Welcome to hell or heaven frpg
- Staff és tagok által keresett karakterek -

 
• High Line Park •
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Dec. 20, 2020 6:32 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next



Alastor & Asaliah


A
lastor végül egy kulccsal gyarapszik így a nap végére. Az engedély, hogy lakásomat sajátjaként használja Ő is. Átkötözött sebbel már kényelmesebb lehet neki is, elpakolok a szobában amint eléri a fiút az álom, majd én is mellé bújok, hogy megpihenjek. Átölelve Kandúromat én is hamar nyugovóra térek mellkasán. Még sosem láttam ilyen dühös arcot, sosem féltem ennyire valakitől... Olyan ismerős az arca, szívem szerint megérinteném és letörölném a gondokat róla. Miért ilyen magányos? Segíteni akarok rajta! Szomorúvá tesz, hogy így látom... Látom ahogy formálja a szavakat ajkaival, de a hangját nem hallom... Egyre jobban elmosódik a kép... Ne! Tudnom kell a folytatást! Fészkelődni kezdek és próbálom kényszeríteni magam arra, hogy tovább folytatódjon az álom... Ki volt az a fickó? És miért volt velem? Mit akart? Miért hagyott magamra és én miért sírtam érte? Ki Ő nekem? Csókját érzem ajkamon, ismerős, puha érintés, lágy, mint a kasmír, édes mint a friss karamell... Hol éreztem már ezt? A szemek... azok a szemek. Elvesztem és tudom, hogy az övé vagyok... Légzésem szokatlanul szapora, hiába alszom talán szemhéjamon keresztül is látszik, hogy milyen őrült módon jár ingaóra szerűen a szemgolyóm. Tudatalattim igyekszik rájönni az ismerősen torz képre, az érzésre amit azóta sem tapasztaltam... Egészen mostanáig... Mégsem tudom a kirakóst megfejteni pedig nagyon szeretném és nem állnak össze a darabok. Kétségbe esetten szorongatom álmomban Alastor pólóját az ujjaim között és már csak arra riadok, hogy nevemet hallom a fiú ajkai közül suttogva. Keze a vállamra simul mire megrebbennek pilláim, mégis lassan ereszt az álom, így mikor felpillantok egyenesen Al mogyorószín szemeibe tekinthetek bele.
-Ó, szia.-köszönök neki és figyelem amint tekintete az ágy fölé vándorol, én is követem és érdeklődve veszem tudomásul, hogy a kulcs a fejünk felett lebeg.
-Ejha. Azt hiszem... szárnyak helyett valami egészen más képességed lehet.-motyogom ahogy fordulok mellette és egyik kezem felnyújtom a kulcsért, hátha le tudom "akasztani" a levegőből.
-Hogy érzed magad? A lábad?-kérdezek rá végül, miközben magamban próbálom lerendezni a saját álmomat is. De nem tudok elég zaklatott lenni hozzá, hogy fel tudjam idézni a képeket, valamiért Alastor mindent kitöröl a fejemből. Nem zavartatom magam, továbbra is szorosan mellé bújva hagyom, hogy testem is magához térjen és neki tudjak állni a mai napnak.

Zene: Cloud Dancers
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Dec. 15, 2020 2:19 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


Újra a ládán kívül
Asaliah & Alastor
zSNV8NX.gif
Jóllakottan, sebét ellátva ül az ágyon és farkasszemezik azzal a fémdarabbal, ami lehetővé teszi majd, hogy szabadon járhasson-kelhessen Asaliah lakása és a kinti világ között. Még egy pillanatra kifigyel a szobából is, de az ágyszélről aligha láthat rá a lakásajtóra, amit a kezében tartott kulcs nyit. Mágiára gyanakszik, de az angyalnő biztosítja varázslatról szó sincs. Csak egy halandó találmány, ami gátat szab annak, hogy illetéktelenek menjenek be olyan helyre, ahol nem látják őket szívesen.
-Érdekes... - vezeti vissza figyelmét a vasból készült tárgyra, majd az ágy melletti éjjeli szekrény tetejére csúsztatja. Ezután elfekszik a puha paplanon és egy pillanat alatt utoléri az álom. Csúnya zuhanása után szerzett sérülései lassan gyógyulni kezdtek, de a regeneráció sok energiáját felemészti, így hamar mély alvásba zuhan. Észre sem veszi, hogy a lány időközben mellé telepszik, szorosan hozzá bújik, fejét pedig rajta helyezi el, hogy mellkasa szolgáljon neki alkalmi párnaként.
Alastor tudatalattijában kalandozik és egy ismerősnek tűnő hely jelenik meg előtte. Egy zöldes ligetes táj sötétedés előtt. Lassan elindul a kitaposott ösvényen az erdő belseje felé, majd hosszú percekkel később egy fiatal nő tűnik fel előtte, amint  az erdőn át csobogó patak vizében serényen alsóneműt mos. A férfi megszólítja a mosólányt, aki bájos mosollyal fordul felé és kedvesen üdvözli, mint egy régi jó ismerőst. Amikor a nevét kérdezi, újra huncut vigyor nyúlik el bájos arcán, ám választ helyett a frissen mosott ruhás kosár kerül a kezébe.
-Gyere velem! - hívja magával, majd kacagva tűnik el a bokrok között....az álom itt véget ér.
Alastor lassan kinyitja a szemeit, már pirkad. Órák teltek el azóta, hogy fejét a párnának döntötte. Mozdulna, de Asaliah még mellkasára dőlve békésen pihen.
-Ohhh. - csúszik ki egy halk hang meglepettségében, majd elnéz bekötözött lába felett. Épp kezével érintené a rajta feszülő kötést, mikor a szeme sarkából megpillant valamit. Fejét lassan mozdítja oldalra, hogy megnézze mi az?
-Mi a fene ez? - kerekednek ki a szemei, mikor az Asaliahtól kapott ajtónyitó fémdarabot felfedezi az éjjeli bútor felett lebegni. Nem tudja mire vélni a dolgot, ezért óvatosan a nő arcához hajol.
-Asaliah. Asaliah ébredj. Valami különös történik a szobádban. - suttogja halkan és kezével a lány vállát érinti, ezzel is ébredésre ösztökélve őt.
-Asa...ébredj! - folytatja, miközben a kulcs már az ágy felett...felettük lebeg. Alastor értetlenül ráncolja a szemöldökét, hiszen jól emlékszik mint mondott az angyalnő. Nincs szó mágiáról. Akkor meg hogy marad a fémtárgy magától a levegőben?
Ha a lány a férfi hangjára kinyitná a szemét, pont farkasszemet nézne vele, de nem tartana sokáig a szemkontaktus, mert vendége figyelmét azonnal a különös jelenség felé terelné.

