Welcome to hell or heaven frpg
- Staff és tagok által keresett karakterek -

 
• New York-i edzés; Dex és Asa •
reveal your secrets

Hell or Heaven


New York-i edzés; Dex és Asa VQSi8OZ
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
1135
☩ Rang :
Staff
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Feb. 18, 2021 9:16 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next


***
Lezárt játék
reveal your secrets

Adexael


New York-i edzés; Dex és Asa GilFB0gNew York-i edzés; Dex és Asa 5srNFp1
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
New York-i edzés; Dex és Asa SUjS0aM
The Squad
and
Dumah
☩ Reagok :
157
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Feb. 18, 2021 9:04 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next


The Fire Within

[You must be registered and logged in to see this link.] & Adexael
342 szó •• [You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]

Azt sajnálom, hogy nem azt kapta, amit várt, ezt azonban már nem mondom ki újra a kedvéért. Talán bántja őt, hogy nem szívesen érek hozzá, de továbbra is én vagyok az kettőnk közül, akinek ez fizikai megpróbáltatást okoz, és amíg nem akar szándékosan ilyen módon büntetni, el kellene fogadnia, hogy innentől kezdve ez a valóságunk. Azt hiszem, hogy utoljára kértem tőle bocsánatot emiatt.
Azzal, hogy a maga mögé kapja a kezeit, csak még nagyobb ügyet csinál ebből az egészből, mintha nem lenne hajlandó elfelejteni, mintha olyan nagyon fontos része lenne a létezésünknek az érintkezés… Mintha nem létezhetnénk békében nélküle. Kibírtam így egy évszázadot, és ha nem lenne ekkora hátrány harc közben, a maradékban sem jelentene gondot.
Nem vagyok halandó, hogy hiányozzon.
Metatronra terelődik a téma, és ez az egy végre olyan, amiben teljes mértékben egyetértünk – az ablak felé fordulva ugyan, de halk és megkönnyebbült sóhaj hagyja el a számat. Jobb lesz, ha ma már nem beszélünk olyan dolgokról, amelyektől egymás torkának esnénk, mint két egyszerű, veszekedő ember. Lehetséges, hogy ez a mi problémánk? Régen nem létezett olyan, hogy érzékeny téma.
Megköszörülöm a torkomat.
Ha megtudsz bármi fontosat, keress fel – válaszolok anélkül, hogy egyáltalán felé fordítanám a fejemet; épp csak a szemem sarkából figyelem, ahogy összeszedi a földről a dolgait. Azt várnám, hogy azonnal elindul kifelé, de hozzátesz még valamit San Francisco-ról, amit nem egészen tudok hová rakni, annyit azonban elér vele, hogy mégis hajlandó legyek az irányába pillantani.
Sok szerencsét, Asa – felelem néhány hosszú másodperc hatásszünet után, a tekintetébe fúrva a sajátomat. Talán a csapatatunk többi tagjára gondolt. Vagy valami egészen másra. Az ajtó felé sétál, mire egyet oldalra lépve nézem tovább a mozgását, türelmesen figyelem, ahogy távolodik.
Ő is visszafordul.
…Áh – bólintok felhúzott szemöldökkel, ahogy leülepednek odabent a szavai – Köszönöm a tanácsot, Asaliah, igazán nagyon figyelmes vagy. – A mondandóm végére egészen elhalkulok, és az is lehet, hogy nem várta meg az ajtó előtt állva, amíg befejezem. De elengedem a megjegyzését, mert tudom, hogy igaza van.
És most?
Jobb ötlet híján visszafordulok az ablak felé, és összekulcsolom a tenyereimet a hátam mögött.



Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Feb. 17, 2021 12:58 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next



Adexael & Asaliah


-K
ár, hogy nem tudtad.-lököm vissza a szavakat Dexnek, egyáltalán nem tetszik a sértődése. Akkor mondja azt, hogy már nem tart rám igényt és akkor ezzel minden le van zárva! De nem, még próba elé állít a drága, így mikor a fáslit felém nyújtja én a kezeimet hátam mögé rejtem.
-Mit? Mégis mit sajnálsz Adexael?-kérdezek vissza és magasba szökken a szemöldököm.
-Valóban nem kell hozzád érnem, de még a lehetőséget is eltörlöm!-pillantok le rá ahogy felállok, majd elteszem angyalpengémet és az első feladatról érdeklődök. De mivel sokat nem mond Dex, így én is felhozok valamit. Méghozzá Metatront, Atyánk Iphraemjét. Nem rég jutott el hozzám a hír, hogy immár megtalálható.
-Igen, magam is úgy vélem, mindazonáltal Metatron több kérdésre is felelhet.-magyarázom miközben kezeimet tördelem. Dex már az ablak felé fordul és óva int. Ez még nekem is furcsán hat kissé.
-Jó, majd oda figyelek!-bólintok végül, és magamra kapom a táskám miközben bele bújok a cipőimbe. Kezembe veszem a pulóverem és úgy tartom, hogy pólomon takarja a véres foltot.
-Esetleg más fontos dolog? Ha nincs akkor kívánj sok szerencsét, igyekszem majd vissza. Egyébként... San Franciscoban érdekes dolgokat találhat az ember ha nagyon szemfüles.-ejtek el egy aprócska mondatot még, aztán egy rövid ideig várok, ha Adexaelnek nincs különösebb mondanivalója, úgy elindulok az ajtó felé. Kezem már a kilincsen mikor vissza pillantok egy lélegzetvételnyi időre.
-Amúgy, ha megfogadod a tanácsom... Edzél egy kicsit, főleg hogy ha ez a gondod Dex... Még védekezni sem tudsz rendesen, tudod... aközben is hozzád érnek.-vonok vállat, majd kilépek az utcára. Mielőbb újra Alastorral szeretnék lenni. Elfáradtam és az angyalpenge okozta sokk is még mindig görcsbe rántja izmaimat.

