Omnen dimittite
spem, o vos intrantes!
Staff, és tagok által keresett karakterek

 
• Ries legénylakja •
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Ashina Wilson


Ries legénylakja Tumblr_oaeqcxw1tJ1r6wsp9o1_500
☩ Történetem :
☩ Reagok :
10
☩ Play by :
Bahar Şahin
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Jan. 24, 2021 2:42 pm
Következő oldal



Otthonra találva
Donna mama bátorító szavai csak kicsit nyugtatnak meg, de próbálom összeszedni magam. Az első benyomás mindig meghatározó. Ő egész rendi férfinak látszik, én meg egy hisztis kis libának tűnhetek a szemében. Igazán nem akarok rossz benyomást kelteni benne, elvégre nem vagyok ilyen…Szedd össze magad Ashi!!! Elfojtom a könnyeim és megeresztek egy mosolyt, amikor lerakja elém a finoman gőzölgő teát és még egy zsepit is odacsúsztat mellé. Olyan figyelmes, pedig nem is kértem, viszont tényleg szükségem lenne rá. A taknyosság sajnos a megfázás velejárója.
- Köszönöm szépen! Nem vagyok ám ilyen sírós picsogós, csak most sok minden összejött. De megígérem, hogy nem fogok többé elpityeredni. - magyarázom ki magam szipogva, mielőtt még kikísérné Donna mamát, aki hamarosan távozik és kettesben maradok Riesszel. Közben kifújom a nózimat, majd azon tanakodom, hova is tegyem a zsepit. Dugjam zsebre? Még szükségem lesz rá, úgy érzem. Zsebre dugom és kicsit kibújok a meleg pléd mögül, hogy a teával melengessem tovább magam. Jólesően belekortyolok. Azonnal átjárja a testem a melegsége. Ries velem szemben foglal helyet. Azon tanakodom, mit mondhatnék neki. Azt tudom, hogy hogyan kell viselkedjek. Csak úgy, mint otthon, tisztelettudóan és szófogadóan. Nem szeretnék senkinek se csalódást okozni. Mivel elég kis takaros a lakása, megdicsérem a lakásbelsőt. Ezzel nem foghatok mellé. Kérdőn pillázom rá, mikor azt ecseteli, hogy máshogy is érezhetem magam ebben az új helyzetben, nem csak jól. Úgy döntök, inkább nem kérdezek rá, hogy értette ezt pontosan, nem szeretném, hogy még ostobának is tartson a hisztis mellett. Szégyenemben elsüllyednék…
- Nem akartam ellenkezni. És nem is fogok, erre megesküszöm! - biztosítom afelől, hogy szófogadó lány vagyok, nem lesz velem gondja. Nem szeretnék teher lenni az ő nyakán is. Sajnos viszont a köhögést nem tudom kontrollálni, így az átveszi a torkom felett a hatalmat.
- Elnézést. - szabadkozom rekedtes hangon, majd ismét jó nagyot kortyolok a teámból.  Nem sokáig marad tétlen, a köhögésem hallatán nyomban neki is áll a gyógyfőzet elkészítésének. Olyan kínos ez! Nem akarom ugráltatni…
