Welcome to hell or heaven frpg
- Staff és tagok által keresett karakterek -

 
• Nahant Island - 1991 és 2017 között •
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Jún. 19, 2020 9:46 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 13 ... 22, 23, 24



Belial & Belphegor


K
imondhatatlanul szerencsés a csávókám! Ha nem mondta volna ki, hogy magával visz addig ugráltam volna az idegein amíg meg nem teszi. Lényegében véve elég könnyen rábólintott az akaratomra. Ám feltételeihez még mindig van egy két keresetlen szavam, ami szerintem jogos. Ám a válasza cseppet sem lep meg.
-Rendben, van amit megtarthatsz magadnak, de azért lebegjen már a szemed előtt az hogy BI-ZAL-MAS!-tagolom az utolsó szót lassan, hogy a fejébe égessem, még így sem tetszik amit mond, hiába bólintok szavaira. Piszkálódó mondatára csak megrebbennek szempillám.
-Na nem mondod komolyan? Tényleg senki? Hát majd te fogsz.-vonok vállat olyan könnyedén, mint Ő tette. Hát nehogy már neki legyen igaza! Meg tudom végre azt is, hogy Jezabel miért lett elküldve, milyen feladatot kapott. Bólintok egyet, de még mindig nem tudom a hely nevét, ezt meg egyszerűen utálom. Az idő viszont igen is felmérgel, ki is adom a maradék feszültségem, így reakciója szavak nélkül marad, mindössze hümmögök, jöjjön rá maga, hogy mi az én problémám, nem fogok mindent a szájába rágni! Azt ugyan lesheti. Mozgassa csak meg az agytekervényeit, ha már van és az elzárkózáshoz használta. Miután megtudom, hogy mikor indulunk, csupán egyetlen kérdésem van, van-e még valami fontos dolog amit szeretne megbeszélni velem. Mivel a válasz nemleges és megkapom a cigimet is, fülem mögé tűzöm és kimasírozok az irodából keményen becsapva magam mögött az ajtót. A két paprikajancsiba még kifelé menet bele rúgok, aztán lakrészem felé veszem az irányt hogy becsomagoljak. Az éjszakám java részét edzéssel töltöm, aztán mire indulni kell már készen állok. Sötét felsőt, bőrkabátot és farmert viselek, bokacsizmával, melynek szárába a bokacsont mellett kedvenc tőröm lapul. Egy sporttáskányi ruhával felpakolva várom hogy Viszály is megérkezzen, ám ahogy megjelenik elvigyorodok.
-Hát ezt se beszéltük össze.-pillantok öltözékére, aztán ahogy kérdez én bólintok, hogy indulhatunk. Ismét a földi világ. Mélyen magamba szívom a levegőt ahogy meglátom a kis halászfalut. Hagyok időt magamnak a bámészkodásra, csak aztán indulok a démon után. Egy fogadóba térünk be, ahol mindenféle öreg tengeri medvék tengetik idejüket, az egyikük meg is szólít minket. Tágra nyílt szemekkel pillogok ahogy az öregember rákérdez úti célunkra, Belial pedig egyszerűen csak rábólint. Felszisszenek mikor meghallom róla az informácót. Lábamat meg is billentem Lordom bokája felé és nagyra nyílt szemekkel pillogok rá. Valamit elfelejtettél közölni! Mégsem szólalok meg, csak miután elindulunk, hogy megnézzük a fogadót.
-Nem gondolod, hogy valamit elfelejtettél nekem elmondani?-teszem fel a kérdést és megingatom a fejem.
-Még mindig nem értem mire jó ez a piszok nagy titkolózás előttem. Mit tud az a sziget?-kérdezek rá csendesen és közelebb lépek hozzá.
-Gondolom, csupán emberi babona nem?-pislogok és kiroppantom a nyakamat. Kezd kicsit frusztráló lenni, hogy nem tudok annyit, mint amennyit szeretnék. Olyan, mintha mindent a legutolsó pillanatban akarna csak elmondani.
-Megvan már a választásod, hogy kit...?-rabolsz el...teszem hozzá a végét gondolatban, vajon mikor durran ez a terve? Mert azt tudom, hogy nagyot fog majd szólni.

Zene: Breaking The Habit
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Jún. 19, 2020 10:13 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 13 ... 22, 23, 24


