Omnen dimittite
spem, o vos intrantes!
Staff, és tagok által keresett karakterek

 
• Fat Angel Bar •
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Okt. 10, 2019 2:43 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next




To the cutest Strange@
Ennél furább emberrel még nem találkoztam. Mármint furával, különössel, idiótával, bizarral már igen, de ilyennel, mint ez a lány még sose. Keresem fejemben a megfelelő szavakat a körülírására. Egy teljesen átlagos külsejű, de szép lány, olyan mint sokan mások ebben a városban. Mégis úgy viselkedik az emberek között mintha idegen terepen mozogna. Mintha a város szabályait nem ismerve csak idepottyant volna. Felmerül az emberben a kérdés ember e egyáltalán. Mert megesik manapság az ilyen, hogy nem az, akivel szembe találjuk magunkat. Jó lenne egy olyan varázslat, amivel ezt egyszerűen ki lehet találni. Így csak az ösztönre meg a megfigyelési képességre hallgathat az ember. Nem tűnik emberevő pokolszökevénynek…a legfurcsább benne az, hogy embernek tűnik, semmilyen rendellenes dolog nem mutatkozik rajta.
- Deedra, és ember – ismétlem meg papagáj módra a rögtönzött bemutatkozót. Arcomra még értetlenebb kifejezés ül ki. Miért teszi hozzá, hogy ember? És oly édesen örül annak, hogy ember ezt le sem tagadhatná. Felhívja a figyelmet arra, hogy nem mondtam meg a nevem. Mosolyát mosollyal viszonzom. Jól látod szivi nem árulom el. Itt nem szokás random embereknek elárulni a nevünket. Nem mintha ezzel rabigába hajthatnák a lelkünket… mégis bevett szokás eltitkolni a valódit. De kinek lenne szíve hazudni ennek az ártatlannak tűnő szempárnak. Idejét sem tudom mikor volt valaha is valaki kíváncsi arra ki vagyok, mi a nevem. És rádöbbenek mennyire normális lenne csak simán bemutatkozni. Az én paranoiás életembe azonban ez nem fér bele. Kedves mosolygásunk után egy röpke csendes pillanat után csak annyit mondok csendben.
- Ember… - és ezzel részemről lezárult a bemutatkozás. Visszatérek egy megválaszolatlan kérdésemre elterelve szánalmas kis énemről a beszélgetést.
- Az előbb ezt kérdezted miért nem beszélünk emberi nyelven. Ezt hogy értetted? – megerőltetve magam nem úgy teszem fel a kérdést hogy: Mégis honnan jöttél, hogy nem ismered ezeket a hétköznapi kifejezéseket. Ma ilyen nap van… nincs szívem megbántani ezt a kis tündéri UFO-t.
-

reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Deedra


Fat Angel Bar - Page 2 Tumblr_pw3d75V5yb1y2onn3o3_r1_540
☩ Történetem :
☩ Reagok :
100
☩ Rang :
Ω Ex North commander
☩ Play by :
Ω Marie Avgeropoulos
☩ Korom :
26
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Okt. 02, 2019 7:29 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next


To my Blonde wild Hunter
Agnes && Deedra
──────────── ────────────
« taggeld; @Agnes Lawson • • Ruha; Link »
Megállunk, s ő szembe fordul velem. Elragad a szépsége, s az erő ami belőle árad. Furcsa tekintettel mérget engem. Majd ismét taglalja amit az előbb. Már inkább csak hevesen bólogatok, s nem ellenkezek hiába a szavak, miket nem értek.  Tovább tessékel engem, én meg nem tudom mire vélni, de nem ellenkezem.
Nem néz ki az időjárás valami fényesen, éppen esőre jár, s én még mindig nem hódoltam a városi szokásoknak. Nem tudom, hogyan is kellene. Voltam részeg már, talán itt is ezt kellene, vagy mit szoktak csinálni. Nem válaszol, inkább vissza kérdezz, de nem mutatom döbbentségem jelét. Érdekes szemályiség.
- Deedra vagyok, ember. - Jelentem ki büszkén, bár tudom, hogy ide nem jöhetnek be a természetfelettiek, de még is olyan jó az érzés. És az is tetszik, hogy nem jöhet be akárki. - Szóval nem árulod el? - Mosolygok kedvesen. - így is szégyenelem a megmentést, de ha nem tudom kinek köszönhetem, akkor rejtélyes szépség leszel. - Mondom ki meggondolatlanul. Talán nem kellene. Szakadároknál ugyan ez nem volt kérdés, hogy nőknek is bókolhatunk, de itt nem tudom mi a szokás. Bár az előbb a bárban egy nő és férfi igen illetlen helyzetben voltak, gondolom akkor szabad. De még is van a nőben valami ami mosolygásra késztet engem.
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Szept. 30, 2019 4:26 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next




