Omnen dimittite
spem, o vos intrantes!
Staff, és tagok által keresett karakterek

 
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Metatron


Metatron farmja Tumblr_mb699in2Yw1r2368yo1_500
☩ Történetem :
☩ Reagok :
15
☩ Rang :
Iphraeme (Istené)
☩ Play by :
James Spader
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Jan. 30, 2021 2:35 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


- Jól is teszed, egy férfi is undorító tud lenni, ha részeg, de egy nő… hajaj, nagyon nem szép látvány. Csapzottan, fura tekintet, menni se tud és persze ott van az, ha le rókázza magát. Nem szép, nagyon nem.- felhúzta felső ajkait és ráncolta orrnyergét, majd megrázta a fejét, kifejezve nemtetszését afelé, amit elmondott. Ha kicsit részegek a lányok az még aranyos is tud lenni, de ha már satura isszák magukat az letudja rombolni a kialakult képeket.
- Biztosítalak, hogy van annyira értelmes, de azért egy kis morcosságnál jóval több van a háttérben, ezt azért be kell ismerned neked is. Senki se lenne boldog attól, ha addig és oda lenne bezárva, ahova Ő is volt. Egyébként is, az embereknél is megvan az a szokás, hogy ha nagyon mérgesek akkor azt kitöltik valamin. Sajnos Amara olyan valamin akarja kitölteni a dühét, amin mi is élünk.- félrehúzta ajkait és kissé csücsörített is és saját magának bólogatott, egyetértett önmagával.
- Mert angyal vagyok, nem igazán érthetem meg, hogyan is mennek benne a dolgok, pontosan mi járhat és járhatott a fejében. Ami pedig Öt illeti… hát passz. Lehet tojik rá és azért lépett le, vagy van valami terve. Nem tudhatom, sajnos előfordult már máskor is, hogy elhallgatott előlem pár dolgot. Ha kikérte volna a véleményemet a legyekről vagy a szúnyogokról, biztos rávezetem arra, hogy nem olyan jó ötlet ez.- rémes, el se tudja képzelni, hogy mi vezetett oda, hogy megteremtse azt a két lényt. Talán csak úgy viccből tette volna? Nevetni azont, ahogy zavarja az embereket és csipkedik őket? Nem fér a fejébe.
- Soha se mond, hogy soha. Fiatal vagy az lehet, de csak angyali mértékkel, a tapasztalat meg megint más dolog, ahogy az angyaliság is. Azért életbölcsességek, mert az életből fakadnak. Többet láttál, mint amennyit egy ember valaha is fog, feltudsz idézni a múltadból pillanatokat, helyzeteket, amikből letudsz vonni néhány apróságot, ezekből lehetnek azok az életbölcsességek. A gond az, hogy egyszerűen lenézed magadat. Azt hiszed, mert leestél a lóról már nem érsz semmit, nem tudsz többé száguldozni. Pedig egyszerű az egész, ha nem tudsz lóra ülni, hát tanulj meg biciklizni… jut is eszembe, van egy biciklim, ha gondolod azt elviheted.- mondta felderülve, és bár nem pont a biciklire akarta kihozni a szavai lényegét, de valahogy csak odasikerült.
- Ahogy én is. Jó elképzelni, hogy egy kalóz vagy, kinek az arcába belecsap a sós tengervíz, ajkán folyton-folyvást vigyor és ez engedi, hogy láthassák az aranyfogát, közben pedig a királyok hajóinak hada üldözi.- mondja fellelkesedve.- Ezért is nagyon sajnálom azt, ami történt a Világgal, nincs többé új történet papírra vetve. Pedig mennyi csodás mese várhatott még ránk.- mondta kissé elszomorodva, majd könnyelműen megvonta a vállait és túl is tette magát rajta, legalábbis egy darabig.
- Pontosan, az eső egyeseknek áldás, másoknak pedig átok.- a farmer örül az esőnek, jót tesz a földnek, de aki éppen ruhát tereget, annak már kevésbé hasznos.
- De közben ne felejts el tenni magad felé is valami jót.- mit ér azzal, ha mindenkinek segít és közben saját magát elfelejti? Mások arcára mosolyt csal, még a sajátján csak a bánat ül.
- Akkor bizony meg kell tenni mindent, hogy legalább azt a dió nagyságú agyát tudja a legjobban használni.- ha már azt felismerné, hogy mit kéne és mit nem, az is haladás lenne.
- Tudom, abszurd egy ötlet. Én is nevetni tudnék rajta. Senki se tudja és nem is kell, a legjobb az lenne talán, ha vissza is tér, hagyja az angyalokat élni, hogy végre eldönthessék, hogy mit akarnak és hogyan.- vagy ha mégis vezért akarnak az angyalok, hát vállaszannak maguk közül vezéreket, tanácsot, minden kasztból két angyalt.
- Mondjuk azt, hogy csak rád adom a gyújtást, a többit már magadtól csinálod. Te vezetsz, te irányítasz. Azt pedig örömmel hallom, hogy megfogod. Ez a felfogás már félsiker.- elégedetten biccentett az angyal felé.
- Ki kell takarítani a szobákat és segíteni a farmon, és le is van tudva a lakbér.- mi másra is lenne szüksége? Végre lenne társasága, de hát ingyen mégse adhatja, és egy kis munka sose árt.
- Csak úgy ki, majd felszárad magának.- legyintett egyet a ház felé. Jelezve, hogy csak nyugodtan, nem kell túlbonyolítani.
- Remélem is, hogy benézel majd. Szerintem én meg majd benézek valamelyik nagyobb városba addig, meglesem azt, hogy hogyan is boldogulnak a többiek. Hátha meg kell húzni pár fület.- egyébként is van egy angyal, akit meg kell találnia.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Asaliah


Metatron farmja VeZBn48
Metatron farmja 1608b68d9c8b83cc118119493142

☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
118
☩ Rang :
Ex-katona
☩ Play by :
Kate Beckinsale
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Jan. 28, 2021 9:16 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next



Metatron & Asaliah


M
etatront hallgatni olyan, mint valahol nyaraláson lenni és lazítani. Mióta itt vagyok több gondom szállt el, mint ami valaha is akadt, mégis, ha megnézzük, a témáink már több dolgot is felöleltek, mint azt bármikor is képzelni tudtam. Egyáltalán nem bánom, hogy felkerestem Atyánk Bizalmasát. Csak hallgatom szavait és azon gondolkozom, miért nem beszélgettem már én előbb vele. Miért csak most? Bár ha azt nézem a szükségben végtére is megtaláltam és csak ez számít most. Az idős angyal nevet, az én szám sem marad nyugton, a jó kedv ragadós, szokták volt mondani. De a jó kedv mögött értelmezem szavai, mondatai jelentését is. Olykor biccentek egyet, hogy értem amit mond, bár már sokat nem tudok fűzni az egyes témákhoz, inkább csak emésztem a tudást, vagy épp a meglátásait.
-Azt hiszem mióta arra szorítkozom, hogy emberi étkeken éljek, azért, hogy ne enyésszek el, nos a berúgás gondolata és fázisai közelebb kerültek hozzám, így csak óvatosan bánok az alkohollal.-azt hiszem jobb nem feszegetni a témát ugyebár.
-Azért gondolom, mert ha Amara is van olyan értelmes, mint a többség, akkor talán használhatja a fejét. Morcosság ide vagy oda.-tárom szét kezeimet, bár tudom, hogy válaszom mennyire kicsinyes.
-Már miért ne értenéd Őt? Oké, ez rendben van, de Atyánk... finoman fogalmazva tojik az egészbe láthatólag.-húzom el a szám és egy mélyet sóhajtok.
-Metatron, hidd el okkal mondom amit mondok. Fiatal vagyok, tapasztalatlan és már nem túlzottan angyali. Én sosem fogok tudni életbölcseleteket mondani.-lesütött pilláim alól lesek fel rá és kissé lebiggyesztett ajkakkal ér a felismerés, hogy én ebben sosem leszek jó.
-Ez jól hangzik, én is sokszor töltöm az időmet olvasással. Szeretem elképzelni a történeteket amik megjelennek a szemem előtt ha bele bújok egy olvasmányba.-sóhajtok fel. Ilyen téren talán én is lehetnék emberi. Figyelem ahogy ráncolódik az angyal homloka, majd elmosolyodom.
-Nem minden kedvezhet mindenkinek.-fűzöm még hozzá csendesen, én mondjuk úgy szeretem a történeteket ahogy most vannak.
-Én szeretnék tenni, mindenki felé valami jót.-bár tudom jól, hogy egyedül édeskevés vagyok. Nem tudom hogy kezeljem a dolgokat, néha sajnos, egyszerűen kicsúszik az irányítás a kezemből.
-Észt csak úgy nem lehet töltögetni. Valakinek vagy van, vagy nincs.-húzom el a számat egy pillanatra.
-Istent helyettesíteni?-köhintek egyet mielőtt kibukna belőlem a kacagás. Ez ott halott ötlet ahol megszületik.
-A segítség már egy út mutatás, mondjon bárki bármit. Valóban beszélgetünk, de ennek hatására kezd rendesen körvonalazódni bennem, hogy mit kell tennem. Tehát segítesz. Azzal, hogy a sületlenségeimre reagálsz és elkezd járni az agyam, úgy... Azt hiszem megtalálom az utam.-pillantok az Iphraemre komolyan. Én legalábbis nagyon így érzem.
-Akkor majd találd ki a szoba árakat.-derül fel az arcom a nyuszit simogatva. Érdekes is lenne "Nyulakkal a nyugalom szigetén", lehet hogy butuska gondolat, de nem utolsó. Végül a víz lelőhelyet keresem, ha már a kukorica csuhéj elfogyott a tálból. Tényleg szeretném magam hasznossá tenni, így amint megtudom az irányt kisétálok a nyulak közül és a kút felé veszem az irányt. A kút valóban pumpás, ám kis töprengés után rájövök a nyitjára. A kanna is hamar tele lesz vízzel, így visszaindulhatok a bundás kis jószágokhoz. Kisvártatva újra belépek a rács mögé, majd az itatókat veszem szemügyre.
-A régi vizet hová szoktad önteni?-emelem fel az egyik víztartót és érdeklődve pillantok az angyalra. Ha elárulja hogyan szokta, úgy gyorsan végzek a feladattal.
-Azt hiszem kellő bátorságot érzek tovább indulni. Ha sikerrel járok, úgy ígérem, hogy vissza térek majd és mesélek.-pillantok rá az utolsó itatót is feltöltve. Bár még nem most azonnal lépnék le, de a szándékom már megvan arra, hogy utamat folytathassam.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Metatron