Zene: Magányos Angyal


//Köszönöm szépen a játékot, hamarosan folyt.köv. Smile //
reveal your secrets

Adexael


New York-i edzés; Dex és Asa GilFB0gNew York-i edzés; Dex és Asa 5srNFp1
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
New York-i edzés; Dex és Asa SUjS0aM
The Squad
and
Dumah
☩ Reagok :
157
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Feb. 15, 2021 7:51 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next


The Fire Within

[You must be registered and logged in to see this link.] & Adexael
393 szó •• [You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]

Hát, most nem tudtam – vonok vállat félig sértődötten. Talán egykor biztos lehettem benne, hogy soha nem kell szemmel tartanom a hátam környékét Asaliah közelében, most már semmi sem tűnik olyan egyértelműnek – nem ismerem ki őt olyan könnyedén. Ezelőtt egyetlenegyszer sem ugrott még nekem sírva és sikítva, ez pedig bőven megváltozott körülménynek számít, még ha ő nem is látja át. Látnia kéne, tisztábban, mint nekem, mert ebben az egyben mindig ő volt a jobb, de most talán fogalma sincs róla, milyen érzelmesen viselkedett. Mind tudjuk, hogy a halandók érzései veszélyessé teszik őket, egyéb esetben épp ez az, ami a vesztüket okozza, mikor átfordul meggondolatlanságba.
Mit kezdjek egy érzelmek által vezérelt katonával? Mit tehetnék én, aki többé parancsadásra sem vagyok méltó?
Sajnálom, Asa. – Sajnálom, hogy nem tudok ennél többet nyújtani. Sajnálom, hogy akkor az utcán hátrébb kellett lépnem, de minden ehhez hasonló pillanatnál azt hiszem, nem élem túl, ha nem teszem meg, s mostanra nyilvánvaló, hogy ez jelenti számomra a maximumot.
Nem veszi el a fáslit. Mit tehetnék még ezen kívül?
Nem kell hozzám érned ahhoz, hogy... De felejtsd el – teszem le a földre a békejobbként felajánlott anyagot. Talán előbb-utóbb eszembe jut valami más gesztus, valami, aminek jobban örülne.
Ülve maradok, míg az ígéreteinken gondolkozom. Elképzelésem sincs, miként akarja kivitelezni azt, hogy soha többé ne kerüljön angyalpenge közelébe, ha mellettem akar harcolni, de az az igazság, hogy az én akadályommal sem lesz könnyebb a küzdelem, így fel sem teszem a kérdést, mert pontosan tudom, mi lesz a rá adott válasz: megteszünk mindent, ami tőlünk telik, és meglátjuk, mire jutunk.
Amint elrakja a pengét, a példáját követve lassan én is a saját lábaimra állok; feladatot akar, így vége a céltalan ücsörgésnek.
Metatron – ismétlem utána a nevet. Nem tudtam, hogy Metatron a környéken van, és bár nem Ophilia, abszolút nem lenne elhanyagolható szövetséges… Tapasztaltabb és bölcsebb, mint mi öten együttvéve.
Előre lépek egyet, miközben Asán állapodik meg a pillantásom. Aprókat bólintok magam elé.
Kezdésnek megteszi – Ha nem tud meg tőle semmi hasznosat, akkor is jobb időtöltés megpróbálni, mint tétlenül várni a San Francisco-ba induló karavánt. – Ha tudja, hogyan szerezhetjük vissza a szárnyainkat… Talán azzal is tisztában van, ha történt a múltban hasonló eset, mint a miénk. Hogy mekkora bűnt lehet megváltani egyáltalán… – sorolom fel a gondolataimat egymás után.
Időközben az ablak felé fordulok.
Mindenesetre légy óvatos, ha elindulsz – teszem hozzá halkan – Nem vagyunk olyan erősek, mint régen.



Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Feb. 13, 2021 10:22 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next



Adexael & Asaliah


C
sak figyelem Adexael vonásait és nem értem Őt. Olyan dolgokat mond amit nem tudok hová tenni, szívesen állnék fel és hagynám most itt, de azzal nem oldódna meg a kettőnk problémája.
-Honnan tudhattad volna? Onnan, hogy ismersz! A legjobb barátod voltam...-motyogom ahogy tekintetét oldalra kapja. Miért nem képes a szemembe nézni? Amikor a fáslit kezdi letekerni a kezéről megrökönyödve figyelem mozdulatait és szinte azonnal szóra nyitom a számat. Azt mondta kell neki... Akkor ez most mégis mi?
-Emlékszel... Csak ennyi?-nem akarok hinni a füleimnek, legszívesebben felordítanék... Mintha neki nem jelentett volna ez semmit. Érzem amint újfent megtelnek a könnycsatornáim, de nem akarok újra sírni előtte!
-Nem, valóban nem. Borzalmas volt amikor elléptél tőlem mikor meg akartalak érinteni.-mondom ki egy mély sóhajjal zárva gondolataimat. Figyelem ahogy feltekeri a fáslit, ám amikor felém nyújtja én a hátam mögé rejtem kezeimet. Látom szemében az értetlenséget, arcán a zavart, én pedig lesütöm a szemem.
-Épp az imént kértél meg rá, hogy ne érjek többet hozzád...-magyarázom meg tettemet mielőtt ígéretet tennék neki, hogy nem érek többé hozzá. A fásli végül közöttünk köt ki a földön én pedig remélem, hogy átmentem az első vizsgán.
-Nem gondolom, hogy valaha is készen állnék egy újabb próbára, hogy angyalpenge elé ugorjak.-ingatom meg a fejem, szóval jobb lenne ha azt mondaná, hogy soha többé nem teszi, mert ezt nem tudom kitörölni magamból. Ám, ha fájdalmasan is, de hasonló szavakkal teszek neki ígéretet, hogy soha nem érek hozzá, bár közben a szívemet teljes mélységig bánat mardossa, ami csak hamar arcomra is kiül. Elvesztettem a barátomat! Meghalt közöttünk egy lényeges dolog... Nem hiszem, hogy valaha is visszaállítható lenne. Dex szavai sem villanyoznak fel teljesen, nem tudom, hogy át tudna-e ezen lendülni. A kukában leledző tartalom a bizonyíték rá, hogy esélytelen szabadulnia ettől... A bizalmasi viszonyunk sem tudta áttörni ezt a problémát. Ehhez nem vagyok elég erős, hiába vágyok arra, hogy segítsek neki, hiába szeretném, hogy minden a régi legyen. Nem is időzök többet előtte, felpattanok, hogy angyalpengémhez lépve felvegyem a földről és táskámhoz sétálva eltegyem. Inkább elterelem a borús gondolatokat, ha már így egymásra bukkantunk, akkor ideje visszaállítani a csapatszellemet, tehát feladatot kérek Szeráfomtól.
-Valóban tudni néhányukról azon a környéken. Illetve az a szóbeszéd is szárnyra kélt, hogy Isten Tollnoka is elérhető már. Egy kis farmon él, ha gondolod felkereshetem.-fordulok vissza Adexael felé amint letettem a táskámat.
-Metatron sok kérdésünkre feleletet adhat, nem gondolod?-billentem oldalra a fejem, majd mély sóhaj szakad fel belőlem. Rövidre kellene zárnom ezt a találkozót, még be is kell vásároljak, hogy vacsorát főzzek főzzek otthon. Alastor már valószínűleg vár haza. Ajkam szélét kezdem rágcsálni, majd várakozón pillantok a férfire, hogy mit szól az ötletemhez, aztán persze még azt is össze kell rakni, hogy merre keressük a többieket. Bár nem preferálnám hogy rövid időn belül egy újabb ilyen atrocitás vagy még rosszabb érjen, pláne, ha elárulom majd, hogy valójában a bukásunkat az én segedelmemmel éltük meg végül.

Zene: Magányos Angyal
reveal your secrets

Adexael


New York-i edzés; Dex és Asa GilFB0gNew York-i edzés; Dex és Asa 5srNFp1
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
New York-i edzés; Dex és Asa SUjS0aM
The Squad
and
Dumah
☩ Reagok :
157
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Jan. 29, 2021 8:40 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next


The Fire Within

[You must be registered and logged in to see this link.] & Adexael
529 szó •• [You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]

