Omnen dimittite
spem, o vos intrantes!
Staff, és tagok által keresett karakterek

 
• Orenburg, Oroszország •
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Mephisto


Orenburg, Oroszország Tumblr_phec34KGK81rsgw6y_540
☩ Történetem :
Orenburg, Oroszország ActualCourteousIguana-max-1mb
☩ Keresett személy :
Tartozékom:
Orenburg, Oroszország 9BtQwhA
☩ Reagok :
56
☩ Rang :
IRIGYSÉG
☩ Play by :
Matvey Lykov
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Jan. 15, 2021 6:50 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


Mentőexpedíció
Szerencsésen túljutunk az első akadályon azzal, hogy a szárnyas őrségre szabadítjuk a veszélyes rabokat. Nem pöcsölnek sokat, azonnal a tollasoknak esnek. Az egyik agyatlan mennyei szolga angyalpengéjét is benyúlom, szívességet tett nekünk azzal, hogy felénk hajította. Talán azt gondolta, hogy egy süvítő penge majd elég lesz Belial ellen. Hígagyú. Lassan úgy érzem, szinte már szégyen, hogy eddig nem voltam képes ezektől megszabadulni, kiszabadulni. De legközelebb már nem leszek olyan meggondolatlan, hogy a testi erőt előnyben részesítem a pokoli mágiával szemben. Volt időm megtervezni, mennyi időt is szánjak okkult adottságaim fejlesztésére. Hamarosan egy hosszú lépcsősor felé érünk. Mivel a gülüszemű amúgy is annyira előre akart menni eddig, őt küldöm előre, miután megbizonyosodtam arról, hogy tiszta a terep. Belial megjegyzi, hogy könnyen ki tudnánk jutni, épp csak az ellenkező irányban.
- És nagyon sok szárnyas lébecol a folyosókon? Kockázatos lenne itt átvágni? - érdeklődöm meg Viszálytól, amint felértünk a kacskaringós lépcsősoron. Gülü int felénk, hogy kövessük, tud egy járható utat. Jobb híján vele tartunk. Egészen a börtönraktárig vezet bennünket. Egy kocsi épp akkor parkol le a bejárat előtt, szállítmányt hozott. A gülü szerint ott kellene elbújni. Szerintem meg be kellene fognia a pofáját…Még mielőtt ellenérzéseimnek hangot adnék, miszerint miért is nem szerencsés egy olyan helyre bújni, ahonnan épp kifele pakolnak és nem befele, Viszály bizalmasa megelőz. Helyeslően bólogatok szavaira.
- Maximum akkor érné meg, ha már üres lenne, de még csak most rámolják ki. Így eléggé kockázatos. - teszem még hozzá, miközben az sofőr fel is ugrik a platóra, hogy leadja a társának a nehéz dobozt. Közben Belphegor megböki a karom. Rásandítok. A kabátját nyújtja felém. Kérdőn nézek rá. Azt akarja, hogy felvegyem? Mégis miért? Démon vagyok, nem kell tartanom a hidegtől meg a takonykórtól. Ráadásul elnézve a testünk közötti anatómiai különbségeket, próba nélkül is világosan látom, hogy az a kabát nem lenne jó hátban és vállban, nem tudnék benne kényelmesen mozogni. De azért értékelve a szándékát kiszélesedő vigyorral veszem el tőle a szőrös thermo anyagot és a derekamra kötöm, de úgy, hogy ágyékom ékét védje a hideg ellen. Valamire mégiscsak jó az!
- Köszi. Most már biztos nem fagy le a pélóm. - nyögöm be széles vigyorral a képemen, majd rá is paskolok a ruhadarabra. Mire ismét a teherautóra fókuszálok, már lerámolták róla az ellátmányt. Gyors fejszámolásba kezdek a kapuőröket illetően, de Belphegor megzavar azzal, hogy a Gülüszeműt előre küldi a kocsi felé.
- Mi a terved? - kérdem tőle összevont szemöldökkel. Megmutatja az őrök helyét.
- Bár megsérültem, de három angyalpengével tán csak elbírok azzal a….- még be sem fejeztem a mondatot, mikor betör két lihegő tollas a karzatra és figyelmeztetik a társaikat a szökésemmel kapcsolatban.
- A picsába már…- morgom az orrom alatt. A tollas őrség azonnal megkezdi a kocsi átvizsgálását, míg a többiek megindulnak irányunkba. Gülüszemű beveti magát egy oszlop mögé, épp mielőtt az egyik szárnyas őrszem észrevenné. Belphegor az oszlop mögé kezd el mutogatni. Óvatosan kinézek, egy ajtó van mögötte. Biccentek felé, hogy vettem az adást. Viszont el is kéne jutni az ajtóig úgy, hogy ne vegyenek észre. Gülü úgy bujdosik, mintha az élete múlna rajta. Pedig fogadni mernék rá, hogy ő még rendes börtönkosztot is kapott. Eszembe is jut valami. Bár segített a pajti, de egy percig sem gondolkodom, hogy beáldozzam őt a kijutásunk érdekében. Tőlem ne várjon hálát, mert nem kap. Körülnézek a földön és meglátva egy kósza kavicsot, felnyalábolom, majd pontosan célozva eltalálom a gülüszemű felett sorakozó üvegek egyikét, ami kibillen a helyéről, majd hangos csattanással ér földet és szilánkosra törik. Míg a tollasok azzal vannak elfoglalva, hogy ellenőrizzék azt a sarkot, és kikerülnek a látótérből, én jelzek Viszályéknak, hogy tiszta a terep. Kilépek az oszlop takarásából és gyors tempóban megindulok az ajtó felé.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Online
Belphegor


Orenburg, Oroszország GadHg7Q
Orenburg, Oroszország Zy5ntJX
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
922
☩ Rang :
Viszály Tanácsadója
☩ Play by :
Jenna Coleman
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Dec. 31, 2020 4:35 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next



