Welcome to hell or heaven frpg
- Staff és tagok által keresett karakterek -

 
• Régi gyárépület •
reveal your secrets

Zephürosz


Régi gyárépület Tumblr_mb699in2Yw1r2368yo1_500
☩ Történetem :
☩ Reagok :
1
☩ Rang :
Szeráf
☩ Play by :
Darren Wang (Wang Talu)
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Yesterday at 7:32 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next



What are you doing here Bro?
@Adexael & @Zephürosz
──────────── ────────────
Itt van. De mit keres ő itt? Amikor meghozta a döntést, még remeknek tűnt. Csakhogy azóta megjöttek, és már egészen három napot emberek között kellett tölteniük. Milyen idegesítőek… Erről már el is feledkezett. Jobb volt, amíg gyilkolni kellett őket, nem pedig barátkozni velük. Már most akadtak olyanok, akiknek annyira nem is tetszett ez az emberesdi, és vitatták, mit keresnek ők itt egyáltalán. Ezeket a forrófejűeket sikerült egyenlőre lenyugtatnia azzal, hogy logikus kérdéseket tett fel nekik, észérveket hangoztatott, de ez nem lesz mindig így. Nem szívesen gondolt arra, mi lesz akkor, amikor valamelyikük ténylegesen kétségbe vonja a vezetői képességeit, és azokat az indokokat, amiért iderepültek. Szerette volna elkerülni, hogy valamelyik társát agyon kelljen vernie, vagy esetleg meg is ölnie, de feltehetőleg eljön az a nap is. Olyan átkozottul türelmetlenek. Mit mondanak az ilyenekre az emberek? Tejfölösszájú újoncok… Alig pár ezer évesek, és már nekik áll feljebb… az elmúlt három napban sokkal többet bővült a szókincse, mint szerette volna. Nem akart semmit se eltanulni ezektől a férgektől. Hiába kellett most éppen jóban lenni velük, ez bizonyosan nem lesz mindig így. Ő maga sosem hitt Isten visszatérésében. Ha egyszer elment, minek jönne vissza? Még Amarát is világra szabadította. Na ebben már biztos volt, ezt csak Isten tehette… vagy valami nagyon vicces kedvű démon, aki azt hitte, hogy a Sötétség erejét majd gond nélkül a saját oldalára állíthatja. Zephürosz legszívesebben fogta volna a fejét ilyen szintű hülyeség láttán. Azok is túl sokat képzelnek magukról… Most pedig nekik szövetkezniük kell az emberekkel, sőt, lehet, hogy még a démonokkal is, hogy eltakarítsák az Amara nevű szemetet. Őt magát hidegen hagyta, hogy él-e, vagy hal, azonban Gabriel céljait csak élve képesek szolgálni. Meg aztán… őt is leírná, mint vezetőt, ha a rábízott angyalok elhaláloznának.
Azonban nem kedvelte ezt a várost. A szóbeszédek alapján itt azt tanítják mindenkinek, hogy az angyalok - és a démonok - rosszak, gonoszak mintha az emberek jók lennének, na de, ezt hallva azt várta, hogy mindenki tekintetébe hideg elutasítást és undort láthat, ehhez képest… az emberek fele kíváncsian lesett rá a szeme sarkából, amikor azt hitte, hogy nem látja. Az az átkozott kíváncsiságuk… ezt is utálta bennük. Ráadásul mindent is képesek lettek volna ráfogni. Felnyírbálták egymást, hogy lássák, mi van az emberi testben, mert KÍVÁNCSIAK voltak rá. Még ő se kíváncsiságból szeletelte őket. Mondjuk őt hidegen hagyta, hogy mi van bennük. Biztos belülről is ugyan olyan undorítóak, mint kívülről.
Nem egészen egy órája belebotlott egy idegesítő kölyökbe. Az apró kisgyerek majdnem egy utcán át követte őt. Azt hitte láthatatlanul és érzékelhetetlenül oson saroktól sarokig. Valójában úgy csörtetett, mint egy víziló. Zephürosz csak akkor nem vette volna észre, ha teljesen vak és süket. A kölyök azonban teljesen meg volt döbbenve, hogy felfedezték. Úgy bámulta az angyalt, mintha az lenne a világ nyolcadik csodája, noha valószínűtlennek tűnt, hogy tudjon az azt megelőző hétről. Lezajlott köztük egy roppan magasreptű beszélgetés arról, hogy a poronty takaradjon hazafele, de sebesen, ne kövesse, ám a