Welcome to hell or heaven frpg
- Staff és tagok által keresett karakterek -

 
• Ázsiai negyed •
reveal your secrets

Hell or Heaven


Ázsiai negyed VQSi8OZ
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
1135
☩ Rang :
Staff
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Márc. 20, 2021 9:57 pm
Következő oldal


***
Szabad a játéktér
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Márc. 20, 2021 9:21 pm
Következő oldal


Ries Asterin
- Nem volt fontos – vágom rá vörösödő fejjel. – Nem is igazán emlékszem rá, miket magyaráztam neked – legyintek a kezemmel, kínosan nevetve. Ritka pillanatok egyike amikor én hazudok, de most szükségét éreztem. Leviatán lét és lelketlenség ide vagy oda vannak bennem olyan sebek, amiket nem szívesen tépek fel újra. Azok a sebek miket a ládában töltött időszak alatt sikerült újra feltépnünk a szőrössel. Gyorsan magam elé kapom a maradék kínait és befalom, hogy azzal foglalkozva tovább tudjak lépni a gondolatmeneten.
- Kedves, hogy ezt gondolod – mosolygok kislányos zavaromban, miután az üres tálat visszateszem az asztalra. – Igaz, hogy valamikor ilyen voltam, de jelenleg néha úgy érzem az, az Asterin megszűnt létezni, akit te… ti ismertetek. Vagyis nem csak érzem. Erről más testvér is hasonlóképpen vélekedett már – vonom meg érdektelenül a vállam. Tényleg sok minden változott a démon szuka halála óta. Bele se merek gondolni, hová is lettünk mi mind az elmúlt kétezer évben. Mindezek után mikor szóba hozza, hogy felhasználná a szépségemet, holmi öncélú haszon szerzésért, megjátszom a sértődöttet ő pedig látszólag be is nyeli a csalit, de gyanússá válik, mikor elém térdel. Összehúzott szemöldökkel meredek rá értet-lenül, majd belekezd egy leánykérésnek tűnő monológba. A fejem elvörösödik a szemeim elkerekednek, majd mikor a mondat végére ér boldogan a nyakába vetem magam.
- Te gondolatolvasó vagy! – mondom és egy csókot nyomok a képére. – Imádlak! – pont, ahogy terveztem. Még szép, hogy imádom. Hirtelen az egész étterem ujjongásba kezd, mi-re megilletődve nézek körbe, ezek tényleg azt hinnék, hogy megkérte a kezem. Szégyenlősen a szám elé kapom a kezem.
- Akkor mégis csak érzékeltél? – kérdek vissza meglepetten, majd a vállába ütök egyet ököl-lel. – Van mit – fújom fel a képem duzzogva. – Rendben, akkor menjünk kirándulni egyet – mondom izgatottan, mire feláll és a pulthoz sétál. Összekapom magam és felállok indulásra készen.
- Miért néz minket az a fazon olyan furán? – érdeklődöm meg, mikor Ries visszaér hozzám. – Persze, induljunk – karolok bele szorosan a vállának dőlve. Hagyom, hogy ő vezessen, hisz ő  az aki tudja, hová is tartunk pontosan.


/Köszönöm a játékot. s4h4h k76k /
credit
reveal your secrets

Ries


Ázsiai negyed Tumblr_mb699in2Yw1r2368yo1_500
☩ Reagok :
14
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Márc. 07, 2021 10:51 pm
Következő oldal


