Welcome to hell or heaven frpg
- Staff és tagok által keresett karakterek -

 
• Peru, Iquitos közelében •
reveal your secrets

Hell or Heaven


Peru, Iquitos közelében VQSi8OZ
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
1136
☩ Rang :
Staff
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Dec. 08, 2020 3:07 pm
Következő oldal


***
Szabad a játéktér
reveal your secrets

Asto Vidatu


☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
84
☩ Rang :
Lord/Lovas, Halál
☩ Play by :
Erin Mommsen
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Okt. 18, 2020 11:43 am
Következő oldal


Meeting again for the first time

it's still a long way down to the bottom of the river

Elővigyázatosan, de közelítek, hiszen vártam már eleget, innen már lépni kellett és elvenni a megérdemelt válaszokat a miértek sokaságára. Gyanús a helyzet, akárcsak az alak is aki az ajtóban fogad, már első pillantásra nem tetszik ami belőle árad, de egyelőre ő tűnik az egyetlennek aki adhatna bármiféle útmutatást az ismeretlenről, ami ide vonzott. Talán pont ő lenne az? Valahol nem akartam, valaki mást akartam, szinte bárki mást, talán ezért is pillantok mögé, van itt más is akivel beszélhetek, vagy kénytelen leszek beérni vele? Úgy tűnt az utóbbi, hiszen már meg is szólított, amire a tekintetem változatlan érdektelenséggel került vissza rá és a jelentőségtelen kérdésre amit hozzám intézett. Talán pont ezért nem is kap választ, hacsak azt a pislogás nélküli szünetet nem tekintette annak, amíg a tekintetem elmélyült az övében, talán azt remélve, hogy ha a szavai nem hasznosak, talán ott lesz valami értelmes is. De nem, pont olyan zavaró, mint az a bájos hangszín amit használ, újra. A tekintete végigtáncol az alakomon, zavartalanul tűröm, hiszen én is hasonló alapossággal mérem fel. De mégsem ugyanaz a kettő, ő mintha többet tudna, mintha a válaszok mégis az ő kezeiben lennének, erre utalnak a szavai is. Erre, vagy egyszerű mellébeszélés az egész, amit még könnyebb is lett volna elhinni. De néha, néha pont ezek a külsőségek azok amikkel mesterien félrevezetik az elmét.
– Mit? – Mit törölt el, mi maradt, mit keresek itt, mit akar tőlem, mit tud amit én nem? Egyetlen szó, mögötte ezernyi más.
- A szellemek már túl gyakoriak ahhoz. – Amióta széttört a tükör, tényleg csak keresni kell őket és előkerülnek, aligha lepnének már meg. Szóval, ismernem kellene? Az nem lehet, megjegyezném, biztos voltam abban, hogy tudnék róla ha valaha is hallottam volna beszélni. Ez nem egy olyan élmény amit könnyen elfelejt a démon. – Ki vagy? – Az angyali arc elsőre meglepő határozottsággal teszi fel a kérdést, ennyire bízok abban, hogy nem láttam még korábban aki előttem áll. Talán csak összekever valakivel? De az mégsem lehet, hiszen a jelek ide vezettek, pont… hozzá. Vagy csak a sors hozta így, hogy az utam végéhez keveredett, talán itt sem kellene lennie, talán van itt egy másik jel amire figyelnem kellene… ezért is kezdett kutakodni a tekintetem, talán van egy részlet amit még nem vettem észre, talán mégsem vele kellene beszélnem. – Miért vagy itt? – Ismét rákerül a tekintetem, a háznak ezen oldalán semmi nincs, csak ő. Itt lakik, vagy nemrég érkezett? Tényleg miatta utaztam? Vagy ez még nem a végállomás, csak egy újabb megálló, ahonnan mehetek tovább, mielőtt még összeraknám a képet? De a mostani, a legutolsó, valóban ennek tűnt, egy lezárásnak, vagy egy ígéretnek rá. Ennek kellene lennie az utolsó helynek, ahol már a válaszoknak kellene előttem állniuk, most mégis ez az… alak van itt. – Egyedül vagy? – Hazudhat is, de egy próbát megér. Úgyis rájövök majd, hogy van-e még valaki a házban rajta kívül.
Az éberségem még mindig elrejti az a nyugodt ábrázat amit olyan rendületlen makacssággal tartok magamon, egyelőre nem volt okom arra, hogy kicsit is emberibbnek, kicsit is élőbbnek tűnjek, hiszen ez az alak is majdnem annyira különös volt, mint a semmiből felbukkanó jelek amik hozzá vezettek. Ha mégis ő játszadozott volna velem, az elég ok arra, hogy óvatos legyek. Ismer…? De honnan? Amióta a földre száműzetett a pokol, a megszokottnál is ritkábban keresnek, hiszen annyira szétszórt az összes démon, még mindig.
reveal your secrets

