Omnen dimittite
spem, o vos intrantes!
Staff, és tagok által keresett karakterek

 
• Carleigh Bay •
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Hell or Heaven


Carleigh Bay VQSi8OZ
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
1058
☩ Rang :
Staff
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Aug. 14, 2020 10:22 pm
Következő oldal


Gratulálunk, elfogadva!
Üdvözlünk @Carleigh Bay a Hell Or Heaven FRPG oldalán!



reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Carleigh Bay


Carleigh Bay Original
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
10
☩ Rang :
-
☩ Play by :
Rose Leslie ~
☩ Korom :
27
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Aug. 10, 2020 7:08 pm
Következő oldal


Carleigh Bay

-
No matter how weak they may seem, the innocent have the power to defeat even the most cruel hearts
Keresett /és kicsit Saját
25


Karakter információ
Család - Nem akarták őt (csecsemőkorában lemondtak róla), ezáltal minden lehetséges vér szerinti rokona ismeretlen előtte.

Mi a beosztásod - csak egy pultos...

Melyik oldalon állsz? - ember vagyok, kösz, de kimaradok a "nagyok" játékából // de azt azért szögezzük le, hogy nem szeretnék a Pokolra kerülni...//

Városod -  New York
Rose Leslie
Anael
Ember
-

Karakter képességeinek leírása

Mintha meghasadt volna... Mintha nem is önmaga lenne.
Hogy milyen is volt ő?
/ k é t -  h é t t e l -  e z e l ő t t i g /
Soha nem volt igazi támasza, ezáltal megtanult egyedül boldogulni. Nagy túlélő, tudja, hülyén hangzik, ezért nem dicsekszik vele, sőt, kimondottan utál beszélni róla, pedig a maga csekély halandói 26 évével olyan dolgokat tudhat a háta mögött, mint a sosem volt családja utáni rettentő sóvárgás, a szörnyű árvaházi élmények, vagy a csúf valóság; a nincstelenség. Az ő legnagyobb képessége tehát saját maga összekaparása... A mélyből feltápászkodás, ami néha lassan megy, mert időközben próbára teszi a sors, ő pedig ezerszer elveszti a hitét. Az utóbbi időben viszont egy olyan angyal kíséri útján, akihez különös kapocs húzza.

Egyszer megleste... Mégsem árulta el.
Sosem említette a gyönyörű Margaretnek, hogy így látta őt.
Sosem kérdezte. Nem faggatta.  
Inkább csodálta és csodálja máig, hiszen ebben a nyomorúsággal teli világban szükség van a jóra.


Mintha a nő a lelki társa lenne, pedig úgy tudja, az angyaloknak nincs lelke... Furcsa. Carleigh nem így gondolja. De Carleigh különös egy nő. Vörös hajával, filigrán könnyedségével egy a sok közül, mégis különböző: a számtalan gyűrűjével, a sokszor (túl sokszor) fülig érő mosolyával, a maga bogaras jellemével, lelkének nyitottságával, és azzal az idegesítő vonással, mintha mindig érezné, mit kell mondania...
Nem szégyelli, hogy nem vitte sokra, ő boldog így, ott, a kocsmában, a 9. szektor szívében, ahol néha táncra pördül a pult mögött, máskor meg csak hallgat; szánja az alkohol mögül kiömlő nyomort és bánatot. Szánja a világot is; azt, amivé lett, pedig ő már csak leírások, mendemondák alapján sejtheti, milyen volt a létezés az apokalipszis előtt.  Nem képesség, még csak nem is egyedi, milyen törékenynek tűnik, de ez néha megtévesztő: olykor-olykor megemeli a hangját és modora sem egy hercegnőre hajaz... Akik ismerik, nem véletlenül becézik Carle-nak...   





Minden történet rejthet titkokat
Valahol a Sakál peremén tántorog, résnyire préselt száját fájdalom rángatja, de nem a test az, ami fáj. Annál mélyebben, a hús alatt, de nem a csontban, hanem talán lelkének szövetei között kínozza...  Őrjítő ez az érzés. Mintha elveszett volna az időben. Megállt számára, s hosszúra nyúlt, olyan hosszúra, mintha egyetlen végtelenített nappalban kellene léteznie. Minthogyha... nem volna a maga ura... Meglehet ezért menekül egyre távolabb mindentől, amit e nyomorúságos fertőben magának tudhatott. Pedig alig van valamije... Még kevesebb valakije.  Az az egyre nyomasztóbb, átkozott zúgás a fejében olyannyira megrémítette, hogy minden biztonságérzete semmivé lett.  Két évvel ezelőtt persze ennyije se volt, hasít belé egy gondolat, majd feltör egy újabb érzés. Milyen sok éve is történt meg utoljára, hogy ekkora sajgás borítsa el... 

