Omnen dimittite
spem, o vos intrantes!
Staff, és tagok által keresett karakterek

 
• Beelzebub/Lucifer (Pokol,Északi Régió) •
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Lucifer


Beelzebub/Lucifer (Pokol,Északi Régió) Ceba1b86c14c8a0495d50c0f88d90368
☩ Történetem :
☩ Reagok :
45
☩ Play by :
Tom Ellish
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Nov. 01, 2020 7:12 pm
Következő oldal


I am the
Devil -  the BOSS - the MASTER
of the hell
My Name is Lucifer
──────────────── ────────────────
« @Beelzebub  »
A pokol bugyrai kiszámíthatatlanok az avatatlan szemeknek, nem úgy mint nekünk, de lám-lám, olykor még itt is vannak olyan meglepetések, melyekre egyesek nem számítanak.
Nem értem, hogy nemesnek hitt testvéreim, illetve Atyám miért is gondolta azt, hogy a démonok balga lények. Lásd itt pont Beelzebubot, hiába ül egy nyomorult társa hátán, miközben a húsából falatozik olyan eszmecserékre képes, s állítások kerkekítésére, melyekre némely angyal csak reménykedni tud, hogy valaha ilyesfajta gondolatok fognak a fejébe férkőzni. A démonok okosak, furmányosak, kreatívak, az eszük megvan minden olyan dologhoz, ami abban segíti őket, hogy harcosok és túlélők legyenek. Nevetve kapják el áldozatukat, mert minden egyes alkalommal, mikor vadászni mennek tanulnak. Ilyenek a démonok, és ilyen értelmi szintről csak álmodhat egy-egy angyal, mert túl pökhendik ahhoz, hogy erre mind rájöjjenek.
A pokol bugyrai nem csak a kínról és a szenvedésekről szólnak, mert ez a démonok otthona, ebből lettek és ezáltal lesznek azok akik. Bár az elején nem szívesen kárhoztattam ide, még is sokkal inkább magaménak érzem őket, mind bárkit onnan fentről, a mennyből.
- Reméltem is, hogy valami hasonlót mondasz. Érdekesen is festene, ha a démonok megunnák a lényük egyik fő cselekedetét.
A csont és izületek roppanó hangja, az áldozat felé irányítja tekintetem, ki most megtapasztalja milyen is bűnbe esni, és a következményeit elviselni a pokolban, s szenvedni a tetteiért, s úgy gondolom, hogy álmaiban sem hitte azt, hogy cselekedeteiért Beelzebub fogai között kapja meg a... nos nem éppen a megváltást. Minden esetre ez egy gyönyörű elrettentés a többiek számára, így nem akarnak majd áskálódni feletteseik alatt, vagy ha még is, hát Beelzebub lesz az első, akit megpróbálnak a saját oldalukra állítani.
- Mit gondolsz ennek a nyomorultnak a tetteiről? Miért tette azt amit? - Kíváncsi vagyok, hogy a falánkság démona milyen teóriákat lát ebben, vagy éppen, hogy foglalkoztatja e őt az, hogy miért is kell ezt a szerencsétlent a gyomrába tennie.
Mókás lenne egyszer szabadjára engedni őt a földön... milyen gyönyörű káoszt teremthetne ott a halandó emberek között, a fivéreim csak úgy kapkodnák a fejüket, mi tévők is legyenek.
- Mikor jártál utoljára a földön Beelzebub? - Eltűnődve tekintek rá, talán jót tenne neki egy kis kirándulás, és nekem is, lehet, hogy együtt kellene felmennünk mókázni egy kicsit a jó öreg földre, az emberek közé.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Beelzebub


Beelzebub/Lucifer (Pokol,Északi Régió) Tumblr_pdg2lsQVGI1thtqud_500
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
240
☩ Rang :
A torkosság démona
☩ Play by :
Hugh Dancy
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Okt. 07, 2020 2:00 pm
Következő oldal







