Omnen dimittite
spem, o vos intrantes!
Staff, és tagok által keresett karakterek

 
• High Line Park •
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Asaliah


High Line Park - Page 7 VeZBn48
High Line Park - Page 7 1608b68d9c8b83cc118119493142

☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
110
☩ Rang :
Ex-katona
☩ Play by :
Kate Beckinsale
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Nov. 07, 2020 9:27 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next



Alastor & Asaliah


N
os tehát, amikor azt hiszed, hogy lehet még lejjebb, akkor indulsz meg hegynek fölfelé. Engem egyetlen ilyen dolog is teljesen felvillanyoz. Pláne miután elkóborolt vendégem, igazán lengén ér vissza hozzám s története után sem nézem flúgosnak, pontosan azért, amiket már megéltem. Bár minden bizonnyal Alastor egy még magasabb szint, még nekem is. Mikor felfedem előtte a korom valóban elcsodálkozik, egy vállvonással jelzem, hogy felén ez egy teljesen átlagos életkor. A következtetéses bókon elpirulok, de épp csak észrevehetően, nem sokkal később mindketten a kanapéra telepszünk, még váltunk pár szót, ám a fiút hamar magához szólítja álomország, nem is gondolkozom sokat, a nagy pléddel mellé kucorodok végül vállára hajtva a fejemet, engem is elér az álmosság. Szemeimet lehunyva hamar elnyel a sötétség. Csak hamar ismét a konyhában találom magam, újra a gáztűzhely előtt, a serpenyővel a kezemben amiben már ott van a szalonna és a hagyma is. Az ablakon kitekintve már egészen besötétedett az ég is. Csupán a késztetés van meg, hogy nekem okvetlenül késen kell lennem a vacsorával, de a miértet nem tudom felidézni. Ekkor kopogtatnak és én az ajtó felé lépek, mindent ott hagyva ahol van. Amint kinyitom az ajtót egy csokor virággal találom szemben magam, a színáradat mögött pedig Alastort vélem felfedezni. Ártatlan, szűzies csókra hajol hozzám miközben átfonja karjaival a derekamat, én pedig viszonzom ajka érintését. Helyezkedek a kanapén egy keveset és kezem Kóbor Kandúrom mellkasára vándorol. A csók közben lépünk beljebb a lakásba, a férfi egy laza láblendítéssel teszi az ajtót a helyére, mely élesen kattan ahogy a zárnyelv rögzíti a fát a helyén. Bele mosolygok a csókba és talán annyi időre szakadok el a férfitől, míg leteszem az átvett csokrot, aztán ismét teljes figyelmem követeli. Ajkaink tánca egyre hevesebb lesz, a következő pillanatban pedig már hanyatt fekszem a kanapén izmos karjai között.
-Alastor...-nyögöm halkan még kábán az álomtól, lassan nyílik ki a szemem és próbálom bemérni, hogy mi is történt az este.
-Csak álmodtam...-veszek mély lélegzetet, mikor észre veszem, hogy vállamig fel van húzva a pokróc, és már csak én fekszem a kanapén. Hirtelen ülök fel, mint akit megcsípett egy méh. Már megint hová lett? Idegesen tekintek körbe, nagy mozgást nem igen hallok elsőre, így felállok és rögtön ami először szembetűnik az az asztalon hagyott kupi. Felmorranok és felkapom a tányérokat, poharakat, majd a konyhába masírozok, eközben hallom meg a fürdőből a motozást. A konyhapultra teszek mindent a kezeimből, majd visszafelé indulok. Az ajtó résnyire nyitva hagyva, bennem pedig felerősödik a kíváncsiság, így rossz kislányként befelé leselkedek a résen.
-Alastor... Alastor itt vagy?-kopogok be finoman és mivel láttam a drágán, hogy ruha van rajta, így picit beljebb lököm az ajtót. Ha esetleg a hangomra megfordulna, az első amit észreveszek az az előtűnt markáns arca, elképedve állok meg a küszöbön és hitetlenkedve pislogok a férfire.
-Nahát... Wao...-nem találom a szavakat, mintha egy teljesen új ember állna előttem.
-Tényleg te vagy az?-kérdezek rá és átszelem a köztünk lévő távot, egyszerűen muszáj, hogy megérintsem. Ha nem húzódik el, mindkét tenyerem arca két oldalára simítom, puhán és finoman tartva ujjaim közt. Tekintetét vizslatva hajolok hozzá közelebb, míg ajkaink össze nem érnek. Egy szende szájra puszi, annak reményében, hogy csupán álmomban volt olyan puha az ajka. De a meglepetés áramütés szerűen ér, mert Alastor szája valóban olyan olyan puha.
-Olyan, mint álmomban.-sóhajtok fel ábrándozva, ahogy elhúzódok tőle, aztán tekintetem végig vezetem a helységen, haj és arc szőrzet mindenhol.
-Segítek rendbe tenni a fürdőt, aztán egy kicsit el is foglalnám ha már végeztél. Igazán megnyerő külsőd lett. Miért döntöttél a fazonigazítás mellett?-igyekszem kissé eltekinteni az előbbi felett, majd elindulok a seprűért és a lapátért, ami szerencsére nincs is olyan messze. Az ajtó mögé van betámasztva, így bárki megtalálhatja. Ezzel lépek vissza a mosdókagylóhoz és módszeresen söpröm le a fehér kerámiát. Majd pedig a seprűt veszem kezeim közé, hogy hamar meglegyek.
-Mit mondasz, mi legyen a reggeli?-pillantok rá a vállam felett, végül egy zavart mosolyra is felruházom az arcomat.

Zene: Mennyország tourist
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Alastor


High Line Park - Page 7 518CEA17B477FF24D0DDE066BCA881256275867F
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
High Line Park - Page 7 52389783a1d03316aa4285860f64080c9cd82fcf
>> Aisha <<
☩ Reagok :
75
☩ Rang :
4th
☩ Play by :
Milo Ventimiglia
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Nov. 06, 2020 12:15 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next


