Omnen dimittite
spem, o vos intrantes!
Staff, és tagok által keresett karakterek

 
• Jónás barát iszodája (templomkocsma) •
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Mephisto


Jónás barát iszodája (templomkocsma) Tumblr_phec34KGK81rsgw6y_540
☩ Történetem :
Jónás barát iszodája (templomkocsma) ActualCourteousIguana-max-1mb
☩ Keresett személy :
Tartozékom:
Jónás barát iszodája (templomkocsma) 7b8b60bb7745b3f37e70694bc4a2ec1c
☩ Reagok :
37
☩ Rang :
IRIGYSÉG
☩ Play by :
Matvey Lykov
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Nov. 02, 2020 8:28 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


Liturgikus kocsmatúra
Hamar előkerül az idegen kiszolgáltatott helyzetének szexualizálása és Belphegor egy gyorstalpalót is tart kapitánytársamnak, aki nem igazán ismeri a halandók ilyesfajta szokásait. Szerencsétlen tag nem tudja, mibe mászott, jobban mondva hasalt bele. Alaposan melléfogott ma este, de majd rádöbben. Összevont szemöldökkel, gyanúsan mérem végig, mikor bemutatkozik és a szeráf jelzőt aggatja magára. Érdekes. Ennyire jól megtűrném már a tollasokat a közelemben nuku allergiás reakció nélkül? Azt kétlem. Még a viszketés is elkerül. Láthatja rajtam, hogy fenntartásokkal kezelem a meséjét, de ennél több figyelmet jelenleg nem igen szentelek rá. Csak úgy röpködnek a kérdőjelek a levegőben, Belphegor megválaszolja Nieven bélpoklosról szóló kérdését. És igaza is van. Oroszországban szemtanuja voltam a Falánk ereje mibenlétének. Szinte lehetetlenség összefogásra bírni a feneketlen bendőjűt. Bár Belphegor néhány lépése finoman fogalmazva se jön be, nem szólok érte, Belial pontosan leveszi a tekintetemből is, mit gondolok az egészről és szóvá is teszi. Ott a pont nála. Lehúzom a tequilának hívott italt, de aztán visszatérek a vodkához, mivel nem ízlik a másik, meghagyom annak, aki hozta. Nieven közelebb húzódik, majd a fülembe súgja, hogy ő is marad vodkapárti. Elmosolyodok. De hiába, Viszály oldalbordája se tudja, mikor kellene csendben maradnia, mert rákontráz az előzőekre. Eléggé megárthatott neki az a tequila vagy mi a tököm, hogy már a hancúréletem kiegyensúlyozottságának is kiemelt figyelmet szentel. Lazán elkezdi ecsetelni Belialnak, hogy inkább egy nőstényördögöt kellene döntögetnem, nem a vodkás üveget, mivel biztos elfelejtettem, hogyan is kell lazulni. Felsóhajtok.
- Azt a szakértelmit! Kösz a jó tanácsot doktornő, majd észben tartom! Egyébként is, miért kellene elsietnem a dolgokat? Elvégre csak most kezdődött az este. - válaszolok neki széles vigyorral a képemen, pedig nem hozzám intézte a szavait. De ki nem szarja le? Meghúzom a vodkás üveget és Viszály felé fordulok.
- Munkatársak vagyunk. Kellett valami fedőmeló, plusz infók, míg itt kell szarakodjak ebben a városban. A kamufőnököm keresteti Anastasiát és Hélt is a kapcsolati hálójával, szóval fontos a dolog. - válaszolom meg röviden és tömören a kérdését, miszerint honnan ismerem Nievent, aztán inkább hagyom, hogy a nőjével foglalkozzon, aki rendesen rá van tapadva, és az említett munkatársnő felé fordulok.
- Négyszemközt nyugodtan szólíts a nevemen, de a kamumelóhelyen maradjak csak meg Ivanként a köztudatban. Egyébként örülök annak, hogy te is egy hazai vagy. - válaszolom meg a kérdését, majd hallgatom a feleletét a feltett kérdésemre. Közben a zárdaszűz kihozza Nieven vodkáját és egy cetlit csúsztat az ölembe, majd egy kacsintás kíséretében távozik. Felvont szemöldökkel nyitom szét a papírt, amin ez az üzenet áll egy csóknyommal lepecsételve:
"A pult mögött várlak" Eddig is éreztem, hogy a kicsike meglegeltette rajtam a szemeit, de nem tulajdonítottam neki jelentőséget, mert a többieken is elidőzött a tekintete. De ezek szerint csak felmérte a terepet és mivel látta, hogy se a vörös, se a barna hajú nő nem simul úgy hozzám, mint Viszályhoz a bizalmas kedvese, gondolta, tiszta a terep.
- Azt hiszem, itt az idő, hogy kieresszem azt a bizonyos gőzt. Nemsokára jövök. - állok fel az asztaltól, majd az üres pult felé veszem az irányt. Amint oda érek, a kicsike már rám is repül. Az asztalnál ülők csak annyit látnak az egészből, hogy a fülembe súg valamit, én pedig kiszélesedett vigyorral a képemen bólintok. Beállok a pult mögé, a kicsike meg eltűnik. Jobban mondva lebukik. Ott feszítek a pult mögött, sört csapolva az egyik lumpnak elégedett arckifejezéssel, miközben a pult takarásában a lábaim előtt térdeplő zárdaszűz lehúzza a sliccemet és intenzív terápiában és szájmazzázsban kezdi el részesíteni feszült végtagomat.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Online
Belphegor


Jónás barát iszodája (templomkocsma) GadHg7Q
Jónás barát iszodája (templomkocsma) Zy5ntJX
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
844
☩ Rang :
Viszály Tanácsadója
☩ Play by :
Jenna Coleman
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Okt. 27, 2020 2:09 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next



Belial, Jezabel, Mephisto, Nieven, Adexael & Belphegor


V
alóban meglep, hogy Belial úgy mutat be, mint a Kedvesét, ez pedig nem csak belőlem vált ki meglepettséget, hanem ahogy látom társaságunk többi tagjában is. Apró kuncogás tör ki belőlem amikor Viszály is rájön, hogy milyen természetesen jelentette ki, ami köztünk alakult ki nem is olyan régen. Ciprus... Nos, valóban varázslatos egy hét volt. Rövid sóhajjal fordulok végül Adexael felé mikor közli Lordom vétkét. De mielőtt felelhetnék neki, megmosolygom a Káosz reakcióját amit a szexszel kapcsolatban közlök Jezabellel.
-A saját vétkeiben? Pontosan melyikre célzol, mert van pár.-tekintetem érdeklődő és még arra is jut időm, hogy oldalra billentsem kissé a fejem. Míg elszívom a cigimet arra is van időnk, hogy Mephistoval megvitassuk, hogy nem igazán kellene ide Beel, mert akkor hamar átfordulna a buli, valami véres áldozásba. Ohh, nézd már, templom kocsma, tökre ide illene egyébként. Kisvártatva Nieven kérdése vonja magára a figyelmem, elhúzom a szám.
-Hát, ő a Mohóság démona... Meglehetősen tökéletesen tudja konstatálni, miben is rejlik az ő ereje.-elégítem ki bátyám partnerének a tudásvágyát. Remélhetőleg megfelelően. Aztán ellejtek a pultig ahol kikérek hat kis poharat, egy egész üveg tequilát, majd vissza sétálok az asztalunkhoz. Ott pedig talán ellövök egy kis bakit, mert elorozom Mephisto elől a vodkáját, nem kerüli el a figyelmem szúrós tekintete, de nem zavartatom magam miatta sokáig. Hiszen csak arrébb húztam tőle, az asztalon van, bármikor vissza veheti. Csupán gondoltam koccintunk egyet közösen, egyforma piával. A kis méretű poharakra sandán pillognak a többiek, de egy váll vonással eltekintek bárminemű hozzáfűznivalómtól. Gyorsan közlöm mi is lesz a feladat, majd háromig számolok és már gurul is le mindenki torkán az ital. A kapitány hamar visszaszerzi a palackját és beszól. Fintorogva bújok Belialhoz és még a nyelvem is kiöltöm a frissen szabadultra.
-Halmozni az élvezeteket... Menj már! Ülsz és fogod az üveged nyakát... Kérlek.-villan meg a szemem önelégülten de nem felejtettem el, hogy Kedvesem is intézett felém egy apró jó tanácsot.
-Csak lekapcsoltam az egyirányú vedelésről... Most szabadult és szerintem fingja nincsen hogyan eressze ki a gőzt. Az sem kizárt, hogy inkább egy nőbe kellene temetkeznie, semmint VOD-KÁ-BA!-vonok vállat ahogy felpillantok Belial arcába. Hangom semleges, már el is feledtem, hogy ez számomra egy botlás lehet. Nem törtem össze az üveget, pedig simán megtehettem volna. A férfi démonokkal csak a baj van. Mivel Dex nem érzi a pia hatását, így intek, hogy ha gondolja foglaljon mellettem helyet. Ha poharával együtt érkezik, úgy ismét megtöltöm neki.
-Hajrá Dexi. Kapcsolj ki. Kicsit engedd el a problémáidat.-fordítom felé figyelmem, míg Belial azt tudakolja, hogy Nieven és Mephisto honnan ismerik egymást. Ez mondjuk engem is érdekel, így fél füllel arra a beszélgetésre is figyelek.
-Azt azért remélem, hogy ide most nem kerül semmilyen doboz! Ha nem ketten vagyunk, folyamat valami fos szar dolog történik! A múltkori után megfogadtam, hogy idő előtt lelécelek, amint valami gyanúsat vélek felfedezni.-fordítom buksimat bizalmasan Belial irányába és suttogok a fülébe, ki nem mondva azt, hogy remélem együtt hagyjuk el a veszélyes terepet.
-De még mindig nem értem. Ti ketten mikor is találkoztatok pontosan? Mert én nem igazán tudok erről az esetről.-szólalok meg immár fennhangon, kérdésemet az angyalnak és Lordomnak szegezve.

