Omnen dimittite
spem, o vos intrantes!
Staff, és tagok által keresett karakterek

 
• Főutca •
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Keandra


Főutca  Tumblr_mb699in2Yw1r2368yo1_500
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
3
☩ Play by :
A. Palicki
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Jan. 24, 2021 2:53 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


Hello, it's me
I was wondering if after all these years you'd like to meet
────────────── ──────────────
@Adexael - ohhello - I hope that you're not well


Az ilyen helyzetek abszolút felérnek egy pofánveréssel, hiszen Keandra ereje zéró egy angyaléhoz képest, pedig egykoron... Ahhhh. Egykoron elpicsázta ezt a behemótot, hiszen jobb volt nála, és még mindig jobb lehetne, ha nem kényszerült volna be a bukottak közé. S lám, az élet milyen, a baj okozója épp itt bukkan fel, egyelőre ki tudja, miféle szándékkal, habár az ártást egyelőre ideiglenesen ki lehetne zárni, mert nagyon úgy tűnik, hogy felzárkózva párhuzamosan halad vele.
Megtehetné, hogy már most odalökje Balthazarnak, aki biztosan örülne a hírhedt ex-szeráfnak... Ú, hirtelen libabőrös is lesz ettől a nő. De abban nem találna akkora élvezetet, hiszen B. a tömegre való tekintettel biztosan nem kezdhetne önkényes bosszúállásba, tehát eliszkolhatna ugyan, míg nyakon csípik Adexaelt, de nem lenne showműsor. Szóval Keandra egyelőre kihasználja a helyzetet: azt, hogy a szeráfok szégyene segíteni (?) próbál, na meg Balthazar vadász-szellemét, ami miatt úgy rá van tapadva, hogy max varázslattal lehetne kikerülni a tekintete elől.  

Keandra - bár ez mit sem látszik rajta -, borzasztó izgatott. Zavarosan kavargó érzelmek kerítik hatalmukba, amiket rettenetesen gyűlöl egyébként, mert a bukottság eme kényelmetlenségeit nehezen lehet kordában tartani. Az elégtétel íze a vérének utóhatásával keveredve édesen keserűvé válik, s szinte összerántja állkapcsát, ó Adexael, hát eljött az idő... Kisvártatva nem állja meg, hogy egy újabb rövid, kósza pillantást ne vessen a nyomorult irányába; a másik bukott pedig rögtön irányt tátog felé, merre kellene mennie. Nos, Kea csak azért sem menne jobbra, ami azt mutatja, mennyire ódzkodik, hogy bármiben is még egyszer engedelmeskedjen / hallgasson az egykori parancsnokára, csakhogy ezúttal, még ha nem is tetszik neki, belemegy a játékba. Had higgye Adexael, hogy megint úgy lesz minden, ahogy ő akarja. Elvégre legalább annyi haszna csak lehet a félkegyelműnek, ha jobban ismeri a várost, hogy rövidebb időn belül lezárul a feszült macska-egér játék Balthival.

A biztonság kedvéért újra hátra pislant: jól van, B. barátunk szakadatlan érdeklődéssel vonul utána továbbra is. Az átkozott. Tehettek volna egy szívességet Gabriel csatlósai és igazán levadászhatták volna az angyalháborúban... Fatökű banda.
Feldobja magára a kapucniját és lépdel még párat, mikor elenged egy banyát maga előtt, meg egy a nyanyát látszólag támogató, nyivákoló pasast, mielőtt megkezdené a jobbra kitérést, ahogy azt előzetesen kérték (pff). Itt már különben jóval ritkásabb lesz minden, csakhát továbbra is nyílt a terep, ami a nő tervének nem igazán megfelelő. Adexaelhez is közelebb kerül, intéz is felé egy szemöldökfelhúzást, hogy ugyan drága főnököm, most hogyan tovább? Elég kézenfekvő megoldás lenne az egyik ótvaros épületbe való bejutás, hát nincs több idő, hiszen eközben B. bár látja, hogy a nő lefordul, mivel jó pár méterrel le van maradva, ezáltal pár másodpercig kikerül a látóteréből. Ezt a minimális időt használja ki a nő, és ha magától nem, hát szinte lök egyet az oldalával a bukotton, hogy betessékelje az épület ajtaján, majd nyomjon egy hozzávetőlegesen gyors sprintet az előtéren át a lépcsők végéig.
Nyílt terepen sincs esély, és egyébként se fogócskázhatnának örökké, Balthazar pedig egy rövid időre még becsapható, így minden szekundum értékes lehet, habár Keából minden eddigi visszafogottsága is csoda, ezáltal nem meglepő módon csak feltörnek a sérelmek ilyen közelségben, ígyhát a következő pillanatban már szinte farkasszemet néz egykori vezetőjével (ebben nagyon jó, még csak pislogás se ingerli).  A szája széle is vicsorgásra áll, szóval mondhatni, látszik rajta, hogy nem szívleli az egy helyiségben való tartózkodást (meg mondjuk Adexael létezését). Szemét módon eszébe jut, milyen jó is lenne most az angyalbiztos rúna, ami még ha működne is, kizárt, hogy megadna Adexaelnek egy ilyen életmentő kegyelmet...





reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Adexael


Főutca  GilFB0gFőutca  8568cxi
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
Főutca  1ypoEeR
My Team
☩ Reagok :
142
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Jan. 13, 2021 4:12 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