zene: nincs || üzenet: nincs ||
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Dec. 14, 2020 5:17 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next



Alastor & Asaliah


H
atározott, de mégis halk a hangom ahogy a szabályokat kezdem sorolni neki, míg Alastor a levessel viaskodik. A forró étel sajnos elsőre végig égeti a nyelőcsövét ezért apró tanácsként elárulom, hogy meg szokták fújni, így hűthető az ami meleg. Ezzel az instrukcióval már kissé bátrabban kanalaz, én pedig hozzá kezdek a sebe fertőtlenítéséhez mielőtt átközözném. Csendesen hallgatom beleegyező mondatait, olykor még egy halovány mosoly is az arcomra kerül. Ám ahogy közli, hogy nem érzi magát fenyegetve a közelemben, egyszerre esik jól és tartom viccesnek is. Pillantásunk találkozik én pedig elveszek íriszeiben a másodperc tört része alatt.
-Ó! Én... Én arra értettem.... Úgy gondoltam...-kezdek bele esetlenül ám nem tudom folytatni, ahogy félre teszi a tálcát úgy segítséget kérek tőle, egyszerűen nem találom a géznek a végét, Alastor ujjai az enyémekhez érnek, épp csak egy villanásnyi időre, de az pont elég, hogy belőlem távozzon a maradék feszültség is. El kell, hogy mosolyodjak rajta, érdekes, hogy egy ilyen kis csekélység mennyit is számít.
-Nem baj, egyszer majd csak rájövünk hogy sikerült összehozni.-biztosítom efelől, majd előhúzom a zsebemből a kis kulcsot és átnyújtom a fiúnak. Mielőtt elvenné tőlem, visszakapom a gézt, így be tudom fejezni majd lábának kötözését. Csodálkozva hallgatom, hogy Alastor még soha nem látott kulcsot, sőt mágiának nevezi a kis fémdarabot.
-Ha lábra tudsz majd újra állni meg fogom mutatni, ígérem. És nem, nem mágia, csupán egy kulcs. A kulcslyukban elfordítva hozod mozgásba a zárszerkezetet és így enged az ajtó, vagy nyitni tudod, vagy zárni, oda-vissza működik.-magyarázom csendesen szóban, miközben már lábát igyekszem kicsit feljebb emelni, hogy a géz átférjen alatta és rendesen beköthessem. Arra azonban figyelek, hogy még véletlenül se mozdítsak túl nagyot rajta. A fiú végül megköszöni a kulcsot én pedig úszok a boldogságban, hogy milyen könnyen ment a dolog.
-Nagyon szívesen Alastor.-suttogom vissza végül ahogy az utolsó simításokat végzem a kötésen. Annyira nem is rossz, így első ránézésre. Hamarosan szuszogásra leszek figyelmes, egyenletes, mély szuszogásra. Alastor elaludt. Elmosolyodva pillantok rá, majd percek múlva fejezem be lába piszkálását is. A tálcáért átnyúlok felette, majd végül a konyhába vonulok és elpakolok magam után. Egy kis tányér levest magam is elfogyasztok, s miután elmosogattam, gyorsan lezuhanyzom és visszasétálok a szobában békésen alvó Kóbor Kandúromhoz. Az ágynemű huzatot majd lehúzom holnap, most már nincs erőm szórakozni vele. Bebújok az ágyba s ösztönösen fordulok a férfi felé. Közel húzódok hozzá és hagyom testemet egészen neki feszülni. Biztonságban érzem magam Vele. Lehet hogy megbeszélem Alastorral reggel, hogy inkább aludjon velem, ne a kis szobába. Az ágyam úgyis puhább mint a kis heverő odaát. Fészkelődök még egy kicsit, fejemet mellkasára hajtom és átkarolom derekát, vigyázva nehogy megrúgjam a sérült lábát, még át is fonom rajta egyik combomat. Annyira ösztönből jön a mozdulat, hogy fel sem veszem, csak mikor már szegény fiút "gúzsba kötöttem", természetesen egy pillanatra sem mozdulnék tovább, nekem most jó ez így. Mélyen magamba szívom kellemes illatát és végül lábammal mégis eleresztem mielőtt engem is magával ragadna az éjjel. Tetszik a férfi közelsége, testének melege, egyenletes légzését hallgatva pedig az enyém is csillapodik, felveszi azt a békés ritmust, mint amit alváskor produkál a lényem. Egyre inkább azt gondolom, hogy Alastornak tényleg itt kell lennie. Velem! Mosolyogva szorítok kissé az ölelésemen, majd végképp átadom magam az álmoknak, amit már egészen közel kopogtatnak, hiszen csak a megfelelő alkalmat várják.

Zene: Cloud Dancers
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Dec. 13, 2020 6:33 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


