Welcome to hell or heaven frpg
- Staff és tagok által keresett karakterek -

 
reveal your secrets

Hell or Heaven


Jeruzsálem VQSi8OZ
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
1135
☩ Rang :
Staff
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Márc. 20, 2021 9:03 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


***
Szabad a játéktér
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Márc. 20, 2021 7:45 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


Emlékiratok: A szent város rejtélyei
Az odaút a számunkra természetesen zökkenő mentesen telt, de Nieven húgom nem kívánt velünk utazni, így róla nem tudok nyilatkozni. Őszintén szólva nem igazán értem a gondolatmenetét. Az a pár perc mit számított neki, miért kellett külön jönnie. Nem most kellene Al vízjárását sem tesztelni. Ráér később is, mikor a könyv darabja már a kezünkben van. Ezt a gondolatot meg is osztottam velük és bólintottam fivérem kérdésére. Tényleg csak olyan helyre érkezhetünk, ahol már előzetesen jártunk. Ezt Nieven is tudja. Minden esetre, mivel nem vagyunk gondolatolvasók és nem tudhatta, hova érkezünk pontosan, így az indulás előtt elárultam neki, hogy El-Kas mosdatókelyhére gondoljon, ha ugyan ismeri a helyet. De ezek szerint ismeri. A másik dolog, amit nem igazán értek, az az ellenszenv, mellyel a bukott angyalnő felé viseltet. Két esztendőn keresztül gondját viselte fivérünknek, segítette, szóval lehetnénk akár hálásak is neki, és bár az nem a mi asztalunk, de utálkozni emiatt mégsem fogok. Viszont mindvégig, míg a lakásban tartózkodtunk, szinte tapintható volt Nieven ellenszenve. Örülhetünk neki, hogy Asaliah nem mutatta meg nekünk, merre távozzunk azok után, hogy letámadta nyűgösködő húgom. Ennek tetejébe még közölte is velünk, hogy szerinte nem elég erős így a csapatunk. Nem akartam azzal húzni az időt, hogy megérdeklődjem, talán ismeri a bukott nő képzettségét, esetleg személyes indíttatású ez az ellenszenve vagy szimplán csak rossz napja van? Majd máskor megvitatjuk. Ráhagytam, hagy menjen a saját feje után. Úgy gondolom, hogy saját magát kihagyta a listájáról. Ha nem tud ma együttműködően viselkedni és csak megy a saját feje után, mert nem kedveli Asaliaht, akkor az sem igazán vezet eredményre. Al csak az emlékeit vesztette el, a készségeit nem. A tudásbázisa még mindig megvan, csak épp nem emlékszik az előhívás módjára. Mitől véli magát különbözőnek tőle? A nyűglődés és együttműködés hiánya is vakvágányra képes juttatni, ezt ő is tudhatná. Úgy érzem, túlságosan alábecsül másokat és felbecsüli saját magát. A vészjelző csengő meg is szólal a fejemben. Egyfajta megmagyarázhatatlan rossz érzés kerít hatalmába. Míg kimászom a kútból, elgondolkodom azon, hogy talán mégsem volt olyan jó ötlet ma ide kóvályogni egy könyvdarab reményében. A feszültség, a széthúzás és sértődékenység mind hátráltató tényezők. Asterin jobban is tette, hogy inkább jukkát ment öntözni és nem tartott velünk.
Még be sem érek a mecsetbe, látom, hogy a napot egy hatalmas, sötét felleg fedi el. Az ég megzendül, a szél is rákezd. Nem jó jel, nagyon nem jó. Elkap egy olyan érzés, hogy ha belépünk a mecsetbe, nem lesz jó vége a történetnek.
- Alastor, kérlek várj! - intem le, mielőtt még belépne a mecsetbe.
- Rossz érzésem támadt ezzel a hellyel kapcsolatban. Ti nem találjátok furcsának, hogy egy lélek sincs errefelé? Élő nincs is, csak holt. - tekintek le a húgom mögül kikacsintó vigyorgó csontpofára. Abban a pillanatban hatalmasat dörren az ég, villámok kezdenek cikázni mindenhonnan, mintha Zeusz szabadította volna ránk a dühét. Az egyik villám épp mellettünk csap a földbe.
- Szerintem jobb lesz visszatérni New Yorkba. Most már legalább látjuk, milyen állapotban van a hely, majd máskor, felkészültebben neki vágunk a keresésnek. - javaslom, majd kitekintek az égre, ekkor látom csak meg, mi közeledik sebesen felénk. A szél közben egyre vadabbul verdes körülöttünk.
- Forgószél közeleg! Mindenki a kútba! - egyik kezemmel megragadom Alastor karját, a másikkal Asalia csuklóját kulcsolom át, majd a hatalmas szélvihar közepette visszaindulok a kút felé.
- Nieven, te is kapaszkodj belém kérlek! - ordítok keresztül a porviharon. Épp csak beszállunk a kútba fivéremmel, mikor a bukott nőt a szél Alastor mellkasának csapja. Ha Nieven hagyja, az ő karját is elkapom és beemelem magam mellé, majd visszafordulok fivérem és Asaliah felé.
- Jól vagy? - érdeklődöm meg a nőtől, de akkor veszem csak észre, hogy nemcsak a mellkasok feszülnek ott össze, hanem konkrétan a szájuk is egymásra tapad. Épp meg akarnám szakítani a romantikus egymásra találást, mielőtt az orkán erejű szél kifújna bennünket a kútból, ám nem érkezem további szóra nyitni a számat, mert abban a pillanatban egy hatalmas villám csap bele a mecsetbe, ami vészesen gyorsan kezd el leomlani a szemünk előtt.
- Kapaszkodjatok belém! - ordítom el magam, és mielőtt még ránk omlana az egyik boltozati ív, elnyel bennünket a kút vize és másodpercekkel később Asaliah fürdőkádjából vet ki bennünket…

Köszönöm a játékot!
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Márc. 15, 2021 12:31 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


Könyv-vadászat II.
Asaliah, Ahriman, Asterin, Nieven & Alastor
zSNV8NX.gif
Míg Alastor előkészíti a kád vizet az utazásukhoz, addig némi szóváltás alakul ki a nappaliban, mire Asterin viharosan távozik. Mire a fürdőedény megtelik már csak négyen maradnak vízjárásra készen. Már a kádban álldogál arra várva, bepattanjanak a többiek is és belevágjanak a kalandba, mikor húga részéről érdekes ötlet érkezik. Nieven azt javasolja, menjenek külön, túl zsúfoltnak ítéli a kádat négyőjükre. Alastor másként látja mindezt, kissé zavartan néz a szőrösre, most akkor mi legyen? Ahriman viszont nem osztja legkisebb húguk javaslatát, és elmondja miért is lenne bölcsebb döntés, ha nem válnánk szét a kis társaság. A negyedik maga is tart attól, hogy valahol máshol kötnek ki odaérve, hiszen egyikük sem gondolatolvasó, hogy tudja, bátyjuk milyen pontosan terepre is gondolt pontosan és vélhetően Jeruzsálem sem kis település. Nieven szavaira bólint, mikor rávilágít, hogy ez jó lehetőség lehet számára, hogy erősítse ezt a vizes képességét. Ezt nem is vitatná egy percig sem, de az alkalom talán nem épp a legmegfelelőbb, hogy saját hiányosságaival töltse az időt, miközben fontosabb dolgok is akadnak. Ahogy leszűrte testvérei szavaiból ez a könyvdarab, amit keresnek, igencsak annak számít. És jelleméből fakadóan nem helyezné magát előrébb sohasem a közös érdekeknél.  
-Én úgy tudtam, hogy oda vetődhetsz, ahol ezelőtt már egyszer jártál és emlékszel a helyre, vagy nem így van? - pillant ismét a ponyvásra. Alastor eddig csak olyan helyszíneken bukkant fel New York városan belül, ahol egyszer már járt és emlékezett is a helyre. Közben valami megfogja az amnéziás figyelmét, mikor a lány azt mondja, hogy még két testvérük tartózkodik a vadásztanyán. És már ott a kérdés a nyelve hegyén, hogy "Még kettő? Mégis hányan vagyunk testvérek?" mégsem ölti szavakba gondolatát, mert figyelmét a szőrös tesónak szenteli követve utasításait. Nieven úgy dönt nem tart velük, ő majd külön érkezik, pedig akadna neki is hely még a kádban, de ő tudja. Néhány fontos instrukciót még kapnak Ahrimantól merülés előtt, majd mély levegőt vesz, majd elmerül a vízben a többiekkel. Jelentéktelen idővel később bukkannak fel egy köztéri kútban. Alastor belekapaszkodik a kút szélébe és óvatosan körbenéz. Elég kihalt a környék, így nem sok esélye van, hogy bárki tanújává vált volna annak, hogy a semmiből teremtek volna a vízgyűjtőbe. Ahriman megosztja azt is, hogy a kút régen miként funkcionált, így elhúzott Alastor elhúzott szájjal, gyorsan inkább ki is mászik a közfürdőnek használt kútvízből. Ha Asaliah eddig még nem mászott ki, úgy segít neki is kikecmeregni onnét. A negyediket hirtelen fura érzés kapja el, amolyan dejavu.
-Úgy érzem itt már jártam egyszer. - jegyzi meg félhangosan, miközben felsőjéből csavarja ki a vizet. Majd figyelme megragad egy díszes, aranykupolás épületen és anélkül, hogy bármit mondana, megindul a Sziklamecset felé. Sietősen kapkodva lábait hamar a monumentális kapuk előtt találja magát, aztán egy pillantással később már a mecsetbelsőben sétál fürkészően figyelve az épület részleteit.