Zene: Halál a májra
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Online
Belial


Jónás barát iszodája (templomkocsma) YluN3Za
☩ Történetem :
Viszály, az első lovas
Jónás barát iszodája (templomkocsma) SI4ZJcP
„I looked, and behold, a white horse,
and he who sat on it had a bow;
and a crown was given to him,
and he went out conquering and to conquer” ♞
☩ Keresett személy :
Belphegor, Viszály tanácsadója
Jónás barát iszodája (templomkocsma) 5ec91b95d86bf218dddb2bfc197ca12f

Jezabel, 13. légió kapitánya
Jónás barát iszodája (templomkocsma) XCViQcj

Mephisto, 12. légió kapitánya
Jónás barát iszodája (templomkocsma) Tumblr_ngj63veHSb1r0r72oo1_500
☩ Reagok :
1032
☩ Rang :
Lord/Lovas
☩ Play by :
Justin Theroux
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Szept. 30, 2020 9:14 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


Kocsmatúra
zSNV8NX.gif
De jót nevetek, amikor a régi cimbora Jezabel térde alatt abroszként simul az asztalra, bár a piám majdnem kárát látja a manővernek, de szerencsére még időben elemelem poharam, mielőtt a tollas pajtás elterülne az asztallapon és maga alá gyűrné azt. Viszont nem én vagyok az egyetlen, akinek helyén vannak a reflexei és italt ment. Belphegor rögtön a férfi "védelmére kell" és pár jobb belátásra bíró szót intéz a kapitánynő felé, de láthatóan ő nem a humánus megoldások híve. Szó szót követ, egy perccel később már a ruha nélküliségnél tartunk.  
-Szerintem is jó neki így, ez a laza..."bulizós" arca... - jegyzem meg kedvesem felé, miközben állom a tollas szúrós, vádló tekintetét.
-Amúgy meg így birkózott a medvével is...akkor is ő volt alul. - fűzöm hozzá kellemetlen emlékeket ébresztve az angyalban, de egy pillanatig sem szándékozok szavaimmal arra utalni, hogy ideges barátunk szereti az alárendelt pozíciót. Bár ha valaki azt szűri le mondandómból, hogy Dexter szeret alul lenni, hát ez van. "Mivel tette tönkre a hírneved?" érkezik a kérdés bizalmasom felől, míg Mephisto enyhe utalást tesz rá, egyáltalán nem meglepő a tollas helyzete. Való igaz, számos életet tettem már tönkre és szinte borítékolható, hogy még jó néhányat fogok is. Kényelmesen hátravetem magam a székben, mindkét könyökömet felpolcolom a háttámlára. Na gyerünk pajti, mondd el nekik. Üzeni tekintetem, szinte kihívóan, beszédre biztatva. Arcomon szemtelen démoni vigyorom tanyázik. A pajtás viszont alig öt szóban fejti ki jó híre tönkretételének történetét, miközben intenzíven rám hunyorog. Ennyi? Emelem fel szemöldököm. Most csalódtam kissé, azt hittem beszédesebb lesz és a társaságra zúdítja majd kendőzetlen részletességgel a velem töltött kínkeserves napokat. Vagyis hónapokat, ha pontosak akarunk lenni. Mélyet sóhajtok és balomban szorongatott poharamból kortyolok egy keveset. Aztán úgy döntök, ideje eloszlatni a kérdőjeleket. Sorra veszem a társaságot és megfelelően mutatom be őket asztalra passzírozott tollas barátomnak. Ha eddig nem volt biztos benne, most gyorsan rájöhet, hogy egy démoni társaságba csöppent. Pillantásom közbe Belphegorra téved, aki csillogó szemekkel, meghatottan néz rám. Más esetben megkérdezném, valami rosszat találtam-e mondani, de most túl örömittas az arca ahhoz, hogy hibaként értékeljem. Már-már boldognak mondanám.
-Ohh. - tudatosul bennem a tény, hogy társamként vállaltam fel őt nagyobb közönség előtt. Szavaim némi döbbentséget váltanak ki néhányukból, amit egy laza vállrándítással le is tudok. Hát na, változnak a dolgok.
Belphegor hat feles poharat pakol ki elénk a szabaddá vált, angyalmentes asztalra és egy üveget abból a borzasztó ízű, égetett mexikói szeszből. Látom, hogy kezeit Mephisto vodkás palackja felé emeli és már figyelmeztetném, hogy talán nem kéne piszkálnia, de mire nyílna a szám, már a nő kezében az üveg. Nem is csoda, hogy kapitányom szúrós tekintettel és mély morgással díjazza kedvesem akcióját.
-Orosz elől soha ne vedd el a vodkáját. - ajánlom figyelmébe jó tanácsként, miközben fejemet ingatom meg kissé. Bár tudom, hogy csak jót akart. Nem húzom ki magam az italozás alól, annak ellenére sem hogy a Tequila nem tartozik a kedvenc piáim közé. Az apró poharat a szám elé emelem, tartalmát háromra, egy húzóra leküldöm, hogy egy pillanattal később apró grimasszal kísérve csapjam poharam talpát az asztalra. Borzalmas. Már zsigerből nyúlok is whiskey poharam irányába, hogy a kellemetlen ízt a borostyán színű itallal öblítsem.
-Ti amúgy honnan ismeritek egymást? - szánom kérdésem kapitányom és Nieven felé.

zene: nincs || üzenet: nincs ||
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Online
Nieven


Jónás barát iszodája (templomkocsma) Pikkelyke2
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
178
☩ Rang :
7. leviatán
☩ Play by :
India Eisley
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Szept. 29, 2020 1:52 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