Újra a ládán kívül
Asaliah & Alastor
zSNV8NX.gif
Asaliah a tetőről megejtett halálos ugrás és a férfi lábának újból eltörése után úgy dönt, hoz néhány házszabályt vendége biztonság és saját nyugalma érdekében. Alastor figyelmesen hallgatja a nő szavait, miközben bele-belekanalaz a forró levesbe. Az első "falat" végig is égeti a torkát.
-Ohh... - hajol a kanál fölé és vendéglátója tanácsára óvatosan megfújja. Közben az angyali nőszemély néhány gyógykelléket vesz magához a piros keresztes dobozból, azzal a céllal, hogy a leviatán sebét átkösse. Az első fontos szabály, hogy az őrültségek kivitelezése előtt szóljon! De honnan fogja tudni, hogy mi számít annak? Hogy Asaliah, mit tekint annak? Tűnődik el egy pillanatra az első intelmen. Aztán jön a második, a veszélyesnek tűnő dolgokat csak az angyalnő jelenlétében ejtsen meg! Tehát csinálhat hajmeresztőt, de nem egyedül.
-Azt hiszem ez megoldható. - jegyzi meg, miközben a lány lecsavarja a ládikából előhalászott tégely tetejét, majd a benne lévő markáns szagú folyadékkal fertőtleníti a férfi sebét. Alastor enyhe csípő érzést tapasztal, amint az oldat a bőrét éri, mégsem találja nagyon kellemetlennek. Az angyallány vigyázva érinti a sérült területet, ahol bőre addigra már lilás-pirosas színbe váltott. Talán a törött csontok nyomát látva fogalmazódik meg benne a házirend harmadik pontja, csak legvégsőbb és legszükségesebb esetbe kérjen olyasmit, mint a lábtörés.  
-Rendben van. - bólint rá egyből fújkálva a következő kanál levest. Ha mást nehezebben is, de ezt biztosan betartja majd. Látta, mennyire nehezére esett Asaliahnak teljesíteni ezt a kérést. Nem szabály, csak egy apró kérés, ami a lány részéről elhangzik. Szeretné, ha Alastor megbízna benne.
-Nem érzem magam fenyegetve a közeledben- jelenti ki egy másodpercre az angyal pillantását keresve. Mintha csak azt akarná mondani ezzel, hogy megbízok benned. Időközben a leveses tányér majdnem kiürül, csak egy egészen kevés marad az alján. Alastor félreteszi a tálcát, az ágy bal felére eső szabad helyre, majd elveszi a felé nyújtott gézt. Míg a végét keresve kapargatja az ujja hegyével elhangzik a negyedik fontos tudnivaló, ami inkább hallatszik kérésnek. Soha ne tűnj el szó nélkül!
-Fogalmam sincs az hogyan történt. - tűnődik el ismét az eseten, amint Asaliah szóba hozza a fürdőszabás elszivárgását. Mintha felitta volna a pocsolya. Hogy képes valaki a szilárd padlóra ömlött vízfoltba lépve elmerülni és valahol egészen máshol feltűnni? Ahogy az sem világos számára, egyik vízfoltban miért merül meg, a másikban pedig miért nem. Mégis ez mitől függ? Míg elgondolkodva válaszok után kutat, megtalálja a kötszer végét és visszanyújtja az angyalnak, aki időközben egy kulcsot tart a kezében. Egy kulcsot, ami a lakása ajtaját nyitja.
-Nem hiszem, hogy láttam már ilyet...megmutatod, hogy működik? - kérdez vissza, és közben elfogadja a lakásnyitót, majd az orra elé emeli, hogy közelebbről is szemügyre vehesse.
-Milyen mágia ez? Ez az apró kis fémdarab tényleg képes arra, hogy ajtókon menjek át? - cikázik tekintete a lány és a kulcs között. Lassan hátra dől elnyúlva a puha paplanon és a feje fölé emelve bámulja tovább a fogas fémdarabot.
-Köszönöm. - mondja egészen halkan, miközben egy pillanatra lehunyja a szemét. A meleg leves után jólleső telítettséget érez a gyomra tájékán, és hirtelen nehezednek el szemhéjai is. Váratlan álmosság tört rá. Ásít egy nagyot és szája elé ereszti a kezét. Míg Asaliah befejezi lábszára kötözését, addig gondoskodását élvezve alszik el ismét.

zene: nincs || üzenet: nincs ||
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Dec. 11, 2020 6:30 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next



Alastor & Asaliah


A
lastor kérése cseppet sem üdít fel. Igyekszem mégis eleget tenni a dolognak, de fájó szívvel okozok neki fájdalmat. Nem akarom, mégis megteszem. Végül a földre rogyok, míg a férfi helyre teszi, újra eltörött csontjait. Én nem is merek oda nézni, de végül csak felpillantok rá és mikor zokniját köti a lábára felajánlom, hogy inkább hozok rendes kötszert a sebre. Mivel a férfi megérzi a frissen készített étel illatát és kérdésemre igennel felel, így szedek egy tányér levest és tálcára téve az egészségügyis dobozzal együtt térek vissza hozzá. A tálcát Alastor ölébe teszem, majd az éjjeli szekrényre a kis dobozt. Felpattintva a tetejét igyekszem összeszedni a gondolataimat, hogyan is kellene ezt csinálni. Rengetegszer láttam már az emberek között hogyan is látják el a sérüléseiket.
-Jajj! Fújni kell! Még a végén azt kapom, hogy meg akarlak ölni.-kacagok fel kissé kényszeredetten és ujjaim közé fogom a fertőtlenítőt és egy csomag gézlapot. A fiú kérdésére óvatosan bólintok.
-Sokszor láttam már hogy csinálják az emberek... Bár, ahogy elnézem, te jobban értesz hozzá. Tanultad esetleg régebben?-pillantok szemeibe ahogy hozzá fordulok, Alastor rábök a gézre és közli, hogy látott már ilyet. Talán tényleg fontosabb lehet ez a dolog, mint gondoljuk. Villan át az agyamon, majd elmosolyodok.
-Akkor feltételezhetjük, hogy valahol emlékszel rá.-vidul fel az arcom ám úgy döntök ideje szabályokat bevezetni, már most. Nem tudom meddig bírnám ép ésszel, ha folyamatosan a veszélyt kergetné, az sem biztos, hogy ez előnyére vállna.
-Igen szabályok. Olyan esetekre, mint a mai nap!-erősítem meg szavaimban ahogy Ő félre teszi a tálcát, majd helyet csinál nekem, hogy kényelmesen mellé férjek. A zoknit maga szedi le a lábáról én viszont egy röpke pillanatra kényszeredetten kapom el pillantásom a sebről.
-Ezt mocskosul elintéztem...-szisszenek fel ahogy visszanézek rá szabad kezemmel még az arcom is át dörzsölöm. Óvatosan leülök az ágy szélére és hosszú percekig csak a sebet nézem, láthatóan gyógyul, de ki tudja mennyi idő, mire teljesen rendbe jön?! Jó lenne, ha angyal volnék, akkor gyorsabban rendbe tudnám szedni.
-Szóval a szabályok...-veszek mély levegőt és megköszörülöm a torkom.
-Az első és legfontosabb, amit már kértem tőled odalent is, minden olyan gondolatot, ami ilyen őrültséghez vezetne, előbb szóban közölsz velem. A második, ne csinálj ilyeneket nélkülem, ha nem vagyok veled ne próbálj ki hajmeresztő dolgokat!-kezdek bele, ahogy szétbontom a tasakot és kicsippentek belőle pár gézlapot. Letekerve a fertőtlentő kupakját, átitatom a sárgás folyadékkal a lapokat.
-Ez lehet, hogy kicsit csípni fog. Bocsánat.-motyogom ahogy kezem elindul a seb irányába. Óvatosan, vigyázva nehogy a sebbe kerüljön, végig törölgetem a zúzódást. Észre sem veszem mikor szabad kezem megindul a lába felé. Ujjaimmal finoman tapogatom körbe a piros-lilás foltot. Ismét elfacsarodik a szívem, miért kellett erre megkérnie?
-A harmadik... Csak akkor kérj meg arra, hogy bántsalak, ha valóban nincs más mód a dolgokat kezelni.-pillantok szemeibe miközben a használt gézlapok a kukában végzik. Elveszek egy feltekert géz gurigát, majd újabb gézlapokat itatok át a fertőtlenítővel, ezt a sebre teszem, majd a géz végét igyekszem megkeresni remegő kezekkel.
-Ez nem szabály, inkább amolyan kérés lenne... Bízz bennem légyszíves! Ugyan nem látszik, de nagyon sok dolgot képes vagyok megtenni. Mint ahogy felhoztalak ide a lakásba...-világítok rá a tényekre, látszott az arcán mikor kitaláltam, hogy nem hiszi képes lennék-e rá. De megcsináltam. Itt fekszik azóta is az ágyamban. Igaz, erőm már nem a régi és az első emeleti fordulóban meg kellett állnom pihenni, de megcsináltam.
-A negyedik szabály, ami most még így gyorsan eszembe jutott... Soha ne tűnj el úgy, hogy nem szólsz róla. Persze, a fürdőszobás esetet megértem, de... ha az ajtót választanád... Mindig szólj nekem.-még mindig nem találom a géz végét, kezd kicsit frusztrálni a dolog, összevont szemöldökkel nézegetem egy ideig a tekervényt.
-Azt hiszem kifog rajtam... Segítenél egy kicsit? Egyszerűen nem találom a végét.-pillantok felé kétségbeesetten, kissé ciki, hogy egy ilyen apróság kifog rajtam...
-A többi dolog, majd ha eszembe jut.... úgyis fogom mondani. De ha bármi kérésed, kérdésed van... Itt vagyok.-teszem hozzá gyorsan, ha pedig Alastor elveszi a kezemből a gézt, úgy a zsebembe nyúlok és előveszek egy kulcsot.
-Tessék, ez a lakásunk kulcsa. Mától hivatalosan is lakótársak vagyunk. Így mindig vissza tudsz majd jönni, nem csak akkor, ha itthon vagyok.-mosolygok rá és tenyeremet felé nyújtom, hogy elvehesse a zárnyitót.