- Ha megmutatod, mit hol találok, legközelebb én is meg tudom csinálni magamnak, nem kell fáradj vele. - jegyzem meg és fészkelődni kezdek a helyemen. Igaz, hogy nem tudok főzni, de egy gyógyfőzet elkészítése nem lehet nagy ördöngösség, főleg, ha recept is jár hozzá, nem igaz? A nyakam nyújtogatva nézem, hogyan is készíti el az italom, de mivel háttal áll, nem sokat látok belőle. Az azért szembetűnik, hogy ő sem lehet mesterszakács, ugyanis nem minden hozzávaló a kotlában landol, ide-oda potyognak a darabok, az egyik az akváriumban röppen bele. A szám hatalmas O-t formál, mert eddig nem vettem észre, hogy olyanja is van. Úgy döntök, hasznosabbá teszem magam, hogy lássa, nem vagyok teljesen haszontalan. Az akvárium elé slattyogok és megpróbálom kihalászni a gyökérdarabot azzal a pici hálóval, amit az akvárium mellett találok. A gyökérdarab jó nagy falat lenne a halak számára, de azért megpróbálják szétszedni.
- Milyen fajta halacskáid vannak? - kérdem őt, miközben már majdnem sikerrel járok, de a hirtelen jött káromkodására ijedten ejtem vissza a gyökeret a vízbe, immáron a hálófogó társaságában süllyed a fenék felé.
- Bbbbbo…bocsánat! Nem direkt csináltam! - sütöm le a szemeimet és nem merek ránézni, csak azután, miután közli velem burkoltan, hogy nem én vagyok most a ludas. Nem tudom, mi történt vele, mert a nagy halászatban lemaradok ujjvágásának tényéről. Furcsa szokás az urat szidni, de ezzel talán nincs egyedül, úgy érzem. Hozzá se lehetett túl kegyes, főleg, ha ismeri Donna mamát. De még nem merek ilyen személyes kérdéseket feltenni neki, hiába vagyok kíváncsi a történetére. Belenyúlok kézzel az akváriumba, hogy helyrehozzam a hibámat és kihalásszam, ami nem odavaló.
- Nem tudom, mi az oka. Apu szerint azért hagyott el bennünket, mert már nem vagyunk méltóak a szeretetére. Talán így is van. Én már nem tudom, miben higgyek ezzel kapcsolatban. - vallom be neki őszintén kerülve a szemkontaktust. Miután sikerrel jártam és bezsebeltem egy halacska csiklandozását is, úgy döntök, nem rontom tovább a megítélésemet. Amúgy is hasogat az egész fejem. A hálófogót az akvárium mellé teszem, a gyökérdarabot pedig az asztalra, mivel nem tudom még, hol a szemetes kuka, aztán visszaosonok a helyemre és becsavarom magam a meleg és puha plédbe. Eszembe jut valami a melegbe burkolózásról.
- Ha megittam a teát, ki kell izzadnom a betegséget, azt mondta Donna mama. Megmutatod majd nekem, hol fogok aludni? És hol a fürdő? Nem szeretnék koszosan a szép tiszta ágyneműbe feküdni. - az utolsó szavakat egész halkan mondom. Olyan fura erről egy idegen férfival beszélni…
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Ries


