Omnen dimittite
spem, o vos intrantes!
Staff, és tagok által keresett karakterek

 
• Gravesend •
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Feb. 29, 2020 8:27 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next



To: Belial



- Amúgy is kicsit kormos volt, de így legalább egybeolvad az esti sötétséggel felelem elégedetten, mert igen, vannak jó ötleteim, sőt rengeteg szokott lenni, de általában mindenki szó nélkül hagyja őket, pedig jó érzés egy kis elismerést kapni. Nos, elismerést kapni... Kiráz a hideg a gondolatra, miért is érdekel engem ilyesmi? Nem kellene, én egy érzéketlen démon vagyok. Szerencsére Belialt kerülöm meg, szóval ebből mit sem vesz észre.
- Kár, legközelebb ha meglátogatsz, gyere ebbe vagy hasonlóba. Felelem vigyorogva, mert igen csak kedvemre tenne vele és miért is ne akarná bárki is, hogy egy pohár itallal fogadjam, amit meg is ihat, mint verekedéssel, ahol a pohár inkább az arcában köt ki, az ital meg a ruháján.
- Nem is baj, kicsit reménykedtem ebben, mert én hamarabb szeretnék a nyomára találni annak a magnak felelem kicsit jobban örülve a dolognak, mint kellene, elvégre a béke lenne a cél, meg a megállapodás betartása, amit Luciferrel kötöttünk és ha már itt tartunk.
- Szép kis tűz volt, de az üzenet a falon Natalie-nak nem tett jót szintén az egyezménynek, elvégre Mammonnak békén kellene hagynia a vadászokat, ehelyett meg... inkább csak sóhajtok egyet és legyintek, hagyjuk is a dolgot, mert mindegy. Ami megtörtént, az megtörtént és mit tehetnék én ellene már, mint hogy bizonygatom, hogy Mammonnak is vannak ellenségei és lehet valaki a béke megtörése miatt csinálta ezt, elvégre ez nem az ő stílusa, a németet leszámítva, de hát aki ismeri, az ezzel visszaélhet simán.
- Ja, lehet hamar végzünk, bár úgy lenne. Éhen halok és enni akarok valamit. Az éhség az egyik legrosszabb kín, nem vagyok hozzászokva és mi jobb ez ellen, mint elterelni a figyelmem azzal, hogy Belialt nyaggatom, miközben mellé lépek és a térképet nézem én is.
- Menjünk arrafelé mutatok egy részre, ahol házak is lehetnek, hátha találok valamit a közelben, ami ehető, majd azon kapom magam, hogy a csomagolt szendvicset keresem a táskámban, szinte tudat alatt nyúltam érte, mert van nálam kaja amúgy, de kétlem, hogy beérem vele. Kiveszem és elkezdem enni, miközben a négy kutya a kocsiban köt ki és ismételten elindulhatunk vissza, na így ingázni nem sok kedvem lesz az is biztos.
- Tíz alatt nem jövünk vissza a kocsihoz jegyzem meg két falat között és elő is veszem a kulacsomat, hogy leöblítsem valami gyümölcslével a szendvicset. Mostanában nem iszok, mert nem kívánom, annyira furcsa és persze már kapiskálom, mi áll emögött, de nem akarom elhinni. Olyan régóta létezem és erre pont most leszek ilyen átkozott.
- Csak úgy, mert a jelek szerint akkor nem számíthatok majd rád sokáig, hogy itt maradsz második arkot játszani, de nem gond. Keresek mást, aki szívesen szórakozik majd velem tovább. Hosszú távon nem szoktak együtt dolgozni a démonok, nem is fogom maradásra kérni, elvégre már így is elég jó részt kivett a szarkeverésből és persze én hálás is vagyok érte. Ha pihenni akar, hát tegye, nekem úgy is más gondjaim lesznek, amiről jobb is ha nem tud senki.
- Na menjünk akkor kutyákat kajtatni eldobom a táskámba a kajám csomagolását és egyik oldalamon a lovassal, a másikon két pokolebemmel haladunk is befelé, amikor is szagot fog Pain és vakkant egyet, majd szeretné, ha követném.
- Szagot fogott a kis drágám, szóval menjünk arra, úgy érzem ez valami hasznos lesz gonoszan mosolyodom el és kivillannak fehér fogaim is, elvégre vagy az elmenekült démonok nyomára leltem vagy valami olyanra, ami hasznos lehet számomra. Egy házhoz közeledünk, amit lassan közelítek meg és egy elemlámpát is előveszek, hogy a földet megvilágítsam, nem hiányzik egy csapda sem, amibe belesétálhatok. Persze nem vagyok egyedül, de nem bíznám az életem Viszályra, közel sem érzem, hogy annyira jóba lennénk, még szórakozni sem akart velem, pedig a szekrényben egy pillanatig tényleg azt hittem. De nem, a fürdőnél sem mutatta jelét, lehet ezért is engedtem el olyan hamar Lucifer ruháiban.
- Ezt nem hiszem el sóhajtok és a homlokomra csapok, amikor megtalálom az alaposan elrejtett motort. A típusa alapján pont olyan, mint amit Zagar összerakott valami öreggel és hát, ha Pain ide hozott, nyilván ez az a motor. Megjegyezte a vadász szagát, azt hitte, rá vadászunk és idehozott, remek.
- Azt hiszem, meg van mivel megyek haza, amíg te Mammonhoz kocsikázol somolygok hátra és kiszabadítom a motort, kitolom és támad egy hülye ötletem is.
- Mit szolnál, ha motorral szedném fel a blökiket és csalnám őket közelebb? Nem vagyok lusta, de hamar végeznék és ezzel gondolom Belial sincs másképpen.

reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Belial


Gravesend - Page 3 YluN3Za
☩ Történetem :
Viszály, az első lovas
Gravesend - Page 3 SI4ZJcP
„I looked, and behold, a white horse,
and he who sat on it had a bow;
and a crown was given to him,
and he went out conquering and to conquer” ♞
☩ Keresett személy :
Belphegor, Viszály tanácsadója
Gravesend - Page 3 5ec91b95d86bf218dddb2bfc197ca12f

