Omnen dimittite
spem, o vos intrantes!
Staff, és tagok által keresett karakterek

 
• High Line Park •
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Asaliah


High Line Park VeZBn48
High Line Park 1608b68d9c8b83cc118119493142

☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
118
☩ Rang :
Ex-katona
☩ Play by :
Kate Beckinsale
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Feb. 17, 2021 9:00 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next



Alastor & Asaliah


E
gyre jobban alszom Alastor mellett, és mind jobban vonzódom a fiúhoz ahogy telnek a napok. Már nehéz lenne úgy álomra hajtanom a fejem, hogy nincs velem. Pedig mióta szárnyaimat vesztettem nem nagyon volt példa arra, hogy bárkit huzamosabb ideig megtűrjek a közelemben, pláne hogy arra a dologra kényszerültem... Annyira bűnösnek érzem magam, Alastor mégsem tekint rám úgy, mint egy utca nőre. Nem tudom felfogni hogy lehet ennyire kedves. Az éjszaka nyugodtan telik, ám arra ébredek, hogy kezem ismét rossz helyen van, a fiú pedig keményen feszül tenyerem alatt. Egy kissé riadtan kapom fel a fejem, de mikor rájövök hogy alszik még, óvatosan elveszem róla a kezem és kibújok óvó karjai közül, hogy reggelit készíthessek neki, addig sem gondolok illetlenségekre, hogyan is tudnám most felébreszteni Őt. Pár dolgot összekészítek egy tálcára, és azzal indulok vissza a szobába, hogy reggelivel ébreszthessem. Nyöszörgő hangjára elmosolyodok, annyira édes így kómásan elaludt hajjal és szinte gyermekien kisimult arccal. Kérdésére az órára pillantok a falon.
-Fél kilenc lesz hamarosan.-ülök mellé az ágy szélére a tálcával és egy apró mondattal jelzem hogy hoztam reggelit neki. Tekintetem nem kerüli el mikor bepillant a paplan alá és nagyot nyelek, hogy bizonyára észreveszi a problémát miközben megdicséri a feltálalt étel látványát.
-Ó! Igazán semmiség.-szabadkozom óvatosan, arcomra halovány pír ül ki, ezt bárki meg tudná csinálni.
-Öhm... Én nem... Csak neked... Nem vagyok éhes.-rázom meg finoman a fejem zavaromban. Nem gondolkodtam azon, hogy én is reggeliznék. Tényleg csak rá gondoltam, hogy neki készítek reggelit. Óvatosan figyelem ahogy nekilát az ételnek és örülök hogy mindent elpusztít. A reggeli után kimászik az ágyból én pedig a konyhába indulok a tálcával, hogy elmosogassak. Út közben észreveszem a fiú habozását a fürdő előtt. Elmosolyodom és tovább haladok, majd visszafelé figyelek rá. Bár nem tudja, de mindig szemmel tartom Őt. A kopogás és az éles hang azt eredményezi, hogy ráncba szalad a homlokom. Roxy hangja tölti ki a teret, aztán mielőtt kilépnék a konyhából Alastor már az ajtónál van.
-Jajj ne!-nyögök fel, de már késő, nyílik az ajtónk. A konyhából hallgatom a nyekergő hangot és erőteljesen forgatom a szemem, pláne mikor szomszédasszonyom rá kérdez, hogy merre vagyok.
-Itt vagyok Szívem!-lépek ki a konyhából, bár a megszólítás nem a nőnek szól. Pár hosszabb lépéssel Alastor mögé kerülök, karjaimat birtoklón fonom át dereka körül és vállára helyezem államat, úgy pislogok Roxyra.
-Nagyon korán van, miért lármázol?-kérdezek rá nyűgösséget mímelve és ujjaim elindulnak Alastor hasfalán, szeretném jelezni a nőnek, hogy a fiú aki ajtót nyitott neki foglalt státuszban van. Hihetetlen ez a csaj... Megrándul a szemöldököm ahogy végig pillant a fiún, úgy méri fel, mint mások a kirakati árukat.
-Szóval mi a baj? Mit szeretnél?-tekintek sürgetően a vörhenyesre és legszívesebben rácsapnám az orrára az ajtót.

Zene: Sleeping Sun
Üzenet: luvu shy angel luvu
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Alastor


High Line Park 518CEA17B477FF24D0DDE066BCA881256275867F
☩ Keresett személy :
High Line Park 52389783a1d03316aa4285860f64080c9cd82fcf
>> Aisha <<
☩ Reagok :
82
☩ Rang :
4th
☩ Play by :
Milo Ventimiglia
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Feb. 14, 2021 1:50 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


Újra a ládán kívül
Asaliah & Alastor
zSNV8NX.gif
Alastor igyekszik felidézni valamit a múltjából, de minél jobban akarja, minél jobban igyekszik, annál kevésbé jut előrébb. Talán igaza van az angyalnőnek, türelemmel kell lennie és időt kell adnia magának. Asaliah biztató suttogását hallva szenderül lassan álomba a fárasztó nap után. Ezen az éjjel nem álmodik, nem kísértik különös álomképek, nyugodtan és mélyen szunyókál és csak órákkal később nyílik ki a szeme vendéglátója ébresztésére. A férfi olyan mélyen volt tudatalattijában, hogy azt sem vette észre, hogy hajnalra a lány keze ágyékára vándorolt és kisebb dombbá duzzadt tenyere alatt.
-Jó reggelt! - nyöszörgi fél karjára támaszkodva, másik kezével álma maradékát dörzsöli ki szemeiből.
-Mennyi az idő? - ül fentebb és álmosan, hunyorogva pillant körbe, valami időmérőt kutat tekintetével. A reggeli finom illata már azelőtt megcsapja orrát, hogy Asa kimondaná: "Kész a reggeli!" Mélyen beleszagol a levegőbe. Pirított kenyér illatát érzi, sült szalonnáét és tojásét. Aztán tekintete megakad a tálcán.
-Jól néz ki. - dicséri a látványt és már bújna ki a takaró alól, ujjai az ágynemű szélét markolják, hogy felrántva az anyagot kimászhasson alóla, ám mozdulata megakad, mert eszébe jut sátrazó gatyája még előző estéről. Gyors helyzetfelmérést tart, óvatosan a paplan alá pillant, és meglessi, mi a helyzet odalent? Még mindig dombos a vidék.
-Te nem eszel velem? - kérdezi visszaeresztve magára a takarót, a tálcát pedig az ölébe veszi. Alastor reméli, hogy a lány csatlakozik hozzá. Hamar neki is lát az ételnek, míg még meleg. Reggeli után kikel az ágyból és a fürdő felé indul. A mosdó ajtaja előtt megállva nagyot nyel, még mindig nem barátkozott meg teljesen a vizes helyiséggel és a benne lévő lefolyóval. Keze már a kilincsen, épp készül benyitni, mikor a bejárat felől hangos dörömbölésre lesz figyelmes. "Hahó, szomszéééd! Hahóóóóó! szűrődik át a fadeszkán. A leviatán az ajtó elé lép, kikukucskál a kilesőn és egy nőt pillant meg odakint ácsorogni elég lenge ruházatban. Élénk színű függönyszerű hálóköntöséről, vöröses fürtjeiről és méretes kebleiről azonnal a szomszéd Roxyt ismeri fel benne.
-Jó reggelt! - tárja ki Alastor az ajtót. Nem akarja megbámulni a nőt, de kacér, valamit éppen csak takaró öltözéke igencsak magára vonja a férfi figyelmét. Roxy élénk vörösre mázolt dús ajkai mosolyra húzódnak.
-Jó reggelt! Elfogyott a cukrom... - mutatja üres cukortartót és vörös szája egyidejűleg görbül le. A nő szomorúan rebegteti pilláit és elpanaszolja, hogy milyen borzalmas is a kávé cukor nélkül.
-Ki tudnátok segíteni? - kérdezi közelebb lépve, tekintetével befelé fürkész, talán Asaliaht keresi. És mivel nem látja az angyalnőt, hollétére rá is kérdez.

