Welcome to hell or heaven frpg
- Staff és tagok által keresett karakterek -

 
• Belvárosi piactér •
reveal your secrets

Hell or Heaven


Belvárosi piactér VQSi8OZ
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
1135
☩ Rang :
Staff
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Márc. 16, 2021 1:39 pm
Következő oldal


***
Szabad a játéktér
reveal your secrets

Nieven


Belvárosi piactér Pikkelyke2
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
208
☩ Rang :
7. leviatán
☩ Play by :
India Eisley
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Feb. 23, 2021 12:49 am
Következő oldal


Nyakleveses bratyi
───────────── ────────────
Bosszant, ha nem vesznek rólam tudomást, van némi feltűnési viszketegségem, ez pedig hatványozottan igaz, ha éppen valamelyik testvéremről van szó. Nem várom, hogy a nyakamba vesse magát - ámbár mióta rájöttem, hogy az ölelés nem is akkora hülyeség, mint amennyire évezredekig annak tűnt, azt se bánnám -, de a köszönést alap dolognak tartom. Más esetben még a mágiámmal is képes lennék parádézni egyet, hogy ezzel végre magamra vonjam a figyelmét, de még dolgom van New Yorkban, nem lenne hát túlzottan okos dolog. Helyette pofonnal köszöntöm a neveletlen testvért, de nem a várt hatást kapom. Ez az első alkalom, hogy ilyesmire ragadtatom el magam, mégis személyreszabottabb morcoskodásra számítok.
- Ahhh Alastor, reménytelen vagy, már megint egy embernek kotyvasztasz valamit? - csóválom a fejem, közben lankad a figyelmem, ő pedig visszaszerzi a zacseszt. Bánom is én, legyen nála, ha akarja, én úgyse a főzetei miatt vagyok itt - mint ahogy Asterin tenné -, hanem a személye miatt. Tiszta odaadó testvér vagyok. A kis bolond azt hiszi, itt hagyhat, vagy lerázhat, de ahhoz… nem szabadna leviatánoknak lennünk. Így persze esélye sincs, de nem is érteném, miért tenne ilyet, így játéknak fogom fel a dolgot, s ehhez mért lelkesedéssel lódulok meg utána.
- Artemisz vagyok itt - felelem, amint végre leesik miért kérdezi. Néha olyan vagyok, mint holmi faék, pedig máskor eléggé csavaros a gondolkodásom. Kicsit szégyellem is magam, hogy én meg csakúgy világgá kürtöltem az igazi nevét, amikor ő ilyen finoman érdeklődik az én álnevem iránt. - Te hogy hivatod magad itt? - kérdezek vissza udvariasan, hogy ha ugyan későn, de pótoljam a hiányosságot. - Minek kerülgetjük az árusokat? Kicsit gyorsan mész a nézelődéshez - üt szöget a fejemben a gyanú, hogy éppen meg akarunk lépni valaki elől. Élből el is kezdem tekergetni a fejem, hogy meglássam, ki a gyanús alak. Fogalmam sincs persze, ki lehet az, nem érzek mágiát, legalábbis olyat nem, ami biztosan létformához, és nem valami rúnához tartozna. A nézelődésnek azonban megvan