Jezabel, 13. légió kapitánya
Gravesend - Page 3 XCViQcj

Mephisto, 12. légió kapitánya
Gravesend - Page 3 Tumblr_ngj63veHSb1r0r72oo1_500
☩ Reagok :
1123
☩ Rang :
Lord/Lovas
☩ Play by :
Justin Theroux
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Feb. 28, 2020 8:03 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next


Ebvadászat a kilencesben
Mazikeen & Belial
Közelebb érve a járműhöz, egyből feltűnik a kis átalakítás, amit eszközöltek rajta.
-Praktikus. - jegyzem meg elismerően. Rendszám nélkül feketére festve, nem kelt gyanút. Ha még a szirénákat is leszedték volna róla, meg se mondanám, hogy a verdát nem rég még kettyósok szállítására használták. Míg a kocsit kémlelem, a démonnő engem. Nem kerüli el a figyelmét, hogy ezúttal otthon maradt a nyakkendő és az öltöny és a kutyagyűjtéshez kényelmesebb öltözéket választottam.
-Szoktam ilyesmit hordani, csak akkor általában nem találkozunk. - felelem halvány mosollyal, miközben kezét végighúzza a vállaimon.
Bepattanunk a kocsiba és a tervezett útvonalon haladva az éjszaka leple alatt észrevétlenül a kilences körzetbe kocsikázunk. Meglepően könnyen jutunk el idáig.  
-Nem kapkodják el. - jegyzem meg, míg a kocsira terítem a ponyvát. Bár kétségtelen az emberkék nem kis feladatra vállalkoztak. Nem is biztos, hogy képesek teljesíteni a vállalásukat.
-Bár meglehet, hogy most égetőbb dolgok kötik le a figyelmüket. - vigyorodom el, miközben a Willardra gondolok. Kicsit sikerül felkavarnom a lelki békéjüket. Én szívesen kimaxolnám a szállítókocsi férőhelyét, bár tény, hogy az némi nyomorgással járna, Maze viszont inkább a kényelemre szavaz.
-Rendben. Akkor hagyjuk a japán módszert. - bólintok rá. Végül is az öcskös nyilván jobban örülne, ha nem megnyomorodott ebeket vinnék neki. A démonnő előre indul a pokolkutyájával, és hamar négy másikba fut.
-Gyorsan összegyűlik az a harminc. Lehet, hogy hamar végzünk... - mondom kicsit lehet elhamarkodottan, miközben előhúzok a zsebemből egy térképet a kilences körzetről. Csak, hogy lássam milyen ez a terep. Széthajtva nem tűnik többnek egy közönséges papírnál, ám amint ujjamat hozzáérintem és végighúzom rajta, úgy az érintett részek zöldes fénnyel villannak fel. Míg az ebei intézik a kis négyest, a démonnő közelebb sétál hozzám és terveimről kérdez.
-Azt hiszem, találkozom Natalie-val, utána pedig egy jó időre felszívódom. - felelem felpillantva rá a térképből. Elég sok időt eltöltöttem szórakozással és olyan dolgokkal, amik nem feltétlenül az én céljaimat szolgálták. Ideje, hogy a saját terveimmel foglalkozzak, erre pedig csak úgy van mód, ha hosszú időre eltűnök a színről. Kinyitom a szállító hátsó ajtaját a négy becserkészett ebnek, amint beugranak, rájuk is csukom.
-De miért érdekel? - kérdezek vissza.

zene: nincs || szószám:341  || üzenet: öltözék ||
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Feb. 28, 2020 11:00 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next



To: Belial



Az autót voltam olyan ügyes, hogy elintéztem, hogy teljesen feketére fessék le, a rendszámmal együtt, nem hiányzik, hogy bárhol felismerjék a járművet. Mikor meglátom Belialt, nem tudom megállni, hogy ne sétáljak oda hozzá, mikor meglátom, hogy nem öltönyben jött. Tetszik a bőrdzsekis szerelése és mielőtt még odaengedném a kocsi ajtajához a kezemet a vállára teszem és ahogy mögé lépek úgy húzom végig a kacsóm rajta a másik válla széléig.
- Végre nem öltönyben, gyakrabban hordhatnál ilyesmit!
nem hagyom szó nélkül a dolgot, annyival jobban fest minden démon így és kivételesen nem is érzek késztetést, hogy tönkretegyem a ruháját. kinyitom az ajtót, hogy Pain beugorhasson középre, majd én is helyet foglalok és kényelmesen hátradőlve a székben sóhajtok fel kellemesen. Nézem, ahogy ügyeskedik a kábelekkel, majd beindul a járgány és mehetünk is a megbeszélt útvonalon. Szerencsére este van, nem fog annyira feltűnni senkinek sem a kocsi, de azért nem árt, ha elrejtjük. Segítek benne, úgy gyorsabban haladunk és közben egy kicsit megnyugszom, hogy Belial maga vezeti majd le a kocsit Mammonnak.
- Remek, alig várom, hogy megkapja ezeket és ne szórakozzon az itteniekkel, mert elég pengeélen táncol az egyezség, bár tény, hogy még semmi információval nem szolgáltak az emberek eddig a magról. Jegyzem meg gúnyosan a mondat végén, annyira nem is érdekel ez az egész, csak a látszatot tudjam feltartani, hogy a vadászom közelébe férkőzhessek közben.
- Na persze, ha nem annak menne, akinek, akkor talán japán módszerrel is bepakolhatnánk, de inkább legyenek kényelmesben, nem rövid út vár rátok. A hátamra dobom a táskámat és a nyomomban Painnel el is indulok felfedező útra. Itt még démonok is lehetnek, akik biztos nem örülnek a jelenlétünknek, bár nem hinném, hogy túl nagy gondot okozna a megölésük, most hogy egy lovassal vagyok, bár kérdéses, hogy mennyire lenne segítőkész ilyen esetben.
Egyelőre csak megyek valamerre majd lesz valami címszóval, csak ne lennék ennyire éhes már megint, ami kissé feszélyez most és ezért kicsit játszadozok a kezemmel, hogy ökölbe szorítom, majd kiengedem.
Pain morgása állít csak meg, hogy jobban körülnézzek és füttyentek is, hogy jöjjenek csak a pokolkutyák. Most jut eszembe, hogy hozhattunk volna valami pórázt, de most már mindegy, amúgy sem olyan szelídek ezek szerintem, még a legjobb kiképzést kapott állat is megvadult itt kint kicsit szerintem.
- Lehet bejöhettünk volna kocsival, de már mindegy, meg így nem hagyunk nyomot legalább. Megidézek még egy pokolkutyát Sufferinget, hogy így ketten majd jó kis terelők lesznek majd. A fegyveremen hagyom a kezem, hogy ha bármelyik dög nekem támadna, akkor ellássam a baját. Szerencsére ez a négy állat nem tervez ilyesmit és a két pokolkutyám közre is fogja őket. Kicsit megy a harc, hogy ki az alfa, de Pain elég hamar lerendezi a dolgot és így őt követi a kicsi falka.
- Mit tervezel ez a buli után? érdeklődöm, kivételesen nem számon kérem, hanem tényleg érdekel a dolog és közelebb is sétálok hozzá, ha nem húzódik el, akkor még össze is ér a karunk, annyira.

reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Belial


Gravesend - Page 3 YluN3Za
☩ Történetem :
Viszály, az első lovas
Gravesend - Page 3 SI4ZJcP
„I looked, and behold, a white horse,
and he who sat on it had a bow;
and a crown was given to him,
and he went out conquering and to conquer” ♞
☩ Keresett személy :
Belphegor, Viszály tanácsadója
Gravesend - Page 3 5ec91b95d86bf218dddb2bfc197ca12f

Jezabel, 13. légió kapitánya
Gravesend - Page 3 XCViQcj

Mephisto, 12. légió kapitánya
Gravesend - Page 3 Tumblr_ngj63veHSb1r0r72oo1_500
☩ Reagok :
1123
☩ Rang :
Lord/Lovas
☩ Play by :
Justin Theroux
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Feb. 26, 2020 7:40 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next


Ebvadászat a kilencesben
Mazikeen & Belial
Két napja égett porig a Willard, de még most is tisztán érezni a pernye szagát a levegőben. Azt hiszem egy ideig még így lesz. A városban azóta is nagy a felfordulás, a kis tábortűz alaposan felkavarta a kedélyeket. De pont ez volt a cél. Egészen biztos, hogy még hetekig eltart, mire elhordják a romokat és előkerül az összes szénrúddá égett tetem. Remélem a kapualjban hagyott kis meglepetés sem kerüli el a vadászkák figyelmét és a démoni figyelmesség eljut majd Nataliehoz.
A karórámra nézek, lassan ideje indulnom. Hisz az arkdémonos móka előtt még annyi a tennivaló. Öltönyöm ma félreteszem, zakó és nyakkendő helyett valami lazább öltözéket választok. Elvégre mégis csak kutyákat fogok hajkurászni egy nyomortelepen. Sötét farmert húzok magamra, felülre pedig egy sötét szürke pulcsit, amire egy fekete bőrdzsekit veszek. Indulás előtt még rágyújtok egy szálra, miközben lábamra húzom a bakancsomat. Pokoldögeimet ezúttal nem viszem magammal, inkább otthon hagyom őket játékszernek, akikkel Kyara elszórakozhat, míg távol vagyok.
Egy tíz perces séta, vagy talán annyi sem, míg lakásomból a parkolóházba érek, oda ahová két napja a lopott járgányt rejtettük. A démonnő már indulásra kész, a kocsinak dőlve várakozik és kis bolhás túlvilági kedvencét is magával hozta nyomfogónak.
-Mehetünk! - szívok még egy slukkot a bagómból, majd félrehajítva a csikket ülök be a vezető ülésbe. Kulcs híján ugyanazzal a módszerrel indítom be a járgányt, mint amivel elloptam. Amint bepattan a nő meg a jószág, már indulunk is azon a titkos útvonalon, amit előre megbeszéltünk.
A 9-es szektorhoz érve leparkolok egy félreeső helyen, ahol az autó senkinek nem szúrna szemet. Kellemetlen lenne, ha időközben valaki lenyúlná tőlünk. Még egy terepszínű ponyvát is ráhajítok.
-Ezt inkább nem bíznám másra... - felelem Maze kérdésére. Inkább magam gondoskodok róla, ha már ilyesmivel vesződünk akkor a kis pokoldögök egyben eljussanak az öcsköshöz. Azt mondja minimum harmincat kell összegyűjtenünk.
-Az jó. Szerintem 40, max. 45 elfér a raktérbe. - saccolom be a rendelkezésre álló szabad teret. Tágasabb lett, mióta a felesleges orvosi eszközöket kihajítottuk belőle.
-Bár a japán módszerrel még vagy 10-et lazán begyűrök. - teszem hozzá sunyi vigyorral félig komolytalanul.

zene: nincs || szószám:357  || üzenet: öltözék ||
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Feb. 25, 2020 3:14 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next