zene: nincs || üzenet: nincs ||
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Asaliah


High Line Park VeZBn48
High Line Park 1608b68d9c8b83cc118119493142

☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
118
☩ Rang :
Ex-katona
☩ Play by :
Kate Beckinsale
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Feb. 01, 2021 8:18 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next



Alastor & Asaliah


A
nnak ellenére, hogy nem szép emlékeket okoz, a legtöbb dolgot ami jelenleg eszembe jut, azt megosztom Alastorral. Ha valóban szeretne megismerni, nem fogok elhallgatni előle semmit. És nem látok okot arra sem, hogy titkolózzak. Teljesen megbízok benne. A korom, a csapat... Mindenről beszámolok neki, ahogy arról is, hogy már nem nagyon tudom merre kellene keressem a többieket. Alastor csendesen hallgat, érdeklődve figyel és nem szól közbe, csak mikor már befejezem. Végül egy aprócska kérdést intézek felé, szeretném tudni hogyan vélekedik arról, hogy velem van. Válasza nyomán elmosolyodok, jól esnek szavai és hálásan pislogok rá. Már épp mondanék neki egy kedveset, de mély sóhajjal újabb mondatokba kezd. Feszülten figyelem, nem szólok közbe, nem szeretném ha miattam veszítené el a pillanatnyi gondolat menetét. Látom ahogy próbálja felidézni a dolgokat, de mintha valóban akadályba ütközne. Bele csókolok mellkasába és szabad kezemmel arcán simítok végig. Biztosra veszem, hogy majd mindenre emlékezni fog. Fákról beszél és szürke égről, talán felhők miatt láthatta olyannak, ki tudja.
-Ne félj! Biztosan emlékezni fogsz majd. Ne erőltesd, akkor csak rosszabb lesz.-suttogom miután egy nagyot ásít. Biztosra veszem, a fiú elfáradt ma, nem akarom szóval tartani, csupán igenlően bólintok mikor azt mondja, nem helybéli. Figyelem ahogy elnyomja az álom, arca kisimul és békéssé válik. Egy kósza tincset elsöprök finoman a homlokából és az ablakon beszűrődő hold fényében még sokáig nézem Őt. Kellemes érzéseket kelt bennem, hogy itt fekszik mellettem, szuszogása betölti a csendet és érzem hogy boldog vagyok.
-Bárhogy is alakuljon az ismeretségünk, rám mindig számíthatsz majd.-suttogom ahogy hozzá bújok. Szívverését hallgatva alszom el én is végül. A test melege jól esik, alvás közben mégis nyugtalan vagyok kissé. Ujjaim között gyűröm a pólót és vadul jár szemem lehunyt pilláim alatt. Valami nem stimmel. A korai világos ébreszt, meglepve tapasztalom, hogy kezem már nem ott van ahol alvás előtt. Ujjaim alatt finoman dudorodik a fiú boxere. Rémülten pislogok fel, ám Alastor még alszik. Szerencsére! Mély levegőt veszek és óvatosan elveszem róla a kezem, kibújok ölelő karjai közül és a konyhába sietek. Még érzem tenyeremen a melegét és remegve állok neki, hogy reggelit készítsek. Van még némi ehető itthon, de hamarosam vásárolnom sem ártana megint. Lágy tojást készítek, kávét és gyümölcslevet is teszek a tálcára, kenyeret pirítok, mellé pedig vékonyan szalonnát szelek fel. Paradicsom és paprika is kerül egy tányérra, majd ezzel indulol vissza a szobába. Megállok az ágy mellett s ha még Alastor alszik úgy finoman szólítom meg.
-Jó reggelt. Kész a reggeli.-ha kinyitja a szemét, úgy mosolygó arcommal találhatja szemben magát.
-Hogy aludtál?-érdeklődöm miközben leülök mellé a tálcával.
-Nem tudtam mit ennél szívesen, így egy kicsit mindenből hoztam.-motyogom esetlenül, mélyen hallgatva arról, hogyan sikerült felébrednem ma mellette.

Zene: Sleeping Sun
Üzenet: luvu shy angel luvu
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Alastor


High Line Park 518CEA17B477FF24D0DDE066BCA881256275867F
☩ Keresett személy :
High Line Park 52389783a1d03316aa4285860f64080c9cd82fcf
>> Aisha <<
☩ Reagok :
82
☩ Rang :
4th
☩ Play by :
Milo Ventimiglia
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Jan. 30, 2021 6:49 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


