Welcome to hell or heaven frpg
- Staff és tagok által keresett karakterek -

 
reveal your secrets

Hell or Heaven


Romos irodaházak VQSi8OZ
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
1135
☩ Rang :
Staff
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Aug. 23, 2020 1:32 pm
Következő oldal


***
Szabad a játéktér
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Aug. 23, 2020 12:33 pm
Következő oldal


Egy véletlen találkozás
Nadja & Belial
A szőkét angyalok üldözik. Nem igazán tapasztaltam még effélét, pont a tollcsomóktól, nyilván nyomós okuk lehet, ha üldözőbe vesznek egy halandót. Legalábbis annak vélik. Kicsit el is merengek gondolataimban, míg kibontom a csomót. Mi lehet olyan bűn, ami ennyire szúrja a tollasok szemét? Egy dolog jut eszembe. A lány egy férfit emlegetett, valószínűleg a párját, akinek elég angyali hangzású neve volt. És mivel még egy gyerek is a képbe került, nos nem nehéz összetenni mi a szitu. Megmosolygom a gondolatot. Hihetetlenek a tollashátúak, mindenkit kivágott a Menny, és őket most is csak az érdekli, melyik angyal milyen "hibát" vétett. Ahelyett, hogy arra gyúrnának, hogy kinyissák az égi kaput. A szőkeség elhúzza a száját, és közli, nem kíváncsi mit rejt a szövet. Nem mintha számítanak a véleménye, mert tervbe vettem, hogy kinyitom. Legfeljebb összeszorítja a szemét és nem néz ide, ha nem akarja tudni. Amint a zsák szája kioldódik és előtűnik belőle egy alvó kölyök, így kénytelen vagyok rákérdezni, nem-e ismerős neki? A székhez láncolt nő heves mocorgásba kezd. Benjaminnak nevezi, majd elárulja, hogy a gyerek az övé. A fiához akar menni, de én csak állok és tűnődöm, mit kezdjek velük.
-Na figyelj rám! - lépek hozzá közelebb, és ha elcsendesül elmondom mit fogok tenni.
-Elengedlek és a fiadhoz mehetsz... - közlöm vele és talán nagylelkűnek is tűnhetek, de mielőtt hálálkodásba kezdene, ahogy a halandóknál az szokás, csendre intem és folytatom gondolatomat.
-Persze ennek ára van... - ezt szükségszerűnek érzem kihangsúlyozni. Az életben semmi nincs ingyen, ezt az emberek java jól tudja.
-A társad egy angyal...szükségem lenne az erejére. Pontosabban a memória törlésére. - tudom, hogy a szárnyasok képesek ilyesmire. Egy apró szívesség a fiáért és a szabadságukért, úgy hiszem nem kérek sokat. Ha a szőke nő rábólint, és hajlandó a tollas párnáját meggyőzni, hogy egy alkalommal kölcsönözze erejét egy démonnak, vagyis nekem, úgy láncaitól egy pillanat alatt megszabadítom. Mielőtt ténylegesen is elereszteném, hogy a fiát újra karjaiba vehesse, karjára egy rúnát égetek, hogy ne feledje el ígéretét. A művelet alig érezhető fájdalommal jár, elenyésző ahhoz képest, amit az angyalpajtásoktól kapott pofonok formájában. Amint az üzlet létrejött, magára hagyom anyát és gyermekét, és tovább indulok, hogy a nyomokat követve megtaláljam az én zsákomat.