Raguel elrablása
Belphegor & Belial
zSNV8NX.gif
Próbálom lebeszélni, de bizalmasom hajthatatlan, mindenáron velem akar tartani. Valahol megértem, amiért sérelmezi mellőzését, hiszen eddig minden balhénkban nyakig benne volt. Nem tudom meggyőzni arról, hogy ez most más helyzet, itt jóval több forog kockán, mint eddig bármikor. Ezért gondolnám jobbnak, ha ezúttal kimaradna a buliból, de mintha ettől csak még jobban akarná. Ismerem már annyira, hogy tudjam, nem fogadná el, hogy csak csendben üljön csinos kis fenekén és kivárja, míg letudom az egészet. Ezért úgy döntök, feltételekkel, de rábólintok, magammal viszem őt is. Persze nem is ő volna, ha nem kezdene el azonnal méltatlankodni a szabályok miatt és ne próbálna egyezkedni velem. Normális válaszokat akar, ha már kérdez, korrektül.
-Igen, ezt nem kétlem. -  tudom milyen kis kreatív tud lenni, ha arról van szó. Megtalálná a módját, hogy felderítse a titkaimat, legalábbis egy részüket bizonyosan.
-Ám vannak dolgok amiket senkivel nem osztok meg. - jelentem ki tényszerűen és még vállat is vonok mellé. Akár tetszik, akár nem, ez így lesz. El kell tudnia fogadni. Ez nem titok, inkább taktikai döntés. Fogjuk fel így.
-De normális válaszokat fogsz kapni. - ígérem meg neki.
-Egyébként senki nem halálozott még el abban, hogy nem tudott mindent. Hidd el, te sem fogsz. - fűzöm szemtelen vigyorral, majd elkezdek sorra választ adni nekem szegezett kérdéseire.
-Pontosabban is egy sziget. Tulajdonképpen van két hely is, ami alkalmas lehet. Még nem döntöttem. Jezabelt ezért küldtem...felderíteni. - egészítem ki korábbi válaszomat. Bár Nahant Island egész ígéretesnek tűnik, valószínűleg amellett maradunk. Elárulom azt is mennyi időre tervezek távol maradni Régiómtól. Öt év. Nem gondolnám ezt túl hosszú távnak. Belphegor mégis kiakad rajta és újra szitkozódni kezd.
-Kedvesem, ne légy ilyen drámai. Tudom, hogy újabban sokat járunk a felszínre és kicsit megzavar a halandó világ, de ne tévesszen azért meg...- pillantok dühtől kipirult arcára.
-...démon viszonylatban legfeljebb öt év nem is olyan sok. - alig, hogy kimondom rájövök, hogy lehet neki mégis. Ha két hét nélkülözést ilyen haraggal visel, mit érezne ha öt évre hagynám magára?
-Ugyan már...- legyintek, mikor a kastélyom lerombolásával fenyeget. Annak ellenére sem veszem komolyan riogató szavait, hogy tudom képes lenne megkísérelni.
-Nincs más egyéb. Egyelőre. - válaszolom, miközben üres markát tarja felém egy újabb szál bagóért kuncsorogva. Tenyere közepére helyezem a cigit és úgy indítom útjára. Miután ismét egyedül maradok, összeszedem rúnás lapjaimat, pár fontosabb könyvet és csomagolni kezdek...
Hamar ránk virrad a hajnal, bizalmasom pedig időben ott van. Két nagyobb táskát viszek magammal, egyikben könyvek és különféle, a tervhez szükséges eszközöket pakoltam, másikban személyes dolgaim hevernek. Öltözékemül földi utunkhoz ezúttal nem a megszokott öltöny-nyakkendőt, inkább valami lazábbat választottam. Pólót és farmernadrágot, bőrkabátot és bakancsot húztam magamra.
-Nos, ha készen állsz, akkor indulhatunk is. - fordulok Belphegor felé, majd csomagjaimat magamhoz véve lépek át a fenti világba.
Egy alacsony lélekszámú, kis halászfaluba érkezünk. Közel a kikötőkhöz egy fogadóba térünk be, ahol egy napot eltöltünk, mielőtt Nahant Islandra mennénk. Jezabel ezt a szigetet találta a megfelelőnek, és mivel bízok a szakértelmében, így elfogadva javaslatát emellett döntöttem. Egy hajó fog minket átvinni arra a szigetre, ami a móló végében állva épp csak apró pontként látszik.
-Nahant Islandra mennek? - szólít minket meg egy öreg halász, elgörbült cigiszál lóg a szájából és fél szemével ránk hunyorít. Kérdésére egy bólintással felelek. Igen, bizony oda.
-Bolondok maguk! - nevet fel hangosan, miközben hálójában akadt halakat szedi egy kopott fémvödörbe.
-Csak a bolondok merészkednek oda. Elátkozott az a sziget! Sokan mentek oda, de egy sem tért vissza közülük. - meséli karcos hangon. Elvigyorodok szavaira. Átkozott sziget, ahová kevesen merészkednek. Tökéletes.
-Hát, Isten kísérje magukat útjukon. - hangzik a bolondoknak szánt jó kívánság. Na már csak az hiányozna, hogy a vén szaros szerencséje kísérgessen.
-Nézzük meg a fogadót. - pillantok kedvesem felé.

zene: nincs || üzenet: nincs ||
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Jún. 18, 2020 7:17 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 13 ... 22, 23, 24



Belial & Belphegor


V
ajon Viszály érti az én problémámat? Mert az övét úgy látom nekem kötelező megérteni, bár nyilván hidegen hagy. Tessék engem hagyni, hogy döntsek a saját sorsomról! Kettőnk közül mégis csak én tudom mennyit fogok kibírni, na meg... Azon a legutóbbi bukáson kívül még nem volt hasonló eset. Kész vagyok egy nagyobb kalandba is követni Őt! De ezzel nyilván tisztában van, nem érdekel mit gondol most, igen is kimondom a véleményem. Ha én nem megyek akkor bizony Ő sem hagyja el a Poklot és megtalálom a megoldást, hogy így legyen. Vagyok olyan rafinált, hogy itt tartsam, nem okoz nagyobb gondot. Mire ismét reagál a mondandómra sunyi vigyorral ingatom meg a fejem. Majd a felém kínált tűzbe tartom a kapott cigarettát és mélyet bele szívva izzítom fel a végében a dohányt.
-Hát persze... És pont engem nem vonnál bele. Azért ez elég illékony dolog, te is tudod jól. Számtalan módot tudok kitalálni, hogy ne maradjanak előttem rejtve a kis titkaid.-kötöm az orrára a nyilvánvalót. Adok én neki, mindjárt döntést. Ahogy látom minden eszközzel tiltakozna szavaim ellen, de hát engem nem olyan fából faragtak, hogy hagyjam is magam. Bár ennek sem kellene újdonságnak számítania.
-Naná, hogy nem veszek tudomást róla! Te sem hiszed el, hogy kimaradnék egy ekkora balhéból, igazam van?! Vagy tán így ismersz? Nevetséges vagy!-csapom szám sarkába a cigit és a papírlapokért nyúlok az ölébe, bár valahol ez a rész sem fogott meg soha a démonságban, mégis figyelmesen nézem a rúnákat. Szeretném megtudni, hogy melyik mire jó, de nem kérdezek rá. Még! Mikor közli, hogy makacs vagyok, büszkén kihúzom magam, ennyi nyertem! Nem tud itthon tartani, leesett a tantusz neki. Vigyorom szélesedik ahogy közli, hogy vele mehetek és az az aprócska DE sem töri a kedvem. Komoly pillantását viszonzom, feszült figyelemmel várom, hogy mit fog mondani, mivel rukkol elő már megint. Ahogy a mondatok követik egymást ráncolni kezdem a szemöldököm... Na neee, beérni azzal amit válasznak kapok?!
-Ha már kérdezek akkor normális választ várok. Mi értelme a jobb kezednek lennem akkor? Nevezzünk ki kelléknek... Csinost kis oldaltáskának... Vagy mit t'om én!-háborodok fel ismét, ezt nehogy már... A többibe nem kötök bele, korrekt, szót fogadok és pont. Na de hogy ne kapjak kielégítő választ... Érjem be, azt jó napot... Ó! Azt már nem!
-Ha ezen az apróságon változtatsz, úgy oké! Szót fogadok! De amit kérdezek arra korrekt választ várok!-szegem fel az állam dacosan és még talán morcosan is nézek, ki tudja. Lassan bele kezd a kérdéseim megválaszolásába, ciccegni kezdek ahogy körül írja hová mennénk.
-Pontosabban?-kérdezek vissza unott hangon, mintha nem most mondtam volna ki, hogy normális válaszokat akarok. Hát tényleg ennyire nem figyel rám? A fejemet ingatom. Aztán az eget veri a szemöldököm mikor kiböki az időt.
-Mi a tetves f@szom? Öt teljes évre hagytál volna magamra? Hol a kénköves Pokolban van a te eszed egyáltalán? Sőt nem is... Van neked szürkeállományod Haver? Gondolkozzál már el mielőtt cselekszel! Luciferre mondom, kikúrt nagy szerencséd van, hogy ma beengedtél ide, mert garantálom, hogy kő kövön nem maradt volna a palotádból mire vissza jöttél volna!-fújtatok dühtől kipirult arccal. Nem hiszem el, hogy ezt megcsinálta volna velem... Ki ez a nyomoronc? Esküszöm, nem ismerek rá! Komolyan kérdezem, mit vétettem én neki? Még a bugyis megszólalás hagyján, ha nem érne pofáncsapásként a felismerés, hogy tényleg hátra akart hagyni, akkor vele együtt nevetnék ezen a kijelentésén.
-Szóval hajnalban... Rendben. Egyéb más kívánság?-rendezem vonásaimat, miközben lepattanok mellőle, kezem ismét felé nyújtom, útravaló bagóért, de még várom, hátha akad még valami fontosabb mondandója, mert hát fehérneműt mindenképp csomagolnék, ugyebár, akkor is ha nem a szó szoros értelmében közölte ezt velem.