zene: nincs || üzenet: nincs ||
reveal your secrets

Nieven


Jeruzsálem Pikkelyke2
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
208
☩ Rang :
7. leviatán
☩ Play by :
India Eisley
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Márc. 10, 2021 12:33 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


Könyvvadászat 2
───────────── ────────────
Meglepve húzom össze a szemöldököm eme információra. Ugyan nem új a számomra, hiszen a saját érzékeim alapján ezt a következtetést levontam magam is, mégis meglepőnek találom, hogy a nő közli velem. Ebből a kijelentésből egészen bizonyosan nem profiltálhat. Rövid időre az is felmerül bennem, hogy Alastor talán képes használni a mágiaérzékelést, s ezt megosztotta a bukott nővel, de aztán elvetem eme lehetőséget, már a mi érzékelésünknél is bizonytalan volt. Talán teljesen kikapcsolta valahogy, vagy éppen nem vesz róla tudomást. Egy árnyalatnyival kevésbé vagyok bizalmatlan a nővel szemben, mert ezekszerint ezt Alastorral is közölte. Talán elhihetem, hogy nem tömte tele a fejét marhaságokkal.
- Remélem megoldjátok a kettőtök közötti problémákat - biccentek rá szinte reflexszesen Ahriman szavaira. Tudom jól, hogy Asterin testvéremmel nem egyszerű, s a ládában volt alkalmam megfigyelni, mennyire erőlködött, hogy a bátyánk idegeire menjen. Sikerrel ugyan nem járt, de nagyon úgy tűnt, hogy nem adja fel a próbálkozást. - Esetleg megpróbáljak vele beszélni én? - ajánlom fel. Ez elvileg működőképes tud lenni az embereknél, nővérem pedig engem talán még akkor is hajlandó lesz meghallgatni, ha Ahrimanról beszélek neki, s a békülésről próbálom meggyőzni.
- Őszintén megmondom, akkor erősebb volt a csapatunk - pillantok a szoba és a fürdő felé, amerre, a másik két személy lehet. - Egy profi szintű démonnal és egy jól képzett vadász kísért el Athan mellett - az nem teszem hozzá, hogy az igazán lényegi rész előtt leléceltek, végülis, legalább útban nem voltak. - Azt nem tudom, hogy a nő milyen harci képességekkel rendelkezik, de nem sokkal érhet többet, mint egy ember, Alastor meg… nem hiszem, hogy túlzottan ura lenne az erejének - hirtelen vigyorra görbülnek az ajkaim. - Képzeld bátyám, én viszont teljesen ura lettem a mágiámnak! - osztom meg vele lelkesen eme remek hírt. Igazából az egyetlen jó dolgot, ami kárpótol mindazért, ami történt. - De az az igazság, hogy én nem mertem magammal vinni Alastort Japánba, miután megtudtam, hogy amnéziás - bízom a idősebb bátyám ítélőképességében, de azért aggódom a másik testvéremért. - Jól van - hagyom rá, hogy a mostani foglalkozásának megtárgyalása későbbre halasztódjon.
- Nem tévedünk el, ez biztos - nyugtatom meg az aggodalmaskodó Alastort. Közben értetlenül figyelem a párosukat, ahogy a bukott nő piócaként csüng a bátyámon. Ilyen viselkedést elsősorban a gyerekeknél figyeltem meg, és nem értem, mit akar ez itt jelenteni, azt meg pláne nem, miért csüng a nő ennyire rajta. Összehúzott szemöldökkel pillantok idősebb bátyámra, mert nagy meglepetésemre ő sem támogatja az ötletem. Apró sóhajt hallatok, majd elkezdem kifejteni az ötletem. - Jó próbálkozási lehetőség lenne a számodra - pillantok Alastorra - hogy gyakorold a vízjárást, na meg a testvéreid érzékelését. Elvégre ha be tudsz mérni mindket, akkor tudni fogod merre vagyunk, és ha segítségre lenne szükséged bármelyikünket felkereshetnéd - elvégre az ő kérését bizonyosan egyikünk sem utasítaná vissza, pláne így, hogy amnéziában szenved. - A vízjárásnál meg lehetséges, hogy véletlen egy teljesen másik helyre dob ki, mondjuk egy másik kontinensre, ha akaratlanul használod. Onnan pedig nem fogsz visszatalálni New Yorkba, főleg ha azt sem tudod, hogy hol vagy. Viszont, mi - mutatok magamra, majd Ahrimanra. - Valamint az előbb távozó Asterin és még két testvérünk, itt tartózkodik New Yorkban. Ha képes vagy megtalálni minket, a városba is visszatalálhatsz könnyedén - magyarázom, egy pillanatra elgondolkodva mi maradt ki. - Ráadásul most ketten vagyunk rajtad kívül. Ahriman lehet a “horgony”, akihez el akarsz jutni, én pedig tudok segíteni neked útközben, és korrigálni, ha bármi balul ütne ki - várakozón pillantok Alastorra, hogy hatnak-e rá az észérvek, vagy sem. Igazából azzal sincs semmi ha nem akarja a saját szolgálatába állítani a képességeit, remélhetőleg mostantól óvatosabban bánik majd vele, esetleg egyáltalán nem használja. Mindenesetre, ha nem mennek bele az ötletembe, intek Ahrimannak a fejemmel, hogy menjenek. Szükségem van pár percre, amíg kiürítem az elmém, aztán én is megyek utánuk. Pontosan ugyanoda érkezek, ahova ők, annyi különbséggel, hogy a kút másik oldalára, így még akkor sem a nyakukban jelenek meg, ha eddigre nem sikerült kikászálódniuk.
Mágiaérzékelésemmel gyanakodva vizsgálgatom a környéket, természetesen csapdák után kutatva. Mivel itt nem én végeztem a kutatást, Ahrimanra hagyatkozom, hogy vezessen minket, én pedig zárom a sort, amolyan hátvédként.
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Márc. 03, 2021 10:28 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


