Omnen dimittite
spem, o vos intrantes!
Staff, és tagok által keresett karakterek

 
• Bálterem és földszint •
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Online
Hell or Heaven


Bálterem és földszint VQSi8OZ
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
1023
☩ Rang :
Staff
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Szept. 12, 2020 3:43 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3 ... 9, 10, 11  Next


***
Szabad a játéktér
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Drake Wallenberg


Bálterem és földszint Tumblr_mb699in2Yw1r2368yo1_500
☩ Reagok :
8
☩ Rang :
New York vezetője
☩ Play by :
Jensen Ackles
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Szept. 07, 2020 4:18 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3 ... 9, 10, 11  Next


Tárgyalás
San Francisco vezetőjével

@Michael &    & DW  


Végre újra megszoktam, hogy nyakig merülök a munkában, s sikerült eljutnom arra a szintre, hogy a napok túlélésén kívül legyen másra is energiám. Ez pedig újabb rendezkedést jelentett. Már hosszú hónapok óta tervezem, hogy jól koordináltan kapcsolatba lépek San Franciscoval. Elsősorban az embereket szerettem volna megcélozni, az ottani angyalokra még mindig inkább szükséges rosszként tekintettem. Kénytelenek vagyunk velük is “jóban” lenni, de ha lehet inkább elkerültem volna. Faye Cartellét sehogy sem értem el, olyan volt, mintha a föld nyelte volna el. Valahol bosszantott, hogy derogál neki megkerülni, de a cél érdekében hajlandó voltam lenyelni ezt a békát.
Persze annak nem örültem, hogy a vadászaimnak San Francisco angyalai közt kell mozogniuk, hiába küldtem a legbékésebb lelkületűeket. Gondosan kiválasztottam, ki lesz a követem, de nehéz döntés volt. Ugyan mi se úgy születünk, hogy gyűlölünk minden természetfelettit, az itteniek többségének alapos oka van a gyűlöletre, nem csak belenevelik. Az, aki véletlen nem valami sérelem miatt lesz vadász, ritkán reklámozza, hogy nincsen komoly baja a természetfelettivel. Bízom az embereimben és az ítélőképességükben. Mind élni akarnak, akárcsak én, nem tennének tönkre egy értékesnek tűnő szövetséget némi vérengzés kedvéért, pláne akkor, ha parancsot kapnak tőlem, ám ha az érzelmeik vezérlik őket borzalmas dolgokra lehetnek képesek. Én magam is nehezen viselem ha a becsületembe gázolnak bele és akadnak nálam sokkal forróbb vérű vadászok is.
A küldöttem más hírrel tért vissza, mint számítottam rá. Először értetlenül figyeltem a feszengését, de aztán értelmet nyert, mikor kifejtette, hogy mire jutott. Michael arkangyal hajlandó tárgyalni velünk. Ember helyett angyal. De végülis ő is egy volt San Francisco vezetői közül. Ugyan nem bólintottam rá élből, alaposan meggondoltam, ám végül arra jutottam nem árt, ha alkuképesnek és komprumisszumképesnek mutatjuk magunkat. Sokkal rosszabb dolgok is mászkálnak odakint, mint San Francisco angyalai. Visszaküldtem a követem egy szépen és udvariasan megfogalmazott levél kíséretében. Nemcsak hajlandó vagyok találkozni Michaellel, hanem szívesen vendégül is látom New Yorkban. Azért háromszor kellett nekifognom és lecsúszott mellette pár korty alkohol, de végülis egészen hihetően sikerült levélben előadni a dolgot.
Aztán persze újabb probléma következett: hol fogom fogadni? Az otthonom szóba se jöhetett, ennyire nem vagyunk jóban az irodámat pedig túlzottan szűkösnek találtam. A vadász bázis egyetlen pontját se szívesen mutogattam volna senkinek. Most ugyan egy oldalon állunk, de ki tudja mi lesz később? Némi gondolkodás után arra jutottam, a Flatbush Estate-ben fogom fogadni. Megfelelően tágas, hogy egy angyal se érezze bezárva magát. A vadászavatót is itt tartottuk. A báltermet kicsit átrendeztettem. A közepére egy nagy, ovális fa asztal került, köré pedig székek. Jómagamnak, az én embereimnek, Michaelnek és az ő kíséretének. Nem szabtam meg, hány főt hozhat magával, sem azt, hogy emberek vagy angyalok legyenek-e, de reménykedtem abban, hogy van annyi benne, hogy nem egy kisebb hadsereggel állít be.
Az épület előtt állva vártam a megérkeztét. Megkapta a pontos információkat a helyszínről és az időpontról, szóval tudtam, hogy lassan be kell futnia. Illetve repülnie. Inkább az égből várjuk őket, rajtam kívül a legtöbb emberem is idegeskedve pillant időnként a felhőkkel átszőtt kékségre. Türelemre intem magam, a többieket meg nyugalomra. Rosszabb vendégünk is lehetne mint San Francisco önjelölt védelmezője.

reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Online
Hell or Heaven


Bálterem és földszint VQSi8OZ
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
1023
☩ Rang :
Staff
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Feb. 05, 2020 11:54 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3 ... 9, 10, 11  Next


***
Szabad a játéktér
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Jan. 19, 2020 1:25 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3 ... 9, 10, 11  Next