Zene: Breaking The Habit
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Jún. 18, 2020 12:27 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 13 ... 22, 23, 24


Raguel elrablása
Belphegor & Belial
zSNV8NX.gif
Lucifer káoszkeltésre teremtett, de soha nem került szóba, mi az a határ, amit már nem léphetek át. Most pedig, hogy még annyit sem mondott, kapjuk be...fogta magát, lelépett és itt hagyott minket, nincs igazán semmi, ami visszatartana a legvadabb őrültségektől sem, mint egy ark elrablása. Sem engem, sem másokat. Elveszett a kontroll. A pokoli trón üres, a rá vágyók mozgolódnak és csak idő kérdése, hogy valaki megpróbálja belevetni magát és kikiáltsa magát a Pokol új királyának. De miért is ne próbálkoznának, ha látszólag Nagyurunk már nem tart igényt rá? Engem viszont ez a része nem érdekel. Miért is tennék bármit ez ellen? Nem házőrzésre alkotott. Inkább felforgatom a világot újra.
Belphegor ultimátumot ad a Viszály lovasának. Vagy magammal viszem, vagy én se mehetek. Ez a kijelentés valljuk be elég viccesen hangzik, annak ellenére is, hogy kedvesem forr a dühtől és szavai komolyan hangoznak. Vitába szállhatnék vele, hogy azért a lebeszélés és a tiltás között van némi nemű különbség, mégsem teszem. Lehunyom egy pillanatra a szemem, elmosolyodom. Csak Belphegorban van ekkora pofátlan merészség, hogy ezt a stílust megengedje velem szemben. Meglehet kicsit elkapattam. Minden esetre hajthatatlannak látszik. Rágyújtok egy újabb szálra és az első slukk után egyszerűen csak benyögöm a választ. Öt szóban fogalmazom meg terveimet: El fogok rabolni egy arkot. Arra számítok, hogy majd gonosz kacaj tör fel belőle és jól kiröhög, vagy esetleg dühében megpróbál lekeverni egyet, amiért megint csak szívatom a fejét. Ehelyett néma csendben marad, elkerekedett szemeket mereszt rám, majd a fejét rázza, mint aki nem akarja elhinni, amit hallott. Felém tartott tenyerébe egy cigiszálat helyezek, azt hiszem ez most jól fog jönni neki. Ha ajkai közé veszi, felé nyújtom a gyújtómat, hogy lángja felett izzítsa be a bagót.
-Igazad van, soha nem korlátoztalak igazán semmiben. - bólintok. Nem láttam szükségét, sem értelmét, hogy ilyet tegyek. Persze voltak és vannak dolgok, amiből nem engedek.
-De ez az én tervem, én döntöm el kit vonok be és kit nem. - fűzöm hozzá mondandójához, majd újra beleszívok a bűzrúdba. Viszont úgy néz ki hiába tépem a számat, minden elhangzott szavammal csak még inkább velem akar tartani. Hiába utalok burkoltan, hogy erre a bőrünk is rámehet, mintha kicsit sem zavarná a veszély.
-Érted, mégsem veszel róla tudomást. - fújom ki lassan a füstöt.
-Borzasztó egy makacs nő vagy te, Belphegor. - jegyzem meg hallgatva záporozó kérdéseit, a hamutál felett lepöckölöm a hamut. Nyilván nekem sem az a célom, hogy belebukjak, éppen ezért vonultam el hosszabb időre, hogy alaposan végiggondolhassak mindent. Azt hiszem kompromisszumot kell kötnöm a kis drágával, mielőtt kíváncsisága és önfejűsége komoly fejtörést okozna nekem.
-Legyen, velem jöhetsz. De... - pillantok rá komolyan.
-...természetesen vannak feltételeim. - nem úgy van ám az, ahogy ő azt elgondolja. Egyelőre még én vagyok a lovas, és ő a bizalmas, és nem fordítva.
-Csak azt teszed, amire kérlek és nem többet. Ha valamit megtiltok, akkor az tilos! Kérdezhetsz bármit, de meg kell elégedned azzal a válasszal, amit kapsz. Elmondok mindig mindent, amiről tudnod kell. - magyarázom. Nem tűnnek alapvetően ezek nagy dolgoknak, de ismerve Belphegor természetét, azért nem is annyira kézenfekvő, hogy beérje azzal, hogy nem tudhat mindenről.
-Nos, ha ez így megfelel, nem hagylak itt. - emelem újra cigim a szám elé egy slukkra. Ha jelét adja, hogy elfogadja a feltételeimet, úgy hajlandó vagyok válaszolni előbb feltett kérdéseire is.
-Egy igen távoli helyre. Egy szigetre. - kezdek bele, de a hely nevét egyelőre direkt nem említem.
-Az idő...ez sok mindentől függ, de úgy tervezem legfeljebb öt évre. Szóval csomagold be az összes bugyidat, mert hosszú ideig távol leszünk. - nevetek bele a füstbe. Az indulást pedig, kora hajnalra teszem. Elvégre, minek húznám tovább, ha már bizalmasom is velem jönne.

zene: nincs || üzenet: nincs ||
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Jún. 17, 2020 10:13 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 13 ... 22, 23, 24