Metatron farmja Tumblr_mb699in2Yw1r2368yo1_500
☩ Történetem :
☩ Reagok :
15
☩ Rang :
Iphraeme (Istené)
☩ Play by :
James Spader
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Jan. 26, 2021 7:02 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


- Az nem túlzás, hogy az emberei elme érdekes és tud túlozni… nagyon is. Vannak vagy voltak, akik azt hitték, hogy én is egy ark vagyok, vagy például azt, hogy egy angyal igazi alakja, egy szem, ami körül két karika pörög és azon szárnyak vannak. Nem tudom, hogy mit ittak, de én is megkóstolnám szívesen.- mondta egy rövid nevetés társaságában.
- Ha tudnák, hogy milyen emlékekről van szó, akkor igazából emlékeznénk is rájuk. Inkább úgy mondanám, hogy ha elég részeg vagy, akkor egyeseknél jóval nehezebb. Olyan a fejükbe vesznek valamit és akkor az úgy van, csőlátás, mondhatni.- mindkét kezét a halántékához tette majd röviden előre mutatott, mintha egy alagútba nézne. Semmi mást nem lát, csak azt, ami előtte van.- De megint másokat pedig elég egyszerűen lehet. Kire hogy hat az alkohol, de azért előfordulhat, hogy valamire részegen rábeszélnek, hogy csináld meg másnap, de hála a józanságnak, biztos nem fogod, főleg mert lehet olyan másnapos leszel, hogy a halált kívánod.- nevetett ismételten. Tényleg elég szerencsések, hogy nem lehetnek másnaposak.
- Miért gondolod, hogy a mi oldalunkra billenne? Lehet két oldala van a mérlegnek, de attól még, hogy az egyiken két súly van, még nem biztos, hogy nehezebbek is, mint az ellenkezőn lévő.- jóízűen elnevette magát.- Megérteni? Őt? Ne érts félre, de elég messze vagyok én attól, hogy megértsem Őt. Ami pedig a tapasztalatodat illeti… ha egy angyalnak akarnád ezt mondani, vagy embernek, megérteném, de hogy Amarara hatással lennének a szavaid? Nehezen hiszem. Istennek kellene elé állnia, talán az Ő szavai hatással is lennének.- talán igen, talán nem, nem tudhatja, senki se tudhatja igazán, hisz egyikük se voltak annyi ideig elzárva és magányosak, mint Amara. Talán még Amara se tudja pontosan, hogy mi is járhat a fejében, elborítja a magány és a düh.
- Ne legyél az, mielőtt futni akarsz, meg kell tanulnod járni. S egyébként se mondok én annyira nagy életbölcseségeket. Csak következtetéseket, semmi egyebeket. Bárki képes lehet ilyenekre, csak meg kell találnia a megfelelő szavakat.- mondta egy amolyan atyai mosoly kíséretében.
- Mindet.- nevetett.- Csak Isten tollnoka lennék vagy ilyesmi, nem csak írni szoktam, olvasni is. Bár meg kell jegyeznem, hogy annyira nem nyerte el a tetszésem az, hogy sok mesét megváltoztattak, családiasabbá tettek. Megértem én az okot, csak nem tetszik.- ráncolta rosszallóan homlokát, amitől még a fején is megjelent néhány ránc, az a fránya kopaszság.
- Pontosan, tehetünk és nem csak egymás felé, hanem mindenki felé, akinek szüksége van rá.- főleg ilyen időkben kellene így gondolkodniuk, mindenki, akinek szüksége van rá, kapja meg azt a segítséget, ami jár neki.
- Mesze ugyan, de egyben egyre közelebb is.- továbbra is mosolygott.
- Ha nincs, hát tölteni kell bele. Vagy letenni a sajtot a célhoz, hátha követik majd az illatot.- a csalogató ujjat majd, és észre se veszik, hogy valaki az orruknál vezeti őket, majd csak akkor, amikor végre ott vannak, ahol lenniük kell és megteszik, amit tenni kell, segítenek végre.
- De helyettesíteni pedig nem helyettesíthetem, és sajnos van egy olyan érzésem, hogy páran akarták volna. Amit kevesen látnak be a mieink közül, hogy ez egyben egy esély is, hogy végre megtaláljuk önmagunkat is, rájöjjünk, hogy ki vagyunk, mit akarunk az életben, megválaszthatjuk a sorsunkat. Kipróbálhatjuk milyen is szabadnak lenni. A tudásommal pedig segíthetek, de utat nem mutathatok. Neked se segítek, hanem csupán beszélgetünk, néha az a legnagyobb segítség, hogy meghallgatod a másikat és beszélgettek, nem pedig tanácsokat adsz, vagy megmondod neki, hogy mit tegyen és mit ne.- bár lehet, hogy azért adott pár tanácsot, de hát ennyi talán bele is fér.
- Csak nyugodtan, nem zavarsz, üres szobám is akad egy pár.- nem gond, ha van társasága, akkor talán végre hasznát venné a társasoknak is.
- Persze-persze, a kút a ház mögött van, arra.- bökött a háta mögé.- Ott van a kanna is hozzá, pumpás a kút.- bár nem hinné, hogy ez akkora gondot jelentene.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Asaliah


Metatron farmja VeZBn48
Metatron farmja 1608b68d9c8b83cc118119493142

☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
118
☩ Rang :
Ex-katona
☩ Play by :
Kate Beckinsale
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Jan. 20, 2021 1:29 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next



