Welcome to hell or heaven frpg
- Staff és tagok által keresett karakterek -

 
• Nahant Island - 1991 és 2017 között •
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Jan. 24, 2021 5:36 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3 ... 13 ... 24  Next



Belial & Belphegor


N
em tudom, hogy az együtt töltött idő alatt rácsodálkoztam-e már valamire ennyire, de az alélt nő látványa Belial karjaiban. Mégsem szólok hangosan, pusztán az eseményeket figyelem, arcomon látszik csupán mennyire nem díjazom a helyzetet. Amint mellém telepszik és elorrozza a poharam és a piám is, egy sor kérdést zúdítok rá, ám most egy az egyben választ is kapok rá. Nem ködösít, nem jön a szokásos ne aggódjak szöveggel, talán méf furcsán is nézek rá, már rég ki kellett volna, hogy mondja ne vészmadárkodj már Belphegor!
-Biztos, hogy nem úsztam volna...-húzom fel az orrom finnyásan. Azt várhatná. Mázlistának tartom, hogy pont az angyal pottyant útjába... Pont az az angyal akit keres. Az viszont már cseppet sem tetszik, hogy a mi szobánkban szállásolják el, mégsem hozom tudtára Viszálynak, hogy nem örülök, bár ha arcomra tekint, oda bizony minden fel van vésve. Mégis, rosszallásom ellenére sem tágítok Belial mellől, a teli kancsóval kezében álldogáló démonnal együtt indulunk fel az emeletre. S míg Ő az egyik fotelbe ül, én az ajtónál állok egy darabig miután az orvos magunkra hagy az angyalnővel. Pár hosszabb pillanattal később közelebb lépek az ágyhoz és onnan vizslatom az alélt szárnyast, de nem maradok sokáig a közelében, csak hamar Lordom mellé sétálok és a karfára telepszem. Úgy kíváncsiskodok tovább, hogy mik Belial tervei, de csalódnom kell, mert míg Amariel nem tér magához addig nem mondja el.
-Ez piszok dolog tőled. Miért nem lehet csak simán közölni? Miért vagy ilyen velem?-fújom fel pofimat, és elhúzom a számat. Nem kerüli el figyelmemet ahogy bagóért nyúl a felső zsebébe, viszont rágyújtani nem tud, mert a doboz és tartalma is elázott. Egy kis elégtételt érzek így, mi több ki is nevetem ahogy az asztalra hajítja a dobozt.
-Béna!-dörgölöm az orra alá gúnyosan és kissé hátra dőlök. Karba fonom kezeimet és azt lesem hogy mit csinál. Hirtelen áll fel, nekem pedig a padlóra kell tennem a lábam, hogy ne boruljak el a fotellal.
-Hé!-méltatlankodok azonnal és a fejemet ingatom ahogy kilép a cipőjéből, kibújik kabátjából is és ahogy csavarja eláztatja a szobát.
-A fürdőben... A szoba így is beázik!-pimaszkodok egy sort és rosszallásomnak hangot adok, hogy az angyal velünk van. Lordom egy fogasra akasztja a kabátját és a szekrényben kezd el kutatni, felsóhajtok ahogy közli, hogy Amariel mellett akar lenni amikor felébred.
-Rendben, de nem hagylak egyedül vele.-döntöm oldalra a fejem, amint Kedvesem kezébe a pamut kerül, úgy elvonul a fürdőhelységbe. Legalább ennyire figyel, nem előttem akar vetkőzni megint.
-Igen, zavarna, nem kellenek ide a halandók!-most nem... Jobb ha nem tudnak semmiről. Belialt nézem ahogy a fürdőajtóban ácsorog, majd amint megmozdul a szőkeség az ágyon, úgy lép oda. Egy kígyó gyorsaságával kapom az ágy felé a fejem ahogy Belial leül Amariel mellé, kicsit előrébb is dőlök, hogy mindent lássak. A nő riadtan ébred, nem tudja hol van, de Belial nyugodt hangon kezd beszélni hozzá. Szavait hallva majd leesik az állam. Komolyan Nahantra akarja hozni. Mikor a férfi rám pillant, ösztönösen állok fel és lépek mellé. Kezemet vállára simítom és barátságos mosolyt küldök az angyal felé.
-Mi vigyáznánk rád.-erősítek rá Belial szavaira. Ám beszélgetésünk megszakad, mert az orvos ismét benyit és újabb bogyókat ad az angyalnak amitől csakhamar ismét álomba merül.
-Meddig tart Belial?-kérdezek rá finoman és ellépek tőle, az ablakhoz sétálok és kitekintek rajta, annak ellenére is, hogy épp akkor hasítja ketté az eget egy villám, majd óriásit reccsen az ég.

Zene: Until The Stars Turn Cold
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Jan. 23, 2021 7:34 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3 ... 13 ... 24  Next