Újra a ládán kívül
Asaliah & Alastor
zSNV8NX.gif
Alig telik el néhány óra, hogy a parkból összeszedték, mint egy kóbor állatot, temérdek új információval lesz gazdagabb. A lány szavai kavarognak a fejében. Angyal, démon, fekete vér, angyalpenge. Csupa olyan ismeret, aminek korábban birtokában volt, de rejtélyes módon kiesett fejéből. Ötlete sincs hol járhat korban, de mivel kizárták emberségét azt gyanítja, megjelenése nem áll összhangban megélt éveivel. Asaliah szavai pedig csak erősítik benne ezt a gondolatot.
-Hétezerötszáz? - csodálkozik el a kimondott szám hallatán és talán egy pillanatra még a szája is tátva marad.
-Akkor az angyalokon nem fog az idő. - vonja le a következtetést, miközben a lány fiatalos külsejét figyeli. A vacsora után vendéglátója rendpakolásba kezd, majd egy perccel később már a heverőn ül borral a kezében. Alastor csatlakozik mellé, majd fejét a kanapé támlájának támasztva, észrevétlenül nyomja el az álom.
Tudatalattijában egy fakó fényű helyen jár, ha emlékezne a ládában töltött időkre, talán ahhoz hasonlítaná a fényvilágot. De ez a hely mégis más lenne, mint az, ahol ötszáz esztendőt rostokolt. Itt állandó éjszaka van. A kietlen, sivár táj helyett mindent zöld borít, de hiába az életteli teli környezet, cseppet sem tűnik barátságosabbnak, mint a kiszáradt pusztaság. Hűvös szél járja az erdő mélyét és síron túli hangokat hoz magával. Kiáltásokat, sikoltásokat, emberi és állati neszeket. Rossz érzés környékezi, mikor hirtelen rezzen az egyik bokor. Ez nem a jeges erdei fuvallat műve. Egy nő lép elő a cserjésből mezítlábasan. Átlátszó könnyed pamut fedi tökéletesnek látszó testét, amolyan hálóingféle. Hosszú tejszőke haja van és égszínkék átható tekintete. Egész lényéből árad a fény és a tisztaság. Mintha egy angyal szállt volna le az égből. Szája beszédre nyílik, ajkai szavakat formálnak szinte hangtalanul, ismeretlen nyelven. Alastor nem érti őket. Utána szólna, a kezével felé is nyúl, de a szőkeség nyomtalanul tűnik el.
Lassan kinyitja a szemét, még a heverőn ül, ahol előző este. Testhelyzete alig változott az eltelt, alvással töltött órák alatt. Odakint még sötét van, de a nap első erőtlen sugarai már látszódnak az ablak felől. Óvatosan mozdul, mikor felfedezi, hogy az angyalnőt a vállának dőlve érte az álom. Nem akarja felkelteni. Csendesen bújik ki mellőle és fekteti el a lányt a kanapén, válláig betakarja, majd az ablakhoz lép, melynek üvegében meglátja halvány tükörmását. Egy pillanattal később már a fürdő falára szegezett tükörben vizslatja magát, kócos madárfészekszerű haját és majdnem kulcscsontjáig lógó, dús szakállát. Valami azt súgja neki, nem ilyen külső nézett vissza rá régen. Ezért arra a gyors elhatározásra jut, hogy megszabadul csavargóhatású kinézetétől. Az egyik fiókban talál egy ollót, egy másikban pedig egy pengét. Fél óra alatt sikerül csupasszá varázsolnia az arcát és rövidebbre nyírnia a haját.

zene: nincs || üzenet: nincs ||
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Asaliah


High Line Park - Page 7 VeZBn48
High Line Park - Page 7 1608b68d9c8b83cc118119493142

☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
110
☩ Rang :
Ex-katona
☩ Play by :
Kate Beckinsale
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Nov. 06, 2020 6:37 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next



Alastor & Asaliah


E
gyre jobban érdekel a férfi, szeretném minden kérdését megválaszolni, legalábbis amiket meg tudok, így mesélek neki az angyalokról a démonokról és a félvérekről is. Arra is válasszal szolgálok, hogy manapság igazán nehéz felismerni ezeket a lényeket. Bár a démonokhoz tudok egy apró támpontot is adni. Végül gondolok egyet és felhozva a karját díszítő pikkelyes zöld foltot, kapcsolom hozzá a saját egyedi billogomat, ami szárnyaim egykori helye. Felállva és hátat fordítva húzom fel a felsőmet, hogy szemügyre vehesse, abban sem gátolom meg, hogy bőrömhöz hozzá érjen. Bár bennem van az inger, hogy inkább elhúzódnék előle, mégsem teszem, csendben tűröm hogy ujjbegyei bejárják a heget, elmesélem azt is, hogy miért volt ez a végső ítélet, ám hogy szárnyaimat visszakaphatom-e, arra nem tudok pontos választ adni. Újabb kérdést kapok ezzel kapcsolatban, de teljesen megértem, valóban be kellett volna, hogy gyógyuljon már a hátam, teljesen.
-Az angyalok saját fegyvere okoz ilyen maradandó heget. Az angyalpenge érintése pokolian fáj.-pillantok szemeibe s saját íriszeimben, ha nagyon figyel, a régi fájdalmat láthatja. Végül én is kérdezek tőle, az érdekel, hogy rajta esetleg található-e még olyan különös folt, mint a karján, vagy csupán az az egy van. A válasz nem várat sokáig, Alastor készségesen árulja el, hogy nem csupán azon az egy helyen látható rajta pikkelyes bőrfelület.
-Nahát!-őszinte csodálkozás csendül a hangomban ahogy hátat fordítva felhúzza a pólót és meglátom a hosszanti bőrelváltozást a gerincénél. Szívesen futtatnám végig rajta ujjaimat, de nem leszek pofátlan. Most csupán szemeimmel vizslatom Őt.
-Egy igazi csodabogár vagy Alastor.-mosolyodok el, majd tűnődve pislogok magam elé egy darabig.
-Nos, ha ember öltőben nézzük, bár szerintem ez butaság mert a halandó létet kizártuk, de ha abban kellene megsaccolni, maximum harmincnyolc éves lehetsz. Oké a szakáll rád dobja a pluszt, de sacc per kb, annyi is lehetnél. Rólam sem mondanád meg, hogy túl vagyok a hétezredik évemen, nem igaz?-kacsintok rá, majd finoman megérintem szakálla alatt az arcát.
-Pontosabban hétezerötszáz éves volnék.-árulom el suttogva, végül vissza veszem a felsőmet és kicsit összébb rendezem az asztalon a holmikat, majd borospoharammal együtt a kanapéra telepszem. Nem sokkal később Alastor is csatlakozik hozzám, csendesen figyelem míg megtalálja számára a kényelmes pozitúrát, majd feltett kérdésemre is feleletet ad. Csendben hallgatom és kicsit meg is sajnálom Őt, hogy így járt. Kib@szott vele az élet és még csak iránymutatást sem adott.
-Hát... Akkor majd sok dolgot csinálunk, hátha valami beindítja a memóriádat. Nem lesz baj!-szinte ígéretként hangoznak szavaim, az viszont jó dolog ha némely dolgot úgy érzékel, nem újdonság számára. Kérdését hallva mély sóhaj szánt végig tüdőmön, előre dőlve az asztalra teszem a poharam, majd rá emelem a tekintetem, hogy válaszolhassak, ám a férfi feje már háttámlának feszül, kezei épp ekkor pottyannak teste mellé. Elmosolyodva ingatom a fejem. Szegény fiú... Vajon mennyi megpróbáltatáson ment keresztül? Oldalra nyúlok és a karfáról elveszem a nagyobb pokrócot, nem gondolkozom sokat, a férfi mellé húzódok és széthajtva a polártakarót terítem magunkra.
-Megígérem neked Alastor, az emlékeidet hiánytalanul vissza fogod kapni.-suttogom neki, bár nyilván már rég nem hall a külvilágból semmit. Egy apró puszit nyomok arca szőrtelen felére, majd gondolataimba mélyedve hajtom fejemet a vállára. Észrevétlenül ér az álom vendégem mellett, holott még egy csomó dolgom lett volna.