Metatron & Asaliah


M
élyet sóhajtok Metatron szavait hallva és kissé meg is ereszkednek vállaim, valóban jó dolog a harci tudást szinten tartani, de jelenlegi "erőm" így is jócskán alul van, mint annak idején volt. Bár a kondi sem utolsó szempont, azért nem teljesen tökéletes a dolog. Szeretném ha még jobb lennék, de ahhoz a szárnyaimra lenne szükségem. A hálás mosolyra csak biccentek, majd figyelmesen, kissé előrébb dőlve hallgatom a mesét az óriásokról.
-Azért ez valóban érdekes egy történet. Főleg hogy ebből a szempontból akkor a démonok teljesen ki vannak húzva a sztori ezen szintjén. Valóban érdekes az emberi elme.-ráncolom a homlokom.
-Jó lenne tudni, hogy pontosan milyen emlékeket. Most azt akarod mondani, hogy kellően illuminált állapotban nem lehet hatást gyakorolni az elmére?-egyre érdekesebb dolgokat mond az Iphraem, valamiért mégsem tudom elképzelni, hogy egy angyal valamikor is úgy berúgjon, mint mondjuk egy halandó, hogy példának okáért lábra se bírjon állni.
-Az lehet, hogy a létszám nőne, de a kettő több mint egy. Az éremnek is két oldala van, talán... épp ez kellene, hogy billenjen a mérleg a javunkra. Neked volt szerencséd hozzá, meg is érted Őt, én pedig... úgy hiszem elég tapasztalatot gyűjtöttem már, hogy magyarázattal szolgáljak neki, miért rossz amit tesz.-mondataim félszegen érkeznek a férfi felé, igazából nem is tudom miért hozakodom elő ezzel, inkább csendben kellene, hogy maradjak.
-Azt hiszem igazad van ezzel kapcsolatban is. Egyébként annyira oktalannak tűnök melletted, enyhén szólva frusztrál a helyzet.-dőlök hátra a széken és kissé homlokom ráncolom.
-Most merjem megkérdezni, hogy a Hamupipőkén kívül még hány mesét ismersz?-mosolyodom el, nem gondoltam volna, hogy az angyalok közül bárki más is meséket olvasna rajtam kívül.
-Nem irigység. Ez amolyan jó tett helyében jót várj dolog inkább. Hiszen angyalok vagyunk, valójában egymás felé igazán tehetnénk ennyit. Nem igaz?-vonom meg vállaimat. Főleg ha már rá is kérdezek, hogy mivel tartozom.
-Jó messze vannak azok a kertek.-én annyira nem vagyok bizakodó, mint az angyal, de nem is óhajtom lelombozni őt, így inkább gyorsan lakatot teszek a számra is.
-Végül is, a remény hal meg utoljára. Bízzunk a legjobbakban, hogy ész is van rakománynak a koponyájuk mögött.-köhintek egy aprót, hogy a nevetésem elő ne törjön saját szavaim hatására. Metatron tanácsára határozottan bólintok, így fogok tenni, s remélem ez elég is lesz majd, hogy ne szaladjak olyan dolgokba amikhez nem fűlne a fogam!
-Azért furcsa, mert te Atyánk Jobb keze vagy! Szerintem sokaknak elkélne a tudásod és az útmutatásod. Mint ahogy most nekem is segítesz.-pillantok rá és kérésének eleget téve kinyitva a kaput belépünk a nyulakhoz is. Elámulok a számon és még vissza is kérdezek, hogy jól hallottam-e, az angyal szerint olyan negyvenen lehetnek, nem is merem elkezdeni megszámolni őket.
-Kár, pedig nagyon aranyosak. Lehet ide kellene jönnöm terápiára. Olyan kis nyugodtak.-veszem el a tálat Metatrontól, majd leguggolok az egyik jószághoz miközben kezembe veszek egy kukorica levelet.
-Ó! Legszívesebben mindet megsimogatnám. De akkor nem végeznénk soha.-pillantok fel a férfire, de ahogy a szürke bundás elé teszem a zöldet, úgy kezem megindul háta irányába, hogy párszor végig simítsak rajta, míg nekilát az eleségnek, aztán felállok és bizonyos pontokon újabb leveleket teszek le.
-Akkor hozhatom a vizet?-fordulok az Iphraem felé mikor kiürül a tál a kezemben.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Metatron


Metatron farmja Tumblr_mb699in2Yw1r2368yo1_500
☩ Történetem :
☩ Reagok :
15
☩ Rang :
Iphraeme (Istené)
☩ Play by :
James Spader
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Jan. 14, 2021 6:57 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


- Na, akkor akkora gondok már nincsenek is. Már ami a harci képességeid szinten tartását illeti és a fizikai állapotodat.- van aki úgy tartja, hogy igazán harcolva ismerheted meg a másikat, akkor az edzés is megteszi valamennyire. Mint amikor a kamaszok magukhoz nyúltak. Jó-jó de azért csak nem az igazi.
- Hát ezen a külsőn már nem is változtatok. De köszönöm a kedves szavaid.- kedves és hálás mosoly keverékét küldte Asaliah felé.
- Úgy tartják, hogy az óriások nefilimek voltak, akik elhagyták a Mennyeket, mert megkívánták az emberei asszonyokat. Az ő leszármazottjaik voltak az óriások, akik sajnos természetükből fakadóan nem voltak éppen kedvesek és jó természetűek. Tőlük eredeztetik az igazi erőszakosságot az emberek. Ha így nézed, valakinek, aki olvasta a Bibliát, jógosan félhet a nefilimektől. Még ha ez nem teljesen így történt, sőt, egyáltalán nem ez történt. Láttam az első nefilimet, és nem volt nagyobb egy átlagos újszülöttnél. De sajnos az embereknek volt és van egy olyan szokásuk, hogy kissé ki tudják színezni a történteket.- talán ha végre beköszönt az igazi béke, megírhatná az önéletrajzát, hogyan is voltak a dolgok, amolyan Biblia második része lehetne, és az igazságot írná le.
- Ezért baj, hogy Isten kitörölte az Amarahoz tartozó emlékeket, pedig most elég jól jönnének, az biztos. Kész szerencse, hogy nekem még vannak dolgok a fejemben, amik hasznosak lehetnek. Előny, ha elbódítjuk magunkat az alkoholal, nem okoz emlékezetvesztést.- gyorsan keresztet is vetett és megcsókolta a hüvelykujját és a mutatóval az ég felé bökött. Így fejezve ki a köszönetét és háláját ezért.
- Ha velem tartanál, a lehetséges áldozatok száma egyről kettőre nőne. Nem téged becsüllek alá, de egyszerűen Amaraval szemben annyit érünk mind a ketten, mint ha tornádó ellen levegőt fújnál. Semmit.- túl erős, nincs ezen mit tagadni, és kár is lenne.
- Nem feltétlen, lehet az ellenkezője is. Hiszen a félelmei ellenére is harcba vezette a harcosait, és élve tértek vissza. Ettől akár nőhet is a szemükben, hiszen saját magával dacolva vezette őket győzelemre. De biztosat nem mondhatunk, hiszen valamennyire mindenki más. Akár milliók reagálhatnak valamire egyformán, de mindig lesz egy, aki nem így tesz.- s akár az az egy megváltoztathatja a dolgok menetét is. Ki tudhatja? A két angyal is csak akkor fogja megtudni, ha ilyen helyzetben lesznek.
- Pontosan. Vagy a sarkamból vágunk, mint a Hamupipőkében a gonosz nővérek.- mondta vigyorogva.
- Nos, nem is mindenki fordul meg nálam. Meg pont ezekben az időkben legyek irigy? Ugyan kérlek.- legyintett a nagyvilágba, hisz minek tagadná ezt meg bárkitől is, akinek szüksége van rá?
- Itt van az a kertek alatt, csak a kertek vannak messze.- mondta biztató hangon. Kell egy kis optimizmus mindenkinek.
- Sajnos kissé túl sok makacsság és gőg szorult pár testvérünkbe. De reménykedni lehet, hogy talán meglátják és felfogják, hogy nincs most itt az ideje a viszálynak, majd ha megoldódtak a gondok, utána lehet egymás haját tépni.- vonta meg vállait.
- Ezt tényleg csak remélheted, járj nyitott szemekkel és fülekkel, tiszta fejjel. Más tanácsot nem tudok adni.- ha tehetné, hát megtenné, de sajnos nem lehet ott mindenki mellett és foghatja a kezét.
- Nos, nem tudok mit tenni, kivettem egy kis szabadságot. De miért lenne fura, hogy pont engem?- elmosolyodott.- Annyira nem furcsa, hogy nem talált meg senki. Nem akartam, hogy megtaláljanak, csak pár rúnára volt szükségem, és bumm, se angyal se démon nem talált rám.- felelt az Asaliahnak miközben haladtak a nyulak felé.
- Nagyjából negyven, szerintem a legszaporább emlősök egyike a nyúl.- közben pedig átlépet néhány felett.
- Ahogy gondolod, de megnyugtatlak, nem haragtartó népség, sőt, ellenkezőleg, hamar felejtenek.- nem ellenkezett azellen, hogy elvegye a tálat, legalább megtudja nézni, hogy vízzel hogy állnak.
- És bolyhosak, simogasd meg őket, és egyébként a kezedből is esznek, ha úgy van.- közben pedig az itatót vette szemügyre, nem vészes, de nem is éppen a legjobb a mennyiség, de egyébként is kell a csere.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Asaliah


Metatron farmja VeZBn48
Metatron farmja 1608b68d9c8b83cc118119493142

☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
118
☩ Rang :
Ex-katona
☩ Play by :
Kate Beckinsale
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Jan. 10, 2021 4:42 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next