Asterin és Ries
Mielőtt válaszolok, emlékeztetem magam ismét, hogy az álmaim csakis az olvadás időszakából származhatnak. Bármennyire valósnak érzem a "ládaemlékeket", nem azok. Akaratlanul hazudtam az előbb, amit visszavonni nem fogok, de táplálni sem.
- Nem, sajnos nem tudom, miket mondtatok akkor nekem. Gondolom volt benne hideg is meleg is. Bármi hangzott el, ha akarod, hogy tudjam, mond el újra. Ha nem, fedje örök homály, nem foglak faggatni róla - mosolygok rá, kezem biztatóan a kezére teszem. Így tartom, később melegen megszorítom, mikor érintéssel dicsér az új szakmám miatt.
Komoly és békés beszélgetésünk addig tart míg túlfeszítem a húrt. Asterin kiakad, nem is kicsit. A szerető dolgában ártatlanul nézek rá, mint akinek ötlete sem volt a lánytestvérek egyéni eszköztáráról és azok eltéréseiről. Csak hallgatom. Olyan ez, mintha bájos húgom arról magyarázna, mi különbség van a meleg lila meg a hideg lila között és miért nem egyformák, ha mindkettő lilát hord. Ezután, mint leszerepelt báty, aki nem védi meg a húgát, bűnbánattal nézek rá, azonban hamis ez a bűnbánat, fel is váltja egy enyhe vigyor.
- Ó, hát védelek ha szükséged van rám! De gyorsabban ásod el, ha rosszul néz rád, minthogy észrevenném - bókolok neki. Ezt a részét komolyan gondolom. Asterin egy igazán erős lány a formás és puha idomok rejtekében. Nem szívesen lennék az ellensége. Emellett nagy színésznő a drágám. Mi sem bizonyítja jobban mindezt, hogy éppen annyira volt valós a sértődése, mint az én bűnbánatom. Felszólít kiengesztelésre, majd nálam pattog a labda és én belemegyek a játékba. Szembe állok vele, gondolok egyet és fél térdre ereszkedek. Megköszörülöm a torkom.
- Asterin... Lennél a... vendégem egy kínaira? - kérdem. Akik távolabb ülnek, mind azt hiszik, hogy éppen a kezét kérem meg. Valaki tapsol is. Felállok, közel hajolok és a vállára teszem a kezem.
- Ne aggódj a jelenlét érzékelés miatt, nem kell üzennünk senkinek. Ugrattalak, röstellem - igazából nem röstellem. - Helyre áll ez, ha kipihened magad. Még egy ok a kirándulásra.
Kicsivel később elmegyek rendezni a számlát. A magam teáját és Asterin menüjét is egyben. A pultos büszke vigyorral néz rám és kérdi, igent mondott e a lány?
- Persze, hogy igent mondott! - felelem büszkén, ám a pasas nem tudja, hogy a kérdés csupán egy meghívás volt. - Látod, barátom, ilyen ez a testvéri szeretet! - teszem hozzá, mire "barátom" mosolya lehervad, arca elfehéredik. Testvérházasságot sejt szegény lélek és elborzadva néz utánam.
- Részemről mehetünk, ha te is úgy gondolod - vetem fel húgomnak. Remélem, velem tart.
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Feb. 27, 2021 6:25 pm
Következő oldal


