Omnen dimittite
spem, o vos intrantes!
Staff, és tagok által keresett karakterek

 
• Ashraquat •
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Athlan


Ashraquat Tenor
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
299
☩ Rang :
Rang nélküli
☩ Play by :
☣ Jord Liddell ☣
☩ Korom :
688
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Ápr. 01, 2020 12:13 am
Következő oldal


Ashraquat
Szabad
Rang • Választható
Play by • Natalie Portman?
Kora • 800+
Karakter információ18+
A démonok általában nem büszkélkedhetnek túlságosan szép történettel, s ez alól Te sem vagy kivétel. A Tiéd azonban inkább szomorú számomra, mint kegyetlen.
Több, mint nyolcszáz éve már, hogy napvilágot láttál egy kellemes, nyugodt, békés falucskában. Gyönyörű gyermek voltál, s ahogy egyre idősödtél, úgy mutatkozott meg, milyen okos és tehetséges vagy. Mindenki szeretett téged, s ha valakire biztosan rá lehetett mondani, akkor neked tényleg nem voltak ellenségeid. Könnyen szót értettél másokkal, s pillanatok alatt az ujjad köré csavartál mindenkit. Ha Te nevettél, akkor az egész falu arcára mosoly telepedett. Ám az ilyen szép történetek valahol mindig kisiklanak. A tiéd épp akkor, mikor betöltötted a tizenharmadik éved, s apád úgy gondolta, hogy egyetlen férfinek sem fogja odaadni az egy szem kislányát. Hogy mi vezérelhette arra a lépésére, hogy beavatott a korai felnőtt kor rejtelmeibe? Erre senki sem jött rá, ám kilenc hónap múlva, mikor alig tizennégy évesen a karjaidban fogtad az első gyermeked, akkor megtört benned valami, s kezdtél egyre inkább befordulni. Már nem mosolyogtál annyit. Három hónap múlva apád megint megmutatta, hogy ki az úr a háznál, s egy újabb kilenc hónap múlva ennek a bűnös tettének is meglett az átkozott gyümölcse, hiszen ott tartottad a karjaidban még gyermekként a második vérfertőző kapcsolatból született porontyod. Annak ellenére, hogy tisztában voltál vele, hogy ez mennyire nem helyes apád részéről, mégis imádtad azt a két kislányt. Ők ketten lettek a mindened, s egyre inkább eltávolodtál mindenki mástól. A harmadik alkalommal azonban már nem hagytad magad. Tizenhat éves lettél, s nem bírtad volna még egyszer elviselni, hogy a saját tulajdon apád megerőszakol. Ezért hát eltörtél a fején egy üveget, ő azonban bosszúból olyat tett, amit a mai napig nem felejtettél el. Vízbe fojtotta a két kislányod azzal indokkal, hogy ilyen fattyúkat ő nem fog tovább etetni. Ez a törés még kegyetlenebb volt, mint az eddigiek. Láttad, ahogy kihalásszák a két kis testet a folyóból, s akkor veszítettél el minden szépet és jót, amit valaha megszereztél az életben. Nem létezett neked onnantól olyan, hogy szeretet. Apádat elüldözték ugyan a faluból, ám ez semmin sem segített. A lelked szép lassan szétmarta a fájdalom, téged pedig magával ragadott az őrület. Beszéltél a gyermekeidhez, fadarabokat ringattál, s kisebb állatokat öltöztettél fel az ő ruháikba. Aztán elérkezett az a bizonyos nap, aminek még nem is igazán voltál a tudatában, de azon a napon eladtad a lelked, cserébe azért, hogy meghaljon az a mocskos alak, aki elvette a kicsikéid. A démon azonban nem volt kegyes hozzád. Egy évet adott mindössze neked, te azonban nem élvezhetted ki annak a patkánynak a szenvedését. Az őrület és a szomorúság ez idő alatt egyre inkább