Metatron & Asaliah


A
z angyalt hallgatva én sem bírom ki mosolygás nélkül, túlságosan viccesre sikeredik mondandójának a vége.
-Az edzés nem probléma, igazából van is erre partnerem.-motyogom halkan, de aztán kicsúszik a kuncogás is.
-Szerintem te így vagy jó ahogy vagy.-rendezem vonásaimat és egy halvány mosolyt küldök Metatron felé.
-Az óriások története? Nem hiszem, hogy ismerem. De ha elmondanád azt megköszönöm.-billentem oldalra a fejemet, hogy jönnek ide az óriások vajon?
-Valóban kevés az információnk, jobbára szinte semmi. Én is csupán hallomásból tudok dolgokat.-vonok vállat, sanda gyanúm, hogy Adexael sincs elmélyedve ebben a témában. Most a legtöbbet viszont Isten Tollnokától várom. Biztosra veszem, hogy sokkal többet tud, mint amennyit most beszélgetünk. Viszont nem örülnék annak ha a férfi egyedül keresné fel a Sötétséget, így felajánlom hogy vele tartanék. Ám a férfi nem díjazza az ötletem.
-Nos, ha veled tartok akkor talán többeket is megmenthetek, nem csak a társaimat. De rendben van, akkor tegyük el használható opciónak, ha esetleg rászánod magad. Rám számíthatsz.-zárom le végül a témát.
-Most nem azért, rendben van, hogy a rangot vesszük, de... Ha nem tudod a másikról, mondjuk a félelmeit, és később kiderül, az úgy nagyobb csalódás, nem igaz?-kérdezek vissza egyszerűen, vagy én látom máshogy a dolgokat, vagy simán hülye vagyok. Végül is, bármi lehetséges, nem?
-És ha kicsit lefaragjuk a lábfejed. Akkor már nem fogsz csalódni egy női lábbeliben, nem igaz?-adom alá a lovat, ha már így elmentünk a témában. Vicces ilyenről beszélgetni, még a mosoly is előkerül pofimra, pedig mostanában nem ért sok vidámság. Aztán előállok egy apró kéréssel, remélve hogy nem okozok vele nagy gondot, s mikor Metatron rábólint egyszerűen nem hiszek a füleimnek.
-Nem tudom, csak... Gondolom nem mindenki állna elő egy ilyen bizalmas kéréssel. Kicsit pofátlannak is érzem magam miatta. És talán azért, mert az ilyen kincseket nem kellene csak úgy osztogatni.-sóhajtok mélyet. Tényleg elég para, hogy egy ismeretlen csak előáll egy ilyen nagyvonalú kéréssel, nem is terveztem, hogy ingyen kérném.
-Ha... Valaha is biztonságban lesz a világ... Most elég távolinak látom ezt a dolgot.-motyogom és két ujjam közé csippentem orrnyergemet.
-Pont itt van a probléma... Hogy nem ismerik be, pedig sokkal egyszerűbb lenne a dolgunk. Bár csak összetartóbbak lennénk.-harapom be a számat egy rövid időre.
-Nos, remélem hogy időben észre veszem, majd a jeleket. És nem futok csapdába.-bólogatok párat komolyan.
-Érdekes egy angyalt így látni, amolyan tanyasi életet élve. Ráadásul pont Téged. Furcsa hogy eddig senki sem talált rád.-motyogom csendben, végül követem az angyalt és megtudom hogy kint van egy kanna amit öntözésre is használ. A sarkon túl pedig hamar elém tárul a nyúl tenyészet.
-Hogy mennyi?-kérdezek vissza ahogy a kapuhoz lépek, hogy kinyissam Metatron előtt, majd ahogy belép, úgy követem és behúzom magam mögött az ajtót.
-Dobálni? Én inkább eléjük tenném, félek ha megdobom őket akkor nem fognak szeretni.-nyúlok a tál után és ha Metatron hagyja úgy kiveszem a kezéből. A nyuszik közé sétálok és egy ideig csak nézem a bundás kis jószágokat.
-Nagyon aranyosak.-veszek ki egy kukorica levelet a tálból és leguggolok az egyik szürke bundáshoz.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Metatron


Metatron farmja Tumblr_mb699in2Yw1r2368yo1_500
☩ Történetem :
☩ Reagok :
15
☩ Rang :
Iphraeme (Istené)
☩ Play by :
James Spader
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Jan. 03, 2021 11:43 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


- Nos, a fizikai erőt is lehet idővel növelni. Súlyemelések, edzések és hasonló dolgokkal. Valahol biztos van itt egy könyv, amiben írnak róla. Azonnali hatást nem kell várni, de idővel látszani fog. Gondolkodtam rajta, hogy én is elkezdem, hogy kicsit lemenjen a hasamból, de rájöttem, hogy a gömb a tökéletes forma, na meg lusta is vagyok.- jókedvűen elnevette magát, még szép, hogy nem fog edzeni, nem pont úgy lett teremtve, hogy izmai legyenek és lapos hasa, tanácsadó lett, és szokták mondani, hogy nehéz úgy motivációt találni, hogy selyemmel borított ágyból kell felkelni.
- Ha ezt pár száz évvel korábban kérdezed meg, azt mondanám, hogy nem annyira, de most? Most azt mondom, hogy nem gondolom elítélendőnek. Nem igazán volt igazságos a részéről, hogy így lettünk teremtve, de valamennyire meg lehet érteni a gondját az egésszel. Ismered az óriások történetét? Hogy születtek?- ha ismerik a múltat, akkor meg tudnak érteni sok mindent, még ha nem is értenek vele egyet.
- Ezzel nem vagy egyedül, már a kevés információval. Apró morzsákat már biztos találtatok, de még mindig nincs meg minden darabja a kirakósnak. Tényleg muszáj leszek visszatérni a színpadra.- mondta kissé letörten. Remélte, hogy a fivérei és nővérei meg tudják oldani maguktól is a dolgot, de úgy fest, hogy nincs minden tudás a bírtokukban. Muszáj lesz hát ennek az öreg angyalnak is kivennie a részét a világmentésből.
- És akkor mi lesz a társaiddal, ha velem tartasz? Vannak fontosabb dolgaid is, mint az, hogy támogass Amaraval szemben, na meg egyébként is, nem vagyok százszázalékig elszánva. Előbb azért még pár dolgot el kell intéznem.- elmosolyodott, mert azért jó tudni, hogy van aki vele tartana, de azért Metatronnak se ment el teljesen az esze, hogy csak úgy Amara elé álljon, anélkül biztos nem, hogy nem hagy hátra pár információt.
- Pontosan, ahogy mondod. A saját szájízed szerint készíted el utána. Ahogy neked tetszik és utána hívhatod a sajátodnak.- idővel minden formálódni fog, idővel arra se fognak emlékezni, hogy volt idő, amikor nem rendelkeztek érzelmekkel.
- Vegyünk egy egyszerű embert, ha ő fél és kimutatja, az nem baj, de vegyünk egy vezetőt, egy parancsnokot. Neki azt kell mutatnia az alárendeltjeinek, hogy nem fél, nem tart attól, ami rájuk vár, a rangja és a felelősége miatt. Megnyugtatlak, én se rajongok azért a gondolatért, hogy az angyalpenge hegye hozzámérjen. De tekintve, hogy mire is képes, érthető. De mégis nap mint nap használom, azzal szoktam a zöldségeket hámozni és darabolni.- ismét csak elnevette magát.
- Nekem mondod? Túl kövérek a lábfejeim egy magassarkúhoz.- kissé drámaibbra vette a hangját, a sok komoly téma közt nem árt egy kis móka és kacagás.
- Már miért lenne probléma?- pislogott kissé értelmetlenül.- Miért kérnék érte bármit is cserébe?- megint csak jött a pislogás.
- Pontosan úgy, ahogy mondod. Ez az a helyzet, amikor nem sok ok van arra, hogy régi sérelmeket, ellentéteket felhánytorgassanak, majd utána lehet egymás fejére hányni a dolgokat, hogy a Világ biztonságban van.- utána minden visszatérhet abba a helyzetbe, amiben volt, vagyis majdnem, vissza abba, amiben Amara előtt volt.
- Igen, mi se ismerjük el, hogy kellene egy segítő kéz. Évezredekig nem volt rá szükségünk, kissé nehezünkre esik, hogy meglássuk az igazságot, hogy egyedül nem megy. Egy nagyobb kutya van a játszótéren.- akármennyire is tiltakoznának ellene a testvérei, ez volt az igazság, Amara feltünésével eléggé nagy bajba kerültek az angyalok is.
- De vigyáz, nehogy azt hidd, hogy magad mellé állítottad és nem fordítva történt.- ravasz fajták a démonok, legalábbis néhányuk, akad köztük elég sok, akik csak a brutalitásnak élnek, ahogy azt a legtöbb ember gondolja.
- Csak nyugodtan, kezes egy jószágok már. Az első pár generáció nem volt annyira az, de idővel szelídek lettek, csak az orruk az, ami még mindig tabu.- a kérdés már csak az volt, hogy mit csináljon velük, ha hosszabb időre elhagyja a farmot? Lehet szereznie kell egy nagyobb teherautót és úgy utazni.
- Kint akad egy kanna, azt szoktam használni, úgy mindenre, öntözésre, itatásra.- ha nagyon meleg van, akkor még saját magát is azzal szokta kint lehűteni.
- Kezdetnek kövess.- sokat nem kell sétálni, a ház sarkán befordulva már ott is volt a nyúlbirodalom, drótkerítés és muszáj volt a tetejét is befedni, előfordult, hogy kiugráltak.- Egy-kettő-három… itt van mind a negyven… vagy negyven akármennyi, elég szaporák. Nah, akkor légy olyan kedves és nyisd ki az ajtót.- elvégre a keze teli volt, és ha nyitva, akkor be is megy és a fejével biccent Asaliahnak, hogy kövesse.- A lényeg, hogy megfogod azt, ami a tálban van, és csak úgy dobálod nekik.- ki is boríthatná, de ha már segítséget kért, akkor ki is használja azt.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Asaliah