Belial, Mephisto & Belphegor


É
n történetesen egyáltalán nem örülök annak, hogy a három fő négyre dagadt, bőven elég arra figyelni, hogy Mephistot egészben kihozzuk innen, erre ez a kis görcs hozzánk csapódik... A torkomba az angyalpengét, hogy ha nem démon a kis sunyi! Elkerülvén az őrségváltást egy újabb szintre jutunk ahogy követjük a gülüszeműt, itt viszont már halljuk a magunk mögött harsányan felszólaló tollasokat. Ennek biztosra veszem, hogy nem lesz jó vége. Ám összetűzni nem akarok a tollas bandával, így Belial hamar kieszel egy B terv szerűt amit elterelésnek is használhatnánk. Nekem sem kell több, szinte rögtön a cellákhoz lépek és sorra nyitom ki azokat amik útba esnek. Mire az őrök felérnek a következő szintre már a kiszabadult rabokkal néznek farkas szemet. Így négyesünk zavartalanul léphet a következő folyosóra. Kedvesem még egy apróságot szánna az angyal hadnak, ám az egyik őr túl gyorsan reagál. Rúnát festő Párom felé hajítja az egyik angyali fémet, de én már résen vagyok, ez sem ér célt, mint a hétezer éve kilőtt nyíl sem talált. A hálás pillantást egy biccentéssel fogadom, tudja jól, hogy bármikor megtenném érte. Hiába hangoztatja folyton, hogy nem testőrnek alkalmaz. Most viszont már egyel több okom van így cselekedni, az elsuttogott köszönömre csak egy halovány mosoly a felelet. Ő is megtenné ezt értem. Szemem sarkából látom csak, hogy a földre érkezett angyali fémet is felszedi a Légiókapitány.
-Mephisto, csak nem gyűjtésbe kezdtél?-vigyorodom el rajta, majd ahogy Belial megfogja a kezem és a másik kettő után húz, úgy veszem fel léptei hosszát magam is. Egy lépcső sorhoz érünk ahol a gülükét nyakon csípi ágyékkötős szabadítottunk.
-Az ellenkező irányban épp követnek minket.-vonok vállat miközben megindulunk felfelé a lépcsőkön. Aztán csendesen újabb mondat hagyja el a számat.
-Az imént... Mephisto, a rúna készítésre gondoltál?-teszem fel kérdésemet utólagosan a megtanulós megnyilvánulására a férfinek, remélve, hogy jól vettem le a szavakat. Egy csarnokba érünk fel ahol a nyitott ajtón keresztül egy rabszállítót vélünk felfedezni, a vasalós gyerek közli, hogy ott elbújhatnánk, felvonom szemöldököm és fejem ingatom.
-Azt vizsgálnák át először! Nem tartom jó ötletnek.-szűröm fogaim között. Körbe pillantok a csarnokban, pár őr itt is tartózkodik. Lábon kell kimennünk, és ruhát sem ártana szereznünk Mephistonak. Végül kibújok kabátomból és átnyújtom a démonnak.
-Vedd fel, egyenlőre megteszi.-rossz rá nézni, így is hideg van odakint... Jobban ki kéne látnunk az épületből, de ha innen megpróbálunk kitörni.... Túlságosan feltűnőek lennénk négyen egyszerre.
-Menj előre!-utasítom a mosodást és ha nem indul akkor taszítok is rajta egyet.
-Indulj!-sziszegem fenyegetően és balomban megperdül a tőr, bár nem azért, hogy megfélemlítsem a negyediket, a hüvelykujjam alatti húsosabb részt sebzem meg és leguggolva rajzolni kezdek, ha Belial éppen rám figyel észre veheti, hogy Ábel jele kerül a márvány padlóra.
-Ábel, szükségünk van rád!-kérem magunkhoz a pokolebet, remélve, hogy ismét hallgat hívó szavamra. Míg várakozunk ujjaimmal mutatom Belialnak és Mephistonak, hogy hol helyezkednek el az őrök, sőt, még a fent húzódó korlátoknál is van vagy négy, lent pedig egyszerre hatot számolok... Ekkor tör ki a káosz, már mindenki azt fújja, hogy Mephisto megszökött.
-Ne engedjétek elindulni a rabszállítót!-üvöltik a karzatról a tollasok, és akik a földszinten tartózkodnak azok egy angyalként indulnak meg a bejárati ajtó felé. Ekkor veszek észre az oszlop takarásából egy oldalsó ajtót. Nem szólalok meg, csak kezemmel arra intek. Ha ott kimegyünk talán már csak a fal választ el minket a szabadságtól.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Belial


Orenburg, Oroszország YluN3Za
☩ Történetem :
Viszály, az első lovas
Orenburg, Oroszország SI4ZJcP
„I looked, and behold, a white horse,
and he who sat on it had a bow;
and a crown was given to him,
and he went out conquering and to conquer” ♞
☩ Keresett személy :
Belphegor, Viszály tanácsadója
Orenburg, Oroszország 5ec91b95d86bf218dddb2bfc197ca12f

Jezabel, 13. légió kapitánya
Orenburg, Oroszország XCViQcj

Mephisto, 12. légió kapitánya
Orenburg, Oroszország Tumblr_ngj63veHSb1r0r72oo1_500
☩ Reagok :
1108
☩ Rang :
Lord/Lovas
☩ Play by :
Justin Theroux
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Dec. 31, 2020 3:08 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


Mentőexpedíció
Mephisto, Belphegor & Belial
zSNV8NX.gif
Mephistot kihozzuk cellájából, de igyekeznünk kell, hamarosan itt az őrségváltás. Még a folyosószakaszt sem hagyjuk el, amikor egy ismerősen derengő arc bukkan fel előttünk. Rusnya képében a mosodai vasalós kölyköt ismerem fel, aki épp szökésben lehet, mert idegesen kapkodja a fejét és őrök közeledtét emlegeti. Mivel esélyesen ő nagyobb tapasztalattal rendelkezik a helyet illetően, átmenetileg összefogunk vele és követjük őt. Másodperceken múlik, hogy a váltás katonái ne szúrjanak ki minket, így néhány percet nyerünk. Sietősre véve lépteinket jutunk át az épület egy másik, elkülönített részlegében, ahol több veszélyesnek tűnő rosszéletűt tartanak zárva a rácsok mögött. Eközben a tollas vizit felfedezi Mephisto celláját és a hátrahagyott angyalnő élettelen testét, elég dühösek lesznek.
-Keressük meg Glória gyilkosait, nem juthatnak ki! - hőbörög ez egyik tollaslegény és párszor buzdításként a levegőbe is bokszol. Az egyik csendesebb mellékesen megemlíti, hogy a halott lányt Aurórának hívják, Glória a moszkvai kirendeltségen dolgozik. Szavaira egy pillanatnyi értetlen csend áll be. Az őrök a vezérhangra pillantanak.
-Nem mindegy? Kapjuk el őket! - tör elő belőle a lelkesedés, ami egy másodperc alatt a többiekre is ráragad. Üldözőink lépteinek zaja elér minket, kapitányom kérdésre bólintok. Igen, hallom őket! A túlerő és légióparancsnokom sérülései miatt nem szívesen bocsátkoznék harcba, annál is inkább, hogy energiáinkat szívesebben fordítanám távozásunkra, minthogy itt rostokoljunk tollcsomókkal hadakozva. Belphegorom sem vetné bele most magát felesleges küzdelmekben, látom pillantásából. Ezért felhasználva a terep adta lehetőségeket egy gyors tervet eszelek ki, mégpedig dühös, tollasvérre szomjas bűnöző brigád kieresztésére adok parancsot. Kedvesem azonnal a zárkákra veti megát, és zártalanítja az első ajtókat. Szemem sarkában látom, hogy Mephistonak gondja akad az egyik zárral, ezért herekötője oldalából előrántja az elkobzott pengét és azzal oldja meg a rabok szabadítását. Mire a tollasok odaérnek a rabok már bunyóra készen várják őket. Tovább haladunk, én zárom egyelőre a sort.
-Megyek...máris megyek! - felelem Belphegornak, miközben igyekvően mázolom fel vérző ujjammal hátrahagyott kis meglepetésünket. Az egyik tollas kiszúr minket és felém hajítja pengéjét, de nem talál el, mert bizalmasom résen van. Pont mint találkozásunk napján. Tőrét dobva fékezi meg a felém száguldó fémdarabot, ami végül a földön köt ki. Hálásan pillantok Jobb Kezemre és egy halk köszönömöt rebegek neki, miközben néhány vonalat még felfestek, mielőtt kezét fognám és vele együtt rohannék a többiek után. Úgy néz ki újabb időt tudhatunk magunkénak, a megvadult ketreclakók egy kis időre lefoglalják őket, de a lázadásnak hamar híre megy. Amint a börtönigazgató fülébe jut, hogy balhé tört ki az egyik részlegbe, szökéstől tartva le fogja záratni az egész intézményt. Még azelőtt kell kijutnunk, hogy ez megtörténne. Épp csak túljutunk a veszélyzónán a vasalófiú már pattanna is meg, de néhány lépésnél nem jut tovább, mert Mephisto utána nyúl és grabancánál fogva visszarántja. A lépcsősorhoz érünk tanácsadómmal, majd együtt indulunk tovább.
-Könnyedén kimehetnénk ott, ahol Belphegorral besurrantunk. Egyetlen gond van vele....pont az ellenkező irányban van a járat. - magyarázom a fokokon lefelé. A gülüszemű mosodást követjük, aki eljuttat minket egy csarnokig. Egy rabszállító autó áll az épület bejárat előtt járó motorral. Elítéltek helyett ezúttal ellátmányt hozott. Nyitott rakterén látni a nagy fadobozokat.
-Ott elbújhatnánk. - észrevételezi a gülüszemű, mutat a jármű rakterére. Elismerem ez nem tűnik rossz gondolatnak. Ha Belphegor és Mephisto is egyetért, akkor megkísérlünk feljutni a négykerekű platójára és elrejtőzni a szállítmány között.