Ünnepi bál

Drake & Mindenki
Persze tudatában voltam annak, hogy ő sem védtelen és tele van minden jóval, használhatóval, ha elszabadulna a hangulat itt, úgyhogy a kijelentésére bólintok egyet igennel. Vettem az adást! Amúgy sem lenne jó a boldogan viháncolók, beszélgetők közé berontani tökig fegyverben. Ezt a részét már oda vissza letudtuk a mostani röpke utunk során. Tiszta sor. Azzal kapcsolatban viszont egy kérdés merül fel, hogy azt mondta, kell valaki neki, aki figyel rá. Rossz érzés kerekedett a gyomromban tőle, és biztos voltam benne, hogy nem az elfogyasztott étek műve. Natalie állandóan a nyakára jár, akkor is, amikor nem számít rá. Szerintem biztos az idegeire megy, ahogy nekem is. Bár ez Natalie! Már megszoktuk! De nyilvánvalóan nem az a figyelem kell neki, ezek szerint. Olyan, mintha átvitt értelemben mondta volna és nem tartozott ide az, hogy ketten többet érünk, mint ő egyedül a csürhe ellenében. Nem akartam rákérdezni, mert mint az előbb is levontam a következtetést, itt még a falnak is füle van, nah meg ha annyira fontos és Drake úgy érzi, közölnie kell velem, hát gondolom megteszi magától. Mindenesetre távol áll tőlem az értetlenkedés. Tökre egyet értünk. Valóban felelősségre kell vonni Marissát.
- Hogyan gondoltad?
Azt hiszem, az nem baj, ha ezt bárki is meghallja teszem azt a természetfeletti bagázsból, hiszen nem az ő ügyük. A homlokomat ráncolom a levezetésére, mert ezt én ennyire részletesen nem gondoltam át, de van benne igazság.
- Akárhogy is nézem, attól még az ő birtokán lett megrendezve. Nincs az az épp elméjű ember, aki ezt nem látja át! De igazad van!
Nyilván, ha nem tesz semmit holnap, akkor simán ráverhetik a balhé java részét.
- A Tanácsnak kéne lebokszolnia egymás között. Mondjuk, ha felterjeszted szavazásra, hogy ezentúl minden eseményt csak a városvezető jóváhagyásával rendezzenek meg, és ezért meg ezért....
Elharapom a mondatot, mert nem szeretek okoskodni, de abban biztos vagyok, ha a testvérem tudomást szerez róla, nem fog neki örülni és biztosan szembe megy Payne-ékkel. A hatalmi csatározások nagy mesterei ők, szóval ezt a részét hadd verjék le egymáson, de akkor mégis csak tett valamit az este ügyében és őt nem veheti senki elő ezért. Ugyanakkor a testvéremnek sem akarok rosszat, Ross-ékról nem tudok nyilatkozni, de őt ismerem. Ha itt lenne a bálon, már állna a bál! Közben haladunk befelé. Nem tudom mi a pontos irány, szóval én most csak követem őt. Valószínűleg meg akarja tenni a tiszteletkörét a nagybecsű házigazdák előtt, aztán majd valahol lehorgonyzunk.
- Igen. Natalie és én kimegyünk a 9-esbe. Volt egy felderítés ott és úgy néz ki, Natalie újra el tudja helyezni a rúnákat és a csapdákat. Én meg vigyázok rá.
Tényleg csak tőszavak, mert nem ennyi a történet és amúgy kérvényeznünk kell egy kocsit magunknak hozzá, ha kapunk. Mostanában nagyon sok falba ütközünk a Tanács részéről.
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Jan. 16, 2020 11:50 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3 ... 9, 10, 11  Next