Újra a ládán kívül
Asaliah & Alastor
zSNV8NX.gif
Annak ellenére, hogy fájó emlék Asaliah számára szárnyai elvesztése, mesélni kezd Alastornak a repülés élményéről, majd egy történetbe kezd és elárulja, hogy immáron 7500 éve létezik ebben a világban. A leviatán kissé megdöbben a nagy szám hallatán, de természetfeletti lényeknél ez egyáltalán nem ritka, hogy évezredeket tudjanak a hátuk mögött. A férfiben is felmerül a kérdés, vajon ő mióta létezik, de erre csak emlékei birtokában kaphat választ, vagy ha feltűnik valaki a múltjából, egy hozzá közel álló, aki ismeri őt annyira és felfedi valódi korát. Asaliah beszél egy csapatról, aminek egykor tagja volt és amire családként tekintett. Vendége kérdésére azt is megosztja, hogy kapcsolattartó volt, feladat pedig többnyire, hogy segítse társait a földi világban való eligazodásban. Ami azt feltételezné, hogy bukása után ő volt az, aki leginkább képes volt boldogulni idelent. Legalábbis bárki erre következtetne. Azonban Alastor már tudja, ez mégsem volt így. Különösnek találja, hogy a szárnyvesztésük után szétszéledtek és azóta Asa nem találkozott egyikükkel sem. Pedig talán együtt könnyebben átvészelték volna ezt az évszázadot. A bukott tett kísérleteket csapattársai megtalálására, de túl nagy a világ, nem akadt nyomukra. Az angyalnő hangjából szomorúság érződik, a férfi mellkasához bújva, szürke pólójába kapaszkodva igyekszik vigaszt találni. Egy halvány mosollyal fogadja, hogy a lány jó társaságnak tartja, pedig amit tud róla az nem valami sok.
-Azt hiszem ennél jobb helyen nem is lehetnék. - feleli a nő kérdésére.
-Nagy szerencsém van, hogy te találtál rám. - teszi hozzá, majd egy mély sóhaj tör elő belőle.
-Próbálok emlékezni, de mintha az elmémre valami sűrű homály telepedett volna. - húzza el a száját.
-Azt sem tudom felidézni, hol voltam a park előtt. - emeli közben tekintetét a plafon felé. Felvillannak képek lelki szemei előtt, de bármennyire is gondolkodik, ennyiből nem tudja beazonosítani a helyet.
-Néha, ha nagyon erősen koncentrálok, levél nélkül ágakat látok és olyan szürke eget, mint a vihar közeledtét jelzi. Talán ősz vége lehet... - meséli a lány kezét szorongatva.
-De ez nem a park, ezek másfajta fák, mint amit ott látni. - folytatja, majd szemeit lehunyja és hatalmasat ásít. Fel sem tűnt számára mennyire elfáradt a mai nap.
-Azt hiszem, nem helybéli vagyok. - vonja le végül a következtetést motyogva, majd lassan elnyomja az álom.

zene: nincs || üzenet: nincs ||
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Asaliah


High Line Park VeZBn48
High Line Park 1608b68d9c8b83cc118119493142

☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
118
☩ Rang :
Ex-katona
☩ Play by :
Kate Beckinsale
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Jan. 28, 2021 7:56 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next



Alastor & Asaliah


J
ó most így Alastorral beszélgetni, bár a repülés nem volt részemről jó téma választás. Sajnos hiába akartam jót, kedveskedni vele, saját magamba újfent megforgattam a kést ezzel. Kedvenc dolgaim egyike volt a repülés és megfosztottak ettől. Szomorúságomban menedéket és vigaszt keresek a fiúnál, mellkasához bújva nyelem vissza kitörni készülő könnyeimet. Óvó karjai között pedig ismét megnyugvást találok. Két kézzel kapaszkodok a szürke pamut pólóba és nem is szándékozom elengedni azt. Kandúrom szavaira mégis felkapom a fejem ahogy megemlíti, hogy Ő segítene vissza szerezni szárnyaimat. Viszont nem tudom hogy van-e erre mód, illetve arról sincsen értesülésem, hogy történt-e hasonló eset korábban.
-Nem volt időm erre, hogy kutakodjak a témában.-vallom meg szomorúan. Ám Alastor túl lelkesnek tűnik, ábrándos sóhaj szakad fel mellkasomból, ahogy említi, hogy majd közösen erre is fényt derítünk. Még egy mosoly is ajkam szegletére téved. Milyen jó szíve van! Biztosan nem a démoni rész dominál benne. Mivel Lakótársam szeretne többet megtudni rólam is, így új történetbe fogok bele. A csapatról kezdek mesélni és ennek okán arra is fény derül, hogy milyen idős vagyok. Hallom a meglepett kis hangocskát és csupán bólintok. Bizony, ötezer éve kerültem Adexael mellé. A vissza kérdésre felpillantok rá és egy gyengéd mosollyal fúrom íriszeimet az övéibe.
-Igen, pontosan annyi. Minket ilyennek teremtenek és már nem változunk utána. Szárnyakkal is pont így néztem ki.-adom tudtára a dolgot. Ám még egy érdeklődő kérdés hagyja el Alastor puha ajkait, elgondolkodom kissé.
-Ha onnan indulunk ki, hogy te is természetfeletti vagy, akkor igazából bármenni. Kétezer, tízezer... Csak az emlékeid tudhatják. De ha egyszer megtudod, rájössz, akkor súgd meg nekem is, mert érdekel.-mosolygok, majd a történetet tovább folytatom. Igyekszem minél több információt megosztani vele, de ismét kérdez.
-Azt hiszem hogy én voltam a kapcsolattartó. Az aki a többséget nézte, ha veszekedés volt akkor a békítő szerepét töltöttem be. Ha pedig a földre jöttünk, az én tudásommal vegyültünk el az emberek között.-talán minden világos lehet így neki, hasznos is voltam, meg nem is. A történet mégis csak úgy lesz kerek, hogy ismét beszélek a bukásról is, bár nem szívesen teszem, mai napig fájó pont ez nekem, mégis felhozom. Apró köröket rajzolok a fiú mellkasára míg tudomására hozom, hogy az egykori csapat szétszéledt, nem is láttam egyiküket sem száz éve. De mióta Alastor velem van, nem vagyok magányos.
-A legjobb társaság vagy, akit csak egy szomorú bukott kívánhat magának.-egészítem ki Őt mosolyogva, de hangom mégis határozottan cseng. Ismét egy kérdést kapok, de kezével megállítja rajzolgatásomat, tenyere kézfejemre siklik és finoman ráfog. Nagyokat pislogok, biztos hogy zavaró volt, lesütöm a szemem és bocsánatot motyogok mielőtt felelnék neki.
-Volt rá kísérlet, nem is egy, hogy megtaláljam őket. De ha valamit nagyon tudnak, az a rejtőzködés. Bár, mintha a napokban láttam volna a vezetőnket, szeretném kideríteni, hogy valóban Ő az, vagy sem.-magyarázom, majd inkább vissza bújok mellkasához. Ha kezét még enyémen tartja, úgy kinyújtom ujjaimat és közéjük fűzöm az enyémet.
-Ha... Elég idős vagy... Alastor! Talán, valamikor régen... Még találkozhattunk is. Igazán jó volna.-suttogom csendesen, bár az én emlékeim erről sajnos nem árulkodnak, hogy így lett volna. Ezt pedig különösen sajnálom. Túl megnyerő férfi. Emlékeznem kellene rá! Bárcsak soha ne kellene lemondanom róla. De ha vissza térnek az emlékei, ha valóban várják Őt haza.... De ha nem, akkor jó lenne ha ezt a helyet otthonának hívhatná.
-Te... Jól érzed itt magad? Velem? Nincs semmire szükséged?-csak lehelem a szavakat és remélem hogy olyan választ kapok ami kicsit legalább nekem kedvez.