zene: nincs || üzenet: nincs ||
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Mephisto


Orenburg, Oroszország Tumblr_phec34KGK81rsgw6y_540
☩ Történetem :
Orenburg, Oroszország ActualCourteousIguana-max-1mb
☩ Keresett személy :
Tartozékom:
Orenburg, Oroszország 9BtQwhA
☩ Reagok :
56
☩ Rang :
IRIGYSÉG
☩ Play by :
Matvey Lykov
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Dec. 29, 2020 2:24 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


Mentőexpedíció
Hamar magunk mögött hagyjuk három évnyi rablakom a csibe hullájával együtt és a kanyargós folyosókon haladunk végig. Belphegor megjegyzésére csak még jobban kiszélesedik a vigyor a pofámon. Rohadtul örülök, hogy végre a saját fajtám vesz körül, igazi felüdülés. Mert a démonok legalább értékelik a jó humort. Próbálunk feltűnésmentesen távozni, több, kevesebb sikerrel. Végre nekem kedveznek a körülmények, mert angyalpenge gyűjtésbe kezdek, Glória tőre után az ajtóval lecsapott tollas kardja is ágyékkötőm éke lesz. És ha úgy adódik, használatba is veszem a pengéket, vígan a tollasokba fogom mártani. Ez jár nekik. Bár Viszály és Belphegor azt akarják, hogy nagy csinnadratta nélkül távozzunk. Elkönyvelem magamban, hogy biztos megvan rá az okuk, talán a szárnyasok túlerőben vannak. Hamarosan csatlakozik hozzánk valami gülü szemű fazon, aki szintén a kijutásra gyúr és mint kiderül, már ismerik egymást valahonnan. De nincs idő kérdezősködésre, mert a gülüszemű szerint az őrök mindjárt megjelennek. Megkérdem tőle hányan vannak. A felelet hallatán azonnal bekapcsolnak elnyomott érzékeim, már azon töröm a fejem, hogyan taktikázzuk majd ki őket. Mindenkire jut 2 vagy 2 és fél angyal, ha úgy adódna. Szívesen félbe vágnám őket, ujjaimmal már rá is simítok a hűvös penge markolatára, de ehelyett megindulunk az ellenkező irányba a gülüszemű iránymutatását követve. Pont akkor ugrunk be egy oszlop mögé, amint az őrség befordul a sarkon.
- Ez meleg helyzet vót. - suttogja a gülüszemű, mire a szájára tapasztom a kezem, a másikkal meg csendre intem, miközben tovább haladunk a sötét folyosón. Amint a cellám üresen találják, a csibét meg cseszettül hullán, leesik nekik a tantusz. Bár nem értem, miért is hívják Aurorának, amikor Glória volt a neve, talán összekeverik a másik szőkével. Ezek se az eszükről lesznek híresek... Igaz, a nevét se tudták rendesen megjegyezni, de mégis úgy hergelik saját magukat és egymást is a halála miatt, mintha ő lett volna a legfontosabb védőszentjük. Hamarosan egy másik rabrészre érünk. Némeléyik cella üres, talán azokban raboskodhattak a megpusztult katonáim. Némelyikükért ugyan kár volt, de ilyen a pokoli lét.
- Ezek errefele tartanak, ti is halljátok? - kérdem megmentőimtől. Sietnünk kellene. Viszálynak támad egy ötlete, hogyan lassíthatnánk le az őröket. Parancsának eleget téve elkezdem berugdosni a fadeszkázott ajtókat, de mélyre nyúló sebem közben jelzi, hogy ezt még nagyon nem kéne.
- A picsába...- mordulok fel összeszorított fogakkal, majd úgy döntök inkább segítségül hívom az angyalpengét. Óvatosan kihúzom a kardot az ágyékkötőm oldalából, majd egy határozott mozdulattal leviszem a lakatot a helyéről. Így teszek a többivel is. Mire az összes rabot kiszabadítjuk, az őrség meg is jelenik a folyosó másik végén. Ideje lesz tovább haladni. Ám mielőtt még magukra hagynánk őket, hogy egymást tűzzék nyársra, Viszály még egy kis előnyt is ad a felpicsázott raboknak. Ördögi vigyor jelenik meg a képemen.
- Azt hiszem, ezt én is megtanulnám. Ideje lenne. - jegyzem meg szövetségesemnek, mikor is érzékelem, hogy egy mennyei fegyver hasít keresztül a folyosón Belial feje felé haladva. Mielőtt még mozdulnék, Belphegor eltéríti a sajátjával és a falnak csapódik. Több se kell nekem, már érte is nyúlok egy másodperc töredéke alatt. Minél több fegyver van nálunk és kevesebb náluk, annál könnyebb lesz keresztülvágni magunkat rajtuk. A tollas idegesen felüvölt, mikor látja, hogy szent égi fegyvere is pokoli ágyékkötőm oldalán végzi lógva. Kellett neki elhajítania. Most már nemhogy esze, még fegyvere sincs. Az egyik rab hamar le is gyűri, ideje sincs tovább bámészkodni. Immárom három angyalpengével felszerelkezve indulok tovább. A gülüszeműt alig lehet beérni, de mégiscsak sikerül időben elkapni a grabancát. A nyakánál fogva rántom vissza, mielőtt még túl messzire szaladna.
- Csak ne olyan sietősen...- jegyzem meg neki, mire azonnal visszavesz a tempóból. Egy hosszú, felfelé vezető kacskaringós lépcsősor következik. Óvatosan, a fal mellett megtapadva nézek fel, de nem látok semmilyen megmozduló fényforrást, nem hallok hangokat, neszeket odafentről.
- Tiszta a terep egyelőre. - fordulok hátra Viszály és Belphegor felé.
- Te mész elsőnek. - veregetem vállba a gülüszeműt, majd kicsit meglököm, hogy meginduljon felfelé a lépcsősoron, ami a földszintre fog bennünket vinni.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Online
Belphegor


Orenburg, Oroszország GadHg7Q
Orenburg, Oroszország Zy5ntJX
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
922
☩ Rang :
Viszály Tanácsadója
☩ Play by :
Jenna Coleman
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Dec. 28, 2020 9:22 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next