It's like hide and seek but without the Fun Parts

@Keandra && Adexael  


Húsz méter, talán huszonöt, és már át is érne a túloldalra, de valószínűleg még ugyanennyivel feljebb kell majd mennie, mire beéri Keandrát. A távolsággal és az idővel nem lenne gond, a tömeg azonban egyre csak sűrűsödik, és Adexael az utolsó pillanatig kivár, mielőtt egykori katonája nyomába indulna.
A kereszteződésben könnyen a szélre tudott húzódni, viszonylagos biztonságban érezte magát a mellékutca sarkának apró járdaszigetén, de amint elindul befelé, kétszer is meggondolja, tovább sétáljon-e a már nem csak félig merőlegesen, hanem lassacskán körülötte minden irányba haladó, kétségbeesetten tolakodó és úticélt nem ismerő emberek hadában.
Igyekszik, de nem tud mindenre figyelni egyszerre: ha ilyen távolságból csak egy másodpercre is leveszi a szemeit Keandráról, kétségtelen, hogy az szinte azonnal eltűnne a forgatagban, de így, hogy nem csak és kizárólag maga elé néz, idő kérdése, amíg beleütközik valakibe. Kerülgeti őket, centiméterekre siklik el mellettük, de túlságosan sokan vannak egymás mellett és olyan szorosan, hogy minden erőfeszítése ellenére egyre csak szűkül a személyes tere, ahogy a közepe felé manőverezik.
Az első ütközésnél elég egy mélyre szívott levegő, a másodiknál azonban már meg kell torpannia, de akkor a hátának lökődik valaki, így nem ácsoroghat egy helyben hosszú ideig. A dzseki és a kesztyűk megvédik. Legalábbis ezt mantrázza magában, a tekintetét pedig a Keából elővillanó testrészekre tapasztja, mielőtt az túlságosan távol kerülne.
Újabb ütközés. Újabb pihenő.
Legszívesebben visszafordulna, ha nem lenne már félúton, de talán úgy sem, mert tudja, hogy nem teheti meg, és ugyanilyen lelkesedéssel ülne le az úttestre és húzódna össze kicsire ott, ahol épp toporog, hogy megvárja, amíg a halandók elvonulnak, ha nem félne, hogy a tömeg eltapossa… És ha nem akarná olyan nagyon utolérni a célpontját.
Majdnem sikerül szem elől tévesztenie őt a tömegben, de aztán megint kiszúrja az aranyszínű fürtök libbenését és zsebre vágott kézzel kapcsol gyorsabb tempóra. Nem kerülget többé, érzi, hogy hasztalan, így inkább az elviselésbe fekteti minden energiáját és kitartását, és amíg a széléhez közeledve ritkulni nem kezd az embercsorda, kényszeresen szorítja össze az állkapcsát.
Nem néz hátra, már csak azért sem, hogy minél kevesebb lehetőséget kínáljon Balthazarnak, hogy az felismerje őt a szemellenző alatt, és mert onnantól kezdve, hogy már csak néhány méter választja el őt Keától, legfőképp az ő tekintetét keresi.
Ő azonban nem figyel az irányába. Talán nem vette még észre, vagy szándékosan nem fordítja felé a fejét, fogalma sincs, mindenesetre Adexael egyre csak csökkenti a kettőjük közt húzódó távolságot. Eleinte éles szöget zár be a két menetirány, aztán már nem választja el őket több néhány méternél, s onnantól párhuzamosan halad mellette tovább.
Bárcsak megszólíthatná őt szavak nélkül, bárcsak üzenhetne neki, mint régen…
És végre találkozik a kettőjük pillantása. Keandra nem tűnik meglepettnek, sem pedig érdekeltnek, és már vissza is fordul előre, megakadás nélkül halad tovább arra, amerre eddig is igyekezett. Dex összehúzza a szemöldökeit, de tudja, hogy nincs még itt az ideje a köszöntésnek és a kérdéseknek, meg a válaszoknak, amelyekkel talán ő tartozik a nőnek, így nincs más lehetősége, mint tartani a tempóját.
Megint neki simul valaki oldalról. Lemarad egy méterre, szipog egyet és igazít a sapkán, de aztán ismét behozza a távolságot.
Egyre inkább érdekelné, merre tartanak, mert maga előtt jóval kevesebb a halandó; a tömeg egy része az úttest másik oldalán kezdett el félig-szétszórva gyülekezni. Bármennyire is összeszorul a gyomra a gondolattól, talán bölcsebb döntés lenne nem arra vezetni az őket követő harcost, ahol az nézőközönség nélkül támadhat rájuk.
Jobbra – formálja a szája a szót, hangot ugyanis nem mer kiadni; az angyal mögöttük még az emberek fülsiketítő ordibálása és jajveszékelése ellenére is biztosan meghallaná. Még néhány szemmel jelzést és biccentést is bevet, hátha sikerül elérnie, hogy Keandra leforduljon a lassan szellősödő san franciscoiak seregének háta mögött. Ha köztük maradnak és mégsem, úgy a következő mellékutcán átvágta el tudnának keveredni, és talán végleg kikerülnek a katona látószögéből.
Kea valószínűleg nem ismeri a várost, de ezt neki is látnia kéne… Hacsak nincsenek egészen más tervei.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Keandra


Főutca  Tumblr_mb699in2Yw1r2368yo1_500
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
3
☩ Play by :
A. Palicki
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Jan. 02, 2021 5:15 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


Hello, it's me
I was wondering if after all these years you'd like to meet
────────────── ──────────────
@Adexael - ohhello - I hope that you're not well


Tudta, hogy necces lesz, ezért is fontolgatta, megéri e neki a dolog, ugyanis a városban valószínűsíthetően túl sok olyan ismerősbe futhat bele, akikkel finoman fogalmazva sem szívesen melegítené fel a kapcsolatát.  Leegyszerűsítve a dolgokat viszont a következő a tényállás: ha nem akar odakint megdögleni, hát majd idebent fog... A bukottakat egyébként sem szívlelik, ő meg egy olyan csapat tagja volt, akiket hezitálás nélkül megnyúznának, rémpofa Balthazarnak pedig mindezek nélkül is bőven van oka, hogy revansot vegyen. Szóval szép kilátások ezek... Ha előre tudja, hogy az a bizonyos idebent megdöglés ilyen hamar fenyegetni fogja,  inkább széttárt karokkal szaladt volna a vihar elé... Na de, azért nem eszik olyan forrón a kását, Keandra azért nem fogja olyan könnyen megadni magát. Senkinek.

