Omnen dimittite
spem, o vos intrantes!
Staff, és tagok által keresett karakterek

 
• A Pokol Dél-Keleti Régiójának földi kirendeltsége •
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Darien A. Milton


A Pokol Dél-Keleti Régiójának földi kirendeltsége Tumblr_mreenfC1Nh1rhe069o1_1280
☩ Történetem :
☩ Reagok :
183
☩ Play by :
Froy Gutierrez
☩ Korom :
17
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Feb. 22, 2021 1:23 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3 ... 15 ... 30  Next


I learned to love
To:  @Misran

+18Hangosan felkacag, pontosan tudja mire megy ki a játék, olyan rég ismeri a herceget, mint kevesen, tudja ki ő és mik a flepnijei azt is mire vágyik, hogy melyik szavával mit ér el, nem lepi meg tőle, hogy ugrik rá, ezt várta el valahol, jelzi, hogy a démonok egyik hercege nem esik szét, nem hazudtolja meg magát. – Ennél nyíltabban adnék ötletet, ha ez lenne a célom. – és valahol az is. – Az. Tudja ezt magáról, hogy milyen rohadt szerencsés veled? Hogy minden pillanatban hálásnak kell lennie, amiért a szívedre öleled. – és azt, hogy Mishát kivégzi ezzel és ki tudja még kiket? Biztos tudja, de Darien csak egy kölyök, aki nyilván máshogy éli meg ezt a kényszerű házasságot. – Sosem tudjuk meg pontosan milyenek az emberek, főleg nem egy olyan fiú, aki ennyi ideig váratott magára és akinek a nevelésében utólag van csak benne a kezed. – így nem formálhatta a maga képére, a maga elképzelésére. Végig méri a teremtő erőt, aki neki létet adott és tovább vigyorog nagy lelkesen. – Nem minden démon hazudik és nem mindenkinek, a sok pletyka… tudod,hogy van ez? Minden pletyka alapja egy valós történet. – kicsit kiszínezve és átmásolva, elrontva és kitöltve a hiányzó részeket, de jelenleg Darien nagy csodának számít, hiszen Acose ellenséges nagyon és Acose itt név, még itt is, hiszen Misran nem a kegyességéről híres, így a jó kapitánya sem.
Megemeli a kezét megadóan, kifújja a füstöt és leöblíti egy korty itallal. – Misha mindannyiunknak értékes, éppen azon agyalok, hogy egészen felölelem. Kár, hogy amit irántad táplál örökké csak második helyre szoríthat engem. – Misha értékes, de a szőke számára egy kicsit keserű ez a pirula. nem mert baj lenne a hercege nyomába kullogni, hanem, mert szeretne első lenni, ha valakit kiemelne.
A vallomás további részére a döbbenet kicsit kiül az arcára. – Te egészen odavagy érte és bevallom ez megdöbbent, de valahol irigylem is, hogy ezt érzed, ezt a gyökeres lecövekelést. Ijesztő lehet, vagy éppen kielégítő? Alig ismerek rád és ez jó, talán ez kell nekünk, erre volt szükségünk, hogy lássuk merre haladunk. – a hangja kissé sem gúnyos, ő tényleg nem érti, hogy mi történik, azt egy percig nem vonta kétségbe, hogy Darien fontos lesz Misrannak, hiszen tudták, a jóslat megmondta még anno, de pont egy nepihilim? Aki olyan veszélyes lehet, hiszen félig angyal, több köze van a mennyhez, mint a pokolhoz. – Tett is valamit a fiú érte, hogy így… odavagy, vagy elég a jelenléte, a léte maga? – annyira vágyja, hogy visszaérjenek és behajtsa, amit ígértek neki, hogy megfoghassa, megnyalhassa a fiút, tudjon valamit arról mitől olyan értékes. Miért nyílik körülötte Misran érdeklődésének nem virága, de menten erdeje, közepe mindennek és a széle. – Misha azt mondja sokat sírt és te a szobája előtt strázsáltál, mint egy őr. – kérdés ez valahol, így volt? Mert ilyet sem látott még.
Lemondóan legyint. – Semmi nem bélyegez, csak mait te magad azzá teszel. A sors egy szó, egy szó arra, hogy valakit neked szántak, vagy valamit és Darient neked teremtették, isten, vagy ördög, sőt egy ember és egy angyal, de attól még a tied az, aki meg fog változtatni körülötted mindent. – sokat agyalt ezen és tudta régről, hogy a fiú sok változást fog hozni az életükbe, nem volt titok, hogy így lesz, de most látni, egyszerűen letaglózó.
- Nem hiszem, hogy törődnöd kéne vele, míg nem vagyunk a kapujában, talán a fiú valami új kezdete vagy valami vége, ki fog derülni, aztán lehet elfelejtjük és pár évtized múlva már nem is emlékszik rá senki, hogy élt. – ki tudja? Hitték már sokakról, hogy a nagy reménység, aztán meg… Misha is egyszerű kurva, nem több és nem kevesebb. Fájó seb ez Furfur szívében, de jó helyen van ott. Lángolna a fiúért, ha az övé lehetne, de Misha már másé. – Megölnéd? Mi okból? – újabb döbbenet. Darienért megtenné? Minő kegy… mi történik? – Egészen elszomorodtál? – látja a pillantását, tudja és érti, hogy miről szól, egyrészt a témát is lezárja, másrészt annak él, amit szeret. Gondolkodás nélkül, mosolyogva emelkedik fel a kényelmes, tágas fotelból, hogy a herceg elé sétáljon. Az asztalra koppintja a poharát, a szivart. – Én? lássuk csak? – kissé előre dől a tenyere a térdéra simít, onnan fel a combjára, egészen rátámaszkodik. – Darient megtűröm. – elvigyorodik, ez egy játék, ő bárkit elvisel, sőt…, aki Misrannak fontos. – Meg talán Mishát, de aztán elég legyen. – ejnye na. Feljebb csúszik a kez a a combján, egészen a hajlatig, a szája megpihen a másiké felett. – Mégis milyen vigaszra vágyik az én hercegem? – rácsókol a szájára. – ilyesmire? Vagy…-  két hüvelykujja beljebb csúszik és a nadrág anyagán keresztül a farkára simogat. – ilyenre? – vagy ezek kombójára? Vagyis mindenre? Forró lehelete az ajkai felett billeg, mert nem ad újabb csókot, míg nincs válasz, lehet Misran egy egyszerű kis szopás érdekli, ahhoz le sem kel vetkőznie
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Misran


A Pokol Dél-Keleti Régiójának földi kirendeltsége Giphy
☩ Történetem :
☩ Reagok :
223
☩ Rang :
választott régióherceg
☩ Play by :
Michael Fassbender
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Feb. 20, 2021 7:46 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3 ... 15 ... 30  Next


"Hey, do ya love me, I'm untouchable darkness
A dirty black river to-a get you through this
Hey, do ya love me, I'm a devil machine" 18+
────────────── ──────────────

- Karó... ötleteket adsz? - megsimogatom a szám miközben nézem a jó démont, azt hiszem nem vette a célzást, hogy rá gondolok a példázattal. A bitótól esetében eltekintenék, de ez a szemrevaló test, a csavaros elme és a tudat, hogy ő az egyik legrégebbi teremtményem szabadon hagyja garázdálkodni a fantáziám a rovására. Végül is, vendégségben vagyok, elvárhatom a legjobb megvendégelést, főleg ha ennyire nem bír a vérével ez a tisztelt vendéglátó. - Szerencsés fiú - hagyom helyben a megfigyelést kissé közömbösen, ha nem kúrtuk rommá Darikát, akkor nem tettük meg, de Furfur húsa egyre vonzóbb a füst mögött. - Hát nekem eszembe se jutott, hogy egy ilyen démontumultust kiszabadulásnak élne meg, persze ezzel a megközelítéssel más - vállat vonok, annyi mindent nem tudok Darienről. Nyilvánvalóvá vált az elrablása utáni napokban, hogy hiába a látogatásaim, a kísértéseim sokasága, a megannyi pajkos játék, valójában nem ismertem ki őt. Sokat tudok, de az emberi lények túlságosan sokfélék... megint az ajtó felé jár a pillantásom, pedig Furfur csak éppen az imént hívta fel a figyelmem arra, hogy látszik rajtam a mi is? Elragadtatás, vagy valami hasonló. Jól ismer, tudhatná mi lesz a vége, ha ilyen sokszor igaza van. El fogom hallgattatni.
- Persze hogy hazudnak, hiszen démonok! - forgatom meg a szemem hehhentve, mert ez azért elég jó volt, vakítás és elvakítás témakörében, megingatom a fejem. - Misha nagyon jó volt és még mindig az. Misha értékes nekem is, tudod jól, de Darien nem olyan, mint egy az általam birtokolt értékek közül. Nem olyan, mint pl. Gyilkos, - simogatom meg az ő kutyájának a fejét - Acose vagy Pixeth - vagy akár te, öreg barátom - Nem egyszerűen birtoklom és használom, valamint ápolom és vigyázok rá a legjobb képességeim szerint, hogy más napokon is játszhassak vele. Nem egy fényesebb játék, egy nagyobb drágakő a többi között. Őhozzá csendesebb, mélyebb módon kötődöm, amire a mi fajtánk nem ismer szavakat - igen, azt hiszem ezzel fogalmazom meg a leghelyesebben mindazt, ami eddig történt, most húz kifele ebből a kényelmes szalonból és ami ránk vár az elkövetkezendőkben.
- Erős természet, keményen kellett fellépni ellene, mielőtt elkanászodik - ez az igazság, a hepcia csak egy kicsinyítő megjelölése annak a bizonyossággá váló dacnak aminek nem adhattam esélyt, hogy mélyre gyökerezze magát Darienben. Jobb, ha pár hétig, hónapig vagy évig elgyötört marad a lelke a sötéttől, mintha pár hét, hónap vagy év múlva kihúzom a száján a gerincét.
- Mert ez a szó megbélyegez, azok közé a szavak közé tartozik, amiket jobb nem kimondani - ebben ugyan Furfur nem hisz, figyelem a lázas gondolatok szenvedélyétől kigyúlt arcát és nem csodálkozom rajta, hogy ez a démon rávett megannyi hajóst arra, hogy adják el a lelküket az ördögnek a tengeri szerencse kedvéért ami majd esetleg talán, ha a szél is úgy akarja eljuttatja őket egy felfedezni való új világba. Nagyon tud beszélni. Okosan is. - Csak a választ tagadom meg - forgatom meg a szemem, hogy hergeljem, hátradőlve, kiürítve a barátság poharát és elszívva a szivarát a hasamon összefűzött kezekkel figyelem. - Acose is ezt mondja, hogy veszélyforrás lehet rám nézve és neki se mondtam, hogy nincs igaza, neked se fogom - mert könnyen lehet, hogy a fiú nem más, mint az a csalétek, ami annyi idő után letaszít a trónomról, de én akartam így, én kerestem, én űztem, én kértem. - Mishát azért kedvelte meg, mert Misha mindent megtett azért, hogy a kellem és készség örömeit lássa meg benne, Darien ilyet soha, de az életben soha nem fog tenni. Talán meg kell ölnöm Acosét. Idejössz megvigasztalni, hm? Te kit viselnél el mellettem, mint egy jó feleség? - csalogató mozdulatot teszek, jöjjön, hívjon meg, lásson vendégül, kínáljon még kóstolóval a háza örömeiből.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Darien A. Milton


A Pokol Dél-Keleti Régiójának földi kirendeltsége Tumblr_mreenfC1Nh1rhe069o1_1280
☩ Történetem :
☩ Reagok :
183
☩ Play by :
Froy Gutierrez
☩ Korom :
17
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Feb. 20, 2021 2:29 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3 ... 15 ... 30  Next