To the cute amazon@
A sörét a lány kezébe nyomva őt pedig felkarolva indulok el az ajtó felé. Táskám húzza a vállamat, a sok zsákmány csak úgy csilingel benne. Hallgassátok csak, nézzetek csak nagy szemekkel…igen én nyertem az enyém mind! Hetente egy két ilyen party és meg van oldva a lőszerellátásom. Nem is tudok visszaemlékezni mikor vettem utoljára pénzért lőszert.
- Emberi nyelven? – megállok az utcán és szembe fordulok a lánnyal. Összeráncolt homlokkal vizslatom arcát. Semmi különleges…semmi furcsa… nem UFO! De akkor mégis honnan szalajtották? Kedvem lenne megtapizni az arcát, megnézni nem kapott e egy nagyobb ütést a fejére, amiért ilyen értetlen. Magyarázkodáson kapom magam.
- De…úgy beszélek. A Mars egy bolygó…tudod marslakók? UFÓk? Nem? Nincs meg? – sehogy sem tudom összerakni a fejemben a dolgot. Innen viszont jobb ha megyünk szóval tovább tessékelem a lányt.
- Nincs mit. – nyögöm én is mintha nem hatolt volna ez a szó a lelkemig. Ijesztő miként hasított bele szívembe a szó tőrként. Köszönöm. Nagyon régen hallottam ezt bárkitől is. Nekem nem szoktak dolgokat megköszönni. Csak fizetnek, vagy még azt sem. A banyáról meg ne is beszéljünk. Neki minden segítségem olyan természetes.
- Te ki vagy és honnan jöttél? – szegezem neki a kérdést a kérdésre. Persze azt hittem majd egyből puszipajtások leszünk és válaszolok minden kérdésére?
-

reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Deedra


Fat Angel Bar - Page 2 Tumblr_pw3d75V5yb1y2onn3o3_r1_540
☩ Történetem :
☩ Reagok :
100
☩ Rang :
Ω Ex North commander
☩ Play by :
Ω Marie Avgeropoulos
☩ Korom :
26
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Szept. 27, 2019 8:23 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next


Cruenta longus Historia
Agnes && Deedra
──────────── ────────────
« taggeld; @Agnes Lawson • • Ruha; Link »
Már éppen elburulna a tekintettem, az üvöltöző férfira, mikor nagy csörömpölés közepette megérkezik egy szúke nő. Pillantásom hirtelen kapom oda, s mérem fel a szépséget. Férfinak oda nyújt valamit, majd kezembe nyomja a sört.

Olyan hirtelen történt minden, olyan gyorsan, hogy csak kapkodom a fejem. Elsötétült tekintettem kitisztul. Pillanatok választottak el attól, hogy eltörjem az üveget, s a férfi torkának nyomjam. De ő meg mentett ettől. Nehezebb, mint gondoltam ez az egész városi élet. Olyan szavakat használnak itt az emberek olyan eszközeik vannak, amikkel még mesékből se hallottam. Nem ebbe a városi életbe születtem, s ez jól látszik is.
- Hé! - Riadok fel, s nézem ahogy a nő kifelé tol engem. - Mars? - Itt mindenki máshogyan beszél? - Beszéljetek már emberi nyelven! - Csattanok fel, majd jobban szemügyre veszem a hölgyet.
- Köszönöm. - Mondom neki. Erős jellemnek tűnik, de közben igazi szépség is. Angyali vonásai vannak, habár tudom, hogy nem lehet az.
- Ki vagy te? - Kérdezem.
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Szept. 24, 2019 4:05 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next