Zene: Mennyország tourist
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Alastor


High Line Park - Page 7 518CEA17B477FF24D0DDE066BCA881256275867F
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
High Line Park - Page 7 52389783a1d03316aa4285860f64080c9cd82fcf
>> Aisha <<
☩ Reagok :
75
☩ Rang :
4th
☩ Play by :
Milo Ventimiglia
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Nov. 05, 2020 9:11 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next


Újra a ládán kívül
Asaliah & Alastor
zSNV8NX.gif
Ahogy sejteni véli, a felismerés nem megy ránézésre. Ezt nem feltétlen tartja rossz dolognak. Viszont most jól jönne, ha valaki vetne rá egy pillantást és megmondaná miféle szerzet. Érik benne a gondolat, hogy saját maga deríti majd ki. "Ha összetűzésbe kerülsz eggyel...vérének fekete színe árulkodó....démonnal van dolgod." Jegyzi meg a lány szavait, majd amikor Asaliah felkel ültéből és hátat fordít a leviatánnak, hogy felsőjét feljebb húzva megmutassa szárnyai helyén díszelgő hosszanti hegeit, Alastor is maga mögött hagyja az asztalt és a nő mögé lép, hogy közelebbről szemlélhesse meg büntetése nyomait. Az angyalnő megengedi neki, hogy ujjaival érintse. Finoman, ártó szándék nélkül érnek ujjbegyei a lány bőréhez és haladnak végig a seb mentén. Közben érdeklődve kérdezi, mi volt szárnyai elvesztésének oka, amit Asaliah meg is oszt vele. Abban már nem teljesen biztos, hogy visszakaphatja e azt, amitől megfosztották, a kérdés némi utánajárást igényel.
-Engedj meg még egy kérdést. Mi okozott rajtad ilyen sebet? Sok idő telt el, ennek már be kellett volna gyógyulnia. - ejti le a kezét maga mellé. Ötletei nincsenek rá, mégis úgy hiszi, különleges eszköz az, aminek nyoma soha be nem gyógyuló sebet ejt a testen.
Asaliaht karját csúfító halvány zöldes pikkelyei érdeklik és az, található-e még ilyen valahol a testén. Nem lepődik meg az angyalnő kíváncsiságán. Valóban különleges ismertetőjegy, már ha így tekintünk foltjaira.
-Az alkaromon kívül még a lábszáramon...a gerincem mentén és a bordáimon. - feleli, majd hátat fordít a nőnek és hátul nyakáig felhúzza felsőjét, hogy Asaliah szemügyre vehesse a háta közepén végigfutó pikkelyszerű bőrelváltozást, ami oldala azon részén is észrevehető, ahol bordái húzódnak.
-A korom...ezt megtippelni sem tudnám. - vallja be őszintén. Egy szakáll takarta mosoly fut át az arcán, épp csak érzékelni vonásai változását, mikor azt mondja "szeretnék többet tudni rólad". Ezzel Alastor sincs másképp. Már annak is örülne, ha néhány emléket vissza tudna csalni a múltjából. Bárki lehet, bármi lehet. Legalább annyi esélye van rá hogy jó legyen, mint hogy rossz. Asaliah felé emeli a kezét és belesimít dús arcszőrzetébe, kérdésére csak egy fejrázással felel. A nő visszaveszi felsőjét, elpakol kicsit az asztalról, majd vörös itallal teli poharával az ülőalkalmatosságra heveredik. Alastor csatlakozik hozzá, törökülésbe húzza fel lábait és próbál egy kényelmesebb pozíciót felvenni. Percekig fészkelődik, míg úgy érzi, jól ül a bútorzaton.
-Semmi konkrétra. Inkább csak benyomásaim vannak. - feleli meg az előbbit. Pedig próbál felidézni
-Például a vacsora vagy a bor...biztos vagyok benne, hogy már ettem, ittam ilyesmit. - magyarázza, de hogy hol, mikor vagy kivel - erről nincsenek emlékei.
-Lehet, hogy soha nem fogok emlékezni semmire? - dönti hátra a fejét a kanapé háttámlájának és hangzik el mondata félig kérdésként, félig kijelentésként. Nehéznek érzi a fejét, a szemhéjait, elfáradt a hosszúra nyúlt nap után. Lehunyja a szemét egy másodpercre, miközben vesz egy mélyebb lélegzetet, kezeit lazán huppannak mellett. Ha Asaliah választ próbálna adni kérdésére, azon kapja magát, hogy a férfi elaludt mellette a heverőn ülve.

zene: nincs || üzenet: nincs ||
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Asaliah


High Line Park - Page 7 VeZBn48
High Line Park - Page 7 1608b68d9c8b83cc118119493142

☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
110
☩ Rang :
Ex-katona
☩ Play by :
Kate Beckinsale
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Nov. 04, 2020 9:18 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next



Alastor & Asaliah


S
osem gondoltam volna, hogy egyszer majd ilyen mélyre hatóan kell beszélnem valakivel arról, hogy kik élnek most a földön az emberek között. Talán teremtésem óta nem foglalkoztam ennyit a létező fajokkal, mint amikor megtanultam. Most mégis elmém mélyére ásva osztom meg tudásomat Alastorral, remélve, kellő válasszal szolgálok kérdéseire. Az angyalokat még külön csoportokba is sorolom, nem vagyok rest a bukottakat is ide venni végül. A férfi szavaira bólintok először.
-Igen, különös lények.-értek végül vele egyet szóban is. Ám ezt követő kérdésére finoman rándul a vállam felfelé.
-Az angyal társainkat ismerjük, akit arcról felismerek régről róla tudom hogy micsoda. Ám akit nem ismerek mert esetleg új angyal lehet, vele gondban lennék. A démonokat sem ismerem fel így emberi alakjukban, tökéletes külső borítást kaptak a pokol urától. Bár... Ha összetűzésbe kerülsz egyel és sikerül úgy megsebezned hogy vérét vedd... Nos, vérének fekete színe elég árulkodó, hogy démonnal van dolgod.-fejezek be ismét egy hosszasabb választ. Nekilátok falatozni én is, de vendégem kérdése ismét elszakadok a tányéromtól, felelek neki arra, hogy miért is segítek neki. Nyíltan kimondom amit száz évre olyan mélyen elnyomtam magamban. Azért vettem pártfogásomba, mert lényem minden porcikája azért kiáltott, hogy tegyem azt amiért Isten teremtett. Cselekedjek jót és legalább egy kicsit érezzem annak magam aki egykor lehettem. A kis összefoglalóm után Alastor hamar levonja a következtetést, s bár fáj az ajkai közül elhangzott mondat, lehunyt szemmel bólintok. Az vagyok! Ezután elárulom számára, hogy nem csupán ő visel magán különös jegyeket, hanem én is. Felállva az asztaltól fordítok neki hátat, hogy felsőmet levéve mutassam meg a heget a lapockáim közelében. Hallom amint a férfi felkel és mögém sétál, de nem fordulok hátra, teljes nyugalommal állok előtte, míg hátamat szemléli addig sem ötlik fel bennem a gondolat, hogy bánthatna, pedig biztosan kihasználná az alkalmat ha olyan lenne. Kellemes hangja hirtelen éri el fülemet a szótlan hosszú pillanatok után, egy másodpercre talán meg is rezzenek, hiába tudtam hogy mögöttem van, így még közelebb érzem magamhoz, mint gondoltam.
-Persze... Te sem ódzkodtál az érintésemtől.-azért hangom megremeg ahogy engedélyt adok rá, hogy ujjaival érintsen, bár azt nem kötöm az orrára, hogy azóta az eset óta még senki nem ólálkodott így a hátam mögött. Na meg persze... ha angyalpenge lenne a kezében, a válaszom határozottan a NEM lett volna. Ökölbe szorítom kezeimet ahogy puha ujjbegyeit megérzem a hátamon és az első pillanatokban igyekszem arra koncentrálni, milyen erősen mélyednek bele körmeim a saját tenyerembe. De aztán, ahogy ujjai végig vonulnak a sebhely teljes hosszán, szép lassan enged a feszültségem is, aztán már ökölbe szorított kezeim is ellazulnak, szétnyílnak az ujjaim és lassabban veszem a levegőt is .
-A szárnyaimat azért vették el, mert engedelmeskedtem egy parancsnak és ezáltal nem támogattam az embereket.-válaszolom meg kérdését. Szót fogadni a Szeráfodnak és aztán nem tetszését váltani ki Atyádnak... S Hóhér elé kerülni, hogy szárnyaszegett légy. Durván nem így képzeltem el az életemet. Mégis ez lett belőle. A következő kérdésnél Alastor ujjai elhúzódnak hátamtól és ahogy hallom távolabb is lép. Elfintorodva fordulok vele szembe, karjaimat egymásba fonom mellkasom előtt.
-Jó kérdés, hogy van-e rá mód. Bízom benne, hogy igen. De utána kell járnom. Eddig nem igazán foglalkoztatott a kérdés, csak mióta ismét találkoztam a főnökömmel.-nem hazudok, az eltelt század alatt nem foglalkoztam ezzel a kérdéssel.
-Ami viszont engem érdekel, és ne haragudj meg a kérdését. Csak a karodon van ilyen bőrelváltozás? Vajon milyen idős lehetsz? Úgy szeretnék többet megtudni rólad.-akaratlanul nyúlok arca felé, hogy végig simítsak rajta egy megnyugtató pillantás kíséretében.
-Tényleg semmire nem emlékszel?-kérdezek rá, hátha mégis valami eszébe jut. A trikómat vissza veszem, majd lenyúlok a tányérokért és összerakom őket. A kanapé felé intek, hogy foglaljon helyet, félre rakva az étkészletet kezembe veszem a boros poharam és lehuppanok Alastor mellé.
-Ha gondolod és fáradt vagy megmutatom a szobádat, ha nem akkor szívesen beszélgetek még veled. Meg borunk is van.-pillantok az asztalon lévő bontott palack felé, majd ajkamhoz emelve poharam kortyolok párat az italból.