I learned to love
To:  @Misran

+18 - Milyen felvilágosult vagy hercegem, manapság nem csak az jár neki, de karó és bitó, valamit válogatott eszközök. A szájnak csukva jó a tartása. - már nem neki, hanem az olyanoknak, akiknek van mitől félnie, jelenleg neki nincs. “Baráti” beszélgetést folytatnak, amennyiben ez lehetséges, de annyi sok érzelem és kapcsolat között lassan ők is elvesznek. - A felvetés jogos, mégis azt látom, hogy fitt és üde, kipihente magát, melletted… ez kevesek kiváltsága. - csak húzza azt a bizonyos húrt, hogy megfeszegesse a határokat, mert kíváncsi, majd felemészti. A fiú is érdekli, hozzá akar érni, beleszagolni, egyszerűen kapni belőle, egy falásnyit hiszen Misran miatt és mellett oly régóta éhezik ő is, annak ellenére, hogy Misha mellette kicsit ő maga is hazaért. - Darien egy kölyök, akárhonnan nézed és nyilván te másik szögből teszed, mint én vagy bárki, de bezártad, elzártad és most a démonjaid között mégis a félvérek állnak hozzá közelebb, egyértelmű volt, hogy vágyik rá, hogy kicsit kiszabaduljon. Ezt még te sem vitathatod el. - elneveti magát, mert Misha is erre alapozott, ráadásul mesélte, hogy sötétzárkát kapott a srác, hogy bömbölt, mint egy bébi, hogy Misran zaklatottabb volt, mit a világ szétesésekor. - A jó Misha. - nagyot sóhajt, mintha lenne mit hozzátenni, de inkább nem mondj aki, olyan felesleges. - Túl jól ismerlek. - túl rég és nagyon jól is, ez is elvehetetlen tőlük, sok dolgot éltek meg és alkottak, vagy éppen bűnöztek együtt, ez lenne a közös múlt? - Nem vakító? Pedig azt mesélik egészen elvakultál tőle. Akkor hazudnak hát? - incselkedik a szava is, mert tudja, hogy mire gondol, de muszáj megszurkálni, hiszen mindennek van értelme. - Misha is azt hitte, hogy ő lesz az, de elég hamar kiderült, hogy nem, hiszen akkor már volt Darien. - Ha mégoly fiatalon is, de Misran nagyon hamar döntött a fiúról. - Hallottam hírét, könnyen és gyorsan törted össze, pedig amikor ott jártam még elég ki hepciás volt. - nem is volt az olyan rég. Ajkán apró gúnyos mosollyal figyeli a hercegét és olvasni akar belőle, tudni mi jár a fejében, mi a fiú valódi sorsa nála és a kezei között. - Sors, elrendeltetés, feladat és dolog, mind ugyanarra hajt, nem lehetsz ilyen kőagyú. Mindegy minek hívod, ódzkodsz a sors szótól,mintha bűn lenne, és neked az árt ugyebár. A fiú a sorsod, legyen az isten ellen vagy mellette való, mindegy ilyen szempontból. Csak egy szó. - újabb adag italt tölt, a maga részéről hátradől a poharával.- Tagadod, hogy a fiú megváltoztat téged? Csak nézz magadra Misran. - jól szórakozik, hogy a vérét szívja, de közben a tényállás  valós, ténylegesen megváltozott a hercege és egyelőre nem érzi, hogy rossz lenne az irány. - Ha a fiú istentől való is, mégis a kezeid között van és nem siet a megmentésére, ajándék, jutalom vagy éppen a romlásod hozza el? Ki tudja azt előre? - mi van akkor ha Darien Misran nagy bukása, ha miatta a démon elveszít mindent? Mi van ha a fiú nem isten ajándéka, hanem büntetése? - Acose sosem változik, már Mishát is rühellte, aztán egészen megkedvelte, lehet így lesz a te Darieneddel is. Persze, hogy tüskés, hát bántják. Biztos vagyok benne, hogy a helyén kezeled a dolgot, na meg Acose nem arról híres, hogy bárkit is elviselne melletted, olyan ő mint egy rossz feleség, ő már nem akar baszni, de mással se tedd.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Misran


A Pokol Dél-Keleti Régiójának földi kirendeltsége Giphy
☩ Történetem :
☩ Reagok :
223
☩ Rang :
választott régióherceg
☩ Play by :
Michael Fassbender
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Feb. 18, 2021 8:48 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3 ... 15 ... 30  Next


"Vedd fel a szép ruhád viszlek a bálba
Ma éjjel nem alszunk más se csinálja
Mindegyik Herceg beteg akivel táncolsz máma
A szemük szépen csillog de a feketéje sárga" 18+
────────────── ──────────────

- Tudom én, hogy van, de nem olyan. Nem taníthatja meg, mert ő is csak úgy leste el az emberektől, hogy milyen a kegyelem, a szeretet és a szerelem. Majd meglátod mekkora tolvaj szarka, ha úgy adódik - csitítja a fiút, pedig nincs is komoly viszály köztük, nem vesznek össze Misran jellemén, de hangja a törölgetésének sima futamaihoz igazodik, könnyeddé és gyengéddé válik, mintha egy sokkal fiatalabb kis testvérhez beszélne tényleg, akinek csak kedveseket mondana szíve szerint. Sajnos nem válhat minden kívánság valóra.
- Biztos közölte már a maga módján, ahogyan te is elmondtad a magadén, ha nem kívántad. Valahogy fogadni mernék, hogy az nem úgy nézett ki, hogy: "Misran ne csináld" - ingatja meg a fejét, a kezei között a fiú karcsú teste, többször is végigsimogatja, mint a szárazra törléshez kellene, a köldöke körül a halvány szőrszálakat eligazítja, hogy Misrannak legyen mit összetúrni a nyelvével később. Nem szorítja meg soha erősen, a homloka ráncba szalad ahogy érzi párszor rándulni a fiút, tudja, hogy nem fájhat neki, amit tesz, csak éppen idegen, de arra nagyon nehéz tekintettel lenni. Máshogy nem tud közelíteni, csak így és ezt el is fogadja, mert mosolyogva pillant fel a kérdés hallatán és ahogy a fejét emeli egy pillanatra a szája olyan közel van, hogy csak a nyelve hegyét kellene kinyújtani és már meg is nyalta volna Darien bőrét. De nem teszi meg ezt a tolakodó mozdulatot, bár az ajka ívének kis moccanását még így is érezni az alhas egyik oldalizmán.
- Pontosan tudom, hogy mi tetszik neki benned, hiszen annyiszor elmondta. Mintha az enyém volna, úgy ismerem ezeket a csípőcsontokat, ezt a lapályt itt a combodnál, a vonalakat a hasfaladon, a hegeket itt a combodon és a karodon - fonoman a kezébe veszi az egyik kezét, feltörölgeti a könyökhajlatig, kört rajzol a törölközőn keresztül a tenyerébe. - Ijesztő, de azt is tudom, hogy mikor nőttek ki az első szőrszálaid, persze nem szó szerint, elfelejtettem, de Misran beszámolt a fejlődésedről. Tudom, hogy mi tetszik neki a mellbimbóidban, ez a halvány érzékenység - válaszol is, mielőtt Darien kérdezhetne - egyszerűen csak most látom először mindezt a saját szememmel. Helyes fiú vagy, szemrevaló, szóval szerencsés srác vagyok - a legkedvesebb mosolyával mondja, miköben az utolsó simításokat végzi a fiú bőrén.
- Én csak azt tudom javasolni, hogy előzd meg a kérdést és mondd el neki azt is, hogy tartasz Acose haragjától. Nem ő a herceged, akármilyen félelmetes démon is. De én nem fogom mondani, teljes egészében rád bízom ezt - ígéri meg egy kicsit ünnepélyesen, éppen csak hogy kisujjesküt nem fognak össze ők ketten, de éli a pillanatot, hogy valami szent és elválaszthatatlan szövetséget kötöttek, annak minden varázsával együtt. - Nem is vagyok fura - nevetve leheli a bőrére, felvidította ez a kis törölgetés és kedveskedés, egyáltalán nem zavarta, hogy térdelt, nem úgy mint a kapitányt a kerti fürdetés alatt, másmilyen fából faragták, vidáman pattan fel, mint Misran amikor sikerült a farkát Darien füle mögé csempészni.
- Nem tudnék ilyet mondani, sőt. De igazából nem is akarok, már nem számít senki más, csak te... erre viszont nem tudok választ adni. Bölcs dolog, ha nem vársz tőle hűséget, főleg, ha nem akarod mindig vele az együttlétet, de hogy fordítva ő mit kíván... engem sose kötött magához, de volt olyan időszak, hogy nem is adott senkinek sem, nem biztatott, hogy kivel tudna elképzelni, magammal törődhettem - de jól elgondolkodik rajta, mit várhat Misran, amíg el nem tereli a figyelmét az ajándék kérdése.
- Persze, hogy nem, úgy siettünk! Add neki magad. Mutasd meg a pulóvert, kínáld almával, súgd neki, hogy a karamelltől édes csókjaid hoztad el neki a vásárból, mert semmi más nem volt méltó a figyelmedre, úgy vágyakoztál hozzá és hidd el, elégedett lesz azzal, amit kap - kedvelve figyeli ahogy minden ruhadarab a helyére kerül, a ledobott holmikat gondosan összepakolja.

***

- Tudod mi jár annak, akinek igaza van, Furfur? A szája - körözök a konyakkal a pohárban mielőtt kihörpinteném, az asztalra küldve élvezettel figyelem, hogy elfulladt a szón, pedig igazán nem kellene szégyenkeznie attól, mert démonként jár az esze. Vagy nem is tudja magáról? Mit rejt szép szőke fejed Furfur? - Bevallom, én is, de akkor aligha tudtam volna elhozni a vásárbba... ó Misha, az a ravasz öreg róka! - nevetve gondolok rá, pedig az angyalarcú fiú most az igazi angyalfival olyan kiváltságos helyzetben töltheti az időt, amit szívből irigylek - nem gondoltam volna, hiszen nem tudhatta, hogy Darien el akar-e jönni, de úgy látszik máris jobban ismeri a fiúcskámat, mint ahogyan én, mert engem meglepett, hogy vonzotta ez a mulatság amikor Acose jelezte, hogy jöjjünk, ő meg ezek szerint számított rá. Én mondom Misha félelmetesen csalafinta démon lesz egyszer - mert ez a sorsa az eladott lelkével, tévedek talán, vagy Furfur tekintete ennek hallatán tényleg elfelhősödött? Tudom, hogy vágyik egy csodára ami nekem jutott, de éppen a sokat használt Mishában látná meg a szíve vágyát?
- De jó megfigyelő valaki - morogva leveszem a szemem az ajtóról, szórakozottan leverem a hamut a szivarról és egyáltalán nem nyugtatnak meg sem a szavak sem a mozdulatok, bár nem vagyok különösebben izgatott. Inkább türelmetlen.
- Ez az egyik védjegyem az őrület... de még korai lenne a beszámoló, amit vársz Furfur. Annyiszor elképzeltük, de az élmény nem olyan vakító. Tudod, volt olyan. Misha is mekkora üstökös volt a vonakodó fiúk csillagaival teletűzdelt égbolton, emlékszel? Az üdítő tanulékonyság és szolgálatkészség. Darienben ilyen tehetségeknek nyoma sincs, mégis jó az, ami benne van. A tisztaság és igyekvés. Kemény voltam vele és most még lábadozik, de mégis annyival gazdagabb a lelke mint a többi embernek, akit megismertünk ebben a hajszában - kiszívok még egy tüdőnyi füstöt ebből az ízleletes végből, aztán elnyomom, addig sem kell arra gondolnom, hogyan is kell arkot fogni... kalandozni.
- Sors! Ugyan Furfur, a sors az angyalok szájába illő szó, nekünk legfeljebb rendeltetésünk van a nagy játszmában de Sorsunk nem. Melyik démon fogadná el, hogy Istennek ajándéka van a számára, de attól ő még az kell, hogy legyen ami ebben a nagy játékban? - érdekes kérdés, nem mondom, egy pillanatra eltereli a figyelmem a várakozásról, de aztán Acoséról szólva megint eszembe juttatja.
- Acose pont olyan meglepően rosszul viseli ezt az egészet, mint amilyen meglepően jól fogadtad te, amikor beavattalak. Egyikre sincs pontos magyarázat, de ennek megfelelően Darien is elég sündisznós a közelében. Ha megtámadták ő védekezik.

reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Darien A. Milton


A Pokol Dél-Keleti Régiójának földi kirendeltsége Tumblr_mreenfC1Nh1rhe069o1_1280
☩ Történetem :
☩ Reagok :
183
☩ Play by :
Froy Gutierrez
☩ Korom :
17
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Feb. 18, 2021 2:10 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3 ... 15 ... 30  Next


I learned to love
To:  @Misran

+18Annyira összezavar, a törölköző finoman siklik a hajamon, már majdnem odakapok, hogy a szemem ne takarhassa el, de megelőz nem bírom, ha nem látok, a sötét elvette tőlem ennek a varázsát, egyszer talán visszatér, majd ha már megbízom alsó hangon is Misranban, más nem fontos benne kell, kéne csak olyan szeszélyes sértődékeny, mint az időjárás. – Misranba nagyon sok kegyelet van és tudom nem hiszed el, de szeretet is, vagy csak szeretném, hogy legyen. – zavartan elhallgatok, az ujjai finoman járnak a fejbőrömön, olyan gyengéden ér hozzám, hogy tudom menten ezt is Misrantól tanulta, vagy csak nekem jár ki tőle, porcelánnak érzem magam az ujjai között, sérthetetlen üvegnek, amin karcolást sem mer ejteni, pedig van elég ujjlenyomat, és néhány harapás is kékellik a bőrömön, de azokat játék vagy szeretkezés közben szereztem. Szeretkezés.. ki sem merem mondani a szót, mert tudom pontosan hogy Misha mennyire odavan a démonért és most én kapok belőle mindent, pedig ő érdemelné jobban, sőt.
Szóval már nem is kutat, akkor nagyon el kell hinnie, hogy én vagyok az, azonban csak a fiú ujjai kötnek le, a keze még véletlen sem ér hozzám az anyag nélkül, mintha leprás lennék, közben tudom, hogy figyelmesség, meg azt is, hogy nem is akar megérinti, nyilván én sem akarnám magam. – Tudom. – elnevetem magam halkan. – Mégis lemond róla, ha úgy hozza a kedvem, kíváncsi vagyok meddig, mikor közli, hogy nincs apelláta. – a lehelete megüti a mellkasom, megránt a forrósága, pedig a víz melegebb volt, kifújom a levegőt és megállom, hogy ráförmedjek, hogy ellökjem magamtól, hiszen Misha nem akar „úgy” hozzám érni. A tekintete rajtam cikázik, úgy néz végig, mintha ez valami különleges dolog lenne, mintha csodát látna és nem… nem értem. Mit néz így? – Azt nézed mi tetszik  neki bennem? – tudom, hogy nincs olyan pont rajtam, ami összehasonító vele a gyomom összerándul az aggodalomtól, mitől lett fontos nekem a véleménye, aki még férfinak sem tartja magát? Keresem a pillanatot, hogy rajtakapjam undorodik tőlem. – Misha, gondolkodj kicsit. Az egyik démon egy levelet küldött Acose számára, ha beköpöm őket a kapitányt sokkal jobban magamra haragítom és hidd el, marha nehéz vele. Láttad ma, ahogy megérkeztünk, Misrannak nagyon sok a súrlódása vele miattam. A kapitány nem fog gondolkodni, ha árthat nekem, még úgy sem, hogy Misran bosszús lesz érte. Nem biztos, hogy jó ötlet… ha nem kérdez rá, akkor nem hozzuk szóba, jó? – és nyilván rá fog, mert azt észreveszi, ha lehorzsolom a combom, vagy éppen felszakad a körömágyam, mindent lát rajtam, a múltkor a fülem sértettem fel, azonnal észrevette, vagy amikor a lábujjaim között elvágott a valami.. azt is észrevette. Mindent meglát rajtam, ezt is meg fogja, de talán betudja egy ruhapróbának.
Olyan finoman járnak a kezei, hogy kissé elandalít, a hasfalamra billen a lélegzete, elnyílik a szám, hogy mondjak valamit, de  hallgatok. Soha senki nem törölt még így meg, csak a herceg és nagyon fura ez nekem most. – Fura alak vagy, Misha. Tényleg. – aprólékosan törölget, meg sem moccanok, helyet sem adok, hagyom, hogy kiszolgálja magát, nem mert bunkó vagyok, hanem mert nem tudom, hogyan kell. Misran lazán pörget, forgat, emel meg és teszi, veszi arrébb a testrészeim, vagy éppen engem akadályoz, amikor ugyanezen gesztussal próbálom végig törölgetni, hogy amikor elé guggolok, mintegy véletlen nekem súrlódjon az öle, a nyakam simogatja vizes farka, vagy a fülem, a hajamba rejti, persze nem direkt. Kinevet, ha lázadok, közben tele vággyal, de ő mindig, értsd MINDIG!
Le sem veszem a tekintetem a srácról, hogy lássam az első fintort, amiből tudom, hogy gusztustalannak tart, undorítónak.
Éppen szóvá tenném, hogy nem mindenhol… a törölközőért nyúlok, a kezembe adja, könnyed sóhajjal törlöm át még nedves szerveim és kilépek a  kádból, hogy a talpam is megtöröljem. – Értem, hogy vicces, de mondj még valakit, akivel Misran együtt járt, valakit, akihez lekötötte így magát. Jó, persze nem várom el, hogy hűséges legyen, mert azt soha nem bírnám el, meg ő nem is olyan, tudod… azt nem tudom ő vajon elvárja tőlem? Vagy nem zavarja? – nem, nem érdekel, ha kinevetnek. Átveszem a ruhákat, nedves bőrömre rángatom őket. – Nem hoztunk neki semmit a vásárból. – a pánik eluralkodik rajtam, azt fogja hinni nem gondoltam rá, hogy eszembe sem jutott. Riadtan bújok egy trikóba, betűröm a nadrágomba és eszembe jut, hogy Furfur végig fog tapogatni, inkább mégis kihúzom, belebújok a zokniba, bakancsba, pulóverbe.

****

Halkan felköhög, ahogy az ital cigányútra surran. – Bocsáss meg Mesterem, eszembe nem jutna téged emlékeztetni, hogy tartozol bármivel mivel nem teszed. Szívesen segítettem neked és szívesen teszem most is. – tényként közli, ő kiváltságos, hogy ebben segíthetett, nem vár érte semmit. – Nocsak? Az, hogy lehet? Bevallom arra számítottam, hogy a fiú járni sem fog tudni, mire ideértek egy hét után. – hamiskásan elvigyorodik, mert ő aztán semmit sem ért. – Misha minden infót összeszedett rólatok, finoman kérdezget mindenkit, megvadul olyan izgatott, hogy Darien veled jött a városba, már reggel alig bírtam visszatartani, az egész hajcihő az ő ötlete. – de ez nem lehetett titok, a srác nagyon kíváncsi volt és Furfur amúgy is elég szabad kezet ad neki. – Én nem hiszem, hogy költői lenne, főleg nem hogy túlzás, ami rajtad látszik az ritka. Az ajtót fürkészed, pedig most mentek el, fülelsz kifelé, emberi testedben a szív hangosabban ver, aggodalom van a szemedben, de Misha vigyáz rá és a kutyák is. – ez mondjuk semmire nem garancia, de a szőke ismeri a hercegét, tudja milyen és ennyire izgatottnak, vagy nem is ez a jó szó…feszesnek még nem igazán látta, hogy a fiú elsodródott mellőle. Nagyot kortyol, ahogy a hercege keze a szívére üt. – Megőrjítesz. Részleteket akarok, mindent tudni, mitől… mi történik? Más, mint bárki? Milyen? Milyen vele? Már ne haragudj meg, de az elmúlt sok száz évben szőttünk pár álmot arról, hogy milyen lesz, jószerivel sok rummal, de megtettük és most itt van, olyan izgatott vagyok, mintha egy arkot fogtunk volna kalandozni. – a hangja nyugodt, de közben ficereg a széken, őrülten kíváncsi, valahol neki Darien szívügye, hiszen Misran vágya, rá is kiterjedt, még ha csenevész változatában is, de érzi. – Nem vagy áruló, neked őt a sors szánta, és most itt van lesz is egy ideig, most minden más színtelen és szagtalan, értem én. Hogy lehetnél áruló, ha a sorsod után mész? Mind ezt tesszük nem? Futunk a feladatunk után. Akkor lennél áruló, ha feladnád, ha elszalasztanád őt. – komolyan így gondolja, noha ő hazavágyik a pokolba, neki sokkal könnyebb itt, de ott jobb volt. – hogy jön ki a kapitányoddal? – máris nagyon vigyorog, erről is jönnek szóbeszédek.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Misran


A Pokol Dél-Keleti Régiójának földi kirendeltsége Giphy
☩ Történetem :
☩ Reagok :
223
☩ Rang :
választott régióherceg
☩ Play by :
Michael Fassbender
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Feb. 17, 2021 5:46 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3 ... 15 ... 30  Next


"Vedd fel a szép ruhád viszlek a bálba
Ma éjjel nem alszunk más se csinálja
Mindegyik Herceg beteg akivel táncolsz máma
A szemük szépen csillog de a feketéje sárga" 18+
────────────── ──────────────

