Welcome to hell or heaven frpg
- Staff és tagok által keresett karakterek -

 
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Dec. 30, 2020 11:00 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3 ... 17 ... 33  Next



Belial & Belphegor


P
imaszkodni kezdek, mert hát miért ne tehetném meg? Sosem kaptam érte, büntetlenül morogtam Lordommal mindig is, nem érdekelve, hogy ki van vele, ki előtt járatom le kicsinyes stílusommal. Persze azóta már klaszisokkal jobban viselkedek, de vele, ha kettesben vagyunk még akad eset, hogy nyelvem igen csak rajta köszörülöm.
-Torold meg és talán a százalék lejjebb ugrik.-harapom be ajkamat sejtelmesen és szemeim huncutul csillannak meg, sosem bántott, nem most fogja elkezdeni, bár tudnék neki most tanácsot adni, hogy mit is tehetne. Ha nő, akkor hallgattasd el csókkal... Idéződik fel bennem kéretlen jó tanácsom számára. Aztán persze újabb mondat érkezik részemről felé, újfent megemlítem azt az átkozott három évet míg nem lehettem vele.
-Kár, pedig kevésbé fájna a gondolat.-jelentem ki kuncogva. Igen is érezze, hogy bennem mély, fájó nyomot hagyott ezzel. Nem sokkal később magához hív, hogy átnyújtsa a távcsövet és megleshessem a tegnapi cicust. Jó kedvem is lesz tőle szinte rögtön. Örülök, hogy láthatom még egyszer, nagyon aranyos volt. Aztán letelepszek a matracra és onnan érdeklődöm, hogy mihez is kezdjünk míg itt ragadtunk. Nem tudom, nézzünk szét idefent., érkezik a válasz és Kedvesem már a szekrény szerűségeknél kutat. Szinte azonnal talál egy palack bort, nem tudok nem vigyorogni rajta. Felém hajítja az üveget én pedig reflexből nyúlok az üveg elé, így hamar ujjaim közé kaparinthatom.
-Száraz ruhák?!-kapom fel a fejem ahogy leteszem magam mellé az üveget és figyelem a terepmintás göncöket amiket előszed. Na neee, komolyan, ebben akar látni engem? Inkább leszek idefent meztelenül előtte, semmint ilyenekbe bújjak. Ha az Ő inge lenne a váltás nem is tiltakoznék... De ezek... Drágám elém lép és felhúz a matracról magával szemben, hogy elém próbálja a ruhákat.
-Ebben nem fogsz megkívánni, ez nem fair!-pillantok rá a terepmintás ing mögül legörbült szájjal, tutira direkt csinálja ezt. Belial felajánlja segítségét és felsőm aljánál érzem meleg ujjait, jólesőn megborzongok és hagyom, hogy lehúzza rólam a nedves pamutot ami kellőképpen ragaszkodik a testemhez. Mellkasomnál kicsit elkalandozik a keze, másfelé kanyarodik a mozdulatsor, így egy röpke pillanatra oda kapom tekintetem egy mosoly kíséretében, aztán áthúzza fejemen is az anyagot, kezét arcomra simítva passzolja vissza a kérdésemet, kis kezeim csípőjére csúsznak ahogy állam alá nyúl és felfelé billenti a fejem, hogy elvesszek tekintetében ahogy fölém magasodik. Mindig is élveztem ezt a magasság különbséget, védtelennek tűntem mellette, pedig annyira nem is kellett félteni. Szélvész kisasszony mindig tudta mire hogyan reagáljon, egészen addig, míg az az ölelés meg nem történt, amikor felkeltette a figyelmem férfiként. Most pedig, minden porcikám érte kiált. Karja derekam köré fonódik és testünk összesimul egy pillanat alatt. A tökéletes Démon Pár! Fut végig agyamon a gondolat ahogy Belial ajka az enyémre tapad, ezzel egyidejűleg sóhajtok fel és megkapaszkodok nadrágja övtartóiban mert ha nem teszem akkor lehet hogy úgy kell felkaparni a földről.
-Hozzád lenne most kedvem...-súgom ajkára vággyal telt hangon, szája után kapok finoman, viszonozni szeretném a csókot.
-Hódíts meg Belial!-nyögöm két csók között.
-Emlékszel még a játékunkra? Használd fel a bort.-húzódom el tőle pajkos mosollyal.

Zene: It Must Have Been Love
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Dec. 30, 2020 10:09 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3 ... 17 ... 33  Next