To Deedra@
Szokásos esti program. Póker party pár igen jóképűnek nem mondható baltaarcú alakkal. Ég tudja honnan szalajtották őket, nem beszélgetni jövök ide, hanem megnyerni a piám árát ha már úgysem hívnak meg ezek a tuskók. A bárban vágni lehet a füstöt, de talán nem is ez a legrosszabb ebben a helyben. A dohos, alkohol és izzadságszagú embertömeg a legrosszabb, ami birkanyájként leheli tele a szűk kis lyukat. Az én helyem az ajtóval szemben van. Mindig fél szemmel azt fürkészem, fogalmam sincs kit várok, mire számítok nap mint nap…
- Sajnálom megint enyém az összes! – széles vigyorral fedem fel lapjaimat és azzal a mozdulattal zsákomba söpröm az asztalon kupacban heverő csilingelő aprópénzt, zizegős bankót, töltényt nyílhegyet. Kiiszom a poharamból az utolsó kortyot. Épp osztanám az új kört mikor az állott füst felkavarodik. szinte mindenki egyszerre vesz mély levegőt az ajtórésen beáramló friss levegőből. Egy nő lép be az ajtón. Például ezért éri meg ezen a helyen ülni. Új arc, még sosem láttam itt, de még a környéken sem. A pulthoz megy. Nem hallom annyira mit magyaráznak a csapossal, de nemsokára a nagy kopasz ürge valamin felkapja a vizet és kacifántos káromkodások közepette rántja ki a lány kezéből a sört. Megáll kezemben a kártyalap. Nem szoktam magamra venni ha más embereket sértegetnek, nem vagyok én jó szamaritánus, hogy mindenki védelmére kelljek most mégis felemelkedek az asztaltól és a vitatkozó páros felé indulok. Vállamra vetem a zsákmánnyal teli zsákot. Lassú, kicsit sem nőies léptekkel érkezem meg hozzájuk, a zsák csörömpölve zuttyan le a bárszékre. Ránézek a lányra, aki olyan értetlen fejet vág mint aki életében nem volt fültanúja káromkodásnak, majd a csaposra. A szitokszók közül kiszűrt néhány szó adja meg a választ a tombolásra.
Zsebembe nyúlok és az asztalra csapom a 6 dollárt, majd határozott mozdulattal kiveszem az ipse kezéből a sört és a lányéba nyomom.
- Te a Marsról jöttél szivi? – kérdezem a lánytól szemöldök ráncolva miközben könyökénél fogva kifele tolom az ajtón.
-

reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Deedra


Fat Angel Bar - Page 2 Tumblr_pw3d75V5yb1y2onn3o3_r1_540
☩ Történetem :
☩ Reagok :
100
☩ Rang :
Ω Ex North commander
☩ Play by :
Ω Marie Avgeropoulos
☩ Korom :
26
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Szept. 23, 2019 4:33 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next


Cruenta longus Historia
Agnes && Deedra
──────────── ────────────
« taggeld; @Agnes Lawson • • Ruha; Link »
Ez a furcsa szervezet úgy döntött, hogy be engednek. Gyanakvásuk érthető, szakadár voltam, egy vadember, de legalább egy nézeteim voltak velük. Megvetjük a természet felettit, vagy is vetettük. Miután nővérembe egy démon költözött és megölte apámat a szemem láttára, ez az állítás csak erősödött bennem.  Szükségem lesz a vadászokra, és nekik is rám.
Egy izét kaptam, ami szerintük mindig megmondja, hogy hol vagyok. Furcsa ez a modern világ. Minden olyan érdekes. Minden megrémiszt, és viselkedésemmel én is őket. Vadász bázison lettem elhelyezve egy szobában, valami nővel, aki elég furcsa, még nálam is furcsább, ő ajánlotta, hogy jöjjek ebbe a bárba. Elég érdekes a neve, de gondoltam ideje megismernem a nép szokásait.
Ahogyan belépek a bárba érdekes embereket látok. A helyi viseletet öltöttem magamra, ami néhány helyen szorít még.  Oda megyek az asztalhoz, ahol látom isznak.
- Mit ihatok? - Kérdezem a kopasz férfit.
- Mit akarsz tündérke? -Mosolyog vadul.
- Deedra vagyok, és ember. - Értetlenkedve tekintek rá.
- Tündérek is vannak? - Vonom fel a szemöldököm. Mire a férfi csak egy habzó valamit ad elém, amibe belekortyolok. Ez sör. Ismerem az ízét, de érdekes itt más.
- 6 dollár - mondja, mire felvonom a szemöldököm. Érdeklődve tekintek rá. - Nem kérem köszönöm, amúgy se tudom mi az. -   A férfi nagyon ideges lesz rám. Nem értem mi történik. Kikapja a kezemből és hangosan kiabál velem. Leüthetném egy mozdulattal, de akkor oda nekem. Nem keveredhetek bajba. Ijedten ide oda pillantgatok, de senki nem áll ki a védelmemre. - Sajnálom. - Ó, bárcsak tudná kivel beszél!

reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Hell or Heaven


Fat Angel Bar - Page 2 VQSi8OZ
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
1070
☩ Rang :
Staff
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Aug. 12, 2019 5:43 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next


***
Szabad a játéktér
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Kyara Gilberung


Fat Angel Bar - Page 2 Tumblr_inline_novarlFg8q1szaa83_250
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
216
☩ Rang :
I'm daddys little crazy girl
☩ Play by :
Kaya Scodelario
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Jan. 26, 2019 9:15 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next


Ecc, pecc, kimehecc
Ajkamat csücsörítve hol jobbra, majd hol balra húztam azt, eképp hallgattam a velem szemben ülő nőcike sóhaját. Annyira ismerős, vajon hol hallhattam én ezt? Mert valahol hallottam, ebben biztos vagyok, de vajon…
Áh, teljesen lényegtelen. Jé, véres lett a kezem. Az első mondatig figyelek rá, majd kezemet emelem fel, jelezve, hogy máris, rögtön szót kérek, csak egy pillanatot várjon. Megízlelem vérem sós ízét. S az olyan, mint mindig. Édesen keserű. Egyszerűen mennyei, olyannyira, hogy…
- Mondd, honnan tudjátok? Van ilyen… - emelem fel másik kezemet halántékom mellett megpörgetve mutatóujjamat. - Gyárilag beültetett szenzorotok? Kiszúrjátok, hogy ki a félvér és ki a démon? - tekintek rá érdeklődve. Valóban érdekel. A legtöbb démon tudja. De honnan. És miért? Nincs igazság a földön. Mindent megteszek, hogy teljesen démonnak látszódjak.
Persze, persze egy képességem van csak. Várjunk csak a szagom lenne az? Kezemet felemelve szagolok hónaljamba. Több napos, áporodott, érdes szagom nem hagy kivetnivalót maga után. Utoljára Mandró fürdetett meg.
Ohjaj, Lucifer szerelmére. Elkalandoztam. Mit is próbál mondani? Jaj aranyom, miért masszírozod a halántékod?
Nagy levegőt veszek a mondottak hallatán. Ijedten kapok szívemhez és fordulok hátra.
- Pedig én csak megpusziltam a kis homlokát! - igen, egy kis nyak kiszúrással. Így is lehet értelmezni egy szeretettel teli puszikát, nem igaz? Amúgy meg hadd sugdossanak a hátam mögött. Amíg nem fajul tetté, addig nem fogok vele mit kezdeni, de amint ez megtörténik?
Szemeimet kissé összeszűkítve figyelem, miként nyeli le a whisky édesen keserű ízét. Figyelem arcának vonásait. Minden apró rezdülését. Összehúzza a szemét, száját? Ráncok képződnek az orra mellett. Esetleg csak szemöldökeit ráncolja meg. A fintor semmilyen formája sem ül ki az arcára? Mennyire szokott hozzá az alkohol mámorító érzéséhez? S mennyire ízlik neki az a pocsékság, mi itt kapható?
Kérdésére mohón csillannak meg szemeim. Mit akarsz ajánlani? Hiszen nem kérdezi ezt akárki, akárhogyan. Alkaromat az asztal lapjára csúsztatom, kezeimet összefogom. Súlyos kereszt a nyakamba a laphoz koppan. Kissé előrébb dőlve hallgatom.
- Ha nem ismernélek, azt hinném, hogy bókolni akarsz nekem - vigyorodok el szemtelenül. Kínzással fenyegetnek? Oh, mintha ráhibáztál volna a fétisemre, kiscsillagom. - Azt hiszem, hogy el tudnám viselni - biztosítom erről, szemeimet egy pillanatra összevonva.
Valahogy jobban csábít annak a gondolata, hogy Ő játszadozzon el velem, mint hogy felkeltsem az érdeklődését, de rendben. Legyen hát.
Hatalmat. Szemeim újra felcsillannak.
- Pusztítás és Káosz az én barátom, miért lenne szükségem másra? - teszem fel a ködös költői kérdést. Nem kell tudnia rólam, ki fattya vagyok, milyen ismeretségeim vannak démoni körökbe. De lássuk, hogy mit is kínálna nekem. Lehet, hogy semmi sem lesz ebből, de még az is, hogy előnyöm származhat belőle. Ideig-óráig.
Meghallva a feltételeket, mégis csalódottan dőlök hátra.
- Legalább, valami igazi kihívást adtál volna. Mint hogy törjek be a vadászbázisra és lopjam el a rúnáikat tartalmazó könyvet - valójában fingom sincs, hogy van-e ilyen. De ő többet tudhat nálam, kikotyoghatja még.
Jobb kezemet színpadiasan felemelem. Nem magasra, csak a vállam magasságáig. Csuklómon teszek egy fél fordulatot, miközben erőteljesen koncentrálok az egyik fickóra és kifejezetten annak a nyakára. Persze tudjuk, mi ketten tudjuk, hogy a mozdulat nem más, mint üres színjáték. A gondolat az, mely megmozgatja a nyakat. Láthatatlan karként fogja meg és ránt egyet rajta. Reccsenése nem hallatszódik a krimó alapzaja miatt, a hatalmas test az asztalra hanyatlik.
- Kik ezek a fúúú, de hatalmas barátok? - mosolygok rá, míg egy másik balfácánt egy összetört üveg kezdi el fenyegetni. Szerencsétlen pára körbe-körbe szalad a helyiségbe, menekülne az életét megkeserítő, éles szilánkok elől. Én pedig megfuttatom, ahogy egy jó vadász teszi azt a vadjával. Még csak oda sem kell néznem.
Telekinézis. Ezzel születtem. Évek óta tisztába vagyok a képességgel és nem. Oh, de még mennyire, hogy nem fogom az enyészetnek hagyni. Fejlesztem. Lenne még mit rajta, de ennyi trükköt még én is képes vagyok megmutatni.
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Jan. 22, 2019 1:08 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next