Zene: Sleeping Sun
Üzenet: luvu shy angel luvu
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Alastor


High Line Park 518CEA17B477FF24D0DDE066BCA881256275867F
☩ Keresett személy :
High Line Park 52389783a1d03316aa4285860f64080c9cd82fcf
>> Aisha <<
☩ Reagok :
82
☩ Rang :
4th
☩ Play by :
Milo Ventimiglia
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Jan. 28, 2021 6:14 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


Újra a ládán kívül
Asaliah & Alastor
zSNV8NX.gif
Lehunyja a szemeit és a nő hangjára figyelve megpróbálja elképzelni, milyen lehet repülni. Asa olyan élethűen írja le az élményt, hogy nagyon könnyű maga előtt látnia az egészet. Talán így a képzelet szárnyán kevésbé veszélytelen, mintha egy háztömb magasságából próbálna szárnyra kelni. Az angyal hangja azonban hirtelen válik szomorúvá, mikor újra tudatosul benne vesztesége. Az emlék felidézése régi sebeket tép fel benne, könnyeit visszafojtva bújik a férfihoz, miközben minkét kezével pólójába csimpaszkodik. Alastor magához öleli, majd támad egy hirtelen gondolata, amit egy ígéret követ. A kígyó elhatározza, segíteni fog Asaliahnak visszaszerezni angyaltollait, viszonzásként a segítségért. Úgy érzi, ennyivel tartozik neki. Bár ennek módját egyelőre nem ismeri. Miért is ne szerezhetné vissza, ami elveszett? De ahogy Asa következő szavaiból kiderül, neki sincs tudomása, hogyan érdemelhetné ki, hogy újra szárnyas angyal lehessen, ahogy arról sem történt-e már ilyesmi. Ez kicsit meglepi a leviatánt.
-Soha nem próbáltál utána járni? - kérdez vissza csendesen, miközben a nő visszakényelmesedik mellkasára. A férfi persze sejti, hogy tollai elvesztése után a földön tengődve nem ez volt a legfontosabb dolga.
-Nem baj, Asa...majd kiderítjük ezt is. - fűzi hozzá egy halvány mosollyal. Ha már úgyis kutatómunkát végez emlékei kapcsán, miért is ne járhatnának ennek is utána. Abban a könyvtárban rengeteg hasznos olvasmány van, bizonyára akad olyan is, ami segítene az angyalnő problémáján is. Legalábbis Alastor hisz ebben. Asaliah közben mesélni kezd magáról. Beszél egy öt fős csapatról, ami olyan volt számára, akár a halandók körében egy család. A kígyó emlékei hiányának ellenére úgy érzi, pontosan tudja, miről beszél a lány.
"Kettőezer ötszáz éves voltam amikor..." folytatja az angyal, mire a leviatán szemöldöke magasra ível. Bár ott van a nyelve hegyén a kérdés, mégsem kérdez vissza, jól hallotta-e? Ehelyett csak egy halk "ohhh" szökik ki a száján csodálkozásában. A következő mondattól viszont majdnem az álla is leesik a helyéről, amikor Asa megsúgja, milyen régóta is él ezen a világon. Hétezer ötszáz év? Alastor felemeli a fejét a párnáról, hogy alaposan végignézzen a nőn, mert nem akarja elhinni, hogy ennyi időt tudhat már a háta mögött. Nem mintha kétségbe vonná a szavát, vagy azt feltételezné be akarná őt csapni, a látvány és a szám, nem igazán van összhangban. Asaliaht nem rágta még el az idő.
-Hétezerötszáz év??? Egyáltalán nem látszik meg rajtad. - jegyzi meg. Ha halandó lenne már hamva se lenne, ebből gyorsan rájön, hogy a természetfelettiek esélyesen tovább élnek.
-Szerinted, én hány éves lehetek? - tűnődik el kicsit ennek okán, mi visszaejti fejét a puha párnára és tovább hallgatja a történetet. Különböző személyiségek, mindegyikük ért valamihez, így elkötnek öten egy egészet. Ez egész érdekesen hangzik.
-És te miben voltál jó? - pillant rá kíváncsian. Aztán egy mély sóhajjal folytatja, hogy bukás után szétszéledtek. Szavai azt sejtetik, hogy azóta nem nagyon látta őket. Az angyal Alastor szemeibe néz, és csendesen vallja meg, miközben ujjaival köröket rajzol a férfi mellkasán, hogy mióta összeszedte őt a díszkáposzták közül, nem érzi magát olyan egyedül.
-Ezek szerint kellemes társaságnak tartasz... - mosolyodik el.
-És mondd csak....azóta, nem találkoztál velük vagy nem is kerested őket? - tudakolja kezét a lány kézfejére simítva, megállítva ezzel ujját körkörös mozgásában.

zene: nincs || üzenet: nincs ||
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Asaliah


High Line Park VeZBn48
High Line Park 1608b68d9c8b83cc118119493142

☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
118
☩ Rang :
Ex-katona
☩ Play by :
Kate Beckinsale
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Jan. 25, 2021 2:00 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next