Vadászavató

Zene: Link • Komment: Pánik • szószám: 507
@Zagar Berten & Vadászok (?) & Mindenki
──────────── ────────────
A tömeg önfeledten szórakozott, démonok jártak közöttünk s bár jelenleg nem mutatták jelét annak, hogy bárkit is bántani akarnának nem engedhettem meg magamnak azt a luxust, hogy egy pillanatra is elkalandozzon figyelmem. Legalábbis igyekeztem ezt fenntartani, de a fejemben létező káosz előszeretettel szokott ilyenkor közbeszólni.
Rezzenéstelen arccal figyeltem az embereket ahogy táncolnak, ahogy beszélnek, ahogy isznak, esznek… Úgy viselkedtek mintha nem tudnák, hogy az emberiség már hosszú évek óta a szakadék szélén szédeleg és elég egy erősebb szellő, hogy alá zuhanjunk.. ez bosszantó, de mégsem róhatom ezt most fel nekik hibaként hiszen az év többi napján az épeszű része a jelenlévőknek kitesz magáért és elvégzi azt, ami a kötelessége.
Csak fél szemmel követem az ifjú Ruby távozását. Nem látszott boldognak talán ezért is döntött a távozás mellett. Nem éreztem jelenleg kötelességemnek, hogy utána menjek mint a vezetője és megpróbáljam szóra bírni, hogy mi az oka a távozásnak hiszen lehet csak fáradt.
A parancsok kiosztása hamar lezajlott, nem tettem bele felesleges szövegelést hiszen minden másodperc sorsdöntő lehet. Miután Zagar tudomásul vette, hogy mellettem kell maradnia egyből elvettem a kezét válláról.
- Nem árt ha valaki rám is figyel. S Rád mint elitre azt hiszem számíthatok. - szúrom oda neki marasztalásának okát legalábbis egy részét. Ekkor szinte egyből gúnyos kacagást vélek hallani. Tudtam mi történik. Az elmém ismét csúf játékba kezd pont a legkellemetlenebb helyzetben.. Pislogok egyet viszont mikor szemeim lecsukódnak kicsit összeszorítom azokat ezzel kizárva a fejemben lezajló eseményeket. Kezem akaratom ellenére ismét a nadrágszíjamhoz erősített pengére vándorol azonban amint kinyitom szemeim el is engedem azt. Újra csak az engem körülvevő zsongás töltötte be a teret.
A pezsgő váratlan fordulat volt valószínűleg társamnak, de elengedhetetlen ha álcázva vizsgálódni tervezünk.
- Maradjanak rejtve, véletlenül sem kell a feltűnés és  a konfrontálódás. - igazítom meg közben a derekamnál a zakót ezzel jelezve számára, hogy nálam is akad önvédelemre alkalmas eszköz bár ezt szerintem már akkor tudta mikor beléptem ide.
A pezsgőből egy kortyot ittam majd szinte egyből le is tettem a legközelebbi asztalra. Tekintetem ismét a gerle párra tévedt majd biccentettem Zagarnak, hogy ideje kicsit körbenézni. Rezzenéstelen, komor arccal vetettem be magam a lények és emberek sokaságába. Bár a gondolattól, hogy fekete szemű démon fattyak között kell sétálnom, nekem… a Város vezetőjének… undor ült ki az arcomra, leplezhetetlen ez az érzés.
- Ha ennek az egésznek vége felelősségre kell vonni azt a némbert. - morgom az orrom alatt oda Zagarnak, aki ekkor észreveheti az arcomra kiült undort. - Elég kellemetlen a helyzet. Ha teszek valamit most azzal az Ő malmára hajtom a vizet. Ha a bál végeztével pedig nem teszek semmit.. Valószínűleg közhírré teszik, hogy mikkel volt tele a bál miközben Én és Ti, illetve a hozzám hű vadászok itt szórakoztak. - feszülnek meg arcizmaim. Sokkal könnyebb lenne ez az egész ha csak a természetfeletti lényekkel kéne hadban állni nem azokkal akiknek otthont ad a város melynek védelmi rendszere a kezem munkája…
- S vannak egyéb hírek vagy dolgok amikről még nem tudok, de tudnom kéne? - nézek a férfira, aki eddig kicsit lemaradva, de szinte mellettem haladt eddig. Reménykedem benne, hogy tőszavas választ kapok hiszen itt a falnak is füle van.

reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Cole Andrews


Bálterem és földszint CfJmUUkBálterem és földszint TRjmahg
☩ Történetem :
☩ Reagok :
173
☩ Korom :
29
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Jan. 16, 2020 10:36 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3 ... 9, 10, 11  Next