- Aminek csak szeretnél Darien, annak nevezz. De a legtöbben sajnálják rám a férfi jelzőt. Nem érdemlem meg - hiába nem érti a fiú, nem tudja ennél jobban elmagyarázni az eufóriáját magában, de a visszakérdezés sem tudja kikezdeni a jókedvét.
- Akar is. Azt akarja, hogy a pillantásoddal meghívd és kipróbálja benned mi olyan jó Misrannak. És ha te hívod a hercegnek elméletben nem lehet ellene kifogása. Szeretik gúnyolni a szabad akaratot - eltakarja Darient a démon elől a biztonság kedvéért. Mosolyogva biccenti meg a fejét egyetértően, a fődémonuk természetrajzát helyesen fejti meg, neki is ezek a tapasztalatai. Beteg és birtokos és mindketten tudják, hogy semmi szégyenérzete nincs és nem is lesz soha Misrannak.
- Ne vedd szó szerint a neveltséget. Őtőle nem tanulhattál volna kegyelmet, jótékonykodás, szeretet, mert bár képes megtenni ezeket a dolgokat, nem tartozik az alapgesztusai közé és a démonok között, akik között felnevelt volna más felé nem is mutathatja és gyakorolhatja ezeket az erényeket, így mindig rossz példa és minta lett volna előtted - eltűnődik a kronológiai kérdésen egy pillanatig.- Komoly jelölt csak te voltál, bár volt egy-két fiú még. Azt hiszem miután téged megtalált már nem hitt és nem keresett igazából mást, csak lezárta a korábbi kutatásait és Furfur néhány talált gyerekét vette még magához. Már nem szó szerint mindig gyereket. De amióta én ismerem ő igazából rád vár, még ha nem is fogalmazta így meg, most utólag visszatekintve már nyilvánvaló - morfondírozik el, aztán megértő mosollyal csóválja meg a fejét.- Elég nagy az a ház, ha nem akarta volna veled tölteni a napját lett volna hova és kihez mennie - nyers, tiszta hit buggyan fel a hangjában, mint egy tiszta, hűvös forrás az erdő mélyén a páfrányok között. - Ritka kegy, Misran tényleg bolondul a szexért - erősíti meg azt, amit Darien eddig is tudott, hogy ezzel valami különlegeset és szokatlant tesz a herceg. Nem kényszeríti, hogy az együttlétüket egy percre se árnyékolja be a muszáj mivolt. Mishától büszke s elismerő pillantást bőségesen megérdemel érte és meg is kapja!
A fürdő kis szobájában is ez az elismerő, mérlegelő, tanulmányozó pillantás járja be Darien bőrét, tolakodó igen, hiszen először látja, de annyit hallott már róla, nem tud betelni vele a szeme. Amikor rajtakapja a fiú lesüti a pillantását, csak hogy aztán újra felnézzen rá, a párásító-forró víztől kipiruló bőrén húzza végig szinte tapintható tekintetét, de a kíváncsisága tiszta, amennyire tudja tiszteletben tartja Darien távolságtartását.
- Nem baj az. Mondd el neki, hogy mi történt, én megerősítem, ne szégyenkezz, ha megbünteti a Kampir démonokat, maguknak keresték a bajt - egyszerűen mondja, szenvtelen kegyetlenséggel, ő már nem veszi a szívére a démonok sorsát. Közelebb lép de megáll, a törölköző mögött látszik, hogy lábujjhegyre emelkedik, billeg a talpain egy pillanatnyi zavarban, megsápadt ahogy a fiú nem érti, majd elpirul, amikor megkérdezi. Elpirul és elmosolyodik, mint aki rég örült annak, hogy valamit megkérdeznek tőle, de ez a válasz szívből jól fog esni. - Szívesen tenném. Azt hiszem Misran azért bízott rám, hogy gondoskodjak a kényelmedről, kicsit kényeztesselek, kedveskedjek neked és esküszöm Darien, boldogan megtenném, de kész rejtély vagy a számomra. Azt hiszem már nem tudom hogyan kell az emberekhez viszonyulni, de egy ilyen apróság, egy kis segítség, egy kis plusz kényelem jó érzés lehet, nem? - először Darien hajára borítja a törölközőt miközben egészen közel lép hozzá, a feje mögé nyúl, onnan húzza előre, hogy ne borítsa be az arcát ne takarja el magát előle. Volt már alkalma megfigyelni milyen ideges és éber a fiú mindig, nem akarja megijeszteni, óvatos vele. A haját gyengéd mozdulatokkal szárogatja, szinte úgy, mint Misran, csak még nála is gyengédebben masszíroz, puha a fogása, bizsergetően nyomkodja végig a fejét, aztán a tincseit szinte egyesével, finoman szárogatja. - Különleges vagy nekem. Eddig csak kísértet voltál, de most már elevenül itt vagy - kifog a fogalmazóképességén amit érez, hiszen a démon teremtette mini-világ, ami összerántotta kettőjüket olyan embertelen szabályokkal és érzelmi függésekkel dolgozik, amiket az emberek csak kevéssé értenek.
- Egy kicsit... megmosolyogtató - Darien fülei mögött húzza le a törölközőt és a kezeit, óvatosan kitörölgeti őket, végighúzza az arcán a hüvelykjeit beburkolva a frotírba, majd a nyaka következik, az állkapcsa alatt, a kulcscsontja mögötti gödör. Végighúzza a hátán az anyagot miközben előreveszi, nem kéri, hogy emelje fel a karját, benyúl ő alá magától is. Mintha ezen a ponton zavarba jönne egy pillanatra, lehullik a pillantása Darien arcáról a mellkasára. - Ő démon és démonoknak mutat be, akik fizikailag alkalmatlanok arra, hogy értékeljék és becsüljék a valódi értékeidet... Ó istenem, milyen nehéz lehet így neked vele - sóhajt fel tele együttérzéssel, a hangja csapódik le Darien bőrén miközben fél térdre ereszkedik előtte törölgetés közben, a combjai következnek, aztán az öle... felpillant hiszen ezek után nem nyúlhat hozzá csak úgy, a törölközőt most már vonakodás nélkül átengedi, ha Darien szeretné. - Röhejesen kellene hangozzon, de inkább meghökkentőnek mondanám. Járni valakivel annyira... emberi. Feltételezi, hogy mindkét félnek volt választása. Kinevetnek majd, ha mondod, de ne törődj vele Darien - határozottá válik a hangja, a ruhákhoz lép, egyesével adogatja őket, még egy utolsó bársonyujjú ellenőrzés után. - Ha Misran elfogadta tőled, akkor mindegy, hogy mit gondol a démonnépség. Ők megrontók, gyalázkodók, kárhozatba cipelő teremtmények, igazából csak a szórakozást keresik mindenben, nem fogják értékelni, pedig amit mondasz kirívó ebben a városban, de ebben a világban is. Misran tényleg nagyon sokat enged neked, ezért is fontos, hogy csak azt tartsd szem előtt, hogy neki megfelelj, ne azt, hogy azoknak, akik csak abban találnak mulatságot, ha a földi örömöket kiélvezik - óva intelem és felkészítés a mulatságra. Még ő is érzi, hogy ez így azért nem egy buzdító beszéd, mert elmosolyodik. - Bocsánat, hogy jól elvettem a kedved tőle!

***

- Szépszavú Furfur, hogy ilyen finoman emlékeztetsz arra, hogy tartozom neked, már ezért megérdemled, hogy meghallgassam a kérdéseid - persze nem ígérek választ, bolond lennék, szavamon fogna, ő is csak démon, én alkottam, így tennék én magam is. Darien ha látná hogyan égnek a szemei túlvilági, kíváncsi fényben halálra rémülne a gondolattól, hogy ez a nagy vigyorgás mint őt kutatja, mind őt akarja, de nem úgy, mint mások. Belekortyolok az italomba. Hol jársz kedvesem? - Pletykás népség, a felét se hidd el. Fele annyit se kefélünk, mint azt mondják - és ezzel még dicsekszem is, mi sem mutatja jobban, hogy a bolondját járatja velem az a gyerek, ahelyett, hogy ő tágulna rám, én idomulok hozzá. Most meg elment sétálni Mishával, szomorú szivarfüstölgős luxusvallatásra kárhoztatva engem.
- Nyilván költői túlzás. Tökéletes abban, hogy hatással van rám, nem csak én őrá. Hiszen ez volt a cél, ezt kerestük. Nem magamat ámítom, ő tényleg valamiképpen hatással van, ezt itt belül érzem - a fejemet kocogtatom meg, aztán egy kis elgondolkodás után a szívemet is, hogyha Darien kérdezi mi volt, így mesélhessem el neki, ez legyen az igazság. - Nem, a keresgélés vége legfeljebb megijesztene annyira megszoktam már. Egyszerűen nem nyugtalanít a Földre szorult létünk, sem a démoni jövő, a szétszéledt légiók, az elveszítettnek látszó csata a Mennyel e világ uralmáért. Fontos dolgok ezek, de nem sietnék megnyitni a kapukat, hogy hazatérjek a mélybe. Mondd csak Furfur, ettől áruló vagyok? - Az embereket gyakran árulásra csalja a szívük és szerelmük, de ez az árulás filozófiai értelemben mindig megbocsáttatik. Lehetek vajon egy közülük?

reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Darien A. Milton


A Pokol Dél-Keleti Régiójának földi kirendeltsége Tumblr_mreenfC1Nh1rhe069o1_1280
☩ Történetem :
☩ Reagok :
183
☩ Play by :
Froy Gutierrez
☩ Korom :
17
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Feb. 15, 2021 11:24 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3 ... 15 ... 30  Next


I learned to love
To:  @Misran

+18Meglepetten pillantok rá, nem értem, hogy mi olyan nevetséges ezen, komolyan. Mit kell így hahotázni? Persze megmagyarázza, biztos kérdő tekintetemnek hála. - Minek nevezzelek? - ha nem férfi akkor mi? Fiú? Srác? Nő tán? Valaminek lennie kell, ő tudj ami akar lenni én annak hívom, aminek szeretné. Vállat vonok, szívesen. Tény, hogy szép, de a lábai között farok van és talán nem olyan meleg… vagy de? Mit tudom én. - Igen, az lehet, hogy a közelsége okozza. - a démon után fordulok. - de nézd meg, hogy néz, mintha akarna valamit. - tudom, hogy a kutyák acsarognak mellettem, tovább sétálunk, nem számít, már semmi, nem akarok több bajba keveredni, sem őt belesodorni.
- Szerintem neki mindig sikerül lecsillapítani mindent magából, csak megfelelő társ sem kell egyszerűen elveszi, amit akar, nem kérdez. - ahogy velem sem tette, én sem jószántamból vagyok vele, az más kérdés, hogy mára megszerettem, nagyon rövid idő alatt, de ennek oka kell, hogy legyen, egy magaszatosabb cél, majd kiderül mi az. - Jogos, elég beteg szabálytalanságban élnek.- a felétől felfordul a gyomrom, olyan visszataszító, ha csak Caelt nézzük. - Oh. - összerándul a gyomrom, hogy miket tehetett fiúkkal, akikben kereste az igazit, akiről szólnak a sorok. Mennyi csalódás, neki és másnak is, lehet Acose új kedvence is pont olyan? Őt is elragadta? Az is egy féreg. - Pedig szerintem nem vagyok jól nevelt, különbet faragott volna belőlem. - ő mondta, hogy anyám nem sok jót adott nekem, apám meg, nos ő sem már Misran szerint. - Utánad én jövök a sorban? - vagy volt még bárki, akivel megpróbálkozott, míg én cseperedtem és Misha kinőtte lassan a játszókort? - Hihetetlen, van naplója. - annyira kedélyesen mosolyodom el, hát azt meg kell szereznem, tudni akarom mi áll benne rólam. Kutatok majd, vagy elkérjem? Melyik legyen? Meglátjuk milyen a kedve, ha jó és olyan, hogy lehet, akkor talán elkérem, de ha nem akarja odaadni, akkor csak felhívom a figyelmét rá  és eldugja előlem. Nehéz kérdés.
- Ez igaz, nagyon sok időt tölt velem, de lehet most csak a vihar miatt volt velem egész nap, lehet ha nem esik és fúj, akkor… kiderül, nem tudom. - szeretek vele lenni, de nem áltatom magam, hogy ez annyira csakis csak nekem szólna. - Nagyon erősen hisz benne, hogy én vagyok az, remélem nem fog csalódni, sem bennem, sem a jóslatban, hogy tényleg adhatok neki valami kis pluszt. - vagy nem. Ki tudja? Talán de és akkor a herceg boldog lesz, mármost nagyon kivételezik velem, ennek látom a kárát is, mert a többiek rühellnek.
- Még szoknom kell, hogy körülötte minden a szexről szól, de nem baj, csak nyugodtan. Lassan megszokom, hogy neki a szex a kifejező eszköze, de nekem szerencsém van, ha nem akarom, akkor nem csináljuk. - megint vállat vonok, most nagyon szégyenlősen, mert hálószoba titkokba avatom be éppen. Nem kéne.
A hideg kiráz a bogaraktól és az, hogy Misha is ismeri őket, azt nem is értem, hogy ő mit keresett abban a szobában, bár, azt mondja végül nem önként jött el otthonról, szóval valahol mégis logikus, csak a hideg ne rázna ki, hogy hányingerem van tőle.
Visszaérünk a házba és mire észbe kapok a zuhany alatt találom magam. Érzem, hogy néz, hogy szemrevételez, leltároz, de mit? Misran nyomait rajtam, vagy alapból engem? Olyan félve nézek hátra, hogy szinte én forralom fel a vizet. Biztos szánakozik rajtam, a csoffadék testemen, az ujjlenyomatok biztos, hogy neki is tételesen a listáján vannak, ismeri Misran habitusát, pedig én még jó is vagyok, mert nem durva velem, megesik persze, hogy elszalad a ló vele, de valljuk be nekem még sok tapasztalatom nincs. Mint kifejtette nem úgy telt az az egy hét ahogy tervezte, szerinte megállás nélkül dugnunk kellett volna, de az én testem nem bírja el és nem is kívántam annyiszor. Mennyit nyöszörgött a számba mellőlem, alólam és felettem, hogy ennyi csók után még mindig nem akarom, hogy megtörténjen? Imádom is érte, hogy nem erőszakoskodott, még a számba sem tömte bele akaratom ellenére és ha csak arra gondolok, hogy hozzá bújhatok, hogy csókolhatom felsebzett számmal, ha az ölelése jut az eszembe elönt a forróság, az a bűnős, ami miatt tudom, hogy soha nem jutok az ezüst városba, mert nincs ott helyem. Zavartan pillantok Mishára, látja vajon, hogy mi jár a fejemben? A farkam szerencsére nem reagál, ahogy azt tenné odahaza… odahaza. - Nem. - elzárom a vizet. - A baj, hogy így is meg fogja kérdezni, hogy mi történ és nem szeretnék hazudni neki, azt meg nehezen tűri, ha más ejt sebeket rajtam. - mert akkor már tegye ő. - hogy mi? - a döbbenettől megáll a kezem, amivel a törölközőért nyúlok. - Miért tennéd Misha? Nem értem. - tényleg, de…. - jelentene neked valamit? - ha olyan okot mond, akkor hagyom, hiszen ő maga mondta, hogy rangom van, ez lehet már azzal jár, lehet csak kedveskedni akar, lehet ezt így illik, hiszen Misha Misran “teremtménye” az ő szabálya szerint cselekszik, talán megsértem ha elutasítom?  Hátra simítom a vizes hajam és várok, hogy meggyőzzön... - hülyeség, mi? De nagyon izgulok, szeretném, ha büszke lenne rám, ugyanakkor… nekem nem olyan természetes, hogy tudod … szóval, hogy én nem… senkim sem volt előtte úgy értem nyilván voltam lányokkal, de férfiakkal nem és nekem ez egész, hogy biztos vicces, de együtt járni egy több ezer éves démonnal, olyan röhejesen hangzik nem? Pedig amikor kimondtam kettesben annyira boldog voltam tőle most meg félek, hogy kinevetnek miatta. - mert valójában ez egy kurva komédia.


