Welcome to hell or heaven frpg
- Staff és tagok által keresett karakterek -

 
• Gravesend •
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Ápr. 22, 2020 3:29 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next


Ebvadászat a kilencesben
Beleth & Belial
-Testvéri kötelék. - ismétlem szavait. Milyen furán is hangzik kimondva ez démonszájból. Szinte már emberinek hat.
-Nos igen, jobb szó híján nevezhetjük így is. Egy szinten kötődünk egymáshoz... Felrémlenek a szőke angyal szavai a múltból, amik valamiért bennem ragadtak. Lucifer elsőként teremtett négyünket, közös a feladatunk. Testvérei vagyunk egymásnak, egyszerre húzunk szét és tartozunk össze. Mit érek én, a Viszály, ha nincs mellettem ott Háború, mögötte pedig a Halál? Mit ér a Pestis, ha nyomát nem követi a Halál? Vagy mit ér önmagában a Háború, ha nincs Viszály, mi kirobbantsa azt?
-Ez ilyen lovas dolog. - rántok vállamon, mintha mit sem számítana, mégis valahol tudom, jelentőséggel bír. Még ennyi eltelt évezred után is nehezen értem. - Bár már csak egy öcsém maradt az eredeti négyesünkből. Millió éves "kapcsolat". Ez azért csak jelent valamit. - magyarázom, miközben száguldunk New Orleans felé.
-Leth. Nem hangzik ismerősen. - jegyzem meg, bár nálam a név nem sokat jelent. Viszont mivel az arca sem tűnik ismerősnek, biztosra veszem, hogy ezelőtt még nem találkoztunk. Szemet szúr, hogy kíméletes, ezért ha megengedi, okát tudakolom. Figyelemre méltó mágiahasználatát, ami szintén elsőre feltűnt, egyelőre nem hozom szóba, csak magamnak észrevételezem. Érdekes... Ahogy az is, amiképpen választ ad nekem. Felemlegeti legkisebb öcsém. Halált. Elsötétül tekintetem a név említésére, amint feldereng előttem egy kép a közelmúltból.
-A Halál lovasa... - szavamat egy sejtelmes mosoly kíséri. Úgy tűnhet, mintha mondani akarnék valamit, de gondolatomat nem öltöm szavakba, inkább megtartom magamnak. - Igen, az elhamvadt tetemekkel is ugyanez a helyzet. - helyeslek szavaira és a tapasztalat szól belőlem. - Én nem vagyok ilyen kíméletes. Bár nem törekszek feltétlen fejtépésre... - De gyakran megesik, hogy megmerül a testben a kés....ami az elvérzést illeti.
-Láttam már halandót szétfolyni az asztalon, de végül mégis csak újra éledt. Szóval....különös ez a csiki-csukizás élet és halál között....
Beszélgetésünket egy szarvas zavarja meg. Hirtelen vágódik a szélvédőbe. Reflexből a fékre lépek. Pördülünk párat, majd az út közepén keresztbe megállunk. Hallom, a csomagtérben koppanó és szűkülő ebeket. Hopsz. Mázli, hogy szívós dögök és az ilyesmi igazából meg sem kottyan nekik. Kiszállok a kocsiból, hogy felmérjem az esetleges károkat. Kevéssel megúsztuk a találkozást.
-Persze...Mazikeen gondoskodott róla, hogy a jármű kibírja az utat. - figyelem, ahogy lerántja a döglődő állatot a motorháztetőről és arrébb hajítja, akár egy használt zsebkendőt, majd visszaül a kocsiba. Egy perccel később én is visszaszállok, de még nem indulunk el azonnal. Egy szál cigi erejéig még a járműben ücsörgünk. Mélyet szívok a bagómból, lassan fújva ki a füstöt merengek a kitört szélvédőn át egy hosszabb pillantást vetve az elgázolt agancsosra és a tetemét szaglászó szarvascsaládra. A démon közben a kesztyűtartóban motoz, kidobál egy-két dolgot az ablakon. Egyszer csak egy lila, csillogós szemüvegfelét nyújt felém széles vigyorral a képén. Egy pillanatra felvonom a szemöldököm egy slukk idejéig hezitálok,
mégis elveszem, miután csikkemet a szélvédőn keresztül kipöckölöm.
-Elég ocsmány...de a célnak megfelel...- veszem el és lazán felcsapom az arcomra, mozdulatomat a rám jellemző sunyi vigyor kíséri. Hát legalább nem viszi ki a szél a szemgolyómat.
-Na? Milyen? - kérdezem a kölyköt, közben belenézek a tükörbe. Ejj, de szar!, majd elröhögöm magam. Az se zavar, ha ő is velem nevet. Tényleg baromi szar!, de elég pár pillanat a mókának...amint kiszórakoztam magam a béna napszemcsin, ami az orromon pihen, újra útnak indulunk. Na húzzunk el! Elhangzik közben egy újabb kérdés. A kölykökre pillantok a giccses műanyag mögül. Pillantásommal, mintha azt kérdezném, miért érdekel ez téged, öcskös? és talán még némi gyanakvás is felfedezhető benne, mikor bizalmasomról kérdez...ettől függetlenül válaszolok kérdésére.
-Így is van, de rá komolyabb feladatot bíztam...ezért nem tudott velem jönni. - szúrom ki a szemét egy semmit mondó magyarázattal. Nem értem mit érdekli...
Nem sokkal ezután a visszapillantóban tükrében vadászok tűnnek fel. Rátaposok a gázra
-Már ideje volt! - taposok full gázra. Szinte repül alattunk a kocsi. A csomagtérben újabb ugatás, nyüszítés és koppanás hangzik. Alaposan összerázom a dögöket, mire Mammonhoz érünk. A démon könyökkel kiveri az ablakot, majd kihajol és démoni fortélyossággal szereli le a nyakunkban lihegőket. Figyelemreméltó. Jegyzem meg magamban, miközben az útról a pillantóba nézek, hogy lássam, hogyan fékezi meg démoni ereje a vadászbandát, de a lábam még mindig tövig a gázpedálon.  
-Ügyes húzás. - intézem felé, amit akár dicséretnek is vehet. Aztán egy nagy kanyar, majd ismét lassítok, amit egy határozott fékezés. Már ahogy elhagyjuk az út ívét látom, hogy rohadt nagy gáz van, el is húzom a szám, ahogy tekerem a kormányt.
-Hogy az a.... - fojtom magamba a szót, amikor meglátom, hogy a híd - amin idefelé jövet jöttünk - leszakadt. Megállok az átkelő előtt. Ahogy leparkolok, a pokolebek újra döccennek hátul, ugyanaz a hanghatás.
-Amilyen jól indult ez a nap....hogy lett ilyen elcseszett? - bukik ki belőlem a kérdés, de nem szánom senkinek. De most, hogy nem követ senki és állni kényszerülünk egy jelentéktelen időre, míg újra erőt veszek magamon, kihasználom az alkalmat, hogy egy kérdést intézzek a démonpajtáshoz.
-Nem egy rangtalan vagy, igaz? - teszem fel a kérdés váratlanul, és közben leveszem arcomról a szemüveget. Felesleges lenne tagadnia, hogy a démon hierarchia magasabb fokán áll, hiszen képességei is ezt bizonyítják. Azt persze nem tudnám megmondani hol. Raguel elrablása óta nem követem nyomon a pozíciók változását. Tulajdonképpen előtte se nagyon, ami elég szégyen egyesek szerint, hogy nem fordítok kellő figyelmet démontársaimra, de hát mit tegyek, hanem érdekel? Míg kiböki a választ, áldozok még egy szálat a tüdőmnek.