Ünnepi bál
Alex & mindenki, aki néz
────────────── ──────────────
Eleinte nem nyugtatnak meg a szavai. Akármit mondjon most, tudom, hogy nem lehet akkora titkolnivalója, mint amit én rejtegetek előle; hogyan is lehetne Alex bármiben hozzám hasonló… Keveset tudok róla, de mégis úgy érzem, hogy ismerem őt, ismerem a rezdüléseit és a mosolyait, és tudom, hogy sokkal jobb ember, mint én. Ismerem azokat a részeit is, amikkel más soha nem találkozhatott még. Nem figyeltem eléggé, és elvettem tőle néhány dolgot, amit többé már nem szerezhet vissza. Minden egyes együtt töltött estével egyértelműbb, hogy nem a nevéből adódó rang a köztünk húzódó legnagyobb különbség, hanem valami más, amiről egyedül én tehetek.
Az arca az enyémhez ér, ahogy folytatja a beszédet. Mikor lettünk ilyen érzelgősek? Hazudnék, ha azt mondanám, hogy eddig a pillanatig nem tűnt fel ez a valami, ez a változás bennünk és bennem, de fogalmam sincs, hogyan kezdődött, és nem akarom tudni, miként ér véget.
Legszívesebben kérdéssel felelnék, ahogy általában teszem: Biztos vagy benne? Megvárnám, hogy bólintson rá, hogy megerősítse a válaszával és egyből sokkal jobban érezném magam; Alex tudja, hogy mit csinál, és úgy már nem lehet az én hibám, ha rosszul ér véget ez az egész. Ezt tenném, de jól tudom, hogy itt és most nincs helye ennek a színjátéknak, így végül valami egészen más csúszik ki a számon.
– Szintén. – köszörülöm meg a torkomat zavartan, mintha a tömör vallomás egyenesen veszélyeztetné a férfiasságomat, és mintha megfeledkeztem volna az előző gondolat valódi tartalmáról, de aztán mégis hozzáteszem: – Te vagy az eddigi legjobb hülye ötletem. – Ismét mosolyra húzódik a szám. – Pedig fogalmad sincs, hogy milyen gyakoriak.
Tovább táncolunk, ha ezt annak lehet nevezni, vagy inkább jobbra-balra lépegetünk hosszabbodó szünetekkel a zene ritmusára, és én végre belekezdek a rövid, de annál őszintébb magyarázatomba. Valamiért biztos vagyok benne, hogy elérkezett hozzá a megfelelő pillanat. Tudom, hogy egyébként nem így működik ez a világ, és talán semmit sem jelent majd, ha megtalálom a megfelelő szavakat, és lehet, hogy az sem változtatna sok mindenen, ha végül mégsem hagyják el a számat, vagy ha tovább tettetem, hogy nincsenek érzéseim. Ha úgy csinálnék, mintha rendben vagyok, vagy ha sosem mondanám meg Alexnek, hogy régóta több mint unaloműzés és véletlen találkozások a kapcsolatunk, és hogy többé már nem tudnék zökkenőmentesen lemondani a közelségéről. Rég nem tudok.
Meglepetésként ér, hogy túlteljesít a vallomást illetően. Fura, hogy meghallott és válaszolt, ezzel rövid időre szerteoszlatva a feleslegességgel kapcsolatos aggályaimat; egészen elképzelhetetlennek hat, hogy nem változtak visszhanggá a kimondott gondolatok. A háta mögött fonódnak össze a karjaim, mikor átölel, aztán becsukom a szemeimet és nem látom többé a ránk szegeződő tekinteteket.
Persze csak addig tart a pillanat, míg meg nem említi a fenti italkészletet, hogy aztán kézen fogva a lépcsőhöz irányítson minket.
– Ez már egyből nem hangzik olyan nyálasan romantikusnak – rázom meg a fejem halványan, épp mielőtt elindulnánk, és lassan visszatér az arcomra a korábbi mosoly is. Az első lépcsőfok előtt azonban a tudatalattim újabb apróságra hívja fel a figyelmemet: időközben elfeledkeztem a feladatomról, valami nagyon fontosról, aminek hirtelen most mégis közel kerültem a megoldáshoz. Előre engedem Alexet, és ő átvisz minket az emeletet őrző vadászok alkotta szűrőn, innentől kezdve viszont az arcizmaim már nem maguktól és természetesen villantják rá a halovány vigyort, ha hátranéz.
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Jan. 14, 2020 8:08 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3 ... 9, 10, 11  Next


Ünnepi bál

Drake & Mindenki
Marissa a pofánkba tolta szépen, ahogy ő is fogalmazott a "szaros palacsintát". Gyakorlatilag megkerülte őt. Bár már egy ideje tart a bál, szóval ha tele is vagyunk a "nemkívánatos" vendégekkel, ők is inkább szórakoznak. Meg isznak. Amikor Ruby elhalad mellettünk, leolvasom az arcáról hogy nem épp boldogan teszi azt, ezért utána fordulok, de látom hogy távozóra fogta. Azt hiszem ha ennyire nem kér a bálból, a birtokon biztonságban lesz. Akkor most már csak Freya-ra kell figyelnem. Persze nem szó szerint, mert nem érdekel kivel beszélget, meg mit csinál, de ha bajba kerülne, itt vagyok. Drake intett Ed-nek, vagy pedig ő magától jött ide, ezt a részét nem láttam, de amikor taglalja hogy mit csináljunk, és ezt parancsba adja, Ed előveszi a rádióját és megismétli bele az elhangzottakat. Aztán elindul a terembe, gondolom szólni azoknak, akiknél nincs rádió. Már én is távozóra fognám teljesíteni a parancsot, amikor a vállamra csap. Nah ez a része kissé fura. Engem nem szokott így elővenni, de most rajtam és Natalie-n kívül nincs más közülünk a bálon, Nati pedig ha jól láttam táncol. Így csak én vagyok kéznél.
- Rendben.
Halvány fogalmam sincs miért, de amióta Drake visszatért az eltűnését követően teljesen megváltozott. Van egy olyan része, amit egyikünk sem ismer. Meg ehhez hozzájöttek a többi sz@rságok, a Tanács hülyeségei, és amikor ezeket megtudta, nagyon befordult. Hetekig alig láttuk. Nem akartam inni, erre a kezembe nyom egy pezsgős poharat. Hát, pezsgő, ez akkor ütne engem fejbe, ha legalább negyven ilyen pohárral leküldenék, úgyhogy elveszem. Közben figyelmesen végig hallgatom a szavait.
- Van nálam még néhány meglepetés, ha valaki próbálkozna!
Csak az angyalpengéből készült vadászkéseim, de azok bőven elegek ezeknek a szörnyeknek. Azért közlöm ezt vele, mert úgy gondolom testőrnek akar maga mellett tudni és ezért mondta hogy ne hagyjam egy percre se magára. Elvégre simán megtámadhatják az este hátralévő részében. Sehol egy védelmi rúna, vagy csapda, és maga a város vezetője tesz most itt látogatást. A Tanácsnak meg bőven jól jönne egy ilyen fordulat. Szóval ha megindul, akkor úgy én is lépést tartok vele, kicsit lemaradva, de még mellette. Nem akarom a mi dolgainkról kérdezni, bár jó lenne az ő szájából hallani bizonyos kérdésekre a választ, de ez most nem alkalmas hely, túl sok fül tapadna ránk. Gondolom akkor most bemegyünk mi is a terembe.
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Jan. 13, 2020 8:47 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3 ... 9, 10, 11  Next