Raguel elrablása
Belphegor & Belial
zSNV8NX.gif
Visszatérésem nem kis ledöbbentés vált ki az italozó vendégei között. A partszélen talált angyalnővel a karomban hamar rám vonódik minden figyelem, köztük bizalmasomé is. Épp csak felé pillantok, vonásai azt is elárulják, amit ajkai ezúttal nem mondanak ki. De szótlanság csak addig tart, míg mellé nem lépek. Kérdéseit megválaszolom, mire megkapom, nem vagyok normális.
-Mondtad, de mire elkúsztak volna felőlünk a viharfelhők, egy ép csónak nem sok annyi sem maradt volna a dokkoknál. Aztán úszhattunk volna a szigetig... - hörpintem fel italom, majd megmosolygom, ahogy mázlistának nevez. Lehetséges, hogy szerencsés csillagzat alatt teremtett az ördög, mert valóban elég sok mindent megúszok. Belphegor aggodalmaskodására csak egy mélyebb sóhaj tör fel belőlem, amit egy újabb pohár röviddel fojtok le. Talán tennék is egy megjegyzést a szokásos módon tudtára adva túl sokat aggódik miattam feleslegesen, de ez a gondolat parlagon marad, mert figyelmemet az ájult lány körül állók között kialakulni látszó vita vonja el. Mivel dolgom van vele, ezért felajánlom, a mi szobában elszállásolhatják a pórul járt nőszemélyt. A kocsmanép megörül a váratlan felajánlásnak, bizalmasom már kevésbé lelkes ötletem miatt, nem kell arcára pillantanom, hogy tudjam, nem veti fel a boldogság...
Mire szobánkba érünk Amariel már az ágyat nyomja, láthatóan még nem tért eszméletéhez. Egy gyors orvosi vizit után, pedig hármasban maradunk. Leteszem magam az egyik fotelbe, miközben a démonnő közelebb merészkedik az ágyhoz, hogy közelebbről szemlélje a szárnyast. Épp csak egy futópillantást vet, majd fotelem karfájára telepszik.
-Megtudod, amint az angyalkánk felébred. - pillantok a szőke felé. Közben felsőm belső zsebébe nyúlok, hogy elszívjak egy szállal, de csalódottan tapasztalom, hogy az eső nem csak ruházatomat, de a benne lapuló cigis dobozomat is eláztatta.
-Ahhh...a fenébe. - morranok fel elégedetlenkedve, miközben az ülőalkalmatosság melletti kis asztalra hajítom az átnevesedett papírdobozt. A bagózással úgy néz ki várnom kell még egy kicsit.
-Bár jobban meggondolva... - nézek végig magamon. Nadrágom lábamra tapadt, talpam alatt átázott zoknimon keresztül érzem, hogy cipőmben is tocsog a víz. Hirtelen felkelek a karosszékből, kilépek cipőmből, miközben kihúzom karjaim nedves kabátomból. Csavarok rajta egy párat, mire kisebb tó keletkezik alatta, majd felhajítom a fogasra száradni. Belphegor közben újabb kérdéseket tesz fel nekem, majd kifejti rosszallását, amiért a tollas kicsike hozzánk került éjszakára.
-Mellette akartam lenni, amikor magához tér. - válaszolok ennyit, mialatt ketté bontom ingem gombsorát, majd a szekrény elé sétálok nedves láblenyomatokat hagyva a padlón. Azt remélem, hátha akad valami száraz ruhanemű a méretemben. Azonban a bútorbelsőben csak üres vállfák lógnak a farúdon, polcain ágyneműhuzatot és összehajtott pokrócot találok. Az egyik fiókban viszont akad néhány frottír köntös. Nem kimondottan közösségi viselet, de jobb mint a semmi, addig megteszi, míg öltözékem darabjai meg nem száradnak. Amúgy sem terveztem hamarabb újra kimozdulni. Néhány percre elvonulok a fürdőbe, míg megszabadulok vizes gönceimtől, azokat a kád szélére terítem, majd magamra öltöm a talált köntöst.
-Ennyire zavarna a jelenlétük? - kérdezek vissza a fürdőajtóban állva. Bár igaz, a kocsmárosnő elég nagyhangú és zajos jelenség. Halk nyöszörgés hallatszik a párnák közül, fejemet rögtön az felé kapom.
-Ahhh, éledezik....végre! - rugaszkodom el vállammal az ajtófélfától, majd leülök az ágy szélére. Nagyon lassan nyílik fel a szeme, de még percekig zavaros a lány tekintete.
-Hol...hol vagyok? Mi...mi történt? - rebegi ijedten, miközben kicsit feltornássza magát az ágyon. Aztán mihelyst kitisztul a kép, úgy ismeri fel arcomat.
-Te voltál ott...a parton. - éri el a felismerés, mire igenlően bólintok szavaira.
-Démonok támadtak meg még a tengeren, a csónakoddal felborultál és a hullámok a partra sodortak. A támadóid rajtad keresztül akarták elérni Harmóniát. Azt hiszem az arkangyal nagy veszélyben van. Figyelmeztetned kellene. - adok elő neki egy csinos kis történetet, aminek azért annyi valóságalapja van, hogy Raguelre valóban veszély les, de a fenyegetést nem hol mi tengeri démonok jelentik rá, hanem mi magunk.
-De előbb szedd össze magad. - intem nyugalomra, amikor idegesen már pattanna ki az ágyból.
-Van egy Nahant nevű sziget, csapdákkal és rúnákkal biztosítva. - magyarázom tovább, majd hozzáteszem, hogy hamarosan a húgommal - pillantok közben Belphegorra - áthajózunk, és szívesen magunkkal vinnénk őt, hogy figyelmeztesse az angyalnőt. Többet nem szólok, még akkor sem, mikor Amariel visszakérdez, mert hirtelen nyílik az ajtó és a doktor lép be újfent. Egy újabb gyors vizit. A lány néhány bogyót kap, amitől hamar újra álomba szenderül...

zene: nincs || üzenet: nincs ||
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Jan. 21, 2021 11:53 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3 ... 13 ... 24  Next