Zene: Cloud Dancers
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Dec. 08, 2020 7:33 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


Újra a ládán kívül
Asaliah & Alastor
zSNV8NX.gif
Megtenné maga is, hogy lábát törje, ha egyéb sérülései nem akadályoznák. Ha erőt venne magán talán elmászhatna az ablakig és a párkányon átlendülve kivitelezhetne egy újabb lábszártörős esést. Mégis egyszerűbbnek látja, ha az angyalnő segítségét kéri. Asaliah-nak nem tetszik a gondolat, nagyon is ellene van, könnyes szemmel heves tiltakozásba kezd, de a férfi kérlelésére végül mégis csak beadja a derekát és hajlandó segíteni ebben az őrületben. Egy pillanatra kilép a hálóból, majd egy konyhából szerzett sodrófával visszatérve sújt le a leviatán lábára. Pont ahogy kell. Még a nyújtóeszköz is kettőbe törik, olyan lendülettel érkezik a csapás. A csonttörés okozta fájdalom egész testébe összerántja és torkából hangos üvöltés törne elő, ha el nem fojtaná. Az angyal idegzetét próbára teszi a látvány, arca két oldalán kövér könnycseppek gurulnak végig. Szinte ösztönösen jön a mozdulat, ahogy Alastor a sebébe nyúl és helyre teszi magát, mintha már nem először csinálna ilyet. Zoknijából nyomókötést készít, fogalma sincs honnan tud ilyesmit. Az angyalnő eközben elképedve figyeli őt. "Alastor! Inkább hozok rendes kötszert!" mondja el és ellép egy eü-s kis dobozért. A leviatán közben felfigyel a kellemes illatra, ami a levegőben terjeng. Az angyalnő vacsorát készített, míg ő az igazak álmát aludta. A lány kérdésére igenlően felel, szívesen megkóstolná, bár fogalma sincs mi az a vajgaluska. Rövidesen egy tányér gőzölgő leves érkezik.
-Köszönöm. - húzza közelebb magához a tálcát, majd belekanalaz az illatos, meleg lébe. Meg is jegyzi magának, hogy jól néz ki. Az első kanálnál nagyot nyel, forróság marja végig a torkát.
-Huh. Ez nagyon meleg. - állapítja meg, miközben azon tűnődik, miért eszik ezt az ételt ilyen melegen? Közben a szárnyaszegett felajánlja, hogy a zoknis nyomókötés helyett rendesen bekötözi a leviatán lábát, de mindenek előtt egy alapos fertőtlenítést is megejteni.
-Értesz hozzá? - érdeklődve figyeli a piros dobozt, aminek tetejét felnyitva ismerősnek látszó dolgok bukkannak elő.
-Láttam már ilyet. - bök rá a gézre. Asaliah úgy gondolja, hogy a férfi "kergeti a veszélyt", és ebben lehet is valami, főként a tetőről ugrás után, ezért néhány szabályt szeretne bevezetni az ilyen és ehhez hasonlók elkerülése miatt.
-Szabályok? - kérdez vissza tekintetét a ládikáról vendéglátójára emelve.
-Miféle szabályok? - teszi félre öléből a tálcát és hagyja hűlni az ételt, miközben helyet ad a lánynak, hogy lábszárához férkőzve újra kösse a sérülését. A zokniért maga nyúl és gyorsan le is rántja a magáról. A lábán lévő nyílt sebből még erőtlenül, de szivárog szurok színű vére, de határozottan látszik, hogy gyógyul.

zene: nincs || üzenet: nincs ||
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Dec. 07, 2020 3:48 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next