Addig vonszolja magát, amíg már csak a pusztulás romjai veszik körül, ahol ha az árnyak megmozdulnak a kietlenben, ő halálfélelemmel a torkában sikít fel némán... Pedig azt sem tudja, igaziak e.   Aztán jön egy újabb hullám, ahol tekintet fátyolossá válik.  Olyan erősen tör rá, hogy beleszédül: összekuporodva várja, hogy véget érjen, bármi is ez... Mi történik vele? Nem érti, nem tudja, arra gondol - mint olyan sokszor mostanában -, hogy genetikája a vétkes, hiszen anyját és apját sosem ismerte. Talán az emberiség betegségekkel lesújtott halmazába tartozik, abba, amely a mentális józanságot roncsolja?
Csakhogy eddig, úgy tizenhat nappal ezelőttig nem mutatkozott egyetlen tünet sem. Világosan emlékszik, milyen aljas sündörgéssel kúszott elméjébe az őrület: azt hitte nem több egyszerű rémálomnál. Pont olyan reszketegen ébredt belőle, mint most, ébren kínlódik a teste...  Akkor is egészen körbefonta, hogy kedvére hasítson belé, s először addig kínozta, míg Carleigh rettegett az éjjel közeledtétől.
De már nem csupán az álmaiban lát rémképeket.
Már nem tudja, hol kezdődik a valóság, s hol az elméje szőtte álság.
Hirtelen kacajt hall, , de hiába tapasztja be füleit, a hang nem szűnik meg, mintha... mintha egészen szorosan mellőle, vagy talán belőle törne fel...

Elég... Nyüszögi, s elhadarja százszor. Imádkozik, könyörög,  ordít, amíg... hirtelen vége nem lesz.

Szemei könnyektől áztatva nyílnak ki félve, de már nem a kietlenség tárul elé. Ismerős, számára melegséget adó helyiség köszön vissza rá: a kocsma belseje, ahol szokásos helyén ácsorog épp. Megint álmodna? Vagy talán most ébredt fel ebből az egész rettenetből? Alig kap levegőt.
- Tudod sokat gondoltam rád. - szólítják meg a pult másik oldaláról. A mély, reszelős hangszín tulajdonosa épp akkor iszik bele az italába, amikor a zavart nő felé kapja pillantását.
- Figyeltelek. És egyre csak azon járt az eszem - folytatja, Carleight pedig most, és kivételesen nem a jó értelemben borzong meg a férfi közelében. - hogy nem vagy elég jó. - fejezi be mondandóját olyan nyugodtan, ahogyan máskor is beszél, mégis van benne valami... Megfoghatatlan gyűlölet. Éjfekete szemeiben még sosem látott ennyi megvetést.
-H-hogy? Ezt mégis... Ezt mégis mire véljem?
Mihez nem elég jó a nő? Hozzá? Istenem, dehát én....
- Dehát te  - mi?  Még csak mentegetőzni sem tudsz rendesen! - ismétlik vissza részben, pedig a nő teljes zavarodottságában megesküdne, hogy az előbb csak gondolta...
A következő pillanatban az üvegpohár hangosan törik szét a kocsma padlóján, ahogy a férfi, a munkaadója lesöpri a pultról.
- Nincs szükségem rád. És neki sem. - jelenti ki fölényes gúnnyal, egyetlen pillantásra sem engedve  Carleight megsemmisült alakját, akinek egyetlen hang sem jön ki a torkán, pedig máskor válogatott szitkokkal vágna vissza, és nem tűrné, hogy így beszéljenek vele. Ledermedve figyeli a sötét szempárt, már valóban nem ért semmit ebből az egészből. Neki? Kinek?
És újra, mintha csak ezt is hallotta volna, a férfi az ajtó felé mutat.
Margaret.
Nem. Neki igenis szüksége van rá, az nem lehet, hogy Margaret...
De Margaret ezúttal nem mondja azt, hogy minden rendben lesz.
Nem hordja le a férfit.
Nem áll Carleigh mellé.
Margaret csak vállmegvonva mosolyog, ez pedig olyan a vöröshajú, filigrán nőnek, mintha szíven szúrták volna.
Kirohan mellette, pedig alig lát valamit a könnyektől. Milyen dühös, milyen értetlen, milyen... sebzett...  E percben úgy érzi, a mélybe zuhan, s újból lelassul az idő. Behunyja szemeit: nem akarja látni, ha becsapódik. De... nem történik... semmi....Bátortalanul kinyitja hát zöld íriszeit, de újra csupán romokat lát maga körül. Az őrület kacaja pedig ismét felhangzik körülötte.







Hell Or Heaven FRPG
- CAELO VEL IN INFERNO -
 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett TagjainkFajaink létszáma



●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 19 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 18 vendég :: 2 Bots

• Fajaink száma •
Arkangyal
2/2
Leviatán
8/6
Angyal
1
Démon
13
Bukott Angyal
3
Ember
2
Félvér
3
Harcos Angyal
5
Vadász
6
Nephilim
6