a maga hátránya, ugyanis nem figyelek a tappancsom elé, és megbotlok, kis híján el is taknyolok, de sikeresen belekapaszkodom. Remélem megtart, és nem tanyálunk el mind a ketten, noha az jó lecke lenne, miért is ne rohanjunk fejvesztve. - Hopsz, bocsi - mindenhogy jár a gyenge mentegetőzés. Jobban is figyelhetnék, de a testvéreim mellett mindig hagyom egy kicsit lankadni a figyelmemet. Jelen pillanatban mondjuk nagyon.
- Nem is lehetünk éhesek - követem a bátyám kicsit zavartan. Régebben is élt emberi étkekkel, mégis furcsa, hogy éhséget emleget. - Nos, valami édes dolgot elfogadok - egyezem bele, amikor nyilvánvalóvá válik, hogy tényleg enni akar. Azért amikor megérkezik az étel, nem felejtek el csórni a testvérem krumplijából kóstolóba, de nem úgy tűnik, hogy az elkövetkezendőkben akarni fogok ilyesmit enni.
Az arcom döbbent fintorba torzul, ahogy lassan nyilvánvalóvá válik, hogy ez az egész nem egy ócska vicc része, hanem halálosan komoly. - Jó nagy ütést kaphattál a fejedre… - nagyon dolgozom a kapott információ feldolgozásán, de még nem jártam teljesen sikerrel, mert ez teljesen új perspektívába helyez mindent. Új, és egy kicsit ijesztő perspektívába, ámbár egyenlőre úgy látszik, semmi baj sincs vele. Egészségesnek látszik, a démonok pedig nem suttognak semmiről, ha mégis megtennék, Beleth befolyását felhasználva levadászhatnám azt, aki veszélyt jelenthet a bátyámra nézve. Egyébként sem tűnik éppen elveszettnek, s ha bármire is emlékszik doktori múltjából, úgy az emberek számára is hasznos, eképpen minden bizonnyal tűrhető biztonságban van.
- Na, akkor most kapaszkodj meg, mert felkavaró hírek következnek - nem tudom elfojtani a vigyorom, meg nem is annyira akarom, mert bár a helyzet egy kicsit gyászos, valahol mulattat is. - Eredetileg Nievennek hívnak, bár New Yorkban az Artemiszt használom, és a húgod vagyok, az egyik testvéred - foglalom össze tömören, mit érdemes rólam tudni. Ez az, amit nyugodt szívvel - emberi fogalmakkal -, megoszthatok vele itt, mert a kutya se kapja fel rá a fejét, s ha valaki meghallotta, úgyis gyorsan elfelejti. Várakozóan bámulom, hogy mit reagál erre, merthát az eddigiek alapján a fene se tudja előre.
- Ha rám hallgatsz, akkor nem eszel semmit, csak ha nagyon embernek akarsz tűnni - kicsit közelebb hajolok hozzá, és azért a biztonság kedvéért elcsórok még egy darab krumplit. - Egyébként is, honnan szereztél pénzfélét? Avagy ételjegyet? Dolgozol valamit? - ezúttal én öntöm el kérdésekkel. Jó lenne ezekre választ kapni, hogy az alapvető veszélyekre felhívhassam a figyelmét, ha még esetleg nem értesült volna róla.
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Jan. 15, 2021 1:10 am
Következő oldal