zene: nincs ||  üzenet: öltözék ||
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Ápr. 21, 2020 5:20 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next


Escape from the city

Beleth & Belial


 - Még nem hallottam, hogy testvéri kötelék lenne démonok között - rajtunk, ikreken kívül persze, egészítem ki magamban a mondatot. A háború lovasa új, vele nem hiszem, hogy ilyen lenne a kapcsolata, így marad Mammon, a pestis lovasa, csak tudnám, mire kell neki ekkora mennyiség pokolkutyákból, a fertőzések terjesztésére vannak alkalmasabb állatok is.
Elég könnyen ment, hogy csatlakozzak hozzá egy ingyen fuvarra, még csak vezetnem sem kell, csak ülni a seggemen és elviselni magam mellett őt. Ó, ha tudná mennyire haragszom rá, mégis a segítségére jöttem, pedig hagyhattam volna a faszba és ő lenne a következő lovas lehet, aki a vadászok prédája lesz. Nem tudom mit lát benne Belphi, talán most lesz időm megfejteni és rájönni. Annyira viccesek az emberek, lehetnek bármennyire nagyok, akkor is könnyedén végezhetünk velük és nekem ez meg sem kottyan, annyit használtam az erőmet mostanában, hogy elég jó formában vagyok, de úgy vélem ez kelleni is fog majd. A haragból táplálkozom, az meg könnyen jön. Bevágom a táskámat a kocsiba, majd beszállok, a térdem a kesztyűtartóhoz felemelem és kissé belefekszek az ülésbe kicsit. A visszapillantót nézem leginkább, de azért amikor kérdez felé fordulok.
- Szinte kiváltságosnak érzem magam, hogy te furikázol engem és nem fordítva. - Vigyorgok a nevetés után és mikor a nevem kérdezi egyből rá is vágom, hogy ki nem vagyok.
- Leth vagyok - két ujjam a homlokomhoz emelem, majd laza csuklómozdulattal határozottan előrefelé billentem őket, ezzel letudva a bemutatkozós köszönést is. Nem, mintha a nevek annyira fontosak lennének, de talán már mesélt rólam Belphegor és nem szeretném, ha összekötne vele, jobban szeretem a meglepetés találkozásokat.
- Hogy miért nem? Mert a Halál lovasa - azaz szerény személyem teszem hozzá gondolatban - úgy gondolja, hogy nem kellene feleslegesen pazarolnunk a lelkeket, mert nem lesz mit magunkkal rántani a Pokolba később. - Annyira utálom ezt, hogy úgysem maradnak halottak, ha egy angyalpengével leszúrnak valakit, az is megpusztul, kész ennyi volt, baszhatja.
- Tudod, ha letépik a fejüket, ott nem fog feltámadni egy ember sem és a lelke odavész, sőt ha elvérzik sokszor és nem kap ellátást, akkor is ennyi volt, ha nincs életre képes test, akkor nem tér vissza a lélek, ő meg csak jobban tudja ezt nem? - Sandítok rá vissza és még a vállam is megrántom, hogy cáfoljon rá, ha akar. Azért lehettem volna kicsit visszafogottabb is az erőmmel előtte, de úgy vagyok, hogy magasról tesz rá, nem úgy festek, mint aki fenyegetést jelentene rá, ezzel nincs egyedül, Gressill sem vett elég komolyan. A gondolat szülte vigyorom nem hervad le egyhamar, még az előttünk ugrándozó szarvasok sem tehetnek ellene semmit.
- Mi a fasz?! - felemelem a kezemet, hogy a betört szélvédő üveggel kicsit lelassítsam Bambit, nem szeretném, hogy az agancsát a torkunkba döfje, csak tudnám miért most akarnak ezek is csoportosan vonulni, na meg hogy miért kell a fékre lépni egyből, ha valami elénk kerül? A kocsi fordul és ha nem szeretnénk felborulni, azt hiszem ismét nem árt használni az erőmet, de csak egy kicsikét. A földet kiemelve nyújtok támaszt az autónak, hogy ne boruljunk fel az éles kanyartól. Szerencsétlen pokolkutyák vonyítását hallva egy kicsit szánom őket. Belial csapnivaló sofőr, komolyan, talán jobb lett volna, ha én vezetek.
- Eléggé... - sóhajtok fel és én is kiszállok a verdából, hogy utána a szarvast a lábánál fogva lerántsam a földre, utána pedig egy rúgással letaszítsam az útról, a családjához, akik ott várják odaát. Rágyújtok egy szálra, amíg ő átnézi az autót, hogy mehetünk-e vele tovább.
- Legközelebb ne fékezz, hanem a gázra lépj, ha megfogadsz egy tanácsot egy magamfajtától. - Célzok arra, hogy rangban alatta lévő démontól, bár furmányos vigyorom kicsit másról árulkodhat. Ha jól tudom, a testvéremtől sem fogad meg jószerével semmit, mégis kapja, én sem vagyok ettől különb, testvéri vonás lehet.
- Bírni fogja tovább az utat? - Érdeklődöm és már végzek a bagóval és elhajítom az agancsos felé, hátha kicsit megperzseli a csikk parázsló vége, amit még véletlen sem nyomtam volna el. Bevágom magam a járgányba és a kesztyűtartóban kezdek el turkálni, minden szart kidobálok az ablakon, ami felesleges, nem bentre szemetelek, amúgy is kellenek a nyomok a vadászoknak is, kis kenyérmorzsák tőlünk sok szeretettel. Találok egy napszemüveget, amit felveszek, nem rajongok azért, ha a menetszél kicsípi a szemem. Szép fekete frankó denevérek kerettel, a másik meg, amit kifogok, egy lila csillámfos valami, amit Belial felé nyújtok széles vigyorral, hogy ha kell vegye el, de tőlem el is hajíthatja a picsába, az sem fog különösebben érdekelni, de nem mondhatja, hogy nem gondoltam rá is.
- Tényleg, a tanácsadód nem szokott veled lógni ilyen kis bevetéseknél? - érdeklődöm meg, érdekel mi van a testvéremmel, azt hittem elválaszthatatlanok és miatta nem ér rám, remélem ő nem másik harminc pokolfajzatot szállít New Orleansba más városból.
A visszapillantóban mikor már végre úton vagyunk, akkor letolva a szemüvegem kiszúrom a vadászpajtikat, hogy akikhez most nagyon nincs sok kedvem, miért kell ennyire nehezen visszajutnom a démonok városába?
- Társaságunk akadt, tudunk gyorsabban menni? - Nem sok reményt fűzök hozzá, hogy azzal leráznánk őket, de talán, ha az út megszűnne mögöttünk és előttük is. Az út mellett erdős rész van, arra nehezen kerülnek autóval. Ez kicsit több erőt szív el, de utána pihenhetek és regenerálódhatok. A könyökömmel kitöröm az ablakot magam mellett és kihajolok rajta, hogy véghezvigyem a műveletet és végre nyugton utazhassunk tovább. Fáradtan szusszanok fel és dőlök hátra visszaseggelve az ülésbe, hallani lehet a satufékezést mögülünk és még a dudára is rácsapnak idegességükben. Ez van, ha nem a saját súlycsoportjával szórakoznak az emberek. Oldalra túrom a hajam és felnevetek, élvezem, hogy ennyit jöttek utánunk és miért? Hogy az út felénél hoppon maradjanak.


Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Ápr. 21, 2020 12:04 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next


Ebvadászat a kilencesben
Beleth & Belial
A terveim New Yorkban még nem értek véget. Ez az út csupán egy kis kitérő. Most visszamegyek New Orleansba, hogy leszállítsam a kutyákat az öcskös számára, a megbeszéltek szerint, de azzal a lendülettel érkezem is visssza, hogy tovább boldogítsam a vadászpajtásokat. Legfőképp Natalie-t. Reményeim szerint holnap már újra itt rontom a levegőt.
Megállok a kútnál, mert fogytán a benzin, és nem kell matekzseninek lenni ahhoz, hogy kiszámoljam, ez nem tart ki démonfalváig. Rágyújtok egy szál cigire és onnantól az események felpörögnek. Karom lövést ér, záporoznak rám az angyalpengés töltetek és a démonkölyök is feltűnik a jármű mellett.
-Szép kis mennyiség, nem igaz? Ez csak egy mellékszál....apró figyelmesség egy testvérnek... ~Kutyaszállítás... - Nem mintha annyira oda és vissza lennék a "családért", de azért akadnak tagjai, akik megérnek efféle erőfeszítéseket.
Karomba fúródott töltény egy késsel operálom magamból, miközben megérdeklődöm, mire fel a balhé. Bolti lopás. Na igen, az emberek nehezen viselik, ha szó nélkül elvesszük, ami az övék. Ez a halandó is rögtön a vadászpajtásokat hívta néhány elemelt karton bagó miatt. Legalább is úgy tűnik, valami dohányféle is lapul a táskájában.
-Amúgy sem szokásom a fizetés. De melyik démonnak az? Csak elvesszük ami kell, teljesen természetes.
-Oda bizony. - bólintok kérdésére és amikor megemlíti, hogy örömmel venné ha magammal vinném, csak elmosolyodom.
-Legyen így. - hangzik afféle igennek, ami ingyen fuvart ígér. A kis segítő közbelépésért végül is ennyit megtehetek. Közben eldobom a kést, célom, hogy leszedjem a kíváncsiskodó vadászgyereket, aki azért merészkedik közelebb, hogy vélt hulláinkat lesse meg. A démongyerek viszont gyorsan lerendezi őt is és a környéken lévő társakat is. Szinte arcpiriító mennyire könnyű dolga van velük, meg sem feszül és kidőlnek akár egy krumplis zsák. Ez nem egy elit vadásztársaság annyi szent.
Alig, hogy bepattanunk a kocsiba, már indulunk is. Jobb nem húzni itt az időt, az erősítés valószínűleg már a közelben jár. Sietve taposok bele a gázba és vesszük az irány NO felé. A mai nap könnyedsége, majd a benzinkútnál történt kis kellemetlenség után, nem számítok könnyű távozásra. Elvétve belenézek a visszapillantóba, de egyelőre nem eredtek még utánunk. Csak a métereket látom, amit magunk mögött hagyunk és a sötétséget. Hirtelen felnevet mellettem és megjegyzi, hogy nem számított ilyen találkozásra velem.
-Hát való igaz, ritkán veszek fel stoposokat. - nevetem el magam én is. Nyilvánvaló, hogy tudja ki vagyok. Nekem viszont fogalmam sincs kilétéről. Ez ellen gyorsan teszek.
-Hogy hívnak? - kérdezem, újra vetve felé egy pillantást. Egészen biztos vagyok benne, hogy még nem találkoztunk, máskülönben ismerős lenne az arca. Arcot sosem felejtek. A neve talán elárul róla valamit, bár rémes a névmemóriám. Erre azért annyira nem alapoznék. De hátha! Ha már így beszédbe elegyedtünk, kihasználom.
-Árulj el nekem még valamit. Miért nem ölöd meg őket? - teszem fel a nagy kérdést, hiszen nem kerülte el a figyelmemet, hogy démon létére meglehetősen kíméletesen bánt el a jágerekkel. Tulajdonképpen ő is csak kiütötte őket kisebb-nagyobb csapást mérve rájuk. Még a késemet is megállította, hogy ne ékelődjön bele a vadász koponyájába. Pedig legtöbb magunkfajta inkább agyon ütné őket, mint ki vagy le.
-Úgyse maradnak halottak sokáig. - fűzöm hozzá szemem sarkából rá pillantva, de azért inkább az utat figyelve. -Míg a Pokol kapui zárva vannak, addig nincs nagy vesztenivalójuk.....bár nyilván ezt magad is tudod.
Hirtelen elsuhan előttünk valami, olyan gyorsan nem is látom mi az. Csak az azt követő árnyékot pillantom meg. Mi a fene? Aztán újra rezdül a bokor és egy szarvas vetődik elénk. Talán az előző is az volt. Hirtelen taposok a fékpedálba, élesen csikorog alattunk a jármű, reflexből rántom oldalra a kormányt, de hiába az állat már a motorháztetőn "kapaszkodik". Agancsai áttörik a szélvédő üvegét és a patás dög szarva hosszan nyúlik be az utas térbe. Ha nem döntjük hátra gyorsan a fejünk, akkor a fejdísz könnyen az arcunkba részévé válhat. Hallom közben a kutyaszállítmány nyekkenő hangját a raktérben, ahogy nyüszítve koppannak a kocsi egyik oldaláról a másikra. Párat pördülünk, míg sikerül megállnunk, szerencsére az árokkal és az utat szegélyező fasorral a találkozást elkerüljük és az úttesten maradunk.
-Azta rohadt...ez közel volt....- nézek magam elé az agancsost bámulva. Lassan kiszállok és a kocsi elejéhez lépve felmérem a helyzetet. Első blinkre nagy kár a betegszállítóban nem keletkezett a horpadt motorháztetőt és a betör szélvédőt leszámítva. Az állat még piheg, hörgi a levegőt, ennek pillanatokon belül annyi lesz.