Ries Asterin
- Hallottad a hangunk? És… és emlékszel arra is, hogy miket mondtunk? – kérdezem zavartan. Akkoriban sok időt töltöttem a jég mellett és beszéltem hozzá. Nem tudtam, hogy hallja-e, amit mondok neki. Amennyit panaszkodtam neki Ahrimanról néha… nos olyankor mindig azt reméltem nem hallja. Jó volt valakinek elmondani azt, ami már másfél évezrede bánt, ami mardos belülről, ugyan akkor nem akartam, hogy bárki is tudja mi zajlik bennem azóta, mióta visszarángatott Andarielhez. Nem akartam, mert féltem, hogy egy nap a fülébe jut és akármit is eredményezett volna, eszembe sem volt vele szembe nézni.
Mesélek neki röviden arról körülöttem mégis milyen dolgok történtek nagyon meglepődik az utolsó mondaton és egy felettébb érdekes kérdést tesz fel.
- Amíg kielégít és hajlandó ezt megtenni, addig nincs okom bántani, de szerintem összekeversz Hatorral. Róla előbb elhinném, hogy megmérgezi a partnereit, nekem sosem volt szokásom, mint ahogy csellengeni sem. Bár mivel nem igazán voltál jelen az életünkben ezért nem is tudhatod, de én, ha valakit kineveztem házi kedvencemnek akkor nem futkostam más férfiak után, viszont volt, hogy többet tartottam egyszerre – vonom meg a vállam játékosan. Milyen szép idők is voltak a kéj és az évszázadok féktelen élvezetei.
- Szép szakmát választottál – mosolyodok el kedvesen - a láda előtti évszázadban magam is hasonlóban tevékenykedtem. Büszke vagyok rád – simogatom meg a hátát. Felvetem neki, hogyha már így egymásra találtunk akkor, már bepótolhatnánk a kimaradt két évezredet. Partner a dologban és már elő is hozakodik az ötlettel, menjünk természet nézőbe, de amit a szalonnáról és az azt áruló alakkal kapcsolatban mond akaratlanul is döbbenetet varázsol az arcomra.
- Te milyen egy aljas kígyó vagy! – horkantok fel – képes lennél a saját kishúgod testét kihasználni csak, hogy kedvezményt kapj? Nem vagy semmi – fújtatok – A bátyámként védelmezned kellene az ilyesfajta dolgoktól, erre te magad teszed meg… - játszom a sértődöttet hátat fordítva neki, hisz egy csodás ötlet fogant meg a fejemben – tessék ezért kiengesztelni, akkor beleegyezek a tervedbe – mondom egy sértődött pillantást vetve rá a vállaim felett. A következő mondatát nem igazán értem. Mégis mire akar kilyukadni? A szinonima szinonimája?
- Te most miről beszélsz? – húzom össze a szemöldököm. – Nem igazán értem ezzel most, mire akarsz kilyukadni. Vagy te most gúnyt űzöl belőlem? Cseppet sem vicces, ez baromi komoly dolog. Az is lehet, hogy szólni kéne a többieknek – ugrok fel a helyemről, majd belegondolok, hogy akkor találkoznom kéne újra a szőrössel… kizárt nem akarok mostanában a közelébe kerülni. Visszaülök – kérdezzünk rájuk páraüzenetben. Komolyabb lehet a baj, mint gondoljuk - tanácsolom komolyan.
credit
reveal your secrets

Ries


Ázsiai negyed Tumblr_mb699in2Yw1r2368yo1_500
☩ Reagok :
14
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Feb. 20, 2021 10:42 pm
Következő oldal


Asterin és Ries
Elsőre zavarba jön. Aztán az élcelődésemre gyorsan durcis lesz, még a pír sem tűnik el az arcáról. Angyali ábrázata van. Nem mondanám neki, mert még valóra váltja fenyegetését és tényleg kapok egy nagyot. Bármennyire tündéri ez a tekintet, a nyakon verést nem szabad félvállról venni. Erő van ezekben a kecses kis kezekben, rengeteg. Másfelé terelődik a téma, komoly és őszinte dolgokról szólok, magam is meglepődöm, mennyire. Arra eszmélek, hogy közel van hozzám, érzem az illatát és átölel. Hiányzott már ez. Hiányzott úgy, hogy talán sosem volt benne részem, mégis vágytam rá. Nem akarom elengedni.
- Jó, hogy itt vagy! - szorosan ölelem, így beszélgetünk tovább.
- Semmire sem emlékszem a ládából. Illetve álmodtam néha. Hallottam messziről a hangotokat - felelem, szinte magam is elhiszem, amit mondok, pedig ez nem így volt. Az álomképek emlékei csak az olvadás lassú időszakából származhatnak, már a ládán kívülről. Jégbörtönömben nem álmodhattam, mert hibernációban nincs álom. Ezt jóval azután tudtam meg egy öreg, könyvtári könyvből, hogy kiszabadultam. Olyan, mint a halál. Olyan is volt, de már vége és itt Asterin meleg ölelése és csicsergő hangja fogad. Mesél és mesél, el is merülök benne addig, hogy... " jelenleg egy csöves kölyök a szeretőm". Szemébe nézek ismét, szemöldököm felszalad, félmosolyra húzom a szám.
- És életben hagyod, vagy megmarod a végén?  
Ő is kérdez. Kíváncsi az elmúlt három évre.
- Kölykökkel foglalkozom. Tanítom őket az élet nagy dolgaira, amit csak mi tudhatunk igazán. - Mi, leviatánok, de itt nem mondom ki hangosan. - Mit szólnál, ha elmennék valahová. Valami szebb helyre. Természetbe. Vihetnénk némi szalonnát is. Ismerek egy szemét kóklert akinél mindig jó a hús áru. Ha te meglát téged, biztos fél áron adja majd. - Vagy ha Aste előveszi a rémisztő oldalát, talán még ingyen is. A gondolat megmosolyogtat, ám úgy vélem, nem célunk terrorizálni az emberiséget. Egyelőre.
- Ne aggódj a jelenlét érzékelés miatt. Ez egy vicces kis átok. - Hatásszünetet tartok és komolyan nézek rá. - Azonnal megszűnik, amint rájössz, hogy mi a... szinonima szinonimája.
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Feb. 14, 2021 9:44 pm
Következő oldal


