Welcome to hell or heaven frpg
- Staff és tagok által keresett karakterek -

 
• D U M A H •
reveal your secrets

Hell or Heaven


D U M A H VQSi8OZ
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
1140
☩ Rang :
Staff
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Ápr. 18, 2021 11:49 pm
Következő oldal


Gratulálunk, elfogadva!
Üdvözlünk @Dumah a Hell Or Heaven FRPG oldalán!



reveal your secrets

Dumah


D U M A H 2QLNr7m
☩ Történetem :
☩ Reagok :
0
☩ Rang :
Őrangyal / Számkivetett
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Ápr. 18, 2021 11:36 am
Következő oldal

Adexael Kedvelte a hozzászólásod



Dumah

Dumah
Is that blood on me or blush?
Keresett
5ooo(ish)


Karakter információ
Család -  Azelőtt fordult a sajátjai ellen, hogy az divattá vált volna. Évszázadokat töltött el a Mennyország börtönében. Sosem volt az erőszak híve, de a szükség nagy úr, ő pedig harcosokat megszégyenítve végezte ki azokat, akiket utána küldtek.
Számtalan angyalt csavart visszafordíthatatlanul az ujjai köré a cellájában eltöltött idők során is, de mire ő kiszabadult, már belőlük is alig maradt.
Kérdés, hogy az angyalokat testvéreinek nevezheti-e, leginkább egyedül van.

Mi a beosztásod - Egykor őrangyalként tevékenykedett. Már akkoriban is megosztó jelenség volt, a fondorlatossága és harcedzettsége végett pedig nem meglepő, hogy ő kapta a legnehezebb eseteket. Csakhogy pont ezzel ítélték a – talán sosem létező – tisztaságát halálra. A szárnyait nem vesztette el, de továbbra is kívülállóként van számon tartva. Manapság információbrókerként funkcionál.

Városod - Az ideje nagy részét Arizona területén tölti.
Manu Rios
Adexael
Angyal
(ex)Őrangyal

Karakter képességeinek leírása
Nem csak az angyalléthez tartozó csökevényes mágiájában és a szárnyaiban nyilvánulnak meg a képességei, sokkal inkább elveszve a részletekben. Mindig egy angyalokhoz nem méltó, fülledt érzékiség lengi körbe, mégis visszataszítóan tisztának tűnik. Hiszen az Úr által teremtett teste az is. Bosszúálló típus. Annak idején, amikor sorra veszítette el a szívéhez legközelebb álló társait, hiába tudta, hogy nem az angyalok vagy az emberek voltak a történet főgonoszai, mégis kivétel nélkül felelősségre vonta mindannyijukat és bosszúhadjáratot indított a társai elvesztése megtorlására. Sosem becsüli azonban sem túl, sem félre magát.
Ő maga a kétlábon járó mesterkélés megszemélyesítője. Látszólag alig vehető komolyan. Szüntelenül affektál, és ide-oda illegeti magát, viszont remek játékos. A türelmét a csillagok is megirigyelhetnék és képes a nála jóval erősebb bábukat is a helyükre mozgatni a sakktáblán. Ennek ellenére nem szereti az erőszakot. Az annál jóval kifinomultabb, pszichológiai hadviselést preferálja.
Az elmúlt évtizedek során, Gabriel arkangyal nagy hasznát vehette volna a szolgálatainak, az eszméik egy-egy ponton még meg is egyeztek, azonban ő már akkor tudta, amit a közeljövőben sokan a saját kárukra fognak majd megtapasztalni: Ne bízz benne.
Eddig veszélyes volt, mert úgy gondolta, hogy nincs mit veszítenie. Most pedig veszélyes, mert kezd rájönni, hogy van.


