom. Majd a zsebembe nyúlok és újabb szálat veszek elő. Rágyújtani készülök, persze ki tudja eljutok e addig, mert éppen nem lelem a gyújtósom...




Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Márc. 14, 2017 2:09 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next


Abaddon & Leviathan
Ha óvatosan szórakozunk, az már nem is szórakozás.


Mivel először sem kérdezett rá, nem hittem volna, hogy most megteszi. Vagy tényleg ennyire nem figyelt volna előző alkalomkor? Mindegy, nem titok, akár el is mondhatom neki, emberi álcám miféle tombolással vezeti le a feszültséget. Tekintetem leveszem a ketrecről és a mellette ácsorgó ürgéről, kinél az oda szóló belépőket lehet megváltani.
- Maradjunk annyiban, hogy nem csak kevesebb vérrel jár, de kevesebb ruhával is - pillantok rá, majd vissza az egymást püfölőkre.
Hallgatom beszámolóját és észrevételeit. Figyelmesen, minden egyes szavát próbálva megjegyezni ennek látszata nélkül. Ezért sem fordítom felé fejem. A végzettség említésére elmosolyodom. Milyen lehet egy kigyúrt atomfizikus, aki attól sem riad vissza, hogy bemásszon egy ketrecbe? Ha pedig mindemellett nem úgy fest, mint egy troll, hát... nem rossz kombináció. Főleg, ha egy emberről van szó. A démonoktól sokkal nehezebb megszabadulni.
- Ha valaki ott köt ki egy atomfizikusi végzettséggel és nyer is, talán kipróbálom - jegyzem meg.
De csak mert arra elég kicsi az esély. Valószínűleg torkomon akadna a cigifüst, ha most ide állítana elém egy atomfizikus ketrectitánt. Ennek ellenére az adott szót illik betartani, így ha előfordulna, nos... bevállalom, hogy elviselem azt a néhány kapott ütést. Talán arról is meggyőzhetem, hogy adjon néhány tanácsot, vagy egy gyorstalpalót a halál elkerülése érdekében.
- Mit élvezel benne jobban? Azt, hogy behúzhatsz másoknak, vagy azt, hogy kitalálhatod, mit lép az... ellenfeled? - érdeklődöm, amint befejezi az erre vonatkozó magyarázatot.
Tisztában vagyok vele, hogy nem árt némi ész, ugyanakkor... ismerek olyanokat, akik többre mennek az erejükkel, mint a szürkeállományukkal. Elég sokat, ami azt illeti, de hát nem lehet nekik felróni. Elégszer. Szavaiból ítélve túlteng benne a küzdőszellem. Persze, valószínűleg úgy lennék vele én is, hogy ha már egyszer mindenképp a halál vár, legalább tegyek akkora kárt a másikban, hogy utánam beledögöljön ő is. Vagy legalább emlegessen még egy darabig. Az más kérdés, hogy lehetőleg elkerülöm az efféle eseteket. Csak akkor megyek veszélyes övezetbe, ha van legalább két tervezett kiutam onnan, s ha mégsem jönne be egyik sem, hát keresek egy harmadikat. Élve többet érek, nem csak magamnak, de a Pokolnak is.
- Tehát igen - közlöm saját magammal a kikövetkeztetett választ.
Fogalmam sincs, mennyire hihetek ennek, de nem úgy tűnik, hogy hazudna erről. Főleg, hogy reálisan kezeli a dolgokat. Bárhol, bármikor akadhat jobb és erősebb. Bár nálam jobbat nehéz lenne találni.




Ajánlott tartalom
reveal your secrets



Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 4 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett TagjainkFajaink létszáma



●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 24 felhasználó van itt :: 2 regisztrált, 0 rejtett és 22 vendég :: 2 Bots

• Fajaink száma •
Arkangyal
1/1
Leviatán
7/3
Angyal
1
Démon
6
Bukott Angyal
3
Ember
4
Félvér
2
Harcos Angyal
5
Vadász
5
Nephilim
2