Vadászavató

Zene: Link • Komment: megkésve bár, de törve nem  Pánik • szószám: 517
@Zagar & Vadászok (?) & Mindenki
──────────── ────────────
Igaz, hogy ingerült volt és idegei pattanásig feszültek hiszen teljes mértékben úgy érezte, hogy ki lett játszva. A védelem hiánya és a jelenlévő lények tudata olyan érzés volt számára mintha egy tőrt állítottak volna hátába. Az életét adta volna a városért és az emberekért, de voltak olyan emberek akik a hatalmat fontosabbnak tartották mindennél. Ilyen volt Marissa is. Elvakultan a hatalmat hajszolta, a hatalmat ami most a meggyötört vezető kezében volt.
- Csak hataloméhes az ostoba. - fintorodott el a gondolattól is, hogy a tanács tagját képezi egy olyan személy akinek védenie kéne az embereket nem pedig veszélybe sodorni.
- Azt hiszem félreértettél. - mondja komorul miközben Zagarra pillantott. - Őket nem hibáztatom. Csak mindent félretéve tekintek a jelenleg zajló eseményre. - emelte vissza zöld lélektükreit a tömegre ahol valószínűleg sokkal több lény bújt meg mint amennyit észrevettek eddig.
Ekkor tűnt fel neki a fiatal páros melynek egyik részét a Payne fiút képezte. A jelenet akarata ellenére is meglepte hiszen nem gondolta volna, hogy a fiú sokkal vonzóbbnak találja majd a saját nemét, de hát kinek a pap kinek a papné. A családját a tömegben végrehajtott cselekedetük jobban le fogja taglózni mint t magát hiszen nem az Ő dolga és soha nem is lesz az amíg ez a furcsa kapcsolat nem lesz kihatással a munkájára.
- Lucifer? - kérdez vissza meglepődötten. Nem sok dolog van jelenleg amivel meg lehetne lepni hiszen a fejében folyamatosan dübörgő kacagás és a tény, hogy egy lovasnak volt az eszköze megedzette, de azt nem gondolta volna, hogy pont a Pokol ura fog ide betipegni.
- Ebben az esetben jelezni kell minden jelenlévő és használható vadásznak, hogy bár jelenleg barátságos a közeg és közel sem biztos, hogy elszabadul itt majd a pokol, de legyenek résen, jobban mint eddig. - adta parancsba miközben ismét a jelenlévő vadászokat kezdte el kutatni a tömegben, hogy ha eddig nem vették volna észre most tudják, hogy jelen van.
- Tudtam, hogy legalább rátok számíthatok ha már a tehetősebb réteg képes ekkora szart tolni a palacsintánkba. Jó helyen van ott. Viszont jelenetet tényleg nem kell rendezni. - értett egyet az elitek egyikével. - Sajnos le kell nyelnünk ezt a nagy falat szaros palacsintát és máshogy eljárni az ügyben, különben hamar ellenünk fordíthatnak akárkit és akármit. Politikailag is csak ártanék magunknak ha tettlegességbe csapnánk át. - be kellett látnia, hogy sajnos sarokba van szorítva hiába Ő a város vezetője. Minden lépését előre meg kell terveznie, olyan ez mint egy sakkjátszma, ha lebecsüli az ellent vagy csak egy másodpercig is elkalandoznak a gondolatai mattot kaphat.
- A parancs egyszerű, figyelni azokat akikről tudjuk, hogy nem emberek és figyelni azokat akik gyanúsak lehetnek. Folytonos kapcsolattartás, de ami a legfontosabb, hogy senki sem cselekedhet saját belátása szerint, mindenhez az én beleegyezésem szükséges. - morogta el a feladatot azonban ezzel nem elkergetni akarta vadászát.
- Te pedig nem hagyhatsz egyedül, egy percre sem. - veregette meg Zagar vállát barátilag bár a férfi nem tudhatja, hogy miért nem. Hiszen azt, hogy mit hagyott maga után Mammon a testében még a tanács sem tudja.
Lekap két pezsgőspoharat az egyik tálcáról. Az egyiket Zagarnak adja át.
- Ésszel, de valamennyire meg kell próbálnunk beolvadni és nem gyanúsan viselkedni, senki sem tudhatja, hogy mindenkit megfigyelünk egytől, egyig.
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Jan. 12, 2020 1:03 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3 ... 9, 10, 11  Next


Ünnepi Bál
Mindenkinek  • Credit:

Kérdő tekintetek merednek rám, hogy mégis miért jöttem ide és nincs kedvük bemutatkozni sem, azt hiszem valamit megzavartam, szóval csak felemelem a kezem, hogy már itt sem vagyok és intve Willnek már pördülök is meg a tengelyem körül, hogy ott sem vagyok. Kár volt eljönni a bálra és a legérdekesebb még mindig az a páros volt, akiket az előtt pillantottam meg, hogy odamentem volna a férfi csapat felé. Elég lehangoló, hogy alig ismerek valakit és akit ismerek, hozzájuk sem szívesen csatlakoznék. Freyát látom otthon is és nagyon is jól elvan a maga társaságával. A számat elhúzva markolászom a szoknyám szélét és távozóra is fogom, még mielőtt jön egy újabb érzelmi hullám és felfedem a legféltettebb titkomat. Sietősre veszem a távozásom, kerülve mindenki tekintetét. Nem kellett volna eljönnöm, nem tudom mi ütött belém. Nem most fogok mégsem barátkozni senkivel az is biztos. Csak odakint a friss levegőn állok meg és keresek egy falat vagy fát, aminek nekidőlhetek kifújni magam és lenyugodni. Nem a világ vége, hogy nincs egy barátom sem, csak túlélem.

Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Jan. 05, 2020 12:06 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3 ... 9, 10, 11  Next


Ünnepi bál

Drake & Mindenki
A válasza nem lep meg. Végig azt éreztem, nincs valami rendben.
- Marissa-nak elment a józan esze!
És akkor ezt nem először gondolom a mai este folyamán, de most, így Drake társaságában legalább hangot adhatok a nem tetszésemnek, hiszen neki sem tetszik és szinte biztos, hogy Natalie-nak sem. Ha a testvérem itt volna, nos, ő meg már jelenetet akarna rendezni, több okból is, úgy kéne leütnöm, hogy ne legyen itt felfordulás és üvöltözés. Hiszen neki még a kölkei is itt vannak. Nem tudom miért nem jött el, de szerintem nincsenek összehangban az előbb megnevezettel. Tudatában annak hogy én is, Natalie is, és Drake is itt leszünk, szerintem biztonságban hiszi Freya-t és Ruby-t. Csendben hallgatom a továbbiakat egyre sűrűsödő barázdákkal a homlokomon. Amikor a fekete szeműt említi, én is arrafelé tekintek. Mondjuk a fiatal generáció minősítésében nem értünk egyet.
- Ez a bál róluk szól. Nem hibáztathatod őket. Valaha neked is volt egy.
Kissé elkalandozok a fekete szemünkről a fiatalokra, történetesen Cole és Alex van a képben. Első nekifutásra úgy vélem, ezek már olyan részegek, hogy azt sem tudják melyik ligában játszanak. Lányok helyett egymást kérték fel. Igaz nem dülöngélnek annyira, még. És valahogy úgy érzem róluk kellene szólnia a bálnak, nem az alapítókról és nem Drake-ről meg rólunk. Aztán a csók változtat ezen az elképzelésen. Lehetséges hogy Marissa kisfia olyan meleg, mint a kályha? Ezen a Cole-n már meg sem lepődöm! Aztán a kisfiú megnevezésre is elfintorodom, mert Alex minden, csak nem kicsi.
- Igen.
Vágom rá aztán a kérdésére hamar.
- Az italos pultnál egy fazon Luciferként mutatkozott nekem be. Amúgy meg minden ismeretlen arc gyanús!
Én még mindig komplett idiótának gondolom a pasast, de mi van ha igaz? Ez a része még ott lebeg az elmémben. Bár fogalmam sincs miért érdekelné a Pokol Urát a felavató bál, ugyanakkor neki sosem kellenek okok, vagy indokok. Ahogy a többi démonnak sem. Drake ismer engem annyira már, hogy tudja rólam, nagyon el tud szabadulni az üldözési mániám, szóval remélem ezt is számításba veszi és nem ad rögtön az én véleményemre. Viszont a tapasztalataira annál inkább, tény hogy egy fikarcnyi védelem sincs. Ami aggódásra adhat okot.
- Tegnap fent jártam az emeleten. Fent van a sniper is, egy kisebb csomagban. Elrejtettem. Bár szerintem nem kellene jelenetet rendezni és látványosan intézkedni, nehogy a Payne rész szagot fogjon. Annak sem örülnének, ha nekiállnánk itt rúnákat és csapdákat lepakolni, ha már ők ezt nem akarták.
Ismeri Marissa-t, képes minden helyzetet a maga előnyére kovácsolni és még jobban elásni őt, vele együtt pedig minket is. Ami engem illet, én pedig nem csak Drake alá tartozom, hanem Crusader-ék alá is, így meg még inkább kínos volna. Azért ha Drake parancsot ad bármire is, teszem amit mondd. Elvégre ő a város vezetője és ha úgy ítéli meg, hogy itt ma elég volt a baromkodásból, akkor valószínűleg igaza is van! Szóval mi legyen, Boss? Jelentőségteljesen tekintek rá, elfordulva az egyre inkább kibontakozó gerlepár irányából, no nem azért mert nem láttam volna még ilyet és még csak nem is viszolygok tőle, de szerintem ezek ketten kellőképpen ki fogják húzni a gyufát a ház Úrnőjénél.
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Jan. 05, 2020 1:09 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3 ... 9, 10, 11  Next