Zene: Mennyország tourist
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Alastor


High Line Park - Page 7 518CEA17B477FF24D0DDE066BCA881256275867F
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
High Line Park - Page 7 52389783a1d03316aa4285860f64080c9cd82fcf
>> Aisha <<
☩ Reagok :
75
☩ Rang :
4th
☩ Play by :
Milo Ventimiglia
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Nov. 04, 2020 3:18 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next


Újra a ládán kívül
Asaliah & Alastor
zSNV8NX.gif
Két falat rántotta között szöget üt Alastor fejébe, hogy talán nem is ember és ez a gondolat szépen lassan kérdéssé formálódik. Angyal, démon, félvér. Hangoznak el a szavak. Mi is lehetne ő, ha nem halandó vérű? Tudja jól, nem először találkozik ezekkel a szavakkal, ám jelentésük nem dereng fel emlékezetében. Asaliah nagy türelemmel fog neki a szavak magyarázatához, amit Alastor vacsorája pusztítása közben nagy odafigyeléssel hallgat. Angyalok. Isteni szárnyas lények az égből, akik azért szállnak a halandó világba, hogy jót cselekedjenek a földön lakókkal. Megtudja, hogy bonyolult rendszerben léteznek és többféle létezik belőlük. Démonok. Akik a föld alatti tüzes Pokolból származnak és azért térnek a Földre, hogy rosszat tegyenek. Félvérek. Égből leereszkedő tollasok vagy a föld alól előmászó démonok félhalandó gyermekei, akiket nem néznek túl jó szemmel.
-Különös lények élnek a világban. - állapítja meg, miközben egy újabb falatot szúr villájára.
-Honnan tudod ki a démon és ki az angyal? - tudakolja, hiszen nem látott senkit szárnyakkal vagy ördögszarvakkal sétálni az utcán. Bár sejti valahol, hogy ha nincs valami árulkodó jel, úgy felismerésük nem magától értetődő. Ha így volna, Asaliahnak elég lenne egy pillantást vetnie rá, és azonnal megmondaná, miféle szerzet ül vele szemben.
Hálás vendéglátója törődéséért, de érdekli mi okból segít neki így ismeretlenül. Az őszinte válasz, amit a lánytól kap finoman szólva is meglepi. Asaliah egy angyal, aki kiesett a Mindenható kegyeiből.
-Akkor te egy bukott vagy. - állapítja meg magában az előbb elhangzott ismertető alapján. Asaliah a férfi foltjait említi, mire Alastor ösztönösen vezeti tekintetét újra karja zöldes pikkelyeire, majd a nő elárulja, neki is van egy testén őrzött jellegzetesség. Elképedve figyeli, ahogy az angyal feláll az asztal mellől és hátat fordítva neki felhúzza felsőjét. Ruhája alól előtűnik két hosszanti heg lapockája mentén. Alastor érdeklődve kel fel a székéről és néhány lépést megtéve kerül a lány háta mögé, hogy alaposabban is szemügyre vegye az angyalnő szárnyainak helyét.
-Megérinthetem? - kérdezi és ha engedélyt kap rá, úgy óvatosan végighúzza ujjait a sebhely mentén. Látja rajta ez egy soha be nem gyógyuló seb, amolyan örök emlékeztető.
-Miért vették el a szárnyaidat? - teszi fel a kérdést. Figyelt az előbb, sejti, hogy valami olyasmit tehetett, ami Isten szemében nem tetsző vagy megbocsáthatatlan, ezért büntetésből elvették tőle a szárnyait.
-Van rá mód, hogy visszakapd őket? - ereszti le kezét és lép kicsit távolabb.  

zene: nincs || üzenet: nincs ||
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Asaliah


High Line Park - Page 7 VeZBn48
High Line Park - Page 7 1608b68d9c8b83cc118119493142

☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
110
☩ Rang :
Ex-katona
☩ Play by :
Kate Beckinsale
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Nov. 04, 2020 6:37 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next