Minden történet rejthet titkokat
a 32. napod
Az első napokban egészen szórakoztató volt, hogy számolhatom a lépteidet. Elképzeltem, hogy nézel ki, egy-egy lépésed súlyából megítéltem, hogy az állkapcsod milyen szögben csatlakozik a koponyádhoz, és a szárnyaid milyen magasztosan állhatnak addig, amíg még megvannak. Aztán hallgattam, ahogy az emberekére hajazó szöveteid megadják magukat egy-egy látogatásnál. Olykor hallhattál szórakozottan felszisszenni, máskor még nevetni is, ám én voltam az egyetlen, aki egyetlen múló percig sem próbált megtéveszteni téged.
Ekkor közöltem veled először, amit bizonyára már te is tudtál. A megváltás az emberek kiváltsága, kedvesem, nem a miénk. Nem hallhattál reménységet a hangomban, ám beletörődést sem.

a 46. napod
Halkan dúdolgattam egy régi, mezopotámiai gyerekdalt, ami valahogy felütötte a fejét az emlékeim közt. Közben pedig az ujjaim közt dörzsölgettem az arcomról letörölt, finom színű vért. Sosem láttam értelmét annak a barbárságnak, amit veled, vagy épp a cellád előző lakóival műveltek. Azalkalommal én is kaptam, amiért angyaltestvéreink szent munkáját zavarva nem bírtam megülni a nyelvemen. Csakhogy a napok múlásával feltűnhetett, hogy engem olykor meglátogatnak. Volt, aki nem szólt, csupán elsétált a celláink előtt, és volt, aki hamut és olajat nyújtott be a cellámba. Te nem kaptál belőle.

a 131. napod
Egyre kevesebbet kommunikáltál velem, én pedig épp akkoriban egy ideje már nem emlékeztettelek a napok múlására, mert épp ahhoz volt kedvem. Olykor külső segítséggel ugyan, de a bezárásom óta minden múló percet számoltam. Egyetlen nap sem múlt el anélkül, hogy tudnék róla. Bevallom, egy részemet szórakoztatta a nyomorúságod. Magamra emlékeztettél. Az őrangyalok mindig olyan gyengédek és daliásak voltak. De engem valahogy hibásan teremtett az Úr, ahogy hibásan teremtett téged is. Mostanra talán már tudjuk, hogy mindannyiónkat. Tudod, volt idő, amikor élveztem, hogy én voltam a családban a nehéz eset. Tetszett, hogy kicsit megijedtek tőlem, mert ez egy olyan dolog volt, amit tudtam irányítani. Aztán a veszteségekkel együtt kezdett kicsúszni a lábam alól a talaj, és már én voltam megrémülve. Kezdtem úgy érezni, mintha a hibáim irányítanának engem, nem pedig fordítva.
A magadfajták csatározásaiban a magamfajták nem voltak több, mint járulékos veszteség. A halandók kapzsisága pedig csak olaj volt a tűzre. Odaveszett Flavia, Braxiatel, végül Narvinnal együtt a józanságom is. Semmit nem éreztem. Egy üres, fekete lyuk voltam. Próbáltam feltölteni, próbáltam újra feltölteni magam, de az Úrba vetett hitem elveszett és legszívesebben csak szétzúztam volna mindent magam körül. Hogy megittam-e a levét a tetteimnek? Meg hát. És mégis, örülök, hogy megtettem. Talán egy cellában ültem, de szabadabb voltam, mint valaha.

a 227. napod lenne
Ekkor töltötték fel újra a helyed. Egy ideje már észrevettem, hogy egyre gyakrabban fordulnak elő a kiábrándult, - istenbocsássameg – romlott angyalok, és akkor még csak nem is sejthettük, hogy mi következik be mindössze néhány évtized lepergése alatt. Egyébként, ha érdekel, az idővonaltól elrugaszkodva elárulom, hogy bár a bezárásomat megelőzően technikailag Gabriel seregeihez tartoztam, és valami hasonlót készültem tenni én is, mint ő, csak épp más motívumokkal és kisebb skálán, sosem engedett ki. Addig a napig a cellámban ültem, amíg a Menny kényszeresen ki nem vetett magából. Tudom, hogy a harcok idővel egyre hosszabbá és egyre passzívabbá váltak. Az arkangyal annyira azonban sosem vált kétségbeesetté, hogy engem kiengedjen. Elvégre ismert.



Hell Or Heaven FRPG
- CAELO VEL IN INFERNO -
 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett TagjainkFajaink létszáma



●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 10 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 9 vendég :: 2 Bots

• Fajaink száma •
Arkangyal
1/1
Leviatán
7/4
Angyal
2
Démon
6
Bukott Angyal
3
Ember
4
Félvér
1
Harcos Angyal
5
Vadász
5
Nephilim
2