Belial, Mephisto & Belphegor


N
em tudom ép ésszel felfogni, hogy miért kell bántani a tollas lányt, mégis... kivételes alkalmak egyike, mikor szavaim csupán fejemben kavarognak tovább. Az eset cseppet felkavar, de mélyen hallgatok és rosszallásom is magamban tartom. Mire Mephisto végez a tollassal, én is megadom a jelet, hogy indulhatunk is, a terep előttünk tiszta! Egymást követve lépünk ki a magáncellák közül, végre van időm köszönteni a Légiókapitányt is miután osztom Kedvesem szavait és mellőzném a mai napra időzített bosszú hadjáratot. Élünk mi még egy ideig, bele fér, hogy a démon akit most ki akarunk innen vinni teljesen újra önmaga legyen!
-Nem probléma, majd nem nézek rád.-somolygok miközben előttünk már nyílik is egy oldalsó ajtó s ezzel egy időben Lordom szava is figyelmeztet. Nem esek kétségbe és a fém útjából sem szándékozom kitérni, de mielőtt kettőt mozdulhatna a tollas, egy határozott láblendítéssel mérek csapást az ajtóra, hogy az vissza lökje a fegyveréért mozdulót, oda ahonnan érkezett. Az angyalpenge kiesik a kezéből, ezt pedig Mephisto pillanatok alatt eltulajdonítja. Nem bírom ki vigyorgás nélkül ahogy ágyékkötőjének oldalában landol a fém, de csak egy fél pillantást vetek rá mozdulata közben. Léptek közelednek, majd egy ismerő figura tűnik fel a színen... A csóka aki a mosodában segített nekünk. Belial is felismeri a tagot kérdésére csak egy biccentés a felelet. A kis pattogós azt óhajtja, hogy segítsünk neki, Viszály természetesen bele megy, nekem sincs különösebb kifogásom ellene, vállat vonok, felőlem aztán velünk tarthat, de ne hátráltasson minket! Immár négyen menekülünk az őrök elől, a kis fazon hamar útba ugrasztja magát amint Belial megsürgeti, így nekünk csak annyi dogunk van, hogy kövessük őt. Egy oszlop mögé lépünk éppen be mikor az őrök a folyosóra fordulnak, hamar hangzavar lesz a hátunk mögött, felfedezik Mephisto szökését és az angyallány halálát is. Mély levegőt veszek és felkészülök a legrosszabbra, lehetne békésebb is a kijutás! Nem vágyom harcra... Míg hátunk mögött az üvöltés már csata kiáltássá szépül, mi egy újabb zárka részre érünk. Hallva Lordom szavaiban a sürgetést, rögtön az első cellaajtóhoz lépek és a lakat onnan is hamar lekerül, a régi fa ajtókat nagyon nem is kell noszogatni, van ami egy erősebb ütésre ketté hasad, büszke vagyok a teljesítményemre. Ahogy a tollas brigád megjelenik a rabok már fogdáikon kívül vannak és gyilkos pillantásokat küldenek a szárnyasok felé. Nyilván velük sem bántak túl jól itt. A két csapat összeugrik, mi pedig tovább indulunk a folyosón és nagyon remélem hogy a kis mitugrász tényleg ki tud vezetni minket innen. Ám megállásra késztet ahogy Kedvesem megtorpan, már épp rá szólnék, hogy ne bámészkodjon menjünk végre tovább, mikor ismerős mozdulatot látok tőle. Ujját ajkához veszi és bele harap, hamarosan a folyosó falán egy angyalcsapda virít.
-Gyere, ne ácsorogj ott!-kérlelem és felé nyújtom a kezem, az egyik szemfülesebb angyalnak mégis van annyi ideje, hogy a folyosó felé fordulva felénk hajítsa éppen elhullott társa égi fémjét. A penge szélsebesen süvít felénk és a veszély észlelése valahol vakmerővé tesz, egy másodperc alatt ujjaim közt saját tőröm és mint azon az első napon... Amikor mi találkoztunk Viszállyal, elhajítom kezemből pengét, hogy megállítsam vele a másikat, mint annak idején a Belial felé száguldó nyilat szögeztem a falba. Komisz mosoly suhan át ajkaimon a közel azonos végkimenetelen, az eltérített égi fém a falnak csapódik, majd a földre hullik. Nem kell sok idő, hogy a csavart penge ismét kezemben legyen, sosem válnék meg tőle, nem fogom itt hagyni.
-Nyomás!-intek fejemmel az előre haladók felé, legalábbis a kis szökevény a mosóból már biztosan méterekkel előttünk jár.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Belial


Orenburg, Oroszország YluN3Za
☩ Történetem :
Viszály, az első lovas
Orenburg, Oroszország SI4ZJcP
„I looked, and behold, a white horse,
and he who sat on it had a bow;
and a crown was given to him,
and he went out conquering and to conquer” ♞
☩ Keresett személy :
Belphegor, Viszály tanácsadója
Orenburg, Oroszország 5ec91b95d86bf218dddb2bfc197ca12f

Jezabel, 13. légió kapitánya
Orenburg, Oroszország XCViQcj

Mephisto, 12. légió kapitánya
Orenburg, Oroszország Tumblr_ngj63veHSb1r0r72oo1_500
☩ Reagok :
1108
☩ Rang :
Lord/Lovas
☩ Play by :
Justin Theroux
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Dec. 22, 2020 11:04 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