Emlékiratok: A szent város rejtélyei
A bukott kifejezés nem döbbent meg, nem ő az első és utolsó, aki a szent Atyja intelmei ellen cselekedett. Ahogy Asterin távozása sem okoz mély lelki sérülést. Talán jobb is így, mert mostanában nem igazán tudom őt együttműködésre bírni. Ha folyton csak indokot keres arra, hogy ócsároljon, nem jutunk előbbre. Húgom kérdéseire csak megrázom a fejem.
- Ha úgy alakul, hogy sikerül négyszemközt maradnom vele. De amíg az is zavarja, hogy egyáltalán levegőt veszek, addig nem tartom esélyesnek, hogy lezárja a múltat. - válaszolom neki, majd felkelek a helyemről és nekiállok gyorsan állóképessé varázsolni az ajtót. Míg nem látja Asaliah, bevetem telekinetikus képességemet, hogy ne kelljen a vashoz érnem. A bámészkodók szerencsére már odébb álltak Nieven hathatós rivallásának hála. Miközben én az ajtóval bajlódok, megosztja velem, hogy a könyv egy darabja már a család birtokába került.
- Ezt öröm hallani. Valahogy sejtettem, hogy nem lesz egyszerű a dolgunk. Ha könnyű feladat volna, a Sötét Asszony nem ránk testálta volna. Azért azt is remélem, hogy senki sem hagyja ott a fogát. - teszem még hozzá, mert az hiányzik most a legkevésbé, hogy bármelyikünk is lesérüljön. Mire a mondatom végére érek, az ajtó már meg is van kokeszolva. Innen egyelőre ki se lehet menni, úgy lezártam. De úgyse az ajtót használjuk. A szerszámokat visszapakolom a helyére, majd megindulok a fürdő felé, ahol már Alastor és Asaliah a kádban várakoznak.
- Majd máskor megtárgyaljuk ezt Nieven. Most dolgunk van. Minél előbb megvan a könyv másik két darabja, annál jobb nekünk. - válaszolom, mielőtt átlépném a fürdő küszöbét.
- Ajtó megjavítva. Nem tökéletes, de betörni nem fognak rajta. Ami azt illeti, kitörni se. De majd egy hozzáértő rendesen megcsinálja. - jegyzem meg egy vállvonással kísérve.
- Asterinnek nyilván fontosabb dolga akadt. - csak ennyit fűzök hozzá a hollétével kapcsolatban feltett kérdéshez. Már épp előre engedném húgom, hogy másszon be előttem a kádba, ám olyan ötlettel áll elő, hogy mindkét szemöldököm a magasba szalad. Még mielőtt kifejthetném a véleményemet a praktikussággal kapcsolatban, fivérem felteszi azokat a bizonyos érdemi kérdéseket a helyzetet jól átlátva. Asaliah is csak még szorosabban kapaszkodik fivérembe. A vak is láthatja, hogy nem fog tágítani mellőle. Nem kell itt a felesleges feszültség senki számára se.
- Talán praktikusabb lehet, de semmiképp sem célravezetőbb. Nem tartom jó ötletnek, mert te nem tudhatod, én milyen helyszínre foglak vinni benneteket, azt meg, hogy egymást keresgéljük, felesleges időpocsékolásnak tartom. Mindezidáig egyébként azt sem tudtam, hogy egyáltalán ismered a helyet. Egyébként sem látom okát, miért ne férhetnénk el a kádban mind a négyen, mikor egyikőnk sem rendelkezik hatalmas méretekkel. Jobb, ha együtt megyünk. - ezzel le is zárom a témát és belépek én is a kádba fivérem és a bukott védelmezője mellé, majd húgom felé nyújtom a kezem, hogy őt is beemeljem magam mellé. Amennyiben elfogadja és mindenki a kádban van, leellenőrzöm, hogy rendesen kapaszkodnak e belém.
- Ne feledjétek, kapaszkodjatok erősen és el ne engedjetek, bármi is történjen! Indulunk! - teszem hozzá végszó gyanánt, majd erősen koncentrálok az El-Kas emlékképére. Egy pillanat múlva lehúz minket a víz, majd a következőben a mosdatókehely néven ismét kútból bukkanunk elő, ami szerencsére még mindig nem száradt ki, de a város lepusztultságából ítélve már a funkcióját is elvesztette. Annak idején igencsak érdekes volt kibukkanni egy hívő lába alól, aki épp mosakodott megtisztulás vizében, hogy beléphessen mecsetbe.
- Úgy nyeljétek a vizet, hogy eredetileg ez kéz, lábmosó és szájöblögető kútként szolgált a hívők számára. Csak abban az esetben léphették át a mecset küszöbét, hogy itt lemosták magukról a mocskot. - azzal a lendülettel kilépek a kútból és körbenézek. A Sziklamecset még mindig színesen magasodik ki a homokos tájból. Van egy olyan megérzésem, hogy oda vezet az első utunk.
-Még ugyan világos van itt, de számításaim szerint pár órán belül elkezd majd sötétedni. - teszem hozzá útmutatásképp.
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Feb. 17, 2021 11:43 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next



Alastor, Ahriman, Asterin, Nieven & Asaliah


M
ély levegő Asaliah! Csak engedd el a füled mellett a szavakat. Alastor elintézte, kiállt melletted. Akkor sem tetszik ahogy Nieven méreget, a szavak amiket kimond arra amit bátyának mondok... Miért kell neki... Ahh, mindegy is.
-Bukott angyal vagyok Nieven! Van fogalmam arról hogyan védjek meg valakit.-bukik ki belőlem mégis, de pillantásom Alastorra vetül közben. Ahriman felel a kérdéseimre, jól eszembe vésem a szavait, arról hogy kapaszkodnom kell és arról is, hogy majd nem kapok levegőt, ki tudja meddig.
-Azt hiszem értem. Remélem egyben eljutunk oda.-préselem össze ajkaimat miközben arra gondolok, hogy tényleg jót fog-e tenni Alastornak ez a kirándulás. Míg Kandúrom elvonul én is hasonlóképp teszek, a szobámból magamhoz veszem egyetlen fegyverem, majd a fiúhoz indulok a fürdőbe, míg a kád megtelik próbálok nyugodt lenni. Közben kintről Nieven kiabálását hallom és a Szőrös keresi a szerszámos ládát.
-A konyhában a pult alatti szekrényben találod, de igazán nem fontos, majd a karbantartó helyre teszi.-szólok ki az ajtón, nem sokkal eztán Alastor is jelez, hogy a kád megtelt vízzel. Közben gondolataim elkalandoznak és egész közel simulok Alastorhoz. Talán nekem is jót tesz egy kis környezet változás. Három testvéréből már csak ketten lépnek a fürdőbe amin igen csak elcsodálkozom, Alastor fel is teszi a kérdést, hogy a szöszke merre lett?! Kandúrom már a kádban van, így én is csatlakozom hozzá, kezemet megfogva segít maga mellé, de alig teszem a kádba egyik lábam Nieven egy nagyon furcsa ötlettel áll elő. Hogy én? Alastor nélkül egy vadidegennel? Azt már nem! Mélyet sóhajtva emelem be másik lábam is a vízbe és kezeimet Alastor dereka köré csavarom, egyértelmű jelét adva, hogy nem szándékozom külön utazni tőle. De nem szólalok meg, mert a fiú ismét megteszi helyettem. Kérdésekkel bombázza Nievent, majd Ahrimanra pillant, tekintetét az enyém követi, remélem nem most fog változni a terv, mert Nieven magánakciózni akar, nem mellesleg bízom abban is, hogy nem így akarnak elválasztani testvérüktől. Kissé idegesen veszek pár mély lélegzetet, nem tudom mi lehetne olyan halaszthatatlan Nieven számára, hogy ne bírja ki Jeruzsálemig.
-Ha megjegyezhetem... Szerintem ne húzzuk tovább az időt. Induljunk!-nyújtom egyik kezem Ahriman felé, hogy beléphessen a kádba míg másikkal továbbra is Alastorba csimpaszkodom. Mivel a Szőrös azt mondta belé kell kapaszkodni, el is döntöm hogy lestoppolom az egyik csuklóját.