Alastor & Asaliah


B
izarr dolgot kér tőlem Alastor, természetes, hogy ágálok ellene, nem akarom megtenni, hiába mondja ki, hogy segítő szándékkal ártsak neki. Nem is értem, hogy minek néz engem hirtelen. Nagyon nehezen veszem rá magam, hogy eleget tegyek kérésének, legszívesebben kiszaladnék a világból is. A konyhában még könnyeim is elerednek ahogy valami csapkodó eszköz után kutatok, végül a nyújtó fával térek vissza a szobába. Mégsem vagyok egészen biztos, hogy meg fogom tudni tenni. Nehezen győzöm le az viszolygást és nem is sikerül teljesen. Mielőtt lábára ütnék keményen azt kérem tőle, hogy fogja meg a kezem. Szerencsére, Alastor nem habozik úgy, mint én, ujjait kézfejemre kulcsolja és úgy sürget cselekvésre. Mivel azt elmondtam hová kell ütnöm, már csak megfelelő lendület kell ahhoz, hogy sikerüljön is. Pillanatokkal később lendül a kezem és kíméletlenül vágok oda, még a sodrófa is kettétörik amint újra repednek a csontok a fiú lábszárában. A könnyfátylon keresztül látom ahogy Alastor teste összerándul, elfojtott ordítása a fülemben cseng miközben ujjaival rászorít a kezemre, ösztönből szorítom vissza miközben a földre rogyok az ágy mellett. Saját magam szidom amiért bele mentem ebbe az őrült ötletbe. Míg halkan áztatom a padlót könnyeimmel, addig az ágyon megmozdul lakótársam és elengedi a kezem is. Felkapom a fejem és fehér arccal figyelem, hogy mit művel. Mikor zokniját húzza le a lábáról, hogy azzal kösse be a lábár megbotránkozok.
-Alastor! Inkább hozok rendes kötszert!-érintem meg karját és szabad kezemmel igyekszem letörölni még mindig záporozó könnyeimet.
-Ezt inkább ne köszönd meg!-kérem őt halkan miközben elhúzom a számat. De nem kerüli el figyelmem a következő kérdése sem.
-Ó! Csupán egy kis zöldséglevest főztem, míg aludtál.-motyogom esetlenül és feltérdelve megnézem magamnak amit okoztam neki, bár már elfedte zoknijával, sötét vére megpecsételte az ágyneműmet.
-Éhes vagy? Vajgaluskát szaggattam a levesbe.-kerül egészen apró mosoly ajkam szegletébe, ha a válasz igen lesz, úgy lassan felállok és a konyhába megyek, hogy egy tányérral szedjek a fiúnak. Tálcára helyezve a kanállal együtt és magamhoz véve az elsősegély dobozt, lépek vissza a szobámba. A tálcát Alastor combjaira helyezem, majd leteszem az éjjeliszekrényre a piros keresztes dobozkát.
-Jó étvágyat! Megengeded addig, hogy rendesen bekössem? Lehet, hogy fertőtleníteni sem ártana....-jegyzem meg bizonytalanul, a vér nyílt sebet sejtet és jobban érezném tőle magam, ha kicsit rendbe tehetném. Bár nem fogom elfelejteni soha a pillanatot amikor lesújtottam rá. A szívem sajdult bele. Nem szeretnék több ilyenben részt venni.
-Azt hiszem... Nem ártana néhány szabályt felállítanunk. Borzasztóan kergeted a veszélyt. Féltelek!-suttogom ahogy a doboz tetejét felpattintom és bele nézek, hogy miből gazdálkodhatok.

Zene: Cloud Dancers
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Dec. 06, 2020 7:45 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


Újra a ládán kívül
Asaliah & Alastor
zSNV8NX.gif
A leviatán feszülő, kényelmetlen érzést tapasztal lábszárában az ébredést követően. Gyorsan világossá válik számára, hogy gyógyulásába hiba csúszott és csontja rosszul kezdett összeforrni, ennek korrigálására pedig egyetlen megoldást lát. El kell törni újra. Egyéb sérülései akadályozzák abban, hogy ezt maga tehesse meg, ezért őrangyalához fordul segítségért és arra kéri, zúzza össze helyette. Alastor számít rá, hogy a lánynak nem lesz ínyére a gondolat és tiltakozni fog kérése ellen, mégis megpróbálja meggyőzni arról, hogy ezt szükséges megtenniük. Néhány instrukcióval is ellátja, hogyan is kellene kivitelezni a dolgot. Még maga is meglepődik, mennyire lazán taglalja, hol és hogyan mérje rá majd Asaliah a választott zúzóeszközt, hogy megfelelő módon repedjenek a csontok. Ezt mégis megint honnan tudja? Persze azzal az eshetősséggel számol, hogy az angyalnő végül nem adja be a derekát, így mégis valahogy magának kell megoldania az ismételt lábtörést. Nincs sok lehetősége korlátozott mozgása miatt, de elsőre a szobaablakot egész szimpatikusnak találja a feladatra. A másodikon vannak. Ha újra kiugrana az ablakon és lábára irányítaná az érkezést, egészen biztos célt érne. A B terv egész gyorsan összeáll gondolataiban, de úgy tűnik mégsem lesz rá szükség, mert hosszas vívódás után Asaliah végül belemegy, teljesíti a férfi kérését. Gyorsan kerít is egy ütőalkalmatosságot és szájhúzva bár kezében egy sodrófával a férfi lábához helyezkedik.
-Rendben, csak kérlek, nagyot üss...legyünk gyorsan túl rajta. - sürgeti cselekvésre a nőt, miközben kérésének eleget téve megfogja az angyallány kezét.
-Ne kímélj! Csapj oda keményen! - motyogja fogai között szorítva a törölköző csücskét. Egy pillanatra lehunyja a szemét is, felkészül a rövidesen érkező kínzó fájdalomra, jól tudja ez nem lesz valami kellemes. A következő pillanatban Asaliah keze lendül, a fa pedig durván vágódik lábszárának, hangosan reccsen, de nem csak a leviatán lába, az ütőeszköz is ketté törik. Hát ebben az ütésben volt ám erő. Alastor elfojtva is hangosan ordít fel, egész testében rándul egy nagyot, ujjai ösztönösen hajlanak szorításra. Mélyen szívja be a levegőt, majd ki és újra be. Ha ismernek szitokszavakat, vagy eszébe jutna akár egy is, most egész biztosan kicsúszna egy "b*ssza meg". Kell néhány perc, mire az éles fájdalomérzet alább hagy. Mikor a végtagja már nem remeg, elhúzza kézfejét az angyaléról, aki könnyes szemekkel a padlón kuporog, majd szemrevételezi a lábszárából kitüremkedő csontokat. Bőrét durván átszakították, nem valami szép látvány. Két ujjával fogszorítva nyomkodja vissza őket a helyükre, miközben szurokszínű vére kibugyog a csont szaggatta lyukon át összekenve a fehér ágyneműt. Olyan rutinosan teszi ezt, még a szeme se rebben közben. Kezdi úgy vélni, hogy régen valami ilyesmivel foglalkozhatott. A csontpakolás végeztével, előrébb nyúl és lerántja a zokniját, hogy azt tekerje a sérülés köré tartás gyanánt.
-Hálásan köszönöm. - pillant sírós szemű őrangyalára. - Most már rendben leszek.
Mivel Alastor lábszára is a megfelelő irányban gyógyul, képes másra is odafigyelni.
-Mi ez a jó illat? - szippant a levegőbe és saját vére szagán kívül valami kellemes fűszeres aromát érez a levegőben terjengeni.