Ries Asterin
Ries megjegyzésére elvörösödik a képem. Tudom magamról, hogy sokat beszélek, de így, hogy legkisebb bátyámmal ennyi év kihagyás után először beszélek roppant zavarba ejtő.
- Én is örülök neked – szegezem egy halvány mosollyal a tekintetem az asztallapra. Nem hittem, hogy ennél is kínosabb pillanatba keverhetem magam, de amint meghozzák az ebédet sikerül be bizonyítanom, hogy van még ennél lejjebb. Mindig is tudtam, hogy egy igazi zabagép vagyok és érdekes mikor a szőröshöz mentem kaját kunyerálni cseppet sem szégyelltem el magam, talán pont azért, mert reméltem, hogy kiakad? Fene sem tudja, mindegy is nem érdekel, de most valahogy nagyon sikerült zavarba jönnöm a dologtól.
- Ne gúnyolódj, mert nyakon verlek – húzom el durcásan a számat. – És mi történt veled mi után kiolvadtál? Vannak emlékeid a… - halkabbra veszem a hangerőt és közelebb hajolok – a láda évekről? Szóval a többiekkel nem találkoztál. Pedig ők is itt vannak a városban, legalábbis Nievennel, Alastorral és Ahrimannal már találkoztam. Meg most veled. A többiekről nem igazán tudok. Örülök, hogy hiányoztunk – mosolyodok el, majd amint meglátom a búskomor képét, ajak biggyesztve figyelem őt. Rossz ezt a kelekótyát ilyennek látni. Felállok és odalépek mellé, majd leülök és megölelem. Kicsit furcsállom ezt a tettem, hisz nem ölelgettem egy testvéremet sem azelőtt. Na jó egyet talán, de ha igaz is, akkor az már nagyon régen volt. A vállára fektetem az állam és simogatom a hátát remélve, hogy ettől jobb kedvre derül.
- Én örülök, hogy visszatértél nem tudom a többiek, hogyan fogadnak, de jó, hogy itt vagy és örülnék annak is, ha bepótolnánk a mulasztott éveket. Persze, ha te is benne vagy – vonom meg a vállam játékosan mosolyogva. – Nos, ami engem illet… megtaláltam pár régi barátomat, de senki nem emlékszik rám. Őrültnek vagyok bélyegezve ez miatt, na meg egyébként is. A testvéreink is furcsán néznek rám. Mindezek mellett… jelenleg egy csöves kölyök a szeretőm – sóhajtok nagyot. Nem mintha bajom lenne Cole-val, de az ahogy áll most a helyzetem, minden szempontból visszaesésnek bizonyul. Vagy talán leépülésnek. Nem tudom melyik kifejezés a legmegfelelőbb. – Szóval velem ez van – húzom el a számat. – Akkor ezek szerint te sem érezted, a jelenlétem? De mégis akkor mi történhetett? Talán megint Seth csinált valamit. Azaz alávaló! Csak egy kicsit erősebb lennék, mindent visszafizetnék neki, amit régen kaptam tőle – szorítom ökölbe a kezem, majd megrázva a fejem igyekszem kiverni ezt most a fejemből. - Mesélj te is magadról, hol vagy most? Milyen az életed? Tudni akarom, mi történt mióta nem láttalak. Hogy kerültél jégbe? Ki volt az, aki ilyen mocskosan bánt veled? Ha elkapom megfizetek neki biztos lehetsz benne – mondom dühösen.
credit
reveal your secrets

