Welcome to hell or heaven frpg
- Staff és tagok által keresett karakterek -

 
• Rendőrőrs, SF, 2011 •
reveal your secrets

Hell or Heaven


Rendőrőrs, SF, 2011 VQSi8OZ
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
1137
☩ Rang :
Staff
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Márc. 18, 2021 4:15 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


***
Lezárt játék
reveal your secrets

Eveline Naomi White


Rendőrőrs, SF, 2011 Tumblr_oju9fcxdmd1qdo13xo6_250
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
19
☩ Play by :
Claire Coffee
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Márc. 17, 2021 3:23 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next

Alan B. Davis Kedvelte a hozzászólásod



Megismerkedésünk Története

@Alan && Eveline  [You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.]
Az átélt eseményeknek köszönhetően, meglehetősen kimerültem. Zsong a fejem és fáj a bokám. Jelen pillanatban semmi másra nem vágyom, mint befeküdni az ágyamba és kialudni magam. Bár még abban sem vagyok biztos, hogy ez olyan könnyen fog menni. Lehet, hogy reggelig ébren fogok forgolódni az ágyamban és a démont fogom magam előtt látni. Vagy ha el is alszom, biztosan rémálmom lesz. Amiből az éjszaka közepén felébredek és megint csak nem tudok visszaaludni. Most jobb ha lenne, valaki mellettem. Főleg, hogy járni se tudok. De remélem a kórházban majd ellátnak és elég gyógyszerrel engednek utamra.
-Ez fel sem tűnt - mormogom magam elé. Valóban elég hideg van, de ameddig erre fel nem hívta a figyelmem nem fáztam. Most viszont reszketni kezdek. Lehet, hogy csak a sokk hatás miatt feledkeztem meg a betört ablakról. Túl sok mindem történt. Ennyi borzalomban még sosem volt részem egyszerre.
-Remélem mihamarabb felépül -jegyzem meg. De gondolom, hogy a munkájából kifolyólag, hozzá van szokva hasonló sérülésekhez. Vadászként nem lehet éppen könnyű élete.
Amig elsátél az ajtóig és segítségért kiabál, én csak csendben várakozom és reménykedek benne, hogy valaki meghallja és érkezik is a segítség. Jobb lenne már eltűnni erről a helyről. Valószínűleg a bokám miatt most nem kell pár napig bejönnöm. Annyi idő alatt helyrehozhatom magam és talán nem rettegve fogok visszatérni a munkahelyemre. De ha ismét dolgozni fogok, igyekszem magam körülvenni emberekkel, nem úgy, mint eddig. Korábban az volt a jó, ha magamra hagytak és végezhettem a feladataim csendben és nyugalomban. De a ma történtek után, inkább legyen nyüzsgés, majd hozzászokom ahhoz is.
A kijelentését követően, az ajtóban pár perc múlva valóban meg is jelenik egy alak. Fellélegzek, a megkönnyebbüléstől.

reveal your secrets

Alan B. Davis


Rendőrőrs, SF, 2011 Tumblr_inline_ookseazXUn1txzk9w_400
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
Rendőrőrs, SF, 2011 GsSn0VA
☩ Reagok :
29
☩ Rang :
Elit vadász
☩ Play by :
David Giuntoli
☩ Korom :
35
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Márc. 07, 2021 2:05 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


Masters of Disaster

Eveline && Alan
[You must be registered and logged in to see this link.] • szószám: 357 • Credit:[You must be registered and logged in to see this link.]