Belial & Belphegor


N
em tudom elképzelni, hogy Ő most akkor szórakozik velem, vagy komolyan beszél? Mikor elneveti magát nem sokon múlik, hogy még egy pofonért ne ugorjak oda hozzá. Aztán mikor közli, hogy én is hiányoztam neki, elkerekednek a szemeim és majdhogynem habogni kezdek zavaromban. De gyorsan magamra találok.
-Nem lakom ám messze!-intek az ajtón keresztül lakrészem irányába indulatosan. Ugyanakkor kénytelen vagyok belemenni a szokásos paragrafusokba. Ha válaszokat akarok akkor biza leülök a fenekemre. Akkor is ha minden idegszálam ódzkodik a dolog ellen, az első pillanattól fogva. Mégis mellé telepszem miután helyet ad az ablakpárkányon. Megtudom, hogy a közelgő buliból a legkisebb kisujj percemet is kihagyná, így mérgemben ismét a padlón kötök ki, hogy dühöngjek még egy kanyart.
-Már hogy a k*rva életbe ne tilthatnám meg? Az egy dolog, hogy te vagy a Főnököm öregem, de attól függetlenül sosem mondtad, hogy ne próbáljalak meggátolni ha olyannak ítélem a helyzetet. Nem ez lenne az első eset, hogy lebeszéljelek az őrültségekről! De mint mondtam, vagy én is megyek, vagy itthon maradsz te is!-közlöm az álláspontom cseppet sem véve, hogy megint átlépni készülök egy határt. Valójában néha igen csak elrugaszkodom a szilárd talajtól, ez a helyzet is hajaz arra, de hát könyörgöm... Mennyi balhén vagyunk már túl? Miben lenne pont ez más?
-Ha helyeselsz a szavaimra, miért tartanál itthon?-nem őrizni való kincsesláda vagyok, megállom a helyem a terepen! Ne csinálja ezt velem!
-Mégis miben lenne más a helyzet? Nem bírnám? Vagy miért? Miért döntesz ellenem?-ingatom a fejem lemondóan, ezt annyira nem értem. Mi lehet olyan veszélyes, hogy én ne tarthassak vele?
-Elárulhatod, hogy hová küldted a Parancsnoknődet?-nézek vissza rá, miközben a papírok között bogarászok, majd kiemelek néhányat és kis idő múlva visszatelepszem velük Lordom mellé. Ő rágyújt, én pedig nem vagyok rest kinyújtani felé kis kacsómat, hogy lejmoljak tőle egy szálat mielőtt fejét az ablaknak támasztja. Beleszív a cigijébe, aztán miután kifújja a füstötvégre megszólal. Figyelmesen hallgatom a mndatát, csodálkozva kerekednek el a szemeim a hír hallatán. Ez most csak valami vicc! Nem lehet igaz! Megrázom a fejem, megmukkanni nem sikerül, ami tőlem igen szokatlan, egy kósza mosoly nincs ajkaimon, csupán szemem kéri, hogy fejtse ki ezt bővebben. Túl könnyen kiejthető mondtat, annyi buktatóval, hogy meg sem tudnám számolni. Valóban veszélyes! Mély levegőt veszek mielőtt tovább folytatja monológját. Ha kaptam az előbb bagót akkor mélyet bele szívok utána. Csak rázom a fejem, egyre gyorsabban és egyre több grimasszal a pofimon. Aztán végül megállok a fej ingatásban és elhúzom a számat.
-Rendben, azt hiszem igazad van.-suttogom magam elé, már nem rá nézek, valahogy elvonta az egész dologról a figyelmem, egyetlen mondata; "Azt nem akarom, hogy neked bajod essen..." Ő nem szokott ilyet mondani... Ki vagy te és mit csináltál Viszállyal? Nem szólalok meg, azért sem, hiába érzem magamon a tekintetét. Valahogy meg kell értetnem vele, hogy mi mindig is ketten voltunk, nincs olyan hogy csak Ő bukik... Idegesen túrok barna tincseim közé, elnyomom a cigit, aztán felé fordítom a fejem.
-Rendben, értem az aggodalmad. De úgy gondolom, hogy erről nem neked kellene dönteni. Adhatsz javaslatot, hogy nem szeretnéd, ha ott lennék, de a döntés az enyém, akkor is hogy a főnököm vagy. Emlékszel? Sosem korlátoztál, nem dugsz skatulyába, nem várod el, hogy megfeleljek. Ebből mi következik?-pillantok rá nagy szemekkel, majd végre elmosolyodok egy rövid időre.
-A szabad akarat... Én mondom meg, hogy maradok, vagy veled tartok!-soha semmire nem kényszerített rá... Most se tegye, mert annak kárát látjuk majd mindketten. Ismer, megtalálnám a módját, hogy az indulás pillanatában ott legyek.
-Azt áruld el, hogy hová megyünk? Mennyi időre hagyjuk itt a Poklot?-döntöm oldalra buksimat s ezzel egyértelművé vállhat neki, hogy ha tüzes vassal marasztal, sem fog menni neki!
-Mikor indulunk?-kérdezek még egyet, miközben vállamat a falnak döntöm és felhúzom lábaimat a párkány szélére. Épp csak a sarkam kerül a párkányra, miközben tekintetemmel Belial mozdulatait követem.
-Tényleg szeretnék veled menni. Mindenben segítek!-fűzöm még hozzá halkan, ha nagyon ellenezné szavaimat.

Zene: Breaking The Habit
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Jún. 17, 2020 4:59 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 13 ... 22, 23, 24