Hét nap Cipruson
Belphegor & Belial
zSNV8NX.gif
A magasles tetejéről lepillantva szemlélem az alattunk elterülő tájat és a torony aljában letáborozó vaddisznó bandát. Szidom magam, hogy pont azt a bokrot szemeltem ki a trükk bemutatására, ami mögött egy egész vadcsalád pihent. "Ne morogj! Sok lesz a ráncod és akkor nem kellesz majd" jegyzi meg kedvesem igen szemtelen vigyorral a szája sarkában.
-Valóban? A ráncaim 90%-a úgyis miattad van. - felelem vissza hasonlóan pimaszul. Belphegor tovább hegyezi rajtam a nyelvét és egy burkolt célzással orrom alá dörgöli, azt a három évet, amikor külön utakon jártunk. "Szóval akkor bujkálunk... Legalább végre közösen csináljuk" Szerintem a sírig hallani fogom, hogy azokban az években nélkülöznie kellett engem.
-Ezt nem nevezném egészen annak... - pillantok felé, majd szemem elé emelem a távcsövet és belepillantva pásztázom át a környéket. Mikor felfedezem az egyik ágon lustálkodó cirmost is, akit idefelé jövet láttunk, átpasszolom Belphegornak a távlátót, nézegesse csak a jószágot és teljen be a látvánnyal, mert csak így lehet macskája. Míg a démonnő a távcsövön át figyel, én felderítem a madárlest, ami olybá tűnik ma éjszakára szállásunk lesz. Amennyiben a vadsertések nem odalognak el a torony lábától.
Elég sok minden akad idefent és mivel nem szőtte be vastagon a pókháló vagy lepte be a por, arra enged következtetni, gyakran fordul meg halandó népség ezen a helyen. Míg a holmik között kutakodok, bizalmasom érdeklődve fordul felém és azt tudakolja, mivel üssük el az időnket idefent?
-Nem tudom, nézzünk szét idefent. - lépek a tákolt fapolcok elé, amit az itt hagyott holmik sorakoznak.
-Hát...van egy palack bor... - veszem kezembe a bontatlan palackot. Naná, hogy a piát szúrom ki elsőnek. A címke ugyan kissé megkopott rajta, de azért olvasható rajta, hogy "félszáraz".
-...ezt megihatnánk. - dobom a kezébe az üveget, bízom benne, hogy elkapja. Majd ráakadok két fémfüles ivóedényt. Ennek is hasznát fogjuk venni. A lámpást is közelebb húzom, sötétedés után elfér majd. Ruháink a folyóban merítkezés után csurom vizesek lettek, és bár azóta eltelt talán már egy óra is, még eléggé nedvesek. Ezért valami csereviselet után kutakodom, szerencsémre nem kell sokáig keresgélnem.
-Ohh, nézd csak, száraz ruhák. - akad ujjaim közé néhány terepszínű öltözék.
A matrac széléhez lépek, ha hagyja, felhúzom magamhoz Belphegort és el teszem elsőként a pólót, majd az inget. Utóbbi combközéig ér, így ezt hagyom nála, hogy megszabadulva a nedves daraboktól tisztába öltözzön. Ha a folyóban szerzett vállsérülése miatt karját nehezen emelné, úgy karomra dobva a talált felsőket, segítek neki kibújni sajátjából.
-Várj, segítek! - topja aljához nyúlok és a makacsul tapadó szövetest felfelé húzom, hogy óvatosan kibújhasson belőle. Meleg ujjaim finoman érintik áthűlt bőrét, majd a melltartójához érve követem teste dombú vonalát. Egy héttel ezelőtt még ez a jelenet elképzelhetetlen lett volna közöttünk, de itt, Cipruson, egészen megváltoztak a dolgok.
-Neked mihez lenne kedved? - dobom vissza a kérdést fölé hajolva, kezemet arcára simítom, majd állát kicsit felemelve vívom ki teljes figyelmét. Mielőtt válaszolhatna karom gyengéden fonódik dereka köré, közelebb vonom magamhoz és egy lágy csókot lopok ajkairól.

zene: nincs || üzenet: nincs ||
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Dec. 30, 2020 6:38 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3 ... 17 ... 33  Next



Belial & Belphegor


B
elial mellett mindig ér valami. Nem is értem, hogy min csodálkozom még hétezer év múltán is?! Új trükköt szeretnék tanulni és nem tagadja meg tőlem, valóban érdeklődve figyelem, igazából napról napra jobban tetszik, hogy itt játszadozom a vízzel. Elsőre tényleg elég egy elemhez húznom. A szeszélyes, folyton változó víz pedig... Nos, Kedvesem tökéletesen lefogalmazta mikor azt mondta olyan, mint én. Figyelem ahogy a pocsolyából egy víz korbács alakja bukkan ki végül, a mozdulatot jól berögzítem a fejembe, az is különösen figyelemre méltó, hogy pontosan úgy viselkedik, mint valódi, bőrből készült társa. Ám a bemutató nem ér jó véget, dühös állatokra lelünk a megrongált bokor túloldalán, Viszály pedig még fel is hívja ránk a figyelmet ahogy talpa alatt reccsen a száraz faág. Futásra kényszerülünk, Belial elkapja a kezem és ránt magával, majdhogynem orra is esek, csupán az ment meg, hogy Kedvesem mozgásban tart. Egy magaslest szemel ki, hogy ott legyen nyugtunk a mögöttünk csörtető vadaktól, a fatákolmány lábánál arra kér, hogy kapaszkodjak meg benne. Hátára csimpaszkodva indul meg velem felfelé, hogy ne essen nagyobb bajunk. Odafent viszont már megpihenhetünk. A les bedeszkázott falának döntöm hátamat és arról informálódok, hogy a vaddisznók vajon elhúznak-e még ma alólunk. De először azt szeretném tisztázni, hogy a tetszetős trükköt biztosan nem egy zöldesben fogom tökéletesre fejleszteni.
-Ne morogj! Sok lesz a ráncod és akkor nem kellesz majd!-figyelmeztetem vigyorogva, mégis csak a Pokol legidősebb démonával járok. Valahogy nézzen ki nekem! Lopva pillantok rá ahogy a vadakat szemléli, tökéletes vonásait ha akarnám sem tudnám kitörölni a fejemből. Mondtam, Lucifer tökéletesre alkotta! És már csak az enyém...
-Szóval akkor bujkálunk... Legalább végre közösen csináljuk.-szúrok azért oda mégis finoman. Úgyis régen hallotta már hogy zavar az a három év amíg nélkülöznöm kellett Őt. Belial talál egy távcsövet és így felállva a tájat kezdi kémlelni, elmosolyodva figyelem lelkesedését, míg hátra nem nyújtja felém a kezét. Automatikusan nyúlok felé és hagyom, hogy talpra húzzon, mellé sétálok, szabad kezem vállára simul és mikor átnyújtja a távcsövet szemem elé húzom, hogy a mutatott irányba pillantsak.
-A cica!-vidul fel a pofim egy pillanat alatt, nem gondoltam volna, hogy látom még őt. Ugyan letettem a legyen macskám című gondolatról, de azért nézni szabad ugyebár. Kis idő múlva tovább vezetem a messzilátót és körbe kémlelek. Békés hely, nagyon tetszik. Akár lakhatnánk itt is. Akinek meg kellünk az keressen meg.
-Nem aggódom amíg velem vagy.-motyogom hátra fordulva, leengedem a távcsövet az arcom elől, és visszapillantok a messzeségbe. Nyirkos tincseim közé beszalad a langyos fuvallat, átázott ruháim miatt kicsit mégis megborzongok.
-Nos, akkor mit csináljunk idefent Drágám? A tájat nézni egy idő után még nekem is unalmas lesz.-lépek el a les falától, majd a bent lévő matracra telepszem. Pillantásom Belialon nyugtatom és élvezem, hogy nézhetem, hogy már nincs titkom előtte... hogy az övé vagyok!