Tagadhatatlan ama vád,  mellyel illet, hát kissé fészkelődők élő ülőalkalmatosságomon, hadd muzsikáljon, recsegve, nyöszörögve nekünk talp alá való muzsikát, fülemnek kedves szólamot. Tagadni nem is áll szándékomban semmit, hiszen pontosan tudja, hogy milyenre teremtett, hát bűneimet aligha olvadhatja fejemre tulajdon teremtőm, nyilván nem is ezen okból került szóba, de a megjegyzés válasz kíván, így szabadkozva vonom meg csontos vállaimat, míg fejem oldalra billen, ahogy a pokol egyetlen igaz urát figyelem.
- Mindig kárhoznak el lelkek, aki karjaimban végzi aligha lett volna túl hasznos egy háborúban. Nevezzük természetes szelekciónak. – bár talán a természetestől valóban távol áll, hogy egy démon saját fajtájának húsára is éhezzen. Talán nem vagyok tökéletes alkotás, de az ő keze munkáját dicséri,  vagy bírálja ez, én csupán az ösztönt, a kárhozatom, az átkom próbálom enyhíteni, kielégíteni, s az éhség nem válogat. Lehet finnyás, ínyenc, de ráfanyalodik előbb-utóbb az értéktelen falatra is.  Az újabb  kérdésre mosoly kúszik a számra, nocsak, hogy csicseregnek a kárhozott pokolmadarak, csak nehogy megbánják, ha már nem lesz mivel csicseregniük, akkor aztán károghatnak, mint a hollók. Jó kedvemben, belemarnak körmeim az alattam nyöszörgő testébe, a hús hasad, vér patak serken, míg én játékos lusta nyelvvel tisztogatom le karmaimat. Nehogy megkönnyebbüljön alattam, hogy a számonkérés miatt megmenekülhet, hiszen ha fontos lenne, nyilván Lucifer már eltiltott volna tőle.
- Akit el tudok kapni,  azt elkapom, de azért nem minden vadászat jár sikerrel, nem minden megvágyott falat végzi feneketlen bendőmben.  Az információid pedig aligha lehetnek tévesek. – hiszen ő mindent tud, hiszen ő mindent lát, ha nem saját szemével lát, saját fülével hall, mindig akad, aki tájékoztassa mi is zajlik birodalmában, s előle nehéz eltitkolni bármit is. Nekem pedig eddig sem voltak titkaim, nem most fogom hát megtagadni, ami vagyok, vagy letagadni, akkor sem, ha ezzel tán magamra vonom mérhetetlen haragját, s büntetést szab ki rám.  Részemről ez a társalgás itt megrekedt, hát most ideje van, hogy a szám ne beszédre használjam, hanem elégedett csámcsogásra, cuppogásra, szürcsölésre, egyszóval arra, amire készült. S a falat, melyet magamnak szakitok a démonból nyelvem, s fogaim táncára bucskázik a szájüregben, ízlelgetem, kóstolgatom. Ettem már jobbat is, s nyelésre készülök, de az újabb kérdése valóban meglep, hát az elméretezett falat, félig rágottan a torkomra szorul  amitől köszörülnöm kell rajta, hogy mozduljon tovább a gyomrom felé. Kissé értetlenül nézem mindannyiunk urát. Miért kérdezi? Szinte azonnal kifejti mi is jár a fejében, igy nem kell ködös homályban tapogatódznom, hiszen így még én is, kinek az éhség uralja szüntelen a gondolatait is megérti, s választ keres.
- Nem hinném, hogy ez unalom lenne. – dörzsölöm meg veres, véres állam, melyre lassan rászáradt a vér, s most ujjaim lemorzsolják  s lassan lepereg államról a vörös, hogy alatta szürkés bőröm tűnjön elő.  – Az emberek bűnre csábítása, s elkárhozása, a lelkek kínzása valóban szórakoztató, de úgy alkottál minket, hogy ne legyen elég, semmi ne legyen elég, hogy megtagadjuk és eláruljuk a rangban felettünk állót, hogy magasabbra juthassunk  hogy mi magunk legyünk hatalmasok. – legalábbis mások ezekre vágynak, mert urak akarnak lenni, a közeledben lenni, hogy elsők lehessenek. S nem pusztán késztetésük van erre  hanem elég fondorlatosak is egyesek, hogy megpróbálkozzanak ezzel. Vannak  akik még messzebbre nyújtóznak, magát a poklot is akarják, a te helyedet,  de én...  én csak enni akarok.
- Nem hinném, hogy bármit tenned kellene Nagyuram, a lázongókat, vagy leverik, vagy leváltják, aki gyenge, de ez nem unalomból történik, s felesleges gátat szabni az ösztöneiknek, mert aki nagyot akar álmodni, az megpróbálja, ha törik, ha szakad...- tépem ki az alattam ülő karját. – úgy tűnik most inkább törik...- hümmögök elrévedve, egy újabb harapásban. A démonok főbűnei nem elválaszthatóak, édestestvérei a másiknak, mindig lesz irigy és kapzsi, hazug és kevély, s gyakran ezek keverednek. Mindenki magasabbra áhítozik a ranglétrán, mint ami jutott. Sosem lesz itt teljesen rend, csak látszólag, mert a káosz lényei vagyunk  akik téged követnek, de akad, aki szívesen hátba szúrna, s ebben semmi személyes nem lenne.


reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Lucifer


Beelzebub/Lucifer (Pokol,Északi Régió) Ceba1b86c14c8a0495d50c0f88d90368
☩ Történetem :
☩ Reagok :
45
☩ Play by :
Tom Ellish
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Szept. 15, 2020 4:10 pm
Következő oldal


I am the
Devil -  the BOSS - the MASTER
of the hell
My Name is Lucifer
──────────────── ────────────────
« @Beelzebub  »
Rövid a válasza, de nem is vártam szónoklatot érte, tőle. Ki ismeri Beelzebubot, azt is tudja, hogy nem éppen a szavak démona, inkább tetteiben mérhető az, mit ő valójában mondani akarna, s ha már olyan a mondata, az, kinek szánja aligha hallhatja, mert rövid időn belül a gyomrában találja magát, nem éppen fájdalom mentesen.
Nézem, ahogy a szerencsétlen a halál küszöbén szenved, s ha Beelzebubon múlik olybá tűnik, hogy nem lesz gyors halála, főleg, ha én magam is húzom az idejét. Testére telepedik a démon, s noha már amúgy is borzalmas állapotokban volt, most talán még jobban kigúvad a szeme áldozatának.
Intek Beelzebub felé, folytassa csak a lakmározást, mint bánom én, nem azért vagyok itt, hogy ezt beszüntessem. Bár való igaz, hogy főként azért indultam el, mert hírül hozták nekem, hogy a falánkság démona, nem rest megtölteni a gyomrát.
- Ha ilyen ütemben fogyasztod a társaidat, aligha maradnak a következő háborúra. - S bár nem gondolom, hogy a közeljövőben szükség lenne rájuk, hisz nem lesz háború... bár az idő relatív, ami nekünk rövid idő, a halandóknak egy élet. S nem lehet tudni, hogy a testvéreim, vagy Atyánk milyen marhaságot találnak ki megint, ami miatt totál felborul a rend, s nekünk megint helyre kell hozni bármit is.
- Úgy hallottam, hogy nem csak azokat fogyasztod el, akik fellázadtak, azt panaszolták felém, hogy azt is megkóstolód, ki csak rosszkor lépett elébed... vagy tévesek az információim?- Lehet, hogy a démonoknak túl sok az idejük, azért kanászodnak el ilyen mértékben? Hogy lehet az, hogy a Viszály seregében lázadozás ütötte fel a fejét, s ezt Beelzebubnak kell levernie? Talán kevés a feladat, azért van lehetőségük a démonoknak ilyesfajta tettekre?
- Unatkoztok Beelzebub? - Kérdezem meg hirtelen a démont, ki mostanra már bizonyára ismét szája ügyébe vette áldozatát.
Azért, hogy ne legyen homályos maga a kérdés, konkretizálom egy kicsit a számára. - Erre a feltételezésre kell, hogy jussak, ha egymás után lázongások törnek ki a pokolban, szóval a kérdésem ez, unatkoztok, nincs mit tenni, feladatokat akartok? Nem elég az emberek folyamatos büntetése? Vagy korlátokat kellene szabnom számotokra, hogy ne legyen ilyen? -Mutatok az alatta heverő cafatos lényre. - Félre ne érts, nem tőled várom azt, hogy mindenre tudd a választ, mindössze érdekel, hogy miként látod a jelenlegi helyzeteteket. - S megvárom, hogy ha rágódik, hogy válaszát a falat után elébem kerekítse.
Az utóbbi időben amúgy is tanakodtam azon, hogy változásokat kellene bevezetni, mert a végén még túl egyhangú lesz a pokolban töltött élet.

reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Beelzebub


Beelzebub/Lucifer (Pokol,Északi Régió) Tumblr_pdg2lsQVGI1thtqud_500
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
240
☩ Rang :
A torkosság démona
☩ Play by :
Hugh Dancy
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Aug. 10, 2020 5:56 pm
Következő oldal





A démoni hús kátrányban főtt és lemállott illata számomra nem visszataszító  de aligha akad bármi, melyre ne fanyalodnék rá, ínyenc énem persze berzenkedik, hiszen nem oly ínycsiklandozó a falat, mint a Kapitányuk volt, de ő sajnos, már elfogyott. S tudják, tudják mi lett a sorsa, mert itt gyorsabban szárnyra kelnek a pokoli rémtettek, megállíthatatlanul, szájról szájra, néha ki színesítik, ám jelenleg még oly friss volt az eset, hogy a maga valójában volt elrettentő. Azaz információ, hogy maga a Lord fizette meg a szolgálataimat valahogy jelentéktelenné válik, mellékessé. A kondérból kiszedett démon vinnyog, rúgkapál, majdnem csak a csontokkal, melyekről lefőtt már szinte teljesen a hús, hát feljebb kell pillantanom, hogy akadjon valami ehető is. A csontok bár szépen ropognak, s el lehet őrölni, ki szopogatni belőle a velőt, de valójában a húsosabb fallat az igazi érték. Hát az izmos vállat figyelem, mely ugyan felégett a bugyborékoló kátrány fröccsenéseitől, megpöttyözte, hólyagozta a bőrt, de nagyobb kár nem érte. Hiába kúszik a porban, rátaposok, fülem azonban a léptek közeledtét hallgatja.  Megjegyzésem azonban tévedésnek bizonyul, ahogy az érkező felé fordulok. Lucifer, a pokol egytelen jogos ura személyesen. Igazán megtisztelő is lehetne, más démon, a feltörekvők közül tán egyből a nadrágjába élvezne, hogy ekkora figyelemre méltatják, ám az én figyelmem középpontjába csak akkor kívánnak kerülni, ha van feladat. Így kissé csorbít a megtisztelés felemelő érzésén, s búsan nézem talpam alatt vonagló, féregként kúszó lakomám, aki azt hiszi, hogy itt a lehetőség a menekülésre.
- Valóban régen volt. – jegyzem meg kissé szűk szavúan. Lucifer mint teremtőm egyszerre vált ki bennem tiszteletet, ugyanakkor, ahogy maga is, nekünk is átadta a kétkedés, s a bírálás fegyvereit. Mert a teremtmények sorsa, hogy elszakadjanak teremtőjüktől, hogy elhagyják, s tán az is, hogy ellenük forduljanak. Ki tudja? Nem tiszta, hogy mivel érdemeltem ki ezt a látogatást, ami éppen lehet büntetés miatt is, hiszen hiába elfogyasztottam egy Kapitányt sorainkból, aki bár túl nagy hatalmat kívánt, ám akkor is veszteség, s nem csak őt dézsmálom én itt a pokolban. De, ha egyszer éhes vagyok, ha vér ízét kívánom a számba, ha a rettegés esszenciális zamatát akarom érezni nyelvem hegyén, ha kíntól vonagló tömegben lelem gyönyörömet, mit is tehetnék? Megjegyzésére elhúzom a szám, egyszerre vigyor, s fintor ez. Hiszen ő teremtett legtöbbünket, tudja, hogy az én éhségem csillapíthatatlan, hát nem érdemel több szót részemről, mert a következtetése inkább tény és igazán helytálló
A kérdését feleslegesnek érzem, hiszen nyilván hallotta már, hiszen ő mindenről tud, ami birodalmában történik, ha nem is személyesen figyeli minden démonát, a megszámlálhatatlan seregeit  itt mindig van plusz fül, ami hall, plusz szem, ami lát, s plusz száj, ami szolgáltatja az információt.  De tőlem akarja hallani, hát megvárom, míg megfelelően kényelembe helyezze magát, amennyire ez a szegényes környezet engedi. Méltatlan hozzá, hogy nem csontokból és koponyákból halmozott trónuson ül, bár az sem lehet túl kényelmes, de talán egy kis vörös bársony segítene. Vörös, mint a vér. Lehuppanok áldozatomra, nagyot nyekken alattam, mielőtt beszélni kezdenék, ujjaim végig cirógatják a testét.
Nekem nem kell ok, hogy démonokat nézzek prédának, hogy ragadozójuk legyek, rémalmuk, hogy azért rettegéssel fűszerezzem az örökké valóságot, ám kivételesen most nem a magam mulattatására, s szakállára cselekedtem.
- Fellázadtak, elszemtelenedtek, s Lordod úgy döntött, hogy olyan elrettentő intelmet, s példát statuál velük, hogy egy ideig ne legyen gondja a túl sokat markoló, de keveset fogó démonokkal. – mert itt mindent rangban mérnek, bár szerintem feleslegesen. A Lord íze fenséges volt, jó lakoma válna belőle, ahogy tán Teremtőm íze is legalább ennyire íncsiklandó, de erről csak a szemem beszél. Mert igenis van íze a hatalomnak, mely ízletessé teszi a húst.
- Engem kért fel erre a nemes feladatra. – mely úgy tűnik hálátlanná válik, ha nekem kell érte tartani vékonybőrű, csontoktól kiszögelő hátam tartani. – Ugye nem zavar, ha közben eszem? – kérdezem meg, hiszen az alattam fickandozó, szabadulni vágyó test csak rám vár.

reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Lucifer


Beelzebub/Lucifer (Pokol,Északi Régió) Ceba1b86c14c8a0495d50c0f88d90368
☩ Történetem :
☩ Reagok :
45
☩ Play by :
Tom Ellish
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Aug. 09, 2020 8:02 pm
Következő oldal


I am the
Devil -  the BOSS - the MASTER
of the hell
My Name is Lucifer
──────────────── ────────────────

Kérdőn emelem fel szemöldököm, ide érkezem, kérdezek valamit, s a válasz rá, az, hogy mutogatnak? Mikor lett ilyen ez a népség?
- Mutassa valaki az utat! - Intek magam elé, de a démonok, csak egymásra tekingetnek, habognak, s ismét csak remegő ujjukkal mutatják, merre menjek.
- Na-na-nagyuram, ha nem haragszik meg, inkább nem mennénk a... khm... kö-közelébe. - Szemét lesütve, dadogva közli velem mondandóját, s a végén mélyen hajol, majdnem térdre is esik. Mennyi rettegés, elhúzom számat.
- Szedd össze magad te nyomorult, szégyent hozol a démoni fajra. - Azon az úton indulok, melyet nekem javasolnak, s melynek a végén Beelzebubot remélem. Ráérős sétám közben megfigyelem a helyet, régen jártam már erre, s a változás, vagy inkább az idő, nem igen fogott ezen a helye, de mit is vár bárki a pokoltól? Nem arról, híres, hogy változatos, vagy éppen fennkölt lesz, ez a hely nem arra van, hogy bárki a kedvét lelje benne.
Megannyi szenvedést láttak már a pokol eme bugyrai, s míg a világ a világ, addig ez így is lesz. Kivéve, ha a jó édes Atyánk megkívánja unni, hogy kedves kis emberkéinek nagyrésze itt lesz elszállásolva.
Utam végén meglelem mit kerestem, s még annál is többet.
Belépek egy helyiségbe, hol tűz lobog, felette már egy régóta használt kondér, az illatok, ha lehet így nevezni, nem tűnnek túl kecsegtetőnek... legalább is számomra. Maga a hely nem nyújt sok reményt annak, ki ide beteszi a lábát, s bár sejtettem, de így már száz százalékig bizonyos számomra, hogy miért is nem akart senki elvezetni engem idáig. A gondos kis démonszolgák rettenettel, remegő kézzel mutatták az irányt Az orrfacsaró bűz, most nem a pokol aromái helyett, égő hús szaga és mellé virnyogó szenvedés, elfúlló hangok, és undorító roppanások, pattanások, ahogy a porcok kiugranak a helyükről.
Szerencsétlen pára, mit tehetett, hogy most ilyen cafatokban végzi valakinek a gyomrában.
Hm... miért is nem lepődök meg, hogy a hírhedt, s a démonok között is félve kiejtett Beelzebub, most is falatozik?
Rám sem tekint úgy osztja ki a vészjósló kijelentést, mily kedves, hogy figyelmezteti a népet, bár már nincs szüksége rá, ezek a nyomorultak a közelébe nem mernek menni, meg sem kockáztatják.
Félmosoly kúszik ki szám sarkára, ahogy felém fordul, s maszatos ajkait elhagyja az oh szócska, rittyent számomra egyfajta meghajlást, én meg bólintok felé.
- Beelzebub, mily régen is találkoztunk. - A démon talpa alatt megvonaglik a a félig holt lény, ujjai kaparják a földet, de esélytelen, hogy bármerre is eljusson, innen nincs számára menekvés.
Tekintetem vissza emelem Beelzebubra, kissé oldalra döntöm a fejem, s így szólok. - Látom az éhségedet nehezen csillapítod. - Én teremtettem ilyennek, de nem számoltam azzal, hogy ennyire telhetetlen lesz, félő, hogy a végén beleőrül a folyamatos éhségbe... ha még nem történt meg.
- Mesélj nekem, mit tettek ezek itt mind? - Elsétálok mellette, s keresek magamnak egy száraz, és nem ragacsos pontot, aminek neki dőlök, majd figyelmemet a démon felé irányítom.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Beelzebub