Ries


Ázsiai negyed Tumblr_mb699in2Yw1r2368yo1_500
☩ Reagok :
14
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Jan. 31, 2021 2:01 am
Következő oldal


Asterin és Ries
Kérdések záporoznak felém, szinte egyetlen levegővétellel.
-  Miből lesz a cserebogár! Asterin, sziklán csücsülő moha legyek, ha valaha is hallottalak ennyit beszélni. Őszintén örülök neked! - térdemre csapok. Valójában hallottam már sokat beszélni, mikor egyszer majdnem felkerestem és távolról figyeltem. Végül mégsem mentem oda hozzá, de tudtam, hogy boldog. Azóta sok minden változhatott. Míg válaszra vár, habzsol. Majd miután habzsolt, elnézést kér, de csak akkor. Ez valóban ő. Az igazi és utánozhatatlan Asterin.
- Szóval éhes voltál? Ezzel most aztán megleptél! - vigyorgok rá. Az iróniának általában grimasz vagy tasli a jutalma. Kíváncsi vagyok, ma mit zsebelek be. Bárhogy legyen, válaszolok a korábbi kérdés áradatra.
- Gondolom akkor szabadultam ki, mint ti, csak nálam eltartott pár napig kiolvadni. Valahol itt kerültem elő a közelben. Csak akkor tértem igazán magamhoz, amikor már behoztak a városba. Nem találkoztam még senkivel, rajtad kívül. - Senkivel, pedig három éve szabadultunk ki és tudtam, hogy a többiek is a közelben vannak. Három év, de nem voltam képes odamenni hozzájuk. Lesült a bőr a képemről az elmúlt századok miatt. Olyan hosszú ideig hanyagoltam el őket. Féltem, hogyan fogadnának ennyi idő után. - Hiányoztatok nekem is, hiányoztál te is. Tudom, hihetetlen... - borúsabb hangulat lesz rajtam úrrá, míg erről beszélünk. -  Sajnálom, hogy eltávolodtam tőletek. Remélem megváltozom és remélem még elfogadtok. Nem tudom, mi van a többiekkel. Majd mondd el, mit tudsz, de előbb magadról mesélj! Hogy értetted, hogy bonyolultak a dolgaid? - mielőtt erre jobban rátérnénk, felveti, hogy megéreztem e a jelenlétét. Természetesen igen, de látom, hogy ő most nincs a toppon és ez mindent megmagyaráz. Ha jobban magához tér, ő is rájön majd, addig meg...
- Valami történhetett. Valami nem okés - adom alá a lovat.
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Jan. 27, 2021 10:31 pm
Következő oldal