Nem a rangról van szó. Mivel lennénk előrébb, ha visszakapnám a titulusomat, mikor az közöttünk szinte már semmit sem jelent? Nálam jobban talán senki sem akarja visszaszerezni azt, ami jogosan megillet minket és engem, amiért évszázadokon keresztül dolgoztam… De Asa előtt csak szeráf voltam és nem vezető.
Válaszadás helyett megcsóválom a fejemet. A segítsége nélkül semmit sem sikerült elintéznem, megszerveznem vagy teljesítenem – akár úgy is mondhatnánk, hogy mit sem ér a szeráf kinevezés, amíg ebben az állapotban vagyok, és ha ő nincs mellettem.
Honnan tudhattam volna? – kapom oldalra a tekintetem, és bár utólag valóban egyértelműnek tűnik, hogy nem Asa lesz az, aki kivájja a szívemet a mellkasomból, most mégis sértődött fintor vetekszik a bűnbánó arckifejezés helyéért. Nem csak az én hibám az, ami az előbb történt, sőt, ő kezdeményezte ezt az egészet.
Nem vagyok benne biztos, hogy közelebb jutottunk egymás megértéséhez, de abból, amit mondott, azt a következtetést vonom le, hogy időközben elpárolgott a felém táplált dühe. De legalábbis egy része biztosan, mert most már nem hadonászik felém angyalpengével.
Most én kezdek beszélni, s közben nekiállok leszedni a másik kezemet takaró fáslikat – úgy döntök, megbízom Asában annyira, hogy leengedjem előtte a védelmem maradékát. Ettől függetlenül remélem, hogy nem jut többet eszébe felém nyúlni úgy, ahogy az előbb.
Kérdése hallatán vállat vonok és tovább bajlódom az anyag letekerésével.
Tudom, Asa. Emlékszem. – Azt nem, hogy valóban keresett-e azután, hogy különvált a többiektől, de tisztán emlékszem azokra az utolsó percekre, mielőtt mind hátat fordítottak volna nekem… Jól tudom, hogy ő képes lett volna azonnal megbocsátani, de döntenie kellett. – De tisztában vagyok azzal is, hogy nem erre számítottál, amikor elém léptél az utcán – jegyzem meg tárgyilagosan, mialatt a kötszer összegöngyölésével szórakozom. Nem önsajnálatból emlegetem fel újra a saját gyengeségemet, hanem mert az lassan ténnyé és problémává válik; valami olyasmivé alakul, amivel mindkettőnknek számolnia kell.
Felé nyújtom a fáslit, de ő a háta mögé rejti a karjait, mint egy halandó gyerek. Értetlenül ráncolom össze a szemöldökeimet: ezt sem tudom hová tenni, épp úgy, mint a korábbi fülbefogást…
Lerakom hát a földre magunk közé.
Nem azelőtt, hogy készen állnál rá – válaszolom, mert a soha többé elég extrémnek hangzik két örökéletű között. Arra azonban, amit ő ígér nekem cserébe ugyanezekkel a szavakkal, legszívesebben azonnal rábólintanék. Egy részem helyeselni akar, szinte megkönnyebbül a gondolattól, hogy soha, soha nem ér hozzám ezentúl, egy másik viszont emlékszik arra, mit jelentettünk egymásnak egy évszázaddal ezelőtt.
Én is elmondom majd neked, ha készen állok… – teszem hozzá, mert szomorúnak látszik. Az olyan érzelmeket, amik ilyen nyilvánvalóak, már rég meg tudom különböztetni a többitől. Mialatt azon gondolkozom, hogy mit mondhatnék még, amivel javíthatok a helyzeten, ő felpattan és elindul, hogy visszarakja a pengéjét oda, ahonnan elővette. Talán nekem is ezt kéne tennem a sajátommal, de egyelőre arra sem vettem még rá magam, hogy felálljak a szőnyegről.
A földet bámulom tovább, ezúttal viszont az általa kért feladattal kapcsolatosan próbálom összeszedni a gondolataimat.
Nos, nem hinném, hogy túl sok mindent elintézhetünk innen. A rangos angyalok nagyrésze San Francisco-ban van… De te táborozol itt évtizedek óta, gondolom, hogy te tudnál róla, ha tévedek. – Vegasba nem jut el minden információ és végképp nem jut el hozzám, mert még a Gabriel-pártiak között is számkivetettnek számítok a szárnyaim nélkül.



Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Jan. 20, 2021 10:57 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next