To: Belial



A tízes szektor után rám fért a pihenés és ez Pain-re is igaz volt, mert ő is eléggé megsérült. A bárban aludtam egy pár órát az italt szorongatva, majd felérve a szobámba kidőltem és az ágyamban fejeztem be a pihenést. Másnap reggel émelyegtem, pedig minden rendben volt velem, nem is foglalkoztam vele, Pain sebeit is elláttam, mert a nagy begyűjtésre magammal fogom vinni, jól jön egy alfavezér, akit követhetnek a dögök, egyszerűbb úgy felterelni őket a buszba majd vagy amit Belial szerzett. Furán érzem magam és gyakran kapom magam olyanon, hogy eszek valamit, pedig nekem aztán nincs szükségem ilyesmire, de kívánom, jobban is, mint az italt. Valami nem stimmel velem, fogalmam sincs miért, de nem is szólok senkinek érte. Este elmegyünk a kilences szektorba, amikor senki sem jár a környékén sem és meg is lesz Mammon kis ajándéka, amivel lekötheti magát egy időre.
Fekete nadrág, lapos talpú csizma, bőrdzseki, kesztyű. Ezt hiszem nem vittem túlzásba, de így rendben leszek és persze a fegyvereimet is magamhoz veszem, felkészülve, hogy pár engedetlen példánytól fájó búcsút vegyünk. Lemegyek a parkolóházba, ahol a kocsit elrejtettük, elvileg ott találkozok majd Viszállyal és kivételesen nem fogunk verekedni sem, ami önmagában furcsa, de most összedolgozunk és nincs idő szórakozni. A kocsinak támaszkodva várom Painnel az oldalamon, hogy megjelenjen végre.
- Na mehetünk? Ki vezet? Megpörgetem az ujjamon a kulcscsomót, nekem aztán mindegy, hogy ki vezet, amíg a titkos úton hagyjuk el a helyet és nem kapcsolunk lámpát, elvégre ki akar feltűnősködni? Mi aztán nem. Amikor megérkezünk akkor felveszek egy éjjellátót, mert azzal lehet látni a sötétben is elég jól, igaz csak vörös foltokat, de bőven elég az most nekem. Kivételesen barátságosnak tűnök, lehet a megszokás miatt van, mert sokat jó pofiztam mostanában.
- Innen egyenesen te vezetsz is a tesódhoz vagy valaki mást fogsz megbízni vele? érdeklődöm, mert mindenről tudni akarok, mert ha a pokolkutyák nem jutnak el a megadott helyre, akkor nem csak Belial nyaka körül fog szorulni a hurok. Az angyalpenge és közém senki sem állhat, senki sem!
- Elvileg vannak szófogadóbbak, akik a füttyszóra engedelmesen hozzánk jönnek, a többivel nem tudom mi legyen. Csak sebezzük meg őket, nem akarok irtani, meghagyom a vadászoknak, gyanús lenne, ha sokkal kevesebb kutya lenne itt, mint amivel számolnak. Teszem hozzá és Painnel előre is megyek fütyülni a kutyuknak. Egy pár darab indul csak meg felénk. Lehet többet tudnánk begyűjteni.
- Vagy harminc pokolkutyát minimum össze kell szednünk.

reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Hell or Heaven


Gravesend - Page 3 VQSi8OZ
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
1070
☩ Rang :
Staff
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Aug. 20, 2019 8:20 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next


***
Szabad a játéktér

reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Natalie Rossmyra


Gravesend - Page 3 3e08e4eb076ed95d98f103cfa6300fa953efe2db

☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
471
☩ Rang :
Szemtelen fehérnép
☩ Play by :
Meghan Ory
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Aug. 20, 2019 7:03 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next


Why am I here?
Zagar & Natalie
──────────── ────────────
« Szószám; 716 • Zene; War»
«In any moment of decision,
the best thing you can do is the right thing,
the next best thing is the wront thing,
and the worst thing you csan do is nothing.»
Nagy levegőt véve sóhajtok egyet. Sokatmondó pillantással félrehajtott fejjel tekintek rá. Megjegyzését inkább elengedem, nem reagálok rá. Nem, mert abból újra csak vita lenne. Inkább majd ott megtárgyaljuk, vagy legalább is ott már nem fog tudni ellenkezni, legfeljebb, ha lelő a nyílpuskájával. A kocsitologatás miatt lássuk be, hogy torpább, mint én.
Meg semmi kedvem őt sem a vállamra venni és a kocsiba gyömöszölni és elvinni a legközelebb kórházig. Inkább csak vezetek tovább és csendben maradok.
Bölcsen, az útra koncentrálok, vagyis igyekszem. A fáradtság mégis kezd úrrá lenni rajtam. Megrázom a fejemet, ezzel akarom kiűzni elmémből.
Újabb megjegyzésére halkan morgok csak. Persze, még készítsek nekik tervet, mi? Tudom azt kellene, de túl sok munka szakadt a nyakunkba, neki is, nekem is. Ez is csak az bizonyítja, ha akkor és ott magamnál vagyok, most nem lennénk itt. Egyébként is, Drake is megkapta a jelentéseket, ő még részletesebben is. Ő látta, hogy mi történt velem, akkor mégis mi a fenét képzelt, hogy kijöjjünk ide?
Egy pillanatra elfog a rettegés: megint átvette volna felette az uralmat egy démon?
Egy újabb fejrázással ezúttal a gondolatot verem ki a fejemből. Nem gondolhatok erre, nem gyanakodhatok erre mindig. Le kell vele ülni beszélgetni erről, mert így csak kétségeink maradnak bennünk, melyeket nem fogunk feloldani. Valahogy ezt meg kell oldanunk, nem csak a mi érdekünkben, de a városért is.
Mert még egy ilyen akció és a fogunk hagyjuk ott.
- Ez nem az én évem, lássuk be – sóhajtom el magamat. Az univerzum esküdött össze ellenem. – De lássuk a jó oldalt, egy másodpercig sem unatkozok, igaz? – vigyorgok rá, mintha nem számítana semmit. – A kocsit leteszem ott, köszönöm – felelem neki, kikerülve a szállásajánlat elfogadását. Hálás vagyok neki, tényleg.
Mégsem élnék vele. Nem akarok senkire sem nyűg lenni, nem akarom senki életterét az enyémmel összepiszkolni. Piszok nehéz természet vagyok, olykor még magamat sem tudom elviselni, mégis akkor hogyan várhatnám ezt el másoktól? Sehogy, nem igaz?
Addig is a bázison elleszek. Eddig sem tűnt fel nekik, ezután sem fog. Ha minden igaz hamarosan kész az ablakon és végre hazamehetek. Talán akkor fogok is tudni pihenni egy kicsikét.
- Melyik szélén van a városnak? – kérdezek vissza, emiatt sem reagálva a megjegyzésére. Nyelvemen van, hogy megjegyezzem, ne aggódjon nem fog feltűnni hogy nem vagyok ott, mert ott sem leszek. De eszem ágába sincs, még egyszer ma vitába szállni vele.
- Szerintem Drake tart tőle – kanyarodok be, szemöldökeimet egy pillanatra összevonom, ahogy elgondolkozok rajta. – Okkal nem szólt nekünk, hogy megszállta, okkal hagyott ki minket belőle – még ha keserű is a gondolat. Hogy nem bízik bennünk. Hogy ennyire sem tart minket, holott tudom, az eszemmel felfogom, hogy nem így van. A szívem mégsem tudja a helyére tenni a történteket. – Valamit tud Mammon, amiről mi nem tudunk – tekintek szemem sarkából csak Zagarra, majd megvonom a vállamat. – Vagy csak túlmisztifikálja, ám hónapokig kínozta, így érthető, hogy egyelőre miért tart tőle – nem vagyunk a cipőjébe, fogalmunk sincs, hogy mi játszóhat le benne. Egyelőre úgy véli, hogy egyszerűbb mindent átrendeznünk. S ezt okkal hiszi. Eddig is a város érdekét szolgálta, nem hinném, hogy most történne ez másképpen.
Mikor kiszállok a kocsiból, hallom a hangját. A nyitott ajtóba kapaszkodva állítom meg a lendületem. Türelmesen várok és várom, hogy kiszálljon. Nem igazán sietek, türelmetlen sem vagyok, nem dobolok lábammal, kezemmel.
De nem jön, hanem csak néz egy pontot. Lassan fordítom oda a fejemet. Ajkamra jönne ezernyi szitokszó, közöttük, hogy ugye csak viccelsz? De már túl fáradt vagyok ehhez.
Csak egy mélyről jövő sóhaj szakad fel torkomból.
Gyorsan pattanok vissza a kocsiba.
- Kösd be magad. Fájni fog, de még jobban, ha nem teszed – figyelmeztetem előre, és én is megteszem a magam részéről. Bekötöm magam.
Padlógázzal indulunk. A kanyarokat fék nélkül veszem be, oh, nem fogok én nekik egy percet sem adni arra, hogy utolérjenek. Inkább megteszek így egy-két kilómétert, majd a város beljebb lévő szakaszában normalizálom a nevetést. Visszafogom a nevetésemet, visszafogom a mosolyomat, ám a vigyoromat nem tudom.
Az ég áldjon meg, jól esett ez a vezetés! Már szinte elvonási tüneteim voltak!
Még ha Zagar bosszankodik is, csak a combját paskolom meg mellette. Most már nyugizhatunk, túléltük. Bent vagyunk a városba, ha baj is történik, hamarabb tudunk bárkinek is szólni.
- Azt hiszem, hogy a város ezen részére ledobhatunk egy napalmot – jegyzem meg. Több gondunk sem lenne vele. Persze tudom, hogy ez nem így működik. De hát…
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Aug. 20, 2019 11:12 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next