Enyhén szólva feszült, hiszen haladása a város belsejébe tódulók miatt akkor is korlátolt, ha a vadászok és ott lévő segítők terelgetésbe kezdenek, hiszen a menekültek rémültek, egyik-másik már túlzottan is hisztériásan viselkedik, de az biztos, hogy az átéltek miatt le se szarják a  terelőket. Keandra egyre csak kerülgeti az embereket, de akadály akadályt követ, ezért hát nem álltatja magát, egyelőre az angyallal szemben semmi esélye, na nem mintha egyéb esetben olyan könnyen ki lehetne kicselezni... Azt is tudja, hogy csak szórakozásból nem érték még utól, ő maga is kiélvezte az ilyen helyzeteket párszor... De szép is volt az ilyen vadászat... A célkereszt másik oldalán viszont már kevésbé élvezi a dolgot.
Középpontból tudatosan a szélre igyekszik elkeveredni, a tömeg talán ott kicsivel ritkább. Megint hátra néz, immáron konkrétan beletrafálva Balthazar tekintetébe, akinek abban a pillanatban egy elégedett vigyor ül ki a képére, így jelezve az elragadtatást, amit Kea kiváltott belőle.
Hmm, micsoda mázlista egy nő... Ja, az. Kurvára...
Erős késztetést érez, hogy beintsen a vigyorra, de egyelőre jobb nem kockáztatni, ezért hát a szemeit már csak akkor forgatja meg, amikor visszafordul egyenesbe.
Egy lépés előre, egy lépés oldalra, és megint, és megint. Eközben megöklel vállal egy nyanyát, meg egy nyurga gyereket is, majdnem beleáll egy következő egyénbe is, akinek a könyöke a hasfalát súrolja. Talán csak elő kéne venni, ha nem is az angyalpengét, de egy tőrt... És ez az elhatározás hirtelen még nagyobb vágyat kelt benne, ahogy tekintetének ide-oda cikázása közben ÚJABB ismerős arcélt vél felfedezni. Habár a kástél alatt rejlő szemekre egyelőre nem lát rá, abban a pillanatban biztos benne, hogy jó a tippje, ugyanis azokat a vonásokat annyiszor látta, hogy még mindig képes lenne tökéletesen lerajzolni, a hozzá tartozó összes részlettel együtt.
Óóóó, csak nem...? Csak neeem?
A nő szeme se rebben, csak a markát dörzsöli magában. Úgy tesz, mintha nem szúrta volna ki az illetőt, és folytatja az irányt, mert ebből még bármi kisülhet. Márpedig ha minden jól megy, előbb-utóbb össze fognak sodródni, Adexael részéről vagy egészen véletlenül, vagy azért, mert Balthazar mellett ő is kiszúrta magának, és ha így van, az említett angyal is feltűnt már a bukottnak. Keandra ezért is olyan kíváncsi, mi a francért nem szívódott még fel. Talán a maradék józan esze is elment? Nos, száz év alatt könnyen megeshet... Bárhogy is, Kea tovább araszol, mindaddig, míg újfent rá nem vetül a tekintete az egykori szeráfra. Hogy megőrizze hidegvérét, akkorát harap a nyelvébe, hogy a vére is kibuggyan. Ha a szemellenző alól időközben megvillan a nyavalyás tekintete, Keandra semmitmondó pillantásával találkozhat, ami időzni sem időzik rajta sokat, sokkal inkább érdekli a háttérben kiemelkedő ódon épület.
Na, oda fogja ezeket csalni. Mindkettőt.


reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Adexael


Főutca  GilFB0gFőutca  8568cxi
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
Főutca  1ypoEeR
My Team
☩ Reagok :
142
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Dec. 30, 2020 12:56 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


