Omnen dimittite
spem, o vos intrantes!
Staff, és tagok által keresett karakterek

 
• Aethiops non albescit - Loki & Raguel •
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Feb. 28, 2017 2:04 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next


-Nem tudom, sok rajongóm van - tovább simogatom a gyönyörű angyal lány arcát, és elgondolkodva figyelem, hatalmas, csillogó szemeit. A pokolba is, nagyon hiányzott már! Nem is érdekel, hogy szinte biztosan minden testvére nekem esne, ha tudnák hol vagyok, és nem a jó értelemben. Aztán viszont szabályosan megrémülök attól amit hallok. Igen, nemrég még arról ábrándoztam, hogy ő segít majd feljebb jutni a pokol ranglétráján, és hiába nem a pokolban teremtettek, vele az oldalamon eljuthatok a legmagasabb pozícióig. Bármennyire is jól állna neki azonban a páncél, amiben elképzeltem, azóta meggondoltam magam, túlságosan is.
-Nem fogsz elbukni. Te vagy a legcukibb angyal, és a cuki angyalokat nem küldik pokolra. De ne beszéljünk erről most. Gyere velem.
Ujjaim átkulcsolom az ú ujjain, és magammal húzom, be a házba, aminek a tetején találkoztunk. A szobába lépve meggyújtok egy gyertyát, mire lángra lobban mind a kétszáz, amit szétszórtam itt a különböző poncokon, és szekrényeken. Az túlzás, hogy a terem fényárban úszik, de szerintem egészen hangulatos ez a világítás így. A szoba közepén lévő asztalon csak két gyertya pihen, ezeket külön gyújtom meg. alatta ott vár Raguelre egy csokor rózsa, és a sült hús, ami tényleg jobb, ami tényleg jobb, mint a konzervek, amikkel a "kolostor" volt megtömve.
-Mielőtt megkérdeznéd, nem, nem tudtam, hogy pont ma jársz majd erre.
Kihúzom előtte a széket, majd én magam is helyet foglalok vele szemben. A kukorica...nos az sajnos tényleg konzerv, ám a főfogást egész jól megcsináltam. Nem csoda, most készítettem el huszadszorra legalább.
Továbbra sem tudom levenni a szemem vendégemről. Jól eső sóhaj hagyja el az ajkaim, és mosolygok rá. Olyan hihetetlen, hogy végül minden a terv szerint ment...egy dolgot kivéve.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Raguel


Aethiops non albescit - Loki & Raguel 20zpnk7
☩ Történetem :
☩ Reagok :
108
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Feb. 26, 2017 8:48 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next



Loki & Raguel
Az elmúlt hetekben, hónapoban ha éppen nem a munkám végeztem, rá gondoltam. Vártam már, hogy elindíthassam azt a láncreakciót, amely mindent megold, de ahhoz is sokakkal kellett beszélnem, még többekkel egyezkedni és arról nem is beszélek, hogy mennyi angyalnak kellett a problémájában segítenem. Minden nap minden percét idáig csak ezzel töltöttem. Több száz angyal viszont úgy hiszem elég ahhoz, hogy felkavarjam az állóvizet. Halkan sóhajtva simulok karjaiba, ahogy átölel. Fogalmam sem volt, hogy az ilyesmi milyen jó érzés tud lenni. És tudom: ha az én helyzetemben egy másik angyal lenne, azt mondanám neki, hogy a többiekre kell gondolnia. De valahogy el is fáradtam. Megtettem, amit tudtam. A változások végbe mennek immár nélkülem is: akkor miért ne élvezhetném végre kicsit a szabadságot? Az életet? A szabad akaratot, amelyet kaptunk? Csak most, csak egy picit, szeretnék önző lenni és gondolni magamra... Viszonozni a csókot, amelyet a cinkos mosoly után ajkamra nyom. Elmélyíteni azt, játszani nyelvével. Élvezni a pirultságot, a zavart, mert végre érzem, hogy élek.
A simogatást, a halk suttogást. Érzem bensőmben, hogy majd szétvet ez a fajta érzés, energia. Amikor szerencséjéről beszél, szélesen rámosolyogom.
- Más miért keresett volna? – kérdezek vissza, aztán elmerengek. Vajon, ha én bújnék el itt... Engem megtalálnának? Meghallgatom, ahogy arról beszél, Eris le lett váltva. Halvány mosollyal jutalmazom ezt. Sosem kedveltem, érthető okokból. A kérdésére, hogy én megváltottam-e már a világot, picit megrázom a fejem.
- Az nem ilyen egyszerű. Elindítottam a folyamatot, amely végül elvégzi a dolgot. Remélhetőleg az angyalok kibékülnek, akkor pedig Atyám visszatér majd. Ha pedig visszatér, visszaáll a rend... Úgy hogy... Sajnos szembe kell néznem a ténnyel, hogy bukott leszek, ha eljön ez az idő. – mondom, s ajkaimon még is halovány mosoly pihen. Finoman megsimítom az arcát. Tudom, hogy elfogok bukni, amint lesz, aki ítéletet mondjon felettem. Azonban elfogadom ezt a sorsot, ha ez azt jelenti, hogy időm többi részét ezzel a férfivel tölthetem.