[You must be registered and logged in to see this image.]Vetek egy kétkedő pillantást az ex vőlegényére, ugyanis behatárolni az állapotát szinte képtelenség. Ha ismertem volna a férfit és több időnk lett volna a megfigyelésére, talán meg tudnám jósolni az eset kimenetelét, de jelenleg még abban sem vagyok biztos, hogy időben érkező segítség nélkül túl fogja élni az elkövetkezendő egy órát. A sérülése részlegesen gyógyult be, és ha nincsen szerencséje, még a golyó is valahol ott van a testében. Ezzel mégsem terhelem Eveline-t, ellenben egyetértően bólintok a reményeit illetően.
- Nem tudom, meddig kellene várnunk, de itt kezd meglehetősen hideg lenni – célzok a kitört ablakokra, melyeken a hűvös fuvallatokkal újabb és újabb adagnyi hópihék szállingóznak befelé. - Az ex vőlegényének pedig mihamarabb segítségre van szüksége. Valószínűleg ki van száradva, meg is sérült – osztom meg vele az aggályaimat, várva, hogy elfogadja a kapaszkodóként kínált kezeimet, azonban kezd egyértelművé válni, hogy a nő nem szeretné a szerencséjét próbálgatni a bokájával, amit valahol meg is értek. A közvetlen veszély elmúlt, ezek után kinek lenne kedve még küzdeni?
- Valószínűleg megzúzódott az oldalam, de semmi olyan, amit ne élnék túl – engedem le a karjaimat megadóan, férfias büszkeséggel tagadva a sérülésem mértékét és súlyosságát. A fejemet tenném rá, hogy egyszerű zúzódásnál többről van szó, viszont nem hazudtam, túl fogom élni, és jelenleg ez a legfontosabb.
Közben visszatér a világítás, ami azt jelenti, vannak a közelben emberek, és bár az ösztöneim és a tettvágyam arra késztet, hogy útnak eredjünk, elfogadom Eveline álláspontját is.
- Jó ötlet. Csak az ajtóig megyek, és kikiabálok a lépcső felé, hátha meghallanak – bólintok tudatva vele, hogy nem fogom magára hagyni, aztán az ígéretemhez híven elsétálok az ajtóig, melynek egyik kezemmel a félfájába kapaszkodva – másikkal az oldalamat szorítva – veszek egy mély levegőt, majd segítségért kiáltok az ürességtől kongó folyosón. Párszor megismétlem, de a harmadik próbálkozás után szisszenve vagyok kénytelen a halántékomat az ajtó keretének dönteni, ugyanis a bordáim nem díjazzák az erőkifejtést. Viszont a mai napon utoljára még ránk mosolyog a szerencse, merthogy néhány kínzóan hosszúnak tetsző pillanatot követően a felfelé vezető lépcsőről léptek zajai csattannak fel.
- Azt hiszem mindjárt itt lesznek – sóhajtok fel megkönnyebbülten, apró mosollyal fordulva a korábban még kiállhatatlannak, mostanra azonban rokonszenvesnek kategorizált szöszi felé.




○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
We fight through fire and pain, and always get up again. There’s nothing we can’t do, and we’re about to prove.[You must be registered and logged in to see this link.]
reveal your secrets

Eveline Naomi White


Rendőrőrs, SF, 2011 Tumblr_oju9fcxdmd1qdo13xo6_250
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
19
☩ Play by :
Claire Coffee
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Márc. 04, 2021 7:15 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next

Alan B. Davis Kedvelte a hozzászólásod



Megismerkedésünk Története

@Alan && Eveline [You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.]
Azt hiszem egy ilyen helyzet, még a legősibb ellenségekből is barátokat, vagy legalább szövetségeseket kovácsolhat. Bárhogy is indult a mi kapcsolatunk is, ő valóban megmentett engem. De igaza van, azért a hálálkodásnak is van határa, ezért inkább befejezem és nem ajnározom tovább. Még a végén félre fog értelmezni és azt pedig nem szeretném.
-Nagyon remélem, hogy nem fog emlékezni arra, hogy mit tett – de akkor valószínűleg rám sem fog. Ami nem is olyan nagy baj. Így már az sem biztos, hogy meg kell őt látogatnom. Könnyebb lenne csak elfelejteni ezt az estét és továbblépni. Ha viszont emlékezni fog, akkor se biztos, hogy az én társaságomra vágyik majd. Szerintem akkor lesznek komolyabb problémái is. Remélem, hogy az átéltek hatására akkor sem fog megbolondulni. Azért aggódom érte.
-Ez igazán kedves Öntől, de akár meg is várhatnánk amig valaki ránk talál és akkor segít rajtunk – az előbbi próbálkozásomra gondolva ez az opció jobban tetszene. Azt viszont nem tudom, hogy mennyit kellene az emberekre várni. Lehet, hogy az egész éjszakát itt kellene töltenünk, kettesben. Persze már csak ez hiányozhatna. Egy éjszaka, egy férfi társaságában, vagyis kettőében, de az egyikük eszméletlen. Viszont, ha nem találnak ránk hamar, akkor lehet, hogy az ex vőlegényemen se tudnak azonnal segíteni. Úgyhogy jobb lenne, ha mielőbb feltűnne valaki az ajtóban.
-Önnek nem esett baja? – fordulok érdeklődve Alan felé, amikor eszembe jut, hogy nem csak én repültem át a szobán. Bár ő elég jól tud mozogni, úgyhogy lehet, hogy megúszta és csak én vagyok ilyen szerencsétlen.
-Jajj, ennek nagyon örülök – válaszolok, mikor végre a szemem hozzá szokik a fényhez. Már az is jó, hogy nem kell tovább sötétségben lennünk.
-Akkor akár meg is várhatjuk, amig ideérnek – nem, még mindig nem szeretnék mozogni, jobb, ha szépen itt maradunk és megvárjuk amig valaki idetéved.
-Akár kiabálhatnánk is nekik, hogy itt vagyunk. Mit gondol? – talán úgy előbb észrevesznek minket.