Metatron farmja VeZBn48
Metatron farmja 1608b68d9c8b83cc118119493142

☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
118
☩ Rang :
Ex-katona
☩ Play by :
Kate Beckinsale
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Jan. 02, 2021 3:47 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next



Metatron & Asaliah


-A
fizikai erőre gondolok inkább... "lélekben" már összeszedtem magam az eltelt száz év alatt... Azt hiszem.-felelek csendesen az angyalnak, miközben helyre teszem magamban azt amit Ő mondott. Megnyerni másokat... Milyen furcsán is hangzik és mégis olyan nagy erő van a szavak mögött.
-Te normálisnak tartod, hogy... azt tegye egy angyal?-komorodok el egy pillanatra, szerinte ez korrekt dolog?
-Akkor viszont cselekedni kell, méghozzá gyorsan. De olyan kevés az információm ezzel kapcsolatban... Mégis, szeretném megmenteni a világot!-jelentem ki határozottan, bármire képes lennék, kerüljön bármibe is. Még talán magával az ördöggel is lepaktálnék. Bár ezt nem mondanám ki hangosan, ám benne van a pakliban.
-De én akarok segíteni. Nem te kérsz meg rá, én ajánlom fel. Kérlek Metatron! Had tartsak veled!-tekintek rendíthetetlenül komollyá váló arcába, megértem amit mond, de... Ő egyedül... Nem tartom jó ötletnek, hogy bele vágjon. Kellene mellé még pár angyal...
-De ha már egy megtanult ételt készítesz... akkor kísérletezel is vele, hozzá teszel dolgokat, onnantól már a te ételed, úgy alakítod, hogy neked tetszen. Hogy igazán hozzád kapcsolódjon. Nem igaz? Mint ahogy a kávét is iszod... Te alkoholt tettél bele, mert így szereted, ez a "védjegyed" is talán, ha fogalmazhatok így.-folytatom a gondolatmenetet, remélve, hogy nem lövök vele félre.
-Miért jó tagadni azt, ha félünk? Nem értem, ettől nem fognak erősebbnek tűnni, nem igaz? Mindenkinek van olyan dolga amivel be lehet szaratni. Én példának okáért az angyalpengétől félek... Mióta szárnytalanítottak azóta nem tudom elviselni ha más kezében látom. Rettegek tőle, hogy hozzám érjen...-borzongok bele az emlékbe.
-Nyilván egy férfinek nem áll jól a női lábbeli. Ez íratlan szabály.-tárom szét karjaimat és elvigyorodok ahogy elképzelem az Iphraemet női cipőkben. Aztán lassan rátérünk egy aprócska kérésre, ami ugyebár nekem elég ciki, mert hát miért is kérnék ilyet ha nem muszájból. Viszont annál jobban meglep amikor az angyal készségesen közli, hogy nincs a dolognak semmi akadálya.
-Valóban a segítségemre lennél? Nem probléma ez neked? Mármint... Oh, nem gondoltam volna, hogy sikerrel járok ezzel kapcsolatban. Kérlek szépen mondd meg nekem mivel tartozom érte?-nem tudok elég hálás lenni érte úgy érzem, pár gondom megoldódna, ha Metatron ilyen kedves.
-Lépni kell... Atyánk úgysem fog megjelenni... Talán majd akkor ha már tűzvész tombol, vagy még akkor sem. A sarkunkra kell állni. Összegyűjteni annyi segítséget amennyit csak lehet. Szövetségeket kötni... Segíteni mindenkinek.-magyarázok és már forognak az agytekervényeim, de aztán valamin megakad a gondolat.
-Azt mondtad olyanok, mint az angyalok? Szóval... Mi sem ismerjük el, hogy segítség kell nekünk?-ráncolom a homlokom. Aztán megemlítem a démont és az angyal óva int.
-Nem fogok mindent elhinni neki. De ha sejtéseim nem csalnak, talán egy rövid időre magunk mellé tudnám állítani.-tűnődöm hangosan, jó volna, ha egyel többen lennénk, ha valaki a másik oldalról is csatlakozna...
-Akkor azt lehet hogy kipróbálom, talán egyiküket meg is szeretgetem.-mosolyodok el, lényegében egész fellelkesültem ettől a nyuszis dologtól. Érdekel a dolog és szívesen csatlakozom a férfihez ahogy feltápászkodik ám előtte még biztosít benne, hogy amiről kérdeztem az a dolog talán már meg is történt egyszer. Ez pedig ábrándos mosolyt varázsol a pofimra. Szóval akkor nem lehetetlen, hogy régebben mi már találkoztunk Alastorral... Csak kár, hogy egyikünk sem emlékszik rá, bár itt a részünkről már valami kis dolog napvilágott látott... Méghozzá, hogy Isten babrált a fejünkkel... Szóval amíg ennek utána nem járok rendesen, addig cs3szhetem a dolgokat. Közben azt is megtudom, hogy vizet kintről fogunk szerezni a nyusziknak.
-Szuper, akkor csak valami edény kell amiben oda visszük a vizet a nyulakhoz. Igaz?-tekintek az angyalra ahogy elindulunk kifelé a házból. A friss levegő jól esik, kicsit ki is nyújtózom, az üléstől elgémberedtek kissé a csontjaim.
-Mondd, hogy mit csináljak Metatron.-pillantok rá a férfire, majd körbe pillantok a kis "tanyán".
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Metatron


Metatron farmja Tumblr_mb699in2Yw1r2368yo1_500
☩ Történetem :
☩ Reagok :
15
☩ Rang :
Iphraeme (Istené)
☩ Play by :
James Spader
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Jan. 01, 2021 12:07 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