Zene: It Must Have Been Love
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Dec. 30, 2020 4:00 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3 ... 17 ... 33  Next


Hét nap Cipruson
Belphegor & Belial
zSNV8NX.gif
Gyalogosan indulunk tovább az erdei ösvényen, majd rövidesen megállunk, hogy Belphegor egy apró trükkel nyűgözön le. Kedvesem rákapott a mágia ízére, és bár tényleg csak trükkök, ez is előre haladás ahhoz képest, mennyire ellene volt démoni ereje használatának, már ami az elementális varázslást illeti. Újabb technikát tanulna, így mutatok neki egyet, ami talán elnyerheti tetszését. Egy terebélyesebb pocsolyát használok a mutatványhoz, melynek vízcseppjei egy hosszú víz csíkká állnak össze. A vízből formált korbáccsal néhányat az egyik távolabbi bokorra suhintok. Ereje letöri a cserje ágait, leveleit, egyidejűleg felzavarja az árnyékában pihenő vaddisznó csordát, akik szemmel láthatóan nem díjazzák a nyugalom megzavarását. A disznócsaládból első körben csak egy haragos szempár mered ránk, de óvatlan léptem felébreszti a többi földtúró jószágot is. Futni kezdünk és szerencsénkre van hová felkapaszkodnunk. Egy madárles bukkan elő a fák mögül elérhető távolságban. A mászást magamra vállalom, kedvesemet arra kérem, kapaszkodjon belém, felhúzom magunkat. A démonnő karjait sietősen fonja nyakam köré, lábait derekamra kulcsolja, és amikor elég stabilnak érzem őt magamon, megindulok felfelé. Néhány perc múlva már a toronyban fújjuk ki magunkat. "Ezt a trükköt nem erdőben szeretném tökéletesre fejleszteni." jegyzi meg pihengve bizalmasom.
-Legalábbis nem vadakkal teliben. A fene egye meg...- morgolódom, hogy pont azt a b*zi bokrot sikerült megtalálnom, ami mögött egy vaddisznó-tanya lapult. Hát, most már mindegy. A jószágok visító hangja hallatszik fel lesünk lába mellől. Kedvesem érdeklődve teszi fel a kérdést: "szerinted elvánszorognak még ma?", így áthajolva a korláton tekintek lefelé.
-Hát ha jól számolom hatan vannak, az egyik elég nagy darab...és mintha tanyát vertek volna odalent....azt hiszem egy ideig maradnak, mi pedig itt leszünk... - jegyzem meg, majd ahogy figyelmemet a feldühödött dögökről a tájra helyezem, meg kell állapítanom: egész kellemes idefent. Közben kiszúrok a fejem felett lógni egy messzelátót, amit le is akasztok és azon keresztül vetek még egy újabb pillantást a környékre.
-Gyere, Belphegor, ezt nézd meg. - nyújtom hátra kezem bizalmasom felé és ha megfogja kézfejem, úgy óvatosan felhúzom őt. Ha pedig mellém lép, úgy odaadom neki a távcsövet, hogy abba az irányba nézve amerre figyelmét terelem megláthassa a tegnapi bajszost az egyik távoli fa ágán elnyúlva pihenni. Míg nézelődik én is felfedezem föld feletti "bunkerünket", akad itt néhány dolog. Világításra alkalmas eszköz, pokróc, kötél, néhány konzerv, kannába töltött víz...meg valami matracszerűség.
-Ne aggódj, visszaérünk majd az indulásra. - mondom megnyugtatásként. Egy pillanatra belegondolok, hogy már egy hete ezen a szigeten vagyunk és mennyi minden változott köztünk. És már csak órák vannak hátra a nyaralásunkból.

zene: nincs || üzenet: nincs ||
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Dec. 29, 2020 11:55 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3 ... 17 ... 33  Next



Belial & Belphegor


gy értem, hogy hosszabb lesz, mint csónakkal tervezted. Most csak sétálunk.-sóhajtok rövidet, azt hittem még lesz majd időnk ma lent a tengerparton, legalább egy kicsit. Bár nem csüggedek annyira. Gyönyörű időnk van és Belial itt van velem! Okom sem lehet panaszra. Végül előre szaladok az ösvényen és egy nagyobb fa előtt megállva, tenyerem a törzsnek feszítve játszom el a víznyelő szerepét. Kedvesem megmosolyogja és megdicséri trükkömet. Boldog kis mosolyt eresztek meg felé, majd bevárva őt átkarolom derekát és felvetem, hogy valami új trükköt is elviselnék még, ha már a vad folyóval nem bírtam el. Viszály átöleli a vállam, majd elmagyarázza ismét, hogy a természet erői szeszélyesek olykor. Eszembe ötlik az első gyakorlásom itt Cipruson. Teljesen ki voltam akadva, hogy nem sikerült, faképnél hagytam Kedvesemet is és elvonultam sírva, mint egy kisgyerek. Később megértettem, hogy gyakorlás teszi a mestert és ne várjak el rögtön nagy dolgokat magamtól. Így már sokkal kellemesebb volt a kísérletezés is. Aztán Kedvesem rászánja magát, hogy újabb trükköt kapjak a tarsolyomba, egy közeli nagyobb pocsolya lesz az áldozat. Csak hamar egy ostort formáznak meg a vízcseppek Belial mágiájának hála, aztán egy közeli bokron tökéletesen mutatja be azt, amit mondjuk egy igazi is tudna. A rekettye pattog, törnek az ágak, a levelek szanaszét hullanak és már arcomon a mosoly is, hogy én ezt azonnal ki akarom próbálni, de az a vészt jósló... az az átkozott kis szó... Hopsz. Már megint elhangzik Viszály szájából. Egy szempár villan felénk a tökre tett bokorból...
-Ezt nem mondod komolyan...-nyögök fel, még a lélegzetem is visszatartom, de Kedvesem lelépési hadművelete nem sikerül túl laposra, egy száraz ág kerül a lába alá és nagyot reccsenve törik szét ahogy súlya teljesen ránehezül. Pillantásom oda kapom de akkor már érkezik az "utasítás" egy Drágám fuss! kíséretében. Keze az enyémre kulcsolódik és másodpercek tört része alatt ránt magával, majdnem orra is bukok első megmozdulásommal, tényleg nagy szerencse, hogy fogja a kezemet. Lépteimet igyekszem felzárkóztatni hozzá és mikor hátra pillantok egy vaddisznó családdal találom szembe magam. Belial hamar talál megoldást, egy vadászlest szúr ki, így sietős lépteinket arra vesszük, amint az aljához érünk Kedvesem arra kér, hogy erősen kapaszkodjak meg benne. Karjaimat átfonom nyaka körül, lábaim a dereka köré kulcsolódnak és velem teszi meg a "lépcsőfokokat" felfelé, bár ezt a lépését nem értem, én is fel tudnék mászni egy vadászlesbe. Ha felérünk, úgy lemászok hátáról és az alattunk visító vadakat nézem.
-Ezt a trükköt nem erdőben szeretném tökéletesre fejleszteni.-vigyorodok el és lecsüccsenek a fenekemre. Most ide szorultunk a lesre, pedig nap végén haza kellene mennünk....
-Szerinted elvánszorognak még ma?-teszek fel egy apró kérdést, és hátamat a les falának döntöm. Pedig mondtam, hogy nem kérek meglepit.