Ries Asterin
Éhesen korgó gyomorral lépem át a küszöböt az étteremben. Körül sem nézve rohanok a pulthoz és keresek valami ahhoz hasonlót, mint amit akkor Vesta hozott. Találok is olyat, ami szimpatikus és már magyarázom is a húzott szemű férfinak. Igazából ez szép és jó, kapok kaját, már csak az a kérdés, hogyan lépjek le a lakoma után feltűnés nélkül. Hogy miért is? Azért, mert sétálni indultam és nem vásárolni, így pénz híján vagyok, de se baj, ezt is megoldjuk valahogy. Még nem tudom, hogy de kitalálok rá valamit, addig is helyet keresek, hogy legalább nyugiba befalhassam a várva várt ebédet. Előételnek bekapok egy szerencse sütit, aminek a jóslatát körbe röhögöm. Mégis milyen régi ismerős találhatna rám, pont itt? Bár kapóra jönne, biztos kifizettetném vele az ebédet. Ki is nézek magamnak egy helyet egy újságot olvasó férfivel szemben és leszólítom. Nem kis megdöbbenésemre az alak nem más, mint a közel ezer éve látott bátyám. Jó nem egészen helyt álló a látott kifejezés, hisz láttam őt a ládában több, mint ötszáz éven át egy jégtömbbe zárva. Elég megviseltnek tűnt, de beszélni talán akkor beszéltem vele utoljára mikor eltettük láb alól a démon szukát. Azóta nem is beszéltünk egymással. Bántott, hisz azelőtt jól meg voltunk, még úgy is, hogy néma voltam. Döbbenten ereszkedem le vele szemben a székbe.
- Legalább ne hazudnál – mosolyodom el. – Én… nos vagyok valahogy. Kicsit bonyolultak a dolgaim – mondom Vestára, Colera és mindenkire gondolva, akivel kapcsolatba kerültem az utóbbi időkben – Jól nézel ki, legalábbis határozottan jobban, mint jégbe zárva – mondom visszaemlékezve azokra az időkre mikor a ládában a jégtömb előtt ücsörögtem és beszéltem hozzá. Engem megnyugtatott, róla pedig úgy gondoltam legalább tudja, hogy nincs egyedül.
- Hogy szabadultál ki vagy mikor? Merre laksz most? Mi van veled mostanság? – érdeklődöm lelkesen. – Régen láttalak és tudod… azt hiszem hiányoztál – sütöm le a szemeimet és tördelem az ölemben a kezeimet – elég zavaros időket él most meg a család… a többiekkel találkoztál már? Beszéltél velük? – kérdezem, ezer és megannyi kérdés száguld át a fejemen ebben a pillanatban, ezer év hosszú idő kihagyás, de nem zúdítok rá mindent egyszerre. A húzott szemű férfi is megérkezik az ebédemmel és egy pár pálcikával. Elmosolyodva bólintok megköszönve az ebédet.
- Nem zavar ugye? – kérdezem a kezembe véve a pálcikákat és a tálat, majd neki is állok az evésnek. Eszembe sem jut illendően, vagy nem éhenkórász módjára enni. Habzsolni kezdek, mint aki egy hete nem evett, kb. úgy is érzem magam. Mikor belém üt a felismerés az utolsó szál még a számból kilógó tésztát még felszívom majd elszégyellve magam leteszem a pálcikát és megtörlöm a számat, mint egy jól nevelt lány.
- Bocsánat – mondom torok köszörülve – csak nagyon éhes vagyok – mondom szemezve a tányérommal, majd később befejezem most inkább meghallgatom bátyám történetét. – Mond csak Ries… te sem érezted meg az én  jelenlétemet? – érdeklődöm meg elgondolkodva, nagyon furcsának tartom, hogy ilyen közelről nem vettem őt észre, lehet van valami furcsa a levegőben valami, ami miatt nem érzékeljük egymást vagy talán velem van a baj?
credit
reveal your secrets

Ries


Ázsiai negyed Tumblr_mb699in2Yw1r2368yo1_500
☩ Reagok :
14
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Jan. 12, 2021 9:49 pm
Következő oldal