- Az erőssé váláshoz az első lépés, hogy elismered a gyengeséged. Na meg mit értesz erő alatt? Fizikait? Lelkit? Mert a kettő csak együtt ér igazán valamit. Legalábbis valaki ezt mondaná, de szerintem az, ha valaki lélekben erős, az jelenti az igazi erőt. Volt egy emberei mondás, hogy; Inkább követem az oroszlánt, aki ezer birkát vezet a harcba, mint a birkát, aki száz oroszlánt. Vagy valami ilyesmi, de sokan félreértik ezt. Azt gondolják bele, hogy egy oroszlánnal a birkák serege erősebb. Pedig igazából én arra a bárányra raknám a pénzem, aki meg tudott győzni száz oroszlánt. Arra akarok utalni, hogy az igazi erő nem fizikai, hanem az, hogy meg tudsz nyerni magadnak másokat, akik követnek.- reméli nem voltak túl kacifántosak a szavai, és érti Asaliah, hogy mire is akar kilyukadni, de ha máshogy nem, majd akkor egy egyszerűbb példával fog élni, jó lesz Napoleon.
- Nem kell bemutatnod, megértem, hogy a hús bűnébe estek. Nem ők voltak az elsők és nem is az utolsók.- ha nem lett volna a Mennyekben, nem tartja kizártnak, hogy bűnbe esett volna.
- Na látod, ebben igazad van, nincs valami sok időnk arra, hogy szétszedjük őket, nem is kéne rájuk pazarolni azt a keveset, ami még megmaradt. De megnyugtatlak, nem leszel egyedül, sokaknak van egy olyan szokása, hogy nem akarnak meghalni és ezért még tenni is képesek. De azért ne nyakra és főre bízz meg mindenkiben.- mosolyogva dőlt hátra a székében, ami halkan nyikorogva jelezte, hogy talán nem ártana egy kis karbantartást végezni rajta.
Kedélyesen elnevette magát.
- Ha nem gondolnám, nem mondtam volna ki. Nekem megvan az az előnyöm sokakkal ellentétben, hogy nem most látnám elsőnek. Ami pedig az ajánlatódat illeti, megtisztelő, de a saját életemet könnyedén kockáztatom, de másokéval már nem játszok.- egy pillanat alatt vált tekintete, hangja és az arca is komollyá. Ez az öregek dolga, hogy az ifjakért kockáztassák az életüket, vagy valami ilyesmi lehet. Metatron egyszerűen csak nem akart másokat veszélybe sodorni.
- Pontosan. Hogy egy egyszerű példával fogalmazzak… megtanulsz egy más által főzött étel receptjét, lemásolod, elkészíted, de közben te is megtapasztalod mindazt, ami a főzésével jár és a végeredményt is. Sok angyal kapaszkodik abba, hogy nem, nem igaz, nincs lelkünk, nem érzünk és társaik, de ők még fiatalok mind, és hogy úgy fogalmazzak, nem szakadtak el Isten szoknyája mellől.- csalódottan sóhajtott egy nagyot. Kezdenie kéne valamit ezzel is, de sajnos nagyon makacs egy fajta az angyal.
Megint csak el kell nevetnie magát, utána pedig megtörölte az arcát, megszabadulva az ottmaradt szemektől.
- Dehogynem féltem, ahogy mindannyian féltünk akkor, csak vannak, akik tagadják, én pedig nem. S hogy milyen is volt akkor? Ennyire biztos nem volt mérges, azt már most megmondom. De ahhoz, hogy pontosabban fogalmazzak, hát találkoznom kellene vele újra.- bár van pár tippje arra, hogy mégis milyen lehet Amara kedve, és egyik se hordozza magában a széles mosoly lehetőségét.
- Nem igazán fáradtság, akad itt egy pár női cipő, nem igazán veszem hasznukat. Nekem nem állnak olyan jól.- nem tagadja, felpróbálta őket, unatkozott, és egyébként se lehet mindről megmondani, hogy női.
- Huh, én meg már azt hittem, hogy valami komoly dolgot akarsz kérni. Persze, hogy adok, de azt majd kint, nem akarok leverni semmit, meg keresni is kell valamit, amibe lehet tenni.- elgondolkozva vakargatta az állát, csak akad bent valami üvegcse, ami megfelelő lesz a célra.
- Szerintem mindenki kihagyná azt a kockázatot. De az biztos, hogy jelenleg tényleg az embereknek van a legnagyobb szüksége ránk, még ha nem is akarják beismerni. Ebben nagyon is ránk, az angyalokra hasonlítanak.- és még így is tagadják az angyalok a lelküket.
- Ahogy a férfiaknak mondták régen; Ne dőlj be egy csinos pofinak. Ezt mondom én is neked, attól, hogy annak mutatja magát, még ne hidd el, hogy az is. Tartsd azért a két lépés távolságot, csak utána legyél nyitottabb, ha biztos vagy a dolgodban.- bár ezt mondania se kellene, nem feltétlen azért, mert démon, hanem mert feltehetőleg férfi, és hát néha a férfiak sok mindenre képesek, csak hogy megkapják, amit szeretnének.
- De azt szeretik, ha a fejüket simogatják.- legalábbis eddig egy se panaszkodott az érintés miatt.
- Pontosan, azt is jelentheti, vagy azt, hogy valami hasonló történt.- de ideje egy kicsit dolgozni is, attól, hogy az angyaloknak nem kell ennie, a nyulaknak még igen.
- Nem, kintről, van egy fúrt kutam, csak is erre a célra, pontosabban nem tudom milyen célra, de már itt volt, amikor beköltöztem.- csak úgy megvonta a vállait, de biztos volt abban, hogy állatokkal kapcsolatos lehetett az ok. S közben pedig elindult kifelé a házból.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Asaliah


Metatron farmja VeZBn48
Metatron farmja 1608b68d9c8b83cc118119493142

☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
118
☩ Rang :
Ex-katona
☩ Play by :
Kate Beckinsale
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Dec. 28, 2020 3:22 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next



Metatron & Asaliah


F
igyelmesen hallgatom Metatront és szavai valahol értelmet nyernek a fejemben. Igazat kell adnom neki.
-Nem, az embereket valóban nem hibáztathatom.-tárom szét karjaimat mélyet sóhajtva. Túlságosan okos ez az Iphraem. Szívesen maradnék nála tanulni, de tudom, hogy dolgom van.
-A saját hülyeségeimért nem is hibáztatok mást. Elismerem ha hibázok, ebben sosem cselekedtem máshogy. Bár a sebeimet sokáig tudom nyalogatni ami azt illeti. De... talán majd újra erős leszek és nem lesz így többé.-fogadkozom az angyalnak, mióta itt vagyok egyre jobban az a benyomásom, hogy a felhők felett ott van a szivárvány és a legjobb pillanatban meg is pillanthatom.
-Hát szívesen dörgölném a képükbe, hogy az ő hibájuk. Miért vetemedtek arra, hogy az emberekkel... Lényegtelen.-gyorsabban pörög a nyelvem, mint szeretném, így hamar rájövök, hogy valahol én sem vagyok jobb. Ugyan nincs félvér utódom, de úton útfélen, többnyire nyomós okkal de én is foglalkozom az élvezetek világával. Mégsem én fogom eljátszani az erkölcscsőszt!
-Nem hiszem, hogy rá érünk a hajba tépést orvosolni. Azt mondják Amara ott csap le ahol akar... Ki tudja, mire szétválasztjuk a kakaskodókat, már nem lesz miért szembeszállnunk, mert a Sötétség elpusztítja. Én cselekedni szeretnék, ha kell akkor egyedül, de még nem tervezek halottnak lenni!-elszántan pillantok Metatronra, nem fogok ölbe tett kézzel ücsörögni. S talán az információ morzsákkal amiket eddig megtudtam, már valamit én is fogok tudni kezdeni. Bár az még kérdéses, hogy egyedül mire lennék képes?! Alig vagyok több, mint egy ember.
-Egyedül mennél Amara elé? Ezt nem gondolhatod komolyan.-nyelvem hegyén van, hogy kimondjam vele tartok, de félek megbántanám, nem az erejét nézem le az angyalnak, csupán.... Az eddigiekből leszűrve, eddig Atyánkon kívül senkinek nem lesz esélye.
-Veled mehetnék.-bukik ki mégis ajkaimon ez az egyszerű két szó, remélve, hogy nem veszi sértésnek a dolgot.
-Szóval... megélhető minden amit tanulunk, vagy másolunk? Átélhetjük igazán?-jól is hangozna így, legalább tudom mihez kötni a dolgaimat. Mert a kérdések felmerülnek, de a válaszok még nem túl tiszták számomra sem.
-Hmm...-kommentálom le végül ennyivel a Luciferes dolgot, én mondjuk nem vágynék a Pokol trónjára, akkor inkább tényleg szárnyaszegettként éljek. Amíg Amararól mesél csendesen kezembe fogom csészémet és a kihűlt kávém maradéka gurul végig nyelőcsövemen.
-Nem féltél tőle? Nem volt olyan érzésed, hogy... Szóval akkor még nem volt ilyen, mint most?-újabb és újabb kérdések szakadnak fel belőlem Amarat érintve, azt gondolom, hogy egyre többet kérdezek, de annál kevesebbet tudok, ez pedig nagyon zavaró számomra.
-Olyan hetes, nyolcas lábam van, de igazán nem szükséges fáradnod miattam.-intem le finoman Metatront, tényleg nem kell miattam fáradoznia, elleszek az egy váltás cipőmben.
-Angyal-szárny olajra volna szükségem, ha nem túl nagy kérés.-hajtom le a fejem és úgy sandítok fel a férfire. Nem tudom nem-e megyek messzire ezzel a kérésemmel.
-Nos ha lehetne, én kihagynám a kockázatot Amaraval szemben. És, valószínűleg, most az embereknek van a legnagyobb szükségük arra, hogy melléjük álljunk.-újfent egyet kell értsek vele.
-Meglepően kedves és... bizalomgerjesztő démoni ismeretségre tettem szert.-osztom meg az Iphraemmel miközben fejemben megjelenik Belial arca. El kell mosolyodjak ahogy a nyulakról beszél, nem hiszem el, hogy egy kis emlős megharapná az angyalt.
-Akkor ezt megjegyzem, nem piszkálom az orrukat.-vigyorgok, tanácsnak is megteszi. A beszélgetést elterelem albérlőm felé, érdekes dolgokat osztok meg az angyallal, a segítségét várom pár apróságban. Például abban amit Alastor jelenléte kivált belőlem szinte az első pillanattól kezdve. Metatron szavai félig szívmelengetőek, bár félek ha jobban bele megyek, úgy a végén csalódni kényszerülnék.
-Deja vú... Akkor... az is lehet, hogy... már megtörtént?-kénytelen vagyok feltenni a kérdést, egyszerűen csak kicsúszik a számon, vajon mire értette ezt pontosan az Iphraem? Aztán ahogy feláll én is úgy teszek.
-Rendben, lessük meg a kis szőrgolyókat. Öhm... vizet innen bentről viszünk?-állok meg végül tanácstalanul, nem tudom hogyan szokta az öreg és szerintem már így is elég suta vagyok a dolgokhoz... Lehet, hogy nem is egy bukottal kellett volna, hogy először találkozzon, nem vagyok egy főnyeremény.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Metatron