zene: nincs || üzenet: nincs ||
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Dec. 03, 2020 6:40 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next



Alastor & Asaliah


K
lasszisokkal jobb lesz a hangulatom amint lakásom ajtaját átlépjük. Távol a zavaró tekintetektől kicsit el is engedem magam. Áttörölgetve Alastor arcát, hagyom végül szunnyadni s úgy döntök én is csatlakozom hozzá egy rövid időre. Ketten nyomjuk az ágyat, míg én fel nem ébredek. Egy laza kis levest dobok össze, míg vendégem továbbra is alszik. Amint elkészül, visszakuckózok mellé a könyvemmel és addig olvasok, míg ránk nem sötétedik. Arra riadok, hogy Alastor megszólal mellettem. Szinte rögtön hozzá fordulok és az érdekel hogy érzi magát. Sajnos amit mond egyáltalán nem tetszik, ahogy teste rándul a fájdalomra, úgy nyelek egyet. Valami nem stimmel! Baljós gondolataimnak Ő ad hangot végül, hamar kiderül, hogy mi a gond.
-Micsoda?-hűlök el szinte azonnal és arcomból kiszalad a vér is.
-Rosszul forrt össze?-visszhangozom szavait és finoman megrázom a fejem. Biztosan csak rosszul hallottam! Ez nem történhet meg! Alastor hajmeresztő ötlettel rukkol elő. Törjem el ismét a lábát... Ilyet nem kérhet Tőlem! Nem teheti ezt velem... Szinte kivetődök az ágyból, hátamat a falnak vetem és könnytől csillogó szemekkel nézek rá.
-Kérlek szépen ne kérj ilyet tőlem!rázom a fejem hevesen és csak pislogok rá. Mégis honnan jön neki ez az ötlet? Nem tudnám Őt bántani, nem akarom! Ez technikai képtelenség. Nem tudom megtenni! Alastor mégis próbálkozik, újra szóra nyitja a száját. Keserűen hunyom le szemeimet és pilláim alól apró könnycsepp gördül le arcomon. Mély, reszketeg levegőt veszek, halál sápadtan nyitom ki a szemem és végül alig láthatóan bólintok egyet. Rendben van, megteszem. Olyan instrukciót kapok ami annál jobban nem tetszik, keressek valami masszív, nehéz tárgyat. Előre esett vállakkal indulok a konyhába, remélve hogy találok a célnak megfelelő dolgot. Amint elfordulok a férfitől, szabad utat engedek könnyeimnek, nem hiszem el hogy erre rá vesz. Többször is mély levegőt kell vegyek mialatt keresgetek. Végül egy sodrófát ragadok meg, az talán elég lesz. Arcomat dörzsölve lépek vissza hozzá a szobába, hogy ne lássa rajtam mennyire kiakasztott, az ágyra ülök és magam mellé teszem a fát. Nem akarom ezt! Alastor mégis elmondja hol kellene eltaláljam, csupán arcát nézem és ismét könnyfátyol lepi el szemeimet, elmosódik előttem a kép és ki akarok rohanni a szobából.
-Rendben, felkészültem!-suttogom remegve, majd nagyot nyelek ahogy Alastor fogai közé veszi a puha törölközőt. Vendége vissza számol ám a "rajta" nem adja meg a kellő lendületet számomra. A hideg is kiráz attól amit tenni készülök.
-Alastor! Fogd meg a kezem...-kérem ahogy az ágy mellé állok végül és felé nyújtom szabad kezemet. Abban az esetben hajlandó leszek lesújtani ha ujjait vékony kezemre kulcsolja. Ha nem így tesz akkor továbbra is csak állok mellette. Amint kezét az enyémen érzem ujjaimmal rászorítok az övéire, valahol nekem is szükségem van támaszra, no meg, ha megszorítja a kezem tudni fogom valahol hogy mennyire fáj amit most készülök tenni vele.
-Ha kész, akkor.... Akkor... Mehet.-suttogom csendesen és még egy pillanatra lehunyom a szemem miközben a fa eszközt tartó kezem a magasba lendül.
-Nagyon sajnálom. Kérlek ne haragudj!-buggyannak ki a könnyeim és amilyen erősen csak tudok lesújtok a lábszárára, az ütés erejétől a nyújtófa is ketté törik, abban a pillanatban ahogy hallom a csontot törni, ujjaim közül kifordul a megfogott rész is és óhatatlanul tovább peregnek a könnyeim. Megremeg az egész testem és a földre rogyok miközben Alastor kezét tovább szorongatom.