It's like hide and seek but without the Fun Parts

@Keandra && Adexael  


Először a hírek érnek ide San Franciscóból, aztán pár nap múlva megérkeznek az emberek is.
Az ex-szeráf tisztes távolságból figyeli a kapu környékét – az első adag a városba érkező túlélő óta másra sem tud gondolni, csak erre a szerencsétlen fordulatra –, olyan az egész, mint azok a fajta balesetek, amelyeknek az ember a legkevésbé sem kíván szemtanúja lenni, de mégsem bírja elfordítani a fejét.
Először is, üzletet kötött egy Cara Pierce nevű halandóval, de most már nincsen San Francisco, ahová eljuthatna, a tartozását azonban így is teljesítenie kellett, mielőtt a nő feldobná őt a vadászoknál. Ugyan szerzett magának még egy angyalpengét és megspórolja az utazási időt is, ez a két előny áll szemben a temérdek hátránnyal, amit kapásból fel tudna sorolni. Így is éberen figyelve kénytelen járni a város utcáit, de ha a környék összes angyala egyhelyre tömörül, egész biztosan nem lesz már olyan könnyű elkerülni mindet… És nem áll még készen arra, hogy megvédje magát – erre nemrég ráébresztette az Asaliah-val való edzésen elszenvedett csúfos vereség.
Úgy dönt, megvárja, hogy az újonnan érkező karavánt beengedjék, s a biztonság kedvéért onnan messziről végigpásztázza a tömeget ismerős arcok után: azt mondják, jobb félni, mint megijedni, bár ő eddig mindig pontosan ennek az ellentétét vallotta... De tudni akarja, ha ennél is nagyobb veszélyben lesz idebent, ismernie kell az ellenséget, máskülönben nem tudja kiszámítani a saját lépéseit.
A kapuk kinyílnak, az emberek pedig egymást taposva tolakodnak előre; az őket ellenőrző vadászok alig bírnak a hatalmas tömeggel. Egyre többen érnek át a falak ezen oldalára, egyre nehezebb elkülöníteni egymástól a rengeteg ugyanolyan halandót, pláne azokat az angyalokat, akik nem húzódnak ösztönösen a sűrű csoport szélére, hogy onnan terelgessék a menekültek hadát. De vannak néhányan és előfordul közöttük ismerős is; Dex fogadni merne rá, hogy legalább egy páran közülük szívesen látnák őt a feje nélkül, esetleg felakasztva vagy kibelezve, és még sok egyéb olyan módon, ahogyan ő nem szeretné bevégezni – innentől kezdve tehát óvatosan kell New Yorkon belül közlekednie, és talán Asának is fel kéne hoznia az aggodalmait.
A tömegen kívül semmi sincs, amit jobban utálna, és már épp ott tart, hogy hátra fordulva elhagyja a helyszínt, mielőtt a belépők szétszélednének, pedig ő valahogy a közepébe keveredne, de a szeme sarkából kiszúr valamit, ami maradásra készteti. Megtorpan és visszafordul, nyújtogatni kezdi a nyakát.
Balthazar vág keresztül a halandók zsúfolt tömegén. Nem siet, de egészen céltudatosan sétál, mintha nem a körülötte lökdösődő san franciscoiak érdekelnék, hanem valami egészen más, valami konkrét, akár a prédáját becserkésző nagymacskát a madaraktól hemzsegő szavanna kellős közepén.
Dex innentől kezdve abba az irányba nézelődik tovább, amerre régi ismerőse is tart. Emlékszik a Keandra és a harcos között történt incidensre, amihez ugyan neki semmi köze nem volt, azért a kelleténél nagyobb lelkesedéssel követett nyomon az eseményeket, miközben igyekezett pártatlanságot tettetni… De sosem kedvelte igazán Balthazart és teljesen bizonyos, hogy utóbbi még annyira sem lelkesedett Adexaelért – azon felül persze, hogy megadta neki a szeráfoknak járó általános tiszteletet.
Mi után indultál meg így, Balthazar? – kérdezi magában, és hosszú-hosszú másodpercekkel később rá is jön a megoldásra. Aranyszínű fürtöket lát feltűnni egy másik fej takarásában, amikor a gazdájuk visszafordul, hogy maga is felmérhesse az őt üldöző katonát.
Keandra. A francba.
Kétféle lehetősége van összesen: elfordul és hagyja, hogy egykori katonája megoldja a problémát, amelyet egykor önmagának teremtett, vagy a saját életét kockáztatva lép közbe. Valószínűleg Keandra a legutolsó közülük, aki látni szeretné őt valaha, és elég élénken emlékszik a természetére ahhoz, hogy nagyon jól tudja, az nem akarja majd elfogadni a segítséget.
És át kéne vágnia ezen a rengeteg emberen – lehetetlen, hogy kikerülje mindet anélkül, hogy előbb-utóbb hozzáérne valakihez. De inkább előbb, mint utóbb, hiszen ugyanott áll, ahol eddig is, és már most félre kell lépnie a minden irányba tolongók csoportjai elől.
Most megpróbálhatná helyrehozni a helyrehozhatatlant, az élet ezüsttálcán kínálja felé a lehetőséget… De annyi minden forog kockán és még arra sincs biztosíték, hogy beéri egyáltalán az egyre távolodó Keát… Asaliahnak sikerülne, de Asa nincs a közelben és az angyalrádió nélkül esélytelen lenne még időben magához rendelnie.
Körülnéz, aztán sóhajt egyet.
Fenébe. – Megáll az utca szélén és felveszi a dzsekije zsebében rejtegetett kesztyűket. Nevetségesen néz majd ki velük meg az álcaként szolgáló sapkával a fején, ami egyébként sem ér túl sokat, de a semmitől jobb a felszerelése.
Igazít egyet a ruházatán, és már el is indul, lassan, de biztosan cikázva a vele ellentétes irányba haladók sokaságában. Minden egyes alkalommal, amikor a válla valaki máséba ütközik, megáll egy pillanat pihenőre, s csak aztán folytatja tovább az útját.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Keandra


Főutca  Tumblr_mb699in2Yw1r2368yo1_500
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
3
☩ Play by :
A. Palicki
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Dec. 29, 2020 8:10 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


Hello, it's me
I was wondering if after all these years you'd like to meet
────────────── ──────────────
@Adexael - ohhello - I hope that you're not well


Nem tudja, melyik a rosszabb. A tömeg siránkozása, a lökdösődés, vagy a szag, amit ezek magukból árasztanak. Már rég nincsenek kiélezett érzékei, és nem is finnyás úgy igazán, de ilyen közelségből már más a helyzet, ráadásul amikor valaki állandóan belemászik a magánszférájába, az kétség kívül próbára teszi a türelmét. Az önfegyelme mondhatni olyan mértékben kezd szétmállni, hogy már visszafelé kell számolnia magában, s ha azokat a gondolatokat, amik borús kis fejében éppen cikáznak, a stressz hatására mégis elkezdené megvalósítani... Nos, lehet, hogy nem jutna be a falak közé, de legalább újra csend és nyugalom volna körülötte.
Emlékeztetnie kell magát, hiszen közel már a cél, egy rohadt kapu, ennyi, nem több. Egyébként út közben vette fel egy San Francisco felől nyomuló nagyobb horda, s bár nem túlzottan vágyott NY-ba, ugyanakkor jobb híján, saját épsége érdekében egyszerűen nem volt más választása. Persze egyáltalán nem bízik benne, hogy ez a "csodaváros" sokáig kitart majd... De mégis, hová mehetne? A tervei úgy dőltek össze, mint a vihar elé kerülő építmények. Az átokcsapás szépen elintézte, hogy a birkák egy karámba kerüljenek, de az már koránt sem tetszik neki, hogy ő maga is közöttük szerepel...