Metatron farmja Tumblr_mb699in2Yw1r2368yo1_500
☩ Történetem :
☩ Reagok :
15
☩ Rang :
Iphraeme (Istené)
☩ Play by :
James Spader
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Dec. 06, 2020 7:00 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


- Hibáztatnád ezért az embereket? Elég rossz helyzetben vannak manapság. Nem igazán lehet azt mondani, hogy csak a démonok húzzák őket, angyalok felől is rendesen kapták a rosszat. A helyükben én is alaposan átértékelnék pár dolgot. Ami pedig a mieinket illeti, muszáj lesznek alkalmazkodni és máshogy állni mindenhez, elmúltak már azok a pillanatok, amikor Isten árnyékát élvezhették és csüngtek a szavain. Felesleges visszavárni azokat a napokat, akik nem tudnak megváltozni, előbb-utóbb el fognak tűni. Az emberek egyik felfedezését hoznám fel példának, az evolúciót, alkalmazkodás nélkül vár a kihalás.- nem jó látni az ilyen reakciókat, de meg tudja érteni, hogy miért is gondolkozik Asaliah így, nem sokaknak adatott meg az a szerencse, hogy szinte a kezdetektől Isten mellett állhattak, és még kevesebbeknek, akik nem úgy tekintenek rá, mint Atyára, hanem mint barátra.
- Vannak helyzetek, amikor lehet másokat hibáztatni, de az esetek legnagyobb többségében minden a saját hibánk. Sajnos úgy van, ahogy mondatd, elbaszarintottad, ezzel már együtt kell élned, annyit tehetsz, hogy eldöntöd, hogy utána mit teszel. Hagyod, hogy magad alá temessen az egész, vagy kimászol alóla, lerázod magadról és próbálsz jobban élni, és megoldást találni. Ne legyen görnyedt a hátad, legyen egyenes.- biztatóan rámosolyodott az angyalra, minden rajta áll, nem lesz egyszerű, az biztos, de ha nem próbálkozik, akkor meg is érdemeli, hogy minden a régiben maradjon.
- A régi és rossz berögződés miatt. Úgy tekintenek rájuk, mint valami förtelemre, az eleven és élő jele annak, hogy ellenszegültek Istennek. Ha engem kérdezel egy elég nagy butaság a részükről. Csak elég nehéz kinevelni több ezer éves szokásokat valakiből, főleg úgy, hogy nem is igazán hajlik rá.- kissé csalódottan fújta ki a levegőt az orrán keresztül.
- Nem tudom. De nem mondanám, hogy senkik vagyunk Amara ellen, csak még nem jöttünk rá a helyes megoldásra. S még Amara sincs teljes erejénél, csak sajnos néhányan azzal vannak elfoglalva, hogy egymás haját húzgálják, előbb őket kell ráncba szedni. Jap, mindennek megvan, csak néha nehéz meglátni őket, nyitott szemmel kell járni.- közhelyekkel kell dobálóznia, de megvan az az átka ezeknek, hogy igazak is.
- De még én is, jegyeket is lehetne árulni rá.- vidáman elvigyorodott a gondolat miatt.
- Mondjuk én. Valami hasznosat csak kéne csinálnom, nem pedig itt lopnom a napot.- hiszen Metatron egyike azoknak, akik nem csak Istennel találkoztak, de Amarahoz is volt szerencséje, még ha futólag is csupán.
- Amit egyszer lemásoltál, megtanultál, az idővel már a tied lesz. Ha nincs benned egy szikrája se, akkor nem tudnád rendesen másolni, használni. Tehetség nélkül másolhatod a legnagyobb mestert is, nem érsz vele semmit se.- nehezen tudja ezt elmagyarázni, de talán nem is kellene, ha mindenre tudnák a választ, oda lenne a varázsa.
- A saját szemszögéből igen, jól csinálta, máséból nem, nem jól csinálta. Csak Lucifernek volt egy apró előnye, hogy Isten kedvenc gyermeke volt, talán nála nem volt annyira szigorú, és tudta azt is, hogy a Pokolnak király kell.- rémes látvány egy üres trón, és így Lucifernek hála egy egyensúly is létrejött a halandók számára.
- Milyen is volt látni? Mint amikor elsőnek látod az eget, látod, de nem vagy képes teljesen felfogni, hogy mit látsz, egy végtelenséget, és úgy tűnhet, hogy elérheted, megmarkolhatod az ujjaiddal, de akárhogyan is próbálkozol nem sikerül, és egyben semmilyen. Egyszerre leírhatatlan és semmilyen. S hogy mikor is? Akár mondhatnám, hogy az idők kezdetén történt, de nem tudom ezt mondani, eonokkal ezelőtt, azt a számot ki se lehet már mondani, vagy akár ezer és ezer évig is eltarthatna. Ami pedig azt illeti, egyáltalán nem haragszok, ha nem kérdezel nem tudok felelni, idővel talán még a szavakat is elfelejteném.- majd biztatóan rámosolygott az angyalra.
- Ez a jó felfogás.- helyeslően bólintott.
- Nem tudom a méretedet, de lehet nézhetek egyet, hátha az előző tulajdonosoknak volt olyan, ami jó a lábadra.- legalábbis a ház úrának a lábbelijei jók voltak Metatronra.
- Mégis mire lenne szükséged? Ha tudok, segítek.- kérdezte némi kíváncsisággal a hangjában.
- De, megtörténhet, hogy csalna, de igazából nem túl sok választás van, kockáztatni kell. Ritka, hogy anélkül van nyereség.- vagy ülnek a hátsójukon, és hagyják, hogy mindent elnyeljen a sötét.
- Az a helyzettől függ, amiben lennénk, de ha a jelenlegi állapotra gondolsz, nem, mivel jelenleg nem igazán állok Amara és Isten oldalán se. Ha választanom kell, akkor a halandókéra tenném le a voksom, de ehhez még alaposabban tanulmányoznom kellene a kialakult körülményeket.- legalább az emberek érdekesek és tényleg tudnak úgy tenni, ami meglepő és szórakoztató.
- Pontosan, egy démon is tud meglepően, karakteridegenül viselkedni, főleg, ha az érdekei megkövetelik ezt, de attól még gonoszak maradnak, csak más mértékben.- nem is emlékszik már arra, hogy mikor találkozott utoljára egy démonnal is, meg van már az ezer éve is, ha nem több.
- Mióta is? Harminc éve legalább, azóta, hogy itt vagyok én is. Az egyik legszaporább emlős a bolygón. És aranyosak is, puhák, és még nyugodtak is… aránylag, volt pár harapásom, de semmi vészes, rájöttem, hogy nem szeretik, ha nyomkodom az orrukat.- vonta meg vállait hanyagul.
- Mindent én se tudok azért, sokszor csak találgatok, és szerencsémre az esetek többségében jól találgatok. De valószínűleg igen, tudnunk kellene róla. Fura, hogy az én fejemből is ki lett ez törölve. Vajon miért? Hm… mit tervezhetett ezzel?- elgondolkodva dőlt hátra a székében és közben leseperte az arcára ragadt kukoricaszemeket.
- Ahogy gondolod.- nem erőltet ő semmit se.
- Azt mondanám, hogy amikre te gondolsz, azokat csak elnyomhatja. Azokat visszaadhatja akár egy illat, egy kép, egy hang is, amitől egyszerűen csak visszatérnek. Vannak, amikhez még Isten ereje is kevés.- megejtett egy apró félmosolyt.
- Déjá vú, legalábbis rá lehet fogni, hogy az. De ez nem annyira meglepő, nem te vagy az első, aki így érez, és nem is az utolsó. Ha biztonságban érzed magad mellette, az jó dolog, ahogy az is, ha félted, törődsz vele, ebbe kapaszkodhatsz, ez hajthat előre. De ebben nem igazán tudom neked megadni azt a választ, amit keresel, én még nem éreztem úgy, ahogy te most.- mosolygott tovább, majd felállt az asztaltól és elvette a konyhapultról a tállat, amiben a tengeri haja volt.- Nah, etessük meg azokat a szőrős rémeket, meg vizet se árt adni nekik.- még mielőtt megkapná kérdésben, hogy hogyan lehetséges az, hogy nem érzett még úgy, mint a bukott hölgy.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Asaliah