Belial & Belphegor


A
mint kivágódik a kocsma ajtó én is oda kapom a fejem, legnagyobb megdöbbenésemre Lordom lépi át a küszöböt csurom vizesen, sarasan, egy alélt nővel a karjaiban. Hát ilyet még nem b@szott a Pokol! Úgy volt, hogy angyalkázni megy a kedves... Erre meg hős lovagot játszik. Ilyen nincs csak a mesékben! A fogadós asszony gyorsan szabaddá tesz egy asztalt, ahová Belial lefektetheti a nőt. Kissé kapok csak vérszemet, de nem robogok oda, hogy kérdőre vonjam Őt, hogy ez mégis mi a frászkarika, de azért mégis kicsúszik egy szebb mondat ajkaim közül. Ám mégis megvárom, hogy a démon mellém lépjen, csak ekkor árasztom el kérdéseimmel, de mintha egy csapot nyitottak volna meg.
-Nem vagy normális, de tényleg! És ha valami bajod esett volna? Honnan tudtam volna, hogy merre keresselek?-ráncolom szemöldökeimet. Komolyan, tuti, hogy ezt direkt csinálja velem.
-Mondtam, hogy az a csónak nem biztonságos. De ráértünk volna a kereséssel. Ítéletidő a kikötőben... jó hogy nem fordított be egy nagyobb hullám a tengerbe!-korholom Őt és fejemet ingatom. Zokszó nélkül hagyom, hogy elvegye előlem a poharat és az üveget, most már nincs szükségem az alkoholra, már újra itt van velem és láthatóan sértetlenül. További kérdéseimre is választ ad én pedig csendben hallgatom szavait.
-Mocsok egy mázlista démon vagy.-hajtom fejem a vizes vállára, biztosra veszem, hogy másnak csak így nem pottyant volna az ölébe a szerencse egy angyal képében, főleg ha azt a személyt keresi. Erre tessék... Viszály még ebben is nyereséges.
-De az biztos, többet nem küldelek ki a viharba! A tervedet pedig szívesen meghallgatom.-suttogom neki és ahogy arról kezd el folyni a vita, hogy az angyalnő hol legyen elszállásolva már hamarabb tudom a választ, mintsem Belial jelentkezne. Akaratlanul is rebben feljebb szemöldököm, de számat most vissza fogom, ígéretet tett és nyilván nem akar kizárni a szobából sem. De azért egy morcosabb pillantással illetem, hogy érezze döntésének súlyát. Lordom megkapja a kancsót újra töltve, majd a lépcsők felé indul. Elejtett mondatára felszisszenek ahogy utána indulok.
-Tudom, megígérted! Nem szóltam egy rossz szót sem!-sóhajtok fel és bele túrok tincseim közé. A szobához érve a tollas már az ágyban pihen, mellette egy orvos tudó, ám hamar csökken a szoba létszám és hárman maradunk. Belial és a két nő. Azért ez így elég meredek. Míg Viszály az egyik fotelbe telepszik, én a szoba ajtónak támaszkodom és onnan méregetem a tollast. Csendesen döntöm egyik oldalról a másikra a fejem, majd lassan közelebb sétálok az ágyhoz és az alélt vonásait figyelem.
-Hmm... Valóban angyali.-motyogom összevont szemöldökkel, de nekem ennyi elég is volt a közelségéből, inkább elsétálok Belialig és a fotel karfájára telepszem.
-Szóval, mi pattant ki briliáns elmédből?-kérdezek rá halkan ahogy lepillantok Démonomra. Vajon mennyire lesz aljas majd? Visszafojtott morcosságom viszont inkább szeretne a felszínre törni és úgy mindent tönkre vágni a szobában. Kezdve a tollas luvnyával! Mégis igyekszem visszafogni magam, más szemszögből megközelíteni a dolgot és a vulkán kitörése előtt, csak kis füst csóvát eregetni.
-Miért nem bíztad az egyik halandóra inkább? Miért kellett felhozatnod a szobánkba? A nyakunkra fog járni az az orvos is, hogy ellenőrizgesse hogy van a páciense... A fogadós asszony tuti még egyszer legalább kirendeli majd a fószert.-elhúzom a számat, de a normál hangerőnél cseppet sem emelem feljebb a hangom, pusztán kérdéseimet teszem fel ismét Észak Lordjának.

Zene: Until The Stars Turn Cold
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Jan. 18, 2021 5:43 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3 ... 13 ... 24  Next


Raguel elrablása
Belphegor & Belial
zSNV8NX.gif
A vihar makacsul kitart és lassan már egy órája a falu felett tetőzik, a tovább vonulás bárminemű szándéka nélkül. A kikötőben rátalálok Raguel bizalmasára, aki elgyötörten, sebesülten hever a nedves homokon kiszolgáltatva a tenger part felé sodródó vad hullámainak. A karomba véve őt indulok vissza a fogadóba - a nő arcán hálás, fáradt mosollyal, én pedig visszafojtott undorral teszem meg az első lépéseket. Időközben eltekintek a ténytől, hogy egy tollas nőszemélyt cipelek, figyelmemet egyfelől leköti a visszaúton elénk gördülő akadályok és a felettünk tomboló égiháború, másfelől inkább arra a lehetőségre gondolok, milyen előnyt jelent ez angyalrablós terveimhez? Kezd formát ölteni bennem egy gondolat. Át fogom verni a kicsikét. Rövidesen kivágódik az italozó ajtaja és a kocsmanép megrökönyödve néz a bejárat felé. A kocsmárosnő gyors intézkedésbe kez, és egy időre gondjaiba veszi az eszméletlen Amarielt. Látva a lány sebesüléseit és érezve gyenge pulzusát orvostudóért kiált. Belphegorom mellé lépek és néhány mondatot intézek felé, mire kérdések egész sorát teszi fel nekem.
-Le hát. - erősítek rá és húzóra megiszom italát, majd a palackért nyúlok és gyorsan újra töltöm a poharat.
-És még jó is, hogy megtettem. A ladikunk oda. A vihar eléggé kisöpörte a kikötőt, de így is sikerült egy alkalmasat találnom. Remélem neked is a kedvedre lesz. - kortyolok egy újabbat, majd egy mondatot intézek az asszonyság felé is.
-Nem tettem vele semmit. A vihar intézte el. - állítom határozottan.
-Hínárral a lábán a szikláknál feküdt. A nyöszörgő hangjára lettem figyelmes. Ott akartam hagyni... - hajolok közelebb bizalmasomhoz, hogy szavaimat csak ő hallja.
-...de elárulta a nevét. Így már muszáj voltam magammal hozni. - folytatom, miközben szám elé emelem a kupám.
-Van egy tervem. Később elmondom. - hajtom fel a maradék italt, majd a poharat a pultra helyezem. Időközben a kiadó szobák megteltek, ami nem meglepő, mivel az kocsmavendégek zöme itt ragadt éjszakára. Így hamar felmerül a kérdés, hol szállásolják el a bajba jutott lányt. Akad egy önként jelentkező, egy öregember, fogatlan és erősen bormámoros, ő szívesen vállalná, hogy megossza ágyát a szőkeséggel. A kocsmárosnő gyorsan elhajtja a perverzt. A többi vendég viszont nem tolakodik, hogy segítségüket ajánlják fel. A lány nem falubeli, nem ismerik.
-Mi megosztjuk vele a szobánk. - szólalok fel, mielőtt kezdetét venné az ujjal mutogatás és a veszekedés, kihez is kerüljön éjjelre az angyalnő. Tudom, hogy ötletem nem csal majd mosolyt bizalmasom arcára és könnyedén kicsúszhat ajkai között a kétszavas klasszikus: normális vagy?, mégis rábólintok megerősítésképp, mikor az italosztó asszonyság visszakérdez: Biztosan? A kancsót, amit idelent hagytam viharos sétám előtt, azt most borral töltik meg. Csak ezt megvárva indulok fel a szobánkba.
-Megnyugodhatsz, nem csókolom meg. - jegyzem meg a lépcső felé tartva. Bízom benne Belphegor velem tart, és az előbbi jelenet miatt nem sértődött be annyira, hogy nélkülözné társaságom. Mire felérek Amariel már az ágyunkba fekszik és épp egy gyógyító vizsgálja. A javasolt pihenésen és néhány csodabogyón kívül más intelme nincsen, ezért gyorsan távozik. Egy pohár bort kitöltök magamnak, majd az egyik ablak melletti fotelbe telepszem, onnan pontosan rálátok a tollas nőre. Ha Belphegor velem tartott, úgy italomat kortyolgatva várom, mikor tör elő sértett dühe és háborog az égi miatt. Ha nincs velem, úgy csak csendesen figyelem az alvó lányt, néha-néha kortyolva a vörös nedűből.