zene: nincs ||  üzenet: öltözék ||
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Ápr. 20, 2020 11:13 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next


Escape from the city

Beleth & Belial


 Rég hallottam már ennyi pokolkutyát csaholni és a szállító autó, amiben hemzsegnek majdnem fel is borul, amit a sofőr nem igazán díjaz. Az ökle nyoma ott is marad a kocsi oldalán én meg már nem fütyülök inkább, nem akarok a pokol ezen teremtményeivel harcolni, van nekem jobb dolgom is. Vagyis lenne, ha nem lőnének ránk az én hibámból. Betöréshez, amit jelentett az üzlet tulajdonosa az ő járgánya jobban illik. Pár golyótól megvédem és behúzódok vele a fedezékbe. Csak fél szemmel nézem ő mit is csinál, a figyelmem a vadászokat keresi, hogy minél előbb ártalmatlanítsam őket, nem lenne jó, ha meghalnának, legalábbis véglegesen ne tegyék egy fejvesztés vagy szénné égés következtében.
- Harminc dög? Fasza... - Mi a szarnak kell ennyi pokolfajzat, ráadásul idomítatlanok? Nem engedi szabadon őket, aminek félig örülök, mert nem tépik cafatokra a lélekkel rendelkező embereket, akikből nem akad már annyi a Földön, mint egykor, mondhatnám kihalóban lévő faj lettek, mint minden más és ha megnyílik a Pokol, akkor temérdeken csatlakoznak hozzánk alant.
- Azzal én sem, bár remélem, hogy ez is része a káosznak és van valami terved velük. - Átkozott angyalpengéből készült töltények, mennyi hever már a földön belőlük, tiszta pazarlás lenne itt hagyni, amíg Belial a kezéből kivágja a szerzeményét, s magamhoz reptetem a földről lévőket és a táskámba pottyantom őket, ami tele van cigarettás dobozokkal, semmi mást nem hoztam el, csak ezt, de ebből mindet.
- Kiraboltam, de lehet mikor bementem, már rám hívta a vadászokat, elég sokáig elidőztem, de legalább nem kell fizetni a tankolásért! - Nem mintha kinézném belőle, hogy ilyen szándék egyáltalán megfordulna a fejében. Közben a leghátrébb közeledő vadászt egy kisebb téglával fejbe vágom, hogy ő ne okozzon gondot, el is terül és talán észre sem fogja venni őt Viszály.
- New Orleansba tartasz? Jól jönne egy fuvar. - A saját verdám is meg kellett volna tankolni, ám nem időznék itt tovább, lassan a kutas ember is magához térhet. Eléggé unom, az ilyen macska-egér játékokat, szóval szépen sorban ragadom el a fegyvereket a vadászok kezéből és fordítom ellenük egy tarkón vágás keretében. Annyira gyengék és ez annyira bosszantó, hogy mégis próbálkoznak. A másik lovas, ha eldobja a tőrt, azt is megállítom a vadász arca előtt és annak a markolatával ütöm le. Remélem nem akar beszólni, hogy elrontom a szórakozását, de nekem élve kellenek ezek a gyilkosok, egytől-egyig mind a Pokolban végzi majd.
- Tiszta a terep, mehetünk? - Tudom, így még koránt sem lesz vége ennek a hajszának, mert jön az erősítés és a nyomunkba is jöhetnek, de kell az izgalom az útra is! Jöjjenek csak egyenest és fejvesztve New Orleans felé, talán elzárom őket a bunkeromban és ott megvárhatják, amíg a lelküket legyen az bármennyire is büntetlen, lerángatom magammal a Pokolba.
- Sose gondoltam volna, hogy így találkozok veled! - Röhögök fel, mert a testvérem igazán bemutathatott volna neki, de vajon ő hol lehet és mit csinálhat most? Nem gondoltam volna, hogy én leszek itt helyette, aki megvédi Belialt, bár szerintem az első lövés után, ha nem sétálok mellé, akkor ő is feltalálta volna magát.

Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Ápr. 20, 2020 10:23 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next


Ebvadászat a kilencesben
Beleth & Belial
Épp csak felizzik a dohány és szívok egy slukkot, amikor a dögök a raktérben őrült ugatásba kezdenek. Mint akik megvesztek, ki akarnak törni a kocsiból. Mozgásukra a jármű majdnem fel is borul.
-Héé, elég legyen! - vágom öklömet a kocsi oldalába, mire hirtelen csend lesz. Még csak az hiányozna, hogy felfigyeljenek ránk. Eddig sikerült megúszni a feltűnést, még egy kóbor vadászkezdemény sem bukkant fel idáig. Az este viszont úgy tűnik, még tartogat izgalmakat, mert közben elgördül egy lövés az üzlet felől felkavarva a környék nyugalmát. Mi a fene folyik itt? Kapnám a fejem a fények irányába, ha a bagómat tartó bal alkaromban nem éreznék hirtelen belém nyilaló, éles, ismerős fájdalmat. Még a cigiszál is kihullik ujjaim közül. A k*rva élet! Mordulok fel, amikor elér a felismerés és rájövök, hogy angyalpengés lövedék feszül a húsomban. Fekete vérem azonnal kicsordul és széles csíkban folyik végig karomon. A következő golyó a fejem mellett süvít el, gyors behúzódom a kocsi mögé a fémzápor elől. Ekkor megjelenik mellettem egy kölyök egy szélörvény kíséretében. A kis széllöket pajzsként fogja fel a felénk érkező támadást, ami kifejezetten jól jön, mert így lesz néhány nyugodalmasabb percem helyre hozni magam. A kinti eseményekre az ebek újra hangos ugatásba kezdenek, de most nem bokszolok a járgány oldalába, hogy csendre intsem őket.
-Ez nem volna jó ötlet. Harminc idomítatlan pokoli dög vesződik a csomagtérben. - felelem a démon felvetésére. Tudom, szavaim meglehetősen furán hangozhatnak és joggal vetülhet fel benne a kérdés, mi az életért furikázik valaki ennyi démonkutyával. Erre a kérdésre nincs válasz, mert még magam sem tudom mi vett rá erre. - Nem szívesen kezdeném újra a begyűjtésüket. - vigyorodom el, miközben benyúlok a kocsi ablakán, hogy az anyósülésen heverő tőrt magamhoz veszem. Veszek egy mély lélegzetet. Na essünk túl rajta.
-Mire fel ez a felfordulás? - érdeklődöm és fejemmel a bolt irányába bökök. Ha elmondja figyelek, de közben a pengét durván az alkaromba vágom. Nem túl szép látvány, fröcsköl is kicsit a vérem, a lábamnál már egy nagyobb, sötét vértócsa...Számat is elhúzom a fájdalomérzet miatt, de csak kibányászom magamból a francos vadászlövedéket.
-Huhh... - sóhajtok ismét egyet. Amint kipöcköltem magamból a golyót, egy szintén a kocsiból szedett ronggyal csavarom át karom. Nem túl szakszerű ellátás, de most ennyire futja. A lövések közben elmaradnak. Talán kifogytak a töltényekből. Kihajolok kicsit a takarásból, körülnézek és két vadász látok közeledni szemből, egyet pedig oldalirányból. Élénél fogom meg a tőrt, dobásra készen, felkészülve, hogy ha az egyik jágerlegény arcába állítsam azt.

zene: nincs ||  üzenet: öltözék ||
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Ápr. 19, 2020 11:14 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next


Escape from the city

Beleth & Belial


Halottam egy kósza hírt, hogy Belial New York városába készül, bár ezt a hírt megerősíteni senki sem tudta, mert nem jelentkezett be a határon, hogy honnan tudom? Ez volt az első név, amit benyögtem, hogy ha tényleg megérkezne, akkor legyen egy kis visszhangja, elvégre ki az az elvetemül démon, aki megviccelné Viszályt és kellemetlen helyzetbe hozná a határon a vadászok előtt. Bejelentkeztem, hogy a belvárosban szállok meg és hogy fontos ügyben járok el az újdonsült békeszerződés nevében. Még öltönyt is vettem fel a hatáskeltés miatt, elvégre a lovasok elegáns népség, nem lóghatok ki én sem. Utam azonban nem a belvárosba vezetett, hamar elvesztettek szem elől, nem akarok vadászkopókat a seggembe, jobb szeretek tilosban járni, ám senki sem szólhat meg, mert bejelentkeztem, a kicsekkolást meg inkább kihagynám. A városban volt pár elintéznivalóm, beugrottam páremberhez emlékeztetni őket az alkura és arra, hogy ne dögöljenek meg lehetőleg fejvesztés miatt, mert akkor a Pokoltól is rosszabb helyre kerülnek, amit nem akarnak. Elég meggyőző tudok lenni, beszartak és remélem majd terjesztik a hülyeséget maguk között, a halál nem opció, nem veszíthetek egy lelket sem, ha jól viselkednek, akkor a Pokol legenyhébb helyére viszem őket.
Pár napot elvett az életemből, de úgy érzem mindent elintéztem, amit akartam, szóval a távozás mezejére léptem, ideje elhagynom New York városát, ami kész fertő, ennyi ember közelébe nem is tudom mikor voltam utoljára, elegem van belőlük. Este a sötétben a szokásos bőrszerkómban feltörök egy járgányt és azzal lépek a távozás mezejére, egészen egy benzinkútig jutok el, ahol muszáj megállnom cigarettát venni. Leparkolom a verdát és be is megyek a kútra, az összes mentolos cigarettát lenyúlom, ami nem tetszik az emberünknek, akit egyszerűen csak leütök egy fejéhez reptetett rekesszel, amibe sört szoktak szállítani. Kifelé menet fütyülve haladok, amikor észre veszem a szemem sarkából Belialt, amint rá akar gyújtani. Nocsak, mégis eljött és láthatóan távozni is akar. A kocsiból pokolkutyák ugatását lehet hallani, amiről lehet én tehetek, nem szeretik, ha valaki csak füttyög nekik össze-vissza. Elég sokáig elszórakoztam az üzletben, ahol emberem még leadhatott valami vészjelzést, mert egyszer csak lövést hallok és a golyó nem engem talál el, hanem a másik lovast. Ám én sem maradok ki a szórásból, fel is emelem a kezemet egy kisebb légörvényt létrehozva magam előtt pajzsnak és Viszály mellé lépek.
- Azt hiszem a legjobbkor álltál meg, ha egy kis izgalomra vágysz, kiereszted a dögöket? - Ötletem sincs, hogy miért akar valaki ennyi pokolfajzatot szállítani, ha nem a városban akarja szabadjára engedni őket. A kérdés közben azért felmérem a terepet, ezek mesterlövészeket állítottak ránk, bár én csak röhögni tudok a helyzet komikumán, azt hiszik elég angyalpengés lövedék és végünk van, ám nem feltétlen találnak is el vele. El sem hiszem, hogy a testvérem főnökét védem, aki biztosan meg tudná magát védeni nélkülem is, de kell a fuvar hazafelé és mindig jobb két démon, mint egy. 


Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Ápr. 19, 2020 9:42 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next


Ebvadászat a kilencesben
Beleth & Belial
Minden két ígérettel és egy szíveséggel kezdődött. Eggyel, amit a párfogoltamnak tettem, és egy másikkal, amit Pestis öcsémnek. A szívesség pedig az arknak ment. Néha nem árt ápolni a démoni kapcsolatokat, főleg ha a "családról" van szó.
Pár nappal ezelőtt pofátlanságom New Yorkba hozott. Több okom is volt a városba jönni, az egyik ezek közül Kyara volt. Azután, hogy rátaláltam, eszelős vigyorú kis bűntársammal lángokba borítottuk a helyi vigyorgót és egy vadász elgyötört fejét hagytuk a vaskapu tetején, az egyik jágerlány részére címezve meleg üdvözlettel Mammontól. Unokahúgomat hátrahagyva ezután a 9-es szektorba mentem, hogy pokolkutyákat csempésszek ki onnan az öcskös számára. A gyogyóból eltulajdonított betegszállítóval az éjszaka leple alatt érkeztünk meg az első arkdémonnal, hogy begyűjtsük a környéken kószáló gazdátlan ebeket. Még azelőtt, hogy a vadászok áldozataivá váltak volna. Harminc pokoli jószág. Ennyiben állapodott meg Mazikeen Mammonnal. A dögöket meglepően hamar sikerült összegyűjteni. És ami még elképesztőbb, hogy még csak észre se vettek minket...
Az ebek a kocsiban, ajtó rájuk csapva. Nem maradt más feladatom hátra, minthogy rátapossak a gázpedálra és 30 démonkutyával a csomagtérben húzzak el a vadásztanyáról.
Elindulok azon az útvonalon, amin ideérkeztem, immáron Mazikeen nélkül. Egy darabig az ismert irányba haladok, mikor...A jó büdös p*csába. Meglátom, hogy fogytán a benzin. Ennyivel nem húzom ki New Orleansig. Feldereng, hogy jövetben láttam egy benzinkutat, de csak elsuhantam mellette. Hirtelen rántom meg a kormányt és egy éles kanyarral fordulok meg, hogy néhány kilométert visszavezessek. Fordulatban hallom, ahogy a dögök megnyekkennek a hátul, egy pillanatra hátra is nézek.
Valamivel később már az elhagyatott benzinkúton vagyok, épp a tartályt tankolom. Csoda, hogy még volt benzin. Belecsavarom az utolsó cseppet is. Félig lesz tele a tank. Ez talán kitart NO-ig. Még nem rohanok, a kocsinak döntöm a hátamat és a zsebembe nyúlok, hogy cigis dobozomat és gyújtómat magamhoz véve, gyújtsak rá egy szálra.

zene: nincs ||  üzenet: öltözék ||
reveal your secrets

Hell or Heaven


Gravesend - Page 2 VQSi8OZ
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
1136
☩ Rang :
Staff
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Márc. 28, 2020 7:24 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next


***
Szabad a játéktér
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Márc. 28, 2020 5:06 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next



To: Belial



Ez bizony a legfinomabb szendvics, amit valaha démon ehetett, már csak egy jó erős ital kéne, amivel leöblítem, de azt furcsa mód nem kedvelem újabban, szóval marad a palackba öntött rostos ital és egy régen lejárt szavatosságú mentolos rágó. Jó ez még, legalábbis arra, hogy elfedjem a szagát annak, amit ettem és ittam, égés lenne, ha kiderülne, hogy nem alkoholizálok, elvégre erről vagyok hírhedt többek között.
- Ja, én mondom és ja, én fogok nyerni. Megveregetem a vállát Belialnak, mert bizony én fogok nyerni, legalábbis ilyen hozzáállással lehet csak nyerni. Valójában nem esnék pofára a csalódottságtól, mert ilyen az élet, kegyetlen és igazságtalan, ki más lehetne ezzel jobban tisztában, mint mi démonok.
Elmegyek összeszedni egy falka kutyát, majd vissza is érek a házhoz, ahol szólítom Belialt, aki nem válaszol egyből, szóval elmegyek egy körre a blökikkel, majd mire visszaérek látom a vállán egy lánnyal és egy igen szép példány pokolkutya is van a társaságában.
- Remek, akkor segíthetnek terelni, ha szót fogadnak neked. Mutatok magam mögé, ahol a pokolkutyák nem nagyon szeretnének egybe tömörülve maradni, akadnak olyanok, akik csak mennek a falkával, de nem akarnak engedelmeskedni attól még nekem, de nem is kell, majd Mammon megneveli őket, elvégre erre fáj a foga, hát tőlem aztán megkaphatja.
- Találkozunk a kocsinál. Nem sok hasznát veszem így, hogy plusz még egy fővel jött ki a házból, szóval előre megyek és a kutyákat felterelem a kocsi lakterébe, nem túl könnyű feladat, ezzel szenvedek a legjobban, mire megérkezik Belial, még a fele ott van, a neveletlenebbik fele, akiket fel kell valahogy tessékelni a kocsira, nekem nincs kedvem a kezem szétszaggatni, hogy megfogjak egyet is és odavágjam a platóra, szóval most, hogy van segítségem és neki is vannak szófogadó pokolkutyái, egyszerűbben fejezzük be a dolgot, az ajtó csapódik és lezárom a kocsi hátulját.
- Huh, ha jól számoltam, akkor ez harminchét kutya lesz. Megcsapkodom a kocsi oldalát, majd kinyitom az anyósülésnél az ajtót és beengedem oda Paint és Mariat is, elvégre gondolom őket nem a többivel akarja szállítani Viszály. A lány is elfér még ott, nem kérdezősködöm felőle, nem az én dolgom, én nem láttam semmit.
- Akkor majd találkozunk gondolom és hamarosan felkeresem Mammont is, mondd meg neki. A motorhoz lépek, milyen jó is, hogy ráleltem, mert így nem kell fuvart kérnem a városba és Belial egyből mehet New Orleans felé, én meg vissza a Plazaba a titkos úton. Amint eltűnik a képből, akkor iszok még a gyümölcsléből és a motorral vad tempóban száguldok, a parkolóig meg sem állok és nem is nagyon lassítok, csak ha muszáj. Már tudom, hol kezdem a holnapomat, ideje meglátogatni a kedvenc vadászomat.