Az emberek nyugtalansága lassan fejetlenségbe torkollik. Hátrébb végre aztán történik valami érdemleges is: dühödt kiabálással fűszerezett lökdösődés bontakozik ki. Keandra reflexből fordul, hogy lássa is a showt, és ezzel itt el is bassza a dolgot, ugyanis a nagydarab melák, aki épp rendezi a helyzetet, sajnos kétezer éve is pont így nézett ki. - Nyugalom emberek! - mormogja azon a végtelenül bunkó hangján, miközben mindkét felet nyomatékosan megragadja a grabancánál.
Ó, hát te nagyon hiányoztál, Balthazar...
Keát kissé... hmmm... leveri a víz, ugyanis az említett szárnyas nem igazán... hmmm... jó pajtása volt. Uhh. Na jó, nagyon nem. Persze Keandra egyáltalán nem tehet róla, ha valaki nem képes elfogadni a vereséget!
Meg azt, ha utána az orra alá dörgölik párszor.
Ah, bassza meg!
Szóval Balthazar itt van, Keandra meg lapít, ahogy észleli a tagba szakadt fószert. Amilyen gyorsan tud, hátat is fordít, és még inkább be akar kerülni.
Közben hallja, hogy B. rendre inti a társaságot, és utat kér.
Még jobban baszd meg! Nyissátok már ki ezt a nyomorult, szájbabasz-
A hatalmas kapu hangos nyikordulással épp ebben a pillanatban jelzi a bebocsátást, s épp jókor, mert a nő már azon agyal, vajon mennyi idő kellene neki, hogy az angyalpengét feltűnés nélkül elővegye, megpördüljön és beledöfje a seggfej angyalba, de a válasz végül rohadtul nem tetszik neki, ezért hát elkezd óvatosan előre tolakodni, beljebb és beljebb, feljebb a tömegben, de természetesen még egy sebesült lajhár is hevesebb tempót diktálna, mint ezek...
Összeszorított fogakkal átkozza a napot, amikor megfosztották az erejétől, mert ha meglenne, most nem kellene attól tartania, hogy szétverik az állkapcsát, hanem ő lenne az, aki bizony szétrúgná a melák fejét. De persze, perszee sunnyognia kell, alattomosan egy ember fedezékéből lopni hátra egy pillantást... És Balthazar bizony jön befelé, és nagyon úgy néz ki, mintha célja is volna, ez pedig azt jelenti, hogy el kell vesznie a szeme elől, fel kell szívódnia.
Ó, hogy...
Tovább siklik, egyre előrébb, mégis irányt vált közben, az utca balja felé manőverez, már keresi a lehetőséget, hová illanhatna.

Nos, Balthazar valóban okkal halad át a kapun öles lépteivel: egy színárnyalat és egy hozzá kapcsolódó termet szemet szúrt neki. Látja az egyelőre jó negyven méterre emberek között kígyóként tekergő női sziluettet, hát a kíváncsisága és az előérzete arra sarkallja, hogy kövesse. Nem tolakszik, nincs oka rá: komótosan, de annál magabiztosan halad. Termete elől aki csak tud, így is kitér, hiszen az embernek olyan érzése támad a közelében, hogy jobb nem útját állni a robusztus gépezetnek...  
Balthazar komor ábrázata alatt izgatottság fortyog: megismeri a nyurga testet, hiszen annyiszor szét akarta már porlasztani... Kedvére volna, ha bukott kis testét porrá törhetné. Ó de még mennyire, hogy kedvére lenne...


reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Hell or Heaven


Főutca  VQSi8OZ
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
1070
☩ Rang :
Staff
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Okt. 12, 2020 5:00 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


***
Szabad a játéktér
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Júl. 02, 2020 4:22 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5, 6  Next




Itty bitty snake
Mintha egy kisgyerekkel beszélgetnék. Megadóan sóhajtok. Ebből ma már nem lesz semmi úgyse, majd kimagyarázom magam valahogy. Amúgy meg csak azt hiszi, hogy csak ő lát. Itt mindenki mindenhonnan figyel tehát bárki olyan nézheti most ezt a kis közjátékot, akinek nem kéne.
- A fejvadász lényegében mások helyett öl. Pénzért. – írom le röviden a lényeget… igazából gyakorlatilag ennek ennyi a lényege. Pénzért ölök, mert más lusta bemocskolni a kezét. Engem hidegen hagy, ők meg boldogok…és fizetnek.
- Vadász vagy és nem halottál még azokról, akik kb a boszorkányokkal egy szinten vannak ha utálatról van szó? Érdekes. Azt hittem a csapból is mi folyunk. – megrántom a vállamat. Azt képzeltem, hogy mindig ez a téma, a démonok és egyéb szarságok mellett persze.
- Jól van na ne kapd úgy fel a fizet. Azoknak odafent nem hiszek! Messziről jött ember pedig azt mond, amit akar. Fő az elővigyázatosság. – nem kerek vele valami amúgy. Nyakamat rá, hogy van valami turpisság a dologban!
- Ez csak só, majd amikor az ellenséged vére fröccsen a szemedbe akkor jogos a felháborodás! – amikor úgy festesz, mint egy sétáló mészárszék… hmmm milyen rég buliztam már egy jót! Kéne valami szaftos kis háború újra! Viszket a tenyerem már, hogy újra bevethessem magam! Ehelyett kártevőírtónak álltam. Milyen fasza karrier! Ez a kis ugribugri újonc sem tudja még milyen is a dicső vadászok élete igazából!
- Nem jut eszembe semmi. Nem szoktam szórakozni. -a kocsmázás és kártyázás nem tartozik ebbe a kategóriába.
- Mi az, amit már rég ki akartál próbálni mióta itt vagy? – remélem nem palacsinta sütés lesz a válasz. Ha már pénzem nem lesz ma, legalább valami őrültséget csináljak!

Outfit l © l Music

reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Athan


Főutca  Jack's_Eyes_1301
☩ Történetem :
☩ Reagok :
291
☩ Rang :
☠ "vadászpalánta"
☩ Play by :
Alexander Calvert
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Május 11, 2020 10:55 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