Beelzebub/Lucifer (Pokol,Északi Régió) Tumblr_pdg2lsQVGI1thtqud_500
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
240
☩ Rang :
A torkosság démona
☩ Play by :
Hugh Dancy
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Júl. 24, 2020 9:37 pm
Következő oldal




Az földiek úgy írják le a poklot, mint a legrémesebb helyet, melybe nem kívánkozik senki, s mégis a legtöbb lélek itt végzi. Itt végzik, a vonyító, agonizáló kórusban, elkárhozva gyarló bűneikért , szenvedek, s folyton zengő imádságuk nem az általuk félt Teremtő fülébe muzsikál, dallamos panaszaik és jaj siralmuk a mi Urunkhoz fohászkodik és démonok szítják, nyújtják tovább ezt a muzsikát, mely igazán csak nekik mulatság. Bárhova mehetsz, a megszámlálhatatlan lélek kórusa mindenhonnan jól hallható, de Őviszályságának kapitánya már nem hallja, ahogy lázongó, hozzá pártoló csapatának utolsó tagjai is most főnek forró kárányban, szurokban, hogy leolvadjon húsuk a csontos vázról. Az ő panaszaik éppen beleillenek a kórusba, ám a többieknek eszükbe sem jutott fajtársaik megevése. Ohh esznek ők, mohó torkosságuk még sem érhet fel az enyémhez, hát még ők is maguk között sutyurogva színesítik a történeteket, tovább költik formázzák, így születnek a rémmesék is. Nem zavar, hogy rólam beszélnek, s ennek fültanúja vagyok, félelmük felemel egy láthatatlan piedesztálra, ugyanakkor az én szememben ők nem nőnek.
- Úgy tűnik elégedett vagy. – Zarich érkezik mellém, s hallgatja velem egy ideig a sutyorgást, szemei azonban engem vizslatnak.
- Éhes vagyok! – elmélkedem az állam vakarva, vigyázva, hogy hatalmas körmeim ne sértsék fel szürkés bőröm, mely alól kirajzolódnak a zörgő csontok, gyomrom meg is kordul, mire a másik démon hátrál egy lépést bölcsen, mert tőlem az efféle megjegyzések szinte elvárják a komolyságot és a tisztes távolságot. – Kiszedessem az egyiket a szurokból? – elgondolkodva nézek a forró bugyorgó, fekete masszára. – Kár lenne elvennem a szórakozásuk, majd keresek valami frissebbet. – Zarich arca kifehéredett, nyílt a szája. – Beelzebub, megtetted, amiért megfizettek, és a Lord igazán kegyes vendéglátód volt, de nem zabálhatsz csak úgy kedvedre a területén, hiszen jobb kezéből is kiharaptál egy darabot. Nem kellene visszaélned...- unott pillantásom elhallgattatta, hiszen úgy néztem rá, ahogy a ragadozók az apróbb vadakra, melyek nem jelenteknek kihívást, s félfogukra sem elég, de attól még igazán meg lehet őket ölni a játék kedvéért. Néha a kevesebb is jobb, mint a semmi, de bölcsen elhallgatott. – Szólok a többieknek, hogy előre megyünk, te meg kérlek, érd be azokkal ott. – elhátrál, egy fél pillanatig eljászom a gondolattal, hogy utána vetem magam, hogy leterítem, hogy leválasztom a túl bölcs fejét a nyakától. A pokoli hierarchia valójában bonyolult, tele ármánnyal és intrikával, aki képes megtartani hatalmát az tiszteletet vív ki magának, a hatalmának árnyékában tespednek, akik felfelé vágyakoznak, s azok akik csak félnek egyelőre lépni. A többiek behódolnak a nagyobb hatalomnak, hiszen ők is csak félnek, de tisztában vannak vele, hogy értelmetlen többre vágyni, mert kishalak ebben a cápákkal teli tengerben. Engem nem érdekel a hatalom, s sajnos kevés félelmet tápláltak belém, ahogy az éhség a józan észt is felemészti, mert csak a kielégülésre gondol, s mást nem is lehet tisztelni, csak ezt a hatalmat, ugyanakkor azért tartom azt a bölcs fejet a helyén, hogy néha józan gondolatokat hintsen elmémbe, melyek vagy találnak termékeny földet ott maguknak, vagy nem. Most találtak, hát eloltom a kondér alatt lobogó tüzet, hogy kihalászhassam magamnak a benne lévő, áruló démon egyikét. Alsótestén alig van hús, ahol érte a forró massza szinte csontig égett le róla, s vinnyogva igyekszik messzebbre vonszolni magát tőlem, hiába nekik is elmesélték mi lett a vezérükkel, s él bennük a kép, milyen volt a rajta ütés. Léptek nesze üti meg fülem, de nem veszem le a szemem az egyre távolabb kúszó demonról, bár egy fél lépés és már utol is értem. Rátaposva teste még mindig forró a talpam alatt, s súlyomtól tompán nyög fel. A magasba emelkedő szarvaim a kénköves földet karcolják  ahogy lehajtom hozzá fejem.
- Zarich, tudod, hogy utálom, ha megzavarnak evés közben, vagy te is nézni akarod, mint Őlordsága? – de mivel nem válaszol azonnal odapillantok, s meglepetten nézek Teremtőnk szemébe. – Ohh. – sóhajtom meglepetten, de felegyenesedem, hogy a Pokol Urához forduljak. Kissé meghajolva, de sajnos az illem sosem volt az erősségem, de mint teremtőm, aki értő kézzel gyúrt, ezzel nyilván tisztában van.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Lucifer