to Nataly
Csendben pislogok, mert igaza van. Részben.
- Rendben. És ha rosszul leszel, akkor cipeljelek ki téged is és a motoromat is.
Azt már nem teszem hozzá, hogyha én is összeesek, akkor ott nyuvadunk ki mind a ketten egy motorért, ami csak nekem fontos. De csak azért, mert hozzászoktam, egyébként tudnék építeni másikat, még ha több idő is és addig nem lesz mivel közlekednem. Ez teljesen logikus. Közben figyelem a térképet és az utat is, próbálom irányítani, de néha bukkan egyet a kocsi. Elkezdünk megint ugyanarról beszélgetni, csak más megfogalmazásban, mintha kétszer húzná fel az ember ugyan azt a zoknit.
- Az ilyen üzenetekben nem az az érdekes hogy démon tanyák vannak a városban, hanem hogy hol? Mikor láttad és mit láttál? Különben mindenki csak kihajítja a szemétbe.
Könnyű ujjal mutogatni hogy de én hagytam üzenetet, de ha csak kutyafuttában odavakkant valamit, attól senki sincs előrébb. Ez nekem olyan, mintha azt mondaná most, "Nesztek csináltam valamit, a többit oldjátok meg! De én csináltam valamit!". Valahogy jobb is hogy elkanyarodunk kicsit ettől a témától, mert a ki ha én nem ujjal mutogatástól felidegesedem. És Natalie amióta itt vagyunk tulajdonképpen csak ezt csinálja a hisztin kívül. Bár ezek nem olyan dolgok, amiktől eldobnám az evezőket hirtelen. Tipikus nő. Az agyamra megy vele. Fájok.
- A kocsid is, a lakásod is..rád jár a balsors. Van egy üres erdész ház a város szélénél, ott még ezt a Rubicon-t is elrejtheted egy ideig.
Nem olyan kényelmes, mint a mi lakásaink, de tökéletesen kiesik mindenki szeme elől. És a kutyának sem kellett, senki sem érdeklődik felőle, mert nincs meg benne az alap felszerelés, mint a fürdőszoba, konyha, és a vécéje is potyogtatós. Elvégre csak egy kényelmetlen erdész ház, amit valaha egy öreg vadász lakhatott, mára meg lakatlan. Tele van mindenféle trófeával és amikor rátaláltam pókhálókkal és kosszal is tele volt. Kitakarítottam, de a többi maradt, ezek meg sok emberre a frászt hozzák, valószínűleg ezért árválkodott magányosan.
- Van néhány cuccom ott, azokra kérlek, vigyázz! Elpakolhatod őket a garázsba, csak használhatóak maradjanak később is!
Muszáj vagyok kihangsúlyozni, különben ki tudja hol kötnek ki a késeim, meg a félig összeszerelt nyílpuska, amelyiknek a darabjaival legóztam a nyugis pillanataimban a kandalló előtt. Néhány ruhám is ott maradt. Persze, ha érdekli a ház. Ha nem, akkor nem kell féltenem a cuccaimat se. Rátérünk az újraszervezés ötletére.
- Ha már úgy is tud mindent ez a Mammusz, nem volna jobb csapdába csalni inkább? És elkapni?
Nem tudom. Lovas ide vagy oda, egy fecske nem csinál nyarat, legyen bármilyen veszélyes is. Miatta átszervezni mindent, már ha tudjuk, mert nem lehet húszféleképpen őrködni a falakon ugyebár. Max. a helyét változtathatjuk, de attól a fal még fal marad, a vak is megtalálja a helyét. Ugyan ez a vízrendszerről is elmondható, mert egy helyről jön. Ahhoz hogy azon változtassunk, hát fel kellene túrni több mérföldes körzetet. Ami azt jelentené, hogy az emberi erőforrásaink jelentős része mozgósítva lenne föld túrásra. Megváltoztatni a rúnák helyét és újakat lerakni, az ésszerű és reális. Megváltoztatni a fegyver raktárak helyeit szintúgy. De mindent nem tudunk kicserélni. Fizikai képtelenség, vagy rengeteg időt és energiát felemészt, közben pedig védtelenné válunk. Megérkezünk az előző utunk elejére, legalább is a közelébe. Megáll a kocsi, Kvazimodo meg már ki is száll belőle, megint csak anélkül, hogy körbe nézne. Mondjuk irigylem, ő legalább ki tud, mert én meg sem tudok mozdulni még.
- Várj!
Leginkább azt mondanám "várjál már meg, hova a fenébe sietsz", de amikor nekiveselkedem hogy én is kikecmeregjek, a tekintetem megakad egy egybefüggő, mozgó, vöröses masszán, ami a házak között látható. Még távcső sem kell hozzá, megállapítható hogy impek, jó sok, szám szerint talán száz és úgy rajzanak, mint a feldühödött hangyák. Nah, ezek ellen kevés lenne a baseball ütő! Odáig jutottam a mozgásban, hogy kinyitottam a kocsiajtót és nekidőltem.
- Ó, Natalie! Pattanj vissza és húzzunk a fenébe! Majd később visszajövök érte!
Kiáltom neki és én is vissza kecmergek, bevágom az ajtót. Hamar vissza tud szállni, még nem indult el semerre. Gázt ad neki, akkor azelőtt elhagyjuk a terepet, mielőtt ide érnének.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Natalie Rossmyra