Ries legénylakja Tumblr_mb699in2Yw1r2368yo1_500
☩ Reagok :
4
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Jan. 21, 2021 12:19 am
Következő oldal


Ashina és Ries
Hagyom, hogy Donna vigasztalja, amíg elkészítem a teát. Csak addig, mert ez most már az én dolgom lesz. Donna elmegy és másokról fog gondoskodni. Innentől a többit kettőnknek kell megoldani. Ami azt illeti, a sírás benne volt a pakliban. Hajléktalanság, betegség, ezek ritkán járnak egyedül. A nehéz sors újabb nehézségeket vonz, mindaz alapján, amit eddig tapasztaltam.
Ashina talán azért sírt, mert fél, hogy újra utcára kerül, vagy éppen idebent nálam van valami, ami félelmet kelt benne. Lehet az is, hogy apjáért aggódik, akiért innen semmit sem tehet, vagy attól tart, hogy üldözője már a küszöbön áll. Még azt is el tudom képzelni, hogy olyasmi kínozza, amit meg se tudnék tippelni. Bár nincs bennem emberi lélek, amióta itt élek, ember gyerekekkel foglalkozom. Ezt-azt láttam már. Elkészül a tea, még forrón elé rakom. Mellé teszek egy textil zsebkendőt is.
- Csak bátran, hadd jöjjön, ha muszáj - magyarázom a zsepit. - Kikísérem Donnát, mindjárt jövök - így is teszek. Az ajtóban elbúcsúzok pártfogómtól, de előbbi gondolataimból semmit sem árulok el. Lesz időnk, hogy magam lássam meg, hová vezet ez a megoldás és nagyon nem szeretném, hogy Donna sokat aggódjon.
- Akkor, viszlát pár nap múlva. Vigyázok rá, ígérem! - Rövidre zárom a búcsút. Még a végén meggondolná magát és a hátán cipelné mindenhová, mert nem tudja hova rakni. Donna mama képes rá, ha valakit nagyon megszeret és egyszer ez viszi a sírba, attól félek.
Visszatérve, lehuppanok Ashinával szemben. Kedvesen dicséri a lakásomat. Aranyos, remélem tényleg nem illemből vagy félelemből teszi.
- Köszönöm. Szeretném, hogy jól érezd magad itt. De ugye tudod, hogy érezhetsz másként is? Mindemellett akkor is kérünk, hogy maradj egy ideig - a többes szám alatt Donnát és magamat értem. Ashina csúnyán köhögni kezd. Ezt erősen megszenvedi. A szatyorra nézek, amit Donna itt hagyott.
- Jó anyánk biztos tudta, milyen gyógyszer kell neked. Kitartás, máris elkészítem. - Felkapom a csomagot, felteszek vizet forrni és közben átböngészem a receptet. Amit hámozni kell, azt hámozom, amit darabolni, azt darabolom. Nem vagyok jó szakács. Konyhakéssel meglehetősen ügyetlenül bánok. Késem alól kipattannak néha darabkák és puskagolyóként rohangálnak a lakás légterében. Most egy gyökér darab az akváriumban landol, értetlenül bámulják a halak. Mellettem a víz már javában forr, mire végzek az előkészületekkel. Az utolsókat elsietem és megvágom az ujjam.
- AZZISTENIT! - morgom mérgesen. Haragom azonnal elszáll. Az alapanyagok helyükre kerülnek én pedig vendégem felé fordulok.
- Remélem, nem ijesztettelek meg. Előfordul, hogy szidom a "jó öreget". Lehet, hogy ezért nem jön vissza? - kérdem, egy vigyorral. Ujjamat zsebembe rejtve szorítom. Még csak az kéne, hogy lássa a fekete vérem.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Ashina Wilson


Ries legénylakja Tumblr_oaeqcxw1tJ1r6wsp9o1_500
☩ Történetem :
☩ Reagok :
10
☩ Play by :
Bahar Şahin
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Jan. 17, 2021 9:57 pm
Következő oldal