Raguel elrablása
Belphegor & Belial
zSNV8NX.gif
Csendesen figyelem háborgását. Nem szakítom félbe, kár lenne megtörnöm mondandója lendületét. Egy néma sóhajjal veszem tudomásul, hogy ennek az íróasztalnak is annyi, megint hívhatom démoni asztalosomat. Te büdös szemétláda! kezdi őszinte válaszát kérdésemre. Hát nem tudok rajta nem nevetni, de aztán veszek egy mély levegőt és abbahagyom a szórakozást.
-Jól van, jól van, kedvesem. Te is nekem. - próbálom kicsit oldani a feszültséget, mert kérdésem láthatóan megint idegbe hozta. Inkább magamhoz hívom, miközben helyet csinálok neki a párkányon. Természetesen most sem tudja letenni csinos kis fenekét panaszszó nélkül. Muszáj megjegyeznie, hogy mennyire nincs ínyére ez a szokás, de mint a legtöbb esetben, ezúttal is eltekintek méltatlankodásától. Ha beszélni akar, tudja mi a szabály. Végül megadja magát akaratomnak, puffogva mellém telepszik, így belefogok a válaszadásba. Nem titkolom, hogy újabb szélhámosságon töröm a fejem, de ahogy a szobán végigtekintve is látszik, valami igen nagy galádság van készülőben. Szinte személyes sértésnek veszi, amikor azt mondom, túl veszélyes és hogy ezúttal kihagynám őt a buliból. Dühében még az ablakból is kipattan és kijelenti, nem mehetek nélküle.
-Ezt te sem gondoltad komolyan, hogy megtilthatsz nekem bármit is... - döntöm oldalra a fejemet, miközben felemlegeti azokat a szavakat, amiket első találkozásunkkor mondtam neki.
-Igen, ez így van. - nem vitatom, bizalmasom valóban olyan, mintha a második árnyékom volna és teljesen hozzá is szoktam a jelenlétéhez. Talán túlságosan is.
-De most kicsit más a helyzet...- teszem hozzá. Belphegorom kijelenti velem jön, combomon támaszkodik meg és elsötétült tekintettel néz a szemeimbe, komolyan. Szóba hozza Jezabelt is.
-Valóban kapott egy kisebb feladatot. - ezt sem tagadom, de nyilván csak olyasmit bíztam rá, ami nem keveri őt sem nagy veszélybe. Kedvesem felmarkol néhány lapot a földön heverő papírhalomból, melyre angyali rúnákat festettem, majd visszakászálódik mellém a párkányszélre. Ráérősen húzok elő egy újabb szál cigit, ajkaim közé veszem, majd gyújtómat elkotorva nadrágom zsebéből tüzet csiholok belőle. Bagómat a láng fölé emelem, és mikor felparázslik a cigivég mélyet szívok belőle. Hátradőlök és fejemet az ablaknak döntöm, lassan eresztem ki tüdőmből a füstöt.
-El fogok rabolni egy arkot. - jelentem ki, majd szemem sarkából kedvesemre pillantok figyelve reakcióját. Számítok rá, hogy hangosan felnevet, azt hiszi majd viccelek, de ezúttal nem. Ez halálosan komoly. Ha netán kibukna belőle a kacagás úgy megvárom, míg eljut hozzá a felismerés, aztán folytatom gondolatom.
-Remélem nem kell mondanom mi járhat ezért a húzásomért, ha félresiklik valami... - sunyi mosoly jelenik meg szám sarkán.
-Mint mondottam...túl veszélyes. Ha becsúszna valami hiba, akkor csak én bukok. Azt nem akarom, hogy neked bajod essen... - teszem hozzá. Nem csak a bizalmasom, de a szövetségesem is egyben és az ilyen extrém őrültségek, mint egy arkangyal elrablása nem szerepeltek a megállapodásunkban.

zene: nincs || üzenet: nincs ||
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Jún. 17, 2020 1:28 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 13 ... 22, 23, 24



Belial & Belphegor


E
gyszerűen dühítő, hogy ilyen hosszú ideig tesz magasról a fejemre. Legalább azt mondta volna, hogy kell egy kicsit több idő amit magában tölt... Erre nincs Jezabel sem, itt áll két paprikajancsija az iroda előtt... Nos, tehát a türelmem véges, így a mai nappal be is zárult. Szerencsére végre Viszály is enged, így berobbanok az irodájába és már adom is ki a haragom, ami a csövön kifér. Belial természetesen hallgat, csak néz, hagyja hogy tomboljak, lehet hogy hozzá szokhatnék már, hogy ebből nem fog engedni. Sosem tudom kihozni a sodrából, hihetetlen. Nem tudtam még olyat csinálni, hogy ő egyszer is felemelje rám a hangját. Szigorúan szólt már nekem, de kiabálni még én sem hallottam. A Káosz mégis tud nyugodt maradni. Talán pontosan ez az oka, hogy az én hirtelenségem is ahogy érkezik, úgy távozik. A pofon elől elhúzódik, így csupán a cigit verem ki a szájából, mire méltatlankodni kezd.
-Örülj neki, hogy csak a cigid!-morgom az orrom alatt mielőtt még lendületből felrúgnám az asztalt és a helység másik pontjába száműzöm. Ő mégis csendes, nyugodt, kivár. A kezéből kikapott könyvet végül felgyújtom. Aztán mikor végre megszólal felszisszenek.
-Kicsit? Szerinted ez kicsit van csak? Jó neked, persze... Még figurázzál ki.-duzzogok továbbra is még a pofimat is felfújom mérgemben. Pimasz mondatára feljebb szökik a cukrom és ismét robbanok.
-Te büdös szemétláda! Mégis minek nézel te engem, hah? Tudod elég elszomorító a tény amikor napokig nem nézel felém. Azt se mondod hogy kapjam be... Jah baszod, hiányoztál!-pillantok szemeibe dacosan miközben kihúzom magam, nevetése akkor is rosszul esik, ráncolom is szemöldököm de semmi pénzért nem kérdeznék vissza, hogy esetleg én nem-e hiányoztam neki. Aztán helyezkedik az ablakpárkányon, helyet csinál maga mellett nekem és oda hív. Elhúzom a számat, most komoly? Megint üljek le?
-Ahj! Szokjál már le róla! Minek kell nekem folyamatosan leülni? Csak választ akarok, aztán burkolózhatsz tovább a zárt magányodba!- csattanok fel és karjaimat a magasba emelem. Egyszerűen nem értem, minek ez a procedúra? Sunyi mosollyal pillant rám s tudom addig nem kapok választ míg mellé nem telepszem. Összeszorítom a fogamat és megindulok felé, hogy nem sokkal később felpattanjak mellé a párkányra. Csendesen hallgatom ahogy végre neki kezd a mondandójának. Megrándul arcomon az izom és ingatni kezdem a fejem.
-Nem érek annyit hogy ezt közöld velem? Hogy idő kell?-kérdezem meg csendesen, bár szívesen kiabálnék tovább.
-Az ne érdekeljen, hogy honnan jött...-rázom a fejem ahogy Ő teszi... Nem is értem hogy miért gondolja, hogy ezt meg kell említenie. Bár bólintok rá, felfogtam, ismét, hogy nem akar elküldeni. Azért időnként jó hallani a szájából. De ezt nem mondom meg neki. Még egy gonosz vigyort sem ejtek meg. Belial lassan tovább magyaráz.
-Nem is tudnál mellé beszélni, nem vagyok sík hülye, ha nem tűnt még volna fel!-dobom át jobb lábam a balon és rá könyökölök. Mikor ismét megszólal, pillantásom rá emelem, a hatásszünet közben már mélyre szívom a levegőt, még meg sem szólal, de tudom mit akar kinyögni. Előre rázom a fejem nem tetszésem jeléül, aztán mikor elhagyja a száját hogy ki akar hagyni belőle elnyílik a szám.
-Meg a büdös lóf@szt Belial!-kiáltok fel és dühösen ugrok le az ablakpárkányról.
-Ha annyira veszélyes akkor te sem fogsz menni, nem érdekel milyen áron, de nem hagyom!-fújtatok miközben körbe járok a helységben.
-Emlékszel egyáltalán? Mikor arról beszéltél hogy mit takar bizalmasnak lenni? Mint egy második árnyék... Nem hagysz itthon! Vagy nem mész te sem!-rázom a fejem dühösen és egyre magasabb a hangszínem is.
-Veled megyek!-állok meg előtte és kezeimet a combjaira teszem. Fekete szemekkel pillantok az övébe, megrándul a szám, vérig sértve érzem magam. Mellette az ablakpárkányra csapódik egyik öklöm.
-Nincs jogod dönteni helyettem!-közlöm indulatosan sziszegve.
-Mire készülsz? Mondd el! Majd aztán eldöntöm hogy igazad van-e.-lépek tőle hátrébb és a papírokat kezdem vizsgálni. Tűnődve emelek fel párat és vizsgálom meg közelebbről.
-Szükséged lesz rám Belial! Te is tudod!-fordulok felé és a papírokat mutatom magam előtt.
-Mondd, mégis miért csak engem hagynál magad mögött? Jezabel is feladatot kapott. Azt hiszed nem veszem észre? Miért hagysz ki ebből engem?-biccentem oldalra a fejem és átható pillantásokkal figyelem vonásait. Miért csak engem? Mit rejtegetsz előlem Kedvesem? Felpattanok mellé ismét a párkányra és ölébe teszem a papírokat.
-Minek kell ennyi rúna?-bökök a papírokra, hiszen a vak is láthatja hogy nem egy fajtát körmölgetett két héten keresztül.