Zene: Társ a bajban
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Feb. 14, 2021 1:37 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


Könyv-vadászat II.
Asaliah, Ahriman, Asterin, Nieven & Alastor
zSNV8NX.gif
Alastor értékeli a rá irányuló figyelmet és a testvéri törődést, de úgy érzi, kicsit eltúlzott a lányok félelme. Jól tudja képességeinek nem ura teljesen, mégse tart a lebukástól, hiszen igyekszik elővigyázatos lenni. Az angyalnőtől gyorstalpalóban megtudta, milyen veszedelmek leshetnek a maga fajtára ebben a városban. És egyetlen porcikája sem kívánkozik arra, hogy halandó népek kísérleti nyula legyen. Felkészültségét példázva megmutatja azt az eszközt, amivel elsárguló szemeit takarhatja vész esetén. Aste vidám mosollyal tartja kezét bátjya felé, majd egy pillanattal később már kezében is van a sötét keretes szemtakaró, hogy közelebbről is megnézhesse.
-Bizony, nagyon praktikus...- bólint Nie felé. Számtalanszor mentette már meg a lebukástól. Néhány perc csevejt és eszmefuttatást követően elhangzik a gondolat: rögvest induljunk is Jeruzsálembe. Attól nem kell tartania, hogy ne találna oda, hiszen szőrös bátyja lesz majd az idegenvezetőjük. Elég okosnak tűnik, hogy ne tévedjen el. Amúgy se tervezett Alastor mára halaszthatatlan programot, így részéről nincs ellenvetés a random kirándulás ellen, amennyiben őrangyalát is magával viheti, hiszen még bizalma a kígyótesói iránt elég gyenge lábakon áll. Nem árt ha egy megbízható arc is elkíséri őt. Mivel Ahriman nem ellenzi a plusz egy főt, így a negyedik sem zárkózik el a közös program ellen. Az utazás viszont nem mindenkiből vált ki kitörő örömet, a füveslány szabályosan felcsattan és méltatlankodással fordul a ponyvás testvére felé, mégis hogy gondolta ezt? Alastor jobbnak látja inkább, ha a fürdőbe lép és vízzel telíti meg a kádat utazásukhoz, míg fivére és húga elrendezik egymás közt a dolgokat. A kád fele már tele, mikor Asaliah is belép a mosdóba és egy kéréssel fordul felé.
-Majd igyekszem, de nem tudom milyen lehet sokan egyszerre utazni...- figyelmét a növekvő vízszintre emeli. Eddig még csak egyedül csobbant, jobbára véletlenségből nyelte el a tócsa és ami azt illeti, nem is tett meg túlzottan nagy távolságokat. Bár nem tudja pontosan hol van a térképen ez a Jeruzsálem nevezetű hely, de valamiért úgy érzi, nem éppen New York szomszédságában. Mindeközben heves szóváltás alakul ki a nappaliban, amiből a csobogó víz mellett csak hangfoszlányok szűrődnek be, így csak részben érteni, mit beszélnek odakint. Amikor a kád megtöltődik, Alastor kiszól a többieknek. És meglepődve látja, hogy a három testvérből csak kettő lépi át a fürdő küszöbét. Fejét oldalra nyújtja és kiles az ajtón át az üres nappaliba, majd elhangzik a kérdés is.
-Asterin hova lett? - érdeklődik bosszankodó húgáról, aki láthatóan lelépett. Eszébe jut, ahogy előbb növényei miatt panaszkodott, talán tényleg hazament meglocsolni őket? A férfi közben már a kádban áll, féllábszárig felázott nadrággal és várja, hogy a többiek is becsobbanjanak, hogy aztán Jeruzsálemig hömpölyögjenek a vízzel. Ha Asa is csatlakozna, úgy besegíti a kádba. Közben egy javaslat érkezik húgától, menjenek külön, kettesével. Alastor értetlenül ráncolja a szemöldökét és figyeli a kádat, akár hogy nézni állva bőven elférnek benne mind a négyen, még talán Asterinnek is tudnának benne helyet szorítani, ha nem viharzott volna el bukszust öntözni olyan hirtelen.
-Jó ötlet ha külön megyünk? Mármint nem tévedünk el? Mi van ha máshol kötünk ki? - zúdítja kérdéseit a lányra, majd szőrösfejű bátyjára pillant. Ha az okosképű is azt mondja, hogy így praktikusabb, akkor nem ellenkezik az ötlet ellen, elvégre Ahriman a túravezető.


zene: nincs || üzenet: nincs ||
reveal your secrets

Nieven


Jeruzsálem Pikkelyke2
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
208
☩ Rang :
7. leviatán
☩ Play by :
India Eisley
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Jan. 31, 2021 6:47 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


Könyvvadászat 2
───────────── ────────────
A történtek után kimondottan zaklatott vagyok, ez nem kérdés. Elveszítettem Belethet, hagytam, hogy lelepleződjek Lucifernél, és ennek a kettőnek a tetejében még az érzelmeimmel sem tudok mit kezdeni. Olyasmit érzek, amit még soha, és egyáltalán nem kellemes. Sőt, inkább borzalmas. Nem meglepő hát ezek fényében, ha nagyon ki vagyok hegyezve arra, ki van a legvédtelenebb testvérem közelében. A bizalom egyébként sem erős oldalam, jobban szeretek minél több lapot a kezembe tartani, lerakás helyett, most pedig még gyanakvóbb lettem, mint eddig. Egyetlen testvérem sem kerülhet veszélybe az én hülyeségem és óvatlanságom miatt. Ha bármi történne Alastorral, abban többszörösen is hibás lennék, hiszen a múltkor magára hagytam őt, ahelyett, hogy legalább Athan lakásába vittem volna.
- Nahát, szereztél egy napszemüveget? - görbül akaratlanul is mosolyra az ajkam. Örülök, hogy aggodalmaim ellenére boldogul magától. Tudom, hogy nem félnótás, azonban ebben a világban mi mind hátránnyal indulunk, hiszen 500 év kimaradt. Mondjuk ebből a szempontból egyszerűbb Alastornak, kérdései kevésbé szúrnak szemet, mivel semmire sem emlékszik. Ezzel párhuzamosan viszont azt se tudhatja, mi az, amit feltétlen elrejtenie szükséges.
- Valóban nem kellene neki, majd én korrigálom őket, ha akarom! - vágom rá Asaliah Ahrimannak szánt válaszára, újból dühösen. - Nahát, nahát… akkor mindenképpen szeretném hallani azokat a részleteket! - fűzöm dacosan karba a kezem. - De, nagyon is bánom! Nyugodtan beszélhetsz velem is! - ugyan nem én vagyok a család legbüszkébb tagja, természetesen én sem hagyom soha - vagy csak nagyon jó okkal -, hogy beletapossanak az önértékelésembe. Ha pedig egyszer felhúztam magam, esélyes, hogy nem csukom be a szám, hanem határozottan kimondom, amit gondolok.
- Nos jól van - vizsgálgatom Alastort félredöntött fejjel, miután megválaszolja az őrangyalos kérdésemet. Úgy döntök, egyenlőre nem firtatom tovább a dolgot. Nagyon úgy látszik, hogy Alastor ragaszkodik a nőhöz, és egészen biztos, hogy jelen pillanatban semmit sem érnék el mégtöbb akadékoskodással a személyét illetően. Később meg… ha Jeruzsálem is olyan izgalmas lesz, mint Japán volt, előbb-utóbb úgyis fényderül az igazságra.
- Őőő… tényleg elment - bámulok döbbenten Asterin távolodó háta után. Vetek egy zavart pillantást Ahrimanra. - Azt hiszem, nem csak nekem kellene vigyáznom a szavaimmal - jegyzem meg, igazából minden különösebb rosszindulat nélkül. Fogalmam sincs mi történt eközött a kettő között, de azt biztosra veszem, hogy valami történt, mert amikor még sokkal ifjabbak voltunk pompásan kijöttek. - Egyébként… nem akarjátok megbeszélni? Vagy nem lehet? - pillantok várakozóan a bátyámra. A ládában nem mertem volna ilyet javasolni, mivel talán csak még rosszabb lett volna amúgy sem rózsás helyzetünk, s most se tervezek neki pár percnél többet szentelni. Ez az ő dolguk, és ha akarják, hogy beleüssem az orrom, akkor bizonyosan szólnak. Máris sokkal jobban érzem magam, hogy sikerült elterelnem a gondolataimat a saját problémáimról. Azért ettől függetlenül is jól esik a bátyám támogatása. Mivel mind Alastor, mind Asaliah lelépett már, mire elkezdtem Ahrimant faggatni a történtekről, szóval tényleg semmi sem hátráltat, hogy a bátyámat párnának használva nyugtassam az idegeimet. Legszívesebben elhalmoznám több tucat kérdéssel, azzal kapcsolatban, mit csinált eddig, de sajnálatos módon abban igaza van, hogy az ajtóban ácsorgó halandók problémát jelentenek, így nem tiltakozom, amikor az ajtó rendbetétele mellett dönt, sőt, vele is tartok, ámbár nem hiszem, hogy nagy segítség lennék. Na jó, lehet mégis? - TAKARODJATOK, NINCS ITT SEMMI LÁTNIVALÓ!!!! A MAGATOK DOLGÁVAL TÖRŐDJETEK! - kiabálom, és kimondottan harciasan üldözöm el az itt lődörgőket. Képességeimhez mérten igyekszem segíteni Ahrimannak az ajtó rendebehozatalakor. Közben magamhoz hívom az angyalpengém, hogy én se legyek kis kirándulásunkon fegyvertelen, tapasztalataim szerint nem árt meg. - Tényleg, akartam mondani, Japánból Athannal elhoztuk a könyvdarabot, szóval a Jeruzsálemit leszámítva márcsak az utolsót kell előkerítenünk. De… nagyon óvatosnak kell lennünk, nem volt egyszerű dolgunk - osztom meg vele ezt a fontos információt. - Mivel foglalatoskodsz most, hogy kijutottunk a ládából? - teszem fel a kérdést, amelyre hosszú ideje várom már, hogy feleletet kaphassak.
Eközben Alastor is visszatér, hogy indulhatunk. Amikor mindketten a fürdőbe érünk Ahrimannal, feldobok egy ötletet, amely nem gondolom, hogy osztatlan sikert fog aratni: - Praktikusabb lenne, ha te - itt nagyobbik bátyám felé intek a fejemmel - előre mennél Asaliahhal, én pedig utánatok vinném Alastort. Nagyon kicsi ez a kád, és nem hiszem, hogy biztonságos lenne két személynél több számára - azt nem teszem hozzá, hogy talán könnyebben is veszítenénk el egymást - ami elsősorban Asaliah számára lenne kellemetlen -, már ígyis elég bizalmatlanok. A nőnek pedig úgyis sokkal szimpatikusabb Ahriman, mint én, ráadásul kihasználnám az alkalmat, hogy négyszemközt szót váltsak Alastorral.
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Jan. 18, 2021 8:15 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