Alastor & Asaliah


K
icsit furcsa számomra, hogy ennyire nem tud semmit, a különös dolog ami a férfivel történt mégsem botránkoztat meg. Nem dobom ki a lakásból és nem közlöm vele, hogy őrült. Számomra is megoldandó problémának látszik a gondja, szeretnék segíteni rajta, hogy mindenre választ kapjon. Ismeretségünkre borral koccintunk a vacsoránk felett, kérdései előtt pedig csak félig állok tudatlanul, azért valahonnan ki lehet indulni, pláne mikor Alastor azzal rukkol elő, hogy lehet hogy nem is ember. Ebbe próbálok én is bele kapaszkodni, a legjobban járható útnak tűnik, így megemlítem a legismertebb lényeket akikkel találkozhat manapság az emberek között. Valamiért készültem rá, hogy vissza fog kérdezni, apró mosoly suhan át ajkaimon ahogy megtörténik. Tényleg semmit nem tud a nevén kívül. Rengeteg kérdése van, én pedig valamiért mindre szeretnék válaszolni neki.
-Vegyük csak sorba a lényeket. Az angyalok Isten teremtményei, szárnyakkal rendelkeznek és ők az úgynevezett JÓ a világban. Segítik és vigyáznak az emberekre. Különböző képességeik vannak és nem ápolnak jó viszonyt a démonokkal. Több fajta angyalt különböztetünk meg. A legidősebbek az arkangyalok. Őket szorosan követik a harcos angyalok, ha nem gond most nem taglalnám őket, de jószerével három csoportra osztódnak ezen belül. Eztán következnek az angyalok szintén három alcsoporttal, majd a legifjabbak a rang nélküli angyalok. Illetve az angyalok közé... ide soroljuk a bukottakat is, akik elvesztették Atyánk bizalmát, ezért megfosztották őket az erejüktől, és a szárnyuktól is.-a végére egészen elveszítem a hangszínem, talán még némi színtelenség is végig járja arcomat, ölemben pihenő kezeimet fixírozom egy darabig, ismét megélem saját szárnyam elvesztését, meg is borzongok egy kicsit, ám megköszörülve a torkomat tekintetem ismét és figyelmem ismét Alastoré lesz hamar,
-A félvérek... Ők talán kissé... Csúnyán fogalmazva ők a leggyengébb láncszemei az univerzumnak. Kétfajta félvér létezik, az angyali, őket Nephilimnek nevezzük, a démoniak pedig a nagybetűs Félvérek. Amikor egy angyal vagy démon ráfanyarodik arra, hogy összefeküdjön egy földi halandóval és... fogalmazzunk így hogy gyümölcse lesz a szexnek, úgy kap a világ egy félig angyal vagy démon és egy félig ember gyereket. Őket általában nem nézik jó szemmel a "tisztavérűek" legalábbis azok nem akik elítélik a fajkeveredést. Sok esetben irtják az ilyen lényeket.-nem is tudom, hogy mi lehet furcsább, erről beszélni, vagy rájönni, hogy akár én is játhatnék egyszer így ha tovább folytatom amit teszek azért, hogy jól éljek a világban. Oké, nem akarok szülni!
-Végezetül pedig jöjjenek a démonok. Érdekesen fog hangzani, de őket egy arkangyal teremtette, mégis a Pokol szülötteiként vannak emlegetve. Teljes ellentétei az angyaloknak, ők az a bizonyos ROSSZ a világban. Bűnre csábítják az embereket amit az angyaloknak meg kellene akadályozni, bár néha lehetetlen... A halandók fogékonyak arra hogy elcsábuljanak a rossz felé. A démonok hierachiája nem olyan összetett, mint angyaloké, de ugyanúgy vannak a legidősebbektől a fiatalokig. Ugyanakkor meg kell említsem, hogy nem csak Lucifer tud démont teremteni, hiszen egy ember is azzá válhat ha nem sikerül... megmenteni.-lehelem az utolsó szót, szinte alig hallani. Nem szeretek a démonokról beszélni, gyűlölöm őket, főleg azt a görényt aki miatt... Egyszer még újra a nyomára bukkanok, de akkor már nem lesz olyan szerencséje, mint a vidámparkban! Míg mesélek vendégem figyelmesen hallgat, tányérjáról pedig lassan elfogy az étel is. Ezt egy apró mosollyal nyugtázom csupán. Nekem kissé elment az étvágyam ahogy mesélés közben visszaköszöntek fejemben a régi emlékek, mégis villámért nyúlok újra, nem szeretném ha rosszul jönne ki, hogy pont én nem eszek a saját főztömből, így újabb falatot veszek a számba és kicsit elmélyülök a villával való étkezésben. Ám Alastor hamarosan ismét magára vonja a figyelmem, nevemet hallva pillantok szemeibe arcomon a kérdéssel, hogy mit szeretne. Nem várat sokáig, egy apró, egyszerű, de annál kíváncsibb kérdést intéz felém. Miért segítek neki? Lenyelem az éppen rágott falatot és egy korty borral kísérem útját.
-Azért, mert... angyal voltam. Nekem segítenem kell. Egy belső hang azt súgta itt az idő visszatérni a régi valómhoz. Esélyt adtál arra, hogy ha csak egy kicsit is... szárnyak nélkül... de azt tegyem amiért teremtettek.-magyarázom csendesen, majd mélyet sóhajtok.
-Azért is nem nézlek őrültnek, mert magam sem vagyok egyszerű halandó. Túl sok mindent láttam már a világban. Neked a karodon van félre ismerhetetlen jel... Engem a szárnyam helyéről ismernél fel könnyen csukott szemmel.-nyelek egyet ahogy leteszem a villámat. Felállok az asztaltól, hátat fordítok neki és trikóm derekát megfogva felhúzom és átbújtatom a fejemen, így láthatóvá válik teljes mértékben a száz éves sebhely a lapockámnál.

Zene: Mennyország tourist
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Alastor


High Line Park - Page 7 518CEA17B477FF24D0DDE066BCA881256275867F
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
High Line Park - Page 7 52389783a1d03316aa4285860f64080c9cd82fcf
>> Aisha <<
☩ Reagok :
75
☩ Rang :
4th
☩ Play by :
Milo Ventimiglia
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Nov. 03, 2020 7:41 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next


Újra a ládán kívül
Asaliah & Alastor
zSNV8NX.gif
Bele sem gondol igazán, elmeállapota mennyire tűnhet kórosnak hangosan kimondott gondolatai miatt. Átjáró a fürdőszobában. Elég képtelenül hangzik, de hiába kutat elméjében logikusabb válaszok után, egyet sem talál. Tudja mi történt vele. Nem csak a vasfelhő meleg vizes gőze csapta meg fürdőzés közben és képzelte, hogy lába elmélyed a padlóba a rajta felgyülemlett vízfoltra lépve. Igen is megtörtént. A linóleum elnyelte és egy köztéri szökőkútban kötött ki. Akaratán kívül mozgott a téren át. Másodpercek alatt tette meg tízperces utat, ez aligha lehet normális. Ami még a láthatatlan vizes járatnál is hihetetlenebb, hogy vendéglátója nem röhögi képen és bélyegzi meg bolondnak. Még a ki nem mondott "hát ez hülye" jeleit sem fedezi fel a nő arcán - szemforgatás, mély lélegzet vagy halkabb hümmögés képében. Úgy néz ki, a lány hisz neki, bár saját bevallása szerint beköltözése óta egy alkalommal sem tapasztalt hasonló jelenséget.
Asztalhoz ülnek és rövidesen borral töltődik meg pohara. A vörös ital illata ismerős érzéseket csal elő belőle, de emlékek nem rémlenek fel. A neve az egyetlen, amit biztosan tud. Milyen különös is ez. Kicsit esetlenül nyúl pohara után.
-A találkozásra... - utánozva Asaliah mozdulatát emeli borát és összekoccintja a nő poharával. Épp csak kortyol egyet belőle, figyelme azonnal kezén éktelenkedő pikkelyes felületre vetül, miközben újabb gondolatok merülnek fel benne kérdésként. Közben nekilát az ételnek, az első falat megnyeri. Ízletesnek találja és egy dicsérő szó is elhangzik szájából. Egészen addig jut a lehetőségek között míg felmerül benne, talán nem is halandó lény. Asaliah nem veti el ennek gondolatát - angyalt, démont, félvért emleget. Ez igen csak meglepi. Alastor számára nem idegenek ezek a szavak. Egészen biztos benne, hogy hallotta már őket korábban, de mögöttes jelentésével jelenleg nincs tisztában.
-Mi az az angyal? Vagy félvér....démon? - teszi fel a kérdést, miközben tekintete zöldes bőrfoltja és a vele szemben ülő nő között ingázik. Ha Asaliah válasszal szolgál számára, úgy figyelmesen hallgatja őt. Villája végére újabb falatokat szúr, amik egyesével tűnnek el szájában szinte rágás nélkül, míg tányérjáról el nem tűnik az utolsó tojásos darab is. Jól eső érzéssel tölti el vendéglátója figyelmessége és hogy, így ismeretlenül is gondját viselné. Ám szöget üt a fejében a kérdés, mégis miért?
-Asaliah. - pillant a nőre, miközben ujjait pohara oldalára helyezi.
-Miért segítesz nekem? - tudakolja kíváncsian. A világra ugyan nem emlékszik, amibe hirtelen belecsöppent, de belül valami azt súgja neki, hogy elfelejtett emlékeiben nem ilyen kép dereng a benne élőkről. A lány egyszerűen túl kedves.