Zene: Breaking The Habit
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Jún. 16, 2020 8:34 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 13 ... 22, 23, 24


Raguel elrablása
Belphegor & Belial
zSNV8NX.gif
Telnek a napok, nem is igazán számolom egy idő után. Mindennap hallom bizalmasom dühös, sértett hangját - megesik napjában többször is - az ajtó túloldaláról, ahogy az őrökkel viaskodva próbál bejutni hozzám, ám a küszöböm előtt mind alkalommal fennakad. A sokadik nap úgy igazán megelégeli mellőzését és hangoskodása irodám előtt arra késztet, hogy behívjam őt.
Nem figyelem, de talán még az ajtót sem húzza be maga után a szobám előtt strázsát ülő démonom, mikor Belphegor belekezd mondókájába. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, nem fukarkodik a szavakkal. Szélviharkisasszony megérkezett. Szóra nyitnám a számat, ám gyorsan meggondolom magam. Válaszok helyett egyelőre a hallgatást választom. Szokásomhoz híven megvárom, míg rám zúdítja amit gondol, és kiszűrve a szitokszavak közül a lényeget próbálom megjegyezni, hogy később megtegyem észrevételeimet. Először sérelmezi, amiért hanyagoltam őt - nem kerestem őt, de őt sem fogadtam. Aztán leolt, hogy elég nagy a rendetlenség idebent. Nos igen tudok róla, ugyanis én csináltam. Belphegor szája sarkán egy komisz vigyor. Rákérdez, akarok-e neki mondani valamit? Következő két kérdése azokat a lehetőségeket vetítik előre, ha feleletem esetleg nemleges lenne, így könyveimet lángokban látnám, asztalomat pedig darabokban. Ráemelem a tekintetem, és keze már lendül is felém, így kicsit hátrább húzom a fejem, hogy tenyere ne arcomat érintse, a számban lévő cigit viszont kisöpri ajkaim közül, ami az ablaküvegre pattan, onnan pedig az ablakpárkányra.
-Hééé. - tör elő belőlem némi elégedetlenség. Kedvesem talán egy lélegzetvételnyi szünetet tart beszéde közben, de még közel sem fogyott ki a mondanivalóból. Már hogy is lehetne szótlan? Két hétig gyűlt benne ez a szóáradat. Előhúzza a bizalmas és a hétezer éves kártyát, miközben kikapja könyvemet kezeim közül. Na ne már! Ezt meg hogy? A zárt ajtóktól eljutunk az elbocsátása gondolatáig? Luciferre, na ezt hogy kombózta össze a női agy??? Megmondtam, hogy nem küldöm el, talán nem hisz nekem? Megegyeztünk, mire ez a cirkusz? Tűnődöm, miközben mély sóhajjal nyugtázom, ahogy íróasztalom új helyre kerül Belphegorom jól irányzott rúgásának köszönhetően. Félrepattintott cigiszálamért nyúlok, majd újra szám közé veszem és mély slukkot szívok belőle. Közben bizalmasom kifakadása végére ér és már csak arra vár mély sóhajokat véve, hogy reagáljak az elhangzottakra. Szokásomhoz híven most sem sietem el a válaszadást, ezért lángra lobbantja az egyik könyvemet.
-Belphegor, mintha kicsit zaklatott lennél...- teszem meg megállapításomat, miközben egy futó pillantást vetek a keletkezett károkra. Ekkora hisztit levágni, csak mert nem látott két hétig...mintha olyan nagy idő lenne ez a mi életünkben... Pillantok ismét a füstölgő könyvre.
-Talán ennyire hiányoztam neked? - érdeklődöm pimaszul, majd elnevetem magam. Bár való igaz annyi időt töltünk együtt, hogy ha pár nap kimarad, még furának is érzem, hogy nincs mellettem. Most viszont szükséges volt elvonulnom nélküle.
-Gyere! - intek felé és lábaimat leemelve, háttal az ablaküvegnek fordulok és helyet csinálok magam mellett, ahová kedvesem is letelepedhet. Azt hiszem nem szükséges szavakkal is kifejeznem, mit kell tennie, ha beszélgetni óhajt velem. Csak egy sunyi mosolyt villantok felé, jobbammal megpaskolom a párkányt magam mellett. Ha leül mellém és egy másodpercre felhagy a durcázással, elmondom neki, hogy:
-Időre volt szükségem. - vallom be és szívok még egy utolsót a bagószálból, mielőtt hamutálam oldalán elnyomnám.
-De nem miattad....eszembe sincs elküldeni téged. Azt hittem ezt már megbeszéltük. Nem is értem ez a bolondság megint honnan jött... - rázom meg a fejemet. A pletykák meg? Azokkal nem kell törődni, bármit is beszéljenek a rossz nyelvek.
-Nos azt hiszem, kár lenne az időt húznom félrebeszéléssel...a szoba magáért beszél. - kezdek bele. Bár rendetlenségnek látszik elsőre, mégis minden könyv és papír ott van, ahol lennie kell...vagyis csak volt, míg kis drágám meg nem érkezett és dühe át nem rendezte a szoba egy részét.
-Tervezek valamit...valami igen nagy dolgot. És ez a szokottnál is nagyobb kockázattal jár... - magyarázom, majd bizalmasom szemeibe nézek. - Ezúttal szeretnélek kihagyni belőle...túl veszélyes.  