Zene: Cloud Dancers
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Dec. 02, 2020 2:53 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


Újra a ládán kívül
Asaliah & Alastor
zSNV8NX.gif
Szinte egy megkönnyebbült sóhaj tör elő tüdejéből, ahogy az utca betonjáról a fiatal nő puha ágyára kerül. Elképesztőnek találja Asaliaht, szinte fizikai lehetetlenségnek tűnik, hogy törékeny alkatával felcipelte őt a panelház második emeletére és ezen felül métereken vonszolta őt, még annak ellenére is, hogy a leviatán nem mondhatni kifejezetten nagy darabnak. Alastor lehunyja szemeit és hosszú órákra csendes, nyugodt álomba szenderül. Míg a tudalattijába kalandozik újra éli a repülési kísérletet - a tetőszéli készülődéstől a fájdalmas érkezésig. Hirtelen tér vissza az éber létbe, amikor újra megéli a becsapódás pillanatát. A pillanatnyi zavar hamar elillan, mikor Asaliah ismerős arca néz rá és hogyléte felől érdeklődik. Gyors megállapítást tesz arra, amit az ablakon keresztül lát. Eltelt egy nap, és újra este van. De hogy is van valójában?
-Ami azt illeti...- épp karjára támaszkodik és óvatosan mozdítja sérült lábait, mire a jobbjában kellemetlen fájdalom nyilall végig. Fogalma sincs honnan tudja, de a gyötrő érzet és egy pillantás a saját végtagjára elég, hogy biztos legyen benne, csontja nincs a helyén és rosszul gyógyul.
-Azt hiszem a lábszáram...- húzza el a száját, miközben a szóban forgó testrészét próbálja óvatosan mozgatni.
-Rosszul forrt össze. - egyszerűen látja, hogy nem úgy mozdul a lába, mint eddig. Úgy néz ki nem sikerült jól visszaraknia vagy felfelé jövet elmozdult a csont, de ha így marad, nem tud majd járni, de lehet még ráállni sem. Nem kérdés mit kell tennie. Újból el kell törnie....pontosabban töretnie, mert jelen állapotában képtelen rá, hogy maga zúzza össze a lábszárát.
-Asaliah...meg kellene tenned nekem valamit....eltörnéd nekem újra? - emeli fejét az angyalnő felé. Tudja, szokatlanul hangzó kérésével nehéz helyzetbe hozza, talán szavai azonnal ellenkezést váltanak majd ki belőle. Természetes reakciónak venné a nő tiltakozását révén, hogy Ő a tollasok közül való, még ha szárnyát el is vesztette már. Mióta kirántotta Alastort a park díszkáposztái közül és hazavitte magához, azóta segíti a leviatánt.
-Tudom, hogy nagy kérés egy angyaltól, de.....szépen kérlek. Muszáj megtenned! - igyekszik rávenni az angyalt, hogy segítő szándékkal okozzon neki sebesülést. HA sikerül meggyőznie Asaliaht, úgy arra kéri valami masszív tárgyat keressen a lakásban. Ötleteket ugyan nem ad, de a lánynak azonnal bevillanhat néhány dolog, ami szóba jöhet, mint pl. baseball ütő, egy darab tégla vagy klopfoló a konyhából. Hogy mivel repeszti meg újra a férfi csontját, teljesen a tollaslány döntésére van bízva. HA Asaliah megtalálja a megfelelő ütőalkalmatosságot és viszonylag késznek érzi magát a műveletre, a leviatán további instrukciókat ad.
-A térdem alatt tizenöt centire üss...negyven, negyvenöt fokos szögben oldalirányból.... - mondja, miközben ráharap a felgöngyölt törölköző sarokra. Készül rá, hogy ez kegyetlenül fog neki fájni, de valamit valamiért.
-Mehet??? Három...kettő......egy... - mély levegőt vesz - ...rajta!

zene: nincs || üzenet: nincs ||
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Dec. 02, 2020 5:55 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next



Alastor & Asaliah


N
ehéz ugyan a gondolatot kivitelezni, de más megoldást nem látok, a kerekes cucc nem megfelelő! Én leszek az erő, ha törik ha szakad, bár értem a férfi kétkedését, mégsem hagyom eltántorítani magam. Miután biztos fogást találok rajta, úgy elindulok vele a bejárat felé, majd fel a másodikra, ahol lakásom nyugalmában ketten lehetünk. A lépcsőfordulóban viszont muszáj megállnom egy kicsit, míg összeszedem az erőmet, hogy a maradék lépcsőn is felvihessem Alastort. Szegénykém így is félalélt állapotban van. Belépve a lakásba mihamarabb kényelembe helyezem saját ágyamon, hosszabb pillanatig magára hagyom, míg vizet és törölközőket veszek magamhoz, hogy kissé lemossam róla a megalvadt vért. A nedves érzésre megriad, így lágy hangon próbálom nyugtatni, csak ketten vagyunk jó helyen van és nem bántom! Hangomra úgy fest meg is nyugszik, így be tudom fejezni arca tisztogatását. A száraz törölközővel befejezve a műveletet egy apró kétely ötlik a fiú eszébe. Elgondolkozva pillantok rá, de gondolkozás nélkül mondom ki, hogy nem tartom az ellenségemnek. Komolyan is gondolom, azt is elmondom neki, hogy miért érzem ezt. Mintha ismerném régről. Bár csak egy érzés, de minél több időt töltök vele, annál erősebb. Vajon van valóság alapja? Jó lenne megtudni, engem nagyon is érdekel! A reggeli gondolata ismét előtérbe kerül, ám Alastor krákogása megakaszt a további szavakban. Ajkai között vér bugyog fel, riadt szemekkel figyelem ahogy odakapja tenyerét, majd vérét a ruhájába törli. Újfent nyugtatni próbál, de nekem a magasba szöknek szemöldökeim.
-Valóban jól vagy? Nekem nem úgy tűnik...-jegyzem meg csendesen ahogy kissé elengedem, a vizes törölközőért nyúlok hogy megtörölhessem a kezét. Nem tudom hogy honnan veszi, hogy ez a gyógyulásával jár, én eléggé szkeptikus vagyok az ügyben. Nem is mozdulok inkább mellőle, főleg mikor vissza passzolja a reggeli lehetőségét.
-Nincs semmi baj. Aludj nyugodtan, majd én vigyázok rád.-mosolygok rá miközben figyelem ahogy lehunyja szemeit. Ismét leteszem a törölközőt, mire a mozdulatsor végére érek, Alastor már csendesen szuszog az ágyamon. Elrévedve figyelem nyugodt, kisimult vonásait, apró késztetés kerít hatalmába, szeretnék vele pihenni és őrizni az álmát. Épp ezért mégsem mozdulok el mellőle, ahogy Alastor légzése mélyebbé válik, úgy leszek én is egyre nyugodtabb. Bár valóban nem tetszik az hogy az imént még vért köhögött fel, lazítok az ölelésen és kényelmesebb pózt próbálok magam is felvenni. Hozzá simulok, vigyázva nehogy fájdalmat okozzak gyógyuló testének, egy darabig csak arcának vonásait figyelem, majd mielőtt engem is magába rántana ez a különös békés hangulat, magunkra húzom a takarót. Vállának döntöm a fejem és lehunyom szemeimet. Soha nem engedem el a kezed! Visszhangzik fejemben kimondott mondatom, erre ocsúdok fel órákkal később. A nap már magasan jár, vigyázva bújok ki az alvó férfi mellől, nem akarom felzavarni, rendet teszek a szobában, majd összekapom magam, úgy döntök hogy míg alszik, legalább egy levest csinálok, talán ha felkel jól fog esni neki. Egyszerű zöldségleves ami percekkel később már a gázon fődögél, míg fel nem forr addig addig visszaülök a fiú mellé az ágyra egy régebbi könyvvel a kezemben. Annyira bele mélyedek az olvasásba hogy a leves illata rángat ki a valóságból. Bele főzöm a tésztát, majd elzárva lefedem az edényt és újfent a szobába vonulok. Visszatelepszem lakótársam mellé egy szabad párnát a hátam mögé támasztok és megint elnyelnek a sorok. Kissé megriadok ahogy megszólal, a könyv kicsúszik ujjaim közül hangosan puffanva a padlón köt ki.
-Ó! Szia. Igen, magam is úgy veszem észre, eljárt felettünk a nap.-pillantok ki én is az ablakon egy rövid időre, majd tekintetem vissza vezetem Alastorra.
-Hogy érzed magad?-nyújtom felé a kezem azzal a céllal hogy végig simíthassak az arcán.
-Jobb egy kicsit?-hangom aggódó ahogy feljebb ülök és elgondolkodva nézem vonásait. Vajon mennyi idő, míg teljesen felépül?