Beelzebub/Lucifer (Pokol,Északi Régió) Ceba1b86c14c8a0495d50c0f88d90368
☩ Történetem :
☩ Reagok :
45
☩ Play by :
Tom Ellish
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Júl. 24, 2020 3:55 pm
Következő oldal


I am the
Devil -  the BOSS - the MASTER
of the hell
My Name is Lucifer
──────────────── ────────────────

- Mond, mit tett megint? - Kérdezem hű alattvalómat, Korgult, aki sietve érkezett elébem.
- Lucifer Nagyuram. - Mélyen meghajolva üdvözöl, intek felé, hogy hagyjuk a formaiságokat, nincs nekem ehhez most türelmem. - Egy... egy... khm, Lord katonáját ette meg.
Értetlenség ütközik ki arcomon, egy ilyen hír hallatán még jómagam sem tudom leplezni gondolataimat, milyen merész démon, milyen falánk... hm.
- Mikor történt ez?
- Nem tudom a pontos dátumot Nagyuram, mert csak most hallottam hírét, de... de nem olyan régen. - Elgondolkodva tekintek ki a pokol különböző régióira, tényleg idáig fajult volna a helyzet, hogy egymást falják fel?
- Kinek a csatlósát falta fel, és merre találom most? - Hű alattvalóm felnéz rám, a szemeimbe néz, majd gyorsan el is kapja tekintetét, amint meglátja kissé haragos íriszem.
- Nagyuram, úgy tudom, hogy Viszály démona volt... és most pont ott is van nála, az Északi régióban.
- Hahh, Belial? Nos, bizonyára már revansot vett érte, de legyen hát... megnézem magamnak.
- Öhm Uram... én úgy tudom, hogy ez külön a Lord akarata volt.
- Valóban? Akad még új nap a hold alatt, ezt a történetet első kézből kell hallanom. -  A pokol szürke hétköznapjait igazán meg tudja fűszerezni az, amikor a démonkáim kimagaslóan teljesítenek, és az is, amikor egy-egy ilyen, vagy inkább ehhez hasonló történettel igyekeznek elébem.
Akadnak pillanatok, amikor szeretem végig nézni, ahogy a halandó népség lelkét kínozzák. Bár jó Atyám nem pont ezt tervezte a pokollal, nos, Ő akarta, hogy én teremtsem a démonokat, hát meg is kapta, itt nem lesz jó útra terelés, és mennybe jutás. Itt felelnek a tetteikért, bűnhődnek újra meg újra, kínok között tengődnek évezredeken át, mert az, aki a pokolra került, az ott is marad.
Kedves kis dolgos démonkáim a nap minden percében fáradhatatlanul, dolgoznak, tervezik a következő kínzások menetét, néha jót tesz, ha megjelenek, megmutatom magamat, emlékeztetem őket, kihez is tartoznak.
S olybá tűnik, hogy most nem csak saját önön szórakoztatásomra indulhattam meg, mivel az információkat, amit kaptam arról, hogy a kis dolgos démonkám a kelleténél többet megesz másokból, le kell ellenőriznem, látni akarom, hogy még mindig oly élvezettel teszi ezt, mint egykoron.
Oh, igen, vannak falánkabb démonok is, és vannak kevésbé tettrekészek, akik csak szürkén teljesítik a mindennapi kötelességeket, szépen lassan belefásulnak a dolgokba, ők azok akik olyan emberi lényeket kapnak, akik nem bírják a monotonitást.