zene: nincs || üzenet: nincs ||
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Jún. 16, 2020 4:46 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 13 ... 22, 23, 24



Belial & Belphegor


K
ét hét... Tizennégy napja hogy Belialnak se híre, se hamva... Nem hiszem el, ezt leművelni velem... Csak jussak be az irodájába, esküszöm Luciferre, hogy kő kövön nem marad! Lesz majd megint asztal csere azt hiszem! Két kicseszett őr... Ők állják folyamatosan az utam akár hányszor látni akarom... Elegem van ebből! Ma is már harmadjára járok erre, de a hatás ugyan az.
-Rendben, szívesen strázsálok itt veletek, időmből kitelik. Vagy nemes egyszerűséggel átszakítom veletek az ajtót!-állok meg előttük csípőre tett kézzel.
-Be akarok menni hozzá! Vagy szóltok neki, vagy megteszem én. Nem érdekel hogy ti se zavarhatjátok!-emelem meg a hangomat. Minden nap ugyan ez a tisztelet kör, semmi eredmény... Elég volt! Meg is indulok az ajtó felé, az sem zavar hogy a két katona szorosan összehúzódik hogy ne érhessem el a kilincset. Komisz mosollyal fogadom a jelenséget. Komolyan meg akarnak állítani? Nem érdekel hogy parancsba kapták... Már veszem is a mély levegőt hogy beüvöltsek az ajtón át.
-BELIAL! TOLD KI A...-lepisszeg az egyikük, emeli kezét, hogy kopogtasson az ajtón. Idegességemben jár a lábam ahogy bebocsátást kap. Megemelkedik a szemöldököm és ahogy meghallom bentről, hogy engedjenek be, lököm is félre a társát és robbanok be az ajtón. Még szinte a kérdés nem hagyta el Lordom száját és az ajtó őr sem lépett ki én már nyitom a sajátomat.
-Baj? Még hogy mi a baj?-emelkedik meg hangszínem miközben pillantásom körbe vezetem az irodán.
-Mégis hogy a büdös p!cs@ba képzeled, hogy se szó se beszéd egyszer csak likvidálsz a rendszerből? Mi az hogy pont én nem jöhetek hozzád amikor akarok? Hogy jön az idióta hülye fejedbe a gondolat, hogy nem tűnik fel, hogy kerülsz engem? Engem aki a bizalmasod volnék b@ssza meg Belial!-csapok az asztalra dühtől remegve aminek hatására pár könyv le is bucskázik ami az asztal szélén pihen.
-És akkor most ne nézz madárnak a k*rva életbe! Mi ez az ordenáré nagy kupleráj? Pont nálad? Mire készülsz? Mihez kell neked Jezabel két embere? A palotán belül vagy!-lépek felé közelebb duzzogó képpel. Kis kezeim ökölbe szorulnak, pillantásom az arcára szegeződik miközben szám lefelé görbül.
-Nem akarsz valamit elmondani nekem? Vagy kezdjek el találgatni? Gyújtsam fel egyesével a könyveket? Törjem ketté az asztalodat sokadjára is?-állok meg végül előtte és egy hirtelen mozdulattal emelem a kezem ütésre, de most nem állok meg a mozdulatban, csapok is tenyérrel az arca felé, nem érdekelve, hogy elkapja-e karomat, vagy elhajol előle.
-Mivel érdemeltem ki hogy ilyen bizalmatlan legyél velem? Ennyit érek neked majd hétezer év után? Hát tényleg semmire nem tartasz? Tudod te, hogy megint miket pletykálnak? Hát igazán köszi... Megint miattad mutogatnak rám!-fújtatok és a fejemet rázom.
-Szeretnél elküldeni? Ezek ilyen első lépések? Vagy éppen sunnyogsz? MIÉRT? Mi a f@szomat vétettem amiért ezzel büntetsz?-ujjaimat tördelem és húzom el a számat. Örülnék ha legalább megszólalna... Minek kell megvárni hogy kitomboljam magam? Villannak a szemeim, kikapom kezéből a vaskos könyvet és visszafordulatból az asztalhoz lépek két nagyobb lépéssel, a harmadik lépés megkezdésekor pedig megemelem lábam és felrúgom az asztalt, repül amerre szeretne.
-Belial szólalj végre meg, vagy várj míg az egész irodádat leszedálom, és nem adok kettő percet hogy kapsz te is még egyet ha nem kezdesz el nekem duruzsolni. Ne csináld ezt tovább! Legalább mondd el, mi a k*rva isten van már?-pillantok a kezemben lévő könyvbe. Mély levegőt veszek és igyekszem egy kis nyugodságot erőltetni magamra, de nem sok sikerrel ugyebár. Olyannyira dühös vagyok, hogy kis idő múlva a kezemben tartott könyv füstölni kezd. Hát ez remek. Gonosz fény csillan a szemembe.
-Remélem hogy sikerült a végére érned.-pimasz mondatom után hagyom lángra lobbanni a lapokat és leejtem a kezemből. Csípőre tett kézzel nézem a művem és győztes pillantással méregetem Viszályt. Szólalj végre meg! Nem hiszem el, hogy ezt kiérdemeltem, de ha ez így marad akkor most majd teszek is érte, mert eddig semmit nem csináltam. Majd most felb@szom az agyát!

Zene: Breaking The Habit
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Jún. 16, 2020 6:16 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 13 ... 22, 23, 24


600. reag

Raguel elrablása
Belphegor & Belial
zSNV8NX.gif
Lassan három éve, hogy a Pokol ura gondolt egyet és első arkjával karöltve a Földre ment. Felszíni látogatását meglehetősen hosszúra tervezte, mert azt beszélték még a szárnyait is levágatta, csak hogy ne kelljen visszatérnie ide. Hát ez úgy derék. Talán beleunt a pokoli trónolásba, és csábítóbbnak találta a földi világot, mint pokoli kötelességeit, amit a Teremtő bízott rá.
De bármiért is lécelt le a Főnci, fogalma sincs mit hagyott hátra...