- s4h4h -
x
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Feb. 24, 2017 12:17 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next


Kicsit bánom, hogy sosem fordítottam igazán időt az emberi oldalamra, mert akkor talán nem lenne ilyen meglepő, hogy hogyan válhatott valaki ennyire fontossá a számomra ilyen rövid idő alatt. Kezdetben úgy álltam ehhez, mint egy nagy svindlihez, ez hatalmas átveréshez, most pedig úgy érzem, mintha én estem volna csapdába, és semmi sem tehetne boldogabbá. Az elmúlt hetekben háborúkat vívtam, és nyertem meg. Ellenségektől szabadultam meg örökre, és az egész nem érdekelt kicsit sem, csak az, hogy mikor jelenik meg végre újra az angyal.
-Ez egészen biztosan nem búcsú... - suttogom mosolyogva az ajkaira, s az arcát simogatom, homlokom még mindig az övének támasztva. Aztán viszont valami szöget üt a fejembe, és pár centire hátra húzódom tőle, állánál fogva felemelve az arcát, hogy a szemeimbe nézzen. - Illetve, várjunk. Ha ez a múltkori búcsú volt, ez azt jelenti, hogy még nem üdvözöltelek illendően?
Cinkosan mosolygok rá, mielőtt ajkaink újra találkoznának, hogy most már bátrabban csókoljam meg őt, most, hogy tudom, nem fog ellökni magától. Hosszan játszom ajkaival, végül pedig még nyelvem is befúrom közéjük, hogy aztán kergetőzzön az ő nyelvével. Továbbra is megdöbbent mennyire puha, és selymes a lány mindenhol. Őt érinteni, és csókolni összehasonlíthatatlanul jó érzés.
-Egy búvóhely, ahol csak egy arkangyal talál rám. Közel sem hangzik biztatón...még szerencse, hogy a legkedvesebb keresett. - Újra megsimogatom az arcát, képtelen vagyok abbahagyni. - A pokolban kicsit forró lett a talaj. Miután megszöktél, és ez gyengének állította be Eris-t, sokan felmerültek a régi sérelmeik. Rövidre fogva, a pokolnak van egy új hercege, csak sok munkámba került, hogy idáig eljussunk.
Megpuszilom a homlokát, majd mosolyogva megkérdem.
-És te, megmentetted már a világot?
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Raguel


Aethiops non albescit - Loki & Raguel 20zpnk7
☩ Történetem :
☩ Reagok :
108
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Feb. 22, 2017 2:16 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next