Big city life
────────────── ──────────────
@Agnes Lawson - 493 - wtf is girl
Lehetne azt mondani, hogy teljesen beletrafált a dologba a dobozzal, és szégyellje magát, mert nem szép dolog ilyen csúnyaságot felemlegetni, azonban nem lehet itt ezt most felróni, hiszen, nem azt a felét sértegeti épp, visszakúszik tudatalattijába a rossz emlék, arcára pedig meglepett pislogás költözik ki, mert na, meg kell lepődni, ő nem eléggé szocializálódott egyén ugyebár. Szokja még, tanulja még, kicsit merev.
- Nem. A szabadban, többnyire. Miért? - William bájos értetlensége még jól is áll neki, egészen ügyesen elsajátította már, pedig aligha volt korábban, a hely előtt pontosabban, hogy ilyesmit műveljen. Nem mintha fontos lenne a múlt, a jelen eléggé mozgalma az elmúlt századok után, így aligha fog most nosztalgiázni.
- Csak én látlak most, nem kell aggódni – ejt meg egy apró mosolyt, de azért körbepillant, valóban nincsenek erre figyelő szemek. Tény, ő is tilosban jár, nem mintha amúgy érdekelné, William felét pedig talán igen, csak épp totál nincs képben szinten nézelődik. Valaha ilyenek lehettek a turisták is, csak őket mondjuk nem fenyegette nagyon senki főlövéssel. Vállat von arra, hogy választhat, melyik a rosszabb kategória, neki ez aztán teljességgel mindegy, neki mi rossz és mi nem, ameddig nem saját magát kergetik a puskával. Az kifejezetten kellemetlen lenne.
- Árnyék... jó lenne – bólogat a dologra, aztán nagy szemeket mereszt rá. Fejvadász. Hát akkor jó, hogy nincs itt keresnivalója, nemhogy erre, lehet nagyon máshol sem kellene mutatkoznia, ennek azonban már mindegy. Lebuktatta, vagy feltartotta, a megszólalására még szégyenlős pillantást is vet rá, de odabent veszettül vigyorog gondolatban. Mik vannak! - És mit? Piszok mindenhol van, talán halottakat kell eltüntetned? Sose láttam még fejvadászt – billenti kissé, úgy figyeli, mint valami különlegességet nézne, nem egy embert, aki csak olyat vállal, amit más nem. Nem is voltak komolyan a kérdései, próbálja William lelkesedésébe beleilleszteni, választ úgy sem kap majd rá. Megrázza lágyan a fejét, ahogy visszakérdez, mondjuk nem is akart komolyan tesztelni, ha lenne valami, talán már meg is érezte volna
- Én sem. Akkor nem lehetnénk itt! Leteszte... - mondaná tovább, de kap egy adag sót az arcába. A szájában még csak-csak elfér az íz, bár nem kellemes, a szeme, a bal, amelybe belement, már jóval bosszantóbb. Felmordul, de a szeméhez kap csak, bőre nem ég és sistereg, semmije sem, csak könnyezni kezd, ahogy sűrűn pislogva próbálja kiszedni azt onnan.
- Komolyan! Legalább ne a szemembe dobálózzál, felőlem jöhet... Leteszteltek, mint akartam mondani, mindenre és átmentem. Egy csapat vadász. Te meg jössz és megvakítasz – dörzsöli át megint, majd hunyorogva nyitja ki és mered felé. Paranoia, az. Mert tény és való, nem hiába van az, ha alapja is van. Csak erről ugye nem beszélünk. Lelegyinti, hogy mennyire automatikus, inkább nézzen először, mert mondjuk mások lehet nem köszönik meg és kitépik egyszer a torkát. Lehet arra pályázik?
- A francokat nem – szusszan egy nagyot és elengedi. Aztán persze, csak megfogja. Hogy mi? - Érdekeset? Milyet? Ha tényleg az, van kedvem – bólint, mint akinek úgyis mindegy. És valóban. De mi lehet érdekes neki?
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Ápr. 29, 2020 1:25 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5, 6  Next




Itty bitty snake
Most tényleg magyarázzam el neki mi a szitu? Miért kellene egyáltalán neki elmondanom mi van? Mégis itt áll az utamban és én nem taposom bokán, hogy ugyan hagyjon már menni.
- Mi van egy dobozban éltél eddig? – szusszanok dühösen és véglegesen lerántom a kendőt mert melegem lett.
- Na idefigyelj én ezen a részen nem is lehetnék. HA valaki meglát itt tuti fejbe lőnek de lehet hogy csak felhurcolnak azokhoz a mamlaszokhoz. Rád bízom melyik a rosszabb. – én az A verziót választanám. Sose állnék le szócsatázni egy vadásszal, aki a piperkőcök közé tartozik.
- Persze, hogy másnak adom ki magam, vagyis inkább senkinek, sajnos nem tudok árnyékká változni. – még mielőtt megkérdezné a nagy boci szemeivel, hogy akkor mégis mi a jó büdös francot keresek itt megadóan hozzá teszem.
- Fejvadász vagyok. Elvégzem a piszkos munkát más helyett. Ennyi. Most épp dolgoztam… volna ha nem tartasz fel! – mormogom dühösen. Már úgy is mindegy. Zaklatottan nevetek fel a dühtől.
- Engem aztán sózhatsz, borsozhatsz, locsolhatsz bármi, nem fogok elfüstölni. Na és te? – zsebembe nyúlok, mintha csak a kendőt tenném helyre de helyette ujjaimmal felcsippentek egy adag sót, ami még maradt nem régről és most eszembe jutott. Milyen jó ötlet is ez most. Gyorsan arcon dobom vele a srácot.
- Olyan jó ötletet adtál, gondoltam kipróbálom! – lélegzetvisszafojtva figyelem történik e valami. Nem várok tőle nagy eredményt de azért mégis érdekes. Én lennék a legjobban meglepődve ha démon lenne ez a kis cukipofa.
- Egyszerű paranoia. Nem szeretem ha váratlanul összefutok valakivel. – ez esetben szó szerint.
- Automatikusan fogtam rád a kést, mert már vadászüzemben voltam. – megvonom a vállamat. Igen van egy kapcsoló, ami ha átbillen olyan leszek mint a zsákmányára leső gepárd. De miért? Nem minden vadász működik így?
- Neeem, dehogyis. – de valószínűleg most nem beszélgetnénk itt. Francnak ugrik ki ilyen váratlanul a sarkon.
- Na ha már így elbuktam ezt a melót, van kedved valami érdekeset csinálni? – kérdezem egy kicsit visszafogva a bunkóságot, ami kezdett előtörni belőlem. Végülis egész cuki pofija van.

