Welcome to hell or heaven frpg
- Staff és tagok által keresett karakterek -

 
• Davis lakás, SF, 2012 •
reveal your secrets

Alan B. Davis


Davis lakás, SF, 2012 Tumblr_inline_ookseazXUn1txzk9w_400
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
Davis lakás, SF, 2012 GsSn0VA
☩ Reagok :
28
☩ Rang :
Elit vadász
☩ Play by :
David Giuntoli
☩ Korom :
35
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Márc. 25, 2021 7:47 pm
Következő oldal


Good old Memories

Eveline && Alan
zene • szószám: 329 • Credit:

Széles mosollyal viszonozom a puha csókját, amiből úgy érzem, sohasem lenne elég. Talán a meglehetősen gyéren alakuló, múltbéli párkapcsolataim az oka, vagy az ő személyes varázsa, de néha még munkába indulni is fájdalmas ahelyett, hogy inkább összebújnánk az ágyban. Pedig szeretek a rendőrségnek dolgozni, megismerni a módszereiket és közben megosztani velük a sajátjaimat, na meg persze mindemellett az angyalokról sem utolsó élmény okulni. Azonban lássuk be, Eve mellett egyikük sem rúghat labdába.
- Jól. És ha tegnap éjjel nem foglaltak volna le minket egyéb dolgok a függöny behúzása helyett, még jobban sikerült volna – vonom meg a szemöldökeimet, mindeközben játékosan biccentve az államat az ablak felé, amelyen kérlelhetetlen ragyogással sütkérezik be a nap, ám hamar megrázom a fejemet, jelezve, hogy csupán szórakozok. Semmi gondom a korai ébredéssel. - És te? Néha motyogtál álmodban – kíváncsiskodok, visszatérve a tincsei cirógatásához, noha az álmaimat illető kérdésekor nagyot szusszanva fordulok át a hátamra.
- A tegnapi ügyön járt az agyam, azt hiszem. Még sok a kérdőjel, és úgy érzem, egyáltalán nem lesz könnyű kibogozni a szálakat, főként, mert az elkövető remekül ért a nyomok eltüntetéséhez, de- - egy pillanatra megállok a magyarázásban, Eveline felé fordítva az arcomat. - De a mai nap szabadnap – korrigálok még időben némi bűnbocsánattal az ábrázatomon, ugyanis tudom, hogy néha végtelenül bele tudok merülni a feladataimba, ami nem feltétlenül előnyös akkor, ha az ember mással is megosztja az életét.
- Mesélj inkább te – adom át lovagiasan a stafétabotot, az egyik kezemet a tarkóm alá passzírozva a párna kiegészítése gyanánt. Valószínűleg ha bárki látna minket kívülről, két nagyon ráérős embert találna, akiknek nincsen jobb dolguk, mint az álmaik átbeszélése, és igazából meg sem tudnám cáfolni. Tényleg nincs jobb dolog annál, mint ilyen apróságokról csevegni, amíg ki nem hullik minden álom a szemünkből, feltéve, ha van időnk erre. Rendkívül emberi és… hétköznapi.
- Semmi különöset nem terveztem, hogy őszinte legyek – tekintek fel eltűnődve a plafonra. - Esetleg sétálhatnánk a Sutro-hegynél. Ha minden igaz, nem csináltak belőle termőföldet, mert alkalmatlan rá a környezet.



○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



We fight through fire and pain, and always get up again. There’s nothing we can’t do, and we’re about to prove.
reveal your secrets

Eveline Naomi White


Davis lakás, SF, 2012 Tumblr_oju9fcxdmd1qdo13xo6_250
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
19
☩ Play by :
Claire Coffee
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Márc. 19, 2021 8:38 pm
Következő oldal

Alan B. Davis Kedvelte a hozzászólásod



EgyCsodás nap

@Alan && Eveline  



Egy virágos réten vagyok, mezítláb. A talpamat csiklandozza a harmatos fű. A ruhám egy földig érő hófehér szoknya. Olyan, mint a menyasszonyoké szokott lenni. Elindulok, azt ugyan nem tudom, hogy hova, mert amerre nézek, csak a rétet látom magam körül. Beszívom a virágok illatát. Majd változik a kép és én egy gyönyörű kertben találom magam. Bármelyik kastély parkja lehetne, ezért nem is tudom pontosan hol vagyok. Verőfényes napsütéses idő van. A távolban feltűnik egy férfi, ismerős. A kezében egy csecsemőt tart. Ahogy egyre közelebb ér, már ki tudom venni, a számomra kedves férfit. Viszont a gyermeket nem ismerem, mégis várom, hogy elérjenek hozzám. Hirtelen beborul az ég és minden elsötétül. Mellettem pedig megjelenik az ex vőlegényem. Ahogy ránézek ördögi kacajban tör ki. Felébredek.
Alant látom meg magam mellett és ahogy végig simít az arcomon, tudom, hogy biztonságban vagyok. Nem csak azért, mert korábban egyszer már megmentette az életemet. Csak érzem, hogy mellette semmitől sem kell félnem. Sokkal nyugodtabb vagyok, mióta ő az életem része lett, minden olyan békés. Sosem gondoltam volna, hogy egyszer még ennyire fogok szeretni valakit. A korábbi párkapcsolatom nem végződött valami jól. Utána kerültem is a férfiakat, amennyire csak tudtam. Neki mégis sikerült lebontania a falaimat és most boldogabb vagyok, mint valaha is voltam.
-Jó reggelt - köszöntöm egy mosollyal az arcomon. Sosem vallanám be neki, de szeretem, amikor hercegnőnek hív. Nem azért, mert annak hiszem magam. A legtöbb nővel ellentétben, én egyáltalán nem szeretnék olyan lenni és a természetem se felelne meg neki. De Alantől hallva mégis jól esik, olyan különleges. Viszont, ha mások előtt mondja, az már annyira nem tetszik. Nem szeretném, hogy bárki is félreismerjen és azt gondolja rólam, hogy kényes és gyenge vagyok.
-Hogy aludtál? - kérdezem miközben odahajolok hozzá és egy apró csókot lehelek ajkaira.
-Mit álmodtál? - kérdezősködőm, bár az enyémről nem szívesen mesélnék. Vagy legalábbis a végét lehagynám.
-Mi a terved mára? - teszem fel az újabb kérdést. Örülök, hogy ma végre mind ketten szabadok vagyunk és együtt tölthetünk egy egész napot.