***

tiktak:
 

- Bocsáss meg, de muszáj feltennem néhány kérdést, hiszen hosszú évszázadok óta keressük őt, nem egy és nem két jelöltet teszteltem neked én és valljuk be ő elég különleges. - úgy vigyorog a pohara aljára, mintha ott lenne a kincs elhavazva drága itallal, mára sokkal értékesebbek is. - Ennek örülök, más vagy nagyon, még nem tudom miben, de szemmel tartalak, sokat mesélnek a házadbeliek máris. - hogy a fiú kiváltságos jobban, mint eddig bárki, aki arra járt beleértve az eddig  eléggé kedvenc Mishát is. Felkacag a jelzőkre hátradől a széken, onnan tanulmányozza a hercegét. - Tökéletes? Azt hiszem ezt még sosem hallottam tőled senkiről, mitől olyan tökéletes? - ajkán vidám mosoly, hát el sem hiszi. - Lenyugodtál? Mert vége a nagy keresgélésnek, vagy mert a fiú úgy hat rád, hogy már semmi sem fontos csak ő? - kettesben vannak, innen semmilyen információ nem megy ki, de a szőke olyan kíváncsi majd belepusztul, mindent tudni akar, mitől olyan különleges a nephilim, igaz nem hemzseg tőlük a világ, de azért akadnak jó falatok, ám ha valóban ő az igaz és valós, akit kutattak, akkor is tudni akarja.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Misran


A Pokol Dél-Keleti Régiójának földi kirendeltsége Giphy
☩ Történetem :
☩ Reagok :
223
☩ Rang :
választott régióherceg
☩ Play by :
Michael Fassbender
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Feb. 12, 2021 6:32 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3 ... 15 ... 30  Next


"Vedd fel a szép ruhád viszlek a bálba
Ma éjjel nem alszunk más se csinálja
Mindegyik Herceg beteg akivel táncolsz máma
A szemük szépen csillog de a feketéje sárga" 18+
────────────── ──────────────

Egy hosszú pillanatig az a szép szőke fiú olyan döbbent megütközéssel néz Darienre, mint soha korábban, amikor pedig beszéltek mindenféle démondolgokról is, aztán szívből jövő csengő hangon felnevet, nem is nevet, inkább kacag, amitől hirtelen sokkal, de sokkal fiatalabbnak látszik szinte még Dariennél is fiatalabbnak. - Bocsáss meg... meglepett, hogy férfiként tekintesz rám? - a szája szögletében még mindig ott vibráló nevetéssel kérdez rá, végigsimít a saját mellkasán, karcsú derekán egy olyan mozdulattal, amiben nincs semmi erotikus, csak egyszerű hitetlenkedés, hogy a fiú azt a testet látja-e amit ő érez magán, az ezerszer is használt, karcsú, gyönyörű alabástromtestét, ami olyan sok örömöt okoz mindenkinek, de férfiassággal ritkán hízelegnek neki. - Annyira kedves ez tőled, nagyon köszönöm - még a fejét is meghajtja illedelmesen, a mosoly ott marad a szemében, ennél többet nem is nagyon tud hozzátenni a dologhoz.
- Lehetséges, hogy egyszerűen akkor értek más ingerek és benyomások is, de most rajta kívül kevés, ezért hozza a felszínre az emlékeket a közelsége... ssssz, Darien, ne kövess a szemeddel démonokat - szisszen fel élesen, egy kicsit oldalra is lépve, hogy eltakarja a fiút a férfi elől, akinek a szemtelen pillantása annyira felizgatta. - Meghívásnak tekintik, mintha arra biztatnád őket, hogy szálljanak csak meg, elbírsz velük. Egyébként nem csak szerintem volt így, hanem mondta is, hogy így működik nála. Sikerült lecsillapítania magát velem. Beteg, azt mondod? Mi ne az körülötte? - enged meg magának egy kis élcelődést, aztán zavartan elneveti magát.
- Bizony, tudsz a jóslatról azt hiszem, amit követ, nos előfordult, hogy csak a születési csillagállások alapján elragadott csecsemőt. Borzalmas embert nevelt belőle, azt mesélte, hogy még őt is kiábrándította egy időre az emberiségből, felnőttként csak unalmat váltott ki belőle. A jövendölés aljas dolog, mert a versei nem figyelmeztetik arra, hogy mi az, ami fontos, mi az ami nem, ahogy mondta, a saját kárán kellett megtanulnia, hogy a túl korán elragadott emberek hiába nőnek fel mellette, a lelkük színtelen és a szívük üres lesz, közömbösek egymás iránt mindannyiukkal. Ezért téged minden ígéretességed ellenére nem vett el túl korán - mesél csendesen, halkan megfontolva, szemlátomást átgondolja, hogy elmondhatja-e ezeket a dolgokat, válaszolhat-e, de úgy gondolja igen. - Néha belekezd, máskor évekre félreteszi őket. Felolvasott egyszer részleteket háborús naplóiból, hátborzongatóak - bólint habozás nélkül a naplókérdésre. - Akkoirban éppen írt, amikor együtt voltunk, gyakran akkor küldött el, amikor írni támadt kedve - sóhajt fel mintha egy egyszerre szép és bántó eméket idézne fel, aztán a csodálkozás szökken újra az arcára ahogy Darienre bámul. - Hát talán ne ebben mérd a különlegességed. Őt elég sok minden felizgatja, az a különleges, hogy vagy te, aki nem csak egyszerűen begerjeszted, de veled tölti el az idejét - már nem lepi be a keserűség penésze a hangját ahogy kimondja ezeket a szavakat, most határozottan beszél, hogy a tévedések gödréből kitérítse Darient, akkor is, hogyha ezzel a saját esélyeit rontja elméletben. - Már nem keres senkit. Eléggé letisztázta, hogy te vagy az utolsó és többé nem figyeli a jeleket és nem törődik ezzel a dologgal, ezért most kell sikerülnie. Így kell lennie - igazából akarja is, hogy így legyen. Misran boldog legyen. Elégedett legyen. Olyan határozottan jelenti ki, ahogyan a herceg tenné, le se tagadhatná a nevelését. - Nem sokat. Megtanított olvasni, meg dolgokra, de átszőtte az időnket tudod... a kis szexjátékai mindig. Bocsánat, ha nyersen fogalmaztam - nem tudja egészen eldönteni mire vonatkozik a félbehagyott mondat, de aztán együtt borzong meg Dariennel. - Sehol máshol nincsenek ebben a városban olyan bogarak. Esküszöm neked Darien, sehol máshol, nem csak a házban nincsenek, de a városban sem. Azok Misran miatt vannak ott - ez alighanem az egyike lehet azoknak a vonásainak, amiket Misha nem annyira szeret. Az, hogy azonnal tudja melyik az a szoba megmutatja, hogy milyen sok időt töltött ő ott és nem azért, mert rosszabb fiú lett volna Dariennél, hanem mert egyszerűen a démon szerette ott tartani. Kicsípett bőrrel, napfény után sóvárgó sápadtan, láncon, rabként. Dolgok, amiket Misran pont úgy szeret, hogy a szájában tartani Darien ujját addig, amíg ráncossá nem válik a bőre, mint egy kiadós forró fürdő után és ez a leghosszabb időtartam is, amit így elnémítva hajlandó csendben eltölteni, mert ő az a fajta démon, aki még szopás közben is beszél.
- Köszönöm, kedves, hogy ezt mondod - mosolyog hálásan a fiúra, aztán már otthon is vannak. Úgy surran be, mint aki hazaérkezett és ez így is van.- Ezt a házat hagyományőrző bemutatóházként használták, ezért még az elektromosság kora előtti technika túlélte benne. Furfur jól karban tartatja, impekkel üzemelteti a vízmelegítő tartályokat, amikből egy pumpás rendszer hozza fel a meleg vizet. Általában egészen jól működik. A herceg nem kedveli az impeket, ilyen rabszolgamunkára meg nem lehet befogni mostanában a démonokat, úgyhogy azért nincs nála... két perc, nem több. Addig kerítek törölközőt - térül fordul, a hangját le se halkítja a néptelen emeleten kevesebb a szemét, mint odahaza. Kevesebb démon él itt, ráadásul vendéglátásra számítottak, a szőke igényesen kirittyentette a házat. Mire Darien kidugja az orrát megkönnyebbülve a malátaszörp hatásaitól már ott is van, tiszta, sötét törölközőkkel a karján, határozottan belép, invitálni sem kell, pedig a zuhany a kádban van, függönyről pedig csak a pókhálók gondoskodnak a sarokban, amúgy letört rudak merednek elő a falakból, szebb időkre emlékezve.
- Van bizony, az az enyém. Sőt, ezt a fürdőt igazából szinte csak én használom, Furfur, meg egy-két démon jár csak ide, ezért minden majdnemhogy emberi tulajdon amit használsz. Hoztam alsóneműt is, azt nem turkáltunk neked - zoknik, alsónadrágok, néhány trikót is a pulóver alá kikeresett, tiszta holmit tesz ki az egyik szekrényre miközben Darien megengedi magára a vizet. A fél szeme rajta, persze titkolja amennyire kötelezően muszáj úgy tesz, mintha elfoglalt volna az anyagok kisimításával, de a ráncok helyett a fiú bordáit számlálja meg, a combjain végigfutó vízcseppek árját, a rozsdás zuhanyfejből félrefröccsenő vízpermet táncát a hajvégein. Darien ugyan nem látja, de a hátát szelíden nézi, mindenféle lesajnálás nélkül, a gerincét, a lapockáit, a fenekét, a combjait, a karjait, ahol nyomokat hagyott rajta egy-két démoni fogás, például az utolsó nőstényét a lábszárán, de Misran széles ujjlenyomatai is felismerhetőek a tegnapelőtti menetből ahogy a segge alá fogott, mert szó szerint majdnem lebaszta az ágyról Darikát... szakértőként olvassa a nyomokat, mint vadászok az erdei avar titkait, elpárásodott szemeit megtörli pont amikor Darien elzárja a vizet.
- Szerencsére nem kapott meg nagyon, azt hiszem nem kell fertőtleníteni - mutat a hasára, két kezébe veszi a törölközőt azzal odalép egészen a fiú elé, nehezen adja csak a kezébe. - Segítsek megtörölközközni és felöltözni? - úgy kérdezi, mint aki igenlő válaszban reménykedik. - Én már fürödtem ma - hárítja el a csapdát, amiről nem is tudott. - Izgulsz nagyon az este miatt?
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Darien A. Milton