Bocs, de ki vagy te?
Nieven & Alastor
zSNV8NX.gif
Zavaró álmai miatt a piacra indul, kezében egy darabka papírral, amin gyógyfüvek nevei sorakoznak. Főzetként rossz álmait űzik majd el, az ígéret szerint. A füvesasszony standjához érve egy új ismerősével fut össze, aki a közelben lakik. Kissé idegesítő és nagyhangú ugyan, de voltaképpen ártalmatlan figura. Alastor odaadja a vénasszonynak a fecnire firkált listát, nem is kell túl sokat várnia, hogy papírzacskóba csomagolt füveit megkapja. A pajtás hívja fel rá a figyelmét, hogy egy lány kitartóan figyeli őket és az sem állja meg szó nélkül, hogy elég jó bőr a kicsike, és szívesen megmutatná neki a bélyeggyűjteményét is. Alastor tekintete többször átfut kígyóhúgán a felismerés halvány szikrája nélkül, amit Nieven egyértelműen zokon vesz. A negyedik ujjai alig érintik a növényes zacskót és lép el a lány mellett, az üdvözlésképp az arcára simít egy csattanósat. Meglepettségét még csak nem is leplezi. Váratlanul érte a dolog. "Talán ismerjük egymást?" kérdezi bizonytalanul remélve, hogy nem valami unatkozó piaci kötekedővel van dolga. Bár valószínűsíti, hogy már volt szerencséjük egymáshoz, hiszen a lány a nevén szólította őt. Kérdésére csak egy gúnyos megjegyzést kap, valódi választ viszont nem. "Mire kellenek a füvek, mit fogsz készíteni?" kíváncsiskodik Nieven és kihasználva bátyja figyelmetlenségét egy pillanat alatt elcseni tőle a papírzacskót, hogy meglesse a férfi szerzeményeit.
-Gyógyteának való...rossz álmok ellen. - feleli, majd halványan elmosolyodik, mikor az ismeretlen lány beleszippant a tasakba, majd apró fintorra rándulnak össze arcizmai és megállapítja, hogy büdös.
-Igen, elég tömény. - bólint.
-Ha nem haragszol, nekem mennem kell...ezt pedig...visszavenném.... - nyúl a barna zacskóért és egyszeriben kikapja a kíváncsi lány ujjai közül. Mivel egyéb dolga nem akad a piacon, céltalan nézelődéssel pedig nem tölti idejét, kényelmes, elnyújtott léptekkel indul meg. Ám néhány méter után azon kapja magát, hogy a kígyólány vidáman mellé szökken és tartja vele a lépést.  
-Mit is mondtál, mi a neved? - kérdezi, bár jól tudja a kis barna nem mutatkozott be. Alastor kígyózva halad a piacon nem kevés felesleges kanyart téve bizonyosodik meg róla, hogy nem véletlen jön vele a lány. Hamar rájön, hogy a kicsike bizony rátapadt. Megpróbálhatná lerázni, de nincs kedve futkosni senki elől. Másfelől még nem is reggelizett, éhesen pedig még annyira sem szeret sprintelni, mint alapjában véve. Harmadrészt pedig, ha valóban emlékszik rá, találkoztak már a múltban, talán segíthet neki az emlékezésben is.  
A piac sarkán állva a túloldalon átelemben egy gyorsbüfé üzemel. A negyedik már többször ebédelt ott és meglehetősen kedvére való az étel. Így számításba veszi, hogy beiktat egy kései reggelit. A friss sült illata még tízméterekre is jól érződik. Hívja, szinte csalogatja az erre járót, térjen be néhány falatra.
-Éhes vagy? Mert én tudnék enni... - pillant Nieven felé, és ha igenlően felel, akkor egy kajameghívást követően a büfé felé veszik az irányt, majd a büfékocsi melletti teraszon helyet is foglalnak az egyik asztalnál. Ha nem éhes, abban az esetben is a guruló kajálda felé veszik az irányt, de ebben az esetben Alastor csak magának szerez ételt. Sajtos hamburgert és egy nagy adag sültkrumplit rendel ketchuppal, mellé pedig vizet. A menü gyorsan asztalra kerül.
-Elárulod honnan ismersz? Hol találkoztunk? - tudakolja, miközben a szalmakrumpli végét a piros színű szószba mártogatja, majd leharapja a felét. Mielőtt a kislány szóra nyitná a száját, még elmondja előjáróba, hogy amnéziában szenved. Másfél-két évnél korábbra ha fejen állna, sem tud visszaemlékezni. A fivér vallomása valószínűleg meglepetésként éri a húgot, talán el sem hiszi elsőre, vagy szimplán csak ugratásnak véli, de gyorsan rájöhet, hogy ezúttal szó sincs itt semmiféle viccről.