Moloch


Peru, Iquitos közelében 5d332485cc8771513a0050739ebaada1826853d0no need for rules anymore; chaos has won
☩ Történetem :
☩ Reagok :
2
☩ Play by :
cody fern
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Okt. 17, 2020 1:04 pm
Következő oldal


Nem kell csalódnia a régi időkből ismert démonban. Eljött vagy ki tudja, valakit küldött, a lényeg, hogy Moloch már nincs egyedül. Léhán áll ki az ajtóba, kezeivel az eszkábált ajtófélfákon megtámaszkodva, és pont ilyen bohém módon kiált ki a látszólagos semmibe, hello. Csakhogy ezután elkomorodik, a tekintetébe otthonos sötétség költözik, ahogy még egyszer végig pásztázza az emberalak nélküli környéket, mielőtt visszalépne a viskóba.
Tudja, hogy a testvérei nem feltétlenül értetnének egyet a módszereivel, de ugyan, mikor érdekelte ez utoljára. Hamarosan már a vágyott szurokszemű társaságában állhat. A tervei szerint ez is egy lépés a régi önmaga felé, még ha alantas is. Moloch sosem zavartatta magát. Az az eset csak a jéghegy csúcsa volt, mikor leviatán babákkal próbálkoztak, a fivére pedig a gyertyatartás mellett szorgosan jegyzetelt felettük állva.
- Valaki citromba harapott? – Mézédesen teszi fel a kérdést, bosszantó az a megfoghatatlan arrogancia, ami belőle árad. Mert nem is feltétlenül arrogancia ez. Így, ismeretlenül, leginkább csak a tulajdonság határait súrolja. Ha a démon emlékeit nem törölték volna el, tudná, hogy Moloch egyszerűen ilyen. A nyávogás, meg az illegés-billegés megy, de mind csak kényes színjáték a szunnyadó ördög felett. Közben sietve szalad végig a tekintete Asto Vidatun, a belső elmélkedéseiből pedig indokolatlan hangos gondolkodás lesz. - Nem. Hisz nem törölhette el, még ő sem. Valami biztosan maradt. – Az információ nem vész el, csak átalakul. Vastörvénye ez az univerzumnak, ami még a Teremtő feeensééges kezeit is köti. Moloch pedig oldalra biccenti a fejét és olyan érdeklődéssel figyeli a tündérköntösbe tekert pokolfajzatot, mint a felszín alatt bizonyára az is néz őrá. Minden rég ismert arcnál elgondolkodik, amikor szembe találja velük magát: valami csak maradt, nem?
- Bár mondhatnám, hogy ne nézz már úgy, mintha szellemet látnál. – Ezzel köszönti, a ’bár’ pedig több jelentőséggel is bír. A démon nem emlékszik rá, így a viszontlátáson sem döbbenhet meg. A lágy vonásairól pedig szinte semmi nem tükröződik, talán akkor sem tükröződne, ha felismerné a leviatánt. Hisz ő ilyen, üres, miközben remek előadó. Amiért valahol mindig is irigyelte. Ha Moloch szerette is eljátszani a halandóságot, aminek az esszenciáját sosem érezte vagy értette, hát borzalmas volt benne.
reveal your secrets