Loki & Raguel
Nem tudom, hogy mire számítsak tőle. Reményeim vannak, hasonlóak, mint mikor elmentem, de a démonoknál sose lehet tudni. Lehet, hogy csak kinevet, kigúnyol. Feszülten figyelem ahogy rám néz. Látom rajta a pillanatnyi hezitálást, végül a csésze, amely a kezében van megborul, szétloccsantva tartalmát eltörik a földön. Amikor visszapillantok a férfire, már sietős léptekkel közeledik. Mielőtt átfutna az agyamon, hogy esetleg támadó szándéka van, megragad, magához ölel és megcsókol.
A meglepettségtől eleinte megfagyok, de egy-két másodperc után bátortalanul átölelve nyakát, viszonozom a csókot. A tea csak édesebbé tette az ajkakat, amely szinte az enyémre forr. Érzem, hogy rossz az, amit teszek. Hiba. Ha eddig valamiféle ismerősként tekintettem rá, ez mostantól megváltozik. Még is jó érzés, kellemesen borzongató, mint mikor a tollaim közé férkőzik a szél. Amikor elhúzza fejét, kissé kipirultan nézek rá. Ez volt életem első csókja. Egy démontól. Aprót nyelek, mert tudom, mennyi mindent veszíthetek. Még is, ahogy az enyémnek dönti a homlokát, gyengének érzem magam ahhoz, hogy nemet mondjak.
Köszönésére halkan elnevetem magam, ahogy arra is, hogy a látásommal viccelődik.
- Azt láttam eddig is, ha úgy vesszük. De ez... Ez a múltkori búcsúd, vagy a mostani üdvözlésed volt...? – kérdezem egészen halk hangon, szinte suttogva, arcát, szemeit fürkészve, néha ajka felé pillantva. Habár tudom, hogy nem követtek, és úgy tűnik, Lokinak sincsenek ártó szándékai, még is megfordul a fejemben, hogy manipuláljam a valóságot, hogy eltüntessem magunkat a világ és a kíváncsiskodó szemek elől. Még se teszem. Nem akarok két felé koncentrálni, csak rá. Az onix barna szemekre, amelyek úgy csillognak, ahogy még nem láttam őket. Kivetüléssel más a világ egy kicsit. Így, a két szememmel látva még is másabb, úgy hogy minden egyes centiméterét megfigyelem arcának, miközben elengedve nyakát, kezeim közé fogom állkapcsánál fejét. Fura ilyen közel lenni valakihez. Egy férfihez. Zavarba ejtő, de kellemes, még az is, ahogy borostája finoman tenyeremet dörzsöli.
- Jól elbújtál a világ elől. Alig találtalak meg. – mondom halkan, szemeibe pillantva.





- s4h4h -
x
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Feb. 20, 2017 6:30 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next


A hatalmas szárnyak susogására kissé összerezzenek. A fiatalabb démonok szerint ennek az az oka, hogy még éltem, mielőtt a Pterodactyl kihalt volna, de valójában ez egy ösztönös félelem minden emberben, épp mint a nyolc lábú dolgoktól való irtózás. Ó, és azok a fiatal démonok...nos igen, a pokolra általában nem a kedves emberek kerülnek, ki gondolta volna. Minden esetre a kezdeti ijedtség után izgatottan fordultam a hang felé.
Tudtam, éreztem, hogy egyszer még újra látom. Teljesen biztos voltam benne, hogy Raguel újra eljön hozzám, azok után, ahogy rám nézett az utolsó közös estén. Pontosan elterveztem, mit fogok tenni, ha újra találkozunk. Csak ülök majd lezseren, bárhol is vagyok, még akkor is, ha egy csata kellős közepén lép mellém, lassan felé fordulok, és amikor megdorgál, mert nem illik levélben elköszönni, csak azt felelem, biztosra akartam menni, hogy ha másért nem is, azért hogy ezt elmondja újra felkeres.
Hetekkel ezelőtt így is tettem volna, de aztán valahogy elpárolgott az önbizalmam. Nem voltam benne biztos, hogy amint hazaér nem döbben rá, mennyire nincs kedve démonok társaságában lenni annál tovább, amíg lefejezni tart őket, vagy netán, valami baja esett mégis. Bizarr érzés volt aggódni valakiért, aki szemmel láthatóan nem én vagyok.
Így aztán, amikor megjelenik a háztetőn, az első hang felőlem egy csörömpölés, az elfelejtett teásbögrém halálsikolya, mit egyetlen gondolatra sem méltatok, miközben odalépek az angyalkához - kissé sietve - aztán szorosan megölelem, és végre jó helyre adom azt a csókot.