zene: nincs || üzenet: nincs ||
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Asaliah


High Line Park - Page 7 VeZBn48
High Line Park - Page 7 1608b68d9c8b83cc118119493142

☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
110
☩ Rang :
Ex-katona
☩ Play by :
Kate Beckinsale
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Nov. 03, 2020 8:29 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next



Alastor & Asaliah


O
tt áll az ajtóm előtt anyaszült meztelenül... Hát cseppet sem kínos a szitu mi? Első gondolatom mégis az, hogy vissza engedem a lakásba, nem engedhetem, hogy mindenki azt lássa amit én. Sajnos engem is megkörnyékez a bűn és amennyire lehet felmérem a terepet, hogy mibe is botlottam bele. Ahogy mellettem belép az ajtón, tusfürdőm illata csapja meg az orromat, és mivel a mocsoktól megszabadult bőrén még finoman csillognak a vízcseppek... Nos, akaratlanul is vándorol rajta a tekintetem. A bőrelváltozással nagyon egyikünk sem tud mit kezdeni, de úgy vagyok vele, hogy talán ez teszi különlegessé, így bárhol felismerném ha arról lenne szó. Ezt természetesen tudtára is hozom mielőtt elpirulva a konyhába sietek. Míg Alastor felöltözik én tálalok a nappaliba és magam számára is előkészítek estére tiszta öltözetet. Csatlakozom hozzá a vacsorához és az asztalhoz már együtt ülünk le ám mielőtt nekifognánk a rántottának a férfi megoszt velem egy apróságot a fürdőszobámról. Érdeklődve hallgatom halk szavait, ám sem kinevetni nem érkezem, sem őrültnek nézni. Bár azt tudtára hozom, hogy velem ilyen még nem történt ami vele, pedig tudok a zuhany előtti problémáról csupán kiküszöbölni nem tudom, mert nem értek hozzá.
-Tényleg nem természetes, de hiszek neked és nem nézlek bolondnak.-biztosítom róla, szerintem teljesen épelméjű. Sokkal nagyobb ravaszságok vannak a világban még. Így nincs okom kételkedni a szavaiban. Megemelem a palackot és mivel nem kapok tiltakozást, így poharainkat félig töltöm a vörösborral, hogy ismeretségünkre koccinthassunk.
-Alastor, örülök, hogy megismerhetlek, remélem tartós lesz ez a dolog és... bármi gond lenne, fordulj hozzám bizalommal.-emelem felé a poharam egy könnyed mosoly kíséretében. Ha ő is megemeli a poharat finoman neki koccintom az enyémet, majd ajkaimhoz emelve kortyolok aprót a borból. Látom amint tekintete a karjára vetül és bennem van a mozdulat, hogy felé nyúljak és eltakarjam kezemmel a karját, de félúton megállok ahogy ujjaival végig simít a pikkelyes részen. Kérdésére összeszorítom a szám egy röpke pillanatra.
-Nem hiszem, hogy beteg vagy, sőt, ezt biztosan állíthatom!-vonom magamra a figyelmét, remélve, hogy rám pillant majd.
-A második kérdésedet hagyjuk nyitottnak, bár erre sem látnék túl sok rációt. Kísérleti alany... Nem, inkább valaki, aki nagyon különleges.-mondom ki bíztatóan, bár lehet, hogy én sem vagyok teljesen biztos benne. Ám következő kérdése mégis csak előbbi feleletemre ad magyarázatot... Illetve első gondolataimra, hogy talán nem is ember! Alastor rám pillant én pedig rá, sejtelmessé válik a mosolyom ahogy megfogalmazódik bennem a válasz.
-Lehetséges hogy nem vagy az. A mostani világban sok féle szerzet megfordul a földön. Angyal, démon, félvér... Szóval bármelyik lehetsz szerintem. Bár furcsa számomra, hogy a neveden kívül nem sokat tudsz.-kapom el tekintetét, az enyém pedig komollyá válik. Visszautal egy korábbi mondatomra majd villát vesz a kezébe, hogy megkóstolja az ételt végre.
-Úgy értem, hogy nem sűrűn látni ilyen zöldes foltot másokon amik megérintve pikkely szerűen hatnak. Csukott szemmel is tudnám hogy te vagy az, csak meg kell hogy érintselek.-jelentem ki határozottan és magam is az evőeszköz után nyúlok, hogy neki kezdjek a vacsorámnak. A dicséretre haloványan elmosolyodok, majd az én számba is kerül egy falat a rántottából.
-Ígérem, hogy megtaláljuk a válaszokat a kérdésedre, hogy ki vagy valójában.-mondom ki miután megrágtam a falatot és lenyeltem. Ismét a bor után nyúlok és kortyolok párat mielőtt egy újabb falatot vennék magamhoz.