zene: nincs || üzenet: @Nieven ||
reveal your secrets

Nieven


Belvárosi piactér Pikkelyke2
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
208
☩ Rang :
7. leviatán
☩ Play by :
India Eisley
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Jan. 12, 2021 6:51 am
Következő oldal


Nyakleveses bratyi
───────────── ────────────
Furcsa. Nem tudnám pontosan megmondani, mit várok, de bizonyosan nem ezt. Semmi reakció. Azt nem várom, hogy a nyakamba ugorjon, ölelgessen, csak engem bámuljon - tudom is én, mi mindent szoktak csinálni még ilyenkor az emberek -, de egy kósza pillantást, egy futólagos intést, vagy valamit, ami jelzi, hogy észrevett… azt hiányolom. Közben rájövök, hogy túlzottan erőteljesen bámulom, már most gyanakvó pillantások pihennek rajtam, a sok kis nyomorult emberke már várja a műsort, amire pillantásom tüzéből következtetnek. Hiszen szemöldököm minden fél perccel közelebb csúszik egymáshoz, arcomon az eddigi boldog mosolyt lassan bosszúság váltja fel. Nekidőlök a falnak, finomítva, könnyítve a testem merevségén, hogy nyugalmat, szenvtelenséget sugározhassak, tekintetem pedig nehezen, de leemelem a bátyámról, s inkább az öregasszonyt kezdem figyelni, aki minden bizonnyal Alastor kívánságlistáját állítja össze. Innen esélytelen vagyok megállapítani, miket szerez be a férfi, ennyire nem pontos a növényismeretem, innen minden száraz, vagy éppen friss gaznak tűnik. Természetes élőhelyükön fellelem az értékes füveket, de egy pulton közel kellene hajolnom hozzájuk, alapos tanulmányozásnak alávetve őket, hogy megmondhassam, mi, micsoda.
Végre befejezi ténykedését az asszonyság, így megindulok Alastor felé, hogy hamár eddig tök vak volt és mágiát se használt, hát most ellejtek előtte, így kényszerítve rá, hogy észrevegyen. Remélem azért nem csukott szemmel járkál… Szorgalmasan keresem a tekintetét, talán hajlandó is rám nézni, de reakció, na az továbbra sincs, ezt pedig a lehető legkevésbé veszem jónéven. Az utóbbi időben hirtelen, váratlanul kerítenek a hatalmukba a kiszámíthatatlan, szélsőséges emberi érzelmek, s most eszembe sincs lekorlátozni a belém kóstoló haragot. És lám, ez végre célt ér, hiszen osztatlan fürödhetek fivérem figyelmében. Tiltakozik is heves bánásmódom iránt a neveletlen kígyó, de ez most a legkevésbé sem érdekel. Kérdésére felszökken a szemöldököm, de nem zökkenthet ki ezzel az ócska színjátékkal.
- Háhá, milyen vicces - jegyzem meg szarkasztikusan. Vitatja, hogy ismerjük egymást. Nem rémlett, hogy ennyire üres lenne a tekintete, de könnyen megeshet, hogy csak elszoktam az átlagos leviatán tekintettől, hiszen Athan is mesterien csempészi be szemeibe mindazt, amit mi nem érezhetünk, de az embereknek még a tekintetébe is kiül. - Mire kellenek a füvek, mit fogsz készíteni? - fordítom tekintetem a tasak irányába, s ha nem vigyáz rá eléggé, hát ki is kapom a kezei közül. Hamár ő poénosra vette a figurát, úgy dukál, ha én is megteszem. Egyébként se aggódom, mert a növények nem tudnak felrobbanni, mint bizonyos főzetei, ha azokról lenne szó, tartanám a távolságot. Ha az én kezemben van, úgy könnyebb a dolgom, de ha az övében, akkor sem jövök zavarba, valahogy megszaglászom a csomag tartalmát. Elfintorodom. - Te, ez nagyon büdös! - ugyan hivatalosan semmi sem rossz, vagy jó szagú a számomra - ámbár van, aminek kedvelem az illatát -, de pontos ismeretekkel rendelkezem arról, mi túlzottan szagos az emberek számára. Amennyiben megindul valamerre - nem csak bámul, mint bolond tehén az anyját, esetünkben zavarodott leviatán a húgát -, úgy könnyed szökdeléssel szegődök mellé, neki is nyilvánvaló lehet ebből kifolyólag: bizony nem szabadul meg tőlem sem egyhamar, sem egykönnyen.
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Dec. 14, 2020 10:01 am
Következő oldal