Nem tudom mennyi idő telik el, mire meg tudok szólalni, talán pillanatok, talán percek, talán órák? Ha rajtam múlik az utóbbi. Minden esetre aztán csak nagyon halkan szólok hozzá, homlokom neki támasztva, még mindig csukott szemmel.
-Szia.
Ennyi maradt az előre kitervelt mondókámból. Talán nem is baj. Még mindig ölelem, mikor elhúzódok tőle, és a szemébe nézek.
-A szemeid...khmm...végre láthatod, milyen jóképű vagyok...ideje - mondom, zavaromban még mindig nevetve.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Raguel


Aethiops non albescit - Loki & Raguel 20zpnk7
☩ Történetem :
☩ Reagok :
108
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Feb. 20, 2017 6:03 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next



Loki & Raguel
Másnap reggel egy levél várt az ajtó előtt. Elolvasva halkan sóhajtottam. Elment, pedig nem kellett volna. Időt akar nekem nyerni, ezek szerint a többi démon talán már a közelemben jár. Összekapom magam, és végül én is elhagyom a katedrálist. Nem számoltam a napokat, ami alatt elértem a Mennyek első útba eső kapuját. Talán egy hét, sétálva ennyi lehetett, de végül elértem a célomat. Persze az otthon nem igazán úgy fogadott, ahogy azt akartam. Voltak, akik kétkedve, voltak, akik erőszakosan, mások kétségbe esve és örömmel fogadtak.
Amint felépültem, visszanyertem erőmet, újra növesztettem sérült tollaim és az átkot is sikeresen megtörtük a szememről. Fura volt annyi év után újra látni vele... Még is, a színek élénksége, a mozgás, a tájak gyönyörűsége hiányzott már.
Az ez utáni hónapban neki álltam rendbe tenni a családi helyzetet. Illetve próbáltam. Elhintettem a kellő gondolatokat, megtettem, amit kellett. Az, hogy ezután mi történik, hogy a testvéreim hogy döntenek, már nem rajtam múlik. Amíg ezzel foglalkoztam, az eszem nem járt más körül. Ezzel ébredtem és ezzel feküdtem, ha éppen alvásra adtam a fejem. Próbáltam angyalokat az ügyem érdekébe állítani, néhányakat sikerült is. Úgy hiszem, hogy elindítottam egy olyan láncreakciót, aminek végül pozitív lesz a vége.
És azóta pihenek. Legalább is olyasmi, inkább készenlétben állok, miközben elfoglalom magam. Talán fura elfoglaltság épp őt figyelnem. Mintha csak valami rossz dologban sántikálnék, titokban, messziről nézni, mit csinál. Nehéz volt rátalálnom, de nem lehetetlen. Már vagy két hete próbálom rá venni magamat, hogy oda menjek, hogy ismét találkozzak vele. Valamiféle izgatottság fog el, és az utolsó együtt töltött perc pillanata. A semmilyen búcsú... Ma éppen csillagokat figyel, teával a kezében, a kastély tetején. Ideális időpont, hogy végre "szembesítsem". Kell pár perc, amíg végül rá veszem magamat.
Szárnysuhogás hallatszik, majd tőle nem messze, jobbra már meg is láthat, ha a hangra oda pillant. Igazából fogalmam sincs, hogy mit mondhatnék. Szólhatnék a csillagokról, ha már azokat nézi. Kicsit zavartan bámulok rá, aztán mély levegőt veszek.
- Nem tudom, honnan vetted, hogy nem láthatsz többet... De azért most mondom, hogy levélben nem illik elbúcsúzni... – mondom kicsit halk, bizonytalan hangon. Fogalmam sincs, hogy fog reagálni. Lehet, hogy ismét csapdába sétálok, lehet hogy nem. Minden esetre most már fel vagyok készülve.