Családi banzáj
Kezd rohadtul abszurd lenni ez az egész helyzet. Nieven zaklatott, Alastor amnéziás, a szőrös pedig egy percet sem bír ki a nevelési tanácsai nélkül. Iszonyatosan bosszant, ha nem Alastorról lenne szó bele sem mentem volna, hogy segítsek neki. Minek, hogy azt hallgassam szerinte mennyire bajos a viselkedésem? Egy kézzel tördelem az ujjaim, miközben sajátos stílusban vissza válaszolok. Nieven is furcsán viselkedik, de partner egy kis iszogatásban. Ugyan azt mondja rendben van, de látom rajta, hogy ez tényleg csak a fizikai állapotára igaz. Felesleges bármit mondanom, ha szeretne valamit tudja hogyan találjon meg, ha szüksége volt rám sosem zavartam el, sosem tudtam nemet mondani sem neki, sem a többieknek, ezért vagyok most is itt. Nagyon meglep, hogy húgom ennyire a szívére vette Alastor pocsolyás bénázását, ugyan ki nevettem őt, de elég egyértelműé vált, hogy nem ura a képességének és mint időközben kiderül nem csak ennek. Asaliah látta a pikkelyeit, meg sem lepődik, mikor a vénség és én is felvillantom előtte a mijeinket, de még csak a húgom fekete vére láttán sem illetődik meg. Egy passzív macska harcot érezni kibontakozóban, Nieven és az őrangyalnak kinevezett nő között. Nem tartom kizártnak, hogy az lehet, bár… elég sok időt töltöttem egykoron szárnya szegett tollashátúakkal - egyiküket magam tettem azzá -, ezért is ijesztő, hogy a nőben pislákoló mágia mennyire hajaz az övékre. Nem az én tisztem eldönteni, tényleg angyal-e még vagy sem, így nem hozom szóba. Nieven így is fújtat rá, mi lenne, ha a sejtéseim beigazolódnának? Mindenesetre nekem nincs vele bajom és elég készségesen kezeli a helyzetet, a betelepedésünket. Alastor sem szenved látszólag hiányt semmiben, nincs éheztetve és szemlátomást egész közel érzik egymáshoz magukat, nekem ennyi éppen elég, hogy ne foglalkozzak vele. Persze a kíváncsiság hajt, de talán majd egyszer, ha még lesz rá alkalmunk, beszélgetek vele négy- hat szem közt, az akadékoskodó szőrös és a háborgó kígyó lány nélkül. Alastor igyekszik a családot megnyugtatni, nem hagyja általában csak úgy elő villanni fajunk jellegzetes vonásait veszélyeztetve magát vagy a környezetét tetszik a fekete okuláré így elmosolyodva tartom a markom fivérem felé.
- Megnézhetem? – kérdem kíváncsi vigyorral és ha a kezembe adja, felpróbálom és csodálom milyen hirtelen éjszaka lesz tőle még fényes nappal is. Ilyet nekem is be kell szerezzek. Időközben Ahriman elkezdi felvázolni a gondolat menetét arról, hogy ki kéne ruccanni Jeruzsálembe, amitől vérszemet kapok, komolyan ezt nem jutott volna eszébe közölni mielőtt elindultunk Alastorhoz? Mindig is rühelltem, ha valaki uralkodni próbált felettem és ez most sincs másként a sötét szukával sem. Nem érzem, hogy csak azért, mert kiengedett minket a rabságból tartozunk neki. Az egyetlen ok, hogy rábólintottam a parancsaira, hogy a testvéreim is így tettek, de ettől függetlenül egy percig sem állt szándékomban a lóti-futija lenni. Nem rejtem véka alá a véleményem, fogja csak fel a szőrös nem vagyok már az a lány, aki akkor és rég nem állunk már olyan kapcsolatban, hogy én a füttyentésére ugorjak. Asaliah és Nieven is megértik a kifogásomat, de mindketten marasztalnának, húgom még a pilláit is rebegteti hozzá és Alastorra tereli a dolgot. Igaza van, itt most nem csak a harmadikról van szó, hanem a többiekről is. Asaliah azt is felveti, hogy megvárnának és épp egy nagy sóhaj kíséretében adnám be a derekam mikor Ahriman hegyibeszédet ad elő. Pillanatok alatt felforr az agyvizem. Ez a kioktatása volt az utolsó csepp én nem viselem el ezt tovább. Üres tekintettel nézek a szemeibe, majd akár mennyire is szorít a mellkasom és tennék eleget a két lány kérésének, szó nélkül sarkon fordulok és kisétálok az ajtón még egy utolsó gyilkos tekintetet vetve a kíváncsiskodókra, akik megszeppenve ugranak el az utamból. Vágtatok ki az épületből vissza sem nézve. Sietősen száguldok végig az utcán majd pont leszarva ki lát és ki nem az első tócsába bele lépve merülök el, hogy a szobámban hagyott kis vizes lavór vessen ki magából. Az ágyam elé rogyva huppanok a hideg padlóra és nyúlok a zsebembe a cigimért. Meggyújtom és kapkodva három slukk után kinézek az ajtón Vesta döbbenten figyel, mire én csak elfordítom a fejem.
- Neked meg mi bajod van? – kérdezi belépve.
- Muszáj erről beszélni? – kérdezem a fejem rázva.
- Nem végül is emészd csak el magad nyugodtan – vonja meg a vállát szarkasztikusan. Nagyot sóhajtok ő pedig türelmesen várja, hogy összeszedjem magamat.
credit
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Jan. 10, 2021 8:59 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