Bocs, de ki vagy te?
Nieven & Alastor
zSNV8NX.gif
Egy darabka papírral a kezében indul meg a piactéren lévő fűszeres bódéja felé. A fecnin éktelen ocsmány írás díszeleg, ember legyen a talpán, aki képes azt kiolvasni. Egy ideje különös álmok gyötrik, amikből verejtékezve riad fel. Minden éjjel ugyanaz a képsor kísérti. Eleinte nem foglalkozott vele, de egyre bizarrabb rémképek zavarják fel békés szendergéséből. Most már szükségét érzi tenni ellene valamit. Talán az a gyógyfőzet majd segít. Ha ez még nem volna elég, újabban határozottan az az érzése, hogy szemmel tartják őt. Most a stand előtt állva újra rátör egy nyomasztó és egyben megmagyarázhatatlan érzés, amit nem tudna annál pontosabban leírni, minthogy úgy érzi folyton figyelik. Erről még Asaliah-nak sem beszélt, mert tartott tőle, hogy a nő bolondnak nézné vagy kezdődő elmebajra gyanakodna. Már ő is kezdi néha azt gondolni, hogy valami üldözési mánia kezd eluralkodni rajta. A kényelmetlen gondolatait elhessegetve újra a papírosra veti figyelmét, majd egy mély levegőt véve nyújtja át a füves nőnek.
-Ezekre lenne szükségem. - fűzi hozzá miközben a fecni kicsusszan ujjai közül. Az öreglány hangosan hümmög és hosszasan a listát szemléli.
-Rendben fiam. Máris összekészítem neked. - feleli kisvártatva egyértelmű jelét adva annak, hogy képes volt kiolvasni a rá vetett firkálmányt és ráadásul minden szagos gaz készleten van. Míg várakozik egy ismerős arc tűnik fel mellette, nem túl finoman a jobb vállára csak üdvözlésképpen. Egy látszólag hozzá korban közelálló férfi, aki ugyanabban a háztömbben lakik, mint az angyalnő. Ő is ellátmányért ugrott ki a piacra, ugyanúgy a gazos asszonysághoz, mint Alastor, ám vele szemben a gyerek valami erősebb keverékért, amitől még ülve is repülni lehet.
A leviatán figyelme elvonódik és nem veszi észre az őt lelkesen figyelő kigyólányt. A mellette álló fickó viszont annál inkább felfigyel a fiatal lányra. Füttyent is egyet, tetszésének jelét adva.
-Azt a betyár mindent, oda nézd micsoda csaj. Elég jó bőr, nem? Vinném egy körre. - jegyzi meg élveteg vigyorral, majd ismét belecsap Alastor vállába. Jó bőr??? Nem igazán érti, hogy ez mit akar jelenteni.
-Ja. Ja. Az. "Jó bőr." - helyesel az elhangzott szavakra.
-Fiam, itt a keverék! - szólítja meg a vénasszony és felé nyújt egy barna zacskót, amiért cserébe csörgő fémkorongokkal fizet. Míg a panelpajtás leadja a rendelést, a lány közben fivére mellé ér és elég mérgesnek tűnik. Alastort meglepetésként éri, mikor a kislány a nevén szólítja, de az még inkább, hogy egy pillanattal később egy istenes taslit is leken neki arca bal felén.
-Héééééé. - mordul fel és tekintetét azonnal Nievenre kapja. Ennek a lánynak meg mi baja? Dörzsöli meg a tenyerével a csapás helyét.
-Talán ismerjük egymást? - kérdez vissza értetlen arcot vágva. Ha a kigyólány a bátyja szemébe néz, láthatja, hogy nem csillan meg benne a felismerés.

zene: nincs || üzenet: @Nieven ||
reveal your secrets

Nieven


Belvárosi piactér Pikkelyke2
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
208
☩ Rang :
7. leviatán
☩ Play by :
India Eisley
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Dec. 04, 2020 2:26 am
Következő oldal