zene: nincs || üzenet: nincs ||
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Jan. 17, 2021 10:29 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3 ... 13 ... 24  Next



Belial & Belphegor


M
agamra hagy miután elengedem, jobb így mindkettőnknek, nem gátolom terveiben, nem tudja meg hogy milyen kis nyuszi vagyok, és mellékesen megjegyezve talán gyorsabb is lesz nélkülem. Be kell látni, viharban használhatatlan vagyok, nem csupán számára még magamnak is. Egyedül maradván a szobában egy forró fürdőt veszek, tiszta ruhát hozatok és kimosom nadrágomból a vér foltot is. Kellemetlen arra gondolni, hogy Viszályt egyedül még talán baj is érheti. Végül ráveszem magam hogy lemenjek az ivóba, a pulthoz telepedve kérek valami alkoholt. Egyiket a másik után gurítom le a torkomon, a kocsmárosnő pedig csak néz a nagy szemeivel. Nem válaszolok a kérdésére hogy merre lett Belial ebben az időben, de a susmorgás, miszerint összeveszhettünk így is eléri a fülemet. Szemem az ajtót lesi, már jó ideje elment a démon és még mindig nem ért vissza. Magamhoz kérem a piás üveget, és sorban töltöm a piákat. Egy szál bagót sikerül lejmolnom az egyik ittas fazontól, így kissé nyugodtabb leszek. Ám az óra így is halad és a fejembe veszem hogy ha törik, ha szakad, de Belial után indulok, az utolsó bátorság italt töltöm a poharamba mikor a kocsma ajtaja kivágódik, még a vakolat is lepereg és istentelenül megreccsen az ég, összerezzenve kapom abba az irányba a fejem és az ajtóban Lordom lép beljebb egy nővel a karjaiban.
-Mi a f@sz?-szisszenek fel és teljesen oda fordulok ahogy a tésasszony orvosért kiált. Lordom mellém sétál, csurom vizesen és sarasan.
-Ilyen időben, lementél a kikötőbe?-kérdezek vissza nagy szemekkel és hagyom hogy elvegye a poharam, már az üveg jelentős tartalma a gyomromban van. Aztán mielőtt megkérdezhetném szavai az asztalra fektetett fruskára terelődnek.
-Hogy mondod? Mégis hogyan botlottál bele? Mi az hogy felborult a hajója?-húzódom közelebb a bőrig ázott férfihoz, hogy más ne hallja miről is beszélünk.
-Mit tettél vele? Egyáltalán minek hoztad ide?-bombázom további kérdésekkel, remélem nem azt forgatja a fejében hogy a mi szobánkba viteti fel.

Zene: A Reason To Fight
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Jan. 17, 2021 4:59 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3 ... 13 ... 24  Next


Raguel elrablása
Belphegor & Belial
zSNV8NX.gif
Elindulok a kikötő felé, hogy kihasználva az ítéletidőt, elorozzak magunknak egy csónakot a hazaútra. Könnyűszerrel kötöm el a legjobbnak, legbiztonságosabbnak látszót, még csak fel sem tűnik tolvajlásom. Az emberek a házaikba húzódva várják, hogy a vihar elvonuljon a falu felett. Dolgom végeztével, bőrig ázva már venném az irányt visszafelé, hogy a fogadóban melegedjek át egy kupa borral, de valami zaj - ami leginkább valami kisállat nyüszítésére hasonlít - a sziklák felé tereli figyelmem, közelebb lépve pedig rájövök, mekkora váratlan szerencse ér. Amariel, Harmónia iphraemje fekszik a nedves homokban segítségért nyöszörögve. Sérült, lába kificamodott, magától felkelni onnét aligha tudna, főleg hogy a hínár is csúnyán rátekeredett. A hullámok pedig csak jönnek felé, olykor be is borítják őt. Egy teljes percig örömöm lelem a látványban, mielőtt segítő kezet nyújtanék neki.
-Köszönöm. - rebegi hálás pillantással, mikor úgy döntök, nem hagyom a dokkok mellett ázni.
-Igazán hálás vagyok. - nyögi fáradtan, tagoltan a szavakat, immáron a karjaimban, miközben teste elernyed és a fejét a vállamnak dönti. Egy pillanatra elfog az undor, talán el is fintorodom. Egyszerre erős késztetést érzek, hogy bedobjam a tengerbe. Ha nem lenne rá szükségem, meg is tenném, hömpölyöghetne a hullámok között. Mély levegőt veszek, majd nagyon lassan kifújom.
-Lesz módod rá, hogy megháláld. - felelem suttogva felé a szavakat, de már valószínűleg nem hallja. A megfáradt tollas álmatag tekintettel néz fel rám még egyszer, majd szemei lecsukódnak, én pedig sietősre véve a sétát indulok meg az emelkedőn. A szél ezúttal hátulról zavarja ütemes lépteimet, néha néha egy erősebb fuvallat tol meg és én majdnem orra is esek emiatt. A heves eső nem csitul, a földút pedig alaposan felázott időközben, haladásom nehezíti az utcát borító sártenger. Mégis nagy nehezen átverekszem magam rajta és az utolsó nagy kanyar előtt egy pillanatra megállva előre pillantok, a kivilágított italozóra. Már majdnem ott vagyunk. Az ég újra hatalmasat dörren, újra beleremegnek a házak ablakait, majd egy villám érkezik az égből és belecsap az egyik utcavégi házba. Méterek vannak már csak hátra, majd elérve a küszöböt nyúlok a kilincsért, majd lábammal rúgom be az ajtót, ami olyan lendülettel tárul ki előttem, hogy még a vakolatot is leveri. A kocsmavendégek azonnal elcsendesednek és minden figyelem felénk összpontosul.
-Istenkém! - sikolt fel ijedtébe a kocsmárosnő. És talán fel is mordulna, ha nem látná meg kezeim közt az ájult fiatal lányt.
-Mi...mi történt?  - kérdezi elsápadva, majd elhessegetve néhány vendéget szabaddá tesz egy asztalt, a rajta lévő italeszközöket hamarjában eltakarítja az útból, így akadály nélkül fektethetem tetejére a tengerből kihalászott szárnyas nőt.
-Valószínűleg felborult a hajója. - felelem. Az asszonyság gyorsan orvosért kiált. Míg a fehérnép gondjaiba veszi a pórult járt angyalnőt, csurom vizesen, sárosan Belphegor mellé lépek.
-Van egy jó hírem, szereztem egy jó ladikot. - mosolygok rá ravaszul, miközben az előtte lévő poharát magam elé húzom, majd nagyot kortyolok piájából.
-Az a nő...ott...- pillantok az asztalon fekvő lányra. - ...Raguel bizalmasa...kicsi a világ, nemde?