Kocsmatúra
───────────── ────────────
Úgy tűnik ez a valami itt előttem - immáron a vörös démon alatt -, végre letett arról, hogy bolondságokat beszéljen és üres fenyegetéseket hangoztasson. Már az ajtóban lettem volna olyan jó, hogy felvilágosítsam az erőviszonyokról - márha persze megkérdez. Közöltem volna vele, hogy esélye sincs, de nem is értem mire gondolt, amikor csakúgy nekiment a “barátai” közt ücsörgő démonnak. Megmozdulásának azonban meglett a maga haszna, de kétségkívül nem erre a végkimenetelre számított. Valahol azért szánom, engem is biztos roppant kellemetlenül érintene egy ilyen szituáció, ám én nem lennék ilyen idióta, hogy neki menjek egy egész csoportnak, szóval csak magának köszönheti ezt a kellemetlenséget. Persze ott van még a fenyegetése, amivel ellenem próbálkozott, de úgy döntök, hogy azt nagylelkűen elengedem, lássa kivel van dolga. Illetve… Jezabel már ígyis szépen lerendezte, fölösleges lenne még ennél jobban - na meg persze nekem is - a büszkeségébe gázolni, hiszen azt már ígyis két lábbal tiporjuk. Vagy inkább két térddel és egy üleppel.
Belial bemutatója hitetlenkedéssel tölt el, s nem az engem érintő rész hibádzik igazán, noha természetesen az se stimmel, de azért nem kár, sőt, kimondottan előnyös. Más kérdés persze, hogy régebben közöltem volna akárkivel, hogy nem tartozom én senkihez, maximum a testvéreimhez, ám most végülis előnyös a dolog. A Halál Lovasához tartozom… nem árt egy jól csengő név, ami mögé elbújhatok. Ám figyelmemet nem ez ragadta meg, hanem a jobb kezem és a kedvesem. A bizalmasit még értem, az nyilvánvaló, de bárhogyan logikázok, nem jön ki a “kedvesem” szó. A bárban még tagadták a gyűrűt, meg mindent, most meg… mondjuk eltelt némi idő, dehát ők démonok… Elég azonban a női démonra néznem, hogy hitetlenkedésem a tetöfokára hágjon, ugyanis ezt az egészet, ami az arcán lejátszódik számtalan ember arcán láttam már. De továbbra sem akarom elhinni. Emellett szinte eltörpül, hogy Ivan - aki igazából Mephisto -, légióparancsnok, akárcsak Jezabel, akit még egyáltalán nem ismerek. Én kimondottan elégedett vagyok, ugyanis két további, igen hasznos ismeretséggel bővülhetek. Illetve, igazából csak ezt a Jezabelt kell az ujjaim köré csavarnom, ugyanis Mephistoval már egészen jóban vagyok. Azt mondjuk nem tudom még, hogy a kapitánynőnél ezt hogyan fogom tudni véghezvinni.
A két nő valamit megvitat még a férfi felett, aminek gyanúsan köze van a szexhez, s én személy szerint örülök, hogy mi Mephistoval inkább italt rendelünk, mert még a végén engem is bevennének ebbe a “játékba”. Azért egy percre elgondolkozom, hogy az eddigi hallomásaim ellenére fájhat-e egy pasinak a szex, alias kezdjem-e el megint legalább egy hangyányit sajnálni az asztalra préselt férfiút.
- Ki az a Beelzebub? - úgy tűnik Belphegor és Mephisto is ismeri, s egyáltalán nincsenek jó véleménnyel róla, de azért érdekelne a tag, hamár így szóba hozták. Legalább tudja meg, kit lenne érdemes elkerülnöm. Adexael lemászik az asztalról, Belphegor pedig a pulthoz megy, mire meg is ragadom az alkalmat kétségeim kifejtéséhez.
- Ahhoz képest, hogy Szeráf vagy, igen könnyedén letepert a kapitánynő - teszem szóvá némi elmélkedéssel. Szerencsére még nem találkoztam Szeráffal, ki tudja, hogy mennyivel erősebb egy egyszerű harcosangyalnál, de még ez az utóbbi is túl erős nekem. Ezért se jutna eszembe ölre menni vele. Ám Jezabel túlságosan egyszerűen fordította maga alá, mégha váratlan is volt a támadás. Azt már hozzá se teszem, hogy nincs is akkora mennyiségű mágiája amennyivel egy angyalnak kellene rendelkeznie, tehát hacsak nem nephilimként hazudja magát angyal, nos úgy egy bukottal van dolgom.
Közben Belphegor visszatér az itallal. Illetve valami itallal. Azt biztosra veszem, hogy alkohol, de, hogy azon belül mi lehet, már lövésem sincs. Lehet, hogy többet kellene Luciferhez járnom italtovábbképzésre? Talán ő ismeri az összes emberi szeszt, de lehetséges, hogy Belphegorral se lőnék mellé ilyen téren. A felém nyújtott pohár tartalmát lehúzom, amint elhangzik a szó. Nem lesz ez se a kedvencem, csak mar, de semmi értelmes íze nincs. Közben látom, hogy Mephistonak nem tetszett az előző, vodkás megmozdulás, így nyugtatólag a fülébe súgom: - Mindjárt kihozzák az én vodkámat is, aztán elszürcsölgetjük őket - lövésem sincs, milyen lehet a vodka, de ennél amit az előbb felhörpintettünk, csak nem lehet rosszabb.
- Na igen, nem tudtam, hogy te is… tényleg, Mephistonak, vagy Ivannak szólítsalak? - szeretnék biztosra menni, hogy ne tegyem tönkre esetleg az álcáját a későbbiekben. Azt gondosan kikerülöm, hogy a Halálhoz tartozom, de a kérdésre felelek: - Információt gyűjtök, na meg a város gyengepontjait mérem fel. És szórakoztatnak az emberek dolgai - hangosan inkább nem teszem hozzá, hogy élvezek Cara Pierce-nek dolgozni, nehogy hirtelenjében más is érdeklődni kezdjen iránta, s emiatt esetleg rosszul járjon. Például a Viszályról nehezen tudom elképzelni, hogy hasznos lenne az üzlet számára.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Adexael


Jónás barát iszodája (templomkocsma) GilFB0gJónás barát iszodája (templomkocsma) 8568cxi
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
Jónás barát iszodája (templomkocsma) RZLfUS2
My Team
☩ Reagok :
117
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Szept. 23, 2020 6:00 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


All the Liars and Sinners


A bennem izzó harci szellem nem ég tovább túl sokáig, miután felveszem azt a kellemetlen, vízszintes pozitúrát. Megpróbálhatnék küzdeni az engem lent tartó démon ellen, de addigra felfogom, hogy feleslegesen pazarolnám az energiámat, mikor ennyien vesznek körül a fajtájából és már így is túl sok helyen ér hozzám – majdhogynem lebénít az a néhány ujjbegy és egy tenyér a pengét tartó karomon –, ki tudja, mi történne, ha ennél erősebben tiltakoznék. És ha volt is még valamennyi késztetés odabent az utóbbira, azt azonnal semlegesíti a két nőnemű között elhangzott eszmecsere: a vadabbik valamiféle szexuális pozícióra utalgat, a másik pedig a ruhanélküliséget javasolja. Riadtan pillantok fel a kényelmesen üldögélő Belialra, s annál szívesebben fogalmazom át a neki szánt üdvözlést, hátha úgy előbb-utóbb kiment ebből a rendkívül veszélyes helyzetből.
Hát nem rajtad m… – kezdenék rá ismét haragosan, amint az a szokásos stílusában válaszol, de aztán elhallgatok, mielőtt lelkes segítője eltörné a gerincemet. Barátságosnak tettetett köszöntésemért cserébe elengedi végre a fejemet, de ahelyett, hogy leszállna, karmos kezével az arcomat paskolja meg, s egyelőre nincs annál több mozgásterem, minthogy oldalra fordítsam a nyakamat a lehető legbosszúsabb tekintettel.
Az utolsó gyilkos pillantást a nyugodtan italozó és Beelzebubot emlegető démonnak küldöm, mielőtt a hátamon térdelő rászánná magát és elengedne – az asztalról leszállva végre szemtől szembe kerülök a nőstényördöggel. Még most sincs olyan messze, mint amilyen távol kívánnám magamtól, de két fújtatás között megállapítom, hogy ő lesz a legelső, akit felvágok, amennyiben még egyszer hozzámér. Kibelezem őt is, még ha én sem élek utána sokáig, s az lesz a legegyszerűbb, ha Belial bensőségeit az övével kötöm össze, mielőtt átdobnám őket a most már semmit sem jelképező kereszten…
És csak megteszi: megbök az egyik karmos ujjával.
Hátrálnék, ha lenne hova, de fél lépésre sem állok az asztal szélétől, aminek aztán nekiütközöm. Kinyílik és becsukódik a szám, a bátor szavak és tettek azonban nem jönnek, amint felvillan előttem a hason fekvés kellemetlen emléke. Nos, talán… az lesz a legjobb, ha a következőnél küzdök meg vele. A pengét azért örömmel veszem tőle vissza és csúsztatom a helyére, még ha egyetlen hang sem hagyja el a számat, míg tisztes távolságba nem kerül.
Elsőként válaszolok a feltett kérdésre, s egyelőre abszolút nem úgy tűnik, hogy a démontársak meglepődnének azon, amivel Belialt gyanúsítom. A hátulról támadó bestia szólal meg először, egyből kommentálva a nem túl alaposan átgondolt belépőmet, amely aztán az előbbi megszégyenítést eredményezte. Talán őt kéne először felnégyelnem… Persze minél többet gondolkozom rajta, annál kevésbé érzem, hogy számítana a sorrend: ekkora már mindannyiuk ellen van valamim, de ennek sajnos köze sincs a jó közelharci esélyekhez.
A Vörös megjegyzését ezúttal igyekszem elengedni a fülem mellett.
Gyanúsítottá tett a saját bűneiben – magyarázom annak, aki olyan közel ül hozzá, mialatt hunyorogva méregetem a Lovast. Hát persze, hogy továbbra sem zavartatja magát és ahogy látom, azóta sem érett meg benne bocsánatkéréshez hasonló. Valószínűleg még büszke is magára.
Úgy látszik, hihetőre sikerült az előbb kikényszerített barátságos mosolyom, mert a társaság bemutatásával folytatja tovább, nagy hangsúlyt fektetve a pokoli csőcselék rangjaira. Nagyszerű, legalább neveket írhatok arra a listára…
Bizalmas, kapitány, kapitánynő… Amint utóbbi elégedett arckifejezésére siklik a tekintetem, azonnal erős késztetést érzek rá, hogy beillesszem magamat az igencsak eltérő szerkezetű démoni hierarchiába.
Nagyszerű. Én Adexael vagyok, ahogy az előbb említettem. Szeráf rangban. Szolgálaton kívül… – teszem hozzá az utolsó apró részletet elhalkulva. Remélem, nem kérdeznek rá, ez mit jelent pontosan.
A Lovas asszonya időközben poharakat sorakoztat oda, ahol nemrég kénytelen voltam megpihenni, s ahogy számolom, nekem is kitölt egyet a töménynek látszó alkoholból. Fogalmam sincs, honnan gondolja, hogy ha valaha italozásba kezdenék, az épp velük lenne; egy csapat démonnal és Beliallal, akit a legkevésbé szívlelek az összes közül azok után, hogy nyom nélkül eltűnt mellőlem a hegyekben.
A Mephisto nevezetű nem látszik túl vidámnak, mikor kisebbre cserélik előtte az egész üvegnyi italt, én pedig akkor vágok hasonló arckifejezést, mikor a Démon által gyakran emlegetett Belphegor visszafelé kezd számolni. Már le is húzták a sajátjukat, mire a kezembe veszem az apró poharat, s ezután egy fintorgás kíséretében megszagolom a benne lötykölődő átlátszó folyadékot. Undorító.
Feljebb emelem kicsit és szemmel vizsgálom tovább a tartalmát, de a mögötte húzódó eltorzult térben ismét felbukkannak a nőstényördög fenyegetően vörös tincsei, mire megremegnek az italt tartó ujjaim. Fogalmam sincs, mit értenek a halandók folyékony bátorság alatt, de talán ideje megtudni – nincs mit vesztenem, hiszen a történtek után úgysem maradt méltóságom. Kapitánynő. Talán ha ezt megiszom, tényleg kibelezlek.
Lehúzom a kevésnek látszó, de annál erősebben maró italt. Várok néhány másodpercet, míg a csípős hatás elmúlik, majd érdeklődve pillantok végig magamon ott, ahol épp állok. Nincs változás.
Én nem érzek semmit – nézek ezután kérdőn a démonokra.

reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Mephisto


Jónás barát iszodája (templomkocsma) Tumblr_phec34KGK81rsgw6y_540
☩ Történetem :
Jónás barát iszodája (templomkocsma) ActualCourteousIguana-max-1mb
☩ Keresett személy :
Tartozékom:
Jónás barát iszodája (templomkocsma) 7b8b60bb7745b3f37e70694bc4a2ec1c
☩ Reagok :
37
☩ Rang :
IRIGYSÉG
☩ Play by :
Matvey Lykov
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Szept. 23, 2020 12:27 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


Liturgikus kocsmatúra
A kapitánytárs nem értékeli a halandó álcáját. Nem hibáztatom érte, ő még kevesebbet lépett erre a földre, mint én. Ezért sem lep meg a viselkedése. Hiába kéri tőle Belphegor, hogy lazítson, ahhoz sokat kellene innia. De látszólag nem ízlik neki a pohara tartalma.
- Pedig az én szememben tökéletesebb még ez a halandó tested is, mint ez az egész megteremtett játszótér, amiben kénytelek vagyunk létezni. - válaszolom bátorításképp és még komolyan is gondolom. A kezdeti görcsös szorongása elkezd feloldódni, amint bepofátlankodik a képbe az ismeretlen hímszerzet. Úgy felkeni az asztalra, hogy az utána kezes kis báránnyá változik. Megmosolyogtat már csak a tény is, meg az egész helyzet, ahogy Belphegor próbálkozik a földi lét etikettjét megosztani vele, de azért annyira nem hat meg a dolog, így érdektelen maradok a tag irányába és inkább rendelek még egy kört. Fogalmam sincs, ki a fene ez, ráadásul nem tűnik veszélyesnek már csak Belial reakciója alapján se, de nem akarok ma ismerkedni. Egy rövid magyarázatot mellékelek a zárdaszűz pincérnő részére, aki a kis műsorozás után gyanúsabban tekint az asztalunk felé. Nieven besegít a dologba. Mindkettőnk érdeke, hogy az álcánk ne bukjon meg. Miután a kicsike tovább áll a felvett rendeléssel, megérdeklődöm, hogy mi a franc is folyik tulajdonképpen körülöttem. Kérdésemre elsőként az idegen felel, bár nem őt kérdeztem. De úgy tűnik, a többiek nem igazán akarnak válaszra méltatni.
- Mondj valami újat is...- reagálom le a hallottakat felhörpintve a vodka maradékát. Viszály megszámlálhatatlanul sok életet és hírnevet tett tönkre hosszú élete során, ez már nem újdonság. Elvégre démonok vagyunk, nem holmi szárnyas népség. Lételemünk, hogy életeket keserítsünk meg. Végül maga az említett személy szolgál új infókkal, aki kedélyesen mutat be sorban mindenkit a tagnak. A kedvesem szó hallatán megemelkedik az egyik szemöldököm. Bár előjelei már voltak, már a Pokolban is rebesgették, hogy Viszály és bizalmasa a bizalmasabbnál is bizalmasabb viszonyt folytat egymással, de soha sem adtam holmi szóbeszédekre. Főleg nem a pokoli pletykákra. Viszont tényleg igaz lehet az, hogy minden szóbeszédnek van valami alapja. Nem tudom, merjek e gratulálni, a tököm se tudja, mit szokás ilyenkor mondani, szóval inkább csendben maradok. Mikor engem mutat be, ösztönösen nyúlok a vodkás üveg után, de az kibaszottul üres, sóhajtva veszem tudomásul. Ki ez a Dexter, Adexael, vagy bárhogy is hívják, hogy ennyire részletes bemutatást kell neki tartani? Nieven meg a Halál lovasához tartozik. Az úgy igen. Várom, hogy a kis apáca kihozza végre a vodkámat, szerencsére nem várattat sokáig. Nem zavartatom magam most már holmi poharakkal, magát az üveget húzom meg. Jezabel kezd egyre jobban szórakozni, nekem viszont továbbra sincs ínyemre az újdonsült társaság. Belphegor is jól látja a helyzetet a kérdésével.
- Egyetértek. És úgy hiányzik Beelzebub ide, mint púp a hátamon. Már így is feltűnőbbek vagyunk a kelleténél. - válaszolom Viszály bizalmas kedvesének vagy minek is nevezzem, aki hirtelen felpattan, majd a pult felé veszi az irányt. Közben körbetekintek az asztaltársaságon, majd a tekintetem megállapodik a Dex tagon.
- Szóval moderáld magad a társaságunkban, ha nem akarsz még szarabbul járni a medvénél is. Ne cseszd fel a frissen szabadult agyamat. - figyelmeztetem, miközben széles vigyor terpeszkedik rá a képemre, de hamar lehervad, amint Belphegor visszatér és kikapja a kezemből a vodkásüveget azzal az indokkal, hogy elég a vodkából. Mi a fasz? A tekintetetmből süt, mennyire van ínyemre a dolog. Még egy ilyet nem akarok meglátni. Az oké, hogy ő Belial bizalmasa és nője, de ezt már soknak találom. Én a "Főnök-Pasijának", ahogy ő nevezte tartozom elszámolással, nem neki, kivéve, ha kifejezetten parancsot kapok rá, de nem kaptam és hogy mennyit és mit iszom, az meg kibaszottul csak rám tartozik. Egyáltalán minek kell ez a törpe méretű pohár ahhoz a tequilához vagy mihez? Rendesen le se lehet húzni. Elhúzom a számat, de csendben maradok és játszom azt a hülyeséget, amit Belphegor kitalált. Rajtra lazán lehúzom az ismeretlen italt. Semmi extra, így visszaveszem a vodkámat és még mielőtt az említett nőszemély megszólalna, megelőzöm.
- Ez jobban ízlik, mint az a tequila. Egyébként meg szeretem halmozni az élvezeteket. - ismét vigyorra húzódik a képem, de nem őszinte az a vigyor. Ha így folytatódik az este, akkor én inkább távozóra fogom. Nem azért jöttem, hogy a vendettás műsorozását lessem és Belphegor kívánalmainak megfelelően viselkedjek. Úgy döntök, jobb lesz a kamumunkatársammal is váltani pár szót.
- Szóval démon vagy és Halálhoz tartozol. Akkor mégis mi a fenét keresel itt New Yorkban és játszod meg a halandót? - érdeklődöm meg tőle, miközben ismét rágyújtok egy pokoli szivarkára.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Online
Belphegor


Jónás barát iszodája (templomkocsma) GadHg7Q
Jónás barát iszodája (templomkocsma) Zy5ntJX
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
844
☩ Rang :
Viszály Tanácsadója
☩ Play by :
Jenna Coleman
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Szept. 17, 2020 11:35 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next