/Köszönöm a játékot!/

zene: nincs || üzenet: @Nadja Allistair  ||
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Aug. 21, 2020 12:00 am
Következő oldal


Belial & Nadja
Véletlen találkozás

Ettől furább már aligha lehetne a nap, azon se lepődnék meg, ha közben maga a „fater” állítana be, de azért ha lehet, inkább a következőkben tartózkodom az ilyen gondolatoktól, szinte törvényszerű, hogy ha ilyesmit hajtogatunk magunknak, akkor be fog következni. És mára köszönöm, elég volt az élményekből.
- De legfőképpen idegesítő. – Egy már évek óta üldöz, öt éves eredményét kerestem, és ebbe zavart be ez a csapat tollas hátú. Csak fohászkodhattam, hogy Raschielnek nem esett baja, és nem buktunk le. Nem akartam, hogy miattam elveszítse a szárnyát, a lehetőséget, hogy egyszer valaha hazatérjen, épp azért, mert szeretem.
- Valahogy nem vágyom rá, hogy tudjam, mi a bánat lehet benne, ami mozog is – húztam el a zsibbadó számat, amennyire a sebem engedte. Megerősítette, hogy csapda volt, de minek, vagy kinek, mi férhet el egy ekkora zsákban, ami még mozog, úgyszintén?
Aztán kinyitotta a zsákot, behunytam először a szemem, félelmemben, és valami robbanó akármit vártam, ehelyett, ez elmaradt, és…
- Benjamin! – vadul mocorogtam és rángattam a láncaimat, akkor is, ha hasztalan. A fiamhoz akartam rohanni, a karomba akartam venni, és elfutni vele valahova, biztonságba. – Kérlek, nem ártottunk magának… adja vissza.
A fiam. A fiunk. Hozzánk tartozik, a mi vérünk, egy ártatlan kis csöppség, aki a mi bűnünk következménye, és akiért bármit megtennék, hogy életben tartsam. Bármit. Még így is, hogy nyugodtan szuszogott, elkapott a félelem, hogy ezek az angyalok talán bántották szegénykémet.
- Kérem. Engedjen a fiamhoz. – Az anyja vagyok. Az a dolgom, hogy mellette legyek, megvédjem, támogassam, szeressem, és legfőképp távol tartsam az égiektől. Na jó, a saját apját kivéve, őt még magamtól se tudom távol tartani, ahhoz nincsen elég akaraterő bennem.
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Aug. 12, 2020 10:07 pm
Következő oldal


Egy véletlen találkozás
Nadja & Belial
Őszintén szólva nem érdekel, mit csinál ennyi angyal egy székhez kötözött embernővel. A cuccomat akarom és ha visszaszolgáltatják, már itt sem vagyok, nem is zavarok tovább. Az angyalpajtások viszont nem szívesen válnának meg tőle, ami nekem elég nagy probléma. Ahelyett, hogy megbontanák, tőlem tudakolják, mi van benne, ami kicsit furcsa, de eszembe sincs megosztani velük az infót. Egy ironikus, szemtelen megjegyzést azért teszek a zsák tartalmára. Persze nyilvánvaló, már csak abból is, hogy a szőttes alatt valami megmozdul, hogy nem az van benne, amit állítok, és a zsákot nem a patyolatba szánom. Elkerülhetetlen, hogy pár pofon elcsattanjon, így a szóváltást egy kis ökölharc követi. Miután az utolsó harcos kedvű tollasbarát is kidől, a székhez láncolt szőkeségnek szegezek egy kérdést, és míg elmondja, amit tud, rágyújtok egy szálra.
-Angyalok üldöznek egy halandót...érdekes. - állapítom meg. Vajon mit követett el, hogy így ráálltak a szárnyasok. Ránézésre nem tűnik bűnöző alkatnak. Mondandójában a talált zsákról tesz említést, így figyelmemet felé fordítom. Elmeséli, hogy menekülés közben akadtak rá a kútra és az aljában heverő zsákra. Azt is kiszúrta, hogy a szövet takarásában mozog valami. A kis szemfüles. Aztán megjegyzi, hogy az egy másik csomag volt, mert ezen nincsenek rajzolt jelek. Szavait hallva azonnal a zsákra terelem pillantásom.
-...valóban. Ez nem az én zsákom. - húzom el a szám. Pedig a kúttól a nyomok idáig vezettek, minden okom megvolt azt feltételezni, hogy az enyém van a birtokukban.
-Hát azt hiszem ezt benéztem kicsit...hát bocs.- magyarázom a földön nyöszörgő egyik tollaspajtásnak. Miközben a szőke tovább beszél, én a csomagot figyelem.
-Igen, az a kút egy csapda. - erősítek rá, miközben lábszáram mellől egy kést húzok elő és lassan levágom a zsák száján feszülő erős csomót. Ha már ideáig eljöttem és levertem pár tollashátút, ráadásul nem is az én zsákomért, érdekel mi lapul ebben. A madzag könnyen megadja magát pengém éle alatt. Kibomlik a szája és egy eszméletlen kölyök bukkan ki félig belőle. Ha a nő szemeit a csomagra veti, úgy az alvó gyermekbe tulajdon fiát ismerheti fel.
-Durva...- emelem bagómat újra a szám elé. Egyszavas megjegyzésem nem igazán annak szól, hogy a szőttesben egy gyermek van, hanem hogy mások is gyömöszölnek bele kiskorút, nem csak én. Leginkább angyaloktól nem várnék ilyesmit. Ha a szőke tekintetében meglátom a felismerést, esetleg szavakkal is jelét adja, ismerős számára a fiú, úgy érkezik felé kérdésem: Talán ismered? És hagyom, hogy elmondja, amit ezzel kapcsolatban akar. Bár abból kiindulva, hogy előbb könnyektől áztatott arccal fiáért rimánkodott, a pakkban pedig egy fiúgyermek fekszik elaléltan, nem lennék meglepve, hogyha szorosabb kötelék fűzné őket össze. Ha jobban megnézem, a gyerek arcvonásai még hasonlítanak is a szőke nőjéhez. Ha tippelnem kéne, azt mondanám, ez a gyerek a szőke fia.