A Pokol Dél-Keleti Régiójának földi kirendeltsége Tumblr_mreenfC1Nh1rhe069o1_1280
☩ Történetem :
☩ Reagok :
183
☩ Play by :
Froy Gutierrez
☩ Korom :
17
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Feb. 11, 2021 2:05 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3 ... 15 ... 30  Next


I learned to love
To:  @Misran

+18Vállat vonok nem túl magabiztosan sokkal inkább teljesen össze vagyok zavarodva, azt hittem, hogy Misha majd felnyitja a szemem és mindent megértek, de csak egyre jobban azt érzem, hogy nincs helyem köztük soha nem is lesz és még érteni sem fogom. - Hidd el, Acose előtt mindig le tudok szerepelni. - halk a hangom, nem akarok a kapitánynak megfelelni, azt akarom, hogy ne bánthasson, hogy ne törhessen össze, ne alázhasson meg és ne üthessen meg. Az meg nem egyszerű. - Misran meg tudod, azt hiszem csak azt várja el, hogy az legyek, aki vagyok, talán ő megszokta, hogy olyan vagyok, amilyen. - talán szeret ilyennek, majdnem felröffenek, Misran nem tud szeretni, pedig én nagyon is oda vagyok érte és nem is értem magam, hiszen annyira … de közben meg. Brrr. Csak azt akarom, hogy átöleljen, hogy éjszaka érezzem a karja súlyát, ami  a testem nyomja, de a lelkem könnyíti el.
Rákapom a tekintetem, mintha hazugságon akarnám csípni, gúnyos kis élcelődésen, ami a szépségem illeti, helyette az őszinte szavak surrognak felém és ettől olyan zavarba jövök, hogy kigyullad a bőröm. - Sosem hittem, hogy fogok úgy élni, amikor férfiak mondják rám, hogy szép vagyok, amikor ők látnak bennem értéket. - De valahogy nekem ez a férfiak férfiakkal sem volt eddig ennyire nyilvánvaló. Persze tudtam, hogy vannak melegek, de nem igazán ismertem egyet sem nem is nagyon láttam együtt őket, ahogy nőket sem nőkkel. Most meg fontos mit gondol egy másik fiú rólam, szánalmas. Azt hiszem ezzel köszönöm meg, hogy az önbizalmam erősíti, ráfér.
- Olyan a fejem, mintha az emlékek egy része el lett volna törölve és amikor vele vagyok, akkor a felszínre kúsznak, annyira sok dologban emlékszem most rá, ami meg sem volt, mintha az illata hozná vissza, vagy valami belőle, ami hülyeség, mert a testeket, amiket magára húzott, azok határozzák ezt meg. - de megfordult a fejemben, hogy valami módon manipulálta a fejem, hogy törölte a dolgokat, de képes rá vajon? Nem tudom, egyszer megkérdezem tőle.
Visszafelé caplatunk, a kutyák körülöttünk lihegnek, onnan tudom, hogy feléjük rúgnak, vagy éppen kikerüli, aki jön szembe, egy magas sötét bőrű férfi végig mér minket, majd a kutyákat és megint minket, a mosolyából tudom, hogy ismeri a kutyákat és ma még látom. A hideg is kiráz tőle, közelebb lépek Mishához. - Szerinted azért nem nyúlt hozzám, mert benned élte ki mag? Azért ez nagyon beteg, akárhonnan nézed. - körbe fordulok, hogy a férfi után pillogjak, faszt néz, ideges leszek tőle. - Korábbi baklövések? - mintha csak most esett volna le, hogy ezt mondta, jól hallottam vajon? - Bár azt mesélte, hogy sokszor tévedett. - mi van, ha most is teszi? Ha nem én vagyok az? Ha tényleg Misha élete a sorsom, arra én képtelen vagyok. Biccentek halványan, akkor nem mondogatom neki, amúgy sem hiszem, hogy valósan szeretne engem, csak jó lenne, feldobna nagyon, de közben nem hiszem el, nyilván. - Ő írt naplót? - a döbbenettől majdnem lépni is elfelejtek, pedig éppen zabálok is közben. - Erről? Rólam? - el sem hiszem, hogy ezt kérdezem, de a szobánkban, rá gondolni is mámor, a szobánk, na mindegy, ott nem találtam. - Ja tudom, mire nem gerjed be? Emiatt nem hiszem, hogy különleges lennék, neki nem kell annak lenni ahhoz, hogy begerjedjen. - egy döglött lóra is megtenné ha lel rajta egy meleg és rugalmas lyukat. - Az még mindig megvan a sárkány én is megvagdostam magam vele, de én el is engedtem. - ő vadászta le és akkor Misha törte össze, hüm, nem is én. - Nem hiszem, hogy a helyemre vágynál, vagyis ne érts félre, tudom, hogy vágynád azt a figyelmet amit én kapok, mert látom, hogy rajongod őt és ismerem ezt az érzést, de azt is tudom, hogy ha eddig nem jutottál el oda, akkor már nem is fogsz, nem veheted el a helyem, te nem, valaki új, aki esetleg.. ha kiderül, hogy mégsem én vagyok, akit keres, akkor az veheti el, aki az, akit keres. -  olyan halkan beszélek, hogy alig is hallani, közben rágok az almán és meg kell, hogy értse, jelenleg nem látom, hogy bárki elvehetné a helyem, mert én költöztem be a szobába, a szobánkba, viii én kaptam Vallát, én túrtam át a cuccait, velem tölti az ideje 90%-át. - Amíg ott laktál mennyi időt töltött veled, azon kívül, hogy tudod...- olvasni tanultak értem, de aztán… vele volt minden éjszaka, minden fürdést együtt toltak? Mindig hozott vagy hozatott neki reggelit, mint nekem? Mindig együtt ebédeltek, együtt fetrengtek az ágyon órákig csókolózva, csak összebújva sutyorogva? Mint velem? Vagy velem is csak mert a vihar a házba kényszerítette, lehet vége lesz? A szívem felver riadalmában. - Szörnyű volt az út is, a tudat, aztán az a pár nap a mocskos szobában a kisfiúval és az angyallal, aztán a rengeteg bogárral, aztán a kisfiúval Misrannal a testében, az erőszak és a sötét zárka. - vállat vonok, könnyed a hangom, mintha nem rémtetteket mesélnék. - de már nem számítanak. - összetörtem odabent, aki voltam, már nincs, a kutya van, aki lekushad a démon lábaihoz, ha azt kéri, ezt várja el, ezzel menthetem meg magam és ezzel fogom is. Átpasszolok egy almát neki, nem akarom, hogy azt higgye szomorú vagyok, nem vagyok.
Rágom a szavait, benne a sok keserűséget, a sok feladást a milliónyi kételyt. - Nem tudom, hogy tud-e szeretni, de ha igen, akkor téged is szeret, több, mint, hogy kedvel. - és nem, nem akarok olyan lenni, mint ő, aki oly könnyedén érint meg másokat, aki cicázik velük, aki velük kefél.. nem, nagyon nem. - Megmondom. - felkacagok és beosonunk a házba, fel az emeletre, bejáratos…. ő kimehet egyedül, én kimehetnék vajon? Kipróbálom majd, max elseggelnek. - Van meleg vizetek? - felcammogunk az emeletre, azonnal a fürdő felé. - nálunk forralni kell, de ezt tudod, de hülye vagyok. Adsz nekem két perc előnyt a húgyhólyagommal? - a sörtől majd bepisálok és tudom, hogy be fog jönni a fürdőbe, mert a kutyák leváltak rólunk, tisztán érzem, valószínű Misran körül őgyelegnek már.
Előre sietek és könnyítek magamon, aztán kidugom a fejem az ajtón. - törölközőt kapok? - kifűzöm a bakancsom, nekiállok vetkőzni, tudom, hogy be fog jönni, az ideg bennem ugrál, mert meztelenül… elég gané vagyok, de nem baj, nem neki kell, hogy tetszem. Úgy mozgok, hogy takarjam csoffadt hasam, ami jól lakottan is befelé horpad, pedig már nem vagyok csontváz. Beszökkenek a zuhany alá, a cuccaim összehajtogatom és magamra nyitom a vizet. - Nektek van samponotok? - kérdés nélkül örömmel nyomok a kezembe és víztakarékosan zuhanyzom, nem nézek Misha felé, hogy ne lássam a lesajnáló tekintetét, alaposan lemosom magam, a hasam leginkább, a démon foga felkarcolta a bőröm, most látom csak. Nem vérzik, csak a felső réteget húzta le, majd azt mondom.. nem hazudok, ha rákérdez, de csak nem fog. - Otthon sem volt mindig meleg víz. - győztesen vigyorgok és elzárom a csapot, ahogy lemosom a habot magamról. A törölközőért kapálok. - Te is zuhanyzol? - had látom mitől döglik a démon.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Misran


A Pokol Dél-Keleti Régiójának földi kirendeltsége Giphy
☩ Történetem :
☩ Reagok :
223
☩ Rang :
választott régióherceg
☩ Play by :
Michael Fassbender
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Feb. 08, 2021 9:24 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3 ... 15 ... 30  Next


"Vedd fel a szép ruhád viszlek a bálba
Ma éjjel nem alszunk más se csinálja
Mindegyik Herceg beteg akivel táncolsz máma
A szemük szépen csillog de a feketéje sárga" 18+
────────────── ──────────────