csak eluralkodott rajtad, míg nem arra vetemedtél, hogy kővel szétverted egy terhes lány hasát, amiből kirángattad a gyermeket, s mivel az elméd eddigre már teljesen megbomlott, megetted a még meg nem született fiút. Már többé nem voltál kedves. Többé nem mosolyogtál. Azt vallottad, hogy ha veled nem lehetnek a gyermekeid, akkor mással se legyenek. Ilyen állapotban vette el a démon a lelked, te pedig képtelen voltál levetni az emberi valód. A Pokolban még rosszabb lett minden. A táplálékod nem volt más, mint a meg nem született gyermekek. Féltékeny voltál minden terhes nőre, s undorral tekintettél rájuk, leginkább azért, mert neked több évszázad alatt sem sikerült teherbe esned. Próbálkoztál mindennel, de a mai napig nem sikerült, és senki sem tudja, hogy miért.
S hogy mi közünk van egymáshoz? Voltak olyan időszakaid, amikor kevésbé voltál kegyetlen. Amikor beérted annyival, hogy rontást szórtál az emberekre, minek következtében a nők nem estek teherbe. A halandó énem pedig egy ilyen korszakot zárt le egy francia kis faluban, ahol öt év után én voltam az első gyermek, aki meglátta a napvilágot a rontásod után. Nem gondoltam volna, hogy összesodorhat minket egyszer a szél. Ám ez megtörtént. Hiába vagy kegyetlen és vérszomjas, én átlátok ezen a sötét fátylon, s tudod, hogy mit látok mögötte? Szomorúságot és magányt. Hiszen valójában... Te nem vagy ilyen. A fájdalmad csupán annyira elvakított, hogy nem vagy képes visszatérni önmagadhoz, és annyira tart tőled mindenki, hogy senki sem hajlandó segíteni. Ritkán érzek sajnálatot, különösen démon iránt, s még én sem tudom megmagyarázni, hogy mi történhetett velem, de neked sikerült előhozni ezt belőlem. Segítek neked. Segítek, hogy visszatérj ahhoz a nőhöz, akinek lenned kell, aki még talán valahol ott pislákol benned. Azt hiszem, egyedül a mai világban nem fogod sokáig húzni. Túlságosan sokat ölsz, túlságosan felelőtlenül, így rengeteg vadász figyelmét vonod magadra. Tudnod kellene, hogy el fognak kapni, ha nem változtatsz. Vagy talán tisztában vagy vele, s titkon azt akarod, hogy végre valaki megöljön és megszabadítson a szenvedéseidtől? Pedig ha tudnád, hogy a Halál nem megváltás, s a reményt én fogom elhozni neked...

// A karaktert erősebb idegzetűeknek ajánlom, úgyhogy aki nem bírja a fent említett témát, az inkább ne is próbálkozzon vele. Smile
A név és a PB a megalkotóra bízva, a fent említettek csupán ötletek. Smile Ha előtte megbeszéljük, akkor a történetén is lehet alakítani, lehet akár rajta finomítani is, de a fő rész, tehát hogy számos helyre rontást szórt, így nem született ott gyerek, azt szeretném megtartani, ugyanis lényeges szereplője vagy Athlan történetének. Smile Az egész karaktert egy rettentően mély érzésű, bús hölgynek képzeltem el, akin ez a szomorúság sírás helyett kegyetlenségben jött ki.
Egyszóval, gyere gyorsan, és bontsuk meg egy kicsit a rendet a magunk beteg módján! Wink //
 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett TagjainkFajaink létszáma

Belépett tagok az oldalon


●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 17 felhasználó van itt :: 2 regisztrált, 0 rejtett és 15 vendég :: 1 Bot
• Fajaink száma •
Arkangyal
8/6
Leviatán
8/2
Angyal
6
Démon
14
Bukott Angyal
6
Ember
2
Félvér
3
Harcos Angyal
5
Vadász
8
Nephilim
7