reveal your secrets

Alan B. Davis


Rendőrőrs, SF, 2011 Tumblr_inline_ookseazXUn1txzk9w_400
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
Rendőrőrs, SF, 2011 GsSn0VA
☩ Reagok :
29
☩ Rang :
Elit vadász
☩ Play by :
David Giuntoli
☩ Korom :
35
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Márc. 01, 2021 6:10 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


Masters of Disaster

Eveline && Alan
[You must be registered and logged in to see this link.] • szószám: 265 • Credit:[You must be registered and logged in to see this link.]

[You must be registered and logged in to see this image.]A hálálkodását hallva végül egyszerűen biccentek felé, mintegy jelezve, hogy elfogadtam a köszönetét. Hozzátehetnék valami elmés megjegyzést, mint például; hogyha legközelebb elintézi, hogy ne kelljen két órát rostokolnom a kapitány irodája előtt, akkor kvittek leszünk, de visszafogom a dicséretet nehezen kezelő felemet, ugyanis nem szeretnék csorbítani a pillanat élén és érzékenységén. Helyette visszafordítom a padlóra mázolt csapdában fekvő férfire a tekintetemet, és igyekszem megálmodni a további lépéseinket.
- Nehéz megmondani – szólalok meg csöndesen. - Hallottam olyanról, aki a kiűzést követően nem emlékezett semmire. Talán így volt, talán csak a trauma miatt blokkolt le a memóriája – osztom meg vele őszintén, hiszen erre csekély a rálátásunk. - De sokan éberek és a tudatuknál vannak, amíg… Nos, amíg a démon használja a testüket. Reméljük a vőlegénye esetében nem ez történt.
Őszintén remélem tényleg, hogy a szívének kedves férfi nem fogja azoknak a sorát gyarapítani, akiknek a tudata teljesen megbomlott a hívatlan betolakodó révén. Annál megkockáztatom, még a halál is nemesebb végkimenetel... Mindenesetre van jobb dolgunk is, mint a beláthatatlan jövőn morfondírozni, ezért összeszedem magamat és a falnak támaszkodva felkelek a padlóról.
- Ne aggódjon, nem hagynám itt. Segítek felállni, és rám támaszkodva lekísérem. Remélhetőleg ott már lesz valaki, aki el tudja látni a bokáját – ajánlkozok fel mellé lépdelve, habár biztosra veszem, hogy ez a mutatvány egyikünknek sem lesz kellemes élmény. Azonban nincs mit tenni, kinyújtom felé mindkét kezemet, hogy legyen mibe kapaszkodnia a felálláshoz. S éppen ekkor tér vissza az épületbe a világítás.
- Ez jó jel. Azt jelenti, hogy valaki intézkedett a főkapcsolónál, vagyis nem leszünk egyedül – biztatom, a váratlan fényáradattól hunyorogva várva, hogy a kezeimbe kapaszkodjon.




○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
We fight through fire and pain, and always get up again. There’s nothing we can’t do, and we’re about to prove.[You must be registered and logged in to see this link.]
reveal your secrets

Eveline Naomi White


Rendőrőrs, SF, 2011 Tumblr_oju9fcxdmd1qdo13xo6_250
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
19
☩ Play by :
Claire Coffee
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Feb. 28, 2021 12:50 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next