- Még valószínűleg ő sem tudja milyennek akar látni, ne aggódj miatta, ezek démonok, nem tudsz leszerepelni, mert ők maguk nagyon másként adnak tiszteletet - szinte megsimogatja, megöleli a hangjával Darient, ha már a kezeivel nem teheti meg úgy, mint ahogyan egy testvérrel megtenné. Megtehetné, de a saját testvéreivel sem lehet. - Szép igen. Szép vagy Darien. A szemed is olyan melegfényű, a hajad, a szeplőidtől a bőröd is, hiába vagy olyan nagyon fehér és sápadt, szép vagy - nem bocsátkozik olyan ékesszólásba, mint Misran, de ugyanolyan szemérmetlenül képes az ember arcába vágni ami tetszik neki benne, alig törődve a zavarral, amibe a fiút hozta, ettől igazán nem fogja vissza magát. - Jobb az óvatosság - ért egyet bólogatva a nyáltémában, de igazán csak akkor mosolyodik el végre, amikor Darien elfogadja a felajánlását és ezzel végre kárpótolhatja valahogy ezért a rossz ízű turkálásért. Kényelmesre igazított léptekkel sóhajt fel a téma hallatán, a szíve egyszerre sajdul és ver örömmel amiért erről beszélnek, a száját megnyalja nedvesítve mielőtt megszólalna.
- A hercegünk imád dicsekedni, mesélni, hencegni hogy azt ne mondjam a szerinte értékes és érdekes dolgokkal. Sokat legyeskedett körülötted és ha nem volt veled akkor is odavágyódott, de óva intette magát attól, hogy a korábbi baklövéseit elkövesse. Azt mondta ezért is jó, hogy éppen ebben az időszakban talált rám, mert így igen, amolyan a kecke is jól lakott és a káposzta is megmaradt játékot játszottunk mi hárman, csak te nem tudtál róla - bólint rá a tényekre, aztán elnéző mosollyal pillant a fiúra.
- Kár, hogy ezt nem hallotta, biztos megjutalmazna amiért ilyen jól szerepelsz az ördög ügyvédjeként. Csak úgy mondtam, sokféle arcát ismerem, némelyik megijeszt, mások elkeserítenek, megint mások után sóvárgok és néha csak egyszerűen azt mondom amit a fajtánk mindig is tartott a fajájáról: ők nem olyanok mint, mi, nincs szívük és lelkük. Ők tényleg nem olyanok, mint mi, de Misran gyakran tényleg egyszerűen csak jószívű, nem lehet más szóval illetni - az ő szíve pedig cigánykereket hányva hömpölyög a megszakadástól a felüdülésig. - De nagyon veszélyes lenne, ha mások is elhinnék rajtam kívül hogy Misran szeret. Az ilyesmit még maguk a démonok is elítélik, miközben talán titkon pont úgy sóvárognak utána, mint mi emberek - segít almát választani egy pillanatnyi habozás után, merő pillantásokat vet mindenkire, aki közben meg meri nézni magának a fiút, akinek a nyelvén olyan bátran és ügyesen forog a herceg neve, hogy az elismerésre méltó.
- Pont így volt, ne fulladj meg. Ezt, meg még ezer mást is, sajnálom, hogy sose írtam naplót, de lehet, hogy az övéiben benne van, hogy miket játszottunk. Biztos nem sajnálja tőled, hogy elmesélje, vérbeli perverz. Még a nyolcévesekre is begerjed - ettől mondjuk elfelhősödik a tekintete, bár nem ítélkezik, ez egy olyan dolog, ami minden szerelem ellenére megborzongatja a hátát és nem a jó értelemben. - Volt egy fa vonatocska is, meg egy sárkányrepülő, tudod az a hosszú madzagos szélben lebegős, rettenetesen ügyetlen voltam vele, belegabalyodtam a madzagba és össze-vissza vágtam magam vele, nagyon nem kedveltem - kutat az emékei között, miközben megosztja a figyelmét minden mással is, nem csoda, hogy nem jut az eszébe több kis anekdota. Felsóhajt a felmentésre, Darienre pillant az ajkába harapva.
- Nem akarom, hogy azt érezd a helyedre vágyom, irigy vagyok, vagy ellened. Misran futó szeretői, fiatalok, mint te vagy én, gyakran úgy értelmezték a közvetlenségem, nagyon utáltak, amiért vagyok, pedig ők is szabad akaratukból voltak vele általában. Ellenben veled. Furcsa, rossz, nem tudom milyen lehet ezen az úton ezzel a teherrel idejutni, oh köszönöm - kíváncsian fürkészi Darient bámész tekintettel, anélkül, hogy valóban feltette volna neki a kérdést, amit megfogalmazhatott magában, inkább elvesz egy almát, hálásan elrágcsálja, bár amikor Darien vette még egy kicsit se látszott kívánni. Ilyen, ha az embernek vannak választási lehetőségei és nem évek után először juthat olyan finom falathoz, amit nem kötelezően, de saját jókedvéből eldöntheti, hogy megoszt-e másokkal, vagy sem.
- Alapvetően egyetértek, de közben mégsem. Én nem vagyok annyira érzelmes, mint akkor ezek szerint te, én ha sokat gondolkodom rajtuk az érzéseim hajlamosak arra, hogy a következtetéseimnek megfelelően változzanak. Talán voltak pillanatok, amikor gyűlöltelek, de sose gyűlöltelek meggyőződéssel, mert nem adtál rá valójában okot. És most, ahogy beszélünk és látlak... nem is gondolom, hogy foglak gyűlölni. Hogy minek szólított miközben együtt voltunk az nem lehet ok rá, engem sokan sokféleképpen szólítottak már ami neked persze idegen... sajnálom, hogy rossz érzéseket keltett benned Misran általam. Nem vagyok etalon, ne hasonlíts rám, Misran csak fecseg, de nem szeret engem. Miért akarnál olyan lenni, akit nem szeret, csak kedvel? - mosolyog a fiúra olyan szabad mosollyal, amit bizonyosan ritkán enged meg magának démoni társaságban mert van benne egy vonásnyi önirónia, amit a démonok általában nem értenek. Magabiztos léptekkel vezeti Darient a sürgölődés közepette, a csendesebb kertrészre, ahol egy gazzal felvert medence is díszíti Furfur udvarát igazi sellős szökőkutakkal, amik azonban már rég nem köpnek vizet, a hableány hajába a kő repedéseiben sarjadt eleven virágok húztak díszes koszorút.
- Nos, ebben nem mi döntünk, hogy kit nyüstöl, de mondd el neki. Tőlem kihívásnak venné, hogy csakazért se engem - ahogy Darien nevet, ő mosolyog, kinyit egy ajtót, kulcsa van hozzá, neki már kulcsai vannak démonházakba, hogy belopja magát egy hátsó ajtón, ha kell, és Darient is. Az ujját a szája elé téve csendre inti, ellopakodik a fiúval az árnyékok között a konyha mellett, ahol van némi élet, aztán egy zegzugos lépcsőn felvezeti a teljesen néptelen emeletre.
- Furfur összes démona odakint van vagy a földszinten, a minek ez a rész. A fürdő erre van, gyere. Szerintem van meleg víz is.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Darien A. Milton


A Pokol Dél-Keleti Régiójának földi kirendeltsége Tumblr_mreenfC1Nh1rhe069o1_1280
☩ Történetem :
☩ Reagok :
183
☩ Play by :
Froy Gutierrez
☩ Korom :
17
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Feb. 08, 2021 1:17 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3 ... 15 ... 30  Next


I learned to love
To:  @Misran

+18Hevesen ver a szívem és nem vallom, hogy azért mert olyan sokat futottunk, nekem mindig is nagyon jó volt a kondim, de egy tolvaj legyen gyors, kitartó és csendes. Misran pedig eleget edzett az elmúlt egy hétben, a tüdőmet alatta többször akartam kiköpni, mint az elmúlt évben összesen, vagy éppen felette, de a démon nem rest addig hajszolni, míg elájulok az oxigén hiányától, ő ilyen. – Mindegy, csak találjunk valamit, ami nem úszik a dzsuvában és nem lyukas, szakad.
Öltözködöm kissé vagyok csak befosva, hogy valaki akkor kap rajta, amikor a seggem csupasz. – Örömmel hallom, mert elégnék szégyenemben, ha … hát tudod én eléggé nem. – szeretem, ha hozzám érnek és látnak, ha pucéran, azt a leges legjobban utálom, ha meg közben.. jesszusom. Leég a bőröm a gondolattól is. – Remélem, hogy nem hozom én sem kínos helyzetben, csak nem adott semmi instrukciót, hogy viselkedjek egy ilyen vacsorán. - Magamra rángatom a farmert, milyen jó érzés, hogy felsimul rám nem pedig lóg, egész emberi formám lesz. – Szép? – felszalad a szemöldököm és megint zavarba hoz, ma ezredszer. – Az jó lesz, rám fér, a nyálat lemosnám a hasamról, biztos vagyok benne, hogy kapnék érte, nem akarok balhét. – én is magamhoz veszek pár ruhadarabot, de tényleg csekély, azonban nem akarok itt túrni, menni akarok. – Szuper, szívesen elfogadom, ha neked már nem kell, szerintem soha nem volt olyan ruhám, ami már nem kell, nem nőttem ki vagy szakadt el.-  
A kutyákat magunk mellett tudva sétálunk visszafelé és zavartalanul visszatérek egy korábbi beszélgetésre, mert érdekelnek a dolgok. – Olyan furcsa nekem, hogy mesélt rólam és a közelemben meg ebben a testében nem is volt csak egyszer, de arra emlékszem, meg tudod látom, hogy bánnak más fiúkkal, igaz, azt hiszem ő talán nem őrizhette meg a lelkét. – a kis fogolytársam. Vele együtt érkeztem. – Tévedsz. Misrannak van szíve, ha abból nem hiszed, ahogy veled bánik, majd nézd meg velem, vagy a csöpp rókácskával, vagy csak hogy hozott nekem egy babát. Tudom, hogy bezárt. – lehajtom a fejem, és érzem, hogy védem Misrant pedig nincs mitől és nincs kitől, Misha lehet jobban szereti, mint én. – Akkor kár, ha nem adja neked viszont, pillanatig nem hiszem, hogy a démonok nem képesek szeretni, hogy az a lélekből fakadna és nem a természetéből, vagy a szívéből, vagy csak a lényéből. – vállat vonok és felíratok Misran számlájára egy édes karamellába mártott almát, amit elbiznszelek egy árussal, de meghalok úgy akarom. A herceg neve jó bélyeg, kimondom és kapok. Aztán majdnem félre is nyelem. – Szóval, ha jól értem te eljátszottad az én 8 éves énem és ő… úgy értem. – zavartan megvakarom az orrom. – Jó ég, ezeket elmesélte? – emlékszem rá, de az a tanítom volt.. ezek szerint nem. Emlékszem a hosszú ujjakra a lábszáramon végig siklani, a forró leheletére a hasamon, a pillantására és nagyon sok hasonló ugrik be. A faszi, akitől kaptam azt a könyvet, aki mellém ült és olyan lágyan cirógatta a kézfejem, hogy azt sem tudtam megtörtént-e, a srác a boltban aki a pólókat próbáltatta velem, tavaly talán, korábbról Jonas bácsi és a muki, aki azt vallotta magáról, hogy pap, de sosem tudott imádkozni, térdelni viszont szeretett. A férfi, aki a hajam vágta és közben szétsimogatta a fejem és a nyakam, de elhittem, hogy ez ilyen.. kell. – nem kell védekezned, tudom, hogy az ágynak van szerepe és azt is, hogy voltatok benne, akkor is, amikor én a sötétben kuporogtam, ez nem baj. Sőt ez Misran döntése, aminek én pont úgy lefekszem, ahogy teszed te. Kettőnk közt a különbség, hogy te szabad vagy én pedig fogoly. – ez most ugyan nem látszik, de nem vagyok hülye, a kutyák nem csak védelmezni vannak velünk, de itt is tartani, nem kételkedem ebben. Nagyot harapok az almából. Biccentek, szóval tényleg kurva volt, akkor neki nincs semmi ellenvetése semmi ellen, neki esz a megszokott, nos így Misran nagyot fog koppanni, mert sosem leszek olyan, mint ő, megkínálom az almámból, még van karamelles is. – Az ember nem dönt az érzéseiről, szerintem. Azok csak jönnek és elvesznek mindent, de nem kérdezik, hogy akarod-e? Adott esetben engem gyűlölni, ha a nevemen szólított miközben… khm, nem lenne egy meglepő dolog. – visszafelé haladunk, pedig nem vagyok ismerős, de tudom, zsigerből. – Bevallom én eléggé elítélő voltam veled, talán mert rossz dolog, hogy olyan a példa előttem, amilyen soha nem leszek, talán csak ahogy Misran beszél rólad, esetleg mert szerinte te boldog vagy én pedig csak ellenszegülök. De tévedtem, azért kedvel téged, aki vagy. – nem mert olyan szép lenne a lelke, hiszen nincs neki.
A ház körül elég nagy a sürgölődés, láthatóan a központi helyre fektetik a hangsúlyt, pedig több helyen is fellobban a város kis tüzei, ahogy a nap lefelé halad. – Nem szeretném elvenni őt tőled, sőt én kifejezetten díjaznám, ha néha kicsit a te tested nyüstölné. – elnevetem magam, mert valójában imádom és ezt nem is tagadom. Talán nem, nem osztoznék rajta, most azzal vagyok feltöltve, hogy Misha szereti a démont és lenne vele, de most miattam nem lehet, hiszen minden porcikám tiltakozik a szavaim ellenére és a herceg a testem jeleiben olvas, azoknak mond igent vagy nemet, de a legtöbbször igent.
Besurranunk a hátsó ajtón.[/i]
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Misran