- s4h4h -
x
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Feb. 20, 2017 2:16 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next


Hátam a falnak döntve figyelem Raguel távolodó alakját. Kicsit bánom, hogy végül nem tettem meg. Na jó, nem kicsit. Nem tudom, jó ötlet-e hagyni elmenni, de így döntöttem, és most már muszáj ezen a szálon haladni tovább. Ez így logikus, és mégis, valahogy nem tűnik helyesnek. Amint becsukódik az ajtaja, lemegyek az itteni dolgozószobámba, tollat ragadok, és végül pecséttel zárom le a papírt, amit aztán becsúsztatok a lány ajtaja alatt, mielőtt tovább állnék.

Drága Raguel!

Nem vagyok jó búcsúzásban, mint ahogy azt meg is tapasztalhattad. Bár elszomorít, hogy többet nem láthatlak, a tudat, hogy hazatérhetsz végre, és biztonságban leszel kárpótol.
Mivel kevesebb mint egy nap múlva haza tudsz térni, úgy döntöttem jobb, ha addig nem vagyok itt. Bőven elég ideig távol tudom őket tartani ahhoz, hogy hozzád már ne jussanak el. Ne aggódj, vigyázni fogok magamra.
Nagyon fogsz hiányozni, de örülök, hogy találkoztam valakivel, aki tényleg megérdemli az angyali jelzőt.

Sok szeretettel,
Loki


Aztán tényleg magára hagyom. Nehéz szívvel, de útnak indulok.


A csapda remekül beválik. akad pár malőr közben, de némi improvizációval sikerül győzedelmeskedni, és pár hónappal később már nyugodtan teázgatok egy elhagyatott kastély tetején, a csillagokat bámulva. Régen azt hittük, ezek az angyalok, vagy valami ilyesmit. Kíváncsi vagyok, melyik lenne ő...
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Raguel


Aethiops non albescit - Loki & Raguel 20zpnk7
☩ Történetem :
☩ Reagok :
108
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Feb. 20, 2017 12:57 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next