Zene: Mennyország tourist
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Alastor


High Line Park - Page 7 518CEA17B477FF24D0DDE066BCA881256275867F
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
High Line Park - Page 7 52389783a1d03316aa4285860f64080c9cd82fcf
>> Aisha <<
☩ Reagok :
75
☩ Rang :
4th
☩ Play by :
Milo Ventimiglia
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Nov. 02, 2020 9:57 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next


Újra a ládán kívül
Asaliah & Alastor
zSNV8NX.gif
Mélyen kutat válaszokért gondolataiban, mégsem talál elfogadható magyarázatot arra, hogyan került a zuhany alól a parkba. A legvalószínűbb elmélete rá, hogy a fürdőn vagy átok ül vagy egy vizes átkelőhely a világ különféle pontjaira. Ekkor még nem merül fel benne, hogy magában keresse az okokat. Elég merész elképzelés, még a fejében kimondva is meseszerűen hat, ha nem őrültnek, nemhogy ha még szavakba is öltené meredek feltevéseit. Mégis megteszi, mikor virágcseréppel féltett testrésze előtt - pucéran, ahogy a zuhanyrózsa alól kirepült - tér vissza Asaliah lakására nem is meglepetést váltva ki vendéglátójából. Újra bebocsátást nyer a szállásra, majd gyorsan magára szedi a nőtől kapott tiszta ruhadarabokat, ezután az asztalhoz ül a finoman illatozó vacsora mellé. Asaliah szabadkozik az étel miatt és ígéretet tesz, hogy következő nap valami laktatóbbat készít, de Alastornak tökéletesen megfelelne holnap is, ami ma előtte van. Mielőtt hozzálátna, fontosnak érzi, hogy megmagyarázza a lánynak rendkívüli eltűnését és tudtára adja, nem szándékos volt. "Szerintem van egy vizes átjáró a zuhanyzódban." Veszi egész suttogóra a hangja, mintha valami fontos titkot akarna megosztani. Arra gondol, talán ha motyogva ejti ki a szavakat kevésbé nézi majd a nő félkegyelműnek. Nem tudja, mennyire látszik majd ezek után elmeroggyantnak, de biztos benne, ha valaki ezt neki próbálná bemesélni, szinte biztos azt gondolna, na ennek alaposan elmentek otthonról.
-Igen, a szökőkútban. - bólint, mikor Asaliah visszakérdez, majd megvallja vele még nem fordult elő ilyesmi, pedig számtalanszor megfordult már abban a tisztálkodóhelyiségben. A nő azt is elárulja, hogy miután Alastor felkiáltott, röviddel azután benyitott, de már csak hűlt helyét találta vendégének.
-Nem tudom, hogy történhetett. - húzza el a száját, majd halkan teszi hozzá, ez nem lehet természetes.
-Hiszel nekem? - tudakolja, mennyire tűnik bolondnak elhangzott szavai után. A lány közben egy palackot vesz a kezében és itallal kínálja vendégét, amit egy bólintással jelezve az el is fogad.
-Köszönöm. - mondja, majd figyeli, ahogy az üvegből vörös színű, ismerős illatú itallal töltődik meg pohara. Biztosra veszi efféle gyümölcsösen illatozó nedűt nem először lát, majd amikor az új ismeretségre koccintanak és belekortyol, szinte biztos benne, hogy ivott már effélét. Alastor tekintete óhatatlanul is karjára vetődik, arra a pikkelyes elváltozásra, amit hiába dörzsölt kefével oly nagyon, mégsem volt képes eltávolítani magáról. Lerakja poharát és maga is végig vezeti mutatóujját saját karja belső vonalán.
-Mi van ha halálos beteg vagyok? Vagy ha...valami kísérleti alany vagyok? - tűnődik hangosan, bár maga sem érti, honnan jönnek ezek az ötletek. Utóbbi elképzelés talán megmagyarázná a különös pikkelyszerű foltokat a testén.
-Lehet nem is vagyok ember? - fűzi gondolataihoz, majd elszakítja tekintetét a zöldes színű bőrfelülettől és a nőre pillant.
-Hogy érted, hogy bárhol megtalálnál? - tudakolja visszautalva Asaliah előbbi szavaira, miközben bal kezébe villát vesz és nekilát a vacsorájának. Egy nagyobb darabot döf fel az evőeszköz végére és kapja be az első falatot. Nem nyeli le rögtön, hosszasan ízlelgeti, és egy "ez finom" megállapítással adja egyértelmű jelét a szakácsnak, hogy ízlik neki az étel.

zene: nincs || üzenet: nincs ||
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Asaliah


High Line Park - Page 7 VeZBn48
High Line Park - Page 7 1608b68d9c8b83cc118119493142

☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
110
☩ Rang :
Ex-katona
☩ Play by :
Kate Beckinsale
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Okt. 31, 2020 10:59 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next



Alastor & Asaliah


N
em igazán hiszem, hogy volt már ennél érdekesebb incidensem, mint ami most történt velem. Segítek egy fazonnak, a lakásomra hívom, ételt és szállást ajánlok fel, erre meg eltűnik, mint szürke szamár a ködben... Ez teljességgel elfogadhatatlan. Miért nem mondott rögtön nemet? Ráadásul elhasználta a tusfürdőmet is... A kedvencem volt, nagyon nehéz beszerezni... Most itt ülök a kanapén és két főre készen van a rántotta, a fürdőszoba totálkáros... Ráadásul mindent itt hagyott Alastor, a levetett ruhákat és a tisztát is... Egyszerűen nem értem, én ronthattam el valamit? Meg is lepődök amikor kopogtatnak és kis hatásszünet után megindulok a bejárati ajtó felé, hogy kinyitva azt az elveszettnek hitt férfivel találjam szembe magam, aki anyaszült meztelen, egy cserép virággal az ágyéka előtt. Naná, hogy ledöbbenek. Szerintem ez abszolút nem normális dolog. Mégsem üvöltöm le a fejét, kellően megilletődök, ez tény, de végül elállva útjából ismét belépést engedek neki a lakásomba. Zavart mosolya túl bájossá teszi az arcát még így is, képtelenség rá haragudni. A kis előszobában igyekszem elslisszanni mellette, hogy a konyhába lépjek, de megakad tekintetem a zöldes foltokon, így akaratlanul is emelkedik a kezem, hogy megérintsem, a fiú viszont nem ugrik el, hagyja, hogy végig simítsak a pikkelyesnek ható részen. Különös! Talán tényleg több van benne, mint ahogy elsőre gondoltam. Alastor sem tudja mi az majd közli, hogy próbálta lesúrolni, de nem jött le.
-Semmi baj, legalább ez egy egyedi jel, bárhol megtalállak.-mosolygok rá szelíden míg pillantásom nem kalandozik ismét el, így gyorsan távozóra fogom és a konyhába menekülök. Fél füllel hallom amint eloson a főzőhelység előtt, akaratlanul is oda sikerül fordulnom és csípek el olyan részeket is amik eddig takarásban voltak. Egy mély lélegzetet véve fordulok az étel felé és míg csillapodik szapora szívverésem addig tálalom a szerény kis ételt. Majd holnap valami laktatóbbat hozok össze, vagy nem tudom. Míg vendégem magára kapja a kapott ruhákat én is kikészítek magamnak későbbre tiszta holmit, a vacsora után majd én is megfürdök, remélve, hogy némi tusfürdőt ki tudok csalni a flakonból még. Mikor a fürdő ajtaja nyílik, úgy én is kilépek a szobámból és csatlakozom hozzá a nappaliban a terített asztalnál.
-Holnap készítek valami laktatót is, ígérem. Ez most csak egy gyorsan összedobott rántotta.-szabadkozom ahogy leülök. Megnyugodva látom, hogy vékony, szálkás alakjára a kezébe adott ruha darabok tökéletesen passzolnak. De fel kell keressem majd a szabómat, hogy valami korrektebb ruhát is pattintson össze neki. Mondjuk egy elegáns öltönyt, inget... Nadrágot. Legyen valami hétköznapibb utcai viselete is... Fasza pasi na! Megadjuk a módját, hogy még jobban nézzen ki. Már épp nyúlnék a villáért, mikor Alastor kellemes hangja üti meg a fülem, vonja magára a figyelmem, így pillantásom rá emelem.
-Nos, ahogy jönnek a szavak, én pedig majd megértelek. Ne félj!-automatikusan jönnek a szavak, nem is értem hogyan, de közben olyan boldogság árad szét bennem, hogy nem tudom hová rakni. Mégis feszült figyelemmel hallgatom ahogy mondandója közben a fürdőajtóra sandít. Vizes átjáró? Miből véli ezt? Még mindig nem nézem őrültnek, nem csipognak a vészharangok a fejemben, hogy "vigyázz őrült"! Hangját suttogóra fogja, így kicsit előrébb hajolok ültömben, hogy jobban halljam. Hallgatva szavait mégsem gondolom, hogy ez lehetetlen lenne, bár nem tudom miért. Egyszerűen csak egy érzés. Azért mikor közli, hogy szerinte átok ül a fürdőmön egy kisebb mosoly szalad végig ajkaimon.
-Szóval azt mondod elnyelt a vizes padlóm és ismét a parkban voltál? Nagyon érdekes. Bár bevallom, hogy velem ilyen még sosem történt, pedig tisztán emlékszem, hogy van egy rész ahol a padló tényleg összegyűjti a kifröccsenő vizet. Viszont így már értem, hogy hogyan tudtál úgy eltűnni, hogy az ajtó csukva volt.-válaszolok neki lágy hangon, cseppet sem szeretném ha az jönne ki belőle, hogy gúnyolódok rajta.
-Hallottam a kiáltásodat és bevallom miután nem kaptam választ benyitottam a fürdőbe, de akkor már nem voltál sehol. Egy kicsit megijedtem. Azt hittem valami rosszat szóltam és azért léptél le.-vallom be töredelmesen, majd kezembe veszem az üveg bort.
-Tölthetek? Koccinthatnánk az új ismeretségre és hogy mégsem hagytál magamra.-döntöm pohara felé a palackot és ha bólint, vagy igenlően felel, akkor félig töltöm poharát a vörösborral, ellenben ha a válasz nem, akkor csak a sajátomba töltök, tőle pedig megkérdezem, hogy akkor üdítőtal, vagy víz legyen?