Metatron farmja VeZBn48
Metatron farmja 1608b68d9c8b83cc118119493142

☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
118
☩ Rang :
Ex-katona
☩ Play by :
Kate Beckinsale
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Nov. 25, 2020 12:18 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next



Metatron & Asaliah


szintén szólva, manapság érdekesen értékelik az emberek a jót. Az angyalok pedig... Nos, nem hiszem, hogy vevők lennének a "változásra"... Hiába mutatnám, hogy más máshogy látom a dolgokat, nem biztos, hogy ezt el is hinnék... Szóval köszi Mindenható a kedvességet!-tárom szét karjaimat miközben mélyet sóhajtok. Ha Atyánk nem "fertőzte" volna meg a tudatot, hogy a bukott angyalok rosszak, akkor talán nem lenne ez. Nem öltem volna meg a barátnőmet önvédelemből, mert nem kellett volna ehhez folyamodnom!
-Akkor sem éri meg mást hibáztatni, nincs igazam? Elbaszarintottam, éljek vele együtt...-pillantok Metatron szemeibe kétségbe esetten... Nincs a hatalom ami miatt ekkorát változna a világ.
-Ez rendben van, hogy az emberek nem szívlelik ezt a dolgot, de mi van a természetfelettivel? Ők miért akarják irtani a saját véreiket?-teszem fel a kérdésemet, mert ezt valóban nem értem, lényegében kiskapunk van arra, hogy "utódunk" lehessen... Na mindegy, nem számít.
-Miért? Mikor máskor kellene haza mennünk? Amara ellen senkik vagyunk, nem igaz? Ehhez Isten kell, nem mi! Gabriel és Michael meg legalább tényleg nem ártana többet idelenn! De be kell látnom, mindennek megvan a jó és a rossz oldala, igaz?-nem is értem hogy mit strapálom magam amúgy, én egyébként sem mehetnék vissza...
-Ó! Azt megnézném ahogy valóban elgyepálják egymást.-kacsintok az Iphraemre, nem lenne rossz műsor szerintem.
-Már csak az a kérdés, hogy ki merné bevállalni, hogy Amara színe elé járuljon?-ráncolom homlokomat, bár nem zárom ki azt a tényt, hogy esetleg én is megpróbálnám, csak ahhoz egy picivel még nagyobb önbizalom kellene.
-Hm, én azt hittem, hogy az érzelmek inkább eltanulható dolgok. Lemásolhatók, ha nagyon drasztikusan akarunk fogalmazni. Hiszen angyalok volnánk... Vagyis én csupán voltam, de érted... Mégis hogy lehetne bennünk a kezdetektől? Ezt nem egészen tudom elképzelni, vagy bele látni az angyalok alkotásába.-osztom meg a férfivel a gondolataimat. Én mondjuk örülök neki, hogy részemről mondhatni tényleg kialakult ez a dolog. Vagy inkább betetőzött, de vajon így kéne hogy legyen? Való igaz, hogy már nem szeretném elengedni ezt a dolgot, úgy hozzám nőtt.
-Lehet, hogy Lucifer csinálta jól, nem igaz?-ő például hiába vétett, a szárnyait nem vették el tőle! Kicseszés!
-Akkor így már értem a dolgot, hogy miért gondolkodsz így Amararól. De mégis, milyen volt őt látni? Mikor volt ez? Ó! Ne haragudj a sok kérdését, de annyi mindent nem értek ezzel kapcsolatban.-húzom el a számat, szerintem ennyi kérdés után, még csoda, hogy nem dobott ki a házából az angyal.
-Ó, nem, nem! Olyan nincs hogy ne tegyem meg. Amit a fejembe veszek, azt véghez szoktam vinni.-mondom ki határozottan és ajkam szegletébe halovány mosoly kerül.
-Váltócipőm az nincs, de majd csak megoldom valahogy.-rántom meg finoman a vállam, a feleszmélés, hogy erre nem gondoltam, kicsit sokkol, de igyekszem nem mutatni.
-Igen, tudom, hogy azzal kell beérnem, de néha jól jönne egy-egy hasznosabb dolog is, mint az emberi orvoslás. Főleg, ha már... Ha olyan dologgal állsz szemben, amit csak úgy egyszerűen nem tudsz "megjavítani". Épp ezért... én... arra gondoltam... hogy esetleg.... Lennél-e olyan kedves és kisegítenél ez ügyben? Mivel esetemben te vagy az egyetlen olyan angyal aki nem úgy lépett fel ellenem, hogy rögvest a torkomnak ugorjon, így bizalommal tudok feléd fordulni.-sütöm le a szemeimet egy pillanatra és felsóhajtok. Valóban, talán ez a dolog hiányzik leginkább. Tovább gondolva a beszélgetést figyelmesen emelem tekintetem Metatronra.
-És vajon Amara nem csalna ez ügyben? Megígér aztán meg pofára ejt... Elég sutának kellene lenni, hogy ennek valaki bedőljön. Ugye?-úgy gondolom, hogy a Sötétség nem hiába viseli ezt a nevet! Nem lenne jó, ha bárki egyszerűen csak bedőlne neki.
-Te hinnél Amaranak?-teszek fel egy fontosabb kérdést, érdekelne az angyal álláspontja. Vajon átpártolna, vagy maradna hű Istenhez?
-Hát a démonok érdekesek, azt meg kell hagyni. Nehéz rajtuk kiigazodni. Azt hinnéd, hogy gonoszak, valóban gonoszak... Aztán valahol kiderül, hogy akadnak kivételek, majd kamillázol, "akkor most hogy is van ez?"-ez pedig már a tapasztalat, valóban találkozhat az angyal olyan démonnal, aki teljesen más, mint kellene hogy legyen. A miértek pedig ott pattognak a fejedben. A nyúletetésre nem mondok nemet, szívesen segítek és legalább kicsit... talán kikapcsol a fejem is közben.
-Mióta foglalkozol a nyulakkal?-döntöm oldalra a fejem és érdeklődve pislogok miközben a választ várom, egészen addig, míg egy új témába nem kezdek bele. Olyan dolgot említek meg az angyalnak, ami számomra is érdekes ám kérdések merülnek fel bennem a dologgal kapcsolatban. Ám sajnos teljes zsákutcába futunk, mert Metatron sem hallott ilyesmiről.
-Nem, valóban nem erre gondolok. Az illető akiről szó van határozottan nem ember! Igen, pont ezért mertem rá kérdezni, mert te mindent tudsz. De akkor... Ha a te emlékeidből ezek kitörlődtek, akkor mindenkiéből. Valószínűleg tudnunk kellene róla, nem igaz?-húzom ki magam ismét és sűrűn pislogok ahogy elmémben szöget ver az angyal feltételezése, Isten kibabrált volna Vele... De hát miért? Mire volt ez jó?
-Nem kérek köszönöm. Épp elég volt az az egy.-utasítom vissza finoman a kínálást.
-Szerinted van arra esély, hogy egy érzés... Ami egészen mélyről jön... Szóval... várj kérdezem máshogy! Ha valaki... mondjuk Isten babrál a fejünket, csak emlékeket törölhet ki?-tűnődök hangosan és ujjaimmal kezdek dobolni a combjaimon.
-Tudod, nem rég találkoztam valakivel és most találkoztunk először, de mellette olyan érzés fog el, mintha régről ismerném már... Biztonságban vagyok mellette. Féltem őt!-suttogom, mint a titkokat szokás.
Ajánlott tartalom
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 3 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett TagjainkFajaink létszáma

Nincs


●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 17 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 17 vendég :: 1 Bot

• Fajaink száma •
Arkangyal
2/2
Leviatán
7/6
Angyal
1
Démon
11
Bukott Angyal
4
Ember
5
Félvér
3
Harcos Angyal
4
Vadász
5
Nephilim
5