Alastor & Asaliah


G
yengéd törődése majdhogynem könnyeket csal szemembe, nem hiszem el, hogy ennyire megértő lehet valaki. Már rég meg kellett volna kérnie, hogy inkább a kanapén aludjak. Biztosra veszem, hogy a folyamatos ostrom egy idő után majd utálattá válik benne... Mégsem utasítja vissza az esti puszit sem, pedig feldobom a lehetőséget. Megmosolygom kedvességét, túl ártatlan. Szembe fekszünk egymással mióta leemelt ágyékáról, de már nem bánom, csak figyelem Őt ahogy elmondja, hogy szeretne többet tudni magáról, majd azt is közzé teszi, hogy az én életem is nagyon érdekelné, így mielőtt bele fognék a repülés témájába még vissza kérdezek, hogy mit szeretne tudni rólam. A válasz két szóban merül ki "Bármint. Mindent.", el kell mosolyodjak, annyira egyszerű lenne az élet, ha minden így működne. Csak finoman bólintok válasz gyanánt, fogok még magamról mesélni neki. Majd nem sokkal ez után, karjai közt pihenve kezdek el mesélni angyali létemről. Nagyon szerettem repülni, bármit megadnék ha még egyszer érezhetném a szél süvítését tollazatom között. Végül mielőtt nagyon belemélyednék a halott gondolatba, egy nyers mondattal zárom le a témát és nem sokkal ez után arcomat Alastor mellkasába fúrom. Nem szeretném ha szomorúságomat látná! Derekamon pihenő keze átcsúszik a hátamra, szorosan magához ölel mire egy halvány mosoly ül ki pofimra. Szabad kezével hajamon simít végig és egyre nehezebben állom meg, hogy ne sírjam el magam újra. De tudom, hogy nem szabad. Csendben vagyunk, a fiú és én sem szólalunk meg. Csak iszom magamba a közelségét és észre sem veszem, hogy mióta hozzá bújtam kér kézzel csimpaszkodok pólójába. Percekkel később Kandúrom töri meg a közénk beállt csendet, szavait hallva felkapom a fejem és nagyra nyílt csodálkozó szemekkel tekintek rá. Pillantásunk találkozik egy hosszabb lélegzetvételnyi időre mielőtt elkapnám róla jég kék íriszeimet. Nem tudom mit mondjak neki, ígérete annyira csábító, de fogalmam sincs hogy egyáltalán vissza kaphatom-e szárnyaimat. Újabb szavaira ismét felveszem a szemkontaktust és idegesen harapom be ajkamat.
-Alastor... Én... én nem tudom mit mondjak... Nem igazán hallottam még olyat, hogy egy bukott visszakapta a szárnyait. Fogalmam sincs van-e rá mód!-suttogom kissé megtörve. Homlokom ráncba szalad és inkább visszabújok mellkasához.
-Szóval, azt már tudod, hogy mi vagyok, mi voltam, meséltem arról, hogy milyen szerepet töltöttem be az angyalok között.-kezdek ismét beszélni és apró köröket kezdek rajzolni a mellkasára mutatóujjammal.
-Nos, én nem voltam nagy csapatban katona, mindösszesen négyen tartoztunk egy vezető alá. Feltétel nélkül, visszakérdezés nélkül követtük a parancsait. Mindent megtettünk amit csak kért. Kettőezer ötszáz éves voltam amikor a mesterem bemutatott a Főnökömnek, én voltam az első tagja a csapatnak. Azóta eltelt ötezer év. Hétezer ötszáz éves vagyok.-nevetem el magam, furcsán hangzik így kimondva, pedig napra pontosan számon tartom. Mi több, hamarosan ismét eltelik egy év.
-A csapat volt a mindenünk, a halandók ezt nevezik családnak. Bármit meg tudtunk osztani egymással, az életünket is rábíztuk volna a másikra. Nagyon összetartóak voltunk, pedig különböző személyiségek vagyunk. Így visszagondolva, technikai képtelenségnek tartom, ez így ilyen könnyű volt, de ott voltam, átéltem... Lehetséges volt. Egyszerre lettünk bukottak, az pedig megtörte a csapatszellemet. Nem is tudom mit mondanék a többieknek ha ismét szembe kerülnék velük.-sóhajtok egy nagyot, majd egy pillanatra felnézek a fiú szemeibe.
-Kicsit hiányoznak. De... Nem érzem magam egyedül mióta velem vagy.-vallom be suttogva, majd tovább rajzolva a kis köröket visszatekintek szürke pólójára.

Zene: Sleeping Sun
Üzenet: Képzeld el, hogy kitárod őket és együtt repülünk. luvu shy angel
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Alastor


High Line Park 518CEA17B477FF24D0DDE066BCA881256275867F
☩ Keresett személy :
High Line Park 52389783a1d03316aa4285860f64080c9cd82fcf
>> Aisha <<
☩ Reagok :
82
☩ Rang :
4th
☩ Play by :
Milo Ventimiglia
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Jan. 25, 2021 1:03 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


Újra a ládán kívül
Asaliah & Alastor
zSNV8NX.gif
A nem gyengén túlfűtött jó éjt puszi után az megpihenve fekszenek el az ágyon. Az angyalnő kissé bánatosan kéri a férfi elnézését viselkedése miatt, de Alastor nem neheztel rá, elvégre ő sem állította le. Hagyta, hogy a lány puha ajkai az övét kényeztessék. Amit kétség kívül nagyon is élvezett. Asaliah felveti, talán mégsem volt olyan jó ötlet ez az újítás és talán eltekinthetnének az éjjeli búcsútól, amennyiben a vendége számára ez kényelmetlen, de a leviatán nem visszakozik. Gyengéden simít végig hüvelyujjával a tollasnő ajkain és azt feleli, jó lesz így, közben arra gondol, milyen jó is volna, ha visszanyerhetné emlékei részét. De nem csak a saját múltja izgatja, szívesen megismerné a mellette fekvő gyönyörű nőjét is.
-Bármit. Mindent. - feleli röviden. Mindenre kíváncsi, ami Asaliával kapcsolatos és bármit meghallgat, amit vendéglátója megosztana magáról. Mielőtt válaszokat kapna, lehunyja szemeit, hogy a szárnyaszegett szavai és képzelete által élje át a repülést. Asa kellemes nőies hangján meséli el, hogy régen rajongott a repüléséért, bár valamiért a legtöbb égiről feltételezhető, hogy szeret a fellegekben járni. Ahogy a lány körbeírja, hogyan néztek ki egykor szárnyai, Alastor szinte maga előtt látja és a látványt hihetetlenül szépnek találja. El is mosolyodik egy pillanatra. Ám, amikor a bukott hangja elcsuklik és hangszíne szomorkássá válik, a kígyó lassan kinyitja szemeit. "Mintha a lábamat veszítettem volna el" érkezik egy elfojtott mondat, majd az angyal arcát mellkasához fúrja. Alastor ekkor érzi igazán, jobban hasonlítanak, mint gondolta. Asaliah a szárnyai nélkül nem teljes, ő pedig emlékei nélkül. A lány derekán pihenő kezét a hátára csúsztatja és úgy öleli szorosan magához, másikkal haján simít végig, vigasztalni próbálja, bár nagy gyakorlata nincs ilyesmiben. Lényegében most csinál ilyet először. Pontosan úgy tesz, ahogy a nagypapa vigasztalta a panel előtt guruló vasparipával nagyot eső unokáját. Néhány perc csend telepszik közéjük, eközben a kígyó fejében megfogalmazódik egy gondolat.
-Asaliah....segítek neked visszaszerezni őket. - töri meg a csendet és ösztönösen a lány felé pillant.
-Nem tudom hogy kell...de ha elmondod, hogyan lehetnek újra szárnyaid...én megígérem, hogy segítek, hogy visszakaphasd őket. - pillant a lány szemeibe egészen komolyan. Sokat köszönhet őrangyalának, talán soha nem tudja mindazt meghálálni, amit a nő érte tett és most is tesz. Befogadta őt ismeretlenül, szállás és ételt biztosít neki. Úgy érzi, elveszett volna Asaliah nélkül. Bár valószínűleg Ő nem vár hálát érte, mégis úgy érzi sokkal jön angyalának.