kölyök nemhogy nem értett a szóból, még fel is volt háborodva. Úgy vélte, ez az ő városa is volt, amiben igazság is volt, de ahogy arra Zephürosz is gondosan rámutatott, a város hatalmas, kószáljon bárhol máshol benne, csak ne a nyomában. Erre a szemtelen purdé elkezdett fenyegetőzni, hogy ha felnő, akkor megöli az angyalt. A szeráf mindössze a szemöldökét vonta fel erre, mondván, hogy ő már most is könnyedén megölhetné a kölyköt. Ez egy pillanatra mély elgondolkodásra késztette az apróságot, amit Zephürosz győzelemként tervezett elkönyvelni, ám nem egészen két perc múlva kénytelen volt megmásítani ezt, amikor a fiú is kijelentette, hogy ő is meg tudná most ölni. A szeráf gondosan rámutatott arra, hogy a tökalsónál semmilyen fegyver nincsen, mire annak rögtön felderült az arca, hogy milyen igaza van, és elrohant. A szeráfnak kellett pár perc, mire ezt megemésztette, s az a baljóslatú gondolata támadt, hogy nem most látta utoljára a kölyköt.
Tanulva az esetből felreppent a legközelebbi ház tetejére, és onnan folytatta a város szemügyre vételét. Egy-egy szárnycsapásokként halad, hatalmas vitorláinak egyetlen csapása elegendő, hogy a következő tetőn termedjen. Már majdnem az angyaloknak fenntartott romos részre ér, amikor ismerős alakot vesz észre. Szemeivel nem esik kiszúrnia még ilyen távolságból sem - némi hunyorgás árán -, ki az. Ahhoz azonban sokkal több idő kell, hogy rájöjjön, mit művel a másik. Az is lopakodni akar! Jobban csinálja, mint a kölyök, de a szeráf számára ígyis könnyű célpont lenne, pláne, mivel az épületek tetejét nem figyeli. Régen látta, mégis miért ne elegyedhetne szóba vele? Hangtalan szárnycsapásokkal vitorlázik mögé, s éppen olyan távolságra száll le az exszeráf háta mögött, hogy az még éppen ne érzékelhesse a szárnyai által keltett lágy szellőt.
- Adexael - szólítja meg a volt angyalt. Ugyan ki nem ereszti teljesen a hangját, a kiejtett szót rendesen lehet hallani. - Mit művelsz itt? - a kérdés elég tágan értelmezhető, s valamennyi aspektusa érdekelné a szeráfot. New Yorkban, az emberek között, az angyali terület szélén, és így tovább. Magyarázatra várva bámulja a bukottat.
- MOST MEGHALSZ - hangzik a magas hangú ordítás, s ugyanaz a kölyök vetődik ki a legközelebbi sikátorból, aki egy órája ott hagyta a kérdéseivel. Eddig minden bizonnyal egy pokróc alatt rejtőzött, legalábbis a szeráf erre gondol, mivel valami anyagot rángat maga mögött, ami beleakadt az övébe. Nevetségesen fest vele, na nem mintha nélküle bármivel is jobb lenne az összhatás, akkor is csak egy kölyök marad. Az angyal bosszús sóhajt hallatva kapja el a csuklóját.
- Maga tényleg méltó ellenfelem! - kiábalja teljes hangerővel, maximálisan lelkesen a fiú, mire Zephürosz szemöldökei hihetetlen sebességgel szaladnak össze. - Látja? Ezúttal fegyvert is hoztam! - A fiú nem vesz vissza a hangerőből. Na, márcsak ez hiányzott neki… Mégis mit mondjon neki?
- Azzal valóban lassú és kínokkal teli lenne a halálom - pillant a konyhakésre, ami olyan tompa, hogy feltehetőleg ha ütögetni próbál vele valamit a gyerek, akkor jobb szolgálatot tesz, mintha vágással próbálkozna.
- Az egy démon? - mered a fiú a szeráftól nem messze álló Adexaelre. - Segítek megölni! - lelkesedése csak nem hagy alább. A szeráf hitetlenkedve mered rá, majd Adexaelre pillant, hogy a bukott maga dönthesse el, milyen szerepbe kíván belehelyezkedni.
reveal your secrets

Adexael


Régi gyárépület GilFB0gRégi gyárépület 5srNFp1
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
Régi gyárépület SUjS0aM
The Squad
and
Dumah
☩ Reagok :
173
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Ápr. 08, 2021 9:52 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next