Otthonra találva
Úgy elbóbiskolok, hogy szinte a beszélgetésük egy összemosódott masszává válik a füleimben. Hirtelen egy öblös férfihangra riadok fel, aki a nevemet szólítja, ijedten pillázok a kedvesen mosolygó idegenre. El kell telnie egy pillanatnak, hogy tudatosuljon bennem, ő az a férfi, akinek a gondjaira akar bízni Donna mama. Rhys? Ries? Jujj, nem jegyeztem meg a nevét! Idegesen fészkelődni kezdek a helyemen. Úgy fáj az egész fejem, olyan, mint egy nagy fájdalomgóc. Kérdésének első felére csak megrázom a fejem. Gondolni sem tudok az ételre. De a meleg tea hallatán félszegen bólintok.
- Igen, egy meleg tea jól esne. Köszönöm szépen. - hangom halk, kicsit rekedtes. Igazából nem tudom, mit is kellene még mondanom, soha sem kerültem még ilyen helyzetbe, borzasztóan szégyellem is magam.
- Nagyon rendes tőled ez fiam, meglásd, vissza fogod még kapni az élettől! - jegyzi meg Donna mama akkora mosollyal, hogy még a szarkalábai is felfele kunkorodnak.
- Itt vannak a leány gyógyfüvei és itt a receptje is. - teszi le a kis papírzacskót az asztalra benne a recepttel.
- Az a hátitáska pedig a holmijait tartalmazza. - mutat a falhoz támasztott kis motyóm felé, majd ráncos kezeibe fogja az egyik kis kacsóm és rám mosolyog.
- Többre vagy hivatott, mint az utcán zenélni a farkasüvöltő hidegben. Szépen be is rekedtél, látod? De meglásd, itt jó sorod lesz leányom. Ries rendes fiatalember, nem kell félj tőle! Mutasd meg, mire vagy képes! - paskolja meg a kezem, mire könny szökik a szemeimbe. Nem akarok sírni, de a gombóc csak gyűlik a torkomban. Donna mama nem ismeri a teljes múltam, fogalma sincs róla, hogy soha életemben nem maradtam még kettesben idegenekkel, főleg nem egy férfival. Richard volt az egyetlen férfi, akit ismerhettem, de ő sem maradhatott kettesben velem soha. Számomra nagyon kényelmetlen ez a helyzet, hogy olyan ellenkező nemű személlyel kelljen együtt éljek, aki nem a férjem. Erről apu nem szerezhet tudomást, mert a szégyenbe halna bele! De nem szólok Donna mamának, mert tudom, hogy csak jót akar nekem és ha ő úgy gondolja, hogy Ries megbízható ember, akkor hiszek neki és megpróbálom megszokni. Elvégre nem vagyok hálátlan, örülök annak, hogy ilyen meleg helyen húzhatom meg magam és végre nem fagynak le a lábujjaim meg az orrom. Rosszabbul is alakulhatott volna.
- Ugyan, Ashina, ne itasd az egereket, nem hagylak el, ugyanúgy meg foglak látogatni időközönként. Viszont talpra kell állnod és az utcán ez nem fog menni. Csak a javadat szeretném, te is tudod. - feleli és még végig is simít a fejem búbján.
- Tudom. De csak úgy jön…- szipogom vissza. Nem tehetek róla, úgy érzem, hogy teher vagyok mások számára. Donna mama számára is. Mi van, ha Ries is rájön, milyen haszontalan is vagyok és kidob innen? Nagyon kell igyekeznem, hogy ne hozzak szégyent Donna mamára! Abbahagyom a szipogást, letörlöm a könnyeim a pulcsim szélével, majd előveszek egy zsepit és kifújom a nózimat.
- Mennem kell leányom. De pár nap múlva visszatérek. - azzal csókot nyom a homlokomra, majd elköszön újdonsült pártfogómtól, aztán távozóra fogja. Felsóhajtok, és míg a férfi a konyhában szöszmötöl, szemeimet körbefuttatom a lakásbelsőn. Egész otthonos. És jó meleg. Ez a kanapé pedig kényelmes. Talán a növényeket meg kellene locsolni, de majd én kezeskedem róluk. Meg kitakarítok és minden egyéb, amit megkövetel tőlem ez a férfi. Lehet, el kéne árulnom neki, hogy főzni azt nem tudok, mielőtt bekövetkezne a katasztrófa. Vagy akkor kidobna innen azonnal? Vajon milyen elvárásai lesznek velem szemben? Ilyesmiken töröm a fejem, míg vissza nem tér a nappaliba.
- Szép lakásod van. Ries, ugye? - kérdem tőle félszegen, miközben keresem vele a szemkontaktust. Barátságosnak tűnik, mikor mosolyog, a szemei vele mosolyognak. Ennek a gondolatától én is halvány mosolyra húzom ajkaim, de hirtelen újabb köhögő roham tör rám. Jajj, nem lesz ez így jó!  
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Ries


Ries legénylakja Tumblr_mb699in2Yw1r2368yo1_500
☩ Reagok :
4
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Jan. 16, 2021 11:34 pm
Következő oldal