Alan B. Davis Kedvelte a hozzászólásod



Megismerkedésünk Története

@Alan && Eveline  [You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.]
-Ne szerénykedjen, megmentette az életemet és én ezért végtelenül hálás vagyok Önnek – lehet, hogy eddig egyedül nem sok mindent tett vadászként, de ebben a helyzetben remekül helyt állt. Ha ő nem lenne… inkább nem gondolok arra, hogy akkor mi lett volna. Ha a csapda nem is sikerült, de a démon visszakerült a pokolba és ez a lényeg. A többit pedig jobb lenne mihamarabb elfelejteni. Bár azt hiszem ma éjszaka nem számíthatok nyugodt alvásra, ennyi megpróbáltatás után.
-Ezt jó hallani – örülök, hogy a férfi, akit egykor teljes szívemmel és lelkemmel szerettem megmenekült. Jó lenne most látni, de ezért most nem sokat tehetek. Talán, ha a bokám rendben lesz és ő is felépült, majd meglátogatom a kórházban. Vagy nem. Lehet nem kellene a régi sebeket felszakítani.
-Mondja, az ex vőlegényem mennyire volt tudatánál? Tudja, hogy mi történt vele, amikor a démon megszállta? – nem ez a legmegfelelőbb idő arra, hogy ezen gondolkozzak, a kérdés mégsem hagy nyugodni. Eddig még nem volt részem hasonló szituációban. Nem mintha valaha is erre vágytam volna. De ebből kifolyólag nem tudom, ő mégis mennyit érzékelhetett abból, ami az előbb itt lezajlott.
-Én úgy tudom, hogy csak a földszinten – bár megeshet, hogy valahol ezen az emeleten is van, de arról nekem nincs tudomásom.
-De kérem… ne hagyjon itt – nézek fel rá. Nem szeretnék egyedül maradni, akkor sem, ha a veszély már elmúlt.
A következő pillanatban felkapcsolódnak a lámpák. Hunyorgok, amíg a szemem meg nem szokja a fényt.
-Végre – sóhajtok fel.

reveal your secrets

Alan B. Davis


Rendőrőrs, SF, 2011 Tumblr_inline_ookseazXUn1txzk9w_400
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
Rendőrőrs, SF, 2011 GsSn0VA
☩ Reagok :
29
☩ Rang :
Elit vadász
☩ Play by :
David Giuntoli
☩ Korom :
35
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Feb. 26, 2021 10:34 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


Masters of Disaster

Eveline && Alan
[You must be registered and logged in to see this link.] • szószám: 247 • Credit:[You must be registered and logged in to see this link.]

[You must be registered and logged in to see this image.]A fejemet oldalra billentve, kimerülten szuszogva pillantok el Eveline felé, néhány másodpercig pusztán a megkönnyebbült, csinos ábrázatát figyelve, amíg ő kifejezi nekem a háláját. Gyengéd mosolyra húzom a számat, ismét csak eltűnődve azon, alig egy órája még boldogan vágtuk egymás fejéhez a szarkazmussal telt megjegyzéseinket. Azonban mondjon bárki bármit, az emberek ritkán okoznak csalódást akkor, amikor a tetteik és a döntéseik igazán számítanak, amikor egy közös tragédia, nehézség összeköt bennünket. Az ilyen pillanatok adtak erőt mindig is ahhoz, hogy vadász legyek.
- New Yorkban azt valljuk, hogy egyedül még egy vadász sem ér semmit – jegyzem meg csöndesen. - De azért szívesen – vigyorodok el fáradtan, visszafordítva a fejemet a mellettem fekvő férfihez. A mellkasa továbbra is kitartóan emelkedik fel s alá, ami remélhetőleg így is marad, amíg fel nem bukkan valaki segíteni.
- Egyelőre ne mozogjon, de szerintem rendben lesz a vőlegénye. A démon valószínűleg elkezdte gyógyítani a testét, mielőtt kiűztem belőle – osztom meg vele a meglátásaimat, lustán az oldalamra tapasztva az egyik tenyeremet. Amennyiben szerencsém van, az elkövetkezendő időszakra legalább valamiféle irodai munkával ellátnak, ha már terepre nagy eséllyel nem fognak elengedni a sérülésemmel. Átkozott démonok…
- Ez nem hangzik jól – tekintek vissza együttérzően a nőre. - Van valahol a közelben elsősegélyláda? Be kellene kötözni – sóhajtok fel visszafogottan, erőt gyűjtve magamban ahhoz, hogy ismét felkecmeregjek a padlóról. Valószínűleg előbb fogunk tudni segítséghez jutni, ha magunk indulunk neki, ahhoz viszont neki is járásképesnek kell lennie. Támogatni fogom tudni, de a karjaimban kicipelni nem kísérelném meg a bordám miatt.




○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
We fight through fire and pain, and always get up again. There’s nothing we can’t do, and we’re about to prove.[You must be registered and logged in to see this link.]
reveal your secrets

Eveline Naomi White


Rendőrőrs, SF, 2011 Tumblr_oju9fcxdmd1qdo13xo6_250
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
19
☩ Play by :
Claire Coffee
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Feb. 18, 2021 6:29 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next