zene: nincs || üzenet: @Nadja Allistair  ||
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Aug. 11, 2020 8:18 pm
Következő oldal


Belial & Nadja
Véletlen találkozás

Ha azt hittem, nem lehet rosszabb, hát kétszer olyan pocsékra fordult a helyzetem, a kétségbeesés határán tengődtem, időről-időre elbőgve magam. A fél arcom feldagadt a verés nyomán, a szám felrepedt, éreztem, ahogy a sós vér végigfolyt arcomon, majd az államon egy másodperc erejéig megállapodott a kis csík, hogy utána rácsöppenjen a nadrágomra, engedve a gravitáció nevű gonoszság hívásának.
⁻ Nézzék, tényleg nem tudom, mi van ebben, de azt hiszem, jobb, ha én nem is akarom megtudni – pláne, hogy mocorog, ami benne van, ergo éleő, vagy legalábbis képes helyváltoztatásra, és az ebben a világban, az apokalipszis kellős közepében nem jelent jót egy magamfajta, csapdába esett halandónak.
Piszkos voltam, fáradt, és a fiamat akartam megtalálni, meg Raschielt, a társamat, ez a társaság pedig nagyban akadályozott ebben, hacsak nem fogták el.
- Ezt még megkeserülöd, te kis szuka…
- És még… és még maguk lennének az ég küldöttei. Mit műveltek Raschiellel? – szipogtam, könnyem és taknyom próbáltam közben visszatartani, elég undorító módszerrel, de tisztálkodási lehetőség híján ezzel kellett beérnem ebben az omladozó, elhagyatott épületben.
Az egyikük egészen mellém lépett, és a hajamba erősen belecsimpaszkodott, annyira, hogy már fájt, pár szálat sikeresen ki is tépett. Nem leszünk pajtások, ezt már innen is tudtam, de az a pár szál legyen most a legkisebb gondom. Éljem ezt túl, találjam meg a fiam, ez a legfontosabb. És Raschielt, akit sose tudtam kizárni az életemből, pedig kellett volna, és most miattam van valószínűleg ő is bajban. De nagyon reméltem, hogy életben is, sose bocsátanám meg magamnak, ha elveszteném.
- É… értettem – hüppögtem, amikor közölte az idegennel folytatott csevej közben, hogy eszük ágában sincs engem elengedi. Viaskodtak, hogy vajon van-e az angyalnak bátorsága kinyitni a zsákot. Gondolatban üvöltöttem ,hogy meg ne merészelje tenni, mindannyiunk érdekében, ki tudja, mi az a mocorgó izé! És ha kinyír minket?
Heti szennyes… hát… ez a pasas sem komplett, azt tudom, hogy a férfinép hajlamos az igénytelenség legdurvább szintjeire süllyedni, na, nem mintha a nők erre nem lennének képesek, minket se kell azért félteni, tudunk tornádó sújtotta területet létrehozni.
Kisebb dulakodás alakult ki, én sikoltottam, azt hittem, itt lesz nekem végem helyben. És a fiammal mi lesz? Ki fog gondoskodni a kicsikémről? És Raschiel… már hozzánk tartozik. Nem tudok lemondani róla, nem tudom elengedni.
Angyalok után egy démon fogságában ragadtam. Remek.
- N… nem tudom. Olyan zavarosan történt minden. Ránk törtek az angyalok… aztán elmenekültünk, az erdőben egy kútnál találtunk valamit, a párom megnézte, hogy egy zsák van az alján, valami mocorgott benne, de… az a kettő nem ugyanaz. Az a másik rúnákkal volt védve. Nem vagyok egy nagy fej, de alapszinten felismerek egyet-kettőt. Ez egy csapda volt valaminek, ami abban volt, elejtettük, amikor ott is ránk találtak, és… most itt vagyok, és csak… a fiamat akarom megtalálni, meg a páromat, és hazamenni. Fé… félek – reszkettem, hogy ő is bántani fog. Ha így folytatom ezt a veszélyes életvitelt, minden érintéstől, rezdüléstől rettegni fogok a végén. – Én… én nem akarok tovább harcolni.
Pedig muszáj lesz, ha életben akarom tartani magam és a családomat, pláne, hogy akora törvényszegő vagyok, mint a ház, és még bizonyítékot is rejtegetek, azaz rejtegetnék, ha tudnám, hol van, a fiamat nem hagyom, nem tehetem, mert az anyja vagyok, felelősséggel tartozom érte, ő még nem tudja megvédeni magát.
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Júl. 25, 2020 3:50 pm
Következő oldal