Maradjunk annyiban, hogy nem véletlen az, ha valaki megkapja a hét főbűn egyikét büntetésnek, komoly hibákat kell véteni ahhoz a földön, hogy valaki hozzájuk kerüljön, és nem lesz kifizetődő egyetlen velük elköltött perc sem.
Így hát ma meglátogatom hűséges falánk kis démonomat. Megnézem, hogy valódiak e a híresztelések vagy csak túlzóak, bár nem gondolom, hogy a démonok csak úgy félve reszketnének egymástól, ha nem lenne valós az amit állítanak.
Tisztában voltam azzal, hogy a főbűn fontos személyiségeket vonz maga után... mint a bujaság, lustaság, vagy akár a harag, amikor megalkottam őket, nem lehetett pontosan tudni, hogy miként fognak viselkedni, bár az irányelv megvolt, még is mindben ott volt egy apró meglepetés. A torkosságnál kíváncsi voltam, miként fog alakulni, s nem is csalódtam. Kis démonom Beelzebub felülteljesített az elvártaknak, torkos volt, igazi kis ínyenc falánk, még emlékszem az első pillanatra, amikor megkapta első munkáját. Kis drága, éhségtől gyötörve vetette rá magát áldozatára, nem várt, nem tervezett, és nem is bajlódott a bemelegítő kínzásokkal, bár nem is tudom, hogy mire számítottam általa, nem is lehetett volna másmilyen.
Van is egy leendő ügyfele, kit neki szánok, már pár napja megérkezett a pokolba, csak azon gondolkodtam, hogy kihez is osszam be, nos Beelzebub előbb is az eszembe juthatott volna...
Kaput nyitok magamnak az Északi Régióba, átlépek rajta, démonok körébe érkezek, kik félve, de még is érdeklődve, majd hajlongva néznek rám
- Ez Lucifer... itt a nagyúr. Igen ez Ő. Miért van itt? - Megannyi kérdés, hangzik el, közelembe jönnek, félnek, pedig egy ujjal nem nyúltam még a legtöbbjükhöz. Már csak meg kell találnom a torkosságot, ami bizonyára nem lesz nehéz, főleg, ha híre megy, hogy miatta vagyok itt.
- Beelzebubhoz jöttem, merre találom? - Hangzik el a kérdésem, s alig pár pillanat múlva reagálnak a démonok, megmutatják az irányt.

reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Lucifer


Beelzebub/Lucifer (Pokol,Északi Régió) Ceba1b86c14c8a0495d50c0f88d90368
☩ Történetem :
☩ Reagok :
45
☩ Play by :
Tom Ellish
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Júl. 24, 2020 12:21 pm
Következő oldal


***
Ajánlott tartalom
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt
Következő oldal


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett TagjainkFajaink létszáma



●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 40 felhasználó van itt :: 3 regisztrált, 0 rejtett és 37 vendég :: 2 Bots

• Fajaink száma •
Arkangyal
2/2
Leviatán
7/6
Angyal
1
Démon
14
Bukott Angyal
4
Ember
4
Félvér
4
Harcos Angyal
4
Vadász
5
Nephilim
7