Gravesend - Page 3 3e08e4eb076ed95d98f103cfa6300fa953efe2db

☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
471
☩ Rang :
Szemtelen fehérnép
☩ Play by :
Meghan Ory
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Aug. 19, 2019 9:18 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next


Why am I here?
Zagar & Natalie
──────────── ────────────
« Szószám; 577 • Zene; War»
«In any moment of decision,
the best thing you can do is the right thing,
the next best thing is the wront thing,
and the worst thing you csan do is nothing.»
Szemem sarkából érzékelem, hogy milyen nehezen veszi, hogy hátra kell dőlnie, mégsem jegyzem meg. Nem csak ő szenvedett komoly sebeket. Azonban egyikünk sem jegyzi meg komolyabban, nem ajánlja fel túlzottan a másik segítségét, nem pofátlankodik be fájdalmas életterébe. Inkább csak finoman tudomást veszünk egymásról és hagyjuk egymást magába szenvedni, legfeljebb csak fogszívásaink árulkodnak küzdelmeinkről a démonjainkkal. Átvitt értelemben persze, mert azt tudjuk, hogyha valóságban küzdene bennünk egy démon, ha már másért nem, de Drakeből tanultak miatt elsők lennénk, aki kiverné a másikból azt.
- Kövekkel betonoztad be – tekintek rá újra. – Még ha én sem vagyok a toppon, azért tudok segíteni eltakarítani őket – ne egyedül végezze. – Ha túl sokáig eltart, még megtalálnak én meg már a város másik végén járok, mire feltűnik, hogy bizony nem követsz – kacsintok rá, ahogy egy pillanatra felé fordulok és kacsintok felé.
Ha segít iránytani, akkor könnyedén és zökkenőmentesen haladunk az úton. Figyelek rá, hogy kikerüljek minden kátyút, a bukkanókon óvatosan menjünk át. Most nem rohanunk, inkább az óvatosságra megyek, majd akkor őrülök bele, ha követnek minket. Ehhez beállítom újra csak a visszapillantót és a kelleténél többet nézek bele. Valamint az ajtó melletti példányba is, mégsem látok semmi különöset. Az eddigi rossz érzés mégsem költözik el belőlem, bár remélem, hogy ez csak a stressz utóhatása, nem pedig újabb veszedelemre gyanakvás.
Sírni fogok, ha az utóbbi lesz, most már tényleg nem kívánok mást, csak békében hazatérni és elsírni magamat, a fájdalmaim közepette, ahogy a fürdő közepén…
Jah, hogy továbbra sincs placcom, mert az ablakon még mindig nem csinálták meg?
Akkor ugyanezt teszem a bázis eldugott pontján, bezárkózom a takarítószertárba és ott pityergek bús magányomba.
- Ühüm – felelem neki két visszapillantó tükör mustra között. Aztán csak csendben hallgatom, nem zaklat fel, ha idiótának néz, hogy nem voltam jelen, csak testben. Lélekben, szellemben tényleg máshol jártam.
Most is kalandoznak el gondolataim, ám próbálok a legkomolyabban figyelni, ahogy bekanyarodok az utcába, ahol hagytuk a járgányát. Lassan, óvatosan haladok a régi gyárépület felé.
Halkan hümmögök közbe, mégis amikor odaér, hogy én sem gondoltam volna erre, csak felhorkanok.
- Legalább ezer üzenetet hagytam a bázison mindenhol, hogy démontanyák vannak a városba – tény, nem ezen a részen, hanem kb mindenhol, de ez most lényegtelen. Ha a tudatomnál lettem volna, biztos hogy heves vitába kezdek mindkettővel és ki nem dugom a lábam, épp az ilyenek miatt. Hetek óta…
Kérdésére mégis mély sóhaj szökik ki a torkomból. Mély, sokat sejtető.
- Elfáradtam Zagar. A Drake eltűnése utáni időszak senkinek sem volt könnyű. Sem neked, sem Camnek, sem nekem, sem a többieknek. Nem aludtam, alig, pár órákat, hónapokon keresztül, nem beszélve, hogy a lakásom is tropa, így a maradék időmet is a bázison töltöttem – itt kelletlenül húzom el a számat, de inkább vállalom ezt, minthogy bepofátlankodjak bárkihez is. Megtehettem volna, ám nekem is kényelmesebb így. Szörnyű velem együtt élni. – Mióta visszajött sem változott semmi. Lényegében újra kell szerveznünk a város védelmét, ellátását, hiszen Mammon mindenről tudhat, tud is vélhetőleg. Az órák napokká folynak össze, golyózik a szemem a sok térképtől. Amikor először hozta ezt a részt ide Drake, visszadobtam neki, hogy felejtse el, nem tervezem újra. Visszaküldte, kidolgoztam egy hetembe került – erre tessék, még ha nem is mondom ki bosszant, hogy így végződött. – Nem beszélve az ezernyi rémálomomról, szóval az alvásnak most még jobban lőttek – állok meg végül ott, ahonnan elindultunk. Vagyis ahol megálltunk a motorral.
- Segítek – mondom és meg sem várom, hogy ellenkezzen, kinyitom az ajtót és kiszállok. Nem pattanok, ahhoz túl tropa vagyok és még mindig púposan járok, de mozogni tudok.
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Aug. 17, 2019 11:40 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next