☽ Don't tell me to calm down

Kyara xXx Coni
zeneviselet • szószám: 681 • Credit:

 
A whisky – ellenére annak, hogy a testem minden porcikája buja vággyal és gyermeki lelkesedéssel várta az első kortyot, amely porladó belsőm szomját oltotta volna – szívbe markoló csalódást okozott; a manapság is jó árban lévő ital áráért nem kaptam egyebet, mint – finoman fogalmazva – egy kellemetlen ízesítésű, langyos és felvizezett löttyöt. De persze, gondolkozás nélkül rendeltem is a következőt! Ebből?! A nyamvadt, szomját oltani vágyó lelkem csak naivan reménykedett abban, hogy ma jót iszom – a sárga földig, fenékig. Az átvertek keserves érzése uralkodott el bennem; tompa, színtelen és csalódott düh. A tudatos gondolkozásnak a puszta csíráját is elfojtva magamban adtam át magamat a bűnbe esés jótékony érzésének; az üvegpohár a pult felett hasított el, közvetlen a lányka feje mellett, kinek arcvonásai azonnal megváltoztak, ahogy a tárgy szilánkossá törve hullott alább a földre. Tekintetem találkozott az övével, remélem érti a jelzést – és bizton állíthatom, hogyha a következő is ehhez hasonló lesz, amit kapok: nem állok jót magamért MÉG ebben az állapotomban sem. És, amíg a következő körre vártam méregbarna íriszeimet a világ minden unalmával hordoztam végig a tekintetemet a nem is olyan régen, nem is olyan távol kialakuló csetepatén. Az igazság az volt, hogy különösebben nem szenteltem nagy érdeklődést, hiszen magamtól is kitaláltam a történetet: a férfiak azt gondolták, hogy övék a világ és nyeregben vannak, viszont a barna hajú némber résen volt és, az első látszat ellenére korántsem bizonyult, olyan bugyutának, mint gondoltam. Amikor bejöttem, elsétáltam mögötte, így lapjai nem voltak előttem titkosak: elég csúnyán vesztésre állt. Az összes férfit kijátszotta, amire azok hangos felháborodással fejezték ki nem tetszésüket. Tipikus. Nyugtáztam magamban, szemeimet megforgatva – innentől pedig a jelenetet már csak fél szemmel kísértem nyomon, miközben fejemet a tenyeremen támasztottam. Egy szobanövényben több éltet volt, mint jelenleg bennem. A szemem sem rezdült, amikor a kés nagybecsű ereje is előkerült, de azon sem, hogy a barátunkba állította. A jelenet, amilyen hirtelen indult, olyan hamar le is záródott, mintha meg sem történt volna és ezúttal nagyon-nagyon reménykedtem benne, hogy a világ bajai elkerülnek – de nem így lett. A némber csak fogta magát és leült a velem szembeni helyre és önmagát nem zavartatva gondtalan cseverészésbe kezdett. A mellkasom szűk ketrecéből, hangos sóhaj szakadt fel.
– Figyelj ide, te kis félszerzet – kezdtem bele nyugodt hangvétellel, ujjam a halántékomnak simulva támasztották a fejemet – nincs kedvem társalogni és a cimboráid nagyon összedugták a fejüket. Meg még egy jó páran. – Böktem fejemmel az említettek irányába. A barátkozásból ezúttal kimaradtam volna, ugyanis nem volt kedvem az életenergiáimat halandó férfiakra pazarolni, amikor tudom, hogy odakint rám is várnak hasonló keménykötésűek, viszont azt azért megjegyezném apró betűsen, hogy az enyéim egy kicsit keményebbek és, őket nem nyomja le senki csak úgy…