A Pokol Dél-Keleti Régiójának földi kirendeltsége Giphy
☩ Történetem :
☩ Reagok :
223
☩ Rang :
választott régióherceg
☩ Play by :
Michael Fassbender
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Feb. 07, 2021 9:29 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3 ... 15 ... 30  Next


"Vedd fel a szép ruhád viszlek a bálba
Ma éjjel nem alszunk más se csinálja
Mindegyik Herceg beteg akivel táncolsz máma
A szemük szépen csillog de a feketéje sárga" 18+
────────────── ──────────────

- Nem tudnék felsorolni mindent, az erényeidről, a kedvességedről, hogyan viszonyulsz másokhoz és hogyan menekülsz előlük, milyen az életed az angyalok városában. Anyádról, a kis kedvteléseidről, a munkádról, rólad. A beszélgetéseitekről, amikre a közeledbe lopta magát. Olyan kedves vagy - mondhatná azt is, hogy "volt" gyerekkorában Darien, de nincs semmi oka rá, hogy kételkedjen benne. Hiszen a szavai nem azért bántják, mert a fiú maga aljas szándékkal beszél, ami fájdalom éri, azt a démon okozta.
- Misrannak talán nincs is szíve - pillant Darienre együttérzéssel teli meleg tekintettel - szörnyek? - csak suttogva kérdez vissza, mintha még ő is félne tőlük, annak ellenére, hogy ő maga az aki hál a szörnyekkel és a kezéből eteti őket. Meg feltehetően mutató öléből, izmos, kerek seggéből, Misran fognyomaival elhintve. - Kár a szerelmet egy démonra pazarolni, nem igaz? - talányos, szomorú kérdéssel válaszol, de csak szeretne elbújni mögötte, a hangjának mézszagú sóvárgása elárulja, hogy az. Persze, hogy az. De a szerelme csak izzó parázs, ami mellett megmelengeti Misran az oldalát és amihez odaülteti Darient is melegedni, mert erre való a parázs. Szolgálni, előmelegíteni és aztán hamuvá válni.
- Kezdetben én is így hittem, sőt, a démonok, még maga a herceg is hajlandó ezt mondani, de ha alaposan megfigyeled őket kisül, hogy sokuknak vannak rituáléi, szertartásai, sőt, elvárásai is vannak a lélek-ügyletek körül, amiket azért bevallom át nem látok. Egy démon és az általa megkívánt lelkek kapcsolata a legbonyolultabb, amire képesek - beszéli el, mintha élvezné ezt a részt, minden nyomorúság közepette, hogy megoszthatja emberi gondolatait a természetfelettiről egy másik emberrel. Valakivel, aki majdnem olyan, mint ő, csak éppen sokkal, de sokkal többet jelent nála.
- Sajnálom - sóhajtja puha kedvességgel amiért a fiú elvesztette a családját, egyetértőn bólint, belejön, sőt, nevet a démonherceg hátáról szólva, szíves örömest eltereli a fiú figyelmét a komor gondolatokról és jelenleg megváltoztathatlan állapotokról.
- Még korábban is, 16 éves korom óta vagyok itt, de vele korábban is találkoztunk, csak arra már nem nagyon emlékszem - vallja meg, nem is értve Darien pironkodását, itt neki kellene pirulnia, amiért már akkor is kurválkodott, amikor mások még homokot esznek. Mindenki született valamire.- Igen, mi általában az ágyban beszélgetünk, bár nem feltétlenül ágy, és főleg nem a ti ágyatok, csak egy kifejezés. Szex után, előtt, közben - pontosít, ezen a ponton ő is kicsit zavarba jön, Darien annyira hangsúlyozta korábban az ágyat, hogy a szimbólumértéke kétségtelenné vált, amit nem akar megsérteni. - Túl fiatal voltál és tudod ő a simogatásoktól mindig begerjed. Ahogy papírcsónakokat tettetek a csatorna vizére és nyirkos lett a nadrágot, fel kellett tűrni a szárát, vagy ahogy leizzadtál ugrósikolázás közben, ahogy ő mondta végtelen mennyiségű érintést, csókot, ízlelést pazarolt el azzal, hogy nem nyúlt érted. Igen, mondhatni úgy! - konkrétan megörül, ahogy a fiú kimondja azt az arcpirító megdugós, kecsesen megemeli a vállát. - Az emberek általában mást láttak bennem, de mivel ezért fizettek ez így volt rendben - úgy tesz, mintha Misran nem esett volna más elbírálás alá egy kicsit, de Darien szemeit nem kerülhetik el az igazság árnylatai az arcán.
- Kicsinyes és buta dolog lett volna... vagy hát volt is téged hibáztatni ezért. Persze előfordult, én is ember vagyok, de tudtam, hogy egy nap elhoz ide közénk és akkor nem akartam haragban lenni veled amiatt, amiről nem is tehetsz - egy kicsit elpirul, mert ő is csak ember, persze előfordult, hogy dühvel gondolt Darienre, de most már láthatóan bánja azokat az eszmefuttatásokat, amikben talán arról ábrándozott, hogy Misran vágyainak tárgya sose éri meg azt a kort, amikor már késznek nyilvánítja a démon és elébe helyezi. De ami volt elmúlt.

- Csak ha magamnak keresek - a futás után egy kissé lihegős hangon válaszol, meg a feszültség valahogy beette magát a tartásába, sűrűn körülnéz, mert hiszen Misran rábízta Darient, ő pedig nyilvánvalóan nem tud vigyázni rá. - Ezeket úgy kaptam, valaki ebben akart látni, így került hozzám - érinti meg a testére illő pulóverét, amit Darien les, a combjain megfeszülő, az izmok játékát szépen, sejtelmesen kirajzoló nadrágot. - A standoknál ahol az új ruhák vannak ahogy láttad mindig számítani lehet arra, hogy a démonnak akié annak sajátságos elképzelései lesznek az üzletről. Ezek biztonságos ruhák, még ha nem is a legszebben kikészítve. És ma mert sokan vannak és rég voltak kint beszerző úton nem is a legjobb a kupac - mentegetőzik kelletlenül, rá se pillant Darienre, csak bólint, hogy látja, a pulóverben vastagabban mérte fel az alakját, mint amilyen, de amikor leveti a fiú máris jobban lát és passzolóbb dolgokat ad a kezébe. Persez csak miután alaposan megvizsgálgatta a szorgos karjai között kivillanó hasfalát, de Misran néhány orvul elhagyott háton-harapásán kívül nem lát rajta semmi figyelemre méltót. Kék szemei kedves, hűvös pillantással mérlegelik Darien alakját, nincs a nézésében semmi lekicsinylő.
- Igen, a vacsoránk így indult, de azt hiszem nálad a félvéreinél bevett protokollt fogja folytatni, őket általában nem érinti intimen az ilyen eseményeken. Nehéz kérdések ezek Darien, nem tudom hogy pontosan mit tervez, az én bemutatásomhoz biztos semmiben sem lesz hasonló. De nem lesz baj, ne aggódj. A herceggel leszel, szóval mindenki más a feje tetejére állhat, te biztonságban leszel - nyugtatja a feltételezéseit és feszült szavait, szemlátomást szívesen mondana tényeket, de nem tud, mert Misran valahogy nem siet mindenkinek pontos felvilágosítást adni. A figyelmét megosztja Darien és a potenciális ruhák keresgélése között. - Őrködök - közelebb húzódva várakozik, megállja, hogy kilesse az öltözködést és csak a végeredményre pillant oda. Elégedetten elmosolyodik, a keze rögtön megindul, hogy igazítson valamit, de aztán visszahúzza.
- Persze, hogy segítek! Nem, nincs ilyen szabály, el lehet vinni amennyire szükséged van - szakértő szemmel gusztálgatja Darien új formáját a méretszabványos öltözékben. - Misran szereti a zöldet, mindig azt mondja, hogy a fű azért zöld, hogy szerelmeskedni csalogassa az állatokat és az embereket, mert a legtöbb aktus a fűben zajlik, zajlott az emberiség életében is. Nos, ezzel ugye nagyon nehéz vitatkozni - körbejárja Darient, kedvtelve nézegeti. - Teljesen illik rád, határozottan. Olyan szép vagy benne. Nálam meg tudsz mosakodni, bemegyünk Furfurhoz hátulról. És... tudom sokat jelentene neked, ha a saját ruháidban lehetnél, de most elég kevés dolgot szedtünk össze és az idő is szorít - emeli meg azt a pár darabot, amit a karjába fog - ami nem igazán nevezhető még kezdő csomagnak se, ha szeretnél... elfogadnál... néhány dolgot a régi ruháim közül én boldogan odaadnám. A legtöbbet csak magasságban nőttem ki, de pont ilyen vékony voltam, mint te, hasonló az alkatunk, persze csak átmenetileg, hogy ne feszélyezzen téged, biztos vagyok benne, hogy néhány hónap és Misran meg Furfur meg egy-két hízelgő démon ellátnak egész komoly saját ruházattal - szinte hadar, miközben a kupacoktól visszafele indul Dariennel. Elkerüli a nyüzsgő utcákat ahol minduntalan megszólítanák, a romokon keresztül vezeti.
Ajánlott tartalom
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3 ... 15 ... 30  Next


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 30 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2, 3 ... 15 ... 30  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett TagjainkFajaink létszáma



●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 22 felhasználó van itt :: 2 regisztrált, 0 rejtett és 20 vendég :: 1 Bot

• Fajaink száma •
Arkangyal
2/2
Leviatán
7/6
Angyal
1
Démon
11
Bukott Angyal
4
Ember
5
Félvér
3
Harcos Angyal
4
Vadász
5
Nephilim
5