Loki & Raguel
Úgy tűnik, végre egyszer nekem is sikerül őt megnevettetnem, nem csak fordítva. Figyelem vidám arcát, amihez ez sokkal jobban illik, mint az a búskomorság, ami az előbb uralkodott rajta. Végül közli, hogy kb 8000 lehet. Halkan elnevetem magam.
- Gondoltam, hogy nem a súlyodra gondolsz. Túl vékony vagy ahhoz. – mondom mosolyogva. Mondjuk ilyen idős kort nem néztem volna ki a jelleméből. Egy-kettőt, de hogy 8 ezer...Legalább ő nem keseredett meg az évek alatt, nem úgy ahogy sok angyal, vagy démon szokott, mikor elérnek egy bizonyos kort. Egyedül, barátok és család nélkül pedig még nehezebb lehetett. Arra a gondolatra, hogy azt hittem, elakar kísérni, felnevet. Kicsit elszégyellve magam pillantok félre. Nem tudom miből gondoltam. Talán abból, hogy a legtöbb démon szeretné tudni a kapuk helyét, hogy majd egyszer, ha eljön az ideje, talán megpróbálják meghódítani a hazámat. Ebből kifolyólag gondoltam, hogy talán Ő is velem tartana, vagy legalább is egy ideig. Bár lehet, hogy inkább más miatt kívántam..?
Kissé meglepetten nézek fel a csalódására "Helben." Ki gondolná, hogy egy démon egyszer majd saját otthona ellen szól? Én nem tudnék a Menny ellen beszélni. Egyes angyalokról igen, de magáról az otthonomról..? Ekkor még mindig ölel, amelyet nem bánok, még ha tovább is tart, mint egy jó baráti ölelés. Halkan sóhajtok, mikor elenged, legalább is vállaimra teszi a kezét.
A szemeimbe pillant, én pedig most először sajnálom, hogy más milyen érzékekkel figyelem a világot magam körül. Hosszú másodperceken át tartó fürkészése, vacilálása már-már zavarba ejt. Sejtem, hogy mit szeretne, de nem akarok az elméjében olvasni ahhoz, hogy megtudjam. Ajkaim kissé elnyílnak, ahogy arcomhoz ér. Ez nem olyan, mint mikor testvéreim simítanak meg. Ez.. annál közelibb, intimebbnek hat.
Végül közelebb hajol, én pedig szinte lélegzet visszafojtva várok. Egy homlokcsók. Halkan sóhajtok, ahogy elenged. Talán a megkönnyebbülés, talán a csók váratlan helye miatt. Szavaira halványan elmosolyodom.
- Bárcsak ilyen könnyű lenne, mint kimondani. De a dolog nagyrészt nem rajtam áll... Mindenképp visszajövök majd. – mondom halkan, egy alig látható mosollyal, és elpillantva róla megindulok a szobámba. Ha holnap el akarok indulni - már pedig miért ne tegyem, ha képes vagyok rá? -, akkor jobb, ha pihenek éjszaka.





- s4h4h -
x
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Feb. 20, 2017 10:55 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next


Nevetve megrázom a fejem. Vajon minden angyal ilyen lenne valójában? Kedves, szerethető, és úgy általában kellemes társaság, ha sikerül túltenni magunkat azon az apróságon, hogy a többség nyitott mellkasi szívműtétet akar végezni a fajtámon, minimális vagy kevesebb sebészi felkészültséggel? Na nem mintha a démonok sokkal több időt töltenének az orvosi egyetemen...
-8000. Mármint, az életkorom, nem a testsúlyom! Arról az igazat megvallva fogalmam sincs. 15-20 kő lehet....vagyis, 80 kiló durván na.
Ez mondjuk csak becslés. Lehet több vagyok. Az igazat megvallva, nehéz pontosan belőni, hisz a naptár feltalálása előtt születtem, de ebbe most ne menjünk bele, fölösleges is lenne, ő sem éppen olyan fiatal,mint amilyennek egy halandó szeme látná. A feltételezésre, hogy vele akarnék menni a mennybe kicsit talán túl korán nevetek fel, és túl hangosan, de ha csak önmagában gondolunk a mennyországra, mint úticélra, akkor ja...nincs az az isten, hogy betegyem oda a lábam.
-Hel-ben már csalódtam, nem szeretnék a Valhalla-ban is. Felelem halkan, és ezúttal komolyan, bár nem a mondandó miatt. Picit talán tovább ölelem, mint illendő lenne, és amikor elhúzódom tőle, kezeim még akkor is a vállain figyelnek, tekintetem pedig elveszik az ő két szép szemében. Nem tudom, meddig maradok még így, azt fontolgatva, meg merjem-e lépni azt, amit szeretnék, miközben mintha az egész kastély izgatottan, lélegzet visszafojtva figyelné, vajon merek-e megint közeledni az arcához. A síri csendben szinte hallani lehet, ahogy a kezem suhan a levegőben, és megérinti Raguel arcát, miközben azon gondolkodom, vajon hallgatózik-e most, és tudja-e, mi az, amit annyira szeretnék megtenni, mi az, amiért alig tudom megállni, hogy ne remegjenek a lábaim, és az ajkaim, s amiről tudom, hogy eléggé veszélyes lenne. Végül hozzá hajolok, és finoman megpuszilom a homlokát, mielőtt elengedném, és ellépnék tőle.
-Úgy lesz. Ha megmentetted a világot, és van kedved utána valamihez...hát, keress fel nyugodtan. Esküszöm, jobb kaját is tudok produkálni, ha nem kell bujkálnunk.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Raguel