Adexael & Asaliah


E
gyikünk sem a régi már, mégis azt keressük a másikban, azt akik egykor voltunk... Társak, barátok, csapattagok, Főnök és beosztott... A bizalom valahol fél úton rekedt és talán sosem szerezzük vissza. Mégis... Nekem valahol nagyon hiányzik az a közvetlenség ami köztünk volt, az, hogy bármiről, bármikor, bárhogyan tudtunk beszélni. Szeretném a száz évvel ez előtti állapotot vissza kapni, olyannyira szükségem lenne rá. Szeráfom szavainak hatására közelebb sétálok hozzá, előtte letérdelve próbálom magamra vonni figyelmét, de ahogy álla felé nyúlok Ő elrántja a fejét. Rendben, akkor legyen így, csak figyelj rám! Vissza ejtem magam mellé kezemet és mély sóhajt hallatok.
-De hát, mielőtt találkoztunk már Szeráf lettél... Valahogy ki kellett érdemelned a rangot Dex!-felelek neki kissé megrökönyödve, ebbe miért akar engem bele keverni? Borzasztóan csalódott vagyok, hogy nem jutunk egyről a kettőre ennek kapcsán, ugyanakkor érdekelne, hogy a vágásnak részéről mi értelme volt?
-Értsd meg! Nem akartalak leszúrni! Egyszerűen kétségbe estem, hogy nem értesz meg... Nem tudom hová tenni ezt Adexael... Így csapódott le, sajnálom!-rázom meg a fejem és lesütöm pillantásomat. Hogy siklottunk mi ennyire félre? Csak térdelek előtte és egy idő után ujjaimat kezdem tördelni, azt is elárulom neki, hogy mennyire rettegek az angyalpengétől mióta először úgy ért hozzám, hogy nagyobb bajom is lett tőle. Dex reakciója semmit mondó, így rá sem pillantok, ám mikor újabb kérdést intéz felém kénytelen vagyok felpillantani.
-Mert dühös voltam rád... Nem akartam magyarázkodni.-motyogom szinte hangtalanul. Tovább ropogtatom csontjaimat következő mondatáig, óvatosan emelem rá pillantásomat, majd összeráncolom szemöldökeimet ahogy elkezdi a fáslit letekerni a másik karjáról is.
-Mit csinálsz?-csúszok tőle hátrébb és kezeit figyelem. Nem értem most mi ez megint?!
-Nem gondoltam rá, hogy elhagyjalak újra! Én akkor sem akartam. Keandra rántott el tőled! Én ott akartam maradni Veled! Nagyon sokat kerestelek miután külön utakra léptünk a többiekkel. De sosem voltam igazán a közeledbe.-bánatosan pislogok rá és még mindig nem értem miért szedi le a kötést, azt mondta, hogy szüksége van rá! Aztán ígérettel jön amire magasba szöknek szemöldökeim. Felém nyújtja a feltekert fáslit én pedig hátam mögé dugom kezeimet.
-Soha többé nem rántasz ellenem pengét? Edzés közben sem?-kérdezek rá óvatosan mielőtt bármi mást is mondanék neki, csak a megerősítést követően nyílik el újra a szám.
-Rendben, nem nyúlok többé hozzád. Soha többé...-saját ígéretemet hallva még a hideg is kiráz egy pillanatra. Szomorúság költözik arcomra, semmi sem lesz már ugyan az. Ezt pedig nem akartam megélni.
-Akkor... halljuk az első feladatot Dex!-nyomom fel magam a szőnyegről, és vissza sétálva a pengémhez felveszem és a táskám felé indulok, hogy vissza csúsztassam a mélyére a fémet.

Zene: Magányos Angyal
reveal your secrets

Adexael


New York-i edzés; Dex és Asa GilFB0gNew York-i edzés; Dex és Asa 5srNFp1
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
New York-i edzés; Dex és Asa SUjS0aM
The Squad
and
Dumah
☩ Reagok :
157
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Jan. 18, 2021 9:40 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next


The Fire Within

[You must be registered and logged in to see this link.] & Adexael
599 szó •• [You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]

Nem tudom, mit vár tőlem, hogy mit kéne mondanom. Persze, hogy akarom, de fogalmam sincs, mire célozgat a kérdésével – hogy a többiek hiányában nem érzi magát a csapatunk tagjának, vagy valami más akadályt lát kettőnk között. Én is tudom, hogy ott van. Mások vagyunk, mint voltunk, de nem vagyok biztos benne, hogy ez mit jelenthet.
Abban a pillanatban azonban, hogy rávilágítok a saját tehetetlenségemre, el is felejti az addigi szigorú távolságtartását.
A földet bámulom. Ha tudná, milyen nehezen boldogultam idelent az első néhány évben, ha tudná, hogy még ma is nehézséget okoz a halandó világ kiszámíthatatlansága… Ha mellettem maradt volna, talán visszaszerezhettük volna a többiek bizalmát; talán már régen sikerült volna leszedni rólam az átkot, mert nem adtam volna fel a válaszok keresését. Nem hibáztatom őt, amiért egészen idáig messze elkerült, de most itt állok előtte és a saját szemeivel is láthatja, hogy egy évszázad múltán sem sikerült elintéznem semmit. Egyáltalán semmivel sem járok előrébb, mint azon a napon, amikor száműzettünk.
Elém térdel. Csak addig vagyok csendben, míg felém nem nyúl, hogy megérintsen: végre rá vezetem ugyan a pillantásom, de aztán egyből arrébb rántom a fejemet is. Ma egészen biztosan nem hagyom újból az arcomhoz érni.
Talán én vagyok a vezető, de soha nem vezettem még semmit nélküled – felelem halkan, és minden igyekezetemet abba fektetem, hogy ne tűnjek olyan kétségbeesettnek, mint amilyen valójában vagyok. És hogy mit várok tőle? Képtelen lennék megmondani, nem így, hogy még én sem felelek meg a saját magam felé támasztott elvárásoknak.
Hamar a kettőnk küzdelmére terelődik a téma, de nem bánom, hogy így alakul, mert kiderül, hogy valóban haragszik rám a seb miatt. Hogy miért, azt nem tudom, de úgy tűnik, zavarja a hasfalán ejtett vágás, mert most lendületesen mutogat az irányába.
Hogy mi? Hogy érted, hogy mire volt jó? – billentem oldalra a fejemet az immár szokványossá váló zavart arckifejezéssel – Eddig én is azt hittem, hogy nem kell tartanom tőled, de hidd el nekem, ha én támadnék rád sikítva azután, hogy ugyanezzel a pengével megöltem már valakit előtted, te sem hagynád magad csak úgy leszúratni – közlöm sértődötten.
Ha úgy kiegyenlítem a számlát, megvághat ő is, állok elébe.
Vagy legalábbis a következő mondatáig ezt látom az egyetlen megoldásnak, mert ekkor esik csak le, hogy mi a probléma valódi forrása. Nem a vágás miatt vesztette eszméletét, hanem az angyalpenge az, amitől retteg.
Észre sem eszem, hogy kinyílnak az ajkaim, amíg ismét össze nem zárom őket.
Ó – kommentálom a ráeszmélést röviden. Ő is ugyanazzal a félelemmel küzd, mint én, csak épp a tárgya különböző. Amíg nem kerül harcra a sor, titokban tudja tartani a saját béklyóit.
Gondolkozás közben megcsóválom a fejem.
Miért vetted elő az angyalpengédet, ha…? – Nem fejezem be; túl sok kérdés kavarog most a fejemben egyszerre és egyébként is érteni fogja, mire utalok. Az ő kérdésére azonban még mindig nem sikerült válaszolnom, de most, hogy feltettem a sajátjaimat…
Tudod, Asa, elképzelésem sincs, hogy mihez fogunk kezdeni – vallom be őszintén, közben pedig feljebb húzom a térdeimet, hogy az egyikre támaszthassam azt a karomat, amiről nem sikerült leszednie a kötéseket. Elkezdem leoldozni a fáslit. – Harcképtelen vagyok. Még hozzád képest is, és nekem semmi bajom a fegyverekkel, de… Ha maradsz, akkor talán kevésbé leszek ilyen tehetetlen. Talán… nem hagysz többé rossz döntéseket hozni, talán közösen találunk megoldást mindenre. – Lehámozom az anyagot a kézfejemről és az alkaromról, aztán a könyököm feletti részekről is, és amint a földre lóg teljes hosszában, összehajtogatom a tenyeremben.
Addig is, ha számít valamit, megígérem, hogy nem váglak meg újra. Cserébe ígérd meg te is, hogy nem próbálsz meg hozzám érni. – Felnézek rá, aztán felé nyújtom a gombóccá tekert fáslit, mint egyfajta kísérletet a kezdeményezésre.



Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Jan. 17, 2021 3:03 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next



Adexael & Asaliah


N
em akarom ezt folytatni Dexszel, mégis felém löki a pengémet. Kimondom amit gondolok, nem akarom használni! Amikor pedig biztosít arról hogy nem is kell, úgy aprót biccentek a fejemmel. Nem is érek hozzá, ahová Főnököm csúsztatta, ott is marad. Lábaimat törökülésbe húzom és úgy pislogok Adexaelre, mire volt jó neki ez az egész? Miért kellett bántania? Megrökönyödve figyelem ahogy térden állva a magasba emeli a kezét, el is kapom a fejem, látni sem akarom ezt. Azt mondja hogy én nyertem, pedig mindketten tudjuk jól, hogy én sebesültem meg, tehát Ő az aki győzött. Ezt tudtára is hozom, de hajthatatlannak tűnik ezzel kapcsolatban, ismét kimondja hogy a nyereség az enyém.
-Rendben, bár nem értek egyet veled!-bólintok végül szavaira, miután közli, hogy nem mondja ki többet, fogadjam el. Végül egy kérdés bukik ki belőlem, hogy akarja-e még, hogy egy csapat legyünk?
-Úgy értem ahogy feltettem a kérdést. Akarod, vagy sem?-sóhajtok fel még mindig ücsörögve. De aztán Dex olyat mond amire akaratlanul is felkapom a fejemet.
-Hogyan?-szinte lehelem a kérdésem, s ezzel egyidejűleg fel is pattanok.
-Miért mondod ezt Dex? Kettőnk közül te vagy a vezető, nem én!-sétálok elé letérdelve pillantását keresem. Kezem már ölelésre tárulna, de a mozdulatba sem merek bele kezdeni.
-Mit vársz tőlem? Mit szeretnél? Mit tegyek?-nyúlok végül álla felé és ha nem húzódik el tőlem, úgy két ujjammal a csont alá nyúlva finoman a figyelmét kérem.
-Nem értelek Adexael, mire volt ez jó?-bökök véres pólómra ahogy elengedem az állát.
-Soha nem bántanálak! Nem tettem volna meg, te is tudod... Ismersz!-suttogom, nem értem miért kellett ezt tennie.
-Mit kezdesz most velem? Mit fogsz csinálni egy ilyen ronccsal aki retteg az angyalpengétől?-vonom végül kérdőre. Tehetetlen nélkülem? Mit kezdene velem? Már nem vagyok olyan erős... Az lehet hogy az arcom nagy, de azzal nem sokra fog menni!