A very unlucky stakeout
I hate all of you pretty much @Zephürosz
──────────── ────────────
Az utóbbi néhány hét zavaros történései ellenére folytatnom kell a keresést, haladnom a tervvel, míg nem késő. Keandra felbukkanása épp annyira bizonyult lassító tényezőnek, mint a hasba lövés attól az aljas halandótól, és Asaliah kihátrálása sem igazán segített a helyzetemen.
És most, hogy a San Francisco-i angyalok mind a városban lézengenek, folyamatosan érzem a célkeresztet a hátamon.
Nem szeretnék újabb meglepetésekbe botlani, így a szárnyasok számára kijelölt körzet felé veszem az irányt, hogy tisztes távolságból mérhessem fel a terepet; talán amíg utálatos testvéreim a saját magukból alkotott tömeggel vannak elfoglalva, megtudhatom, van-e köztük olyan, aki valódi fenyegetést jelenthet számomra. Nem utolsósorban jól jönne pár szövetséges, így a kellemetlen vegasi emlékek ellenére, nos... örülnék az onnan ismerős arcoknak.
A központból indulva délkelet felé kezdek sétálni, s minél közelebb érek az elkerített területhez, annál lassabbá válnak a lépteim. Szándékosan kerülöm a forgalmas utakat, mert bár a mellékutcák is tartogathatnak bizonyos nem várt elemeket, nem bízom a nyílt terepben és kiváltképp az össze-vissza botladozó, állandóan az utamba kerülő emberek távolságtartó-képességében.
Az angyaloknak szóló felhívásban szereplő helytől néhányszáz méterre megállok, s innen kezdve már csak saroktól sarokig haladok egyhuzamban; minden megteendő szakasz előtt alaposan körbenézek, és akkor indulok el megint, ha a környéken tartózkodók elvonultak.
Az egyik épület takarásában félórát vagyok kénytelen kivárni, mert egy csapatnyi őrangyal egyszerűen nem akar eltűnni az utamból, helyette lassú tempóval sétálgatnak odébb a járdán, mint akik a lepusztult házak egyikét vigyázzák, nem pedig borzasztóan unatkoznak.
Keresztbe fonom magam előtt a karjaimat, míg őket figyelem, az irántuk érzett megvetés pedig pillanatokon belül kiül az arcomra. Aztán egy szakadt ruhás hajléktalan csoszog arrébb a sikátorban – fene tudja, mit keres itt –, mire undorodó grimasz veszi át az előbbi helyét. Összeráncolt orral nézek utána, mielőtt ismét előrefelé fordulnék.
Már most nem tetszik semmi ebben a napban.
reveal your secrets

Hell or Heaven


Régi gyárépület VQSi8OZ
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
1140
☩ Rang :
Staff
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Május 27, 2020 1:37 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


***
Szabad a játéktér
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Május 18, 2020 6:45 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


Armaita & Belphegor

JItS.gif
Armaita még mindig az a kis bohókás angyal lenne? Úgy kérdez vissza, úgy beszél, mintha most találkoztunk volna először. Nem is értem őt, de csak mosolygok. Végül a kocsmában csak elém kerül pohár. Beszélgetni kezdünk, méghozzá arról ami éppen nem létező lelkemet nyomja. Mert nem értem. Frusztrál és sebezhetőnek érzem magam. Beelzebubbal való találkozásom sem javított a dolgokon, viaskodok magammal ez pedig egy idő után nem vezet majd semmi jóra.
-Hát akkor én jól eltanultam...-ingatom a fejem kissé és elvigyorodom.
-Nem hiszem el, hogy ez pont velem történik meg... Egy igazi gyilkológép voltam, most meg... Ha Ő rám néz elolvadok, mint a vaj a pirítóson.-fel kell nevessek, hiszen ennek nem kellett volna megtörténnie, vagy akartam hogy így legyen? Már nem is tudom. Zsörtölődnöm kellene, de képtelen vagyok. Aztán az apró mondatot hallva felé rebbennek szempilláim.
-Inkább "Van aKi"!-javítom ki a mondatát, hiszen Belial nem egy tárgy... Felsóhajtok, hosszasan és kissé fájón. Azt hiszem megértem mire akart kitérni a Mohóság... Én ezt nem engedhetném meg magamnak. A jó és a rossz témája iránt több kérdést is kapok. Összeszaladnak homlokomon a ráncok.
-Minden Poklokra mondom Armaita, most igazán összezavartál engem.-szívom be élesen a levegőt és beletúrok a hajamba.
-Most mindent úgy állítottál be, mintha én ezt rosszként élném meg. Pedig nem. Csak nem tudok mit kezdeni vele.-könyökölök combomra és támasztom meg a fejemet.
-Örülök neki, hogy ez az érzés felütötte a fejét bennem. Csak... Én csak...-akadok el egy pillanatra s le kell hunynom szemeimet, hogy egy kis nyugalmat erőltessek magamra és nehogy felgyújtsak valamit hirtelen.
-Nem akarok sebezhető pont lenni az életében, azért mert én "érzelmileg elgyengültem". Attól félek, ha beszélek neki erről akkor élből vissza utasít, megbomlik minden körülöttünk és kirakhatok a kukába hétezer évet.-a végét már csak alig hallhatóan motyogom.
-Mi a több a szeretetnél?-kapom fel a fejem utolsó mondtára, miközben igyekszem rendezni a fejemben a mondatokat. Angyalom kérdései még mindig ott keringenek a fejemben megválaszolatlanul. "Szerinted van értelme szeretni? Elbutít? Miért butítana el? Miben butítana el?" Vajon én tényleg démon vagyok még ezek után? Megrázom a fejem, nem akarok, még magamnak sem akarok a kérdésekre válaszolni, talán ezért ráztam le őket azzal, hogy Armaita összezavart. Félek válaszokat adni a kérdésekre. Nem merem megválaszolni őket.

Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Május 17, 2020 10:19 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


To Belphegor
────────────── ──────────────
Kérdőn s értetlenül tekintek rá.
- Ez mitől lenne szókiforgatás? Az az emberek sajátja. Szavaim, s kérdésem őszinte volt - felelem komolyan.
A bólintást, hogy bajban van-e, nyugtázom, s tudomásul veszem. S majd beszél róla, hiszen mondta, nem itt akar minderről beszélni.
- Ha a meghallgatás segít, bármikor, szívesen - bólintok mosolyogva. Nem minden esetben az a megoldás, ám látom, milyen hatással van, ha kimondják ezeket a szavakat, melyek belül keringenek. Mintha, mikor kijutnak, elindulna valami rendszerezés, értelmezése a dolgoknak.
- Nem szükséges meghívnod. Addig őrzöm italod - mosolygok rá. Hiszen nem iszok, nem fogom meginni. Így érdemes olyat rendelnie, amit elfogyaszt, úgy kárba menne, ha nem issza meg.
- Igen - bólintok. Nagyon nagy megtiszteltetésnek vettem, mikor Teremtőm kijelölt erre a küldetésre. Új, s egészen más. S nem, egyáltalán nem aggódtam, bíztam a Teremtőben, hogy meg tudom tenni, bíztam a döntésében.
Hálásan pillantok rá, mikor a rendelésnél figyelembe veszi, nem iszok.
Csendben könyöklök az asztalnál, karba font kézzel, úgy tekintek rá, majd felvándorol tenyerem arcom, fejem oldalához, hogy megtámasszam, s úgy figyeljek rá.
- Az emberek világában megesik, hogy eltanuljuk az érzelmeiket - nekem nem megy. Hanael öröme ragadt egyedül át rám, de az is, csak átérzés. Nem tudom, milyen az öröm, csak átérzem. - S fogékony voltál erre az érzelemre - az érzelmek ragadósak, de hogy akik lélek nélküliek, miért képesek egy idő múlva saját érzésként kezelni, nem tudom. - Volt, ami kiváltotta benned, s magadénak érzed.
A kérdésén elgondolkodom. Más a jó és rossz fogalma, a jó is lehet pokolian fájdalmasan rossz, s a rossz is lehet boldogan felszabadító, hiába sírnak közben az emberek. Így csak egy nagyjából, vegyük úgy, fejrázást kap válaszul, mert látom, folytatni akarja.
- A jó és rossz fogalma eléggé sok minden, hogy csak erre legyen beosztva, így erre nem tudok ebben teljesen kerek igent és nemet mondani neked válaszul. Mi a helyes? Mi a nem helyes? Te miért tartod nem helyesnek? S miért kételkedel benne? Szerinted van értelme szeretni? Elbutít? Miért butítana el? Miben butítana el? - érdeklődöm.
Ahogy folytatja, úgy biccentem kicsit előre a fejem, felé, érdeklődéssel.
- Érdekes, amit mondasz. Az emberek akkor szokták ezt mondani, ha .. többet éreznek, mint szeretet, a másik iránt - tekintek a szemeibe.

Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Május 14, 2020 6:13 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


-Nem, nem követtelek, csak kerestelek. Kérlek! Ne forgasd ki a szavaimat.-mosolygok rá lágyan, majd megemlítem hogy belső harcot vívok, de még nem most térnék ki rá, kérdésére hogy bajban vagyok-e csak finoman bólintok.
-Nagyon remélem hogy tudsz segíteni, legalább azzal hogy meghallgatsz.-felelek csendesen majd invitálom hogy üljünk be valahová.
-A pénz ne érdekeljen! Én hívtalak meg.-nyomatékosítom szavaimat felemelt mutatóujjammal is. Aztán végre rátérünk arra hogy mit is művelt a háztetőn. Rá is harapok egy szóra.
-Jó szándék?-kérdezek vissza meglepetten, mintha nem tudnám miről is van szó. Pedig valahol sejteni vélem. Aztán végre megindulunk az ivóba és amikor betérünk kikérem magamnak a négy felest, de Angyalom pohár nélkül marad mégis. Jó fej vagyok figyelek rá. Beszélgetésünk kényes témára terelődik csak hamar emelem a második poharat is. Partnerem olyan kérdéssel áll elő ami gondolkodóba ejt egy pillanatra. Csendbe burkolózom, pedig tudom a választ rá.
-Azért, mert nincs lelkem, mint az embereknek. És nem értem mi minek a vonzata bennem.-felek végül percek múlva és újabb pohár után nyúlok. Felteszek még egy aprócska kérdést, majd a válasz kérdést hallva ismét eltűnődöm. Miért nem normális dolog szerintem? Mit érzek mint szeretet? Megtámasztom kobakom én is, mintha tényleg nyomná a gond egész lényemet.
-Nos! Mi vagyunk a pólus rosszabbik oldala. Velünk hasonul a "rossz" fogalma, nem igaz? Szerinted akkor nem helyes a kételkedésem?! És egyáltalán, miért szeretünk? Van-e értelme? Vagy csak az emberi világ butít el így?-szintén kérdésekkel válaszok az első részre, aztán lesütöm szemeimet.
-Azt érzem hogy bármire képes lennék érte. Meghalnék ha kell. A kedvére szeretnék tenni és vigyázni akarok Rá!-jelentem ki határozottan mielőtt többet gondolkodnék a kelleténél. Olyan könnyen jönnek a szavak a számra, hogy még magam is meglepődök.
-Nem szeretnék neki csalódást okozni.-fejezem be végül csendesen.
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Május 13, 2020 6:59 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


To Belphegor
────────────── ──────────────
-Ööömm - tekintek fel a szomszédos gyárépület tetejére. - Ez azt jelenti, hogy már .... - aztán értetlenül mutatok rá a mutatóujjammal. - Te követsz engem? De... én nem láttalak -
- Bajban vagy? - Nézek körbe ösztönösen, mert annyira azért nem értem a válaszát, majd bólintok. - Rendben - később is visszatérhetünk rá. Ha el nem felejtjük. Igyekszem megjegyezni szavait.
- Még mindig gondolkodom, miért. Tudok esetleg segíteni abban, amiért keresel, vagy ... - nem, fogalmam sincs, miért keresne, és azt hiszem, ezt már kérdeztem.
- Kérek - de meginni ő fogja, addig meg majd tartogatom magam előtt az asztalnál. - De... - jut eszembe. - Nincs pénzem.
Nem fogyasztok semmit, bárhol elalszom, a ruhával sincs gondom, a többit megoldja a képességem többi része, így sosincs nálam pénz.
- Nem volt ő szomorú - inkább gondterhelt. Sok minden van a vállán, azt érzékeltette az őrangyala.
- Felmértem a jószándékát és hogy miben tudok neki segíteni, hogy megőrízhesse. - néha van, hogy eltűnik, néha van, hogy nem hallja csupán. Pedig ez az eltűnés érdekes, mert valójában az sosem képes eltűnni.
Azt hiszem, inkább nem kérek semmit, ami lehet, nem jön jól, de ha nincs, akkor nincs. Leülök vele az asztalhoz, s magam alá húzom lábaim, megszoktam az így ülést.
A kérdésre rátekintek, majd a mellkasára, aztán ismét fel rá. A koccintásra emelésre bólintok, jelezve hogy egészségére.
- Ezt te tudod megmondani, s az idő - tekintek rá érdeklődéssel. - Miért vagy bizonytalan magadban? Mi az, ami azzá tesz? - Könyökölök fel a pultra, összefonva a felkaromat egymáson, úgy tekintek rá.
A kérdésre viszont felkönyökölök és úgy támasztom meg balommal a fejem, hosszábban az alkarommal. Elgondolkodom.
- Szerinted miért nem normális, ha egy démon szeretetet érez? Mit érzel, mint szeretet?
Egyáltalán, mi a normális? Van olyan?
Aztán csak nézem, ahogy felhajtja a következő adagot is.

Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Május 09, 2020 3:01 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next



Armaita & Belphegor


K
icsit látszik hogy milyen régen futottunk össze, én már olyan szó fordulatokat használok, amit ő még mindig szó szerint vesz, így fel kell homályosítanom hogy nem arra gondoltam amire Ő. Nagy nehezen leesik a tantusz neki is, már csak biccentek, mosolyogva, hogy megértette a dolgot. Utána megérdeklődi mi járatban vagyok erre. A válaszom egyszerű, miután orrára kötöm, hogy most nem érdekelnek az emberi lelkek. Őt kerestem! Gondolom értette amit mondtam, nem is tudom miért kell vissza kérdeznie. Csupán mosolyogva rázom a fejem, muszáj a sze-fo-st játszania? Hát nem kereshetek fel egy ismerőst? Hogy miről szeretnék beszélgetni? Még felsorolni is hosszú lenne.
-Mondjuk arról, hogy miért gondolom azt, hogy változtál? Ez kezdésnek jó alap lehet.-tűnödök kissé és felsóhajtok következő mondatára.
-Valójában egy dolog az ami a saját ellenségem, nem is vagyok biztos benne, hogy ezt a csatát meg fogom tudni vívni. De majd később kitérünk rá.-bököm ki nagyon nehezen ahogy elrejti szárnyait.
-Nem tudtam, hogy itt vagy. Egész nap a várost jártam, régóta kerestelek egyébként, nem csak itt.-utalok a városra, a helyre ahol most állunk és vállat rándítok. Olykor eszembe jutott és ha volt úgy szabad időm bőszen kutattam utána, mondjuk az elmúlt három évben nem igazán, akkor Belialt kerestem. Felajánlom hogy a közeli ivóba térjünk be, de mikor közli, hogy nem iszik elhúzom a számat.
-Ne már Armi! Én nem akarok egyedül inni, legalább egy sört kérjél már!-nyafogok és ahogy elindulunk minden előjel nélkül belé karolok, míg el nem érünk a kocsmáig. Út közben is szóval tartom, érdekel nagyon, hogy mit csinált azzal a humanoid létformával.
-Gond! Igen, a búval b@szott halandóról beszélek. Mit csináltál vele?-pillantok rá érdeklődőn, ahogy pedig odaérünk ahová indultunk, elengedem karját és lenyomva a kilincset belépek előre, a pult felé veszem az irányt ahol kikérek egyből négy felest. Angyalomnak csak azért nem kérek, mert tiszteletben tartom hogy ő nem iszik. Az első kis poharat felé emelve, fejemmel kissé biccentve jelzem, hogy egészségünkre, majd pillanatokon belül a gyomromba kerül az ital. Miután a pohárka vissza kerül a pult lapjára pillantásom Armaita arcára vándorol.
-Tudod, azt hiszem elnyomta a bennem élő démont az emberek között töltött idő. Változom, a kérdés hogy az irány jó vagy sem?-ugyan Ophilia-val már átrágtam ezt a kérdést, de még mindig nem tudom hogy az ami bennem az kinek jó és kinek nem?! Beelzebub-al való találkozásom sem volt fényes, Ő ugyanis elvárja, hogy legyen ugyan az a szadista, vérszomjas démonnő aki régen voltam.... Belial pedig... Neki szerintem mindegy amíg beszélek hozzá és nem vonulok remeteségbe napokig a szobám rejtekébe.
-Szerinted normális dolog egy démon esetében szeretetet érezni?-kerekednek ki a szemeim, még mindig nem hiszem el, hogy kimondtam, először a szöszi angyalnál bár ott viccre próbáltam alapozni, most meg... csak úgy jött. A következő pohár után nyúlok és az első után küldöm a löttyöt.
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Május 08, 2020 9:03 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