to Nataly
A hisztijére gondolván az utunk elejéről arra alapoztam, hogy azért nem tetszik neki a motor, mert nem az ő világa. Hát nem! Valószínűleg ha kocsi volna és nem motor, akkor sem ülne be, mert nem ő vezeti. Mindegy. Egy kis időre elfogadom a felém nyújtott kezet, de próbálok nem túl nagy terhet róni ki rá, míg felállok. Azután hamar a kocsiba keveredünk, ami jobb is. Én sem nézem hülyének a démonokat, bár szerintem a kocsi hiánya tűnik fel nekik a legkevésbé. Az viszont, hogy nem találnak az épületben minket, már nagyobb probléma, mert keresni fognak. Olyan lazán beültem az ülésre, de amint a hátam a támlájának ér, már üvöltenék. Persze nem teszem, csak a csillagokat számolom, míg Nat is bent lesz. A testtartásom meg olyan, mint aki karót nyelt, csak hogy minél kevesebbet dörzsölődjön a bőröm az cuccon. Ha nem mozgok, tök jó. De Nat vezetési stílusától most kezdek tartani! Amíg az útirányt mutogatja, én is az ujját követem a szememmel a térképen. A kerülésre pedig bólintok.
- Ültem én már rosszabb állapotban is rajta! Csak rakj ki a közelében és hajts tovább! Úgy is le foglak előzni!
Valahogy így képzeltem el. Ha meg nagyon nem megközelíthető, vagy túl nagy a mozgás a környékén, akkor hagyom a francba és nem szállok ki, csak tovább megyünk. Semmit sem tudnak vele kezdeni, valószínűleg meg sem találják. Ez esetben majd később vissza jövök érte. Elfordítja a kulcsot, beindul a motor.
- A megbeszélésre gondolsz?
Pontosítsunk, mert nekem fogalmam sincs arról mit csinált a napja első felében. Drake-el még az indulás előtt találkoztunk.
- A térkép és a beszámoló alapján csak be kellett volna jönnünk, körbe menni a rúnák helyein, kijavítani őket, lerakni pár újat, megölni az utunkba akadó dögöket és kimenni. Egyszerű és nagyszerű. Senki sem gondolta hogy itt fognak minket várni, se Drake, se én, de te sem. Egyébként ez egy jó kérdés. Alig szóltál hozzá. Hol voltál?
A hangomban nincs szemrehányás, úgy vélem, ez egy kivédhetetlen "csalás" volt az irányunkba, nem gondolnám hogy bárki hibája lenne, leszámítva azt, aki elárult minket. Már tervben van hogy agyonverem. De van egy olyan sanda megérzésem, mely szerint ez idő alatt kereket oldott. Menekülhet, megtalálom! Utána meg kifingatom! Úgyhogy csak érdeklődéssel pislogok oldalra, bár meglehet nem köti az orromra.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Natalie Rossmyra


Gravesend - Page 3 3e08e4eb076ed95d98f103cfa6300fa953efe2db

☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
471
☩ Rang :
Szemtelen fehérnép
☩ Play by :
Meghan Ory
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Aug. 15, 2019 8:42 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next