Zene: It Must Have Been Love
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Dec. 29, 2020 8:39 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3 ... 17 ... 33  Next


Hét nap Cipruson
Belphegor & Belial
zSNV8NX.gif
Kevésen múlik, hogy az árral együtt ne sodródjunk el mi is...egy újabb zuhatag aljára. A peremen szilárdan álló kődarabok kímélnek meg minket a zuhanástól. Néhány percet még a sziklákon pihegünk, miután a hullámok közt vergődő Belphegoromat is a felhúzom magamhoz. Ezután a sziklákon átszökkenve jutunk el a homokos partig. "Nahanton is őrült voltál!" hangzik el őszinte és talán valahol valós mondat is, amit halványan meg is mosolygok. Választás elé kerülünk egy elágazáshoz érve. Vagy a meredek szikláson felmászva, vagy kerülővel az erdei ösvényen keresztül folytassuk-e utunkat? Belphegor sérülése miatt viszont gyorsan eldől merre tovább. A keskeny csapáson át fogjuk megkerülni a sziklát. A démonnő mára már nem szeretne több meglepetést, és ezzel a gondolattal csak osztozni tudok.
-Kitolódik? Hogy érve? - nem világos számomra most mire is gondol. Aztán mint egy halandó kisgyerek rohan vidáman előre, majd egy vastagabb törzsű magas lombos előtt megállva tenyerét a növénynek támasztja, hogy kivonja a fakérgek között összegyűlt nedvességet.
-Ügyes trükk. - ismerem el, és egyben meg is mosolygom, ahogy mágiájával játszadozik. Néhány hónapja könyörgéssel sem lettem volna képes rávenni hasonlóra, most pedig magától jut eszébe, hogy varázserejét próbálgassa. "Taníthatnál még valamit út közben." veti fel az ötletet bizalmasom, miközben a elvont vizet szépen lassan visszaereszti a törzsbe. Elmondja közben, mennyire zavarta őt, hogy nem bírt el a vad folyóval, hiába használta démoni erejét.
-A természet erői olykor nehezen irányíthatóak. - magyarázom miközben kezét a derekamra simítja, én pedig karommal ölelem át a vállát és úgy sétálunk az erdő mélye felé.
-Szóval valami új trükköt szeretnél...lássuk csak... - gondolkodok el mit is mutathatnék neki.
-Na figyelj! - nyúlik egy ravasz mosoly arcomon, mikor meglátok egy nagyobb tócsát és ahogy kezemet felé nyújtom a széles pocsolya hullámzó csíkként emelkedik meg, lebeg a föld felett, majd megvastagodva áll össze a levegőben, egy ostort formálva. Meglendítem ujjaimat, mire a vízostor csattanó suhintással korbácsolja az egyik bokrot. Ütései nyomán ágak törnek le, az apró levelek pedig mint a cserje köré peregnek le. Bízom benne, hogy tetszik neki a mutatvány és már pillantanék fel arcát kémlelve, mennyire nyerte el tetszését a dolog, mikor a bukszus mögül éles szempár villan és egy mérges vaddisznó mordul fel.
-Hopsz. - csúszik ki a számon előre jelezve a baj közeledtét. Több tíz méterre van tőlünk az álmából felzargatott erdei vad, mégis olyan hangosan hallani fújtatását, mintha csak előttünk állna.
-Öhm...szerintem talán...jobb ha lassan eloldalgunk. - suttogom nagyon halkam, szám is épp csak megmozdul. Nem teszek semmi hirtelen mozdulatot, de következő lépésem egy száraz gallyat talál meg, ami nagyot reccsen és a hangra még vagy négy földtúró jószág feje bukkan elő a zöldesből. Kib*szott nagy baj van!
-Drágám...fuss! - fogom meg a kezét és hosszított lépésben indulok meg lábaimat kapkodve, miközben húzom őt magam után akár egy győzelmi zászlót. Nem kell hátra vetnem tekintetem, hogy tudjam az állatcsorda a nyomunkba eredt. A büdös francba! Hogy pont a legsz*rabb dzsumbujt sikerült kiszúrnom...szidom magam futás közben és közben azt keresem, hol találhatnánk gyors menedéket a mérges bundások elől. Aztán meglátok egy magaslest.
-Arra.... - mutatok irányt váltva, miközben szabad kezemmel a fatákolmány felé mutatok. Egy pillanat alatt elérjük a torony lábát, kedvesemet arra kérem erősen kapaszkodjon meg a nyakamban, hogy a hátamon mászhassak fel a lécekbe kapaszkodva. Ha Belphegor átfűzi kezeit a vállam felett, úgy elindulok felfelé.