To Belphegor
────────────── ──────────────
Felnézek vissza a kuncogására, majd az égre emelem a tekintetem, mint aki gondolkodik. Mert valóban, mióta találkoztunk, azért az idő mégis segített abban, hogy erőm növekedjen. És persze, a rangom is más azóta, a küldetésemmel együtt, ahhoz pedig más jár.
- Jaaa, hogy az... - mutatok a fémre a földön. Meg némi tégla és üveg is jut hozzá, amit magával rántott a fém.
Az arckifejezéséből kiveszem, hogy valami azért nem jó, így abbahagyom a további találgatást.
-[/i] Akkor? [/i]- Nyitom tágra a szemeim értetlen kíváncsisággal. Pedig ő aztán tud alkudni és zsebelni, magam is tapasztaltam.
Figyelem, ahogy mutatóujja közelít felém, még be is kancsalítok, ahogy megböki a homlokom. Hogy aztán teljes kíváncsisággal fusson vissza tekintetem a szemeire. Ezúttal én bökök mutatóujjal, de magamra.
- Engem? Miért? - El nem tudom képzelni, miért keresne.
Egy ideig továbbra is értetlen, nagy szemekkel nézek rá.
- Miről szeretnél beszélgetni? - Hm, ehhez hasonlókat nem kaptam kérdésnek már jó régóta démonoktól. Kíváncsi lettem.
- Ha valami nyomja szívedet, szívesen meghallgatom - tüntetem el végül szárnyaim, hogy kényelmesebben elférjünk egymás mellett.
- Miattam? - Lepődök meg ismét. - Honnan tudtad, hogy itt vagyok? És hogy pont itt? - Válok ismét nagyon kíváncsivá. - Szoktam arra is járni - Gondolkodom el New Orleansen.
- Igen? - Óh, akkor nagyon nem vettem észre. - Nem iszok, de veled tartok - furcsa szokások még most is nekem ezek az együtt étkezések és ivások, noha régebben magam is így láttam vendégül a hozzám betérőket. Mára már nincs hol fogadnom őket, mert városról városra járok.
Megfordulok, s haladok, merre tart.
- Gond? Milyen gond? - Érdeklődök. Számomra sosincs gond, így remélem, kifejti, mire is érti pontosan, hogy tudjak számára választ adni.


Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Május 07, 2020 4:31 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next



Armaita & Belphegor


S
ejtettem, hogy nem fog rájönni elsőre hogyan is értem a dicséretnek szánt piszkálásomat. A köszönés után rögvest lábaira néz. Akaratlanul is felkuncogok.
-Az erődre gondoltam Angyalom!-rázom meg a fejem kuncogva és vonásait figyelem. Olyan kis kölyök arca van mégis, de valahogy más lett. Nem is értem mi változott rajta, de majd rájövök, remélem. Aranyos ahogy azt gondolja, hogy engem a halandó érdekel, de rosszallóan tekintek rá ahogy kiejti a mondatot száján.
-Hová is gondolsz?! Nincs szükségem most egy lélekre sem.-pimaszkodok, mert tudja nagyon jól, vagy alkukötésre keresek embert, vagy egyszerűen begyűjteni azt ami nekem jár. Félmondatát hallva megemelem államat, ám nem fejezi be, inkább ejti a témát, mélyet sóhajtok majd mutató ujjammal érintem homlokát.
-Konkrétan téged kerestelek.-mosolyodom el és elveszem az ujjam bőrétől.
-Gondoltam kicsit beszélgethetnénk, meg érdekelt hogy megy mostanában a sorod.-billegek kicsit sarkaimon és hátam mögött összefonom ujjaimat is. Kérdése hogy itt tanyázom-e csak egy nemleges fejingatást kap először mielőtt újra kinyílna a szám.
-New Orleansban tengetem napjaimat, most csak kiruccantam miattad.-közlöm a végét halkan és válaszolok is kérdésére.
-Iszunk valamit? Pár épülettel feljebb láttam egy kocsmát.-intek a hátam mögé amerről jöttem. Várom hogy kilépjen és ha megtörténik akkor én is megfordulok, hogy vele lépdelve mutassam az irányt, már ha preferálja az ötletet.
-Mi volt a gond az emberrel?-pillantok rá, utalva az előző incidensre, fogalmam sincs mit csinált, de a halandó utána elég magabiztosan indult útnak.
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Május 06, 2020 6:56 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