Nyakleveses bratyi
───────────── ────────────
Az elmúlt hetek még az eddigieknél is gyorsabban teltek. Rengeteget edzettünk Belethtel, s végre, hosszú idő óta először úgy éreztem, hogy haladok is valamerre az erőm kontrolálásában. Az utolsó, aki tanítani próbált bármire, amihez köze volt a mágiámnak, az az anyám volt. Rossz szájízzel gondoltam vissza azokra az időkre, talán pont ennek köszönhető, hogy sosem voltam igazán jó a koordinálásában. A testvéreim meg valamiért készpénznek vették, hogy tudom használni, amikor kell. Esetleg nem akartak még ők is piszkálni, meg stresszelni vele. Ki tudja? Mindenesetre furcsa volt valakivel tényleg nekifeküdni ennek az egésznek. A kezdetekben még voltak súrlódások kettőnk között, de aztán úgy tűnt, Beleth is enged a görcsösségéből. Inkább nem kérdeztem meg, hogy ennek az-e az oka, hogy kevésbé kételkedik bennem, avagy jobban megbízik bennem, talán eddigi gyanúit tette félre, mindenesetre kezdett tényleg szórakozás jellege lenni ezeknek az alkalmaknak. Legalábbis számomra mindenképpen.
Az eredménnyel pedig kimondottan elégedett voltam, csomó új dolgot tanultam, és talán még sosem tudtam ennyire, mit művelek a mágiámmal. Caránál is egyre jobban belemerültem az üzlet rejtelmeibe, s kíváncsiságomnak, na meg persze lelketlenségemnek köszönhetően remek munkaerővé nőttem ki magam. Athan is jól halad a kiképzésével. Valahol mókásnak is tartom, hogy mindketten a hiányosságainkat pótoljuk, s akár a másiktól is kérhetnénk segítséget, mégis mástól fogadtuk el. De nem bántam meg eme döntésem, a legkevésbé sem.
A mai dolgaim végére értem, eltávot kértem Carától pár napra, s Athan is hasonlóképpen tett a vadászoknál. Végre meglett a könyvdarab pontos helye. Ezer éve - legalábbis nagyon úgy tűnt - kutattam utána, és borzasztóan elégedett voltam, hogy végre felleltem. Körül néztem mindenhol, ahol eszembe jutott, nemcsak ott, amire Amara homályosan utalt. Sok információra volt szükségem az új világról, így az elfoglaltságomat korántsem mondanám feleslegesnek, csupán borzasztóan hosszúnak. Ám ennek most vége, holnap elmegyünk az első darabért. Ketten, illetve Athlant is magunkkal viszem. Nem biztos, hogy az év ötlete, de az ereje kimondottan jól jöhet nekünk. Manapság kimondottan ritka a profi szinten lévő független démon.
Carától tartok hazafelé, amikor hirtelen megérzem. Rögtön felvillanyozódom. Alastor a közelben van! Azonnal elindulok felé. Talán három leviatán megy majd? A praktikus oldaláról fogom meg természetesen a dolgot, de ígyis eszméletlen lelkes vagyok. Csendben sétálok az utcán, de tekintetemmel folyamatosan a bátyámat keresem. Amint meglátom, tekintetem meg is állapodik rajta, s nem engedi. Mégse nyikannok. Örülök, hogy látom, rég nem látott vonásait fürkészem. Ő azonban nem emeli rám a tekintetét, így a felismerés csillanása is elmarad a szemeimben. Nem üdvözöl, nem reagál. Mi ez, valami új démonszokás?! Sose találkoztam vele, de ki tudja, Alastor mindig is rajongott értük… máskor nem érdekelt túlzottan, most azonban hirtelen kap el a pulykaméreg.
- Alastor! - csattanok fel, amint ellép mellettem. Megpördülve a tengelyem körül, nyitott tenyérrel kenek le neki egyet. Látatlanban is tudom mekkora, s hogy helyezkedik el az arca, hogyan mozdul, hogyan görnyed. Kellően sok időt töltöttünk együtt, hogy mindezek bevésődjenek róla. És neki is rólam, minden bizonnyal. Miért nem ismer hát fel?
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Okt. 24, 2020 9:29 pm
Következő oldal