Asto Vidatu


☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
84
☩ Rang :
Lord/Lovas, Halál
☩ Play by :
Erin Mommsen
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Okt. 13, 2020 1:46 pm
Következő oldal


Meeting again for the first time

it's still a long way down to the bottom of the river

Napok óta követem ezeket az ismeretlenül szétszórt nyomokat, melyeknek elsőre néha semmi értelme, máskor túl sok, hallgatva beszélnek és beszélve hallgatnak. Mert tudom, hogy mondani akarnak valamit, egy történetet, valamit amit nekem is ismernem kellene, de minél erősebben gondolok rá annál homályosabbak a szálak. Először különösek voltak a jelek, észrevettem őket, persze hogy észre, de akár véletlenek is lehettek volna, ahogyan szépen összeálltak… nem akartam, hogy azok legyenek. Ennél jobb választ akartam kapni a kérdésekre amiket keltettek, amiket az első naptól kezdve hordozok. Valaki talán csak szórakozik velem, terelget valamerre, de miért és meddig? Miért keresne így, miért nem szemtől szembe, miért nem mutatja meg magát? Ne tegye, játsszon még, szórja szét az idegen jegyeit, amiket olyan gondosan gyűjtögetek utána, hogy összerakva új értelmet nyerjenek. Akárki is állt mögöttük, tudta hogyan vonzhat magához, valamivel amire aligha mondanék nemet, még ha ilyen távolra vezet is, én megyek, amint az utolsó darab is a helyére állt, már csak az volt a kérdés, hogy hogyan tovább Peruba. A föld mára kevés titkot rejthet, nem sok az a hely aminek legalább a közelében nem lettem volna, valahol ez a táj is ilyen, a kunyhó amit távolról láttam idegen, de a korábbi szinte már ismerős is lehetett volna.
Nem tudtam mire várok, élőre vagy élettelenre, nyomra vagy nyomozottra, mindkettő egyformán kívánt lenne már. Ellenben a hanggal ami fogad, megelőz, még az érkeztem előtt vesz észre, pedig nem szabadott volna. Egy árnyék szoktam lenni, beolvadva a többi közé, jelentéktelennek tűnő akit nem vesznek észre, és pont ez a jó benne. Nem tudják ki, nem tudják honnan jön, de amire érdekelné őket már késő is. Ez a hang pedig, olyan volt mintha máris leleplezett volna, mintha ő kapott volna rajta engem valamin amit nem kellett volna megtennem. Vagy pont, hogy túl várakozó volt az az édes elnyújtás ami a hangjában volt? Amitől kirázna a hideg és elfordulnál? Elkerülnéd, de én nem tehetem, mert erre vezettek a nyomok, meg kell tudnom már ki és miért játszik velem. Talán pont ez a hang csalt magához? Vagy csak véletlen ez, mást vár, de én érkezem, már kevésbé csendben, hiszen a tekintete erre, még ha rejtőznék is, mintha csak tudná, hogy merre kellene keresni. Valamiért arra várnék, hogy ismerős fog állni a kunyhó előtt, pedig ezt a hangot megjegyeztem volna, ilyet nem felejtenék el, de a látvány nem hoz elő semmit… a kérdéseket viszont most is, mint mindig, jól takarják azok az üres, ártatlan vonások amik visszanéznek az idegenre. Ki az és mit akar, tőlem vagy mástól? Megállok mielőtt közelebb mennék, nem az én terepem ez, idegenek a fák, ismeretlen a folyó, bármi történhet, még bármi lehet. Egyedül van, vagy érkezik még valaki? Nem kérdem, de a tekintetem mögé pillant. Magyarázat kell, de neki van belőle? Vagy adna? Nem muszáj, ki is szedhetem belőle szépen lassan, ha már ekkora utat tettem, nem megyek üres kézzel.
reveal your secrets