zene: nincs || üzenet: nincs ||
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Asaliah


High Line Park VeZBn48
High Line Park 1608b68d9c8b83cc118119493142

☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
118
☩ Rang :
Ex-katona
☩ Play by :
Kate Beckinsale
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Jan. 25, 2021 9:33 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next



Alastor & Asaliah


A
jka puha és megzavar a közelsége ismét, nem is bírom magammal, közeledését viszonozom, a pusziból mélyre ható nyelves csók lesz a végére, tudatosan ülök ágyékára elfeledve azt az apróságot, hogy nem is olyan régen még megkért rá, hogy legyek tekintettel arra, hogy ki tudja várja-e valaki. De nem nehéz megéreznem, hogy teste bizony teljesen máshogy reagál, csók közben kezei combomra simulnak, majd rámarkol fenekemre is, aztán buja csábításomnak gátat szab ahogy leemel magáról és elfektet az ágyon. Csalódott leszek egy pillanatra, de aztán ahogy elhúzódik tőlem, mintha vissza térne a józan eszem is. Amint elárulom, hogy miképp kapta a becenevét, bűnbánóan hozom tudtára, hogy ismét elszaladt velem a ló. Bocsánatát kérem és még az is megfordul a fejemben, hogy nyugodtan mondjon csak nemet a jó éjt puszira. Talán akkor nem fogok így többet rá mozdulni. Bár azt sem igazán értem, hogy miért nem állított meg már az elején? Alastor felsóhajt és már várom, hogy mit fog mondani, de legszívesebben elmenekülnék a szavak elől, hüvelykujjával végig simít ajkaimon én pedig visszafojtott lélegzettel figyelem Őt közben. Aztán kimondja Nem., nagyra nyílnak szemeim és már nyitnám a számat, hogy elfogadjam a visszakozást, de még mielőtt bármit is tehetnék érkezik a következő mondat; Jó lesz így., konkrétan a férfi felültetett az érzelmi hullámvasútra és fogalmam sincs mi érkezik a következő kanyaron túl. Képtelen vagyok szóhoz jutni, nyelek egy nagyot következő mondatára, nem szeretném közölni, hogy már így is épp eléggé megbolygatta az életemet, de természetesen egy cseppet sem bánom. Pont így jó! Egyetlen pillanatát sem bánom azóta, hogy megláttam Őt a parkban a díszkáposzták között. Tudom, mondanom kellene valamit, de képtelen vagyok megfogalmazni a mondandómat, a szavak külön külön röpködnek a fejemben, pláne miután elárulja, hogy rólam is szeretne még többet megtudni. Keze csípőmre siklik, aztán derekamra fonódik és míg én pólója szélét gyűrögetem közelebb húz magához. Szemeiben keresem ki nem mondott kérdéseimre a választ, de jóformán csak az őszinte érdeklődést olvasom ki belőle.
-Mit szeretnél még tudni rólam?-találom meg végül a hangom és hogy kicsit fesztelenebb legyen a hangulat, felajánlom, hogy mesélek neki a repülésről, hátha el tudja majd képzelni, hogy milyen is lehet az. Ebben sem gátol meg Alastor. Szemeit lehunyva várja a történetet. El kell mosolyodnom rajta, elengedem a pólója szélét és tenyerem arcára simítom egy pillanatra. Ha azt hinné, hogy újra megcsókolnám és felpattanna a szeme, úgy csak egy mosollyal rázom meg a fejem, nem élek vissza a helyzetemmel, kezem ezután lecsúszik bicepszére és finoman rá fogok izmára.
-Régen nagyon szerettem repülni... Szinte nem is használtam a lábaimat, míg először a földre nem jöttem.-kezdek bele csendesen és magam is lehunyom szemeimet.
-Hófehér szárnyaim voltak és... bevallom volt egy súlyuk is. Hamar rájöttem, hogyan használjam őket. Volt egy mesterem aki mindenre megtanított. Amikor szárnyat bontasz és bele kap a szél, felreppensz a magasba... Igazából leírhatatlan érzés. Súlytalan és könnyű vagy, olyan magasságokat érsz el amik másnak elérhetetlenek. Addig repülsz amíg akarsz. Sokan... viccből a madarakhoz hasonlítják az angyalokat, pedig teljesen más a történet.-csak úgy áradnak belőlem a szavak, lehunyt pilláim előtt pedig felrémlik régi alakom.
-Ha kinyújtottam a karjaimat a szárnyaimhoz, nem értem el a végét. De, nem csak a repülésnél voltak hasznosak. Sokszor kihúzott a pácból, ha olyan erővel bontod őket, képes bárkit levinni a lábáról, aztán pucolás. A kedvencem mégis az, amikor egyetlen szárnycsapással törsz az ég felé, semmi akadályba nem ütközöl, csak átvágsz az égbolton és az ujjaiddal még a felhőket is megérintheted.-sóhajtok fájdalmasan. Száz éve én is már csak az emlékeimbe kapaszkodom. Fel is pattannak a szemeim és Alastor arcát fixírozom.
-Mintha a lábamat veszítettem volna el.-mondom ki végül nyersen, könnyeimet vissza nyelve. Fejemet a fiú mellkasának döntöm, hogy még véletlenül se vegye észre mennyire fájdalmas számomra ez a téma.