Vadászavató

Zene: Link • Komment: igyekszek belerázódni, de remélem megfelel • szószám: 535
@Zagar & Vadászok (?) & Mindenki
──────────── ────────────
Bár kedve nem sok volt egy ekkora felhajtáshoz nem engedhette meg magának, hogy kihagyja hiszen az odafelé vezető út is bebizonyította, hogy ha Ő nem gondoskodik a megfelelő védelemről akkor a vele szembe menő, nagyságos asszony mindent megtesz annak érdekében, hogy felbosszantsa Őt, aláássa már magát a létezését is.
A rúnák, csapdák és szenteltvíz hiánya már azelőtt felbosszantotta, hogy megérkezett volna, Az pedig, hogy nem igazán látott őrségnek nevezhető, kihelyezett egységeket méginkább a pattanásig feszítették amúgy is leharcolt idegeit.
A terembe lépve számos ismerős arcot látott. Többek között egy ismerős fekete szeműt is így beigazolódott a gyanúja, hogy itt nem csak az emberiség próbálja úgymond elmulatni a időt. Arc Izmai megfeszültek, jobb keze akaratlanul is zakója alatt lapuló késén suhant át, de ez külső szemlélőknek úgy látszhatott mintha csak felsőjét igazította volna meg.
Szíve szerint miután felismerni vélte az egyik démon fattyat gondolkodás nélkül zárta volna le a helyiséget majd egyenként tesztelte volna le a díszes társaságot és a számára kellemetlen személyeket gondolkodás nélkül iktatta volna ki jelezve mennyire nem tűri a hívatlan vendégeket. Hiszen mégis csak Ő a város vezetője és egy apró emléke sem volt arról, hogy például azt ott meginvitálta volna egy vadászavató bálra.
A tömeget pásztázva természetesen több ismerős arcot is felismert. S Őt is sokan ismerik, tudja mindenki jól, hogy ki Ő és mire lehet számítani ha Ő jelen van. A kötelező formalitásokat betartva mindenkivel kezet fogott, aki odament hozzá, de mindeközben fél szemét végig a tömegen tartotta és várta, hogy megtörténjen az amitől a legjobban tartott egy ilyen elkényelmesedett helyzetben. Persze saját embereiben bízott, főleg azokban akiknek szólt, hogy tartsák nyitva a szemeiket, de elég egy apró pislogás vagy a másik irányba tekintés ahhoz, hogy beüssön a krah.
Olyannyira lefoglalta az őrség, hogy fel sem tűnt neki, hogy a népesség körülötte megcsappant, étkezni vagy éppen táncolni mentek. Mikor ez feltűnt neki őrhelyet váltott, bentebb merészkedve majd az egyik sarokban, ahonnan mindent átlátott a falnak dőlve pásztázta tovább a terepet és várt társaira, mindre különböző irányokból.
A terepszemle közben az éppen felé tartó Zagaron állapodott meg tekintete. Látta korábban ahogyan Kaitlynt, Alexander Paynet és a fiatal srácot is, akkor biccentett is feléjük bár nem volt megelégedve a két ifjú vadásszal hiszen túlságosan el voltak Ők maguk is kényelmesedve annak ellenére, hogy valószínűleg vagy legalábbis reméli, hogy tudják mekkora támadási felület ez az egész rendezvény előkészületek nélkül pedig főleg.
Zagar kérdésére enyhe fintor suhant át komor, érzelemmentes arcán.
- Elég pocsékul. - morogta oda neki miközben a tömegen átsuhanó tekintete most már a mellette álló férfira vándorolt.  - A közelben se egy rúna, se egy csapda, gondolom még egy csepp szenteltvíz sem került felhasználásra. - mondta kifejezéstelen hangsúlyban.
- Őrők sehol csak valami balek az ajtóban, aki szó nélkül tessékel be ide minden jött ment fazont. - folytatta miközben fejével a korábban észrevett fekete szemű felé biccentett.
- Az ott például egy fekete szemű. - mondta Zagarnak majd ismét tett egy kört tekintete majd Kaitlynen állapodott meg.
- A fiatalabb generáció pedig ahogy nézem szintúgy el van kényelmesedve és gondtalanul partizik mint a szervező és annak pereputtya. Ráadásul ahogy látom a fiatalokon kívül számos vadász vagy nincs jelen vagy azt hiszi semmi dolguk egy ilyen eseményen.- morogta elégedetlenül hiszen hogyan adhatnák át egyszer így a staféta botot ha már most nem tudják mikor kell a kötelességüknek eleget tenni.
- Te észrevettél valami furcsát vagy olyan személyt akinek semmi keresnivalója itt?
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Alexander Payne


Bálterem és földszint 7e4anIQ
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
341
☩ Rang :
Vadász
☩ Play by :
Matthew Daddario
☩ Korom :
21
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Jan. 03, 2020 9:53 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3 ... 9, 10, 11  Next