Outfit l © l Music

reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Athan


Főutca  Jack's_Eyes_1301
☩ Történetem :
☩ Reagok :
291
☩ Rang :
☠ "vadászpalánta"
☩ Play by :
Alexander Calvert
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Nov. 23, 2019 10:01 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


Big city life
────────────── ──────────────
@Agnes Lawson - 648 - wtf is girl
Hogy mennyire hálás, arról tudnának vitatkozni. Nagyon és hevesen, szinte villámokat szórva. Hogy van-e értelme? A bensője kívánja, akarja azt a vitát, szaggatni, tépni? Egy pillanatra csak, csak egy kicsit, még ujjbegyei is belebizseregnek. Oké, talán tényleg vele bánt kegyesen a sors, nagyon kegyesen és nem nagyon kellett foglalkoznia olyanokkal, mint ez a némber és mindenki amúgy ritka kedves és türelmes volt vele. Vagy mi. Fogalma sincs mi baja a nőnek, talán túl sok benne az energia, futhatna, vagy ütheti a falat is, felőle bármi, csak ne pattogjon. Mert ő amúgy nem azt teszi. William kicsit más arcát is megmutatja, előszedi, hát nem lehet mindig aranyos, nem, az meg már túl erőltetett. Fogalma sincs, de most ki lett zökkentve, persze, hogy mást engedett ki. Végül egy hatalmas szusszanást, lehet sziszegésnek is nevezni, csak távozzon a mérges felhő.
- Hát amelyikbe lehet, abba bele, igen. Értem én, hogy utolsó szó, de ilyen nem létezik – főleg a sértett kígyónak, most lehetne dobálózni a korral meg a tapasztalattal, de ő csak a huszonéves ficsúrt látja, aki pattog, jogosan, a torkát markolászta előbb azokkal az ujjakkal, amiket felemel. Lehet megint azt tenné, az ő keze is mozdul, majdnem elüti a nő kezeit, de végül az ő ujjai csak rándulnak egyet, megállnak ennyinél. Ahha! Meglepte. Tuti meglepte. Még egy apró kaján vigyor is sikerül, majdhogynem a mellkasát dülleszti, de nem, nem, csak a vigyor és el is tűnik. Nem, nem mutatkozik nagyképűnek, sem semmi.
- Aha, annak. A füled is be van kötve? - talán ő beszél ókori dialektussal? Néha megeshet, de ezeknek csak fura déli, északi vagy fene tudja honnan való akcentusnak tűnhet, ahogy forgatja a szavakat, már szép és tiszta, nem olyan recsegős, mint mikor kimászott a ládából. Sőt, már tud olyan szlengeket is, amiket nem kéne, mert aki túlélőset játszott a világban, annak a szájára az akkori divat nem mászhat. A gettó meg már mindenhova érvényes lassan.
És ahogy lenyugszik egy pillanatra, ő úgy önti rá az olajat és lobban fel újra. Oké, lehet ezt ki kellett volna hagyni, azonban a forrófejű kezdőhöz pont illik. Arca keménységet sugároz, elhatározottságot, hogy ő tényleg figyel erre, minden apró jelre. Akármire. Pedig tényleg nem érti a nőt, viszont semmit nem érez belőle, csak egy ember. De ennyi mikor volt elég, hiszen ő is csak játszik és bujdosik.
- Akár. Sosem lehet tudni, mindenhol ott vannak – szűkíti össze tekintetét, a nő pedig lerántja a kendőt. Meglepi egy pillanatra, ő mást várt. Mármint nem férfiarcot, hanem egy baromi ronda heget, nyúlszájat, harci tetoválásokat, akármit. De ez csak egy arc. Száj, ott, puha bőr.
- Minek hordod azt a vacakot? Nem vagy rusnya – még bókol is! Biztos nem olyan rablóharamia, mint azokban a fura pisztolyharcos regényekben, hát akkor meg minek. Rejtegetni akar valamit, ez tény, de minek? Mármint itt nehezebb, tele van minden vadászokkal, felesleges. Fejét enyhén oldalra billenti, szavaira úgy vizsgálja az arcot, mint valami bíró.
- Mégis másnak adod ki magad a kendőben. Mintha azt akarnád, más ne lássa és jegyezze meg az arcod. Szóval nem, teljesen nem megnyugtató, de elfogadom – engedi el a dolgot, mármint, hogy azt magyarázza, mennyire nyugodt meg. Ha azt nézi, mindeddig az volt, felőle akár lehet a Sátán is álruhában, a kisvadász a gyanakvó és most a kíváncsi. A röhögés meg már csak hab a tortán. Körbetekint, hol a vicc? Nem, nem nevet, pislog csak, értetlenkedik és ennyi. Remek. Még jobb.
- Kész? - mi kész? Ő, az agya? Ne húzza fel megint... - Vannak jelei, ez tény. Nincs nálam semmi, szentelt víz sem, hogy meglocsoljalak és az sem etikus, hogy ahhoz az oszlophoz kösselek vallatni – még ha erő van is a kezében, találna rá módot. De nem, nem teszi ilyet, csak sértett, puffog. Legalább egy bocsánat, vagy valami.
- De tényleg. Ha nem hazudsz, mi volt ez az előbbi? Minek hittél, ha csak egy ácsorgóra így reagálsz, ha fegyver lett volna nálam, felkoncolsz?
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Okt. 20, 2019 12:59 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5, 6  Next




To the funniest Snake@
- Hálás köszönet! – hogy ez mennyire kezd az agyamra menni. Te jóóó ég! Köszönöm Istenem, hogy nincs egy pasim, akivel minden reggel ugyan ezt a játszmát kéne leboxolni a fürdőszobaajtóban. Szúrós kis megjegyzésére csak egy gúnyos fintor a válasz, amit ő nem láthat hála a kendőnek. Szikrázó szemekkel nézek fel rá. Elnézést kérek de én a munkámat végezném… Széttárom a karomat jelezve kész feladtam, nem tudok mit kezdeni a hisztiáradattal. Legyen neki igaza.
- Ezt nem hiszem el! Te tényleg minden szavamba belekötsz? Nincs jobb hobbid apukám? – pulzusom az egekbe szökik és fogcsikorgatva vágom hozzá haragomat. Épp emelném a karjaimat, hogy mellkasánál fogva arrébb taszítsam, mikor közli, hogy vadásznak készül. Megáll a mozdulat félúton. Karjaim lezuhannak a testem mellé.
- Vadásznak? – talán kicsit kicsúszik az elfojtott kuncogás a szó mellett. Ó manapság mindenki hős akar lenni… a BÁZIS. Ki is ráz a hideg a szó hallatán. Persze mert milyen menő a bandához tartozni… mint egy faja kis család, akiben mindenki szuperhős… keserű íz önti el a számat, kedvem lenne köpni egyet. Jön egy sugallat…talán ez csak egy buta álom. Idegeim szálanként lazulnak el, de ahogy a fiú közelebb lép azonnal megfeszülnek. Rám zúdítja újra a sok kuszaságot, ami a fejében van, mire én csak elkerekedett szemekkel tudok reagálni. Hogy mi van?!
- Mivaaaan? Én angyal? DÉMON?! – szétnyitom számat, mintha kiabálni akarnék de hang nem jön ki rajta csak bambulok rá összeráncol szemöldökkel. Dacosan lerántom a kendőt arcomról felfedve a most már kipirult arcomat és pengevékonyra szorított ajkaimat.
- Így jobb? Megnyugszik a kicsi lelked, ha azt mondom neeem eszem ágában sincs átvágni?! Miért is akarnám magamat másnak kiadni? – hangom színpadiassá válik. Aztán elröhögöm magam. Olyan hirtelen tör fel belőlem a nevetés és olyan jóízű, mintha a legjobb viccet mesélte volna el az előbb. Tenyeremet a homlokomra szorítva egy a nevetéstől kicsordult könnycseppel a szemem sarkában nézek fel megint a srácra.
- Ez kész...- köhintek párat és még kacarászok is kicsit.
- Mégis mivel akarnád bizonyítani hogy nem hazudok... - vigyorgom a szememet törölgetve.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Athan