Ashina és Ries
- Donna! - üdvözlöm őszinte örömmel korábbi pártfogómat. - Kerüljetek beljebb! - hívom őt és a lányt, akit hozott. Nem olyan rég járt nálam utoljára. Említette, hogy egy szívességet fog kérni, most pedig bemutatja új védencét, aki hasonlóan rossz bőrben van, mint én voltam.  Donna mesél és mesél, hosszan, belefeledkezve. Nem szívesen szakítom őt félbe, de látom, hogy vendégünk nincs jól, amire mellesleg öreg barátom is kitér.
- Donna, kérlek! Hadd beszéljen ő is! - kérem, kedvesen. - Ashina! - ismétlem a lány nevét, ahogy megjegyeztem Donna beszámolójából. Rámosolygok. (Hitem szerint bizalom gerjesztően.) - Hogy érzed magad? Éhes vagy e, vagy szomjas? Egy meleg tea? - próbálkozom. Neve idegenül cseng, mint a legtöbb mai ember név. Arcát kémlelem, vajon elég e a mosoly, hogy bízzon bennem, vagy félni fog tőlem? Lelki szemeim előtt végigpörgetem a lakást. Lelki? Nem, inkább belső szemeim előtt. Az ágyamon fog aludni, jómagam pedig a kanapén. Kell egy friss ágynemű huzat, van is. Ki kell majd szellőztetni a füstöt és elrakni a vízipipát. Nem jó bemutatkozás. A konyha kicsit rendetlen, de van minden. Összességében nem áll rosszul a szénám, amennyiben Ashina is elfogadja ezt a helyet, velem együtt. Donna jár közben érte, így magam részéről mindent megteszek, ami módomban áll. Mi baj lehet? A tükrön talán még ott áll az utolsó üzenet, de szerintem már felszállt róla a pára. Ablakaimban kaktuszok küzdenek a túlélésért. Nem bánok jól velük. Azonban a tengeri akvárium virágzik. Berendeztem egyet, mivel hogy hiányzott a víz ebben a zsúfolt és nem túl szép városban. Talán megnyugtatja majd, talán, de... elektromosság híján a szűrésről és levegőztetésről magam gondoskodom, elemi mágiával. Ha rákérdez, talán kimagyarázom. Talán. Ha... ha rákérdez. Akkor viszont okos lány. Kíváncsian várom, mi sül ki ebből.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Ashina Wilson


Ries legénylakja Tumblr_oaeqcxw1tJ1r6wsp9o1_500
☩ Történetem :
☩ Reagok :
10
☩ Play by :
Bahar Şahin
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Jan. 12, 2021 5:50 pm
Következő oldal