Bocs, de ki vagy te?
Nieven & Alastor
zSNV8NX.gif
New York egyik parkjába vetette ki a láda nagyjából öt évszázad ládarabság után. Nem emlékezett másra csak a nevére. Bár nem tudta, hogy kicsoda vagy honnan jött, az viszont hamar világossá vált, hogy aligha lehet ember. Már az elején voltak árulkodó jelei, hogy több van benne, mint egy átlag földi halandóban. Természetfeletti erőket birtokol. Ahogy teltek a hónapok úgy tapasztalta ki különleges tudását, de így is csak adottságainak egy részére derült fény. Biztos volt benne, hogy alvilági felmenőkkel rendelkezik, mégsem volt teljesen démon. Volt egy része a kirakósnak, ami még hiányzott, hogy valódi választ kapjon kérdéseire. Elfeledett múltjából viszont csak néhány emléktöredék tért vissza. Az egyik egy rémkép, ami újabban álmaiban kísérti. Egy női alak tűnik fel benne, aki minden alkalommal egyre rongyoltabb külsővel jelenik meg. A kép zavaros, sötét és egyre véresebb jelenetek játszódnak le. A loncos hajú, viselt ruhás nő rothadó mosolyt villant felé, nevén szólítja és barátságosan üdvözli, akár egy régi ismerőst, majd retkes, elfeketedett ujjvégeivel, hajánál fogva marokra szorít egy lenyesett férfi fejet. Mozdulatát tébolyult nevetés kíséri, miközben egész lényéből árad a sötét mágia. Egészen biztos, hogy ez a nőszemély, bárki is legyen, nem ép elméjű.
Alastor zaklatottan ül fel a paplan között, halántékán gyöngyözik a verejték és kapkodva szedi a levegőt. Egy újabb rémálom zavarta fel pihenéséből. Egy mély sóhaj szakad fel belőle, miközben arcát tenyereibe temeti, ujjaival homloka két oldalát dörzsölve próbálja megfejteni mit akar jelenteni ez a visszatérő álom. Ám mint oly sokszor, most sem jut közelebb a megoldáshoz. Visszadőlve a párnák közé éberen várja, míg kivilágosodik. Mire a nap első sugarai bevilágítanak szobája ablakán, ő már a reggeli kávéjával az erkélyen üldögél. Valamivel később felmarkolva a konyhai szemeteszsákot elindul lefelé. A tömb mögötti konténerhez igyekszik, mikor út közben összetalálkozik az egyik idős szomszéddal, aki egy papírost nyom a kezében.
-Ahogy ígértem, itt a recept. Ez majd segít. - kacsint rá az öreglány és tovább is sétál pórázon vezetett hónaljkutyájával. Alastor szétnyitja a papírdarabot, amin egy álmatlanság elleni gyógytea összetevői szerepelnek. Talán a rémálmain is segít. Miután a szemét a fém tárolóban landol a piac felé veszi az irányt, hogy egy röpke látogatást tegyen a füvesasszonynál, akinél beszerezheti altató löttyhöz szükséges alapanyagokat. Már a gazos nő standja közelében jár, mikor újból egy fura, megmagyarázhatatlan érzés tör rá. Ezúttal erősebben, mint ahogy alapjába véve szokott. Bár Alastor nem tudja, de egyik kígyótesója jelenlétét érzi, aki a közelben tartózkodik.

zene: nincs || üzenet: @Nieven ||
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Okt. 24, 2020 6:07 pm
Következő oldal


. . .

Belvárosi piactér Depositphotos_81987242-stock-photo-kampala-uganda
Ajánlott tartalom
reveal your secrets



Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt
Következő oldal


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett TagjainkFajaink létszáma

Nincs


●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 9 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 9 vendég :: 2 Bots

• Fajaink száma •
Arkangyal
1/1
Leviatán
7/3
Angyal
1
Démon
6
Bukott Angyal
3
Ember
4
Félvér
2
Harcos Angyal
5
Vadász
5
Nephilim
2