zene: nincs || üzenet: nincs ||
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Dec. 27, 2020 6:07 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3 ... 17 ... 33  Next



Belial & Belphegor


C
sónakunk hamar megbokrosodik alattunk ahogy a víz egyre vadabbá válik, a sziklás rész pedig semmit nem javít helyzetünkön. Ahogy léket kapunk úgy igyekszem orvosolni a problémát, de pillanatok alatt a vízbe borulunk és elsodródunk egymástól, kétségbe esve keresem Kedvesemet amikor a víz a felszínre enged, előttem óriási vízesés, mögöttem a háborgó folyó. Mégsem látom meg Belialt mielőtt újra elnyelnek a hullámok. Aztán egyszer csak meghallom a hangját ahogy nevemen szólít, majd pár hosszabb pillanattal később húz fel magához a sziklára. Fáradtan döntöm neki a fejem és pihegek egy keveset, Viszálynak nem kerüli el a figyelmét, hogy vállam megsérült, nincs okom elrejteni, bár valahol mélyen legszívesebben megtenném, hogy nézze olyan átható tekintettel. Jól vagyok! Mellette pedig gyorsan összeszedem magam, tudja jól! Valahogy tovább kellene haladnunk, és jelenleg két opció van előttünk, vagy valamelyik partot választjuk, vagy a szikláról ugrunk a zuhatagba. Nem sokáig gondolkozik Kedvesem a választási lehetőségeken, hamarosan az irányt a sziklákon átugrálva tűzi ki. Nem vétózom meg az ötletét, felállva az első kőre hamarosan el is indulunk, némelyik kő mégis csúszós annyira, hogy úgy kelljen megtartani egyensúlyomat. Ilyenkor egy-egy jól irányzott szitok szó is kicsúszik ajkaim közül de nem igen cenzúrázom magam. Aztán nem sokkal később már a homokos talaj feszül talpunk alatt és ki tudjuk fújni magunkat rendesen. Lépteink a folyó haladásával megegyezőn haladnak végül és csendesen figyelem a tájat, míg Kedvesem meg nem szólal.
-Nahanton is őrült voltál!-nevetem el magam és megingatom a fejem, hajamat összecsavarva facsarom ki belőle a vizet és hagyom magától széttekeredni a tincseket. A puha egyszerű talaj hamarosan ismét kitüremkedik előttünk, sziklás fal állja utunkat és akadályt állít elénk. Kérdőn pislogok Belialra, hogy akkor most hogyan tovább, de a válasz hamarabb érkezik, mint gondolnám. Életem Férfija újfent lilult vállamra sandít és közli, hogy a mászást felejtsük is el. Ezek szerint meg fogjuk kerülni a sziklát.
-Nem akarok már több meglepit az úton. Szeretnék végre vissza érni a szállásunkra. Ott még talán cukorkám is akad. De így az idő is kitolódik, ugye tudod?-sóhajtok egy mélyet ahogy az ösvényre lépünk és megindulunk az úton. Most meg sem próbálom kezem a férfi felé lendíteni, tuti, hogy ha van is nála még cigi, azok egytől egyig átáztak. Össze kulcsolom ujjaimat a hátam mögött, majd gondolok egyet és az ösvényen előre szaladok, egy nagyobb fát kiválasztva megállok és kis tenyereimet rá teszem, a benne lévő nedvességre koncentrálok és ahogy eltávolodik kezem a törzstől, úgy nyúlik ujjaim után vékony kis víz csík.
-Ezt lesd meg!-pillantok rá vigyorogva ahogy tekintetem elkapja Belialét. Tiszta ügyes leszek mire haza érünk.
-Taníthatnál még valamit út közben. Addig is hasznosan telik az idő. Mit szólsz? Én szeretném!-pislogok rá kérlelőn és hagyom, hogy a kéreg vissza nyelje a kiszipkázott vizet magába amit egy kis erő rásegítéssel tudatosítok a növényben.
-Az is felettébb bosszant, hogy a vad folyóval nem tudtam semmit sem kezdeni. Miért nem ment?-várom be a démont, majd kis kezem a derekára csúsztatom és ha hagyja akkor métereken keresztül így sétálok vele tovább.

Zene: It Must Have Been Love
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Dec. 21, 2020 6:33 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3 ... 17 ... 33  Next