reveal your secrets

Alan B. Davis


Davis lakás, SF, 2012 Tumblr_inline_ookseazXUn1txzk9w_400
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
Davis lakás, SF, 2012 GsSn0VA
☩ Reagok :
28
☩ Rang :
Elit vadász
☩ Play by :
David Giuntoli
☩ Korom :
35
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Márc. 18, 2021 5:54 pm
Következő oldal


Good old Memories

Eveline && Alan
zene • szószám: 347 • Credit:

Elnyomott, lusta ásítással fordulok át a jobb oldalamra a puha, frissen mosott párnák között, és a kezem ösztönnel nyúl Eveline irányába. Az ujjaim komótos tempóban keresik maguknak a megfelelő helyet, míg végül a takaróval óvott derekán meg nem állapodnak. Nevezzen bárki elpuhult vadásznak, de imádom az ilyen reggeleket. Nem csörög a telefon az őrsről, hogy valamelyikünk tüstént szaladjon munkába a szabadnapunk dacára, a résnyire nyitott ablak alól nem szűrődik fel a szomszéd kölykök vircsaftolása, és a folyosó túloldalán élő öregasszony sem veri ránk az ajtót, amiért ismét elromlott a csap a mosogatójában. Nem, mindezek helyett nyugalom és béke honol körülöttünk, éppen ezért még az sem tud zavarni, hogy előző éjjel nem húztuk be a függönyöket, így a keletre néző üvegen át teljes pompájában kísérli meg kisütni a nap az éppen csak felnyitott szemeimet. Szinte minden tökéletes.
Egy újabb, nagyobb szusszanással vándoroltatom tovább az ujjaimat Eve felkarjára, majd a vállára, s onnét az aranylóan fénylő tincseire. Legszívesebben az arcát is megcirógatnám, de nem akarom ilyen egyértelműen keltegetni, főként, mert önző módon szeretném még egy kis ideig elnézegetni a kisimult vonásait.
Ha valaki alig fél éve azt mondja, mi ketten egymásba habarodva fogunk osztozni a közös ágyunkon, valószínűleg körberöhögöm az illetőt, ugyanis az egy dolog, hogy a kezdeti szócsatánkat és ellenérzéseinket felülírta a közösen megélt démontámadás, és alapvetően megvolt közöttünk a szikra, de mindez még nem garancia a párkapcsolatra. Sőt, az életmódom és a származásom bőven felülírta az előnyöket, mégis itt vagyunk, tervezgetve az ideköltözésemet és a közös életünket. Azt, amelyik mellőzi a vadász létet, New Yorkot, melyek nélkül eddig úgy hittem, képtelen lennék behatárolni magamat. És lássuk be, azt sem gondoltam volna, hogy képes leszek bárki mellett megállapodni, ehhez képest fülig szerelmes bolondként kívánok felrúgni mindent, ami valaha számított. De egy pillanatig sem bánom.
Mintegy végszóra rebbennek meg a pillái, én pedig végre veszem a bátorságot, hogy gyengéd mosollyal végigsimíthassak az arcán.
- Jó reggelt Hercegnő – vigyorodok el, hiszen tudom, mennyire nem szívleli, ha nyíltan így hívom mások előtt, elvégre az ő erős, akaratos jelleme és egy hercegnő tehetetlensége között annyi hasonlóság van, mint démon és angyal között.



○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



We fight through fire and pain, and always get up again. There’s nothing we can’t do, and we’re about to prove.
reveal your secrets

Alan B. Davis


Davis lakás, SF, 2012 Tumblr_inline_ookseazXUn1txzk9w_400
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
Davis lakás, SF, 2012 GsSn0VA
☩ Reagok :
28
☩ Rang :
Elit vadász
☩ Play by :
David Giuntoli
☩ Korom :
35
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Márc. 18, 2021 4:52 pm
Következő oldal


***


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



We fight through fire and pain, and always get up again. There’s nothing we can’t do, and we’re about to prove.
Ajánlott tartalom
reveal your secrets



Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt
Következő oldal


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett TagjainkFajaink létszáma

Nincs


●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 14 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 14 vendég :: 1 Bot

• Fajaink száma •
Arkangyal
1/1
Leviatán
7/3
Angyal
1
Démon
6
Bukott Angyal
3
Ember
4
Félvér
2
Harcos Angyal
5
Vadász
5
Nephilim
2