zene: nincs || üzenet: nincs ||
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Jan. 16, 2021 3:18 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3 ... 13 ... 24  Next



Belial & Belphegor


A
vihar teljesen váratlanul ér minket, nem hiszem el hogy ezt kell megéljem és pont Belial előtt. Frusztrálttá tesz a dolog és legszívesebben már az ágy alatt lennék, bár ahogy látom Lordomat sem villanyozza fel a helyzet ezzel kapcsolatban. Döntésre jutok gyorsan, ha Viszály menni akar akkor menjen, de én ki nem teszem a lábam a fogadóból, míg tart az égiháború. A hatalmas villám és dörrenés mégis összerezzenésre késztet, bár foghatom arra, hogy váratlanul ért. Nyilván valahol a közelben vágott be. A Pokolban ritkán élni meg ilyet, de a földön sokszor bele futottam már, félelmem pedig megalapozott így. S bár jobb lenne ha Lordom maradna, mégis inkább elküldöm, ne lássa hogy bizalmasa milyen kis nyuszi. Nem vetne rám jó fényt! Végül Kedvesem kabátot ragad és amint ajtón kívül van, úgy elvonulok fürdeni. Magamra zárva a kis helység ajtaját még mindig nem érzem biztonságosnak a dolgot, de nincs mit tenni, gyorsan lefürdök, megszabadulok a vérfoltoktól és nadrágomat is kiöblítem amennyire lehet. S míg az anyag szárad tiszta ruhát kéretek magamnak. Fel-le sétálgatok a szobában idegesen, várom hogy elüljön az ég haragja, de olybá' tűnik, hogy még sokáig felettünk fog tombolni. Valamit ki kellene találnom az ilyen esetekre. Belial nem tudhatja meg, hogy mennyire rettegek ettől a dologtól. Biztosan nevetne rajtam. Ez a gondolat pedig nem túlzottan viszi előre a kedvemet. Mélyet sóhajtok és úgy döntök hogy lesétálok az ivó részbe, számolom a perceket mióta a démon kilépett az ajtón és nagyon lassan telik az idő. Utálom ezt! A fogadósnő kérdőre von hogy a velem érkező férfi miért is ment ki ebbe a viharba, csupán a vállamat vonom meg miközben dupla adag rövidet kérek. Pillantásom időről időre az ajtóra téved, arra várok hogy mikor lép be rajta Belial. Ahogy pedig az idő telik, mind jobban türelmetlen leszek.
-Hol lehetsz?-morgom az orrom alatt miközben legurítom torkomon a szeszt.

Zene: A Reason To Fight
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Jan. 15, 2021 11:46 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3 ... 13 ... 24  Next


Raguel elrablása
Belphegor & Belial
zSNV8NX.gif
Alig egy óra telt el, mióta a móló nyikorgó fadeszkáira léptünk, de már a hazaút gondolatai vetődnek fel közöttünk. A fogadó emeletének egyik szegényes szobájában várjuk, hogy ránk köszönjön a másnap. Az angyali találkozás már igen közel. Belphegor jó néven venné, ha hazaúthoz másik járművet kerítenénk saját, viseltes ladikunk helyébe. Szerinte életveszélyes, én más véleményen vagyok, még van egy út abban a tákolmányban, de üsse kavics, szerzünk egy jobb állapotút, csak hogy ne kelljen rosszallását hallanom. Az éjszaka sötétjében észrevétlenül kúsznak fölénk az esőt hozó sötét fellegek és csak akkor eszmélünk fel, mikor hangos égdörgéssel és villámlással adja jelét, ideért a vihar. Az eső hirtelen ered el, majd mintha csak dézsából öntenék, úgy zúdul a halászfalu házaira és utcáira. Elhúzom a számat és mordulok egyet, bár ez inkább a kiürült boros kancsónknak szól, mint a hirtelen beállt időjárásváltozásnak. A zivatar láttán bizalmasom újra a csónakkal jön. Szavai aggodalmasnak hatnak.
-Miért? Ez csak egy "kis" eső. - pillantok szemem sarkából az ablakon keresztül. Gondolataimat pedig egy istenes villám-dörrenés kombináció kíséri. A hatalmas csattanásba belereng az egész környék, még szobánk üvegablakai is bezeregnek az égi dörejtől.
-Vagy egy kicsit nagyobb. - mosolygom meg.  
-Viccet félre téve. Egy ilyen viharban még egy tengeri rákász hajó sem lehet túl biztonságos. - főleg ha torony nagyságú hullámok csapnak fel. Tekintetem újra megállapodik a kinti jelenésen és halkan meg is jegyzem, az égi háborgás még órákon át kitart. "Szerintem is eltart egy darabig, vagy így is ki akarsz menni?" pislog felém a démonnő, mire összeráncolom a szemöldököm. Ki mondta, hogy kimennék? Majd folytatva gondolatát közli, hogy ő megvár itt, mert nincs kedve elázni. Luciferre még ez a nő, hát nem a viharba küldene? Megáll az eszem. Felhorkantok, mikor hozzá teszi, hogy azért vigyázzak magamra. Mondhatnám ennél a pontnál, hogy rendben, úgy lesz, de ne zavarjon, hogy ilyen időben én sem terveztem kint kolbászolni. Ám eszembe jut a csónak, a kikötő és a méteres hullámok. Most kell egy járművet szereznünk, mert ezt az időt a korhadt ladik egészen biztos nem "éli túl". Már az is lehet, hogy azóta darabjaiban úszik a móló tövében. Most úgy sem tűnne fel, ha néhány csónak csak úgy véletlen eltűnne a kikötőből. Azt gondolnák, elvitte a víz.
-Rendben, igyekszem egyben visszaérni. - bólintok, majd kabátomért nyúlok és a szobából kifelé menet magamra kapom. A kancsót is magammal viszem, ha már az italozón megyek keresztül legalább teletöltik nekem.
Kilépve a fogadó ajtaján elindulok a kikötő irányába. A kocsmáros nő még utánam szól, hangja ijedt és döbbent egyszerre, még a nála lévő tálca is majdnem kifordul a kezéből. Azt tudakolná, hogy megyek ebben az istentelen viharban. Még hallom, ahogy elhangzik a kérdés, de válaszom már nem érkezik rá, bevágódik mögöttem a kocsmaajtó. Igyekvő léptekkel, rohanva teszem meg az utat a partszél felé. Néha lendületemet néhány pillanatra megtorpantja az erős szembeszél. A fogadóháztól tett néhány méteren belül bőrömig ázok, talpam alatt, cipőmben tocsog a víz és alsógatyámból is csavarni lehetne a vizet - így a hátralévő százméterek alatt már nem foglalkozom a heves esőzéssel. A tenger hamar feltűnik előttem. Ahogy befordulok a sarkon pont elkapom azt az óriási villámot, ami szabályosan ketté szeli az eget és néhány villanó pillanatra fénnyel árasztja el. Ahogy sejtettem, ladikunk nincs az a helyen, ahová érkezésünkkor kötöttem. Nincs még egy őrült mint én, hogy ítéletidőben odakint időzik a vízpart mentén, így nem kell tartanom attól, hogy lopási kísérletemnek bárki is szemtanúja lenne. Megkeresem a dokkban álló legbiztonságosabbnak tűnő csónakot és egy kis mágiát bevetve rejtem el egy szélvédettebb helyen. Mikor ezzel megvagyok, épp visszafelé venném az irányt de a sziklák között egy halk női hangra leszek figyelmet, aki segítségért nyöszörög. Látom a körülötte lévő fadarabokat, feltehetően "hajótörést" szenvedett. A válla és az egyik lába csúnyán megsérült, utóbbi talán ki is ficamodott. Ez nem az én dolgom. Gondolom és már mennék is tovább, remélve hogy nem vette észre jelenlétem, ám amikor rám emeli a tekintetét és felém nyújtózkodik rögtön tudom, nem maradtam észrevétlen. Ennek ellenére sem kellene foglalkoznom vele, simán hagyhatnám a nőt a parton ázni, ám Isten nevét veszi a szájára és olyan dolgokat mond, ami maradásra késztet. Talán szánhatok rá néhány percet. Az ég küldöttének vallja magát, majd elárulja a nevét is. Amarielként mutatkozik be. Nohát, milyen kicsi a világ. Arcomra ördögi vigyor kerekedik. Mégis mekkora esélye volt annak, hogy pont abba a tollashátúba botlok, aki miatt itt vagyok?
-Van a közelben egy fogadó. Elviszlek oda. - mondom, és szavaimra hálás pillantásokat kapok egy lágy mosollyal kísérve. Bár nem füllik a fogam hozzá, hogy akár egyetlen ujjal is érintsek egy égit, mégis karjaimba kapom az angyalnőt és visszaindulok vele a szálláshelyre.