Hét nap Cipruson
Belphegor & Belial
zSNV8NX.gif
Veszélyes vizekre érünk. Egyre nehezebb a csónakot magunk alatt tartanom, a hömpölygő folyam minden felénk lökött hullámával kísérletet tesz rá, hogy átvegye az irányítást sérült ladikunk felett. A sűrűn sziklás részt már majdnem sikerül magunk mögött tudnunk, néhány méter választ el, hogy elháruljon utunkból a köves akadály, de egy rejtett szikladarabon járművünk alja megfeneklik és léket kapunk. Innen már nem kell sok, hogy a csónak végérvényesen is megadja magát és darabjaira hulljon alattunk, mi pedig a vízben találjuk magunkat. Feleszmélni sincs elég időnk, mert a folyó erős áramlása azonnal magával sodor. Hosszú percekig csak sodródunk az árral. Hiába keresem, a zavaros vízben nem találom Belphegort. Viszont meglátom a lehetőséget az egyik sziklába, amibe közel érve megkapaszkodom, majd sikerül felmásznom rá. Épp időben, mert a méretes kavics mögötti méterek egy újabb zuhatagot rejtenek. Nem sokkal azután, hogy kellő biztonsággal állapodom meg az egyik nagyobb kövön, meglátom fel-felbukkanni bizalmasomat is. Egy perccel később pedig már magam mellett tudhatom. Fáradtan támasztja nekem a fejét és némileg megkönnyebbülten. Nem esett komoly baja, mégis sikerült megsérülnie a hullámok között vergődve. Liluló válla nem kerüli el a figyelmemet.
-Hát sok lehetőségünk nincs. - felelek kérdésére, majd magam  is hátam mögé pillantok pár másodpercre. Vagy lecsorgunk ezen az igen magas vízfüggönyön és haladunk tovább a folyóval, vagy a perem mentén lévő nagyobb kődarabokon átugrálva valamelyik folyószél felé vesszük az irányt. Utóbbi elsőre kevésbé tűnik veszélyesnek, mint a zuhatag tetejéről leugrani az ismeretlenbe. Ki tudja, mit rejteget még ez a folyó? Aztán persze meglehet, hogy a fás sem sokkal biztonságosabb. Bármelyik sűrűbb bokor mögött rejtőzhet egy vad vagy észrevétlenül lépdelhetünk mocsaras részekre. Mégis a partszéli séta valahogy bizalomgerjesztőbb választásnak tűnik. Így ha kedvesem is egyetért, akkor feltápászkodunk a kőről és óvatosan, kimérve a pontos távolságot szökkenünk át egyik kődarabról a másikra, egészen addig, míg az utolsóról elrugaszkodva homokos partot nem érünk. Sajnos a túratáskánkat a csónakkal együtt elnyelte a folyó, pedig ha más nem, az a térkép most jól jött volna. Ennek híján ráérősen indulunk meg a folyásiránnyal megegyező irányba.
-Hát nem gondoltam, hogy így végzi a ladikunk. Nahanton jobban jártunk. - mosolygom meg kis kalandunkat. Néhány kényelmes száz méter után viszont a lankás partszakasz véget ér és egy magas szikla magasodik utunkba, ami két további lehetőséget vet fel. Vagy felmászunk az elég meredeknek látszó kőfalon vagy megkerüljük azt a zöldesen keresztül vezető csapáson át. Esetleg szóba jöhetne egy harmadik, hogy újra a vízbe ugrunk és hagyjuk, hogy a sodrás tovább vigyen, de úgy hiszem az előbbi épp elég volt.
-Lehet, hogy a mászást most jobb lenne kihagyni. - pillantok ismét kedvesem sérült vállára hangos töprengésem közben, lényegében eldöntve, hogyan és merre haladjunk tovább.

zene: nincs || üzenet: nincs ||
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Dec. 18, 2020 10:19 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3 ... 17 ... 33  Next



Belial & Belphegor


N
em gondoltam volna egy percig sem, hogy ez lesz a csónakázásból. Elhittem, hogy majd jó buli lesz, ám sokkal veszélyesebbnek tűnik, mint a havas incidens volt. Még a krokodil és a vízesés hagyján is, na de a vadvízi része már nem olyan mulatságos. Főleg hogy Belial alig tudja irányítani a csónakunkat, épp csak elkerüljük a kibukkanó sziklákat, vagy éppen nem, mert egy víz szint alatt lévőn mégis megakad a kis piros és az alja be is törik. Mivel Kedvesem arra kér, hogy tapasszam be valamivel a léket, a legjobb, legészszerűbb ötlet az inge, bár nem szívesen pazarlom el erre, viszont az én felsőm kicsi ahhoz, hogy meg tudjam csinálni. Elkérem tehát a puha anyagot, de mivel Viszály a csónakot irányítja, így az ingből én kezdem el kibújtatni, okozok magamnak pár kellemesebb percet, míg ujjaim rutinosan járnak a gombokon. Már bújtatnám ki karját az anyagból, de ekkor újabb akadály kerül elénk, nagyot dob a csónak, az egyensúlyom szinte azonnal elvesztem és egy az egyben Démonomra zuhanok, másodpercek alatt borulunk a vágtató vízbe, csónakunk pedig ripityára törik a következő sziklán. A vad folyó szinte azonnal elragad Belial mellől, keményen neki csap az egyik sziklának, vállam olyan ütést kap, hogy a felszínre érve hangos káromkodás szakad ki belőlem mielőtt Kedvesem nevét kiáltanám, de körbe pillantva egyszerűen nem látom meg. Kétségbe esve fordulnék még egyet és kiabálnám nevét újra, de a víz ismét maga alá fordít. Újabb sziklát kerülök ki, kénytelen vagyok mágiámat használni, hogy ne ütközzek ismét, köhögve, prüszkölve érek felszínt ismét és tudatosulok azzal kapcsolatban, hogy egy újabb vízesés van előttem. Belialnak még mindig nyoma sincs, nem óhajtok métereket zuhanni, így amennyire tőlem telik, az árral szemben kezdek el úszni, bár körülbelül annyit ér, mint normál időben, halottnak a csók! Egyszerűen hiába próbálkozom nem sikerül. Aztán nevemet hallom a hátam mögül és kényelmetlen helyzetem ellenére is kivirul az arcom, a hang irányába kapom a fejem, Kedvesem az egyik sziklán csimpaszkodik félig kilógva a vízből. Szinte abba is hagyom az ellenkezést a folyóval, épp csak annyira tempózok, hogy ne süllyedjek le még egyszer. Mikor a vízesés széléig visz a folyó, Viszály nemes egyszerűséggel nyúl le értem a vízbe és emel ki magához a sziklára. Mai napig csodálom az erejét! Sosem értettem hogyan lehet ennyi erő benne?! Fejemet a vállának döntöm ahogy fél kézzel megkapaszkodom a sziklába, sérült vállamat túl nehéznek érzem, hogy mozgassam egyenlőre.
-Jól vagyok. Nincs semmi baj. Csak megijedtem, hogy elveszítettelek.-motyogom és mély levegőt veszek ahogy észreveszem, hogy sérült vállam fixírozza. Eltekintek Kedvesem válla felett, mocsok magasnak tűnik ez a vízfüggöny is.
-Köszönöm, hogy elkaptál.-vigyorgok rá egy röpke pillanatra, majd a partra fut tekintetem.
-Szóval, merre tovább?-kérdezek rá, ha azt mondja, hogy ugorjunk akkor ugrok, de csak úgy, ha nem engedi el a kezem! Ha a partra kellene kijutnunk, akkor ott van a következő kérdés; Hogyan?