Egy véletlen találkozás
Nadja & Belial
Belépésem megzavarja a kedélyes kis beszélgetést. Hangomra az összes szempár érdeklődve fordul felém. Főleg, amikor elárulom a zsák az én tulajdonomat képezi. Hirtelen már nem is lesz fontos a székhez kötözött szőkeség. És mi van benne? Érkezik a kérdés, mire aljas vigyor fut végig arcomon. Majd nyilván elmondom...
-Ahhoz semmi közöd pajtás! - vetem oda gúnyosan. Szavaimra az angyal erősen szívja be a levegőt, kezét ökölbe szorítja és egy fenyegetőnek szánt lépést tesz felém, miközben fogai közt három szót szűr ki: Ne szórakozzál velem! Mondanom sem kell nem kap el a félelemérzet, még akkor sem, amikor elém lépve szinte az arcomba lóg és újra elismétli a kérdést, annak reményében, hogy most majd rendes választ kap.
-Te még maradsz, csillagom. - szól hátra a lánynak, akit elkap a mehetnék, de hiába, mert engedélyt nem kap a távozásra.
-Na jó...csak a heti szennyes. - érkezik pofátlan válaszom, mire angyalpajtás halántékán kidudorodik egy ér az idegtől. Olyan koszos, hogy szinte már mozog.
-De miért nem nézed meg te magad? - kérdezem és tekintetem kihívó. Nyisd ki, ha mered! Hátranéz a zsákra. Pillantását az enyém is követi. Látom, ahogy magától mozdul valami az anyag alatt, és a férfi minden bátorsága egyidejűleg el is száll.  
-Nyisd ki, vagy add vissza! - intézek felé egy újabb mondatot. Bár őszintén megvallva fogalmam sincs, mi ez a nagy érdeklődés a csomag iránt. Ahogy azt sem, miért nem próbálják kioldozni a rajta lévő csomót és szétnyitni a száját, hogy megtudják, ha már így furdalja őket a kíváncsiság, mi is van benne. Miért ezt a szerencsétlen halandó asszonyt faggatják tartalmáról? Honnan kellene pont neki tudnia, mi rejlik egy kútból előrántott zsákban? Nem teljes az összkép. Nem tűnődöm a kimaradt részleteken, inkább elindulok, hogy magamhoz vegyem, ami az enyém. Az egyik tollashátú viszont megfékez ebben. Épp a zsákhoz lépek és már nyúlnék is felé, amikor elkapja a kezemet. Esélyt az nem adok, hogy másikkal megüssön, ezért azonnal ellenlépésre szánom el magam, megragadom és mint egy elszívott cigicsikket, pöckölöm ki az ablakon. Szemeim elsötétülnek, megvillantom démonom, miközben ördögi vigyor kúszik szám sarkára. A következő percek öklösöktől és fájdalmas ordításoktól lesz hangos. Mélyet sóhajtok, miközben hangosan reccsen kezeim között a tollasfőnök nyaka, majd hagyom, hogy elernyedt teste elterüljön a padlón. A székhez láncolt kis szőkére emelem vörös íriszem, miközben újra a zsákhoz lépek. Egyelőre még nem nyitom ki, és szándékot sem mutatok, hogy legalább a szőkét elengedjem.