Zene: Sleeping Sun
Üzenet: Képzeld el, hogy kitárod őket és együtt repülünk. luvu shy angel
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Alastor


High Line Park 518CEA17B477FF24D0DDE066BCA881256275867F
☩ Keresett személy :
High Line Park 52389783a1d03316aa4285860f64080c9cd82fcf
>> Aisha <<
☩ Reagok :
82
☩ Rang :
4th
☩ Play by :
Milo Ventimiglia
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Jan. 24, 2021 10:14 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


Újra a ládán kívül
Asaliah & Alastor
zSNV8NX.gif
Az jó éjt puszinak nevezett esti búcsú viszonzásra talál, majd hamar szenvedélyes, forró csókká válik kettőjük között. Az angyalnő Alastor ölébe mászik és gyorsan rájön, hogy dombra érkezett. Egy kedves mosollyal díjazza a takaró fedte jelenséget, ami újabb bizonyosság, hogy valóban tetszik a férfinak. Asaliah csak néhány szó erejéig szakad el vendége ajkaitól, hogy gondolatai között megossza a leviatánnak adott szokatlan becenevet. Kóbor Kandúr. Ez némileg magyarázatra szorulna Alastor számára, honnan jött ez a név, de kérdésére nem kerül sor, mert a buja angyal szája újra az övére tapad, nyelve incselkedőn nyal végig ajkain, majd elmélyült csókkal folytatják az esti búcsúzkodást. A kígyó keze szinte magától emelkedik és simít végig az angyal combjain, majd ahogy a nő feszes fenekére ér, finoman belemarkol. Megmozdulása nem marad reakció nélkül. Halk kéjes morranó hang szökik nyelvjátékukba. Kár lenne tagadni, a paplan alatt feszülő gatya azonnal rácáfolna, mennyire jól esik neki Asaliah közelsége és mennyire kívánatosnak tartja őt. Ennek ellenére egy pillanat alatt véget vet a mókának, mikor a lány hátsójára finoman ráfog és átemelve combjai felett maga mellé fekteti. Asa csalódottan sóhajt fel a párnák között. "Igen, Kóbor Kandúrom. Férfi vagy, az utcán találtalak és haza hoztalak magamhoz." érkezik a válasz kérdésére.
-Oh, így már világos. - feleli egy mosoly kíséretében és egyáltalán nem úgy tűnik mintha rosszallná az újonnan kapott becenevét. Majd vendéglátója szabadkozni kezd előbbi viselkedése miatt, úgy érzi megint elragadtatta magát, mint a gatyába nyúlós estéjükön. Alastor sóhajt egy mélyet a "bűnbánó szavakat" hallva, miközben egy hosszabb pillanatra a lány szemeit figyelve elveszik gondolatai között. Finoman végig húzza hüvelykujját a lány telt ajkain, miközben tekintetével követi mozdulatát.
-Nem. - pillant újra Asa szemeibe.
-Jó lesz így. - teszi hozzá, továbbra sincs ellenére az esti búcsú. Csak a tempón kell lassítaniuk. Elvégre Alastor számára szinte minden új és idegen. A hangok, a szagok, az ízek. Lényegében az egész világ.  
-Szeretnék többet tudni magamról mielőtt megbolygatnám az életedet. - mondja csendesen.
-És valójában rólad is...mert nagyon is érdekelsz. - teszi hozzá és kezét az angyallány csípőjére vezeti, lassan derekára csúsztatja és kicsit közelebb vonja magához. A bukott pólója szélével játszadozik, szívesen mesélne a kígyónak a repülésről, ha már fájó tapasztalatokat szerezve jött rá, ő maga képtelen a levegőben maradni.
-Rendben. - bólint egyet majd lassan lehunyja a szemeit és várja, hogy angyala kellemes hangján mesélni kezdjen neki.

zene: nincs || üzenet: nincs ||
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Asaliah


High Line Park VeZBn48
High Line Park 1608b68d9c8b83cc118119493142

☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
118
☩ Rang :
Ex-katona
☩ Play by :
Kate Beckinsale
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Jan. 24, 2021 8:05 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next



Alastor & Asaliah


N
em hagyom magam mikor az ágyba, mellé bújok, arra kérem változtasson a helyzetén és Alastor megteszi. Szinte azonnal a hátára fordul, de ahelyett hogy szemeimbe nézne, melleim ejtik rabul pillantását. Mosolyogva nézem réveteg pillantását, talán hagyom is gyönyörködni pár hosszabb pillanatig, de utána bizonyosságot szerzek róla, hogy tetszik-e Alastornak amit lát?! Zavartan pillant szemeimbe és úgy tűnik hogy nem nagyon találja a hangját, a köhintés habogással egybekötve már-már mulatságos, de véletlenül sem nevetném ki. Egy apró mosoly a figyelmességért, de aztán hozzá bújok, élvezem bőrének illatát ahogy a tusfürdővel keveredik. Ha tehetném hosszú-hosszú percekig csak szagolgatnám, de ehelyett inkább egy új ötlettel állok elő. Egy másik szokást honosítanék a napjaink közé, ami igazából csak az estéhez fűződne, ez pedig nem más, mint a jó éjt puszi. Még igazán gondolatmenetem végére sem értem, de Kandúrom már ajkaimmal szemez amint lehetőséget lát rá, rögtön betölti a szájzár szerepét. Puhán tapad a számra és nem akarom hogy máshogy történjen, míg lágyan csókol addig is kiűzi a fejemből azt a halvány gondolatot, hogy valóban elég lett volna a puszi. Elválva ajkamtól kérdezi meg, hogy így gondoltam-e, én pedig nem fogalmazok másképp. Pontosan így gondoltam. Legalábbis miután csókjával resetelte a gondolatmenetemet. Ugyanakkor arra is felhívom a figyelmét, hogy amit ad azt viszonozni is illik. Puha száját nem lehet megunni, még ha kamaszos, puhatolozó mozdulatokkal is teszi, ad egyfajta bájt az egész koncepciónak. Ösztönből teszi, látszik rajta, de... Mintha mégis csak most próbálná először. A viszonzott csókhoz ülő helyzetbe segítem, kezeim két oldalt arcára simulnak, majd ahogy ajkára hajolok, nem sokkal később lábam átvetem övéi felett és ahogy visszadöntöm a párnák közé, ágyékára ülve tudatosul bennem, hogy nem káprázott a szemem mikor elcsíptem a takaró igazgatást. Szóval nem csak a szemének volt kellemes a látvány. Hozzá sem értem és ilyen izgalmi állapotot váltottam ki belőle. Bele mosolygok a csókba mielőtt elárulnám Alastornak, hogy milyen nehéz is ellenállom neki, majd az általam kreált becenévre is fény derül egyúttal. Látom amint szemöldöke emelkedik, de nem hagyom megszólalni, nyelvem végig futtatom ajkain és amint résnyire nyílnak közéjük siklik, hogy Vendégemét cirógassa és hívja játékba. Ezzel egyidőben érzem meg combjaimon Alastor tenyerét ahogy végig simít bőrömön, emelkedik testemen a textil és a két tenyér immár fenekemet tartja, meglepetten de vágytól fűtötten morranok a csókba ahogy ujjai finoman belemélyednek bőrömbe és így markol rá hátsómra, arra pedig végképp nem számítok, hogy egy könnyed mozdulattal emel le magáról. Csalódottan sóhajtok ahogy elfektet maga mellett a matracon, ám mikor elhúzódva szakítja meg csókunkat, szemeim sejtelmesen csillognak a vágytól. Szavai hamar értelmet nyernek a fejemben, kissé talán újra el is pirulok ahogy ujjait végig futtatja arcomon.
-Öhm... Igen, valóban az volt... Ne haragudj... Tényleg nehéz... Nagyon vonzó vagy.-húzom egész kicsire össze magam, aztán a váratlan kérdésre felkapom a fejem.
-Szóval... -kezdek ugyan úgy, ahogy ő. Ujjaim közé csippentem pólója szélét és azt morzsolgatom egy ideig.
-Igen, Kóbor Kandúrom. Férfi vagy, az utcán találtalak és haza hoztalak magamhoz.-sorolom a tényeket ami alapján megkapta a jelzőket.
-Tényleg sajnálom hogy megint így rád repültem. Lehet hogy ez a jó éjt puszis dolog sok lenne. Nyugodtan nemet mondhatsz rá!-keresem tekintetét zavartan és közben ajkamat rágcsálom. Bosszantó, hogy nem tudom megfékezni magam. De Alastor mellett a testem lángol és epekedik azért hogy megérintsen... Annyira rossz hogy semmit nem tudunk a múltjáról, nekem legalább van mire emlékezzek, még akkor is ha csak egy érzés. De Ő, semmibe sem tud kapaszkodni. Egy gaz csábítónak tűnök mellette, mintha egy szűztől próbálnám elcsenni az erényét. Ez olyan szörnyű. Tovább piszkálva a pólója alját, szabad kezemet a fejem alá húzom.
-Ha már kiderült, hogy nem vagy angyal, szeretnéd hogy meséljek a repülésről? Hátha el tudom úgy mesélni, hogy ha lehunyod a szemed el tudod képzelni hogy veled is megtörténik.-ajánlom fel csendesen. Hátha... Ha pedig nem beszélgetünk, akkor igyekszem mihamarabb megnyugodni és álomországba lépni.