Alan B. Davis Kedvelte a hozzászólásod



Megismerkedésünk Története

@Alan && Eveline  [You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.]
Olyan nehéz most tétlenül itt maradni a padlón, miközben a férfi, aki egykor a világot jelentette nekem lehet, hogy meg fog halni. Bár hosszú idő telt el azóta, hogy az esküvőnkre készültünk, de azt hiszem nyomot hagyott bennem. Nem tudunk valamit csak úgy kitörölni az emlékezetünkből, pedig megpróbáltam, tényleg. De ez a hirtelen felbukkanás, nem is tudom hova tenni. Még akkor is, ha csak egy démon megszállása miatt jött el hozzám. Annyira furcsa és egyben félelmetes ez a helyzet. Bár azt hiszem már túlléptem rajta, de nem is tudom. Lenne-e újra esélyünk vagy egyáltalán szeretném-e? Azt hiszem nem, de annyira zavaros most minden.
-Ez csodálatos – sóhajtok fel és érzem ahogy megkönnyebbülök. Túléltük, már minden rendben lesz. Legszívesebben felugranék és megölelném Alant, persze csak mert megmentett. Azért, mert még élek és nem ezek voltak az utolsó perceim. De egyelőre mozdulni sem bírok, úgyhogy csak szavakban tudok neki köszönetet mondani.
-Ön egy kiváló vadász, már bánom, hogy ezt megkérdőjeleztem, de remekül végzi a munkáját. Ha Ön nincs én valószínűleg nem sokra mentem volna egyedül – fejezem be a mondatot egy mosoly kíséretében. Bár az utóbbi azonnal le is olvad az arcomról amikor egy éles fájdalom nyilall bele a bokámba.
-Látni szeretném – suttogom csak úgy magam elé. Én nem tudok odasétálni, de gondolom, hogy amúgy is még eszméletlen. De kíváncsi vagyok rá és persze arra, hogy mit mondana most nekem. De erre még várni kell. A lényeg, hogy életben maradt. Sosem kívántam és soha nem is fogom kívánni a halálát. Bármennyire is megsebzett amikor elhagyott. Az már csak a múlt, lezárult, tovább léptünk, tovább kellett lépnünk. Miért is hibáztatnám most, egy év távlatából? A munka közbelépett és ő inkább a karrierjét választotta, mint engem.
-A bokám – teszem rá a kezem óvatosan, de nagyon érzékeny, úgyhogy inkább visszahelyezem a padlóra.
-Ráestem és azt hiszem eltört, vagy valami történt vele. Rettenetesen fáj és nem tudok ráállni, az előbb megpróbáltam, de ez nem fog menni – nézek rá kétségbeesetten. Bár a nagyobb problémán túljutottunk, most biztos azt hiszi, hogy milyen kényes vagyok. Pedig nem. Ha tudnék már nem itt üldögélnék.

reveal your secrets

Alan B. Davis


Rendőrőrs, SF, 2011 Tumblr_inline_ookseazXUn1txzk9w_400
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
Rendőrőrs, SF, 2011 GsSn0VA
☩ Reagok :
29
☩ Rang :
Elit vadász
☩ Play by :
David Giuntoli
☩ Korom :
35
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Feb. 07, 2021 3:06 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


Masters of Disaster

Eveline && Alan
[You must be registered and logged in to see this link.] • szószám: 358 • Credit:[You must be registered and logged in to see this link.]

[You must be registered and logged in to see this image.]Talán az elbizonytalanodott tekintetem az oka, talán csak ráérzett arra, ami végül kimondatlanul maradt, ám anélkül válaszol a kérdésemre, hogy egyáltalán feltehettem volna neki. Persze ostobán is hangzott volna a dolog; megöljem-e az ex vőlegényedet, vagy várjunk egy kicsit, hátha túléli? Normális, kiegyensúlyozott lélekkel és elmével bíró ember nem is fontolgatná az első lehetőséget, főleg, akinek nem kellett megkeményítenie magát a vadász-lét érdekében. Ettől függetlenül legszívesebben felsóhajtanék, amiért az elvárásnak hangja is lett.
- Megpróbálom… De nem ígérhetek semmit a többi ember érdekében – nyögöm ki keserű szájízzel, mivel ezt a mondatot senki sem szeretné hallani. Azt, hogy a számára egykor vagy még mindig kedves személy élete a sor végére kerül, amennyiben a mérleg másik oldalán sokkal több emberé nyugszik. Igazságtalannak tűnik, kegyetlennek és barbárnak, de vagy ő vagy mi…
Még egyszer bólintok Eveline-nek, és nekiállok annak, aminek az elvégzésére olyan mód képeznek ki otthon minket, hogy még ha álmunkból felébresztve is arra kérnének, űzzünk ki egy démont a gazdatestéből, akkor képesek lennénk rá. Ennek fényében és a tény okán, a füstgomolyag végre a csapdában pihen, nem meglepő a sikerem, ami némi küzdelem és színpadra illő műsor után teljesedik ki.
- A démon visszakerült a Pokolba – motyogom magam elé a szöszinek mintegy megnyugtatás gyanánt, majd egy apró szisszenéssel a mellkasomba hasító fájdalomnak hála közelebb araszolok a mozdulatlanul fekvő férfihez, hogy ellenőrizzem az életjeleit. Őszintén szólva semmi erőm ahhoz, hogy még a nő gyászával is megküzdjek, sőt, én legyek a halál hírnöke, de amit meg kell tenni azt meg kell tenni. Visszafojtott lélegzettel – a törött bordáim legnagyobb hálálkozására – kitapintom Eveline exének a nyaki ütőerét, s bár alaposan oda kell figyelni rá, de végül megérzem az ujjbegyeim alatt a szívének lassú ritmusú, gyönge vergődését. Huhh…
- Életben van – osztom meg a nővel az örömhírt, apró mosollyal fordulva felé. - Éppen hogy, de él – teszem hozzá, komoly küzdelmek árán tartva magamban egy megkönnyebbült sóhajt, mert tudom, hogy a bordáim annyira nem örvendeznének érte. Helyette az ajtó melletti falhoz kúszva nekidöntöm a hátamat, és a további teendők előtt hagyok magamnak néhány másodpercet a maradék erőm összekapirgálására.
- Hol sérült meg? - pillantok rá némi aggodalommal, találva végre alkalmat az ő állapotának felmérésére is.