Közben a fiatal pultos lányka megszeppent arckifejezéssel meghozta a következő körömet és mielőtt újonnan szerzett bosszantó társaságom egyáltalán megpróbálta volna lenyúlni az itókámat le is húztam. Az alkohol marta a torkomat. Kellemesen erős volt és már éreztem is, hogy kezdem magamat jobban érzem; ugyan nálam nem ütött be, viszont a melegség szétáradt egészen a bensőmben és egészen szíven érintett – elégedett lettem. A székben hátra dőlve, köröztem a poháron ujjammal, mintha rettenetesen morfondíroznék valamiről – persze, ez korántsem így volt, hiszen másfajta történet kezdett kialakulni a fejemben; nem volt több, mint egy kósza ötlet…
– Szóval, azt mondod, hogy unod a várost, félszerzet? – Rettenetesen unatkoztam én is, hiszen az év java részében nem volt társaságom vagy ha igen, akkor is több mint valószínű, hogy halott volt, mielőtt válthattunk volna egyáltalán egy-két szót; a félreértések elkerülése végett én öltem meg őket, mert jobbára munkaként voltak elkönyvelve. – Kápráztass el és, ha sikerül… Feldobom az életedet egy kis kalanddal. – Dőltem hátra. – Ha nem… akkor én fogok szórakozni, veled és az picinyem fájni fog. Tőlem csúnyább verést kapsz, mint valaha is kaptál. – Mindig is szerettem az élet napos oldalát megragadni és általában ezeket az esélyeket ritkán is szalasztottam el, így – egy picit végig gondolva – ezúttal sem szerettem volna, hogyha egy kínálkozó alkalom úszna el a szemem előtt. – Intézd el őket, a kedvemért… és ne adj isten… hatalmat és barátokat is segíthetek szerezni neked. – Vontam vállat; felfuttatom a pályáját, mert ezek az arcok láthatóan nem kötik le és mire is lenne szüksége egy hozzá hasonlónak, mint bajkeverésre? Ezt én is tudom neki szolgáltatni, rövid időn belül.


reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Kyara Gilberung


Fat Angel Bar - Page 2 Tumblr_inline_novarlFg8q1szaa83_250
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
216
☩ Rang :
I'm daddys little crazy girl
☩ Play by :
Kaya Scodelario
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Jan. 15, 2019 7:57 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next


Ecc, pecc, kimehecc
Unatkozom. Eme rohadt városban, rohadtul unom magam. Semmi móka, semmi kacagás. Mindenki halál komoly. Szememet forgatom a félig kihalt város maradványai között. Akiket keresek nem találok. Vegyük csak sorban a lemenő nap fényében, hogy kik is ezek.
Van egy rohadt Pusztítás, ki azóta, hogy elmondta mi végre teremtett, eltűnt a semmibe. Na jó, egyszer már megtaláltam és tudom, hogy szüksége van rám, szóval…
Aztán ott van a másik rohadék. Hosszúkásra nyúlt démoni teste, méretes karmai. Akaratlan kéjes sóhaj tör fel torkomból. Oh, te lelkem kínzója, mondd hát, hol vagy? Miért nem vagy itt? Pedig olyan jókat szórakoztunk együtt. Még ha nem is vallja be a Viszály maga, de jobb társasága voltam, mint bármelyik más démon. Hisz ne legyünk kishitűek. Jobb vagyok bármely démonnál is.
Végül, de nem utolsó sorban ott van, akinek a lelkét nekem kellene szétszedni. Annyira édes, hogy azt hiszi képes jó maradni, ebben a városban. Pont úgy, ahogy ő van. Nevetséges még maga az elképzelés is. Szinte már röhögnöm kell.