Why am I here?
Zagar & Natalie
──────────── ────────────
« Szószám; 633 • Zene; War»
«In any moment of decision,
the best thing you can do is the right thing,
the next best thing is the wront thing,
and the worst thing you csan do is nothing.»
Mintha ő jobb állapotban lenne. Szemöldököm csak kérdőn vonom fel, de egy fújtató sóhajtás kíséretében el is engedem a szavait, a lényegen nagyon már nem változtat. Egyelőre itt vagyunk, kifújja magát. A démonok, ha keresnek is minket nem erre fognak - habár kérdés, hogy feltűnik-e nekik a járgány eltűnése, egyáltalán feltűnt-e nekik, hogy ott van. Szívesen nézném a szurokszeműeket hülyének, de lássuk be, nem feltétlenül azok. Sajnos.
Egyelőre karom sem kell neki, így hát leguggolok elé, hogy legalább egy szintbe legyünk. Nem tudom miért, kényelmetlen számomra, ha valaki jóval alacsonyabban van mint én, és úgy kell vele beszélni. Nem mindig zavar, de az esetek nagy többségében nagyon is.
- Semmi - emelem fel védekezőleg a kezem magam előtt, majd a könyökeimmel a térdeimen támaszkodom meg. - Pöpec járgány, tényleg. Csak nem én vezetem. Valami problémám van, ha legalább a járműveket nem én irányítom, meg ne kérdezd miért, de rettentő mód frusztrál. És lássuk be, az én vezetési stílusommal a harmadik soknál nem csak magam, de a motort is ripityára törném - préselem össze ajkamat, miközben el is húzom. Ennek ellenére belátom, hogy a motorral sokkal gyorsabban lehet közlekedni és egy normális világba nagyon dugóba sem lehet keveredni. Ellenben a kocsiba meg teljes mértékben el lehet kényelmesedni, szétfolyni az ülésen és vezetés közbe hatezer más dolgot csinálni, miközben nem történik baleset.
Ennek ellenére igazak a szavaim. Rettentően zavar, ha nem én vezetek, elmém hátsó rejtekét egy idegen érzés kaparja, egyre erősebben és hiába próbálom visszafojtani, sokszor képtelen vagyok rá. Idegesít akkor minden, ahogy tartja a kormányt, ahogy a gázra lép, ahogy a váltót használja, lényegébe minden, holott pontosan tudom, hogy nem én vagyok a legjobb vezető.
Mikor felállna, követem, ám még utoljára megpróbálkozom a segítségem felajánlásával. Ha továbbra is süket fülekre, vagy esetünkre vak kezekre talál, akkor hagyom, majd a kocsi elejére sétálok én is.
Könnyedén felpattintom a motorháztetőt, ki is támasztom azt. Régen nem használták, kérdés, hogy a benzin képes-e megromlani.
- Képes rá? - teszem fel a kérdést, miközben fejemet felemelem. Nemsokára úgy vélem, hogy kiderül. De ő sem talál túlzott hibát benne, így hamar a volán mögött találom magam. És rá várok, nem sürgetem, ő sincs jó bőrbe.
- Ühm - kitekintek az ablakon, hogy mégis melyik utcában vagyunk. Harmadik. - Ki a P sugárra, azon végig, majd az Ocean-re, egészen a Fort Hamiltoning - tudatom vele, majd a térképet is előhalászom neki, az ölébe ejtem, így szavaimat könnyedén tudja kísérni ujjával, szemével, amivel csak szeretné - ez a legrövidebb, de ha van más opciód… - még folytatnám, ám ekkor egy újabb kérdést tesz fel. Szemeim kikerekednek, mielőtt még beindítanám a járgányt.
De nem szólok semmit.
- Ez esetben kerülünk - köszörülöm meg a torkom, mely egyre jobban fáj, egyre nehezebb nyelni. Jobb kezemmel elfordítom a járgányba dekkoló kulcsot, míg a ballal a torkomat simítom végig, szívem szerint mind az öt körmömmel belemarnék, csak hogy ne érezzem a fájdalmat, helyette inkább mást.
A Rubicon halk, duruzsoló hanggal indul, noha a kipufogó halkan köhint egyet. Csak szemem sarkából nézek a hang irányába.
- Nem akarok beleszólni, tényleg - kezdek neki, miközben finoman taposok a gázra, nem szándékozom gyorsan hajtani. - De biztos, hogy a te állapotodban most fel kellene rá ülni? - tekintek rá. - Persze, nem hagyjuk ott! - emelem fel kezemet védekezőleg. Ismerem a járgányok iránt érzett erős kötődést, bele sem akarok szólni, ez csak egy aprócska… kérdés.
- De, most hogy kicsit nyugodtabbak a körülmények, megosztanád, hogy mi történt ma? Nem viccből kérdezem, a napom első fele, totál kiesett - látom be, és valóban szeretném tudni, hogy mégis melyik univerzumba sikerült engem rávenni, hogy kijöjjek, vagy egyáltalán mit mondtak, mit beszéltek, mert az biztos, hogy belőlem csak egy porhüvelyt láthattak, nem pedig olyat, aki értelmesen társalogni is tud. Amíg visszaszállítom a motorjához, addig ezt a kérdéskört pont megtudjuk tárgyalni.
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Aug. 14, 2019 10:11 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next


to Nataly
- Nem akartam kérni, mert láttam rosszul voltál.
Vágom rá a szájalására, de nem állok még fel. Ha megkérem, akkor ott esik össze a kocsi mögött és akkor több gondom is lett volna, mint csak a kocsit tolni. Szerintem ezt belátja ő is. Más kérdés ha akart segíteni, csak nem tudott. Felrakom a kezeimet magam elé, behajlított könyökkel, így utasítom el a karját.
- Mindjárt felállok, csak kell még egy kis idő.
Továbbra is sűrűn veszem a levegőt, közben nekiállunk itt beszélgetni, ha már a segítségét elutasítottam, de cserébe elkezdtem az eszmefuttatást, ugye. A kérdésére csak megvonom a vállam. Velem senki sem közölte hogy nincs kocsija, a pletyka az meg csak pletyka, amíg be nem bizonyosodik hogy igaz. Megtörtént. Bár a száját húzogatja közben, amitől olyan érzésem lesz hogy nem akar róla bővebben beszélni. A lényeg, hogy nem összetörte, hanem összetörték.
- Mi a bajod a motorommal?
Ez már csak egy kis vérszívás a részemről. Azért jó észben tartani, hogy legközelebb ne hívjam el motorozni, mert le fog fitymálni! Nah, fel kellene állnom. De most már tényleg! Mielőtt betesz a nemtudom hova! Ez fenyegetés volt?! Rá sandítok menet közben és lassan, komótosan felállok. Bár tök olyan érzésem van, mintha visszahúzna a beton. Nem fog, ellenállok! Csak ne lennének olyan fáradtak a kezeim meg a lábaim. Erős izomláz kezdi felütni a fejét. Így jár az, aki több tonnás kocsit tologat a tűző napon!
- Te vezetsz!
Vágom rá neki, miközben már állok és elindulok a kocsihoz, hogy aztán megkerülve az elejénél kössek ki. Kézzel mutogatok neki, pattintsa fel a motorháztetőt. Azután mind a ketten behajolunk. Még szép! Kvazimodo tiszta lázban ég az új kocsija miatt! Az alkatrészekre ráférne egy olajozás, valószínűleg mert egy ideje itt állt már. Még a gyertyák szorulhatnak cserére, de összességében működőképes és szép állapotban van. Natalie-nak azért így is sikerül összeolajoznia magát.
- Mehetünk!
Kikecmergek a tető alól és megvárom amíg az ő feje is kint van, azután lecsapom. Irány az anyós ülés!
- Merre fogunk menni?
Kérdezem már a kocsiban ülve, amint ő is betette a "csinos popóját". Igyekszem figyelni, de muszáj vagyok még egy fontos kérdést fellőni.
- Van mód rá hogy kitegyél a motorom közelében? Nem akarom itt hagyni. Majd jövök utánad vele!
Ajánlott tartalom
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
3 / 8 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett TagjainkFajaink létszáma



●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 20 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 19 vendég :: 2 Bots

• Fajaink száma •
Arkangyal
2/2
Leviatán
7/6
Angyal
1
Démon
14
Bukott Angyal
4
Ember
4
Félvér
4
Harcos Angyal
4
Vadász
5
Nephilim
7