Asterin és Ries
Mily gyötrelem, ha sóvárgásom tárgya elérhetetlen! Csak szenvedem a napot, mióta találkoztam vele. Itt történt, ebben a kínai étteremben. Korán reggel, mit sem sejtve jöttem ide. Ismervén a vágott szemű tulaj sokrétű üzleti ténykedését, szerencsét próbáltam két darab, kiszuperált ceruzaelemmel. Egy régi zseblámpában találtam őket és még működtek. A csíknyi hasadék, amin keresztül barátunk a világot szemléli, hirtelen kanyonná tágult, mikor a pultra tettem őket. Rögtön előhozott valami kacatot, amibe belepróbálta. Majdnem ujjongott, hogy jó a méret. Az elemes kacat úgy tudom dísztárgyként szolgált fénykorában, amit nem értek, tekintve hogy ocsmányul nézett ki. Kicsi fehér csápok sűrűn lógtak a közepéből. Hála az elemeknek, forogni és világítani kezdett csápjain keresztül, többször változtatva a fény színét. Gazdája máris jó haverom lett. Felajánlott az elemekért egy különleges italt. Állítása szerint csak ez az egy üveg volt nála a pult alatt. Biztos voltam benne, hogy több is van ott, ahonnét azt előszedte, de kíváncsivá tett. Az üveg, vagyis hogy műanyag flakon, bontatlan volt. Címkéje alapján elég régi és nem is alkoholos, barátunk mégis esküdött, hogy semmi baja. Forgattam egy ideig. Látván, mennyire akarja az elemeket, úgy véltem, nem kockáztatná meg, hogy túl átlátszóan csapjon be. Ha simli lett volna az itallal, az biztos hogy nem romlottságról lett volna szó. Sokkal inkább kérdőjeleztem meg a majdnem 30 éves mivoltát, amit a címkéje állított. Úgy döntöttem, megpróbálom. Sötétbarna, már-már fekete színe nem látszott bíztatónak. A poharamban erősen felhabzott. Azonban amint beleittam, íze elvarázsolt annak a mennyei bizsergetésnek kíséretében, amit a szénsav okozott. Elfogyott. Nem volt több, de én tudtam, hogy akarok még. Szerelembe estem! Miután nem kaptam többet, bármennyit fizettem volna érte, lassan rájöttem, csakugyan ritkaság lehet. Kezembe nyomott egy régi újságot, ami erről az italról cikkezett. A cikk szerint, régen minden sarkon lehetett kapni. Büfékből, automatákból annyit ihattam volna, amennyi belém fér, ha már akkor szabad vagyok. Manapság nem tartom valószínűnek, hogy bármely emberi gyár cukros-aromás szódavíz színezésével foglalkozzon, mikor fontosabb dolgokból is hiány keletkezhet a falakon belül.
Lassan beletörődöm, hogy az idők végezete coca-cola nélkül jön el számomra, de akkor derült égből villámcsapásként újabb meglepetés ér. Rég nem látott húgom jön be az ajtón. Észre sem vesz, amin igencsak meglepődöm. Először arra gondolok, tán nem is akar észrevenni, de elárulná a testbeszéde, ha haragból vagy gőgből ignorálna. Nem, itt szó sincs erről, sokkal inkább tűnik szórakozottnak, fáradtnak. Rájövök, tényleg nem vett észre. Talán a tudatalattija súgja neki, hogy mégis hozzám üljön le. Viccesen aranyos, hogy még engedélyt is kér. Leeresztem az újságot és rávigyorgok.
- Jó étvágyat, Asterin! Utánad leselkedem, bizony - füllentem. Előttem csak egy tea van. - Hogy, s mint, mostanában?  
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Jan. 12, 2021 9:25 am
Következő oldal