To Belphegor
────────────── ──────────────
Figyelem még, ahogy eltűnnek, s hallom a robajt a hátam mögött, ami elég messze van, hogy ne foglalkozzak vele. Pedig szívesen rendbe tenném az épületet. Sok munkát lehetne vele adni, ha.
Nem véletlenül lett elhagyatott a gyárépület s nem újították fel később sem. Azért a hajamba beleülepedő finom port megrázom az ujaimmal, s kirázom szárnyaimból. Most nem akarom a képességem használni vele.
A hangra megáll a kezem a hajamban, s hirtelen fordulok a forrás irányába.
- Üdvözöllek! - Jó régen találkoztunk, emberi mértékben számolva. A mi időnk szerint viszont egy szempillantás csupán. - Bizonyos értelemben, igen. - Leengedem a kezem, a szárnyaim nem tüntetem el. Nincs mit előtte ilyen téren rejtenem, szárnyak nélkül is felismert volna, tudom.
- Hogy? - pillantok le önkéntelenül a lábaimra. Nem, azok ugyanolyanok, mint voltak.
Már szembe fordultunk egymással, ahogy elém lépett, s rajta is végigpillantok. Egészen más ebben a ruhában, de én is mást viseltem akkor, hogy elvegyüljek az emberek között.
- Ha velük szeretnél beszélni, még eléred őket - mutatok az távozottak irányába. De mivel nem utánuk ment és itt azért nem szokás lődörögni, csak úgy, így kizárásos alapon...
- Erre jártál, vagy ... - aztán integetek a kezemmel, hessegetve az ötletet. - Nem rám tartozik.
- Most ebben a városban vagy? Jó párszor megfordultam már itt, még eddig nem láttalak - koránt sem vádló szavaként mondom ezt, csupán gondolkodom, hogy valóban nem láttam-e. Arra emlékeznék.

Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Május 03, 2020 8:14 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next



Armaita & Belphegor


I
dejét nem tudom már, hogy mikor találkoztam ezzel az angyallal. Az én kis Angyalom. Vajon mi lehet vele? Emlékszem... Még kis suhanc őrangyal volt mikor összefutottunk. Elmosolyodom a gondolatra. New York utcáit járom, hátha belebotlok az ismerős arcba, mondjuk okosan sikerült besurranni, de nem szeretek ide jönni. Most viszont valamiért akartam. Talán konkrét célom volt vele, ki tudja. De most minden figyelmem a mozgókat pásztázza. Egyszerű fekete felső van rajtam és farmernadrág, a jól bevált bokacsizma és bokám mellé helyezett tőröm. Enélük sehová sem indulok el. Hiába keresem nem találom őt, megrázom a fejem és beletúrok a hajamba. Azt a rézfán fütyülő angyalát neki. Nagyot sóhajtok, a mai nap már bejártam a fél várost és talán rám is esteledett. Egy elhagyatott gyárépület közelébe érek. Nekidőlök egy félig korhadt fa törzsének, csizmámból előkapom a tőrömet és játszadozni kezdek vele. Épp az egyik feldobásnál látom meg a szárnyast leszállni a tetőn. Komisz vigyor húzódik ajkamra, de nem fedem fel magam, azt nézem mit ügyködik. Egy másik angyalt is észreveszek, no meg egy embert. Óóó! Akció készülődik kérem szépen! Kényelmes pozíciót veszek fel, figyelem hogy ténykedik az angyal, talán még ciccegek is párat, túl egyszerű dolga van. Kicsit bele kellene rondítani, hátha észrevesz. Egy fém darabra irányítom energiáimat s szakítom ki a falból, hogy a kis halandó felé célozzak vele. Ám ketten is ellenszegülnek, gonoszkás mosoly kúszik pofimra, elengedem a dolgot, az angyalok megmentik az emberpajtást és az őrangyal elszelel vele. Armaita leereszkedik, még pár pillanatig figyelem, aztán ellököm magam a fától és felé indulok. Tőrömet elteszem, nem szándékozom rossz érzést kelteni benne.
-Szervusz! Rég láttalak.-intek neki, már csak pár lépés választ el tőle, barátságos mosoly vetül pofimra és végre elé lépek.
-Jól kicombosodtál.-utalok erejére és nem zárom ki a lehetőséget hogy rájöjjön én piszkáltam bele az idilli buliba.
Ajánlott tartalom
reveal your secrets



Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 9 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett TagjainkFajaink létszáma

Nincs


●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 17 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 17 vendég :: 2 Bots

• Fajaink száma •
Arkangyal
1/1
Leviatán
7/4
Angyal
2
Démon
6
Bukott Angyal
3
Ember
4
Félvér
1
Harcos Angyal
5
Vadász
5
Nephilim
2