Mentőexpedíció
Mephisto, Belphegor & Belial
zSNV8NX.gif
Szabaddá válik az út kapitányom előtt, ám mielőtt maga mögött hagyná dohos, sötét lakhelyét, ahol valamivel több, mint három évet senyvedett, még elvarr egy kényelmetlennek látszó szálat. Az angyalkát, akinek lényegében szabadságát köszönheti - egy pillanat alatt a falnak préseli, a nő torkát erősen marokra fogja, majd a szárnyas saját pengéjével oltja ki életét. A meglepettség jól láthatóan kiül a fiatal lány arcára. Ölelés és csókok helyett penge jut neki. Láthatóan nem egészen erre a bánásmódra számított. Szemem sarkából látom, hogy Belphegornak nem tetszik a dolog, mégis ezúttal visszafogja magát és nem hagyja, hogy kéretlen véleménye kiszaladjon a száján. Ha nem is hiszi, a tollaslánynak jobb így, mintha társai szednék darabokra árulása miatt. Kegyes halál, valahogy így nevezik ezt a halandók. Mert hogy közreműködése a fogolyszabadításban nem marad titokban, arra akár mérget is vehetünk. Nyitva az ajtó, Mephisto mégis maradna még, hogy megleckéztesse a börtönfőnököt, ám bármennyire is megértem a kölyök bosszúszomját, jobban tesszük, ha a mókát más napra halasztjuk. Amúgy sem mondanám, hogy démonom a legjobb formájában lenne egy esetleges összecsapáshoz. Előjön még a revans ideje. Megindulunk kifelé, amint bizalmasom jelzi, tiszta a terep. Nem mondhatnám, hogy sikerül tisztes távolságba kerülnünk Mephisto zárkájától, mert még az első folyosószakaszon egy tollasba ütközünk. Az oldalsó ajtók egyike nyílik, hangom egyidejűleg hívja fel Belphegor figyelmét a veszélyre, aki ösztönből cselekszik. A tollashátú keze épp csak oldalán lógó fegyvere felé indul, mikor kedvesem egy határozott rúgással szereli le a nyomorultat. A penge hangosan csörren, amint a padlón földet ér, de nem marad sokáig parlagon, mert parancsnokom már kobozza is el. Míg a kapitányomban feléled a harci szellem, egy újabb alak tűnik fel a fordulónál. A tag megáll, elkerekedett szemekkel felénk int. "Segítsetek kijutni, én is segítettem nektek!" motyogja, fejét ide-oda kapkodva. Láthatóan menekülésben van és öltözéke alapján ő is egy börtönlakó lehet.
-Belphegor, ez nem a patyolatos gyerek? - hunyorgok rá, olyan ismerősnek tűnik és majdnem biztos is vagyok benne, hogy azt a mosodai sittest látom, aki képes volt a saját kezét is lesütni, csak hogy az őrök figyelmét elvonja rólunk.
-Rendben, miért is ne. - bólintva jelzek a férfinak. Mielőtt félreértés esne, nem a hála és a nagy segítőszándék vezérel, mikor beleegyezek, hogy velünk jöjjön. Arra gondolok, hogy ha eldurvul a helyzet, tökéletesen megfelel golyófogónak, amolyan járulékos veszteségnek. Nincs sok időnk az ácsorgásra, mert léptek közeledtét hallani. Érkezik az őrségváltás.
-Basszus. - morranok fel. Persze nem számítottam könnyű kilépőre innét, de 8-10 tollas azért már figyelemre méltó társaság. Belphegor és én jó formában vagyunk, Mephisto bár rutinos harcos, de róla már aligha mondható el, hogy jelen állapotában a topon lenne. Nézek közben végig ágyékkötős elgyötört, ámbár valahol lelkes parancsnokomon. És itt van ez a vasalózsonglőr is, aki ha másra nem, halni jó lesz. Elkapom Mephisto aggodalmas tekintetét, és osztozom benne valahol, de ő is tudja, nem nagyon van más választásunk, mint hogy a patyolatosra hagyatkozzunk. Sem Belphegor, sem én nem ismerjük a börtön útvesztőit, ahogy démonkapitányom is csak azzal a résszel lehet tisztában, amit már a hátunk mögött hagytunk.
-Akkor ne bámészkodj, mutasd az utat. - sürgetem a férfit, aki azon nyomban megbokrosodik és futni kezd.
-Erre kell gyünni, erre! - mutogat maga elé, mire követni kezdjük őt. Másodperceken múlik, hogy nem vesznek minket észre és az egyik oszlop takarásában sikerül menedéket lelünk.
-Megszökött, megszökött! - angyalüvöltés tör fel mögöttünk, amint eléri őket a felismerés, a pokolfajzat kiszabadul a cellájából. Ám elhangzik egy újabb tény, ami szabályosan felkorbácsolja a tollcsomók közt a kedélyeket, mégpedig Auróra halála.
-Megölték őt. A nyomorult ördög fattyai. Megölték Aurórát. - hőbörög egy másik égi.
-Kapjuk el őket! - buzdul fel az egyik, mire a többiek is lelkesen támogatják a bosszú hadjáratot. Mi eközben egyre távolabbról hangjuk a düh hangjait és néhány méter múlva a rabintézet egy újabb szakaszára érünk. Újabb rácsok, újabb mögéjük zárt foglyok. Megtorpanok egy pillanatra.
-Időt kell nyernünk. - jelentem ki, majd az egyik rácsos ajtó elé lépek, és egy határozott mozdulattal verem le róla a lakatot. A fadeszka lassan, nyikorogva nyílik ki utat engedve mögé zárt őrületnek.
-Nyissátok ki a többit is. Belphegor, az oldalsókat is. - mutatok kedvesem mellett lévőkre. Mire az összes cellát kitárjuk, az őrség is a teremhez ér és nem kis meglepetés fogadja őket. Veszélyes bűnözők a zárkájukon kívül, akiknek nem kell sok, amint észlelik a tollas jelenlétet, azonnal támadásba lendülnek. Mi pedig sietve, de tovább indulhatunk. Egy percig még a folyó végén állok, ujjamba harapok, kiserkenő fekete véremmel pedig egy rúnát mázolok a nyirkos falra. Egy angyalcsapdát. Csak hogy nehezebbé tegyem nekik, hogy a nyomunkba eredjenek.

zene: nincs || üzenet: nincs ||
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Mephisto


Orenburg, Oroszország Tumblr_phec34KGK81rsgw6y_540
☩ Történetem :
Orenburg, Oroszország ActualCourteousIguana-max-1mb
☩ Keresett személy :
Tartozékom:
Orenburg, Oroszország 9BtQwhA
☩ Reagok :
56
☩ Rang :
IRIGYSÉG
☩ Play by :
Matvey Lykov
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Dec. 21, 2020 7:02 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


Mentőexpedíció
Nem szarakodom sokat, miután Viszály megszabadít béklyómból. Első dolgom, hogy végezzek a csibével, ne tudjon csicseregni arról, ami történt. Szokásaimmal ellentétben még egészen kegyes megoldást választok, nem szenved sokat, gyors halált hal. Miután végeztem vele, elveszem az angyalpengéjét, neki már úgy sincs rá szüksége, amúgy se tudta rendesen használni. Belial is egyetértését fejezi ki, hogy jobban járt a csibe velem, mint a tollas kis barátaival.
- Ennyi járt neki is. Segített, én is segítettem rajta a magam módján. - jegyzem meg lordomnak, majd megválaszolja a kérdésem. A bukás szó hallatán felszisszenek. Rühellem ezt a szót hallani, de sajnos igaz. A túlerőben lévő szárnyas sereg jól kiporolta a pokoli picsánkat. Fájó pont ez egy démon számára. Belial megemlíti, hogy szerinte a bosszú megvár. Nem neki vájták ki mind a két szemét, de ha ő azt mondja, hogy jobb ötlet csak elhúzni a csíkot, akkor hallgatok rá. Elvégre nem véletlenül mondja azt, nem igaz? Az eddig őrködő Belphegor is csatlakozik hozzánk helyeselve lordja szavaira és reflektál hiányos ruházatomra is. Biccentek egyetértően. Ha majd erősebb leszek, akkor megtalálom a módját, hogy revansot vegyek a tollas górén is. Azt is meg fogja bánni, hogy istipapa megteremtette. A gondolataim annyira nem itt voltak az elmúlt percekben, hogy egyrészt el is felejtettem köszönteni Belphegort, másrészt a ruházatom, avagy annak hiánya se igazán tűnt fel. Már megszoktam, hogy nem egy ötcsillagos szálló rabja voltam és kutyaként bántak velem.
- Belphegor. Én úgyszint örvendek, hogy látlak. Szó szerint is. És bocs a szerelésért, sajna nem tudtalak alkalomhoz illően fogadni. - vigyorom fájóan kiszélesedik, majd sóhajtva a hasfalamon éktelenkedő vágásra siklik a tekintetem.
- Ebcsont beffor, jobb ezzel szenvedni még pár napig, mint vaksi démonként bolyongani a világban. Na gyerünk! - nyugtatom meg őket, nem olyan szar a helyzet, mint mondjuk egy órával ezelőtt volt. Közben követem őket, mert ők is sürgetik a kijutást. Eléggé fos lehet a helyzet tollasügyileg, ha ennyire feltűnésmentesek akarnak maradni. Még Belial is, kinek lételeme a káosz. Talán lemaradtam valamiről ezalatt a 3 év alatt. Vagy túl sokat unatkoztam és már várok egy kis kalandot, izgalmat. Mindent, ami nem a sötétségből és a semmitevésből, várakozásból áll. Alig lépünk ki a folyosóra, az egyik ajtó már ki is nyílik és egy mennyei faszfej bukkan elő mögüle, aki amint realizálja a csirke méretű agyában, mi a helyzet, azonnal harciasan kardot ránt és neki megy...a nőnek. Hát persze...De a pokoli asszonyokat nem kell ám félteni, Viszály bizalmasa olyan hévvel rúgja vissza az ajtót a tagra, hogy az kiejti a kezéből a pengéjét, miközben a túloldalon puffan egyet.
- Hogy én mennyire hiányoltam már ezt! - szemeim felcsillanak, majd begyűjtöm a tag elszórt fegyverét és azt is beakasztom az ágyékkötőm oldalába. Ha így haladunk, egy pajzsnyira való összegyűlik. Alig érünk fel a következő emeltere, nem telik el két perc se, már valaki be is fordul a szűk folyosó egyik sarkán, úgy sprintel, hogy szinte porzik utána a talaj. Megtorpan, amint meglát bennünket. Az egyik keze be van kötve, látszólag valami baleset érhette.
- Ti ott! - mutogat nagy gülü szemeket meresztve Viszályra és bizalmasára.
- Segítsetek kijutni, én is segítettem nektek! - mutogat a bekötözött kezeire. Már megérdeklődném Belialtól, honnan szalasztották ezt a félnótást, amikor az oldalra pillantva felszisszen, majd hozzánk sprintel és eszeveszett rángatózásba kezd a feje, keresve a kiutat.
- Gyünnek! Az őrség tagjai! A-a-a-a-a-a-arra! Menjünk arra! - mutogat az egyik irányba, ami tökéletes ellentéte annak, amerről az őrséget látta érkezni. Baszki, ideért a váltás...Ennek ellenére nem tudom, jó ötlet lenne e a gülü szeművel tartani, kérdőn nézek Belialra.
- Hányan vannak? - érdeklődöm meg az említettől.
- Nyócan! De talán tízen is! Mingyá ideérnek és akkor kámpec nekünk! - alighogy ezt kimondja fura akcentusával, az első pár tollas be is fordul a sarkon...
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Online
Belphegor