Aethiops non albescit - Loki & Raguel 20zpnk7
☩ Történetem :
☩ Reagok :
108
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Feb. 19, 2017 1:22 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next



Loki & Raguel
A kérdésemre egy viccel válaszol, amit halkan meg is nevetek. De mindegy is, nem fontos, hogy mennyi idős, a lényeg, hogy nagyon régóta él ilyen stílusban, szóval biztosan nem ez az első alkalom, hogy magára haragítja a fél Poklot.
- Hát, a súlyod nem foglalkoztatott, de ha már felhoztad, megmondhatod azt is. – viccelődöm kis mosollyal, aztán elmondom, hogy lassan utazásképes vagyok. A reakció nem felhőtlen, hiába próbálja annak leplezni. Egészen könnyű olvasni testbeszédében, de én sose azt figyeltem. Nem a szavak, vagy a gesztusok, a testbeszéd foglalt le, hanem az érzések, amelyek körbe járják.
Mint a harmónia angyala, pontosan tudom, hogy mikor érzi valaki rosszul magát. Az elmúlt napokban Loki hangulatát is épp úgy megfigyeltem, mintha csak egy angyaltársam lenne. Ha kiegyensúlyozott nem is feltétlenül volt, nem éreztem felőle kellemetlenséget. Most, azonban, mikor közöltem, hogy hamarosan útnak indulhatok, mintha megremegett volna az a biztos talaj, amelyen eddig állt.
Sóhajtozva közli, hogy hiányozni fogok neki, mert ilyen "lakótársa" még egy sem volt. Ezután hozzám lép és megölel. Talán csak egy másodpercig gondolkodom azon, hogy visszaöleljek-e. Megteszem. Lehet ez akár a hálám jele is. Súgására halványan elmosolyodom.
- Azt hittem, velem akarsz majd jönni. Egy csomó indokot kerestem, hogy ez miért nem jó ötlet. – mondom ki őszintén. Nem is csak azért, mert nem akarnám, hogy egy démon a Mennyek kapujára találjon, de ez különösen veszélyes lett volna számára. Azt hiszem, így is túl sokkal tartozom neki, nem kellene még testőrt is játszania mellettem.
-Vigyázni fogok magamra. – pillantok rá kissé komolyabb, de hálás pillantással. Kár magam előtt tagadnom, hogy kedvelem őt. Az idióta vicceit, a fura modorát.
- De ezt én is elvárom tőled. – teszem hozzá egy apró mosollyal.





- s4h4h -
x
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Feb. 15, 2017 1:09 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next


Felvont szemöldökkel nézek rá, és bár a fájdalom picit formálja még az arcomon lévő grimaszt, azért próbálok egy könnyed mosolyt is erőltetni oda, meg némi gúnyt a hangomba, az általános agónia mellé.
-Hány éves vagyok? Mi jöhet még, rákérdezel a súlyomra?
Csak amikor már kezeltem magam, és a lány eltette a könyvet, s a fájdalom vöröses rózsaszínes köde kezd elhúzódni a szemeim elől, merül fel bennem, hogy amúgy marhára nem szoktam megbízni annyira senkiben, hogy egyáltalán megmutassam neki azt a könyvet, pláne, hogy még ki is nyissam neki. Van ott olyan üveg, amiről még én sem tudom pontosan, mi a hatása, csak az a biztos, hogy nálam rosszabb kezekbe már nem szabad kerülnie, ha jót akarunk.
-Ó...az jó...
Nem vagyok valami meggyőző, ezt én is hallom, ezért még gyorsan hozzáteszem:
-Ez szuper! Akkor, még egy ideig itt rejtőzhetsz, aztán már mehetsz is haza? Remek, épp ideje...
Aztán sóhajtok, és elkezdem kerülni a pillantását. ÉS ez csak félig meddig színjáték, talán még annyira sem.
-Hiányozni fogsz....egészen megszoktam hogy itt vagy. Még sosem volt olyan lakótársam aki...kitakarított magam után, nem lopta el a cukrom, és nem próbált megölni álmomban.
Újabb sóhaj, aztán nagy nehezen felállok, és szorosan magamhoz ölelem, majd a fülébe súgom:
-Csak ígérd meg, hogy mostantól vigyázol magadra rendben? Sokkal jobban áll neked a szabadság.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Raguel