Moloch


Peru, Iquitos közelében 5d332485cc8771513a0050739ebaada1826853d0no need for rules anymore; chaos has won
☩ Történetem :
☩ Reagok :
2
☩ Play by :
cody fern
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Okt. 12, 2020 8:15 pm
Következő oldal


Iquitos, milyen érdekes hely lehetett. Az új világban megejtett felfedezései során bukkant rá a környékre, aminek az ő korában még nyoma sem volt. Bár az sosem volt számára titok, hogy az Amazonas-medence megszámlálhatatlan kincset rejt. Így volt ez régen, így van ez most is. Valahol reménykedett abban is, hogy több embercsoportot is talál majd. Be kell vallania, hogy hiányoznak neki az emberek. Nem azért, mintha olyan jó véleménnyel lett volna róluk valaha is, mégis fontos szerepet játszottak. Vannak entitások, akik az egész világot szárazra szívnák a hatalomért, hogy azon kívül semmi ne maradjon a föld alatt és felett. Születésénél fogva, Moloch is mindig szerette a hatalmat, ám nem látja értelmét azok nélkül, akik felett uralkodhat. Túl sok az a tényező, aminek nem látja értelmét manapság a fojtó apátiában, aminek a falai közül képtelen kitörni.
És itt jön képbe Asto Vidatu. A legtöbb rangtalan démon nevének a megjegyzésével sosem bajlódott, sokszor a zsoldosok is csak mentek az aprítóba. De ez a szurokszemű még szerinte is okos kis görcs volt. A démonról szóló emlékei elhalványultak, nem élnek már benne olyan elevenen, mint a saját idejükben. Ahhoz azonban, amit most akar, elég, ami van. Amikor utoljára látta a démont, bogárként kellett kő alá rejtőznie Moloch csizmatalpa elől, de őnagysága már nem haragszik. Ó, hogy haragudna, ha valamit akar?
Hetek óta nyomokat hagy neki a világban, kirakós darabkáit, amik a régi idők letűnt gúnyáiba öltöztetve csak arra várnak, hogy összerakja és megfejtse őket. Minden bizonnyal jobb jutalmat is el tudna képzelni a démon, mint Moloch társasága, de részletkérdés.
Ugyanis a dzsungel képzeletbeli kapuinál épített kis telepen ő fogja várni. Csalódna benne, ha nem jelenne meg. Valaki csak eljön! Számára tökéletes a vízzel körülvett terep. A kunyhóban még ott van a fazék a tűzhelyen, mellette a tákolt asztalon gyümölcsök előkészítve. Néhány nappal ezelőtt valaki főzni készült, mielőtt a leviatán hívatlanul a sajátjának nyilvánította az egész kócerájt. Nincs itt már senki azon a napbarnított férfin kívül a szomszéd szobában kuporogva.
- HellÓÓóó? – Érdekesen emeli az ó betűk sokaságánál a hangját, majd viszi le, kiállva az ajtóba. Tudja, hogy itt van, közeleg. Valaki mindenképp, akinek érzi a mágiáját.
reveal your secrets

Moloch


Peru, Iquitos közelében 5d332485cc8771513a0050739ebaada1826853d0no need for rules anymore; chaos has won
☩ Történetem :
☩ Reagok :
2
☩ Play by :
cody fern
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Okt. 11, 2020 10:22 pm
Következő oldal



Peru, Iquitos közelében Pie30-Crucero-Selva-Viva-1
Ajánlott tartalom
reveal your secrets



Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt
Következő oldal


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett TagjainkFajaink létszáma



●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 14 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 13 vendég :: 3 Bots

• Fajaink száma •
Arkangyal
1/1
Leviatán
7/3
Angyal
2
Démon
6
Bukott Angyal
3
Ember
4
Félvér
1
Harcos Angyal
5
Vadász
5
Nephilim
2