Észre sem veszem, hogy miként kerülök a külterület egyik krimójába. Azt pedig végképp nem tudom, hogy miért van a kezembe négy kártya, csupa ászokkal - persze vélhetőleg egyik sem a pakliból jött - és  miért pofázik, pont erről, vad idegeneknek.
Upsz? Megint időkiesés? Oh, ugyan már, kit izgat, ha már itt vagyunk, akkor szórakozzunk. Húzom ajkam aljas mosolyra.
- Szóval, Caleb egy igazi áruló. Soha nem segített, sőt mi több, ne is tudjátok, hogy - rázom meg a fejemet. - Oh, hol is tartottam? - pakolom fel lábamat az asztalra szemtelenül. Persze, hogy én jövök, de rohadtul húzom az időt. Oh, ez nem tetszik nekik. Szipogni támadt kedvem.
- Ott, hogy te jössz aranyom - morogja a koszos, sárgás bajsza alatt a velem szemben ülő kopasz csávó. Méretre majdnem két méteresre nőtt, de nem figyelmenkívül hagyható méretes bicepszei, szőkés-sárgás mellszörzete, ami nem hogy kilóg a koszos ingje alól, hanem egyszerűen sikolt azért, hogy kiszabadulhasson. Buja szemöldöke alatt mélyfekete szem ül, korán sem olyan, ami jót sejtet. Az asztalon könyökölve fogja össze kezeit, úgy hogy a lapjait az asztal felé fordítja.
- Tényleg, de… - kezdek bele, és leveszem a lábamat. Hozzá képest hangya is lehetnék. Kócos hajammal, elkenődöt sminkemmel, szakadt nadrágommal, itt-ott megtépázott felsőmmel. Rövidnadrágom alatt húzódó neccharisnyám is kivetnivalót vet maga után. Bakancsom hanyag, be sincs kötve a fűzője. Bőrkabátom több helyen is foszladozik, de a kereszt. Oh, a kereszt továbbra is a nyakamba. Legalább ez nincs ránk hatással. - Felteszem szűzességem, hogy senki sem találja meg nekem - tárom szét karomat, arcomon pofátlan vigyorral. A pincérnő ekkor megy el mellettünk kezébe egy pohárnyi whiskey. Mh, inkább maradnék a rumnál, ha majd lehet.
Az asztaltársaságomnak nem tetszik a viselkedésem. Hát legyen.
- Móka vége - terítem ki lapjaimat. Figyelem az arcvonásait. Szemei előbb elkerekednek, majd ne adja Lucifer a magasságos, dühbe gurulnak.
- Csaló! - dördül hangja én pedig az ártatlant adom. Szívemhez kapom a kezem.
- Én? - kérdezek, nagy szemeimet meresztve rá. De több sem kell, a konyhakés már a kezébe is van. Oh, Kín ikertestvére is lehetne. Szemeim rögtön elfátyolosodnak, amint az idilli kép megjelenik lelki szemeim előtt.
Várj, ez nem igaz. Szemeimet forgatom meg.
- Legalább kihívást adnál - még csak meg sem kell mozdulnom, hogy a kést kirántsam a kezéből és saját torkába állítsam. Pontosabban, hogy nyaki ütőerét vágja át. Vére fröccsen a szélrózsa bal irányába. Az asztalra, karomra, ruhámra, a földre. A pénzre, melyet felmarkolok, hiszen tisztességesen kerestem.
Nézzünk új szórakozás felé. Felállva a kabátom zsebébe tömködöm a lovettát. A krimó engem bámul. Helyes, imádom a figyelmüket. Szemeim megakadnak a barna nedűn.
Gondolkodás nélkül ülök le egy nővel szembe. Lábaimat ismét csak felpakolom az asztalra.
- Szóval, rohadt unalmas ez a város, szinte már kihívás sincs benne. Hihetetlen, hogy egyáltalán vadászok lakják - horkanok fel. Oh, csak légy vadász!
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Jan. 14, 2019 8:31 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next