Ünnepi bál
Cole & Mindenki
────────────── ──────────────
« I'd rather not have seen and
I'll hide away for another day »
Mi lesz, ha kiderül, hogy nem éri meg a fáradalmaimat? Ha nem az, akinek gondolom Őt… Egészen váratlanul érnek a kérdései, és a sikerrel elkergetett bizonytalanságom egy momentumra ismét táptalajra lel a szívemben. Elvégre miről lehet szó? A munkájáról vagy az eddigi életéről? Netán a származásáról? Furdalja az oldalamat a kíváncsiság, miféle titkokat rejthet magában, mi lehet az, amiért felmerül benne a lehetőség, ne tartanám Őt méltónak magamhoz? Mégsem faggatózok, ugyanis ha el szeretné mondani, akkor elmondta volna, és nem a lehetőségeket latolgatná. Nyilvánvalóan nem bízik bennem eléggé, de ítélkezhetnék felette? Én talán teljesen rábíztam magamat?
- Nem tudhatom. Ahogyan fordítva te sem, de… egyet biztosra tudhatok - jegyzem meg a körülményekhez képest halkan, mialatt a szőkésbarna tincseinek simítom az arcomat. Magamba szippantom az alkohollal és cigarettafüsttel elegyedett illatát, mély levegővétellel a folytatáshoz. - Ha valaha ilyesmit éreznék veled kapcsolatban, amit jelenleg kétlek, akkor… akkor legalább elmondhatom, hogy átéltem életem legcsodásabb pillanatait, amiket akkor sem cserélnék el, ha tudnám, talán nem lesz jó vége mindennek - osztom meg őszintén a gondolataimat, óvatosan lépkedve, táncolva vele a meglassult zene ütemére, a teremben hömpölygő tömeg vezetésével. Meglehet, érzelgős mindaz, ami elhagyta a számat, sőt, nagyzolás, mert nem tudhatom, miféle rejtegetnivalója van, de az az igazság, hogy ha végül ő is a földbe döngölne, akkor sem csinálnék semmit másképpen. Fogalmam sincs, mennyi időm van még, mielőtt valaki rájönne, mi vagyok, mielőtt a bázis előtt találnám magamat egy pengével a torkomnál, éppen ezért nem fosztanám meg magamat az egyetlen dologtól, ami még képes boldoggá tenni. Akkor sem, ha a családom hüledezve szívja magába a levegőt, mert a bál kellős közepén megcsókoltam Cole-t, és akkor sem, ha a körülöttünk táncolók homlokráncolva méregetnek bennünket. Meguntam, hogy mások életét éljem abban a kevéske időben.
Ugyan nehezemre esik elhúzódni tőle, ám a számon érezni az ajkait éppen akkora örömet jelent, mint látni a rájuk telepedő mosolyát, főként azután, az asztalnál még egészen elveszettnek tűnt az este a számára. Nem mintha hibáztathatnám, kettőnk között egy idő után csupán annyi különbség leledzett, hogy én magamban tartottam az érzéseimet.
- Furcsán? - az imént letükrözött mosolya lassacskán elpárolog az arcomról, amint leheletnyire vont szemöldökökkel kutatom az eltűnődött ábrázatát. - Mindenkinek vannak rosszabb pillanatai - állapítom meg, mert a korábbi viselkedésének valóban nem tulajdonítok több jelentőséget. Volt ott valami, ami feszültséget okozott benne, és ellenben a mi színpadi játékunkkal, ő kimutatta.
Ennek dacára nem fojtom bele a szót, végighallgatom a mondanivalóját, és az elfogyasztott borok ellenére is igyekszem töretlen figyelemmel kísérni az ábrázata minden rezdülését. Eleinte elkomolyodok, sőt, némi szomorúság kucorodik a mellkasomba, noha tisztában vagyok vele, hogy megvannak a maga problémái, hogy nem véletlenül bűvölte a holdat éjszaka egymagában… Azonban rá kell jöjjek, hogy a sajnálatommal semmire sem fog menni, így némi töprengést követően szusszanok egy nagyot, és gyengéden elmosolyodok.
- Nézz rám te is - tárom szét a kezeimet egy momentum erejéig, jelezve, én sem a kontrollomról vagyok híres a kettőnk találkozása óta. - Mások erre azt mondanák, hogy szakadékba ugrottam. Talán így érzed te is magadat, de tudod mit? Szerintem meg egy kiszámíthatatlan, szaros hegyre mászunk fel - vigyorodok el az ostoba hasonlatom végett, újfent átölelve a derekát. - Nem vagy egyedül - tudatom vele az összevisszaságom lényegét, mert úgy gondolom, valóban ez a legfontosabb. - Másrészt… - a derekát követően őt magát is puha ölelésbe vonom, egészen közel magamhoz, hogy közvetlenül a fülének célozhassam a mondandómat. - Ne is menj vissza a sötétségbe. Csak ott lehet valaki igazán elveszett - pillantok magam elé, szorítva az ölelésemen, hogy érezze, igen is megtalálták.
Néhány pillanatig kitartok így, hagyom, hogy bennem is leülepedjenek a kimutatásra nem került, de felkavarodó érzelmek, és csak aztán engedem egy kicsit távolabb.
- Gyere, az emeleten határozottan jobb italok vannak, és nem kell üvöltve se beszélnünk egymással - ismét mosolyra rándulnak az ajkaim, s amennyiben nincsenek más tervei, úgy az egyik kezét megragadva indulok meg vele a felfelé vezető lépcsők irányába.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



I am a hunter
Clearly I'm not afraid of the Dark
Ajánlott tartalom
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3 ... 9, 10, 11  Next


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 11 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2, 3 ... 9, 10, 11  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett TagjainkFajaink létszáma



●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 23 felhasználó van itt :: 4 regisztrált, 0 rejtett és 19 vendég :: 2 Bots

• Fajaink száma •
Arkangyal
2/2
Leviatán
8/5
Angyal
2
Démon
15
Bukott Angyal
3
Ember
3
Félvér
2
Harcos Angyal
5
Vadász
6
Nephilim
5