Zene: Mennyország tourist
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Alastor


High Line Park - Page 7 518CEA17B477FF24D0DDE066BCA881256275867F
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
High Line Park - Page 7 52389783a1d03316aa4285860f64080c9cd82fcf
>> Aisha <<
☩ Reagok :
75
☩ Rang :
4th
☩ Play by :
Milo Ventimiglia
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Okt. 30, 2020 7:49 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next


Újra a ládán kívül
Asaliah & Alastor
zSNV8NX.gif
Mint egy rossz álom. Talán nincs is ébren. Lehet még mindig azon az élettelen, kopott fényben úszó környéken bolyong a kiutat keresve idejét sem tudja már mennyi ideje. Talán összeesett a fáradtságtól és fura dolgokat képzeleg, nem ez lenne az első alkalom, hogy végkimerülésig járja a peremvidéket. A zuhany alól kilépve egy pillanat is alig telik és a park szökőkútjába találja magát kilométerekre Asaliah lakásától. Ez alig ha lehet természetes. Riadtan mászik ki a kútból és lapos kúszásban halad bokorról bokorra, míg el nem éri a zöld terület szélét. Onnastól egy cserép muskátli szegődik társául eltakarva csupasz hímtagját. Néhány járókelőnek szembe tűnik pucérsága, de ő nem foglalkozik a zavart tekintetekkel, csak minél hamarabb vissza szeretne jutni a lány házához. Eszébe jut, talán nem is vele van baj. Talán a kis barna fürdője van elátkozva. Ez a gondolat jobban ínyére lenne, mint az, hogy benne van valami rendellenes. Beszélnie kell a nővel, ő biztosan többet tud a zuhanykabinjában lévő átjáróról. Szerencse, hogy a lakótömben alig van mozgás, így szinte észrevétlenül jut fel a második emeleti lakás ajtajáig. Hangosan bekopog és hamarosan nyílik is a bejárat. A küszöbön Asaliah mereszt rá csodálkozó pillantásokat. Meglepettsége szól egyrészt küszöbön ácsorgásának, hiszen percekkel ezelőtt még a zuhanyrózsa alatt ázott és nem hallotta távozását. Valamint csupasz feltűnésének. Csak azért nem látja őt teljes mezítelen valójában, mert két marokra fog maga előtt egy útszéli égetett köcsögöt, amiből egy ritkás kóró díszeleg.
-Helló...igen, én. - zavart vigyort erőltet arcára és amikor a lány félre áll utat engedve neki, ő nagy lépésekkel sétál be a kinti hűvösből a lakás kellemes melegébe. Asaliah arcára halvány pír szökik és egyértelműen kínosan érint a helyzet. A lány kiszúrja Alastor karján éktelenkedő halvány zöldes bőrelváltozást. Ujjaival végigsimít a különös pikkelyszerű folton. Nem látott még ilyet. Immáron ketten vannak ezzel.
-Nem igazán tudom. - vallja be megemelve vállait.
-Vakartam, de nem jött le. - húzza el a száját és arra gondol, hogy valami gyógyítóval kellene megnézetnie magát. Vendéglátója erősödő vörös pirulással az arcán surran el mellette és a konyha felé veszi az irányt, hogy a nappaliban tálalja fel a vacsorát, aminek ínycsiklandozó illatát már a küszöb előtt érezni lehetett. Alastor leguggol és a fal mellett hagyja a muskátlit, majd fedetlenül sétál a fürdőbe, hogy az ott hagyott, a lánytól kapott ruhadarabokat magára öltse. A kényelmes darabok pontosan illenek rá. Felöltözve lép ki a tisztálkodóhelyiségből, majd átmegy a nappaliba, ahol terített asztal és illatozó vacsora várja. De csak akkor ül le, amikor házigazdája átöltözve előlép a szobájából. Mielőtt nekifogna az ízletesnek látszó tojásos ételnek úgy érzi hirtelenn és érhetetlen eltűnése magyarázatra szorul, így megköszörülve kicsit a torkát belevág.
-Asaliah...én nem is tudom, hogy mondjam el neked... - pillant jelentőségteljesen a fiatal nőre. Több változat kavarog most a fejében és egyik őrültebbnek hangzik, mint a másik.
-Szóval... - szeme sarkából a fürdő ajtajára pillant.
-Szerintem van egy vizes átjáró a zuhanyzódban. - suttogja halkan a lánynak, remélve csendesebbre véve hangját kevésbé tűnik, majd bolondnak.
-Amikor kiléptem a vasfelhő alól, a padlódon lévő tócsa elnyelt és a ligetes csobogójában találtam magam. - meséli egyik kezével a tarkóját dörzsölve.
-Szerintem átok van azon a szobán. - osztja meg elméletét.

zene: nincs || üzenet: nincs ||
Ajánlott tartalom
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
7 / 8 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett TagjainkFajaink létszáma



●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 13 felhasználó van itt :: 2 regisztrált, 0 rejtett és 11 vendég :: 1 Bot

• Fajaink száma •
Arkangyal
2/2
Leviatán
7/6
Angyal
1
Démon
14
Bukott Angyal
4
Ember
4
Félvér
4
Harcos Angyal
4
Vadász
5
Nephilim
7