☽ Don't tell me to calm down

Kyara xXx Coni
zeneviselet • szószám: 420 • Credit:

 
A fehér felhők által megfestett égbolton, látszólagos nyugalomban pihengető aranyszín fénykorong mostanra már bőven a horizont alá ereszkedett, hogy a világnak ezen a részén az élet a sötétség leple alatt – még ha csak néhány meghitt pásztoróra erejéig, de békére leljen; ez volt azaz idilli kép, amelyben jómagam is reménykedtem nem sokkal azelőttig, hogy történtek dolgok, melynek nyomán most a lelkemet is felköpve estem be a már tisztességgel leélt, dohos levegővel fullasztott ócska talponálló egy kényelmesnek, viszont mégis leginkább zavartalannak ítélt szegletébe valahol a város szélén elveszve és amely esélyt adott arra, hogy a lehetőségeimhez mérten komfortosan helyezkedjem el. A mocskos, kopott bőrcsizmám a kopott asztalon pihent és immáron a harmadik bűzrudat legelve nyomtam el a boksz oldalán – sehol sem láttam, hogy ne lehetett volna dohányozni, így vettem magamnak a bátorságot és megengedtem magamnak. A halandókat félig lehunyt, ugyanakkor éles tekintettel bámultam az itt tobzódó halandókat. Elmém éber volt, a testem viszont gyenge, hiszen összeverve és az ékes fájdalomtól pulzálva roskadt magába. A csinosnak mondható pincérnő – meglepetésemre, hogy egyáltalán kivonszolta magát a pult mögül – megjelent az asztalom mellett, hogy felvegye a rendelésemet. Feltételezni sem mertem, hogy egyáltalán ilyen kiszolgálásban lesz részben és ennek öröme gyanánt siklott végig rajta szűk ruhába bújtatott buja test, amely bármelyik nem túlzottan épeszű figyelmét elterelte volna, viszont a lehető legérdektelenebb arckifejezés ült rajta, amit szint már én is megirigyeltem – mindazonáltal az apró kellemetlenségen hamar túl lendültem és a szokásosat kértem: Williams Buourbon Whiky volt az, amelyre ezúttal sivatagként porzott a májam és végtelenül sürgető vágyat éreztem arra, hogy pusztítsam azt a testet, amelyben jelenleg töltöttem az időmet ugyanis valószínűnk tartottam azt, hogy záros határidőn belül másik porhüvelyt kell keresnem magamnak, amit végtelenül sajnáltam főként mert gyűlöltem az ez utáni hajszát és az ezzel járó fejfájást még ha a maga módján is, de a bőrcsere praktikusnak bizonyult számtalan esetben, viszont ezúttal nm akartam különösebben megválni tőle. A torkomat égette a dohos levegő és a füst egyvelegét pedig tüdőm robbanó bombaként szorította ki magából a nikotint és az ott leragadt fekete kátrányt. A fejem hátra bicsaklott. A vér keserű vasas ízével a számban voltam kénytelen tudomásul venni, hogy háromszáz röpkén elszálló év ide vagy oda, mindmáig gyengének bizonyultam a sok nagykutya között – és belőlük bizony akadt néhány, ami bizony elkeserítő és a legnagyobb problémát még nem is ők jelentik, mivel csak a küldöttjeik vannak rám állva; így jár az, aki kellemetlenekkel cimborál, de sokat kap érte. Az ital megjelent előttem, nem is vártam túl sokat: szomjamat oltottam és mire a leány egyáltalán megfordulhatott volna már kértem is a következőt.

reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Hell or Heaven


Fat Angel Bar - Page 2 VQSi8OZ
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
1070
☩ Rang :
Staff
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Szept. 16, 2018 6:03 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next


***
Szabad a játéktér
Ajánlott tartalom
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 3 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett TagjainkFajaink létszáma



●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 12 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 11 vendég :: 1 Bot

• Fajaink száma •
Arkangyal
2/2
Leviatán
7/6
Angyal
1
Démon
14
Bukott Angyal
4
Ember
4
Félvér
4
Harcos Angyal
4
Vadász
5
Nephilim
7