Aethiops non albescit - Loki & Raguel 20zpnk7
☩ Történetem :
☩ Reagok :
108
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Feb. 14, 2017 1:58 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next



Loki & Raguel
Látom rajta, hogy fáradt és fáj a sebe, még ha megrögzötten próbálja ezt leplezni. Nem hozom szóba, nem mondom neki, hogy lazítson. Nem töröm össze a férfiúi büszkeségét. Ha ő erősnek akar látszani, hát had látszódjon erősnek. Kérdésemre kijelenti, hogy nem fél, én pedig aprót bólintok.
- Végül is... elég régóta csinálod ezt, nem igaz? Mennyi is vagy? – kérdezem, miközben kezeim próbálják a vérző sebet leszorítani. Halkan sóhajtok és közlöm, hogy fogalmam sincs, mit kellene csinálnom. Azt mondja, hogy ő gyakorlottabb ebben -amin valahogy nem tudok meglepődni...- szóval azt mondja, hogy vigyek oda neki egy vastag, piros könyvet a polcról. Bólintok, kezét addig a sebre szoríttatom, majd felkelek és sietve a polchoz lépek. Szemem végig futtatom rajta, kicsit talán meg is jelenik aurámként a kivetülésem, amellyel valójában figyelek. Amint megláttam a könyvet, lekapom a polcról. Jó nehéz... Sietve viszem oda a férfinek, vérétől piszkos ujjaimmal bemocskolva a furcsa borítót.
Figyelem, ahogy kulcsával kinyitja a könyvet, majd "ellapoz" a fiolákig. Egy kicsit hátrébb húzódom, mert egyik sem néz ki túl jól, főleg az nem, amelyik úgy bugyog, mintha csak forrna a tartalma. Továbbra is figyelem a mozdulatokat. Ki tudja, lehet máskor is szükség lesz rá. Elteszi a kulcsot, megköszöni, én pedig biccentek. A szavaira egy apró mosoly jelenik meg a számon, kérdésére megforgatom a szemeim.
- Csak ugyan olyan, mint eddig minden másik, amelyet itt töltöttem. Azt hiszem, stagnál az állapotom. Lehet, hogy nem lesz szükség harmadik félre ahhoz, hogy haza juthassak. – mondom, miközben felkelek kezembe veszem a könyvet és visszateszem a helyére, majd a véres gézt is megragadom, és elindulok, hogy kidobjam őket. Miután kész vagyok ezzel, egy tiszta rongyot hozok, hogy feltakaríthassak. Nem vagyok itt szolga, s nem volna kötelező ilyesmit csinálnom, de egyrészt zavar a tudata, másrészt pedig aligha tudom másként meghálálni a férfinek az elmúlt napokat és heteket. Legalább az ilyesmiben segítek, nem félek bepiszkolni ilyesmivel a kezem.





- s4h4h -
x
Ajánlott tartalom
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 4 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett TagjainkFajaink létszáma



●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 37 felhasználó van itt :: 6 regisztrált, 0 rejtett és 31 vendég :: 2 Bots

• Fajaink száma •
Arkangyal
2/2
Leviatán
8/6
Angyal
1
Démon
13
Bukott Angyal
3
Ember
2
Félvér
3
Harcos Angyal
5
Vadász
6
Nephilim
6