zene: nincs || üzenet: nincs ||
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Jan. 13, 2021 8:24 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3 ... 13 ... 24  Next



Belial & Belphegor


L
ordom hamar megszabadít az üvegszilánkoktól, mi több, el is várom, ha már miatta sérültem meg, annyira tapintatlan néha, hogy azt már tanítani kellene. Gonosz velem! Hát akkor most segítsen is ki. Amint kikerül az utolsó szilánk is kezem azonnal gyógyulni kezd. Én is így gondoltam! Megbeszéljük hogy itt töltjük az éjszakát az ivó fogadó részében, az viszont cseppet sem fér a fejembe, hogy miért nincs még terve az angyali bizalmast illetően. Az ablakba telepedve kémlelem a tájat, míg Belial rágyújt és elkényelmesedik az ágyon, most nem kérek cigarettát, jól esik a friss levegőn üldögélni, a szoba is szellőzik addig legalább. Fél szemmel Lordomat figyelem miközben lelkesedésem egy kicsit sem lesz jobb amikor a cukorkákat említi.
-Rendben, ha te mondod, akkor elhiszem.-felelek végül mikor azt mondja, hogy mindenre lesz időnk. Aztán a csónakra terelődik a szavam, nem vagyok feldobva tőle, hogy azzal is kelljen visszamennünk. Annyira bizonytalan a kis ladik, hogy inkább másik járművet szeretnék a vissza útra.
-Mondjuk csak annyi a gond hogy életveszélyes!-közlöm unottan és körmeimet kezdem pattogtatni, nincs kedvem a jeges tengerben végezni, mert Ő Lordsága ilyen könnyelmű. Aztán kapok egy ígéret szerűséget is, de nem lesz jobb a helyzet így sem. De az előtte való félvállról eleresztett mondat sem igazán tetszik. Nem értem... De tényleg, mi a fenének neki bizalmas? Önfejű egy fráter! Végül Belial felhozat egy kancsó bort és azt iszogatva telik el az este. Idő közben én is kimászok az ablakkeretből és az ágy szélére telepszem, lerúgva cipőimet törökülésbe helyezkedek és úgy beszélgetünk még órákon keresztül. Aztán ismerős hangra kapom fel a fejem a távolból, az ablakra tekintve fehér villanás szeli át az eget. Na b@szd meg! Összeszorítom a fogam és igyekszem úrrá lenni a félelmemen, nem akarok vihart! Ám az égi háború hamarabb érkezik, mint szeretném. P!cs@ba már! Belial remélem nem vesz észre semmit belőle. Szinte azonnal lendül a kezem egy szál bagóért és rimánkodok hogy pont ne most tagadja meg tőlem. Kis idő múlva arra leszek figyelmes, hogy Viszály fejére vízcseppek hullanak, megmosolygom a reakcióját, kicsit el is tereli a gondolataimat az ablakot rángató viharról. De ennek kapcsán újabb gondolat ötlik az elmémbe.
-El tudom képzelni, hogy most milyen a tenger! Ha egy ilyen vihar elkap minket kint a nyílt vízen, egy akkorka csónakban... Nem! Kell egy másik jármű! Én nem úszok a jeges vízben, felejtsd is el!-világítok rá a dolgokra mikor az edényt az ágyra teszi a beázás alá. Belial az utolsó pohár borral az ablak elé sétál, nem követem tekintetemmel lépteit, csupán fülemmel észlelem hogy épp merre jár a szobában. Míg Ő kitekint az üvegen hatalmasat reccsen az ég és még szemeimet is lehunyom erősen. Csupán akkor fordulok Lordom felé, mikor hangját meghallom.
-Igen, szerintem is eltart egy darabig, vagy így is ki akarsz menni?-kérdezek rá bizonytalanul miközben egy fél pillanatra mögé tekintek az ablakra. Nekem semmi kedvem így kimenni, sőt, legszívesebben az ágy alá rejtőznék. Beharapom ajkaimat és ölembe ejtem kezeimet.
-Tudod mit? Én itt megvárlak. Nem akarok elázni, hideg van kint. De siess vissza kérlek. ÉS....-emelem fel végül mutató ujjamat.
-Ne feledd amit ígértél, rendben? A szádat sem használhatod!-ráncolom a szemöldököm miközben nagyot nyelek. Félek elengedni egyedül, mégis csak férfi... De sajnos engem a vihar csak hátráltatna, ezt pedig nem akarom elárulni neki... Nem tudhatja meg, hogy rettegek a vihartól.
-Légy óvatos! Egyben lássalak viszont, rendben?-állok fel végül az ágyról és elé sétálok, egy darabig csak szemeit nézem, majd úgy döntök, hogy elvonulok fürdeni. Azt sem szeretném látni ahogy hátra hagy.