○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
We fight through fire and pain, and always get up again. There’s nothing we can’t do, and we’re about to prove.[You must be registered and logged in to see this link.]
reveal your secrets

Eveline Naomi White


Rendőrőrs, SF, 2011 Tumblr_oju9fcxdmd1qdo13xo6_250
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
19
☩ Play by :
Claire Coffee
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Feb. 07, 2021 1:52 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


Megismerkedésünk Története

@Alan && Eveline  [You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.]
Biztató szavaiból ítélve, valószínűleg feltűnt neki, hogy nem úsztam meg annyiból, mint ő. Rettenetesen fáj a bokám, ám ezt jobb, ha nem osztom meg vele. Ő épségben maradt, legalábbis tud mozogni, ami jó hír. Így legalább van esélye arra, hogy valamit tegyen a démonnal. Amúgy is ő a tapasztalt abban, hogy mit kell ilyenkor csinálni. Fordított esetben én még inkább kétségbe esnék és azzal nem lennénk előrébb. Úgyhogy némi szerencsénk csak van, valamit csak ki tud találni, hogy a démon elpusztuljon. Még ha ez azzal is jár együtt, hogy az ex vőlegényem is átkerül a másvilágra. Aminek nem örülnék.
Szándékomban állt az utasításait követni, de ahogy felállok, a fájdalom még kínzóbbá válik. Megpróbálok egy lépést is megtenni, de nem sok sikerrel. Szeretnék segíteni, de úgy érzem ez most egyáltalán nem fog menni. Még egy székig sem tudok elmenni, nem, hogy ki a teremből, vagy az egész épületből. Hívnék én segítséget, de nem megy. Érzem ahogy elhagy az erőm. Kénytelen vagyok visszaülni a padlóra. Ez már annyira sok nekem. Csak szeretnék végre innen megszabadulni.
-Tegye azt, amit ilyenkor kell. Viszont kérem, ha egy mód van rá, az ex vőlegényemet próbálja meg életben tartani – kérem, bár nem tudom erre mennyi esély van. Szeretném még egyszer látni, még egyszer átölelni és kérdőre vonni, hogy most milyen életet él. Helyesen döntött-e amikor elhagyott? Vajon megbánta-e, amit tett? De már úgyis mindegy, nem fogadnám már őt vissza. Lehet új életet kezdett, talán azóta már talált egy másik nőt, aki a helyembe léphetett. Semmit sem tudtam róla, egészen ez idáig. Bár most se a legszerencsésebb helyzetben találkoztunk. Főleg, hogy nincs is tudatánál.
-De ha nincs más lehetőség… - nem akarom befejezni a mondatot. Túl nehéz lenne kimondani a szavakat, még úgy is, hogy már nincsenek komoly érzéseim a férfi iránt. Kezdetben nehéz volt tőle elszakadni, de egy év, az egy év. Sikerült összeszednem magam valamennyire, erős és független nővé váltam. Nincs szükségem a férfiakra és nem is lesz. Ahogy tudom távol tartom magam tőlük, mert nem akarom, hogy még egyszer megsebezzenek.
-Csak csinálja, küldje vissza a démont oda, ahova való és lehetőleg ne tudjon többet visszatérni – most ez a legfontosabb. Nem tudjon többé senkinek sem ártani. Csak pusztuljon, vagy tűnjön el innen.
A padlón ülve, a bokámat tapogatom és próbálom megfigyelni, hogy mi történik a szoba másik oldalán. Bár innen nem látok valami jól, a sötét és a távolság miatt. Csak remélni merem, hogy Alan sikerrel jár és sikerül visszaküldenie a démont, a pokolba.