Ries Asterin
Úgy döntöttem még a reggel folyamán, elmegyek egyet sétálni a városba, mert unatkozok otthon. Vesta dolgozik, Cole meg ki tudja merre jár… én meg már kitakarítottam a lakást és játszottam Revyvel és Minével. Most a főnök is szabad napot adott - ritka pillanatok egyike - , hogy elenged. Rám különösen rám van akadva az a kis senkiházi pokolfajzat, minél előbb elteszem láb alól annál jobb lesz mindenkinek, de ehhez elsőnek a bizalmába kell férkőzzek. Már lassan lejárom a lábam és úgy nézem már megint eltévedtem ezen az átkozott helyen. A gyomrom korogni kezd és kezdek nagyon nyűgös lenni. Haza akarok menni pihenni egyet, de fogalmam sincs merre találok haza, mindezek tetejében már napok óta nem esett így még csak egy szaros tócsát sem találok, hogy gyorsan és egyszerűen haza utazzak. Borzalmas ez a hely, rengeteg ember tömörül az utcákon. Az emeletes házak előtt minden féle zöldséges stand pihen ezer és ezeregynyi ember tolakszik és válogat a kitett árucikkekből. Oda mennék én is körül nézni az ebédnek valóhoz, de biztos vagyok benne, hogy elkapna a pánik pár percen belül, ha megpróbálnék közéjük furakodni. Elkeseredetten sóhajtok, baromira éhes vagyok és nem igazán értem a hülye krikszkrakszos kiírásokat az épületek tetején, már bánom, hogy annak idején nem tanultam meg az ázsiai írásmódot olvasni, pedig milyen jó hasznát venném. Tovább kóválygok az utcán próbálva elkerülni a tömeg legjavát. Ahogy haladok előre a tömeg lassacskán kezd feloszlani, talán lassan kiérek ebből a városrészből, de továbbra sem megyek semmire a dologgal, ha nem tudom merre is van a haza. De jó lenne, ha rátalálnék valaki ismerősre. Leülök a járda szélére és mélyeket sóhajtok mielőtt kétségbe esek. A hasam csak hangosan mondja a magáét és kezd már nagyon irritálni. Hirtelen kellemes illatokra figyelek fel. Kaja! Valahol, valahonnan, az sem érdekel már, ha sáska lábat kell egyek csak valami végre elcsitítsa a hangosan hisztiző pocakomat. Felkapom a fejem és meglátok egy párt egy kicsi edénnyel a kezükben. Gondolkodás nélkül felugrok és letámadom őket.
- Honnan szereztétek? – kérdezem, mire értetlenül és riadtan néznek rám. A gyomrom újra megkordul, mire elvörösödök és elszégyenlem magam. A pár női tagja barátságosan elmosolyodik és megveregeti a vállam, majd mikor ránézek egy három háztömbbel arrébb lévő házra mutat. Hálásan biccentek felé, majd rohanva indulok a mutatott helyhez. Hatalmas üveg ablakokon keresztül látni a bent folyó eseményeket, valami féle étkezde lehet. Lassan benyitok az ajtón és megszólal az ajtó feletti csengő. Elég sokan vannak bent, de nem tömörülnek egymás nyakára az emberek. Finom illatok terjengenek minek hatására a belsőm újra közli, hogy jó lenne, ha már megszánnám valami finomsággal. Oda is lépek a pulthoz körül nézni, milyen választék van. A minap Vesta hozott valami érdekes ételt „kínainak” hívta valami féle tészta volt és zöldséges hús… azt hiszem brokkolinak hívta. Mindegy is meg is találom annak az ételnek a képét és közlöm a velem szemben mosolygó férfivel mit szeretnék kérni, mire ő bólint és hátra megy a konyha részre. A pulton pihenő kis kosárka tele van a szerencsesütinek nevezett kis édességgel. Nyelv öltve beletúrok a közepébe és kiveszek egyet kíváncsian töröm szét és kapom be az egyik felét, majd elolvasom a papírra írt üzenetet. „Ma rád talál egy régi ismerős.” Cöh… nevetem ki a papirost, majd zsebre vágva helyet keresek magamnak. Egy helyet találok a teremben, egy asztalnál újságot olvasgató alakkal szemben. Nem látom az arcát, de nem is izgat, csak engedjen leülni és elfogyasztani az ebédem. Oda is lépek hozzá és leszólítom.
- Heló, leülhetek? – érdeklődöm, majd elsápadok, ahogy leteszi az újságot. – Ries te mi a fenét keresel itt?várjunk csak… és hogy a fenébe nem éreztem meg a jelenlétét?
credit
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Jan. 12, 2021 9:12 am
Következő oldal


Ázsiai negyed 5522568662_64865a7852_b
Ajánlott tartalom
reveal your secrets



Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt
Következő oldal


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett TagjainkFajaink létszáma

Nincs


●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 11 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 11 vendég :: 2 Bots

• Fajaink száma •
Arkangyal
1/1
Leviatán
7/3
Angyal
1
Démon
6
Bukott Angyal
3
Ember
4
Félvér
2
Harcos Angyal
5
Vadász
5
Nephilim
2