Zene: I Fell In Love With The Devil
Üzenet:  Csak jobb lenne mást csinálni, valld csak be! Razz luvu shy angel
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Alastor


High Line Park 518CEA17B477FF24D0DDE066BCA881256275867F
☩ Keresett személy :
High Line Park 52389783a1d03316aa4285860f64080c9cd82fcf
>> Aisha <<
☩ Reagok :
82
☩ Rang :
4th
☩ Play by :
Milo Ventimiglia
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Jan. 23, 2021 9:33 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


Újra a ládán kívül
Asaliah & Alastor
zSNV8NX.gif
A lány gyorsan befészkeli magát a kígyó mellé és nem hagyja, hogy az álom gyorsan elragadja őt. Rossz pózban fekszik, ezért Asa finoman adja vendége tudtára, hogy megfeledkezett valamiről. A nő érintésére megmozdul és a hátára fordul át, majd érdeklődve pillant az angyalnőre, akinek arca helyett függönyszerű hálóingje mély dekoltázsából rá kacsintó formás melleivel néz farkasszemet. Egy hosszabb pillanatra el is réved a tájban. "Remélem nem csalódtál" szól a hang, ami figyelmét a dombvidékről feljebb tereli.
-Nem...én...ööö...nem. - köhint egyet zavartan. Nem akarta így, ilyen látványosan megbámulni az angyal női idomait. Úgy rábambult, hogy ha kicsit tovább lesi, talán még a szemgolyója is oda pattan. Pedig biztos benne, hogy látott már anyagtakarás nélkül is ciciket. Asaliah apró mosollyal díjazza az ikreknek kijáró figyelmet, majd szorosan a férfihoz nyakához bújik, testéhez bújik. És kapva az alkalmon előáll még egy aprósággal. Esti puszit szeretne elalvás előtt ezentúl minden éjjel. Alastorban fel sem merül az ellenkezés leghalványabb szikrája sem. Egy puszi nem olyan nagy dolog. A leviatán világ életében elég közvetlen személyiség volt, nem esett nehezére a kontakt másokkal, ahogy családja legtöbb tagja sem éppen tartózkodásáról híres. Így most sem ágál az ellen, hogy Asaliah puha ajkaira tapassza sajátjait. Amúgy is kedvére való volt ez a fajta érintkezés. Nem is vesztegeti az időt, finoman hajol a nő szájára és egy rövid csók erejéig birtokba is veszi. Egy mosoly jelenik meg arcán, hogy a lány felel: pontosan ilyen búcsúra gondolt alvás előtt, de megjegyzi, hogy ezt viszonozni illik. Az angyalnő felül és őt is felkelésre ösztönzi, hogy egy szájra puszival viszonozza az előbbi kedvességet. Kezeit Alastor arcára simítja és miközben szenvedélyes csókot váltanak egyik lábát átveti a férfi combja felett, majd óvatosan ágyéktájra telepszik. Ahogy leül még érezheti a takaró alatti duzzanatot, amit ő váltott ki a leviatánból. Ohh. Érzi meg magán a nő kellemes súlyát. Az éjjeli puszi forró csókká nyúlik. Csak néhány másodpercre válnak el egymástól, míg Asa megosztja gondolatait,
-Kóbor Kandúr? - emelkedik a szemöldöke a szokatlan becenév hallatán, vissza is kérdezne, de a szárnyaszegett kacéran végig húzza nyelve hegyét Alastor száján, amik résnyire nyílva engednek bebocsátást. A leviatán keze egyidejűleg végig simítanak a kis buja combjain, tenyerével érintve bőrét. Ujjai beférkőznek az áttetsző szőttes alá, majd fenekén állapodnak meg, ahol finoman belemarkolnak a feszes hátsóba, majd egy könnyed mozdulattal emeli meg a lányt és fekteti el maga mellett. Csókjuk még egy röpke pillanatig tart, majd a kígyó hátrább húzódik a párnára helyezve fejét és eltűnődve néz Asaliah csillogó szemeibe.
-Igen heves jó éjt puszi volt. - mosolyogja meg előbbi túlfűtött nyelvjátékukat, miközben végig simít ujjaival az angyalnő arcán.
-Szóval....Kóbor Kandúr? - tér vissza újdonsült becenevére amit vendéglátójától kapott.

zene: nincs || üzenet: nincs ||
Ajánlott tartalom
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 9 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett TagjainkFajaink létszáma



●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 18 felhasználó van itt :: 2 regisztrált, 0 rejtett és 16 vendég :: 1 Bot

• Fajaink száma •
Arkangyal
2/2
Leviatán
7/6
Angyal
1
Démon
11
Bukott Angyal
4
Ember
5
Félvér
3
Harcos Angyal
4
Vadász
5
Nephilim
5