-Miért gondolták, hogy tudod, mi van benne? - kérdezem a lánytól, aki szemmel láthatóan az angyalok fogságából, most egy démon fogságába esett.


zene: nincs || üzenet: @Nadja Allistair  ||
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Júl. 25, 2020 2:08 pm
Következő oldal


Belial & Nadja
Véletlen találkozás
Lehet ennél rosszabb? Pro tipp, soha ne tedd fel a kérdést, még magadban sem, mert mindig lehet, és törvényszerű szinte, hogy ha ezt valaki kimondja, vagy akár csak gondol rá, azonnal rosszabbra fordul a helyzet. Nem elég, hogy elszakadtunk egymástól Raschiellel, a fiamat is elvesztettem, és még az angyalok is megtaláltak valami érthetetlen ügy kapcsán, amit ránk, akartak kenni.
Oké, hogy a kútnál találtak ránk, de fogalmunk sem volt, mi a bánat lehet abban a zsákban. Nekem biztos nem, valami mocorgott benne, és nem is akartam tudni nagyon, mi lehet az a valami, amit ezek összeszedtek.
- Pofa be, a kérdésre válaszolj! – fröcsögte az egyik, aztán pofon csattant pofon után. Na, szép. És ők volnának az Úr szolgái. Csoda, ha ezek után nem vágyom az égiek társaságára?
- Tényleg nem tudom.
- Ne hazudj, nyomorult majom! – szívesen rávágtam volna, hogy majom, akinek hét anyja van, meg ő, de ennyire nem untam meg az életem. Inkább befogtam a számat, jelenleg azzal járok a legjobban. A vallatásom aztán váratlanul félbe szakadt, én addig bölcsen a falhoz húzódtam, minél kisebbnek akartam látszani, amennyire lehetséges.
Az idegen férfi pillanatok alatt magára vonta a társaságom figyelmét, és nagyon akarta a zsákot, ám az angyalpajtások vonakodtak visszaszolgáltatni, amíg nem tudják, mit szabadítanak a szerencsétlenre, netalán a világra.
Meglepetten pislogtam, hogy csak úgy kijelentette, ő műve volt a zsák, meg a benne tartózkodó valami.
- És mi van benne? – horkant fel az egyik segédtollas. Szerintem rossz kérdés volt, nem akarjuk mi azt annyira tudni, inkább húzzon mindenki a dolgára, de sejtem, hogy nem engednek el ezek után olyan könnyen.
- A… akkor én el… elmehetnék? – cincogtam, cérnavékony egérke hangon, kissé még azért reménykedve a pozitív válaszban. Élni akarok, és a fiamat akarom vissza. Minden egyes elvesztegetett percért üvölteni tudtam volna. Meg kéne pattanni ebből a nyamvadt városból, de kérdéses, hogy akkor hova mennénk? Hisz bűnösök vagyunk, egy angyal meg egy ember együtt, és még mellékterméke is lett ennek. Benjamin, akit kerestem, és akiről soha nem mondanék le, senki nem kényszeríthet egy valódi anyát, hogy önként feladja a gyerekét.
- Te még maradsz, csillagom – intett lenézően a főkolompos.

Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Júl. 03, 2020 6:58 am
Következő oldal


Egy véletlen találkozás
Nadja & Belial
Miután a kutat üresen találom, némi bosszúsággal veszem az irányt a lakottabb területek felé. A büdös p*csába, ezt nem hiszem el! Még ez is... A nyomokat követve eljutok a romos raktár épületekig, ahol némi nézelődés után kiszúrok két tagot, akik egy olyasforma zsákot cipelnek magukkal, amit én keresek. Ez persze még nem jelenteni azt, hogy náluk van, ami tőlem elveszett, mégis érdeklődve eredek utánuk. Mindketten bemennek az egyik raktár ajtaján. A poros ablakon keresztül figyelek. Sokáig nem történik semmi érdemleges, ám egyszer csak egy szőke lány tűnik fel, aki szemmel láthatóan nem önszántából van ott. Beszélgetésükből ugyan semmit nem hallani, az épület átkozottan jól szigetel, de a halandó nő elég rémültnek tűnik. Gyorsan leszűröm, hogy ez nem egy baráti találkozó lesz. Nagy eséllyel a kicsikére csúnya verés vár. Vagy még valami ennél is rosszabb. Nem is érdekelne különösebben a dolog, következő gondolatomban talán már a távozást fontolgatnám, ha nem kerülne elő a zsák. Figyelmem újra az üvegablak mögötti jelenetre irányul. Még egy kis ideig várakozok, majd úgy döntök, bemegyek. Nesztelenül közeledek feléjük, lépteimet elnyomják az angyalpajtás faggatózásának hangja. A kislány épp könnyet ereszt és nagyon haza akar menni, amikor a hátuk mögé érek. Vállamat az egyik oszlopnak támasztva megállok és még néhány másodpercet szánok nézelődésre, mielőtt életjelet adok magamról.  
-Khm... - megköszörülve kicsit a torkom hívom fel magamra a figyelmet.
-Bocsánat, hogy csak így betörök és megzavarom itt a kedélyes társalgást, de az ott azt hiszem az enyém... - bökök fejemmel a zsák felé, ami éppen abban a pillanatban mozdul meg. Valami élő lapul benne. Ez az apró mozzanat csak megerősít, hogy az a zsák bizony az én tulajdonom.
-Elvinném, ha nem gond. - fűzöm hozzá szemtelen vigyorral, bár nem számítok rá, hogy csak hagyják, hogy a hátamra kapva kisétáljak vele.
-Te meg ki a fene vagy? - érkezik a kérdés a tollasfőnöktől. Legalábbis felmérve a díszes társaságot, úgy ítélem, hogy ő lehet a banda feje. Következő mondata, amit felém intéz távozásomat szorgalmazz. Szerinte jobb, ha most hazamegyek és nem avatkozok bele abba, ami most épp itt folyik. Hozzáteszi, hogy még rosszul is járhatok. Ejha, kemény szavak. Hát nem igazán rettenek el.
-Rendben, nem zavarom meg a bulit, ha megkapom a zsákot már itt sem vagyok. - bökök fejemmel a szóban forgó tárgy felé. A tollasvezér gyanakvóan méreget, miközben kíváncsian azt tudakolja, minek nekem az a zsák és, hogy tudom-e mi van benne.
-Sejteni vélem, főleg ha egy elhagyott kút közelében találták. - felelem, mire kérdő pillantást vet a tollas kollégákra, akik bólintással igazolják, bizony ez a zsák egy gémeskútról való.
-Akkor te magyarázd el! Kinek a műve ez? - szegezi nekem azt a kérdést, amit nem is olyan rég még a szőke lánynak tett fel. A te társad műve volt ez?
-Ja, én csináltam. - ismerem el egy könnyed vállrándítás kíséretében, mintha még kicsit büszke is lennék aljasságomra. Közben sötéten villan a szemem is, jelét adva, hogy a pokolból való vagyok. Felfedem magam, hogy elébe menjek további ki vagy te és hasonló értelmetlen kérdéseknek. Démon vagyok, haver. Valójában fel sem merül, hogy voltaképpen teljesen elbeszélünk egymás mellett. Meggyőződésem, hogy áruló bizalmasom lapul annak a csomagnak az aljában. Ekkor még nem is sejtem, hogy nagy meglepetés érne, ha kinyitnám a zsák száját és egy pillantást vetnék a tartalmára. Rohadtul nem Astartét találnám benne.