Otthonra találva
Az elmúlt két nap nem telt túl jól. Meghűltem, fáj a torkom és a fejem is, a kedvem levert. Donna mama beszerzett nekem pár gyógyszert, főzött nekem gyógyteát is, de nem érzem jobban magam. A kórházba nem mehetek vissza, mert Richard megtalálna. Kérleltem Donna mamát, hogy csak oda ne vigyen vissza, ne adjon annak a férfinak a kezére! Azt mondta, hogy megpróbál más megoldást keresni, de nem maradhatok az utcán többé, mert nem nekem való hely. Megértem, hogy meg akar válni tőlem, hisz eddig is túl sok energiáját emésztettem fel. Folyton meg kell védenie, pedig én is tudom, hogy nem lehet mindig a sarkamban, másokkal is törődnie kell. De azért szomorú is vagyok, hogy ennyire haszontalannak bizonyultam. Úgy érzem, életképtelen vagyok.
- Gyere leányom, meglátogatunk valakit! Ha jól megy a dolog, estére már puha párnák közé hajthatod a fejed. - nyújtja a kezét felém a néni, majd felsegít a helyemről. Elég ramatyul érzem magam, nagyon álmos is vagyok, de vele tartok. Szótlanul ballagok mellette. Vajon hova megyünk? A hideg délutáni levegő megcsipkedi forró orcámat. Talán felment volna a lázam? Egyik pillanatban úgy érzem égek belülről, a másikban pedig vacogok. Egy kiadós séta után egy bérházhoz érkezük, ahová a néni azonnal be is nyit. A második emeleti lakás egyik ajtaján kopog be. A szívem a torkomban dobog.
- Én vagyok az, Donna. - szól be az ajtón túlra a kopogást követve. Egy fiatal férfi nyit ajtót. Félszegen nézek rá Donna mama mellől. A férfi beinvitál bennünket. Örülök, hogy végre meleg helyre kerültünk, két hideg kis kezem összedörzsölöm, hogy jobban felmelegedjenek. Amint lehetőségem nyílik, azonnal le is telepszem a felkínált helyre és hátradőlök. Legszívesebben el tudnék aludni. Donna mama beszédbe elegyedik a férfival.
- Köszönöm Ries, hogy fogadtál bennünket. Erről a fiatal lányról lenne szó, Ashinának hívják. - kezd bele a néni, mire kandira kerekedett szemekkel pislogok rá. Elárulta a nevemet!!!
- Azért jöttünk, mert szeretnélek megkérni valamire fiam. Szeretném, hogy fogadd be magadhoz ezt a leányt, biztosíts tetőt a feje fölé, míg össze nem tudja magát szedni annyira, hogy saját bérleménybe költözzön. Nem szeretnék gondot okozni, továbbra is eljövök és segítek neki, de nem maradhat az utcán, ő nem oda való...- folytatja a néni, mire hatalmasat nyelek és félve tekintek az idegenre, aki a Ries névre hallgat. Most itt akar hagyni vele Donna mama???? Köhögni kezdek az izgalomtól.
- Bocsánat. - ejtem ki ajkaim között, amint végre abba marad a köhögő roham. Valamit még úgy mondanék, de túlságosan fáradtnak érzem hozzá magam. Fejemet a támlának döntöm és lehunyom pilláim. Csak pihentetni akarom őket, de hamarosan el is bóbiskolok.
- Látod? Fáradt szegény, keveset alszik, te is tudod, hogy az utcai lét milyen megviselő. Elkezdett utcazenészkedni két tehetséges ifjúval, így a mindennapi betevőt már meg tudja keresni. De ez nem mehet a végtelenségig, nem tengődhet az utcán reggeltől napestig. Ezért hűlt meg szegény. - pillant rám a szeme sarkából egy fél pillanatra, majd folytatja a férfi meggyőzését.
- Ashina egy a San Franciscoból menekültek közül. Ő az a keresett menyasszony, aki benne volt a napilapokban. Megszökött a vőlegénye elől, aki házasságba akarja kényszeríteni őt, annak ellenére is, hogy a leány nem akar hozzá menni és mindenét elvesztette a pusztító viharban. Már a rendőrséggel is keresteti az a férfi, ezért a kórházat is el akarja kerülni. Az édesapja ott fekszik kómában, nincs senkije rajta kívül, bizonyítani szeretne neki, hogy megállja a lábát egyedül is az álmait követve. Nagyon tisztelettudó, kedves, energikus teremtés, nem lenne vele gondod. Segít a ház körüli teendőkben, míg nem talál magának valami munkát. De így, az utcán kódorogva nem vennék fel sehová sem, semmi jövője nem lenne. Gyönyörű hanggal áldotta meg az élet, többre is vihetné. De ennél többet sajnos nem tudok adni neki, az utcai élet pedig nem biztonságos egy csinoska, fiatal nőnek, aki bujdosni kényszerült. - sóhajt fel a néni, majd a homlokomra csúsztatja ráncos kezét.
- Forró a homloka is, biztosan lázas. - rám teríti az egyik plédet, ami hanyagul át van vetve az egyik fotel támláján.
- Benned megbízom fiam, nem vagy rossz ember, tudom, hogy nem ártanál neki. Kérlek, biztosíts tetőt a feje fölé, tedd meg ezt ennek az öregasszonynak, hogy nyugodtan tudja álomra hajtani a fejét! - kérleli őt hamiskás mosollyal a szája sarkában.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Ashina Wilson


Ries legénylakja Tumblr_oaeqcxw1tJ1r6wsp9o1_500
☩ Történetem :
☩ Reagok :
10
☩ Play by :
Bahar Şahin
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Jan. 11, 2021 8:56 pm
Következő oldal


Ries legénylakja 0201DSC6663
Mínusz laptop és modern technika. Az éjszakai világítás gyertyával és levi megoldással működik.
Ajánlott tartalom
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt
Következő oldal


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett TagjainkFajaink létszáma



●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 12 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 11 vendég :: 1 Bot

• Fajaink száma •
Arkangyal
2/2
Leviatán
7/6
Angyal
1
Démon
14
Bukott Angyal
4
Ember
4
Félvér
4
Harcos Angyal
4
Vadász
5
Nephilim
7