reveal your secrets

Alan B. Davis


Rendőrőrs, SF, 2011 Tumblr_inline_ookseazXUn1txzk9w_400
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
Rendőrőrs, SF, 2011 GsSn0VA
☩ Reagok :
29
☩ Rang :
Elit vadász
☩ Play by :
David Giuntoli
☩ Korom :
35
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Jan. 31, 2021 7:32 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


Masters of Disaster

Eveline && Alan
[You must be registered and logged in to see this link.] • szószám: 434 • Credit:[You must be registered and logged in to see this link.]

[You must be registered and logged in to see this image.]Meglehetősen bosszant a kudarcom, már ami a csapdát illeti, bár valószínűleg nem egy ostoba példánnyal kerültünk szembe, aki ne lenne felkészülve a küszöbön álló meglepetésekre. Ezért is szoktuk a plafonra festeni a körpecsétet, esetleg szőnyeggel eltakarni a kérdéses felületeket, de ha valamire, efféle mutatványokra most nem volt időnk, arra meg még úgy sincsen, hogy ezen örlődjek. Megtörtént, amin változtatni már nem lehet, pusztán alkalmazkodni, és én ezt teszem a lelövésével, majd a démon remélhetőleges elűzésével. Már csak azt sajnálom, hogy nagy valószínűséggel a porhüvelyeként kölcsönzött embert nem fogom tudni megmenteni a procedúra közben...
- Tartson ki – suttogom a nőnek, miként elsétálok mellette és felmérem az állapotát. Szerencsére magánál van, ám az elfehéredett arcán látszik, hogy valami olyan sérülés érte, ami erős fájdalmat okoz neki. Ha tippelnem kellene, törés, de reméljük megússza egy repedéssel. Belém hasít a kényszer, hogy itt és helyben ellenőrizzem mindezt, azonban fontosabb, hogy a pokolfajzatot mihamarabb likvidáljam, szóval egy biztató váll-szorítást követően tovább állok az eszméletlen férfihez.
A szívét érte a lövés, amit ha idő közben nem gyógyít meg a démon, ténylegesen el fogjuk veszíteni Eveline egykori vőlegényét. Avagy két lehetőség áll rendelkezésünkre; vagy megvárjuk, hogy magához térjen a szurokszemű, és ezzel együtt helyrehozza a megszállt ember testét, kockáztatva az elszabadulását, netán a visszatámadást, vagy itt és most nekiállok kiűzni belőle a démont, de akkor esélyesen nem lesz a férfi számára menekvés.
Némi bizonytalansággal pillantok el a hátam mögé a nőre, aki éppen ebben a momentumban adja fel a küzdelmet és helyezkedik vissza a padlóra. Nem hibáztathatom, valószínűleg eddigi élete folyamán még csak megközelítőleg sem került hasonló szituációba, most pedig sorra kapja a terheket a vállára. Attól tartok a démonnal kapcsolatos döntés súlyát már nem lapátolhatom rá, de talán jobb is lesz így mindenkinek.
- Megölni most nem tudom, nincs nálam a megfelelő fegyver. De visszaűzöm a Pokolba – biccentek felé, s noha megnyugtatna, ha immáron biztonságban várhatná meg a dolgok végkifejletét, azt is megértem, amennyiben elérte a tűréshatárát és fizikailag képtelen tovább menni, tovább erőlködni és küszködni.
Nekilátok hát a társaságában a démonűzésnek, amely egy eszméletlen példány esetén nem okoz komoly erőfeszítést. A többször ismételt kántálás alatt ugyan többször megrázkódik a férfi teste, de magához már nem tér, és kisvártatva a száján át távozik a sűrű füstgomolyag, amely a pokol szülöttének igaz valója. A rájuk jellemző drámai hatásfokozás jegyében dúlva-fúlva csapódik ide-oda a csapda széleinek, próbálván kitörni belőle, ám nem kell sok idő, hogy a pecsét vörösesen felizzva lerántsa magával a lényt, egy időre ismét az alvilág gúzsába kötvén azt.
Legszívesebben hátradőlnék és felsóhajtanék, viszont a haloványan pislákoló esély még ott van, hogy a vőlegény is túlélte mindezt, szóval közelebb araszolva hozzá elkezdem pofozgatni.