zene: nincs || üzenet: @Nadja Allistair  ||
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Júl. 02, 2020 8:44 pm
Következő oldal


Belial & Nadja
Véletlen találkozás
Benji eltűnt, amíg nem voltunk otthon. Raschiel még időben kihozott a házból, miután az angyalok ránk törtek. Utolsó pillanatban csúsztunk ki a kezük közül, nem tudom, mit művelt, amiért üldözték. Tán megláttak volna minket együtt? Feljelentett volna valaki minket, és elvitték volna?
Igen, tudtam, hogy tilos embernek és angyalnak keverednie. Igen, ő is tudta. Mind tudtuk, milyen sorsot, milyen keresztet vállaltunk a nyakunkba, főleg, amikor Benjamin megszületett. És most elvesztettem. Elvesztettük, ahogy Raschiel mondaná. Azonnal a keresésére indultam, fűt-fát megkérdezve, aki csak szembe jött velem az utcán.
Három napja mást se csináltam jóformán, semmi más nem érdekelt, csak a fiamat kapjam vissza. Az édes kis fiam, Benjamin. Ha ő nincs, minek éljek? Miért? Ha nem hallhatom édes kis hangocskáját, ahogy rám nevet, és anyának szólít. Ha nem tarthatom a karomban… nincs értelme semminek. Később persze azok az angyalok beértek. Elfogtak és egy romos épületbe vittek, ahol rémülten vártam, hogy mi fog történni. Megölnek? Megkínoznak? Lehet-e még ettől jobban gyötörni egy anyát?
- A te társad műve volt ez? – dobták elém a zsákot. Az nagyot nyekkenve ért földet előttem. Mi lehet benne?
- Micsoda? – Mit tett volna Raschiel? Itt valami félreértés lesz a dologban. Add, Uram, hogy az legyen, és adják vissza a fiamat!
- Adják vissza a fiamat!
- Asszony! Azt se tudjuk, hogy kölyköd van. Minket ez érdekel – bökött rá. Szóval nem annak a hóhérnak dolgoznak. Akit Raschiel említett, hogy elveheti a szárnyát, ha megtudja.
- Nem tudok erről semmit! Engedjenek haza, kérem… - minden olyan zavaros. A könnyeim eleredtek. Félek. Rettegek. A fiamat akarom visszakapni, és Raschielt, de mindkettőt élve főleg. Rettegve pillantottam fel az angyalra, nem tudtam, mi lehet a zsákban, hisz rébuszokból nem értek. Miért nem lehet elmondani? Habár nem biztos, hogy attól még elengednének.
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Júl. 02, 2020 3:00 pm
Következő oldal