Orenburg, Oroszország GadHg7Q
Orenburg, Oroszország Zy5ntJX
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
922
☩ Rang :
Viszály Tanácsadója
☩ Play by :
Jenna Coleman
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Dec. 20, 2020 2:50 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next



Belial, Mephisto & Belphegor


M
ephistot megtalálva ajtó őrséget vagyok hivatott képviselni, míg Viszály megszabadítja béklyójától a kapitányt. A démon szerencsére, a helyzethez képest jól van, lábra áll és "viccelődik" is. Egy kissé magam is megkönnyebbülök, ennyivel kevesebb teher marad vállamon, ha már ide jutásában különös részt teszek ki, amiről ugyebár Ő nem, csak Belial és én tudunk. Mikor Démonom rám pillant szinte rögtön megérzem, csak egy futó pillantást váltunk, egyenlőre tiszta a terep, ám ekkor érdekes dolog történik. Az angyalnő búcsúzna Mephistotól, de a férfi nemes egyszerűséggel ragadja torkon, hogy a falhoz préselve végezzen vele. Amint a fém megcsillan a homályban, nem sokon múlik, hogy fel ne kiáltsak. Mit vétett a nő, hogy ezt érdemli? Hiszen eljött Észak Lordjához is, csak hogy a kapitány menekülhessen. El is fordítom a fejemet, inkább a folyosót fixírozom, mielőtt a két férfi csatlakozna hozzám.
-Örülök, hogy egyben vagy Mephisto.-szólok végre én is hozzá, s bár szívesen illetném kéretlen szavakkal az előbbi jelenetet, magamban tartom kitörni készülő mondatomat.
-Menjünk innen. Belial jól mondja! Ráérsz a bosszúval. És nem ártana valami ruhát is kerítenünk neked.-vetek rá egy fél pillantást fedetlen testére, kint cudar egy idő van. Megindulunk a folyosón, reménykedek benne, hogy zavartalanul fogunk kijutni, de a jobb oldalon lévő ajtók egyike ahogy nyílik, úgy vetem el a gondolatot is. Belial szavai csengenek a fülemben és amint az angyal pengéjéért nyúl egy laza mozdulattal rúgom rá vissza az ajtót. A fém keményen csapódik neki a tagnak, nagyot kondul a feje és a hangokból ítélve talán hanyatt is esett a túl oldalon a drága.
-Tünés innen!-sziszegem miközben mély lélegzetet veszek, a következő támadást már illendően fogom várni, kész vagyok használni a nem rég üzembe helyezett démoni energiáimat is.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Belial


Orenburg, Oroszország YluN3Za
☩ Történetem :
Viszály, az első lovas
Orenburg, Oroszország SI4ZJcP
„I looked, and behold, a white horse,
and he who sat on it had a bow;
and a crown was given to him,
and he went out conquering and to conquer” ♞
☩ Keresett személy :
Belphegor, Viszály tanácsadója
Orenburg, Oroszország 5ec91b95d86bf218dddb2bfc197ca12f

Jezabel, 13. légió kapitánya
Orenburg, Oroszország XCViQcj

Mephisto, 12. légió kapitánya
Orenburg, Oroszország Tumblr_ngj63veHSb1r0r72oo1_500
☩ Reagok :
1108
☩ Rang :
Lord/Lovas
☩ Play by :
Justin Theroux
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Dec. 13, 2020 5:58 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