Belial, Jezabel, Mephisto, Nieven, Adexael & Belphegor


J
ezabel láthatóan nem érti amit közölni szeretnék vele, csupán ismétli a lazítás szót, de láthatóan felengedni nem készül. Hozzá is teszi saját kis véleményét, fáradtan mosolygok rá csupán. Aztán befut Nieven miközben cigit szerzek Belialtól, majd jön még egy nagy szájú férfi, aki igazán ki van élezve a mellettem ülő Démonra. Egy szisszenéssel interjúvolom meg Kedvesemet, hogy ismeri-e a kiabáló egyént, mire alattomos vigyor kíséretében bólint egyet. Hát ezt nem hiszem el! Mit művel már megint, hogy ennek most szem és fül tanúja kell legyek? Mégis mikor felállásra készteti az idegen, kezem ösztönösen mozdul Lordom combjára, hogy Ő innen mellőlem ugyan fel ne merészeljen állni. Megfeszülök, készen arra, ha kell elé vessem magam, főleg mikor elővillan az angyalpenge. Démonom keze az enyémre siklik, futó pillantást vetek rá, kissé megnyugszom, hogy nincs szándékában egy adok-kapok jelenleg. Az ipse mégsem nyugszik még azt is közli, hogy szeretné kibelezni az én drágámat. Elképedek, hát mi a fenét vétett az én Pasim, hogy ekkora revans várna rá? Ám gondolatmenetemet megzavarja Nieven, majd pedig Jezabel közbelépése is. A csávót Belial Dexter néven illeti miközben amaz kiterülve fekszik előttünk az asztalon. Belialnak pedig miért ne tetszene a műsor, elismerő szavakkal illeti Jezabelt én pedig csupán a szemem forgatom és igyekszem a kapitánynőt jobb belátásra bírni. Bár Jezabel nem hajlandó elsőre leszállni a férfiről. Mondatai vigyort csalnak arcomra és felsóhajtok.
-Jezabel! Csak félig korrekt az állításod. Illetve ha rám hallgatsz akkor nem így kezdesz ismerkedni. Bár ha jobban bele gondolok, a Pokolban ez tuti menő. No de! Férfin nő van. Ez is helyes megállapítás, ám az ideális helyzet nem pontosan így néz ki.-keresem a tekintetét miközben visszaülök Belial mellé és inkább karba font kezekkel dőlök hátra.
-Az ideális helyzet ruha nélkül tökéletes.-köhintem el magam egy váll rándítás keretein belül. Végül mivel nem érem el a célomat így az asztalon fekvőhöz is szólok néhány mondatot.
-Látom, hogy nagyszerűen érzed magad.-emelkedik meg szemöldököm, hitetlenül, végül Mephisto felé fordulva közlöm, hogy a feltálalt vacsora nekem bizony nem jön be.
-Biztosra veszem, hogy Beelzebub értékelné, de nagy szerencse, hogy nincs itt. Ő már rég vérezne!-bökök ujjammal Dexter felé. Majd míg a Kapitány italt rendelt, ürülő poharam mutatom a hölgyike felé, hogy még egy ilyet lesz szíves. S míg Mephi csitítja az apácafelszolgálót a megmozduláshoz Nieven is csatlakozik. Eztán a lány a felé intézett kérdésemre is reagál, elvigyorodom szavait hallva, majd mélyet sóhajtok ahogy végül Jezabel leszáll a férfiről, aki felállva végül bemutatkozik és kiderül, hogy nem Dexter hanem Adexael a becses neve.
-Oké, oké. De nem rohadék, hanem Belial! Mivel tette tönkre a hírneved?-próbálok még mindig nyugodt hangot megütni, de az cseppet sem tetszik, hogy így beszél a páromról, aki egyben a főnököm is. Kissé morcosabban fixírozom Adexaelt, lehet elsuhintok az arca felé egy maflást ha így beszél továbbra is. Nieven ki is okítja, hogy önmaga lehet a hibás a hírnevével kapcsolatban. Jezabel is inkább vigyorog a hír hallatán, ez nem egy szokványos este. Aztán Belial átvált csevegő hangnembe, miközben az utolsó üres helyre mutatok közöttünk, ha Adexael akar, helyet foglalhat. Kedvesem sorra mindenkit bemutat, elsőként engem. "Ő itt mellettem Belphegor, a jobb kezem és a kedvesem...", hallatszik Lordom szájából és tágra nyílt szemekkel fogadom a hallottakat, szinte lassított felvételen érzékelem ahogy finoman felé fordítom arcomat és olyan mosoly kerül ajkam szegletébe, amiről eddig nem is tudtam, hogy létezik. Csillogó szemekkel tekintek az övébe.
-Az én Főnök-Pasim.-suttogom meghatódva. Míg mindenki mást bemutat Adexaelnek aprót kortyolok az italomból és végre a poharat és a hamust is vissza helyezem az asztalra.
-Hagyjuk meg a poharak tárolására jó?-mutatok végig az asztalon és a társaság minden tagján végig pillantok. Nem akarok több testet a fa lapon meglátni. Ha valakinek gondja van tényleg kint intézze el. Végül gondolván egyet felpattanok Viszály mellől és egy pillanat türelmét kérem az összegyűlt népességnek. A pulthoz lépve kikérek egy üveg Tequilát és hat feles poharat, majd visszalejtek az asztalunkhoz. Leteszem kis körbe a poharakat, letekerem az üveg kupakját és színig töltöm az üres apróságokat.
-Mephisto, elég a vodkából.-nyúlok át az asztal felett és ha sikerül akkor elveszem tőle az üveget és az asztal közepére húzom. Mindenki elé oda tolok egy-egy poharat, majd vissza telepszem Kedvesem mellé.
-Jezabel, muszáj innod!-kacsintok a kapitánynőre.
-Húzóra, az nyer aki előbb lerakja a poharat.-vigyorodom el ahogy ujjaim átfogják a kis poharat, remélve hogy mindenki így tesz, várok egy kicsit, majd hangosan háromig számolok. Rajtra pedig ajkamhoz emelem a poharam, hogy az ital lecsússzon a torkomon.

Zene: Halál a májra
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Jezabel


Jónás barát iszodája (templomkocsma) Tumblr_pftkjjpka21xh78j2o1_500
☩ Történetem :
☩ Reagok :
7
☩ Play by :
Alaina Huffman
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Szept. 16, 2020 10:48 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next



Az első kocsmázásom


Most, már tudja a becsatlakozó nő nevét, így könnyebb, amúgy is kiderült volna előbb vagy utóbb úgyis szóba jött volna, így különösebben nem aggódott rajta. Sőt. Talán inkább nevezné érdektelennek magát.
- Bahh, ne szerénykedj. Szörnyen festek – pillant le magára, mert az emberek szemének ez lehet jó, de azt szokta meg, ami odalent mutatkozott belőle. Ez a hús másabb, puhább és kevésbé tudják komolyan venni. Beveti, ami maradt, a hangját, erejét, egész hatásos eddig. Talán lehet megkedveli.
- Egyelőre. Akkor már ketten bizakodunk – mert bár szívesen menne vissza, csak abban az esetben tenné, ha parancsot kapna rá. Most idefent van feladata, egyelőre annyi, hogy igyon. Nem mintha annyira élvezné, látványosan finnyáskodik felette és neki jó lesz, ha elücsörög itt és nézi a többieket.
- Lazítás – ismétli meg a szót és néz le poharára. Hát, neki az teljesen mást jelent, miközben mennek körbe a körök, ki kit ismer és ki kit nem, nem vállal be újabb kortyot. - – Hát, ki mivel lazít. Fegyvert élesen tartani szórakoztatóbb – már akinek. Sem a füst, se semmi más nem zavarja, ahogy lassan gyarapszik a társaság. Ahhoz képest, hogy négyen ültek le, jött egy ötödik, így aligha lehet már teljesen őszinte a beszélgetés, de nem bánja, abban is kissé el van maradva, ő inkább tárgyilagos, tényeket közlő, mintsem olyan fesztelen csacsogó, mint Belphegor. Idő volt megszoknia őt, de semmi se lehetetlen, néha neki is sikerül ilyesmi.
Lazítani azonban ma biztos nem. Az tény, hogy Mephisto rabsága és az ő száműzetése szerint a kapitányok élete a felszínen nem egyszerű, de a pihenésük sem. Mindig van valami vagy valaki, most pedig egy kellemetlen kis affér. Lenne, ha nem kapna az alkalmon és pattanna fel úgy, akkora lendülettel, hogy nézni is fájó. Az pedig biztos az, ahogy végül lenyomva teret nem hagy neki bármi mozdulatra. Ebből tekint fel Belphegorra, de reméli, a démonnő is tisztában van azzal, hogy nem könnyen enged ebből. Szinte már bájos mosolyt enged magának.
- Ugyan, élvezi ő is. Erre vágyott – ha már ennyire harcias volt, akkor kapott is belőle, megpaskolná a fejét is, de csak körmeivel karistol, de azt a helyzethez mérten szinte finoman. Jó kérdés, ki ez, hangzott el nem olyan rég, érdekes, az alatta pihenő egyből nem fenyegetőzik ujjai eltörésével most, hogy valaki nem csak üresben viseltetik iránta. Nem érdeklik az elhárítás szövegei, a szemét forgatva prüszköl rájuk.
- Ja. Játék  – nyögi ki és igazából az, ha valóban bántani akarná, akkor már érezné, nem csak azt, hogy kiválóan elhelyezkedik szinte rajta és eddigi szabad kezével szabadítja meg a pengétől. Továbbra sem iszik, így a kérdésre, ki mit kér, csak legyint. Neki már megvan a szórakozása.
- Dehogy engedem, most ismerkedünk. Már olyan jól megy, biztosan érzi  – vigyorog le a szerencsétlenre. – Férfiből van, nő van rajta, ideális helyzet a halandók között, nem?  - pillant ismét lefelé, akinek még a nyelve is megered. Nahát, szinte már-már sosem látott szélességbe húzódnak vörösre festett ajkai. – Megy ez neked, tudtam én  – paskolja meg arcát, amint elengedi a tincseit, lássa, hogy mennyire büszke rá. Belial mutatja be végül úgy, ahogy kell, kihúzva magát, végül csak enged a kérésnek, bár lehet az lenne a legjobb, ha a hátára ülne, végül lecsusszanva róla ismét a padlón ácsorog, ahogy pedig a másik leugrik az asztalról, rögtön szembe is találja vele magát.
- Ne nézz ilyen szépen rám. Még a végén… csúnya gondolataim lesznek – álla alatt böki meg egyetlen ujjával, kényszerítve, hogy feje kissé hátrébb moccanjon, körme pedig ismét bőrét karcolja. A fegyvert visszajutatja hozzá, had tegye el, ezután ül csak le a székre, amelyet felállít és hátradőlve nyújtózik, mint aki jól végezte dolgát.
- Volt hírneved? Hmm – nem hallott róla eddig, sőt, de pofátlan vigyort villant felé. Igen, talán fel akarja hergelni, ha már szórakoznak, ő pedig a gátlástalan démon. – Talán mégsem olyan szörnyű hely ez.


reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Online
Belial


Jónás barát iszodája (templomkocsma) YluN3Za
☩ Történetem :
Viszály, az első lovas
Jónás barát iszodája (templomkocsma) SI4ZJcP
„I looked, and behold, a white horse,
and he who sat on it had a bow;
and a crown was given to him,
and he went out conquering and to conquer” ♞
☩ Keresett személy :
Belphegor, Viszály tanácsadója
Jónás barát iszodája (templomkocsma) 5ec91b95d86bf218dddb2bfc197ca12f

Jezabel, 13. légió kapitánya
Jónás barát iszodája (templomkocsma) XCViQcj

Mephisto, 12. légió kapitánya
Jónás barát iszodája (templomkocsma) Tumblr_ngj63veHSb1r0r72oo1_500
☩ Reagok :
1032
☩ Rang :
Lord/Lovas
☩ Play by :
Justin Theroux
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Szept. 11, 2020 8:48 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


Kocsmatúra
zSNV8NX.gif
A találkozóhely jellege meglepetés mindannyiunk számára, mégsem fordulunk ki az italozó ajtaján hátraarcot mutatva. Még a bizarr küllem ellenére sem. Túllendülve a templomjellegen kérem ki italomat, immáron Mephisto társaságában, aki valamivel előttünk érkezett. Még bele sem lendülünk a beszélgetésbe, egy kedves ismerős tűnik fel asztalunk mellett Nieven személyében. Tényleg igaz, amit a halandók közt szokás emleget: kicsi az a világ. Belphegor felém tartja kacsóját a jól megszokott cigitarhálós módon, ám figyelmem ezúttal elsiklik felette, mégsem jön zavarba, mert a legnagyobb természetességgel szolgálja ki magát. Keze egy könnyed mozdulattal mélyül el nadrágom zsebébe és finoman motozni kezd a ruhaanyag alatt az oda rejtett cigis doboz után. Figyelmem érintésére az asztal alá kapom. Kedvesem gyorsan megszerzi, ami neki kell és egy fél pillanattal később a bűzrúd már a szájában lógva füstölög.
Ám a meglepetések itt még közel sem érnek véget. Rég nem látott hegyi cimborám is feltűnik az italozóban. Hát rá igazán nem számítottam. Megpillant, szemei csíkká szűkülnek. Látványom kicsit idegbe hozza. Ingerülten mutogat felém, miközben másik keze már fegyvere irányába lendül. Viselkedésével azonnal a tekintetek kereszttüzébe kerül, minden figyelem rá terelődik. Ismered? Hangzik el a kérdés bizalmasomtól, amire egy alattomos vigyor kíséretében egy bólintással adom meg a választ. Igen, ismerem. Hogyne ismerném? Kár is lenne tagadni ennek tényét. Szemmel láthatóan enyhe neheztelést tanúsít irányomba. És az is nyilvánvaló, hogy nem azért küld gyilkos pillantásokat felém és nyúl pengéjéért, mert akkora jót tettem vele. A tollascimbi egyértelműen azért simítja keze alá a tőrét, mert párbajra akar hívni, sürgetően állítana fel helyemről is. Nem mintha szándékomban állna felkelni kényelmemből, de kedvesem combomra csúszó keze egyértelmű jelzés: Belphegor nem szeretné, ha verekedésbe keverednék. Kézfejem rásiklik az övére, amolyan megnyugtatásként, nyugi, maradok, ahol vagyok. Előbb Nieven igyekszik csendre inteni. Egy szolid gesztussal - tőrhegyet nyomva a hangoskodó gerincoszlopának - jelzi, nem kell itt a balhé. Majd vörös démonom mellőzve minden finomkodást tettekkel nyomatékosítja ugyanezt. Ragadozó vadként teperi le a nyomorultat. A férfi arccal durván az asztallapon csattan, ahogy a démoni nyers erő utat tör magának. Italomat is épp csak sikerül mentenem útjukból. Ez kellemetlen. Figyelem, ahogy a szárnyaszegettet könnyűszerrel lefegyverzik és Jezabel a kötekedő hátába térdel szorosan az bútorhoz szegezve őt.
-Az én kapitánynőm. - vigyorogva jegyzem meg, szavaim elismerően csengenek. Ő nem viseli a szarakodást. Dexter pofával a fára simulva néz szembe velem. Szemei már nem heves gyűlölettől szikráznak, sokkal inkább megilletődöttnek mondanám, mint aki majdnem betojt. Ilyen kényelmetlen helyzetet teremt, ha valaki nem kellőképpen méri fel a terepet. Angyalkoma kicsit kényszeredetten fejezi ki, mennyire örül, hogy újra találkozunk, miközben egész barátságosnak látszó arckifejezés ül ki vonásaiban. Képzelem mekkora erőfeszítésbe kerül ez neki.
-Az öröm kölcsönös. Jó látni, hogy megúsztad újabb medvetámadás nélkül. - mosolygok az üvegpoharam mögül. Kicsit sem rejtem véka alá, mennyire mulattat kényelmetlen helyzete. Míg Mephisto értetlenül áll az egész jelenet előtt és tele van kérdésekkel, Belphegor megvillantja "túl emberi" oldalát és szól néhány szót a tollcsomó és a kedélyek lenyugtatása érdekében. Perdül-fordul az apácaruhás pincérnő, újabb italok kerülnek közénk.
-Akkor legyen az! - vonom meg a vállamat, amikor szúrós pillantásokkal övezve korrigál, hogy őt nem is Dexternek hívják. Nekem aztán tök mindegy, de szerintem nekem már Dexter marad. A férfi azzal vádol, hogy tönkretettem a hírnevét. Szavaira újra derült mosoly költözik szám sarkára.
-Nem kell megköszönnöd. - sunyi vigyorral kortyolok bele borostyános színű italomba. Gyorsan leszűröm közben, hogy egyedül én ismerek itt mindenkit.
-Ha már ilyen barátságos hangulatban összegyűltünk itt, ideje egy gyors bemutatkozásnak. Ő itt mellettem Belphegor, a jobb kezem és a kedvesem... - pillantok elsőként bizalmasomra. Neve nem csenghet ismeretlenül a pajtás számára, hiszen a hegyekben már meséltem róla.
-Aki az előbb térde gondozásába vett. Jezabel, a Pokol 13. légiójának kapitánynője, a legerősebb pokoli seregem feje. Mephisto, a 12. légióm frissen szabadult kapitánya. És a kis hölgy melletted pedig Nieven, a Halál lovasához tartozik. - érek a bemutatás végére.

zene: nincs || üzenet: nincs ||
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Online
Nieven


Jónás barát iszodája (templomkocsma) Pikkelyke2
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
178
☩ Rang :
7. leviatán
☩ Play by :
India Eisley
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Szept. 11, 2020 4:02 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