Emlékiratok: A szent város rejtélyei
Asterin modortalan tuskós megjegyzését, mellyel fivérünket illette, inkább nem reagálom le, mert van egy olyan érzésem, fájna neki az igazság, amiért őt is modortalannak titulálnám le azok után, hogy pofátlanul visszaél a vendégszeretettel. A feszültség hiányzik ide a legkevésbé.
- Mivel ismered az illúziókeltés képességét, de nem tudod még teljes mértékben kontrollálni. Újra elő fog jönni az a meglévő tudás, csak egy kis gyakorlás kell hozzá. - felelem inkább fivérem megállapítására. Húgom csak nem áll le, a logikája szerint az illendőség egyenlő a merevséggel. Mivel mára épp elégszer tettem helyre a gondolatvezetését, úgy döntök, figyelmen kívül hagyom eme logikátlan megjegyzését is.
- Köszönöm, kihagyom, ide nem korhelykedni jöttem. - reagálom le végül szavait, de helyettem megkapja Nievent, aki készségesen áll a rendelkezésére a bor elfogyasztásában. Egyébként kisebbik húgom elég érdekesen viselkedik, kissé zaklatottnak tűnik. Meg is jegyzi, hogy majd beszélnünk kell valamiről. Szavaira bólintással válaszolok tudomásul véve, hogy fel fog keresni a közeljövőben. Szíves örömest rendelkezésére állok. Azt is fontosnak tartja, hogy Alastorral megértessük a miérteket. Én úgy fogalmaznék inkább, hogy tudassuk, mert úgy vélem, az értelmi képességei megmaradtak, csak az emlékeit fedi homály. De mindent a maga idejében. Jelenleg a helyzet nem túl rózsás legkisebb húgunk és az állítólagos őrangyal között. Nem értem Nieven hirtelen hangulat ingadozásának okát és töménytelen mennyiségű dühének néma rezgéseit, de bizonyosan rá fogok kérdezni a megfelelő alkalommal. Addig is próbálom higgadtságra ösztönözni őt. Hagyom, hogy közelebb csússzon hozzám. Koránt sem hiszem, hogy egy ilyen egyszerű őrangyalos kijelentés miatt kapta fel így a vizet. Valami más is lehet a háttérben. Viszont két ilyen vérmes húg mellett nem könnyű lavírozni a kígyó fiának. Nieven kérdésére hamar választ is kapunk, kiderül, hogy az őrangyal csak nevében az, fivérünk aggatta rá a jelzőt, mert mellette biztonságban érzi magát.
- Ez elég logikus érv. - jegyzem meg Alastor szavaira reagálva. Remélem ezek után végre leszállunk a paranoiás vonalról. Engem mindaddig nem izgat, miféle fajba tartozik a nő, míg nem tör fivérem életére, de a viselkedésük és testbeszédük koránt sem arról árulkodik, szóval lezártnak tekintem ezt a témát. Magamhoz ragadva a szót felvázolom fivéremnek és őrangyalának a helyzetet, miért is érdemes elrejteni az adottságainkat és mik lennének a következmények, de nem ragozom tovább, mert Alastor elsőre is világosan felfogja.
- Nem kenyerem a feszültség, jobban szeretem a békés megoldásokat és jelen helyzetben úgy gondolom, hogy itt most a legfontosabb dolog nem a felesleges szócséplés és az acsarkodás, hanem fivérünk emlékei és a krónika lapjai. Természetesen velünk tarthatsz, ha Alastor is úgy akarja és nem várok érte cserébe többet, mint a hallgatásod és diszkréciód irányunkba és egyúttal fivérünk irányába is. Hogy őszinte legyek, én sem tudok többet erről a könyvről, mint amennyit elmondtam, de annyi azért világossá vált, hogy hasznos információk vannak benne, melyek összefüggésben lehetnek Alastor emlékeivel is. Sajnálatos módon nem tudok több információval szolgálni neked ez ügyben. - és nem is akarok, teszem hozzá gondolatban. Nem kell mindenről neki sem tudnia. De valóban, érdekünk megkeresni és összeállítani a kötet darabjait, mert értékes információk, mágia lapulhat benne, ha Amara annyira meg akarja kaparintani. És úgy vélem hozzánk biztosan köze kell legyen, elvégre tudja, hol keresse a darabokat, nem esett volna nehezére magától is megtalálni, hacsak számára nem elérhető, nem látható, nem kézzel fogható, de a számunkra meg igen. Persze az, hogy ennek köze legyen a leviatánok mágiájához, csupán feltételezés. Minden esetre érdekes kérdéseket vet fel. A következő pillanatban aztán még engem is meglepnek idősebb húgom fivérünkhöz intézett szavai, de valahol mélyen legbelül örömmel tölt el, mert végre megcsillan a vérbeli Asterin, akit régen ismertem és tiszteltem. Akinek elméjét nem homályosították el a füvek és toxikus gázok. Talán még van remény a számára. Halvány mosolyra húzódik a szám őt hallgatva, ahogy ecseteli Alastornak az illúzió mibenlétét. Eszemben sincs félbeszakítani eszmefuttatását. Ám a könnyen jött mosolyvonal hamar lefelé konyul, nyoma sem marad, miután az ötletemet felvázolva szabályosan kifakad és rám förmed a kis vipera. Totális nyugalommal arcomon nézek a szemeibe és hallgatom végig a szavait, melyekben a munka fontosságára hívja fel a figyelmet. Nem gondolnám, hogy az a tevékenység, amit említett, olyan fontos volna, hogy ne tudná máskor is elintézni.
- Egyetértéssel a kicsik is naggyá lesznek, a széthúzástól a legnagyobbak is elenyésznek. Eszembe sem jutott kötelezni bármire is. Szerintem a család ügyei, különösen ez, prioritást élvez minden mással szemben, így a munkánkkal vagy a szabadidős tevékenységeinkkel szemben is. De ha te nem akarsz részt venni ebben és továbbra is jó neked ezt a megjátszott halandó életet élni egy puskaporos világban, amiben ugye most tengődsz, akkor nem tart vissza senki. Még az ajtó se. - tekintetem érzelemmentesen siklik a lestrapált nyílászáróra, ami kidőlt, mint egy korhadt fa. A légáteresztős lyukon keresztül nagyra tágult szemű halandók pislognak be kíváncsian a lakásba. Asterin szopránban való kifakadása nem maradt hallóközönség nélkül. A halandókat mindig is vonzották mások ügyes-bajos dolgai, ez a mai napig nem veszett ki belőlük. Mindenki tekintettel van rá, ajánlatot tesznek, hogy várjunk rá. Na és meddig? Míg kidolgozza magát? Ha Amara úgy akarná, holnaptól város sem lenne alatta, nemhogy munkahelye. Szóval én a helyében átgondolnám, mi a fontosabb, a ma délutáni programja és a munkája avagy a jövője.
- Azt hiszem, tényleg nem ártana helyre tenni azt az ajtót, mielőtt elindulunk, nehogy betörjenek a lakásba. - jegyzem meg csak úgy mellékesen és ezzel én ráhagyom Asterinre a dolgot. Nem ilyennek ismertem meg, de az idők bizony változnak és ha nem tudja elengedni a múlt sérelmeit, akkor a jövőjét sem tudja építeni, mert megreked egy bizonyos szinten. De hiába is magyaráznám neki, süket fülekre találnék személyében. Nem hagyom, hogy befolyással legyenek rám kiugró érzelmi megnyilvánulásai. Vele ellentétben én megváltoztam, mégha ezt nem is képes felfogni vagy meglátni bennem. Tekintetem inkább fivérem kíváncsi partnerére vetem, aki felteszi a kérdést, ami amúgy is megbeszélésre szorult volna.
- Ezt mindenféleképpen meg akartam vitatni veletek, mielőtt elindulnánk. Ne aggódj, nem lesz olyan vészes, mint gondolnád. Olyan érzés, mintha a tengerbe esnél, mintha elnyelnének a habok, lerántanának a mélybe, hogy ott eltölts pár pillanatot, aztán pedig hirtelen húzna ki a víz ereje a felszín felé. Talán a füled be fog dugulni, de nem jár ennél több kellemetlen mellékhatással. Mivel Alastor nem emlékszik az útvonalra és nem akarom, hogy bárki is máshol kössön ki, így én foglak titeket navigálni, de ahhoz mindenkinek hozzám kell érnie. Nem elég, hogy csak megérintetek, át kell fognotok a karomat, derekamat, vagy ami tetszik, de belém kell kapaszkodnotok és egy pillanatra sem szabad elengednetek, illetve Alastor, neked nem szabad semmilyen más helyszínre sem gondolnod, hagyd, hogy én koncentráljak rá, nehogy aztán a kavarodásban egy teljesen más helyen kössünk ki. Volt már rá példa. És az sem lenne szerencsés, ha bárkit is elveszítenénk út közben. Szóval két fontos szabály van. Első, kapaszkodj erősen és második, ürítsd ki az elméd! A második szabály alól csak Asaliah mentesül, mert neki nincs meg ez a képessége. Igazából ennyi a titok nyitja. - válaszolom meg Asaliah kérdéseit. Alastort már nem is kell tovább győzködni, tettre készen megindul a fürdőhelyiség felé és megnyitja a csapot. Míg ő a járóvíz kieresztésével foglalatoskodik, kihasználom az alkalmat, hogy kisebb húgomnak szüksége van a közelségemre. Egyik karomat átvetem a vállain, megengedve, hogy még közelebb bújjon. Érzem rajta is a feszültséget, de pont, hogy ezek az érzelmek hátráltatnak minket az előre jutásban. Feltételezem, a nyugalmam vonzza, adok belőle neki, hogy csillapítsa háborgó hangulatát, ha már a másik nem fogadja el tőlem.
- Szívj el a nyugalmamból, ha szeretnél. - javaslom halkan, miután Asaliah elvonul a szobájába. Húgom vagy él a lehetőséggel, vagy nem, ez rajta áll. Amennyiben megteszi, úgy még elücsörgök mellette, míg kellően le nem nyugszik, ám utána jelzem neki, hogy megjavítanám az ajtót, ha már olyan szépen kidöntöttem a helyéről. Ha akarhat, segédkezhet nekem.
- Hol találom a szerszámokat? - érdeklődöm meg, miközben felkelek az ülőalkalmatosságról.
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Jan. 10, 2021 11:10 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next