Zene: It Must Have Been Love
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Dec. 11, 2020 7:28 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3 ... 17 ... 33  Next


Hét nap Cipruson
Belphegor & Belial
zSNV8NX.gif
A zavartalan csónakázás ígéretével vágunk neki az új folyószakasznak, de egy fél órán belül krokodil támad ránk, majd átbukfencezünk egy több tíz méter magas zuhatagon is. Kész csoda, hogy a csónakunk egyben marad. A meglepetéseknek viszont még közel sincs vége, mert nagy darab sziklák tűnnek fel a gyors folyású szakaszon. Hevesen hánykolódunk a hullámokon, sebesen visz minket a sodrás, de a vízből kitüremkedő nagy kődarabok között váratlanul megfeneklik a csónak. Egy víz alatti darabon, amit nem láthatunk előre - sérül is az alja, mire vízsugarak törnek fel a fa rései közül. Ez egyik pont képen talál. Egyre erősebben markolom az evezőt, érzem tenyerem alatt járművünk egyre irányíthatatlanabb. Ha nem jutunk át ezen és nem érünk egy nyugodtabb részhez, csak idő kérdése és a vízben kötünk ki. Az egyik sziklának neki is ütközünk, ennek evezőlapátunk látja kárát, a csónakaljban pedig már bokámig áll a víz, ezért Belphegort kérem tapassza be valahogy a réseket. Nem gondolkodik rajta sokat, gyorsan előáll a megoldással. "Szükségem van az ingedre!" szól és kezei már nyúlnak is felém. Ujjaival igyekvően bont ki felsőmből. Rutinosan bújtatja ki gombjaimat az inglyukon. "Gyerünk, bújj ki belőle" sürget szétnyitva rajtam a ruhadarabot, majd kézfeje a vállamra csúszik, hogy segítsen a levételében. Fél karom már kint van, mikor újra akadálynak megyünk. Ezúttal nagyon ugrik alattunk a ladik. A lapátcsonkot kiejtem a kezemből, hátrabillenek, mikor a "talaj" kicsúszik a lábam alól, egyensúlyomat pedig akkor vesztem, mikor kedvesem rám zuhan. Együtt borulunk be a folyóba, valahol félúton elvesztem az ingemet. Csónakunk felfordul és olyan erővel vágódik neki az útjában lévő kődarabnak, hogy azon nyomban ripityára törik. Az áramlat rögtön felkap és tovább sodor minket. Durván csapódom egyik szikláról a másiknak kisebb horzsolásokat szerezve ezzel. Még a folyómedret is megpillantom elég közelről, kicsit meg is fejelem a kavicsos ágyat. Belphegor viszont eltűnik mellőlem. A víz túl zavaros, alig látok néhány métert magam elé. Nehezen jutok a felszínre, de sikerül megkapaszkodnom az egyik kőbe, amire sietősen felhúzom magam. Felköhögöm a tüdőmbe szokott vizet, ekkor veszem észre, hogy a szikla, amire felkapaszkodtam egy újabb vízesés pereme. Hogy b*sssza meg! Mordulok fel, ekkor szemem sarkából bizalmasomat látom előtörni a felszín alól.
-Belphegor! - ejtem ki a nevét. Igyekszik az árral szemben úszni, de a folyó erősebb, így amikor már a zuhatag széléhez ér egyszerűen csak lenyúlok érte, megragadom grabancánál fogva és kirántom a vízből, hogy felhúzzam magamhoz.
-Jól vagy? - kérdezem, miközben vállára pillantva szemrevételezem friss zúzódásait.

zene: nincs || üzenet: nincs ||
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Dec. 11, 2020 11:04 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3 ... 17 ... 33  Next



Belial & Belphegor


C
sókunkat megzavarja a vízesés robaja, egyszerűen nem hiszem el, hogy ez történik velünk. Egy kis izgalom a nyaralásunk végére mi? Mondjuk ha azt nézzük úgy is kezdődött... Beszakadt a hajóroncs alattunk! Most akkor végződjön is hasonlóan. Pillanatok alatt billenünk át a peremen s míg Belial a csónak szélébe, én derekába kapaszkodom ismét. Sikoltva adom tudtára aggályomat miszerint biztosan összetörjük magunkat az alján. Keményen puffanunk ismét a vízre s járművünk is megtelik a vízzel. A zacskó kicsúszva az ölemből a vízben végzi, így csalódottan veszem tudomásul, hogy a nassolni valómnak lőttek. Belial szerint viszont van nagyobb gondunk is. Arra pillantok amerre fejével bök és kényelmetlenül kezdem magam nagyon érezni.
-Ez valóban pazar. Szükségem van az adrenalin löketre, de komolyan...-sóhajtok fel ahogy a nagy sziklák felé sodródunk egyre gyorsabban. Míg Belial irányítása alatt szeretné tartani a csónakot, addig én a vízzel próbálkozom, de teljesen hiába. A csónakunk az egyik sziklának csapódik és ismét sérül, én nem sok híja, hogy átbukjak a csónak peremén a vízbe, így inkább visszahúzódzkodom középre és nagyon nagyon remélem, hogy ép bőrrel megússzuk ezt a vadvízi kalandot is. Kedvesem az egyik sziklán újabb lapátot tör el, felmordulására akaratlanul elvigyorodok.
-Nyugi, még van egy.-jegyzem meg szemtelenül ahogy a sziklát azért sikeresen elkerüljük. De sajnos egy másodpercnyi időre megakadunk és furcsán lódulunk kissé oldalra, az aljzaton keresztül víz tör elő a csónakból, felkapva a fejem épp Belialt találja arcon a vízsugár, aztán még egy tör fel és két nagyobb is.
-Csodás... Elsüllyedünk, de ha szerencsénk van matricák leszünk az egyik nagyobb sziklán.-nyúlok a repedés felé ahogy közli Kedvesem, hogy tapasszam be valamivel. Ugyan a csónakban semmi használható nincs, de úgy döntök, hogy kipróbálok valamit. Míg a kezemet a lyukra tapasztom, igyekszem erőmmel mérsékelni a víz beáramlását, első próbálkozásra nem is tűnik nehéznek.
-Szükségem van az ingedre! Az én felsőm kicsi ehhez!-pillantok fel rá ahogy átveszem lábammal a lyuk lefedését és oda koncentrálom az erőmet, hogy kezeimmel Belial ingéért nyúljak és rutinos mozdulatokkal gomboljam le róla a pamutot. Ő ezzel nem tudna foglalkozni, mert a sziklákat kerülgeti.
-Gyerünk, bújj ki belőle!-sürgetem és vállára csúszik a kezem, hogy kibújtassam az anyagból, ekkor dob rajtunk egy hatalmasat a folyó, így lábam lecsúszik a lyukról és Belialnak ütődve borulunk hátra, át a csónak peremén a vad vizű folyóba. Az irányítás nélküli csónak pedig egyenesen a következő sziklának csapódik és darabokra törik. A sodrás miatt nem tudok megkapaszkodni a démonban, elsodor tőle és keményen nekivág az egyik nagyobb sziklának, vállam azonnal zúzódik és amint a felszínre küzdöm magam hangosan káromkodni kezdek.
-Belial!-kiáltom Lordom nevét, a viszonyokhoz képest körbe fordulva, de egyszerűen sehol nem látom, a következő percben ismét maga alá fordít a zubogó folyó. Ám a következő sziklát sikeresen elkerülöm saját erőmet használva, viszont percekig nem sikerül a felszínre jutnom, így csak az utolsó pillanatban veszem észre a következő vízesést.
-B@ssza meg!-morgok az orrom alatt miközben próbálok ellen menni a folyónak nem sok sikerrel.