Kocsmatúra
───────────── ────────────
Meglep, hogy kikkel futok össze itt, New York szívében. Persze, nem kellene, hiszen manapság már könnyedén bejöhetnek és itt tartózkodhatnak a démonok. Ennek mondjuk nem feltétlen örülök, mostmár ide is beépültem. Persze, velük nem nehéz elhitetnem, hogy démon vagyok, s annyira az emberekkel sem, hogy közülük való vagyok, ám ha a kettő összeér, akkor sokkal nagyobb turpisságra is fény derülhet, mint a két hazugság. Eképpen nem feltétlen szeretem itt a démoni társaságot keresni. New Orleansba azért nehezebb másba belefutni, hiszen ott nagyrészt démonok élnek, na meg pár félvér. Ámbár Cara azt mondta, hogy volt már ott ő is, amiért azért csodáltam a bátorságát. Illetve, mázlija volt, hogy megúszta. Noha azért a démonok közül se mind üt előbb és csak aztán kérdez.
Na de, a levi tervez, Isten végez - noha végre eltűnt a rákba -, s Mephit élből kiszúrom, aki társasága legmagasabb tagja. Vele még nem is lenne gond, hiszen itt találkoztunk, elvileg nem tudja rólam, hogy démon vagyok, szóval nem veszélyes az álcámra. Ez azonban nem igaz a társaságára, akikben meglepve ismerem fel a Viszály Lovasát és a Tanácsadóját. Ha csak Belphegor ülne ott, feltehetőleg akkor is odamennék, kedvelem annyira a démonnőt, ám így, hogy Belial is ott ül, már szinte kötelezőnek érzem. Elvégre a közös kocsmázás szokta erősíteni az emberi kapcsolatokat, s én bármit megtennék, hogy közelebb kerüljek a Viszályhoz. Barátságosan visszaköszönök Belphegornak, majd Ivan felé fordulok. - Nem szükséges, csak a vörös hajú hölgyet nem ismerem - fogalmam sincs, mennyire értékeli az udvarias megszólítást, de remélem inkább pozitív irányba mozdítja a véleményét rólam, mint negatívba. Ahogy barátném cigit varázsol elő valahonnan, úgy döntöm el, hogy tőle kicsit távolabb helyezkedem el, hogy ne zavarjon a füstje.
Az a tapasztalatom - amit a Halál bulijára alapozok -, hogy érdemes elintézni előre minden fontos dolgot, mert ha velük vagyok, akkor könnyen történhetnek kellemetlen dolgok. És hogyan nézem meg a gyóntató klotyót, ha már összedőlt az épület? Nem árt előre gondolkozni. Még vissza se érek az asztalhoz, máris úgy tűnik, hogy előrelátásom kifizetődik. Nem hiszem, hogy eme lény komoly ellenfele lenne Belialnak, de éppen elég kellemetlenséget tud okozni nekünk, ha minden figyelmet bevonz. Pont ezért nem tűrhetem, hogy szabadon ordibáljon. Már nyilvánvalóvá tettem, hogy hozzájuk tartozom, illetve, hogy ismerem őket, rám is rossz fényt vetne, ha kiderülne, hogy démonok, még úgyis, ha igazoltan tartózkodnak is itt. Tehát minden más esetben kényelmesen elsétáltam volna, most azonban cselekednem kellett, elvégre akár a jóhírem is lehetett a tét.
Hihetetlen ez a fószer. Nem néz se jobbra, se balra, csak fennhangon ordítva fenyegetőzik. Simán mögé kerülök, s csak az érintésemre reagál. Nem szívesen tapogatok másokat, azonban a helyzet megköveteli, hogy valamennyire visszatartsam, hátha ez kedvét szegi a további bajkeveréstől. Úgy tűnt hajlik is a “szép szóra”, hagyta magát elkísérni az asztalig, majd hirtelen fordult hátra, amikor már egyáltalán nem számítottam ellenállásra. Egészen meglepődtem, a szemöldököm is felszökött a homlokomon.
- Hát persze pajtás, én meg majd a tűz fölött sütlek meg nyárson. Haha… - próbáltam maradni a haveri szintnél, hogy hiteles legyen az erőlködésem, már ami az eddigieket illette. Úgy tűnt, csökkent is a minket fixírozók száma, amit átmeneti győzelemnek könyveltem el. Igazából amint az angyal felém fordult, a szemem sarkából érzékeltem, hogy a vörös megmozdul, de még ígyis döbbent szemrebbenéssel nyugtáztam, ahogy a hangoskodónk csattant az asztalon. Első nekifutásra nem tetszik a dolog, bár annak örülök, hogy nem nekem kell így dobálnom a vállam fölött.
- A hölgy gyakran tanítja karatézni az urat, s gyakran lepi meg ilyesmivel - csatlakozom én is az apácaruhás nahát, nahát hölgyeményt nyugtató Ivanhoz. - Vodkát? - lövésem sincs, milyen alkohol az. - Én is kérek. Meg egy Bailey’s-t is - Azért a megszokottból is kérek egy kört.
- A mellékhelyiség egyébként érdekes volt, bár nem sokban tért el a többitől. De tetszik, ahogy szinte meggyalázzák vele Istent - mintha azt üzennék, hogy húzza le magát a wc-n. - Adexael - ízlelgetem a nevét. - Az előbbiek után a hírnevedet szerintem magad tetted tönkre - Olyan tipikus, fejjel a falnak menőnek tűnt. Aztán persze ki tudja.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Adexael


Jónás barát iszodája (templomkocsma) GilFB0gJónás barát iszodája (templomkocsma) 8568cxi
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
Jónás barát iszodája (templomkocsma) RZLfUS2
My Team
☩ Reagok :
117
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Szept. 10, 2020 6:20 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


All the Liars and Sinners


Megölöm. Megölöm, mert életben van – Belial önszántából hagyott ott a hegyekben. Az eltűnése utáni néhány napot várakozással töltöttem a kabinban, de soha többé nem tért vissza, amire kétféle logikus magyarázat létezett: talán elkapták őt a minket üldöző angyalok és démonok, s a végén Lucifer darabolta fel helyettem, vagy saját akaratából szívódott fel nyomtalanul, egyedül hagyva a bűnrészesség okozta problémával. Jól tudta, hogy esélyem sincs elmenekülni, ha megtalálnak, mielőtt tisztázná a nevemet, így abban reménykedtem, egymaga járult a Pokol ura elé, hogy nélkülem kapja meg méltó büntetését. De most itt ül, egy darabban és kifejezetten jókedvűnek tűnik, ami egyre csak fokozza a bennem növekvő mérhetetlen haragot.
Gyerünk, állj fel. Kimegyünk és kibelezlek – fenyegetem tovább a legnagyobb komolysággal és pislogás nélkül, s a nyomatékosítás kedvéért előhúzom az angyalpengét.
A hirtelen támadt dühnek hála minden figyelmemet a kényelmesen üldögélő démonnak szentelem, így felkészületlenül érnek a kézfejemre markoló ismeretlen ujjak. Azonnal és ösztönösen fordulnék az irányába, hogy a szabad öklömmel üdvözöljem Viszály segítőjét, de megérzem a nekem szegezett penge szúrását, amely gyakorlatilag nullára csökkenti a mozgásterem.
Éget az érintése, a nyomán keletkező borzongás pedig egészen a felkaromig terjed, enyhe remegésre késztetve a karom minden egyes izmát. Kínzóan lassan telnek a másodpercek mialatt beszél, és már ott tartok, hogy feladom – hogy leteszek Belial felvágásáról –, mikor végre elenged és lök rajtam egyet az asztaluk irányába.
Megkönnyebbülten szívom be a levegőt, az érzés azonban nem tart sokáig, mert a történtek után most már pontosan két démont akarok mindenáron kibelezni. Megfordulok, hogy ezúttal a második célpontom felé küldhessek néhány fenyegető pillantást.
Kis hölgy, ha még egyszer hozzámérsz, egyesével fogom eltörni mind a tíz ujjadat – lépek felé elszántan, ezzel azonban megint utat engedek egy a hátam mögé kerülőnek. Vörös tincsek libbennek el a szemeim előtt, a következő lélegzetemet pedig már az asztalon hasalva veszem.
A kemény lapon csattan az arcom és ismét nincs időm másra néhány meglepett pislogáson kívül, mert a harcias démon a hátamra nehezedik egy térdével, ráadásul a fegyvert tartó karomat sem hagyja sokáig szabadon. Most az ő tenyere alatt bizsereg a bőröm kellemetlenül; minden idegrostom úgy tiltakozik ellene, mintha ezer apró tűvel tapadna hozzám, s az izmaim menekülőutat keresve feszülnek alatta egyre görcsösebben. A tarkómon siklik felfelé a másik keze; egyszer csak a hajamba markol és felrántja a fejemet.
Farkasszemet nézek az előttem üldögélő Lovassal, a tekintetem azonban most már inkább nevezhető kétségbeesettnek, mint haragosnak – lassan egyértelművé válik, mennyire nem nekem kedveznek ezek az erőviszonyok. És valószínűleg hányni fogok. Hamarosan lehányom ezt a rohadékot, mert időközben a gyomromba vándorolt az előbb érzett megállíthatatlan remegés.
Feladom. Egyelőre.
Kedves Dé… Belial – erőltetek magamra barátságosabb arckifejezést két lihegés között – Örömmel látom, hogy még életben vagy. Mert így én végezhetek veled, ha eljön az idő. Száz évvel ezelőtt kitartottam volna; egykor nem létezett olyan fájdalom, ami rábírt volna a nemrég elhangzott szavak kimondására, de most bármit megtennék azért, hogy minél távolabb kerüljek az engem lefogó nőnemű pokollénytől.
Az első számú célpontom oldalán ülő másik felszólal az érdekemben, mire meglepetten pillantok az irányába, már amennyire képes vagyok mozgatni a fejemet a Jezabel nevezetű démon karmaiban.
Köszönöm, de már így is nagyszerűen érzem magam – mosolygok… de inkább fintorgok kényszeredetten. Minden erőmet összeszedem, tűrök és várok, a viszolygás pedig nem erősödik tovább odabent, mintha elérte volna a maximumát, még ha a szenvedés nem is hagy alább azonnal.
Az eddig zavartalanul figyelő démont még annál is kevésbé érdekelheti a jelenet, mint azt sejtettem, mert mindennek a közepén magához inti az egyik apácaruhás kiszolgálót – leplezetlen érdeklődéssel és annál nagyobb csendben hasalva figyelem, ahogy leadja a rendelését.
És az őrült nő végre elenged. Abban a másodpercben, hogy enyhülni érzem magamon a szorítását, már mozdulok is; leugrom az asztalról és a saját lábaimra állok abban bízva, hogy azok nem hagynak cserben.
Nem szívesen hasalnék vissza az asztalra, így visszafojtom a kikívánkozó szavakat, mikor Jezabel felé fordulok, de azt hiszem, a tekintetem tökéletesen elárulja, hogy hasonló sorsot kívánok neki is, mint amilyet a Démonnak és kisebb termetű, késsel szurkálós segítőjének ígértem. Ezután az esélytelenek nyugalmával tűzöm vissza a tartójába a sajátomat.
Először is, a nevem Adexael… – pillantok szúrósan Belialra, aki remélhetőleg azóta már abbahagyta a röhögést – És ez a rohadék tönkretette a hírnevemet – válaszolom meg ezután nyugodtabbik társa kérdését.

reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Mephisto


Jónás barát iszodája (templomkocsma) Tumblr_phec34KGK81rsgw6y_540
☩ Történetem :
Jónás barát iszodája (templomkocsma) ActualCourteousIguana-max-1mb
☩ Keresett személy :
Tartozékom:
Jónás barát iszodája (templomkocsma) 7b8b60bb7745b3f37e70694bc4a2ec1c
☩ Reagok :
37
☩ Rang :
IRIGYSÉG
☩ Play by :
Matvey Lykov
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Szept. 10, 2020 1:17 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


Liturgikus kocsmatúra
Szerencsére még nem tartok a vodkásüveg felénél, mire megjelennek Belialék. Megnyugtató a démonok jelenléte ebben a szentházban. Jézus pofájától kiver a frász, legszívesebben lekapnám a fejét a helyéről. Miután ők is rendelnek maguknak valami piát, ismét a vörös démon felé fordulok és végigmérem őt.
- A nap is rég látott. Tudom, nem festek túl jól. Veled ellentétben. - vigyorodom el, majd kitöltök még egy pohárral és legurítom.
- Nekem is hiányzik a Pokol. Főleg, hogy nap mint nap ennek a nyomorult világnak a szabálytalanságát kell nézzem. De ez van. Meg kell szoknom. Egyelőre. - vállat vonok. Vele ellentétben én semmire sem megyek egy halott várossal, mert a pusztulatban nem terem irigység. Nekem pedig kell az érzés, kell hogy a bűne átjárjon. A zárdaszűz kihozza a többiek italát és Belphegor is választ kap a kérdésére. Így, hogy csak négyen leszünk, elő tudok hozakodni az általam fontosnak tartott témákkal. Jezabel csak szenved a whiskey felett és már épp bekérdezném, hogy kér e inkább egy kis vodkát, mikor ösztönösen megérzem, hogy valaki épp engem sasol. Elfordítom a fejem, meglátom, hogy Nieven az, a munkatársam. Barátságos mosolyt villant irányomba, amit viszonzok, mire megindul az asztalunk felé. Na, ennyit arról, hogy én ma meg tudom beszélni a dolgaimat a többiekkel. Belial olyat kérdez be Belphegortól, hogy felszaladnak a szemöldökeim. A kis barna közben odaér az asztalunkhoz és helyet foglal. Meglepettségem azt hiszem ki is ül az arcomra. Nem voltam tisztában a ténnyel, hogy démon.
- Üdv Nieven. Látom, ismeritek egymást, így be sem kell mutassalak. - húzom le a...tulajdonképpen azt sem tudom, hanyadik pohárnál tartok, de most duplázok. Mielőtt bárki is elmagyarázná a dolgokat, a kis munkatársamat benyeli a gyóntatóklotyó.
- Elég kicsi a világ. Szóval a kis barnaság fivéred asszonya? - érdeklődöm meg Belphegortól, miközben ő Viszály nadrágjánál matat, majd előkapja a cigit. Megemelkedik a szemöldököm, de nem teszek megjegyzést. A következő pillanatban felcsendül az a bizonyos szó, amire mindenki odakapja a fejét. Én is lustán az idegenre pillantok, kinek szinte habzik a szája a méregtől, közben Belialra mutogat, a másik kezével pedig az övénél kezd el matatni. A szemei vérben forognak, ahogy felszólítja Viszályt démont kiáltva. Hát ez remek! Összevont szemöldökkel nézek rá, aztán a röhögőgörcsöt kapott Viszályra.
- Na ez meg ki a tököm?? - csúszik ki a számon a kérdés. Biztos nem puszipajtás, gondolom, de valahogy nem tudom komolyan venni az illetőt, annak fényében, hogy Belial milyen jót szórakozik rajta. A slozit megjárt Nieven tűnik fel a párbajozni kívánó idegen háta mögött és elsimítja a dolgokat, miközben megindítja az asztalunk felé. Na jó, kell ezt? Démonbaráti iszogatásról volt szó, erre idelökdösnek még valami jöttmentet is, akinek a szeme se áll jól. Ráadásképp a pultos még valami liturgikus szart is benyom a feszkó levezetésének érdekében, amit csak mi nem értékelünk, de látszólag rajtunk kívül mindenki más. Elhúzom a számat a tollas atyafit éltető ricsajt hallgatva. Úgy döntök, nem vesződöm többé a pohárral, így nyakon ragadom a vodkás üveget és meghúzom. Kicsit sok információ ért így egyszerre és nem örülök a plusz társaságnak, akinek jól láthatóan angyalpenge feszül a derekára. Mikor meglátom, hogy Jezabel feláll, már ösztönösen mentem a vodkásüveget, mert sejtem, hogy az asztal sem marad szárazon, ha a kis vöröske beindul. A sejtéseim be is igazolódnak, mert nem telik el két pislogás, a Dexter nevezetű tag már az asztallapnak simul a vörös démon jóvoltából. Feleslegesnek tartom beleavatkozni a kapitánytárs dolgába, így lehúzom a maradék vodkát és az asztalra csapom az üres üveget.
- Ezt csak a bélpoklos Falánk értékelné. - felelem Viszály bizalmasának, miközben a fejemmel az idegenre bökök, majd leintem a zárdaszüzet, aki félve lép az asztalunkhoz.
- Nyugi, ez náluk ilyen mindennapos kis civódás, majd elsimítják. - nyugtatom a kicsikét és még egy mímelt jóindulatú mosolyt is villantok mellé.
- Lesz még egy üveg ugyanebből. Valaki még vodkát? Vagy bármi mást? - kérdezem meg a többieket és amennyiben leadták a rendelésüket, úgy távozik köreinkből az apácapincérnő. Sóhajtva fordulok vissza a társaság felé.
- Elmagyarázná végre valaki, hogy mégis mi a franc folyik itt? - kérdezem úgy kompletten mindenkitől. Túl sok minden maradt ki nekem az elmúlt három évben, úgy látszik.
Ajánlott tartalom
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett TagjainkFajaink létszáma



●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 34 felhasználó van itt :: 7 regisztrált, 0 rejtett és 27 vendég :: 1 Bot

• Fajaink száma •
Arkangyal
2/2
Leviatán
8/6
Angyal
1
Démon
13
Bukott Angyal
3
Ember
3
Félvér
3
Harcos Angyal
5
Vadász
6
Nephilim
6