Egy véletlen találkozás
Nadja & Belial
Amara vihara óta nem jártam San Franciscoban. Ennek már több hónapja. Még most is tisztán emlékszem rá. Az az erő, amit akkor éreztem, egyszerre volt félelmet keltő és lenyűgöző. Ha nem tartottam volna attól, hogy a tomboló szélörvény felkap és darabokra szakítja a testem, csak álltam volna és csodáltam volna pusztítását. Most viszont egy találkozó miatt érkeztem újra a városba. Miután megejtem a viszontlátást és elintézek, mindent ami idehozott, távozásom előtt még teszek egy kitérőt a város külső kerületében, ahol hónapokkal ezelőtt az a bizonyos vihar lecsapott. Rombolásának ereje egy kilométeres körzetbe szinte mindent letarolt. Néhány makacs gyökerű fán és a rúnákkal védett kúton kívül, ami bújóhelyünkként szolgált, semmi nem maradt. Lassú léptekkel veszem az irányt a kőépítmény felé, ám amikor fölé hajolva letekintek arcom izmai zavartan rándulnak össze. A zsák, ami eddig a kút alján pihent, eltűnt. Ez meg mégis, hogy lehetséges? Értetlenül állok a helyzet előtt. Aztán gyorsan körbepillantok a kút körül és meglátom, hogy rúnáimat megtörtént. Valaki kiszabadította őt. A felismerés nem tesz boldoggá, ökölbe szorítom kezem és mérgembe a kő oldalába vágom kézfejem. De nem pazarlom időmet mérgelődésre, sem találgatásokra, nyomokat keresek. Hamar rá is akadok néhány érdekességre, ami elárulja, hogy egy angyal járt itt. Remek, megint azok a büdös tollcsomók. Úgy döntök követem a hátrahagyott nyomokat, amik a külváros romos épületeivel teli részébe vezetnek. Egyelőre távolabb maradok, keresek egy eldugottabb, magaslati pontot, ahonnan jól belátom a környéket. Meglátok egy szőke nőt, aki kétségbeesetten rohangál az utcákon. Mintha valamit vagy valakit nagyon keresne. Megállít minden útjába tévedőt és faggatózni kezd. Van aki csak a fejét rázza, van aki karjait tárja szét, akad, aki elfordítja a fejét és levegőnek nézve őt tovább áll. Elég reményvesztettnek tűnik. Eközben a másik utcában, valamivel távolabb két fura fazon egy barna zsákot cipel, ami egyértelműen felkelti a figyelmemet. Tekintetem őket követi egy lepukkant irodaházig, míg az egyik ajtó mögött el nem tűnnek. Az a zsák...abban lehet benne. Közelebb merészkedek, és benézek a  poros ablakon. Látom, hogy odabent többen vannak és észrevételezem, hogy a zsák mozog. Egyelőre nem török rájuk, várom a megfelelő pillanatot, míg lankad figyelmük.

zene: nincs || üzenet: nincs  ||
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Júl. 02, 2020 9:58 am
Következő oldal


* * *

Romos irodaházak 11250991_391397_73b6e2aaaa1d50c916bc579a4a2729a6_wm
Ajánlott tartalom
reveal your secrets



Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt
Következő oldal


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett TagjainkFajaink létszáma



●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 18 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 17 vendég :: 2 Bots

• Fajaink száma •
Arkangyal
1/1
Leviatán
7/3
Angyal
1
Démon
6
Bukott Angyal
3
Ember
4
Félvér
2
Harcos Angyal
5
Vadász
5
Nephilim
2