Mentőexpedíció
Mephisto, Belphegor & Belial
zSNV8NX.gif
Szinte gyerekjáték az egész. Bevallom sokkal nagyobb kihívásnak gondoltam a bejutást, elvégre mégis csak egy angyalok felügyelte ruszki rablakról beszélünk. Bár az is tény, hogy a titkos alagúttal tekintélyes előnyre tettünk szert. Valószínűleg ennek létéről még a tollpajtások sem tudnak. Impjeim segítségével gyorsan átfésülésre kerül az a részleg, ahol Mephistot is fogva tartják. Az egyik pokoli kis nyavalyás meg is találja celláját, így nem pazaroljuk az időt, azonnal zárkája felé igyekszünk. Viszont várni kényszerülünk, ugyanis a férfinak "látogatói" vannak, de amint tiszta lesz a terep, bemegyünk. Nem bízva semmit a véletlenre bizalmasomat őrszemként állítom a bejárathoz, míg én a leroggyant démonomhoz lépek. Rémesek ezek az angyalok. Ingatom meg a fejem, miután közelebbről is szemrevételezem, mit tettek vele. Mephisto tollas barátnője is megkönnyebbültnek tűnik jelenlétünket látva. Megkönnyebbülten felsóhajt. Míg bezárkázott kapitányom hogyléte felől érdeklődöm, nem tétlenkedem. Első dolgom, hogy megtörjem a köré rajzolt ördögcsapdát. "Rossz pénz nem vész el" válaszolja démoni vigyorral és jó jelnek veszem, hogy lábaira áll. Mephisto indulásra sürget minket, mire egyetértően bólintok.
-Induljunk hát! - nézek hátra a vállam felett, kedvesemre kérdőn pillantva, tiszta-e a terep? Én sem töltenék el egy perccel sem több időt ezen a helyen, mint amennyit feltétlenül szükséges. Mielőtt választ kaphatnék egy elég bizarr jelenetnek lehetünk szemtanúi. Mi a sz*r? emelkedik szemöldököm. Az angyalnő boldogságtól csillogó szemekkel, karjait ölelésre tárva, csilingelő vékony hanggal ejti ki a cellájából kilépő alvilági nevét. Mephisto viszont egészen máshogy reagálja le a helyzetet, mint amire a tollashátú nőszemély számít. Ölelés és csókok helyett a férfi torkon ragadja és minden gyengédséget mellőzve keni fel a falra, majd egy pillanattal később saját égi pengéjével döfi át a mellkasát. A kicsike arcára kiülő mély döbbenet még a küszöbről is látszik. A szája megremeg, mintha mondani akarna valamit, de egy fél, nyöszörgésszerű hang, ha kiszökik ajkai közül. Ehelyett angyali vére buggyan ki és csurog le szája szélén két oldalt.
-Hát szerintem még jobban járt, mintha a társai kapták volna el. - jegyzem meg, miközben kapitányom elmetszi a nő nyakát megadva neki a kegyelemdöfést. Ha életben marad, nem telt volna bele sok idő, hogy összeálljon a kép, Gloria idehívta Viszályt és segédkezett egy alávaló pokolfajzat szökésében. Úgy se élte volna túl. A démon végzett a nővel, de mielőtt elhagyná az orosz börtön falait még a górétól is elbúcsúzna.
-Három év, négy hónap és tizenkilenc nap...a nahanti bukásunk óta. - válaszolom és ha Belphegorom nem lát senkit a folyosókon, akkor megindulunk.
-Nem tudom jó ötlet-e hajkurásznod őt... - pillantok a démon felé, miközben kedvesem mellett haladok.
-...én inkább a kijutásra koncentrálnék. A bosszú megvár. - teszem hozzá, hiszen szinte biztos vagyok benne, távozásunk nehezebb lett, mint a bejutás. Épp csak megfogalmazódik bennem ez a ki nem mondott gondolat az egyik ajtó jobbunkon váratlanul kinyílik és egy tollcsomó bukkan ki mögüle.
-Belphegor, vigyázz! - figyelmeztetem kedvesemet, miközben érzékelve a veszélyt az angyal oldalán lógó pengéje felé nyúl, hogy előrántva azt a démonnőbe szúrhassa.

zene: nincs || üzenet: nincs ||
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Mephisto


Orenburg, Oroszország Tumblr_phec34KGK81rsgw6y_540
☩ Történetem :
Orenburg, Oroszország ActualCourteousIguana-max-1mb
☩ Keresett személy :
Tartozékom:
Orenburg, Oroszország 9BtQwhA
☩ Reagok :
56
☩ Rang :
IRIGYSÉG
☩ Play by :
Matvey Lykov
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Dec. 11, 2020 8:45 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


Mentőexpedíció
A szárnyas főgóré szerencsére a mai napra megunta a pátyolgatásom. Már-már azt hiszem, végre egyedül maradok, ám a csibe úgy dönt, hogy nem tágít mellőlem.
- Én itt maradok, hogy szemmel tartsam, biztos, ami biztos alapon, elvégre te mondtad, hogy inncs jó előérzeted. - szólal meg a szentéletű mennyei nőszemély, miközben ismét gyertyát gyújt a helyiségben, hogy ne a sötétséghez vakeráljon.
- Ahogy akarod. Nemsokára úgy is jön a váltás, amint az őrök visszatértek. Aludj jól! - megereszt még egy vigyort, majd amilyen svunggal jött, úgy távozik is. Mélyet sóhajtok, miközben vízszintesből felülök. Ez se nagyon akar leszállni rólam. Már a nyelvemen van a mondat, hogy hagyjon lógva, egyedül akarok maradni, mikor meghallom Belial hangját. Felkapom a fejem, majd a cellaajtó felé fordulok. Baszki, tényleg ő az, bár alakja még kicsit homályosnak tűnik a gyér fényviszonyok miatt. Csak nem fogok ide pusztulni! Ez a ténymegállapítás felfelé görbíti a szám sarkát. A csibe kifújja magát a megkönnyebbüléstől. Ő is erre a pillanatra várt már, nehéz volt neki feltartani az exkakasát. Ahogy egyre közelebb jön, úgy válik ki alakja láthatóvá a félhomályból.
- Rég láttalak Viszály. - köszöntöm őt fáradt mosollyal. Első dolga az, hogy megtörje béklyóimat. A csapda először fehéren izzik fel, majd elhalványul. Véglegesen. Na végre! Szarabbul festhetek, mint gondoltam, mert első kérdése az, tudok-e járni. Én ne tudnék! Felvakarom magamat a földről, bár a hasamon lévő szúrt seb még húz, nem gyógyult be teljesen.
- Rossz pénz nem vész el. - válaszolom kicsit nyögve-nyelősen, de immáron ördögi vigyorral a képemen, miközben elkezdem kiropogtatni öreg csontjaim. A szájába harapó csibének hála nem vagyok olyan szarul, mint lennem kellene. Kilépek a cellám ajtaján, úgy érzem, mintha újjá születtem volna.
- Csak tűnjünk el innen végre. Hamarosan visszatér az őrség. - sürgetem meg egy kicsit magunkat. A csibe abban a pillanatban sugárzó mosollyal szalad oda hozzám és már ölelésre nyitná a két karját a nevemet szólítva, de a meglepetés erejével bennakasztom a szót, mikor a nyakán ragadom és a falhoz szorítom. Kihasználva a meglepettségét kihúzom az oldalán csüngő angyalpengét hüvelyéből, és mielőtt még észbe kaphatna, átdöföm vele a mellkasát. Csak pillanatok töredéke az egész. Egy könnycsepp gördül le az arcán.
- Soha ne bízz meg egy démonban! - nézek a szemébe érzelemmentes arckifejezéssel, majd kihúzom a pengét és elengedem a nyakát. A könnyeivel küszködve hanyatlik le a földre, miközben a mellkasához kap.
- De amiért segítettél nekem, nem hagylak szenvedni. - a hajánál fogva emelem fel a fejét, hogy ismét könnytől maszatos szemébe nézhessek.
- Ennyi jár neked is. Szép álmokat Gloria! - köszönök el tőle, majd a mágikus pengével áthúzom a nyakát. Nem szenved sokat, hamar kihúny a fény a szemeiből és megszűnik létezni. Eleresztem és a pengét megtörlöm hófehér ruhájában. Bár nélküle már nem itt lennék, de nem hagyhattam életben, máskülönben a fejemre nőtt volna. Pedig kár érte, rabszolgának jó lett volna, ellátott volna bennünket értékes gyógykenőcsökkel. De túlságosan is ragaszkodóvá vált, ami rohadtul irritált benne. Ráadásképp senki sem tudhat arról, mit tettem a szabadulásom érdekében. Ez a titok soha nem fog kiderülni, vele együtt a sírba száll. Leeszkábálom róla a pengét tartó övet, majd felcsatolom a derekamra az ágyékkötőm fölé és fáradtan sóhajtok fel.
- Itt már nincs dolgunk. - jegyzem meg Viszálynak mindennemű magyarázat nélkül. Aztán eszembe jut valami.
- A főtollast azért szívesen meglátogatnám még utoljára, hogy viszonozzam a kedvességét, amivel elhalmozott azóta, hogy ide kerültem. Tényleg, mennyi idő is volt ez? Három év? - érdeklődöm meg pontosan, mert a csibe mintha ennyit említett volna.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Online
Belphegor