Zene: A Reason To Fight
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Jan. 12, 2021 5:56 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3 ... 13 ... 24  Next


Raguel elrablása
Belphegor & Belial
zSNV8NX.gif
Miközben a tenyerébe ékelődött üvegdarabokat próbálom egy csipesz segítségével kiszedni, rájövök hogy soha nem fogom megérteni őt. Ezeket a fura és érthetetlen dühkitöréseit, felfoghatatlanok. Azt a poharat is minek kellett összeroppantani? Láthatja mi az eredménye. Amint az utolsó apró szilánk is kikerül bőre alól, sebe azonnal gyógyulásnak indul. Még nincs kigondolt tervem, épp csak körvonalazódnak fejemben a lehetőségek, hogyan is kapjam meg az angyaltól, amit akarok. Így konkrétumokkal Belphegornak sem szolgálhatok, bármennyire is kíváncsian tudakolja szándékaimat. Csak a bosszantása miatti benyögésemet ismétlem, ami végül a sebesüléséhez is vezet. Volt már dolgom égivel nem egyszer, bármilyen infót szó szerint kitapostam belőle, ha kellett és az eszközök közül sem igen válogattam, de ez most más. Egy arkangyal bizalmasáról van szó.
-Ha meglátom őt, majd kitalálom mi legyen. - mondok végül ennyit, miközben az ágyszélre heveredem. Nem vetek el semmilyen lehetőséget. Végül a maradás mellett döntünk és éjszakára az italozó feletti egyágyasban időzünk. Annak ellenére is, hogy Belphegor nem tűnik valami feldobottnak. Valóban azt gondoltam, hogy elszabadulva a szigetről, majd jobban érzi magát. Rágyújtok egy szálra, de kedvesem keze ezúttal nem lendül felém, jelezve, hogy csatlakozna hozzám füstölgésemben, így hát meggyújtom a bűzrúd végét, miközben lábbelimet lerúgom magamról, majd elkényelmesedve nyúlok el az ágyon. A párnát felgyűröm fejem alá, és még szabad kezem is a tarkóm alá csúsztatom.
-Lesz elég időnk mindenre. - jegyzem meg optimistán, és közben mélyet szívok a cigimből. Nem tervezem elkapkodni az ittlétünket. Ha megvan amit szeretnék...amit akarok, és sikerül csapdába ejteni az arkot, hosszú időn át a sziget vendégszeretetét élvezhetjük mindannyian. "Remélem nem potyára jöttünk ide." jegyzi meg csendesen és még a száját is elhúzza közben, majd a csónakot említi. Szerinte visszafelé valami jobb állapotú darabot kellene szereznünk.
-Nem értem mi bajod van vele? - pillantok rá, miközben kifújom a füstöt. Tény, hogy régi, a festése megkopott és olykor nyikorgó hangot ad, még sincsenek aggályaim.
-Idefelé sem süllyedtünk el...bár a szerencsén is múlott nyilván, az időjárás nekünk kedvezett...szerintem még egy hazaút simán van benne. - mosolyodok el szemtelenül, félvállról véve aggodalmait. Mindig csak aggodalmaskodik ez a nőszemély. Mielőtt méltatlankodásra nyitná a száját, és a fejemhez vágná, hogy nem vagyok normális, megjegyzése elébe megyek.
-De ha ettől nyugodtabban szállsz a ladikba, megígérem, ha akad egy jobb állapotú, elkötésre váró jármű, akkor kölcsönvesszük azt. - magyarázom, miközben a szám elé emelem kezem egy újabb slukkra.
Kényelemben szívom el a szálat, majd az éjjelin - valószínűleg dekorációként hagyott üvegtartóban, amiből néhány szál kókadásnak indult kóró lóg ki, elnyomom a cigim végét. Az este folyamán felhozatok egy kancsó bort, ami éjfél tájban majdnem el is fogy egy fél doboz bagó társaságában. Az órák lassan telnek, és alig várom, hogy elteljen az éjjel. Még sötét az ég alja, mikor hangos, ismétlődő dörrenés veri fel a környéket. A távolban fehéren villanások, feltámad a szél is és rángatni kezdi az ablakokat. Majd elered az eső. A vízcseppek hangosan koppannak az üvegen. Hideg vízcseppek hullanak a fejemre, majd tekintetem a mennyezetre emelem és egy rosszalló sóhaj tör fel belőlem.
-Na gyönyörű... - figyelem a plafonon terjedő vízfoltot. Beázott a szoba. Az ágy mellett egy edényt fedezek fel, amiről tudom, hogy a halandók éjszakai vizelésre használtak régebben. Egy laza mozdulattal a beázás alá lököm. Kancsóval a kezembe, tartalmát poharamba töltve állok meg a redvás ablak és pillantok ki a koszrétegen keresztül.
-Rendesen besimult felettünk az ég, ez egy darabig biztos eltart. - jegyzem meg bizalmasom felé pillantva.

zene: nincs || üzenet: nincs ||
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Jan. 08, 2021 5:43 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3 ... 13 ... 24  Next