Zene: Mennyország tourist
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Nov. 30, 2020 9:54 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


Újra a ládán kívül
Asaliah & Alastor
zSNV8NX.gif
Kételkedéssel fogadja az angyal ötletét, mégis ad neki egy esélyt. Fél kézzel megkapaszkodik Asaliah nyakában, miközben testsúlya a nő hátára nehezedik. Könnyebb lenne a dolguk, ha legalább az egyik lábát használni tudná, a testtömege arányosan oszlana el, így kevesebb teher nehezedne a fiatal lányra. Két törött lábbal viszont nem sokat tud tenni, azon kívül hogy fogódzkodik. Lassan, biztosan haladnak a panel bejárata felé és hamar el is érik azt, de a neheze még csak ezután jön, fel kell jutniuk a második emeletre, lift híján pedig egyetlen lehetőség marad: a lépcső. Torzultan érzékeli a teret, tompák a hangok és a látása is kissé homályossá válik, mindez a zuhanás utóhatása. A fordulóban pár percre megállnak szusszanni, hogy az angyalnő erőt gyűjtsön a hátralévő méterekre. Alastor nem mondja ki, de jobban érezte magát odakint vízszintesben, most forog vele az egész tér és nehezére esik a koncentráció is. Nyilvánvaló, hogy komoly belső sérüléseket szerzett és egészen biztos, hogy egy kiadós agyrázkódást is a magáénak tudhat. Igyekszik éberen maradni, legalább addig, míg el nem érik őrangyala lakását. A következő percek kiesnek, már csak azt érzi, hogy a helyzete változik és függőlegesből vízszintbe kerül. Újra eszméletét veszi egy rövid időre, Asaliah gondoskodására pattannak ki újra a szemei, kicsit ijedten rándul össze a meleg vizes törölköző érintésére. Ssh! Csak én vagyok! Nincs semmi baj! Kellemes női hang inti nyugalomra. Démon vagyok. Egészen biztos az alvilág szülötte. Emeli szemei elé szurokszínű vértől mocskos kézfejét. Majd egy pillanat alatt fogan meg benne a gondolat, hogy a mellette fekvő lány, talán az ellenségének tekinti őt. Aggodalmának hangot ad, de az angyalnő gyorsan eloszlatja a kétségeit. Nem néz rá ellenségként és el is magyarázza, hogy miért. Ám ebből vajmi keveset fog fel. Vendéglátója felveti a reggeli gondolatát, de ő nem tud az evésre gondolni. Kellemetlen kaparást érez a torkában, meg is köszörüli kicsit, mire sötét vér szalad ki ajkai között. Tenyerét rögtön a szája elé emeli, majd a felköpött vért a ruhájába törli.
-Nyugi, a látszat ellenére jól vagyok. - mondja előjáróba, mielőtt a jelenetet látva Asaliah ismét megijed. Jól van, bizonygatja, de a nő már az előző "jól van"-nál sem igazán hitt neki.
-Úgy hiszem, ez a gyógyulásommal jár. - teszi hozzá elég nagy meggyőződéssel.
-Azt hiszem kihagyom a reggelit, ha nem haragszol. Inkább aludnék egy keveset. Nem bírok ébren maradni... - mondja elnyújtva a szavakat, a gondolatai végére már csukott szemmel fekszik és rövidesen álomba is szenderül.
Álmában újra éli a jelentet. Látja magát a panel tetején egyensúlyozni. Farkas szemet néz a húsz emeletnyi mélységgel, miközben kellemes, hűvös levegő veszi körül. Mély lélegzetet vesz, felkészül, kezeit kitárja oldalirányba és lassan előre dől, hogy átadja magát a repülés érzésének. De hiába vágyik a levegőbe. Várja, hogy szárnyai kitárulkozzanak, csak a gravitáció erejét érzi magán elhatalmasodni. Egyre gyorsabban, megállíthatatlanul közelít a beton felé és hiába állna ellent, a föld magával ragadja, majd durván becsapódik. Ekkor riad fel álmából. Halántékán gyöngyözik az izzadság, egész teste sajog a fájdalomtól és amikor kipillant az ablakon csak a sötétséget látja.
-Este van? - lepődik meg kicsit, olybá tűnik átaludta a napot.

zene: nincs || üzenet: nincs ||
Ajánlott tartalom
reveal your secrets



Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
6 / 9 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett TagjainkFajaink létszáma



●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 27 felhasználó van itt :: 4 regisztrált, 0 rejtett és 23 vendég :: 1 Bot

• Fajaink száma •
Arkangyal
1/1
Leviatán
7/3
Angyal
1
Démon
6
Bukott Angyal
3
Ember
4
Félvér
2
Harcos Angyal
5
Vadász
5
Nephilim
2