Zene: Magányos Angyal
reveal your secrets

Adexael


New York-i edzés; Dex és Asa GilFB0gNew York-i edzés; Dex és Asa 5srNFp1
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
New York-i edzés; Dex és Asa SUjS0aM
The Squad
and
Dumah
☩ Reagok :
157
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Jan. 15, 2021 7:28 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next


The Fire Within

[You must be registered and logged in to see this link.] & Adexael
397 szó •• [You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]

Összerezzen, amint meglátja, hogy a tőre irányába mozdul a karom. Egy pillanat erejéig dermedek csak meg, mielőtt tényleg megfordítanám, hogy felé lökjem a fegyvert a földön. Talán tudnom kéne, miért tűnik ilyen rémültnek, olyannak, mint egy halandó, de egyszerűen nem tudok rájönni, mi történt az előbb kettőnk között, hogy miért támadt rám a pengével, hogy miért kezdett el sírni… Hogy pontosan melyik tettemért cserébe kiabálta azt, hogy gyűlöl.
Semmit sem értek, és minél tovább figyelem őt, annál messzebb sodródnak tőlem ezek az egyébként is megválaszolhatatlannak érződő kérdések.
Nem kell használnod – válaszolom halkan – Csak visszaadom. – Törökülésbe helyezkedik, én azonban tovább térdelek. És aztán felemelem mindkét megüresedett tenyeremet: ő nyert, amikor a földhöz szegezett az előbb, és bár semmilyen más szándékom nincs a gesztussal, mint a győzelme elismerése, Asaliah oldalra kapja a fejét.
Te nyertél – ismétlem el újra, és lassan hátradőlök; én is leteszem a szőnyegre a fenekemet. Akár át is vághatta volna a torkomat, ha úgy tartja kedve, ehhez képest a karcolás, amit tőlem kapott, nem számít valami jó teljesítménynek. – Nem mondom ki még egyszer, úgyhogy jobb lesz, ha elfogadod – biccentek felé, mielőtt én is a szőnyegre szegezném a tekintetemet. Nem emlékszem a legutolsó alkalomra, amikor ilyen csúfos vereséget szenvedtem volna Asa ellen, szóval remélem, hogy jól megjegyzi magának a szavakat.
Ő támadt rám az angyalpengével, miután közölte, hogy megölt már vele valakit, és én voltam az, aki ezután megvágta őt, így ha jól számolom, kvittek vagyunk. Mialatt ezen gondolkozom, elégedetten fújom ki a levegőt, mintha hirtelen eltűntek volna a felettünk gyülekező viharfelhők.
De aztán Asa újból megszólal, és a hanglejtéséből ítélve mégsem vagyunk kibékülve. Kibékülve, ahogy az emberek mondanák – régen mindent el lehetett intézni egy sportszerű küzdelemmel; bár hozzá kell tenni, hogy az előbbit nem sikerült teljesen a szabályok között tartani, mert egyetlenegyet sem szögeztünk le az elején.
Különös arcot vág, szinte szomorúnak tűnik, én azonban még mindig nem tudok rájönni a miértjére. Most már olyan erősen gondolkozom, hogy akaratlanul is összehúzódnak a szemöldökeim.
Hogy érted, hogy akarom-e? Egy csapat vagyunk – csóválom meg a fejem tanácstalanul. Mindig is egy csapat voltunk, csak épp külön utakon. Abban a pillanatban viszont, hogy elém lépett az utcán és azt mondta, újra mellém akar állni… Tudtom szerint ő és én hivatalosan is egyesültünk. Úgy volt, hogy minden olyan lesz, mint régen, ehhez képest állandóan olyan jelzéseket ad, amelyeket képtelen vagyok értelmezni.
Tehetetlen vagyok nélküled – jelentem ki halkan, és komolyan is gondolom.



Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Jan. 09, 2021 6:45 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next



Adexael & Asaliah


N
em értem mi ütött belém, mint ahogy azt sem, hogy miért reagáltam ilyen hevesen amikor Dex pengéje a bőrömet érte. Az ájulás kritikán aluli mutatvány tőlem, szerintem még sosem ért ilyen szégyen, mint most. És pont a főnököm előtt... Menten a Pokolba kívánkozok! A hideg, nedves érzés pedig már csak a hab a tortán. Bár nem annak hatására pattannak fel szemeim, hanem a fejemben lejátszódó képek miatt. Viszont amint megpillantom szeráfomat már hőkölök is hátra. Túl közel van és ki tudja mit akar még tenni? Ki tudja, nem-e részegítette meg az érzés, hogy valakibe kést márthatott? Minél hátrébb csúszok tőle annál nagyobb biztonságban érzem magam, mégsem érzem az erőt a testemben, hogy fel tudnék kelni a földről azért hogy menekülőre fogjam. Pillantásom a teremben hamar végig futtatom, a riadt nyulak hozzám képest nyugodt állatnak számítanak. Dex fél mondata alig ér el hozzám és már oda vakkantanám, hogy igen tudom, könnyeknek hívják őket, ám hozzá szólni sem akarok inkább. Az értetlen arckifejezése láttán viszont kissé megenyhülök. Nem tehetek róla, ilyen vagyok. Egyébként sem szeretem ha nincs meg az összhang köztünk, mi egy csapat vagyunk... Újra azok lehetnénk, én nagyon szeretném. Csak figyelem a férfi mozdulatait, majd amikor karja a tőröm felé mozdul, látványosan rezzenek össze. Ugye nem alarja folytatni? Még talán ajkam is elnyílok, hogy valami tiltakozó hangocska jöjjön ki belőlem, de a hang elmarad, csak a mozdulat történik meg. Adexael fordít a pengén, majd egy határozott mozdulattal felém csúsztatja. Markolata centikre áll meg a kezemtől, oldalra billentett fejjel pislogok a fémre, majd visszasandítok a főnökömre.
-Nem akarom használni!-jelentem ki finoman és törökülésbe húzom magam. Könyökeimet megtámasztom combjaimon, majd államat a kézfejemre ejtem.
-Nem nyertem én semmit. Te találtál el.-vonom meg a vállam ahogy pillantását kutatom. Nem tudom mit kéne tegyek, érzem ahogy lángol a bőröm a hasamnál. Talán így, angyali erőnk nélkül csak még fájdalmasabb. Bár nekem az fáj jobban, hogy ebben a "kegyben" pont Dex részesített... Mikor felemeli kezeit csak odalra kapom a fejemet, én ezt látni sem akarom. Inkább ráförmednék, hogy húzzon haza. Nekem nem kell a színjáték a megadom magam mozdulatsorral.
Akarod te még, hogy egy csapat legyünk?-kérdezek rá fájóan, elgyötört arccal. Vajon hiányoztam én neki az évszázad alatt? Tart-e még annyira, mint annak idején amikor engem választott?