Orenburg, Oroszország GadHg7Q
Orenburg, Oroszország Zy5ntJX
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
922
☩ Rang :
Viszály Tanácsadója
☩ Play by :
Jenna Coleman
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Dec. 08, 2020 8:29 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next



Belial, Mephisto & Belphegor


A
börtönbe való bejutás könnyebb volt szerintem, mint valaha gondoltuk volna. Talán az angyalok nem olyan ügyesek, hogy mindenre el tudjanak készülni. A titkos járat nem rejt csapdát, a mosodában is segítségünkre akad valaki, így simán el tudunk indulni a cellák felé. Hamarosan impeket sorakoztat fel kedvesem, hogy keressék meg a kapitányt, nem válunk külön, aminek határozottan örülök. Egy fém szekrény mögött várjuk, hogy milyen hírekkel térnek vissza az alvilág kis lényei, az ötből viszont csupán egy jár sikerrel, így hamarosan követni kezdjük, hogy hamarosan elérjünk egy olyan ajtót ami további cellákat takar maga mögött. Hangok szűrődnek ki hozzánk, jelét adva, hogy a légió kapitány nem egyedül van ott bent. Mivel félig takarásba húzódunk, kissé furcsán pislogok Belialra, nem igazán értem ezt a megtorpanását, máskor menne tovább, nem érdekelné semmi. Egy apró kérdést teszek fel neki várakozásunk közepette, de szóbeli válasz nem érkezik rá, kezemet fogva húz be magával egy újabb szekrény mögé, míg egy angyal robog el mellettünk nagy léptekkel, miután kellő távolságba ért Belial megadja a jelet, mehetünk! Így az ajtón át a magáncellákhoz jutunk, ahol Kedvesem szinte azonnal felfedezi kapitányát.
-Rendben, figyelek.-bólintok az utasításra, majd visszalépek az ajtóhoz, hogy mindent tisztán lássak. Fél füllel hallom csak az eseményeket amik így hátam mögött zajlanak, valójában nincs is nagy kedvem odafordulni, nem biztos, hogy kibírnám a megkínzott Mephisto látványát, főleg, hogy tudom, az én hibámból került ide. Tudsz járni? Kérdezi Belial és összeszorítom a fogam nehogy felszisszenjek. Ennyire durva lehet a helyzet? A hideg futkos a karomon és az apró pihék mind felfelé meredeznek, míg meg nem hallom a kapitány válaszát.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Belial


Orenburg, Oroszország YluN3Za
☩ Történetem :
Viszály, az első lovas
Orenburg, Oroszország SI4ZJcP
„I looked, and behold, a white horse,
and he who sat on it had a bow;
and a crown was given to him,
and he went out conquering and to conquer” ♞
☩ Keresett személy :
Belphegor, Viszály tanácsadója
Orenburg, Oroszország 5ec91b95d86bf218dddb2bfc197ca12f

Jezabel, 13. légió kapitánya
Orenburg, Oroszország XCViQcj

Mephisto, 12. légió kapitánya
Orenburg, Oroszország Tumblr_ngj63veHSb1r0r72oo1_500
☩ Reagok :
1108
☩ Rang :
Lord/Lovas
☩ Play by :
Justin Theroux
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Dec. 07, 2020 6:45 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


Mentőexpedíció
Mephisto, Belphegor & Belial
zSNV8NX.gif
Az idő nem nekünk dolgozik. Minden itt töltött perccel kockáztatjuk a lebukást. Bármilyen észrevétlenül is sikerült eljutnunk idáig, az angyaloknak előbb utóbb feltűnik majd itt létünk. Ha máskor nem, hát akkor, mikor Mephisto zárkáját üresen találják. Impeket idézek annak a részlegnek a felderítésére, ahol vélhetően kapitányomat is fogva tartják. Időközben egy nő rohan el mellettünk sietősen, de még csak észre sem vesszük, ahogy ő sem figyel fel ránk a bútor takarásától. Kissé csalódottan veszem, hogy az impek jó hír nélkül térnek vissza. Hangot is adok nemtetszésemnek és megjegyzem, talán rossz infókat kaptam.
-Akarom mondani hiányosakat. - pontosítom magam reagálva bizalmasom gondolatára. Az utolsó démoni lény viszont biztató hírekkel szolgál. Látta Mephistot a magán rácsok környékén. Nem gondolkodunk sokat neki, azonnal a magánzárkák felé igyekszünk. Rá is akadunk, méghozzá elég hamar, mégsem rontunk be azonnal, mert az ajtó mögül beszélgetés hangjai szűrődnek ki, ami egyértelmű jel: Mephisto odabent nincs egyedül. A bejárathoz közel merészkedek, hogy még tisztábban hallhassam a bent folyó csevejt. "...olyan szépen beájultál, mikor a késem átszúrta a második szemgolyódat" gúnyolódik a férfi. Ez a fél mondat is jól előre jelzi, milyen látvány várna ránk odabent. Mephistot épp kínozzák, aki szitkozódva ordít fel, miközben kínzója további gúnyos megjegyzéseket tesz, aztán lépteit az ajtó felé veszi. Belphegor ebben a pillanatban teszi fel nekem a kérdést: "csak a megfelelő pillanatra várunk, vagy ugrasszuk ki a nyulat a bokorból?" Válaszra már nincs idő. Megfogom tanácsadóm kezét és pár lépést téve egy szekrény mögött rejtőzünk el. Egy angyal rohan ki a helyiségből és nagy sietősen a mosoda felé veszi az irányt.
-Menjünk...itt az idő... - intek bizalmasom felé, majd egy pillanat múlva betoppanunk.
-Mephisto... - szólítom nevén démonomat, amint meglátom az egyik cellában egy csapda közepén üldögélni. Rémesen fest. Hangomat hallva egy kisebb szikla gördülhet le vállairól megkönnyebbültségében. Végre eljöttem hozzá, hogy kivigyem. De nincs egyedül, az a tollas nőszemély is a fogdában tartózkodik, aki néhány nappal ezelőtt beszállt new orleansi otthonunk kertjébe, hogy a fürdő ablakra tapadva kérjen Mephisto számára segítséget.
-Belphegor, figyeld az ajtót és szólj, ha valakit közeledni látsz. - pillantok a démonnő felé, majd beljebb merészkedek. Az első dolog amit teszek, hogy megszabadítom béklyóitól. Ujjaimat a padlónak érintem, energiáimmal mozgásra bírom a földet. Éppen csak érzékelhető rengésekkel kelesztek hosszanti repedéseket a talajon, ami azonnal megtöri a csapda köreit és az ívei mentére rajzolt rúnákat. Ezzel meg is volnánk. Immáron testközelből, végig pillantva rajta még nyomorultabban néz ki a légióvezér. Mintha, most húzták volna elő egy csatornából.
-Tudsz járni? - kérdezem a démontól, mert csapzottságát látva, nehéz megítélni.

zene: nincs || üzenet: nincs ||
Ajánlott tartalom
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 3 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett TagjainkFajaink létszáma



●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 41 felhasználó van itt :: 7 regisztrált, 0 rejtett és 34 vendég :: 1 Bot

• Fajaink száma •
Arkangyal
2/2
Leviatán
7/6
Angyal
1
Démon
14
Bukott Angyal
4
Ember
4
Félvér
4
Harcos Angyal
4
Vadász
5
Nephilim
7