○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
We fight through fire and pain, and always get up again. There’s nothing we can’t do, and we’re about to prove.[You must be registered and logged in to see this link.]
reveal your secrets

Eveline Naomi White


Rendőrőrs, SF, 2011 Tumblr_oju9fcxdmd1qdo13xo6_250
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
19
☩ Play by :
Claire Coffee
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Jan. 25, 2021 1:49 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


Megismerkedésünk Története

@Alan && Eveline  [You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.]
Nem szívesen árultam el neki, hogy félek. Nem is állt szándékomban, csak kicsúszott a számon. Már meg is bántam, nem akarok egy védtelen, gyenge nőnek tűnni. Pedig egyre többet teszek azért, hogy ezt feltételezze rólam. De persze, hogy tudja, az eddigi tetteim is mind erről árulkodtak. Most már mit számít az, hogy ki is mondtam?
-Igen – mosolyodom el a szavain. Igaza van az előbb még teljesen másképp viselkedtem, de akkor még nem is volt okom félni. Általában nem tartom magamban a gondolataimat, csak, amikor az érzéseimről van szó. Vannak, akik nehezen is veszik ezt tőlem és inkább elkerülnek, mert nem tudnak szembe nézni az igazsággal, amivel szembesítem őket. De ez van, nem tehetek róla, hogy nyíltan felvállalom a véleményem.
-Bízom magában, Alan – igaz még nem sikerült teljesen meggyőznie, de kezdek neki hinni. De mi lesz, ha elbukunk, mi van, ha nem tud tenni semmit? Mi van, ha mind a ketten itt veszünk? Muszáj, hogy legyen egy kis hitem és bizalmam benne. A gondolataim csak azt fogják elérni, hogy még inkább beparáztassam magam és arra most nincs szükségünk.
Ugyan nem sokat láttam abból ahogy a férfi dolgozott, de ahogy a démon belép a szobába, olyan könnyedén semmibe veszi Alan munkáját. Megkérdőjeleződik bennem, hogy valóban vadász lenne. De akkor honnan tudta volna azonnal, hogy mit kell tennie? Lehet, hogy csak a vére nem volt a megfelelő a rajzoláshoz. Gondolom ezt valami mással kellett volna megoldani, nem így.  De már mindegy, most már nem kezdhetjük elölről, ebből a helyzetből kell valamit kihoznunk.
Ahogy megláttam a démont felsikítottam. De a következő pillanatban már fel is emeltem a kezemben lévő fegyvert. Alan is segítségemre sietett és együtt meg tudtuk húzni még a ravaszt. De a démon sem tétlenkedett, csak kinyújtotta a kezét és mi átrepültünk a szobán. A bokámra estem, amit egy éles fájdalom kísért. Remélem, hogy nem tört el, mert akkor nem tudom miben fogok tudni segíteni.
Bár ordítanék a fájdalomtól, de nem teszem, összeszorítom a fogam és csendben maradok. Most nagyobb gondunk is van, mint a bokám. Maximum az arcomról tudja leolvasni, hogy valami nincs rendben.
Szavaira bólintok és próbálok eleget is tenni neki. A mellettem lévő asztalba kapaszkodva állok fel és teszek egy lépést előre. Mindez azonban csak nagyon nehézkesen és lassan sikerül. De ahogy a fájó bokámra állok, csillagokat kezdek látni a fájdalomtól. Nem, hogy futni, még menni se bírok.
-Nem megy – nézek rémült szemekkel a férfira. Az is fáj, hogy állok, nem is bírom sokáig, muszáj visszaülnöm a földre.
-Csinálja, nyírja ki a szemetet, velem ne foglalkozzon! – a fájdalom urrá lesz a rémületemen. Most már csak azt szeretném, hogy élve jussunk ki innen, de az se lesz egyszerű.
Ránézek a démonra, akinek ebben a sötétben csak a körvonalait látom innen. Nem értem miért pont engem akar és miért pont a vőlegényemet szállta meg. Furcsa így viszont látni, hogy nem is önmaga. Hiányzott, de azt hiszem ezek után már kevésbé fog. De azt szeretném tudni, hogy mégis mit akarhat tőlem ez a démon? Vagy mi folyik itt egyáltalán?

Ajánlott tartalom
reveal your secrets



Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 3 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett TagjainkFajaink létszáma



●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 11 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 10 vendég :: 2 Bots

• Fajaink száma •
Arkangyal
1/1
Leviatán
7/3
Angyal
2
Démon
6
Bukott Angyal
3
Ember
4
Félvér
1
Harcos Angyal
5
Vadász
5
Nephilim
2