Zene: Magányos Angyal
reveal your secrets

Adexael


New York-i edzés; Dex és Asa GilFB0gNew York-i edzés; Dex és Asa 5srNFp1
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
New York-i edzés; Dex és Asa SUjS0aM
The Squad
and
Dumah
☩ Reagok :
157
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Jan. 04, 2021 11:14 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next


The Fire Within

[You must be registered and logged in to see this link.] & Adexael
393 szó •• [You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]

Újból letérdelek mellette és nem gondolkozom rajta sokáig, mielőtt az arcára locsolnék egy adagot saját vizéből, aztán arrébb teszem az üveget. Ugyan képes voltam a hátára dönteni – persze azóta is kellemetlenül bizsereg a tenyerem –, felemelni és eljutni vele a legközelebbi kórházig azonban már teljesen más lenne, és érzem, hogy nem tudnám megcsinálni. Nem tudnám annyi ideig olyan közel tartani…
De nem is kell, mert a napnál is egyértelműbb, hogy nincs komoly baja. A látszat ellenére semmi veszélyes nem történt Asaliah-val.
És mégis megkönnyebbült sóhaj szakad fel odabentről, amint kipattannak a szemei, mintha mégsem lettem volna olyan biztos a dolgomban, mintha mégis féltettem volna őt…
A szavait viszont nem tudom hová tenni, a könnyektől vöröslő tekintetet pedig még annál is nehezebb feldolgoznom, így mozdulatlanul és szinte megrökönyödve figyelem, ahogy hátrálva csúszik tőlem minél messzebb a földön.
Talán csak víz maradt az arcán. De aztán a hangja sem hallatszik olyan határozottnak, a könnyek pedig már korábban is ott voltak, és többek között azt is mondta nemrég, hogy gyűlöl. Az azt jelentené, hogy nem csak tetteti a sírást, és annak amúgy sem lenne értelme, mert nagyon jól tudja, hogy nem hat rám a halandókra jellemző viselkedéssel.
Megköszörülöm a torkomat.
Van ott… valami a… – mutatok bizonytalanul az arca irányába, az enyémen pedig állandósul az értetlen kifejezés. Aztán lassan feltűnik, hogy már az angyalpengét keresi a tekintetével.
Az enyém bőven a hátam mögött van, az övé azonban egészen közel hozzám – ott, ahol a földre esett, mielőtt ő maga is elterült volna a talajon. Létezik, hogy nem is azért mérges rám, amiért korábban, hanem a sérülése miatt lett az előbb olyan vérszomjas?
Oldalra pillantok, mialatt a lehetőségeken gondolkozom. Még a szám szélét is beljebb szívom, kibámulok az ablakon, aztán kifújom a levegőt és vissza Asára meg a közöttünk heverő pengéjére. Éllel magam felé fordítom és lökök rajta egyet, így előtte áll meg a fegyver, markolattal előre és felvételre készen.
Tessék – szólalok meg halkan, amint odaért. Majdnem megölt az előbb. Közel volt, de nem tette meg, és ha akkor nem cselekedett, talán soha nem lenne képes megtenni… És ha nem bízom meg benne most, ha nem bízom meg benne mindenen keresztül, ismét elbukom.
Új tűnik, te nyertél az előbb – próbálom oldani a kettőnk közé beálló feszültséget. Nem ismerem el túlságosan gyakran, ha vesztésre állok, de mindketten tudjuk, hogy legyőzött.
Továbbra is előtte térdelve felemelem a kezeimet. Megadom magam mára.



Ajánlott tartalom
reveal your secrets



Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 4 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett TagjainkFajaink létszáma

Nincs


●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 14 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 14 vendég :: 2 Bots

• Fajaink száma •
Arkangyal
1/1
Leviatán
7/3
Angyal
1
Démon
6
Bukott Angyal
3
Ember
4
Félvér
2
Harcos Angyal
5
Vadász
5
Nephilim
2