Alastor, Ahriman, Asterin, Nieven & Asaliah


N
em hiszek a szemeimnek ahogy végül bizonyosságot nyerek, Alastorhoz hasonlóan Ahrimannak és Asterinnek is vannak pikkelyei. Mindketten megmutatják, míg a szúrós szemű barna kislány a vérével példálozik. Az sem hökkent meg, hiszen lakótársam vérét is sikeresen láthattam már a "szárnyas manővert" követően. Mégis... Van egy olyan furcsa érzésem, hogy Nieven ki nem állhatja a búrámat, bár nem vágom a miértjét! Nem tettem ellene semmit, ráadásul ígéretemhez híven senki sem tud Alastorról. Ő az én titkom! És nagyon is vigyázok Rá! A fiú mellett állva csak pislogok a barna hajú lányra és próbálom össze hasonlítani a szöszivel. Asterin teljesen más, életre való, seperc feltalálta magát az első pillanattól fogva mióta átlépte a küszöbömet, már nem is orrolok rá, hogy feltúrta a hűtőmet. Bár az még mindig furcsa hogy ennyien vagyunk a lakásban. Míg a szőrös magyarázkodását hallgatom halovány mosoly ül ajkam szegletébe, hagyom őt végig mondani a dolgokat, majd mély sóhaj szakad fel belőlem.
-Tudod Ahriman, nem biztos hogy neked kellene korrigálni a... tesód szavait. Neki meg nem kellene puffognia ha nem ismeri a részleteket! De mivel te ilyen korrekten látod a helyzetet, remélem nem bánja a kishögy ha csak veled kommunikálok innentől.-pislogok Ahrimanra, majd csettintek nyelvemmel ahogy meghallom a barnaság apró kérdését. Csak egy kérdés… ő mondta, hogy az őrangyalod? Azta k*rva f@szba... Most kajak ez olyan érdekes. Mi van, féltékeny rám? Hát na, nem mindenkinek lehet egy volt angyal az őrangyala. Mindazonáltal nagyjából még fogalmam is van azzal kapcsolatban hogy hogy működnek ezek a dolgok. Már épp nyitnám a számat, hogy epésen megjegyezzem, hogy amúgy ehhez igazán semmi köze nincs, de Alastor gyorsabban reagál, így a szájnyílásom megtörténik, csupán abból a szempontból hogy egy csodálkozó, hangtalan O betűt formáljon. Finoman rá is szorítok a karjára, jól esik ahogy védelmemre kel a testvérével szemben. Bár bevallom nem gondoltam hogy megteszi. Mármint így, ebben a formában. Mindenesetre, hálás vagyok neki, így nem is reagálok már a nőnek. Inkább vissza kanyarodok oda, hogy a Szőrme Maci ötletét szorgalmazzam fivére emlékeivel kapcsolatban, azzal az apró kis feltétellel, hogy én is Alastorral szeretnék tartani, ha elviszik. Bár azt nem hittem volna soha, hogy ilyen simán belemegy a dologba, talán még jobban kiül arcomra a csodálkozás, mint az előbb Kandúrom szavai miatt.
-Tényleg megengeded? Hát, nagyon szépen köszönöm! Mivel hálálhatnám meg?-őszinte örömmel tekintek a férfire és ha nem lennénk ennyien lehet most két puszival jutalmaznám Őt. Ám figyelmem nem kerüli el az sem, hogy az utazás dupla célt szolgálna.
-Milyen könyv ez pontosan? És hány darabban van?-kérdezek rá finoman mielőtt meghallgatnám azt is, hogyan akar eljutni Jeruzsálembe.
-A vízen keresztül? Mondd csak, mit fogok érezni közben? Te biztosan rutinos vagy benne, de én... Már csak a fajomból kiindulva sem tudom mire kell hogy számítsak... Mi lesz ha elhagytok út közben? Vagy véletlenül lemaradok, vagy bármi...?-örülnék ha mindennel tisztában lennék mielőtt bele vágok. Ám Asterinnek nem tetszik az azonnali indulás pedig Alastor már a fürdő felé indul, hogy a kádat vízzel töltse meg. A szőke lány felháborodottan kel ki magából, amit valahol meg értek. Lényegében a spontán dolgok nem mindig a legjobbak. Nieven kérleli, hogy tartson velünk, fivéréhez bújva pislog Asterinre.
-Asterin, milyen messze laksz innen? Talán megvárhatnánk. Lehet hogy tényleg jobb lenne ha egyszerre mennénk mindannyian.-magyarázom, nem mondom ki hangosan, de jobban örülnék ha Ő is jönne velünk. Bírom a lazaságát, elkelne a lány a köreinkbe. Míg ezt megdiskurálják én is magukra hagyom őket, egy kitérőt teszek a szobámba, hogy magamhoz vehessem angyalpengémet, majd azzal együtt sétálok át a fürdőszobába Alastorhoz. Még javában tart a kád feltöltés mire oda érek. Finoman megfogom a fiú vállát és óvatos pillantást váltok vele.
-Megkérhetlek, hogy vigyázz rám út közben? Bevallom kicsit tartok tőle.-természetesen nem maradnék otthon egy percig sem míg Alastor messze van tőlem, nem tarthatna semmi itthon. Ám ugyanúgy ahogy Ő is, jelenleg én is csak benne bízom. A kád viszont vészes gyorsasággal telik meg, így hamarosan lakótársam kiszól a többieknek, hogy akár indulhatunk is. Nagyot nyelek a hírre és igyekszem felkészíteni magam az új érzésre.
-Maradj mellettem kérlek.-súgom még a fiúnak mielőtt testvérei belépnének a fürdőbe.