Főutca  Jack's_Eyes_1301
☩ Történetem :
☩ Reagok :
291
☩ Rang :
☠ "vadászpalánta"
☩ Play by :
Alexander Calvert
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Okt. 14, 2019 10:12 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


Big city life
────────────── ──────────────
@Agnes Lawson - 572 - wtf is girl
Legalább nem kell futni utána. Remek. Fújtat egyet, lenyomja saját torkán a kígyót, le ő, mert már törhetne a nyaka is, nem szabad. Meg amúgy is, mit hisztériázik – mármint ezt még mindig magának. Bár tudja, a láda nem csak arra volt „jó”, hogy őket tartsa távol a világról, hanem fordítva is, ezáltal elszokva minden olyan interakciótól, ami létezik. Ez lehet jó és rossz is, és mivel mondhatni kényelemben volt egészen idáig, senki nem cseszegette nagyon, hát kiskirályi vénája ezt nem tűrhette. Vagyis tűrnie kéne, de minek. Oké, oké. Kezelhető, amit művel, és ő is kézben tartja a dolgokat is. Ez a világnak is örvendetes, mégis, azért jó, ha a fehérnép tudja, hogy azért még a jámbor emberi álca sem tűr mindent. És most már szemtől szemben állnak, nincs mese, nincs kitérő. Ha mozdul, úgy mozdul ő is, mintha csak táncolni akarna, de nem, csak torlasz marad és haragos tekintet. Megvakarja a nyakát ott, ahol még szinte érzi kicsit az ujjait és kezét leejti. Nem, nem viszonozza a szorongatást.
- Nem, nem, nem. Neked se legyen kellemesebb! - már csak azért sem felfogás. Kedve lenne vigyorogni hozzá, de kényelmesebb még tartani az arcát úgy, haragosan, ahogy eddig. Valóban, lehet hagyta volna menni, de olyannyira megzavarta és felkavarta, hogy nem tudja elengedni, nem akarja. Meglepve tekint mégis, amikor azt mondja, nem első eset. Aha. Tök jó, legalább már ezt tudja, hogy van egy valaki, aki torokra megy, aki látja, jobb, ha fel is készül. De ha nem látja, akár akkor is. Szemeit forgatja meg, kezeit leengedve. Remek.
- Meg az utolsó sem, gondolom – jegyzi meg kissé fanyarul, végül is, mindenkinek megvan a maga hóbortja, ki régi képeslapokat gyűjt, ki cipőket, ki torkokat markolászik. Még így, csonkán is széles a felhozatal. A kendő viszont zavaró, ő látná az arcát már, jobban, mint abban a pillanatban.
- Vadászok? Nem, ez hülyeség – már rázza is a fejét. - Én annak készülök, látom őket a bázison és egy sem akarta kitekerni a nyakam – csak fenyegették vele, oktató jelleggel, de az más, más kontextus ugyebár. Nem is kell idekeverni. - Itt csak a te őrületedről volt szó és amúgy sem láttalak sosem a környéken, vagy a bázison így azt sem hiszem, hogy tényleg az lennél. Könnyű mondani! - manapság bármit, bár nem érez belőle áradó mágiát, így úgy néz ki vagy nagyon ügyes vagy tényleg ember, akiben semmi plusz nincs az erős markon kívül. Nő létére. Ez valahol tök jó, csak ne rajta élezze a karmát.
Aztán mintha elengedné a dolgot, kicsit változik. Talán fáradt, talán nem érdekli a dolog. De ő maga közelebb lép hozzá, de még mindig tartva azt, hogy ne azonnal tudja elkapni, ha megint támadni akar. Arca most komoly, ő csak a szemeit látja és a tartását, abból szűri le, hogy most épp nem olyan merev.
- Lehet, hogy tökre át akarsz vágni és közben valami feketeszemű vagy, vagy angyal, vagy akármi és itt sunnyogsz, arcodon azzal a vacakkal. Lehet, hogy kezdő vagyok, de nem hülye. Vedd le azt a vacakot, bár nincs nálam semmi, amivel okosabb lehetek arról, hogy tényleg az vagy, aki, de megoldom! - másnem elszavalja a démonűzőt, az egy elég biztos pont, az angyalra meg talál valamit. De nem tágít, csak figyeli, fürkésző tekintete nem engedi el egy pillanatra sem. Valami akkor sem oké, és ezt most nem a természetfeletti mondja – aki kikéri a vadász mivoltát, tökre abszurd -, hanem a zsigerei, csak egy kósza megérzés.
Ajánlott tartalom
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 6 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5, 6  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett TagjainkFajaink létszáma



●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 26 felhasználó van itt :: 9 regisztrált, 0 rejtett és 17 vendég :: 1 Bot

• Fajaink száma •
Arkangyal
2/2
Leviatán
7/6
Angyal
1
Démon
14
Bukott Angyal
4
Ember
4
Félvér
4
Harcos Angyal
4
Vadász
5
Nephilim
7