[/color][/i]
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Márc. 07, 2020 11:44 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next


Ebvadászat a kilencesben
Mazikeen & Belial
Nem érzem szükségét a magyarázkodásnak. Sem annak bizonygatását, hogy a Willardban történtek nem Mammonnak köszönhetők. Majd rájönnek maguk, mikor nem találnak rá utaló nyomokat, vagy nem és elhiszik, hogy öcsi volt annyira zseniális, hogy eltüntessen maga után minden bizonyítékot. Azt sem gondolom, hogy a kapun hagyott vadászfej annyira visszavetné a vadászkákkal kötött megállapodást. Minden csak attól függ, hogy forgatjuk a lapjainkat. Ha okosak vagyunk ebből a helyzetből még előnyt is kovácsolhatunk. Ám úgy tűnik az első ark más véleményen van és inkább győzködné a jágereket, hogy a gyogyóban történtekhez Pestisnek semmi köze. Ennek ellenére egy pillanatig sem bánom, amit ott műveltem. Megtenném újra, ha az öcskös erre kérne. Ennyit megtehet egyik lovas a másiknak.
A nő szokatlan viselkedése gyanút ébreszt bennem, rá is kérdezek, hogy minden rendben van-e? Nem az aggodalom vezérel, inkább amolyan érdeklődő kíváncsiság. Kellemetlen lenne, ha itt menet közben valamiért kidőlne.
-Ha te mondod...- érem be válaszával, majd vetek egy fura pillantást a bizarr szagot árasztó szendvicsére, amit olyan jó ízűen majszol, mintha az volna a világ legfinomabb étele.
Tudtára adom, hogy nem feledkeztem el a kis versenyünkről, ahogy azt is, hogy nem fogom hagyni, hogy nyerjen.  
-Hát persze...- felelem megjegyzésére. Ő már elkönyvelte magának a győzelmet. Csak nehogy nagy csalódás érje. A démonnő megtisztítja a járművet, ám engem jobban leköt az az ismerős jelenlét, amit a házból érzékelek. Maze beizzítja a motort, de nem tartok vele. Amint elhajt, én óvatos léptekkel közelítek a lépcsők felé. Zseblámpával világítom meg az utat, igyekezve elkerülve a bent lévő csapdákat. Az ezeréves rutin nagyban segít ebben. A lépcsőn felérve az ajtó mögött egy vicsorgó, nyálas képű pokolkutya fogad.
-Maria... - szólítom meg az ebet. -...a gazdád is itt van valahol, ugye? - nézek körbe, miközben tekintetemet a lámpa pásztázó fénye követi. Az egyik szoba sarkában meg is találom a kutya gazdáját, egy démoncsapda közepén üldögél a kicsi lány. Olyan nyolc éves forma lehet. Elég szutykos és lestrapált, jó ideje tengődhet már itt. Megállok pár lépésre a körtől, és sunyi vigyorral arcomon halkan felkacagok. Még a vastag koszréteg alatt is felismerem őt.
-Rég találkoztunk.....Astarte...- szólítom meg a kislányt. Neve hallatán csapzott tincsei közül rám emeli tekintetét. Szemei naggyá kerekednek a meglepetéstől, mikor meglát, majd halkan motyog a segítségemért. Milyen bájos.
-Tudod, hogy nem érdemled meg....de ma jó kedvem van...legyen hát... -  ujjaimat a padlóra helyezem és mágiámmal megrengetem kicsit a házat. Maze akkor ér vissza motoros körútjáról, amikor az utcát kisebb földmozgás éri. Nem okozok hatalmas földindulást, hiszen nem akarok feltűnést kelteni - más se hiányozna, minthogy a vadászkák felfigyeljenek ránk - épp csak a ház és a szomszédságában álló épületek érzik meg a rengést. A tető beszakad, az ablakok kitörnek, a falak berepedeznek és széles hasadék keletkezik, ami két irányba szakítja szét a padlót megtörve a gyermek köré rajzolt démoncsapdát. Astarte visszanyeri a szabadságát, ám nem engedem messzire szaladni. Egy határozott mozdulattal ütök a nyakára, mitől eszméletét veszti és elterül. Jó ideig nem lesz vele gond. Hallom Maze hangját, ahogy kintről engem szólít. Ha a megrozzant garázsba lép, négy pokolkutya sietve rongyol el mellette, melyek a házban lévő csapdákból szabadultak a rengés hatására.
-Találtam négy ebet. - kerülök elő a romok közül vállamon egy ájult kölyköt cipelve.
-Maria. - szólok hátra, és még füttyentek is a dögnek. Egy kivételesen szép alvilági eb lép elő a sötétből, majd leül a lábaim mellé.
-Eredményes volt a motorút? - érdeklődöm halvány vigyorral.

zene: nincs || szószám:551  || üzenet: öltözék ||
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Márc. 06, 2020 2:30 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next