Zene: Társ a bajban
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Jan. 08, 2021 11:30 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


Könyv-vadászat II.
Asaliah, Ahriman, Asterin, Nieven & Alastor
zSNV8NX.gif
Van egy adottságuk, amivel tudják merre jár a másik. Egy pillanatra elborzasztja a gondolat, hogy leselkedhetnek utána, de a szőrös szavai megnyugtatják, hogy ez az érzékelő képesség mégsem olyan kiterjedt, hogy azzal távlatokból kövessék végig a napi rutint. Fárasztó, energiaörlő és túl időigényes elfoglaltság, mindenkinek van jobb dolga ennél. Jobb is mert Alastor azért annyira nem venné jó néven a távkukkolást. Megfogalmazása talán kicsit nyersen és bántón hangozhatott, mert a füves lány fújtatva  förmed rá.
-Jó, jó. Ne haragudj Asterin, én nem úgy gondoltam. - próbálja lenyugtatni rá morranó húgát, aki nem mellesleg kimondottan otthonosan érzi magát a szárnyaszegett otthonában, mert a konyha részt betámadva a hűtő fosztogatásába fog italt keresve. Ahriman épp csak emlékezteti a szőkeséget, nem odahaza van, már érkezik is a replika. Alastor halványan megmosolyogja a két testvér civódását, ami már akkor is mulattató volt számára, amikor először futott bele véreibe. A kígyótestvérek felfedik sajátságaik egy részét Asaliah előtt, a szőrös pikkelyeit még meg is simogatja. Innen merül fel a másik fontos kérdés, hogyan képesek a kígyótesók elrejteni nem éppen emberszerű testi jegyeiket? A válasz hamar érkezik, illúziókeltéssel.
-Akkor ez nálam szelektíven működik...a kígyószemeim maguktól tűnnek el, de a pikkelyeim csak akkor, ha textilt borítok rá. - osztja meg az okosfejűvel, aki azt állítja, hogy egy kis gyakorlással ez a probléma áthidalható. Elhiszi neki. Ám nem most kezd el próbálkozni, majd egy nyugodtabb pillanatba. Kicsit feszültnek érzi a légkört, részben a piacon történtek miatt. A tócsás húzása, úgy néz ki nagyobb megrökönyödést vált ki legkisebb húgából, mint kellene. Nem igazán érti mire fel ez a heves reakció. Talán ő még soha nem lepleződött le senki előtt? Immáron több mint két éve él ebben a városban. Pontosan azóta, mióta a láda kivetette magából és a város parkjában ébredt emlékeitől megfosztva. Egyszer nem tette ki a lábát a New York határain kívül. Az az óta eltelt napok óta egyetlen vadásszal nem akadt gondja, pedig jó pár mellett elsétált NY utcáin. Az angyalnő még ideérkezése első napjaiban felhomályosította, mi a helyzet ebben a városban és hogyan állnak az itt élő halandók a maga fajtához és más természetfelettikhez. Elég jó képet kapott arról, hogy ne akarjon vadászkézre kerülne, még a végén kísérleti nyúlként végezné. Ami a piacon történt az annak egyértelmű jele, hogy nem ura leviatánképességeinek. A negyedik csak az emlékeit vesztette, nem a józan eszét. Nem idióta és nem is fogyatékos, hogy ne értené, miért érdemesebb titkolózni.  
-Ne aggodalmaskodj annyit! Értem, hogy nem fedjük fel magunkat, család szinten lapulunk. - feleli, amúgy sem állt szándékában közhírré tenni, hogy ő micsoda. Bár ő maga sem tudná megmondani ki fia borja, hiszen eddig konkrétan nem került szóba származása - leszámítva a spanyol negyedben hallott "kígyó volt az apánk" mesét - de úgy hiszi, az efféle bizalmas családi titkokat nem az angyalnő előtt fogják testvérei kiteregetni.
-Látod ezt itt. - mutatja Nieven felé sötét napszemüvegét.
-Ha váratlanul besárgul a szemem, csak elrejtem a szemtakaró eszköz mögé, így ni! - egy mozdulattal hajtja szét a szemüveg szárait és toldja fel arcára, majd széttárja a kezeit prezentálva rejtőzködését.
Asaliaht őrangyalaként mutatja be, hiszen így is tekint rá, függetlenül attól, hogy ő maga is tudja, hogy nem az. A hitetlenkedő, gyanakvó tekinteteket, amit az "őrangyal" szó vált ki, nem egészen tudja hova tenni. Nieven vissza is kérdez: "Csak egy kérdés… ő mondta, hogy az őrangyalod?", amiből úgy érzi Asaliah nem nyerte el kishúga tetszését. Nem baj, nem is neki kell tetszenie.
-Nem...nem ő volt. Én kértem, hogy legyen az. Tudod, mint az embereknél. Az a személy, aki ott van segít és vigyáz rád, és megóv hogy nagy ostobaságot csinálj... - magyarázza. Azt viszont eszében sincs elárulni nekik, hogy a nő korábban a harcos angyalok sorát gyarapította, de egy hiba miatt szárnyát szegték és a földre száműzték. Ki tudja, hogy reagálnának, ha megtudnák, hogy egy bukott tollas nőszemély segédkezik neki?
Visszakanyarodnak a negyedik emlékvesztésének problémakörére és egy lehetséges módszerhez, ami segíthet, hogy kiesett múltjának darabkái visszatérjenek. Ahriman úgy gondolja, ha ismerős terepre viszi az öccsét, talán az ott látott vagy hallott dolgok, szagok, ízek előcsalnak valamit. Ebben lehet valami, egy próbát megér. Asaliah rögvest megjegyzi, ő is elkísérné őket, amit Alastor határozottan nem bán. A ponyvás tesó rábólint, így Asa is velünk tarthat. Azonban a váratlan kirándulás és az azonnali indulás gondolata, Asterinből nemtetszést vált ki. Legidősebb bátyjára morran és dühösen zúdítja rá, mennyire nem tetszik neki, hogy elmulasztotta előre közölni utazási szándékait. Míg tart a háborgás Alastor a fürdő felé indul, hogy bedugaszolja a kádat és megeressze a csapokat, hogy majd a vízzel telt kádon keresztül jussanak el arra a Jeruzsálemnek nevezett helyre. A víz hangosan csobog, míg ő a szélére telepszik és egy mély sóhajjal igyekszik elraktározni magában a nappaliban hallottakat. Néha-néha hátrapillant válla felett ellenőrizve mennyire telítődött meg a kád. Amikor már majdnem peremig ér a víz, elzárja a csapokat, majd kidugja a fejét az ajtón és jelzi, hogy a kád megtelt, indulhatnak.

zene: nincs || üzenet: nincs ||
Ajánlott tartalom
reveal your secrets



Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 3 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett TagjainkFajaink létszáma

Nincs


●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 10 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 10 vendég :: 2 Bots

• Fajaink száma •
Arkangyal
1/1
Leviatán
7/3
Angyal
1
Démon
6
Bukott Angyal
3
Ember
4
Félvér
2
Harcos Angyal
5
Vadász
5
Nephilim
2