Aztán jön a nagy hír...Isten is úgy döntött, határozatlan időre lelép a tyúkudvarból. Persze ő se szólt senkinek. Olyan hátraarcot csinált, hogy mire felfedezték hiányát, már rég messze járt. Egy teremtett lélek nem akadt, aki tudta volna hová tűnt az Öreg. Az Úr is szépen hátrahagyta gyermekeit, mintha csak Luckóról vett volna példát. Nem sokkal ezután az az infó kapott szárnyra, hogy Gabesz az embereket okolja Atyjuk távozásáért, ezért alárepült az égnek, hogy elpusztítsa a földieket. Misi viszont a halandók védelmére kelt, így mondhatni testvérharc alakult ki köztük. Eltérő nézeteik pedig megosztották az égieket. Voltak akik pártot fogtak, de sokan a semlegesség mellett döntöttek. Azonnal felismertem a kínálkozó lehetőséget, hogy azt tehessem, amire Lucifert teremtett. Káoszt keltsek. Eleinte nem terveztem túl nagy dolgokat véghez vinni, de végiggondolva ezt a vissza nem térő esélyt, mégis megfogalmazódott bennem egy igen merész ötlet. Elrablok egy arkot. Nem igen hiszem, hogy valaha bárkinek is eszébe jutott volna ilyesmi vagy ehhez hasonló, akár csak elmélet szintjén. Csak a Viszály lovasa képes ilyen elvetemült gondolatokra.
Isten hátat fordított a Mennyeknek, Lucifer pedig a Pokolnak, ebből következett számomra, Istent nem érdekli mi lesz angyalaival és Lucifert sem, hogy démonjai mire vetemednek. Ha zavarja bármelyiküket is pofátlanságom, jöjjenek és számoltassanak el érte. Bár én legalább tudom, mi a feladatom...
Nem gondolkodtam sokáig azon, melyik drága arktollast válasszam ki áldozatomul, hiszen volt egy, akinek a puszta létezése szálka volt szememben. Raguel, az igazság és az egyensúly angyala, akinek feladata a harmónia fenntartása. A bukás előtt álló tollasok utolsó reménye. Nekem jól jött az arkfivérek közötti viszálykodás, Harmónia lehetett volna az egyetlen, aki képes végét venni az arktestvérek harcának. Nyilván ez nem jött volna jól. Másfelől mindig is meg akartam őt ismerni közelebbről. Ő testesít meg mindent, ami nem én vagyok. A tökéletes ellentétem. Nem utolsó sorban jó alkalmat láttam abban, hogy felderítsem, mire képes egy ark, fogva tartása pedig bizonyította volna, ők sem olyan érinthetetlenek, mint hiszik. És talán még az is benne van motivációm hosszú sorában, hogy a Főnci figyelmét is fel akartam kelteni, amellett hogy azért szórakozásomat is leltem volna ebben az igen kockázatos akcióba, mert hát...lássuk be egy ilyen tettnek megvannak a rizikói és bizonyos következményekkel is jár. Az angyal megölése viszont nem szerepelt a terveim között...

De nem könnyű egy ark közelébe férkőzni, még a magamfajta magas rangú démonfajzatoknak sem, ezért kellett egy terv....egy rohadt jó terv az elkapásához.
Két teljes hete mellőzök minden társaságot. Még bizalmasomat sem engedtem a közelembe. Egyedül Furcas és Jezabel kap tőlem feladatot. Magamra zárom dolgozóm ajtaját, és a bejárat előtt Jezabel két legjobb katonája áll, gondoskodva, hogy senki ne juthasson be hozzám, még Belphegor se. Őt ki is akarom hagyni a buliból. Könyvekkel veszem körbe magam, és napjaimat csak olvasással töltöm. Belőlük ellesett jeleket rajzolok, legtöbbjük angyali rúna. Szükségszerű időtöltés, Raguel börtönét tervezem. Még nem gondoltam végig, mennyi ideig akarom őt vendégszeretetem közt tartani, de azt hiszem ezzel ráérek még törődni.
Egy újabb nap. Ablakom párkányán üldögélek, kezemben egy vaskos kötet, számból egy cigarettaszál lóg, már a sokadig, pedig még a nap első sugarai épp csak megmutatkoztak. Ajtómon hangos kopogás megzavarja gondolataimat.
-Igen, tessék. - adok engedélyt a belépésre. Az egyik ajtóőröm az, aki elmondja, bizalmasom találkozni akar velem és most dühösebbnek látszik, mint eddig bármikor. Mindennap feltűnt Belphegorom, de szobám bejáratánál tovább nem jutott. Idegesítheti, hogy nem veszek róla tudomást és tulajdonképpen magyarázatot sem kapott arra, miért nem.
-Rendben, engedd be őt! - mondom, majd mélyet szívok a cigimből, miközben újabbat lapozok az ölemben lévő könyvben.
-Mi a baj Belphegor? - kérdezem figyelmemet felé fordítva, mihelyst a démonnő a helyiségbe lép és kettesben maradunk. Ha szétnéz némi rendetlenség tűnhet fel neki, ami igen szokatlan, hiszen nem jellemző irodámban az ilyesmi. Mindenfelé kinyitott könyvek, szertehagyott papírlapok hevernek, amin különféle ábrák és rúnakezdemények vannak. Egyértelmű jele annak, hogy valami nagy dologra készülök.

zene: nincs || üzenet: nincs ||
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Jún. 15, 2020 5:33 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 13 ... 22, 23, 24


* * *

29 évvel ezelőtt...
Raguel elrablása és fogva tartása
Nahant Island - 1991 és 2017 között - Page 24 Nahant-ma
Ajánlott tartalom
reveal your secrets



Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 13 ... 22, 23, 24


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
24 / 24 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1 ... 13 ... 22, 23, 24
 Similar topics
-
» 2017 tudatos álmai

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett TagjainkFajaink létszáma

Nincs


●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 10 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 10 vendég :: 2 Bots

• Fajaink száma •
Arkangyal
1/1
Leviatán
7/3
Angyal
2
Démon
6
Bukott Angyal
3
Ember
4
Félvér
1
Harcos Angyal
5
Vadász
5
Nephilim
2