To: Belial



- Persze, elvégre az az érdek, hogy én találjam meg és ne ők adják át vigyorgok Belialra, mert ez tényleg így van, ebben az esetben az egyezségnek vége és amit a démonoktól kapnak az emberek, azt nem fogják zsebre tenni az is biztos, elvégre nem mindenki értett egyet azzal az aprósággal, hogy be kell jelentkezniük, ha nem akarnak vadászokat a nyakukba, akik ráadásul velem együtt is érkezhetnek eltenni őket láb alól. A többség el is hagyta inkább a várost, máshol is vannak emberek és máshol is tudnak vandálkodni kedvükre, amíg a pokol kapuja ismét ki nem tárul előttük.
- Azért azt a kis üzenetet, amit hagytál, nehéz megmagyarázni, hogy nem Mammon tette, de remélem elhiszik, hogy tényleg nem ő volt, ahogy azt megígértem nyilván van valami a lovasok között, valami megmagyarázhatatlan démoni szál, hogy ennyire kötődnek egymáshoz, bár nekem is lenne ilyenem. Ki is ráz a hideg a gondolattól, mert miért is akarok én bárkihez kötődni, mikor csak saját magamra számíthatok? Furcsa érezni bármit is, főleg azt, hogy éhes vagyok, mert nekem nem lenne szükségem ételre, de egy részemnek mégis kell. A kis parazita, még nem tudom, hogy akarom-e egyáltalán.
- Remélem úgy lesz, elvégre minél több segítséget kérnek, annál nagyobb lehet a bizalmuk is felém, ha nem kérek semmit cserébe. A kis piti ügyeik még nagy erőfeszítést sem igényelnek.   Kacagom el magam és előkerül a tudat alatti miatt a szendvics, aminek már nem tudok ellenállni, szóval jóízűen neki is állok megenni, a mogyorókrémes, lekváros szendvicset, amibe még savanyú uborkát is tettem. Nem vagyok egy nagy gasztronómiai zseni, de úgy vélem, ez az embereknek nem tetszene, nekem meg jó ez, nem érdekel az ízvilág annyira, csak kerüljön valami táplálék a szervezetembe.
- Túl sokat várnak el és nekünk kell kezdeményeznünk, mintha abból bármi jó is kisült volna valaha. Sejtelmesen mosolygok Viszályra és mikor megkérdezi, hogy minden rendben van-e, akkor furán nézek rá, mert nehogy már aggódjon értem, kétlem, hogy olyan jóban lennénk.
- Persze, minden rendben, csak próbálok emberibben viselkedni -magyarázom két falat között, miközben megyünk Pain után. Aki szagot fogott, ami mindig szórakoztató szokott lenni. Hát most nem tűnik annak, viszont hasznos dologra akadt rá.
- Ne is álmodj róla, úgyis én nyerek! Nevetek fel, mert valahogy úgy érzem, nekem kedvezőbben fúj a szél. Persze csak pozitívan és magabiztosan állok a versenyhez, anélkül hová is lenne az élvezet? Miközben letakarítom a motort és keresem az indítót hozzá, most én nézek érdekesen Belialra. Mi a francnak akar szétnézni a házban? Remélem belesétál valami démoncsapdába és majd ordibál, hogy segítsek rajta. Már a gondolatra is elvigyorodok. Mit sem foglalkozva démon társammal beizzítom a motort és szépen elindulok kutya begyűjtő útra. Körözgetek és a házhoz érve lassítok csak a nyomomban lévő pokolblökikkel, hogy megkeressem Viszályt, aki ha felülne mögém, akkor mehetnénk is a kocsihoz. Persze ez túl egyszerű lenne, ha meg is valósulna. Megállok mikor nem látom nyomát sem és a két pokolkutyám, meg azok, amik hallgatnak rám körözni kezdenek a többi eb körül, hogy ne szökjenek meg. A házhoz indulok, hogy megkeressem a sofőrt, aki leszállítja Mammonnak a drágáit.
- Belial? Megvagy?

Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Márc. 01, 2020 5:30 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next


Ebvadászat a kilencesben
Mazikeen & Belial
Jó ötlet volt néhány változást eszközölni a járművön, eggyé olvadva a sötétséggel, gond nélkül kocsikázhattunk be a kilencesbe.
-Szóval te is kutakodsz a mag után... Megértem, hogy így döntött. Én sem hagyatkoznék pusztán az emberekre. Bár ez a mag dolog, még mindig mosolyt csal az arcomra. Sokat várnak tőle, kérdés megéri-e a sok fáradozást?
-Jobban égett mint reméltem. - vigyorodom el gonoszul, némileg büszkén is, miközben ő úgy véli, hogy a Natalie-nak szánt kis meglepi, nem tett jót a jágerekkel kötött üzletének.
-Gondolod? Nem is tudom, talán ez a kis eset rádöbbenti őket, hogy nagyobb szükségük van a segítségedre, mint gondolták. Ennyi féktelen démon mellett...jól jön egy "megbízhatóbb", aki majd közéjük csap... - közelítek a kérdéshez kicsit más szemszögből.
-Ráadásul még csak nem rég kötötték az alkut, nem várhatják, hogy egyik napról a másikra, minden démon úgy ugrál, ahogy fütyültök. A démon nem az a faj, akit könnyű engedelmességre bírni. Ezzel a ténnyel a vadászkáknak is tisztába kellene lenniük.
Elindulunk a házak felé, és míg az épület felé tartunk, valami fura dolog történik. Maze a táskájában matat, majd mintha valami gyalogos pikniken lennénk előkap egy szendvicset és jóízűen falatozni kezd.
-Minden rendben? - kérdezem gyanakodva figyelve őt. De lehet csak azért tűnik szokatlannak viselkedése, mert eddig inkább vedelni láttam, mint enni. Fura látni, hogy a whiskeys üveget töltött zsemlére cseréli.
Nem titkolom, hogy a kutyagyűjtős akciónk után, Nataliet akarom meglátogatni, a látogatást követően pedig jó időre felszívódnék.
-Addig maradok, míg szükséges...míg megnyerem a fogadást... - válaszolom pimaszul, majd felnevetek. Természetesen nem feledkeztem meg a kis versenyünkről, amit nyilvánvalóan csak úgy mint ő, én is meg akarok nyerni.  
A pokolblöki közben szagot fog és nagy irammal indul meg az egyik ház felé. Egy garázs előtt áll meg, ahol egy elrejtett motorra bukkanunk. Maze rögtön szemet vet rá. Első körben kutyák csalogatása miatt pattanna rá.
-Felőlem. Míg te odakint motorozgatsz, addig én szétnézek itt... - mondom, miközben elkap valami különös érzés, majd előhúzok egy zseblámpát a zsebemből és megvilágítva előttem az utat elindulok felfelé a lépcsőn az emelet irányába.

zene: nincs || szószám:332  || üzenet: öltözék ||
Ajánlott tartalom
reveal your secrets



Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 8 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett TagjainkFajaink létszáma



●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 23 felhasználó van itt :: 2 regisztrált, 0 rejtett és 21 vendég :: 2 Bots

• Fajaink száma •
Arkangyal
1/1
Leviatán
7/3
Angyal
1
Démon
6
Bukott Angyal
3
Ember
4
Félvér
2
Harcos Angyal
5
Vadász
5
Nephilim
2