Zene: It Must Have Been Love
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Dec. 10, 2020 8:27 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3 ... 17 ... 33  Next


Hét nap Cipruson
Belphegor & Belial
zSNV8NX.gif
A félszeművé vált krokodil feladja és végleg elmerül a hullámok között. Vízi utunkat mégsem folytatjuk zavartalanul, mert néhány perc nyugodalmat követően, csókunkat félbeszakítva zuborgó robajra leszünk figyelmesek. Az összetéveszthetetlen hang az előttünk lévő vízesésre figyelmeztet, ami elől már nem térhetünk ki, ezért más lehetőség híján erősen megmarkolom a csónak peremét, Belphegor pedig derekamat fogja át. Egy pillanat műve az egész. Átbillenünk függőlegesbe és megállíthatatlanul zuhanunk lefelé a lezúduló víz útját követve. A démonnő felsikolt, attól tartva, hogy összetörjük magunkat. Hatalmas csobbanással érkezünk. Bár örülhetnénk, hogy lényegében sérülés nélkül leértünk a zuhatag aljába és járművünk sem tört ripityára alattunk, mégsem lélegezhetünk fel, mert a sodrás megállíthatatlanul visz tovább minket. Belphegor miután jön, hogy ő megmonta, mély sóhajokkal nehezményezi, hogy a teljes tasak mályvacukra oda lett.
-Azt hiszem ennél nagyobb gondunk is van. - jegyzem meg és fejemmel magunk elő bökök, hogy ő is saját szemével lássa, miről is beszélek. A helyzetünket nehezíti, hogy a folyószakasz sziklás részére vetődünk. Így hát hamar előkerül az egyik evezőlapát, hogy segítségével irányítás alá vegyem száguldó ladikunkat. Hol jobbomon, hol balomon próbálok kormányozni kikerülve a vízfelszín alól kikandikáló, méretes szikladarabokat. Bizalmasom kérdésére nem igen tudok figyelni, így a válaszom is elmarad. Erősen koncentrálva manőverezek a kövek között. A démonnő átnyúl a csónak peremén, pontosan úgy, mint ahogy nahanton is tette szánkócsónakunk lefékezésénél. A vízbe merítve kézfejét igyekszik a vad hullámokat lecsillapítani. A sodrás viszont túl erős, gyorsan a sziklás felé repít minket. A ladik krokodil-rágta fele az egyik kőfalnak ütközik. Durván nekivágódunk és nagyot nyekkenünk. Vízi járművünk tovább sérül, újabb darab törik ki belőle. Az áramlás tovább lök minket egy másik szikladarab felé. Hogy elkerüljük a becsapódást, a lapáttal taszítom el magunkat. Az evező feje azonnal letörik.
-Rohadt életbe! - mordulok fel a lecsonkolt nyelet szorongatva. Dühömben majdnem elhajítom, de aztán eszembe jut, hogy még szükség lehet rá. Kedvesem közben aggodalmasan jegyzi meg, hogy nem hozott a nyaralásra kötszeres dobozt. Bár mondhatnám, hogy nincs is rá szükség, de elnézve az előttünk elterülő terepet, hát elkelhet néhány sebtapasz. Inkább csak elhúzom a számat. Aztán egy másodpercre megakadunk, furán is mozdul alattunk a csónak. Valószínűleg egy víz alatti sziklatömbnek ütközhetünk, mert a következő pillanatban egy vékony vízsugár fröcsköl arcon, pont a szemem közé.
-Hát ez remek. - fújtatok, miközben utolsó ép evezőnkért nyúlok. Hát komolyan, még jó hogy hármat hoztam el. Nem mintha, mert már így is csurom vizes vagyok, ám a váratlan frissítő a csónakunk aljából érkezett.
-Ajjajj. - mondom baljósan, miközben pillantásom cipőm előtt állapodik meg. Aztán egy újabb vékony vízsugár tör be a ladikaljon keresztül, amit még két nagyobb követ. Egyértelmű, hogy léket kaptunk, mert egyre több víz áramlik be.
-Belphegor, valamivel tapaszd be, gyorsan! - sürgetem, miközben újabb sziklákat kerülgetek.

zene: nincs || üzenet: nincs ||
Ajánlott tartalom
reveal your secrets



Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3 ... 17 ... 33  Next


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 33 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3 ... 17 ... 33  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett TagjainkFajaink létszáma



●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 14 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 13 vendég :: 3 Bots

• Fajaink száma •
Arkangyal
1/1
Leviatán
7/3
Angyal
2
Démon
6
Bukott Angyal
3
Ember
4
Félvér
1
Harcos Angyal
5
Vadász
5
Nephilim
2