Belial & Belphegor


B
elial hamar megtalálja az eü dobozt, hozzám lépve pedig, kivéve belőle a csipeszt, hozzá fog a szilánkok eltávolításához. Természetesen az első és legfontosabb kérdés az, hogy fájni fog-e?! A válasza bizalommal tölt el, ám bármennyire is óvatosan dolgozik, akkor is sikerül párszor felszisszennem. Mégis hálás vagyok neki, hogy segít rajtam megint. Kapok közben egy ígéretet is, nem fog megtörténni az angyallal való fetrengés, így kicsit nyugodtabb vagyok, bár akkor sem teljesen bízom benne e téren. Ki tudja hogy a fondorlatos kis agytekervényeiben mikor kerül ismét napvilágra ez a terv...
[color#0099ff]-Valóban! A terveidet kérdeztem, de nem gondoltam volna hogy marhaságok esnek ki a szádból!-[/color]ingatom a fejem egy halovány félmosollyal. Cseppet sem tetszik, még gondolat szinten sem a dolog, hogy Lordom valaha is ilyet tegyen. Amikor az utolsó szilánk is kikerül a bőröm alól, tenyerem szinte azonnal gyógyulni kezd és erre rájön még bónuszként hogy Belial itt van mellettem. Amint a "doki" végez velem, lepattanok a mosakodó dézsáról és egy apró kérdéssel indulok ki a szobába. Válasza nem lep meg, félig hátra fordulva csintalan vigyor ül szám sarkába.
-Amíg itt vagy velem, addig bármit kibírok és elviselek.-érem el az ablakot, azt kitárva pedig kicsüccsenek a keretbe. Belial az ágyat választja és mikor leül egy apróság még elhagyja a számat.
-Örülök... De a szigeten is jó.-motyogom csendben. Figyelem ahogy előhúzza a cigarettás dobozát és kényelmesen rágyújt. Most nem kívánom meg a bűzrudat, nem lendül a kezem, hogy szándékot mutassak a füstölgésre, csendesen hallgatom ahogy a cukorka készletem említi. Megvonom a vállam kissé.
-Valóban jó lenne kicsit betárazni, de fontosabb dolgunk is akad. Majd meglátjuk hogy lesz-e rá idő.-hiszen most nem azért ruccantunk át ide. Bár nem tagadom a lehetőséget kihasználnám, valóban jól esne egy kis édesség, de ki tudja hogy találunk-e egyáltalán majd ilyen helyet?!
-Remélem nem potyára jöttünk ide. Akkor a vissza útra másik járművet nézünk ugye? Mert az a csónak életveszélyes a tengeren!-jegyzem meg száj húzogatások közepette. Csak mi lehetünk olyan ökrök, hogy megtettük ezt az utat a szigetről.

Zene: A Reason To Fight
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Jan. 03, 2021 5:00 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3 ... 13 ... 24  Next


Raguel elrablása
Belphegor & Belial
zSNV8NX.gif
Minimál szállásunk egyik kopott bútorának alsó fiókjában rálelek egy piros egészségügyi dobozkára, majd a szerzeménnyel visszasétálok a mosdóba. Talán egyszer majd megértem őt. Efelől azért vannak kétségeim, de én már annak is örülnék, ha néha átjönne az üzenete. A ládából előszedek egy csipeszt, hogy azzal szedhessem ki a démonnő a tenyerébe fúródott szilánkokat.
-Csak egy kicsit...ez most nincs olyan mélyen mint a golyó volt. - felelem figyelve arra, hogy lehetőleg kíméletesen távolítsam el az üvegdarabokat. Mégis fel-felszisszen a kellemetlen érzésre, ahogy mozdul húsában az idegen tárgy. Hát igen, egy orvos ennél precízebben csinálná. Közben ígéretet teszek rá, hogy nem húzom le az angyalka bugyiját. Nem feltétlenül azért, mert Belphegoromat megnyugtassam, valamiért ez rettentően zavarja és elképesztőmód bemérgesedik már a puszta gondolattól is, hogy ilyet tegyek. Hanem mert engem sem igazán visz rá a "lélek". Ahogy halandó nőket és félszerzeteket sem környékezek meg sohasem. Belphegor tehát nyugodt lehet, nem töcskölöm meg a szárnyas nőt.
-Jó jó. Nem beszélek róla...de emlékeztetlek, te kérdeztél a terveimről. És hogy mit kezdek az angyallal? - világítok rá némi ellentmondásra a dologban. Szóval igazán nincs oka neheztelni rám, ha legközelebb nem avatom be. "Itt töltjük az éjszakát?
" érkezik felém egy kérdés, mire hümmögve egy pillanatra elgondolkodom. Akár maradhatunk is, mégis csak jobb, mintha odakint a szabad levegőn várnánk meg a másnapot.
-Ha el bírod viselni a körülményeket, akkor igen. - válaszolom, miközben ő előlép a fürdőből és útja azonnal az ablakhoz vezet. Szárnyait szélesre tárja, így a szoba állott levegője helyére rövidesen hűvös, friss levegő kerül. Belphegor az ablakba telepszik, míg én az ágy szélén foglalok helyet. Tenyeremmel meg is vizsgálom a fekvőhelyet. Nem mondanám valami kényelmesnek, de egy éjjelre megteszi. Bár aludni úgysem fogok, nem szokásom. Kissé morcogva jegyzi meg, hogy reméli nem ragadunk itt napokig.
-Azt hittem örülsz, hogy kiszabadulsz egy kicsit a szigetről. - húzom elő kabátom belső zsebéből cigarettás dobozom, majd egy szálat kihúzok belőle és ajkaim közé veszem. Kezem már mozdul nadrágom zsebe felé, hogy elővarázsoljam mélyéről a gyújtómat.
-Legalább feltölthetnéd a cukorkakészleted és beszerezhetsz pár dolgot. Ki tudja, mikor jövünk át újra. - vetem fel édesszájú bizalmasomnak, miközben a láng fölé hajolva izzítom be a cigarettavégem, majd ujjaim közé véve a bagószálam szívok egy mély slukkot.

zene: nincs || üzenet: nincs ||
Ajánlott tartalom
reveal your secrets



Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3 ... 13 ... 24  Next


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 24 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3 ... 13 ... 24  Next
 Similar topics
-
» 2017 tudatos álmai

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett TagjainkFajaink létszáma



●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 24 felhasználó van itt :: 3 regisztrált, 0 rejtett és 21 vendég :: 2 Bots

• Fajaink száma •
Arkangyal
1/1
Leviatán
7/3
Angyal
1
Démon
6
Bukott Angyal
3
Ember
4
Félvér
2
Harcos Angyal
5
Vadász
5
Nephilim
2