Omnen dimittite
spem, o vos intrantes!
Staff, és tagok által keresett karakterek

 
• New York kapuja •
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Raiden


New York kapuja - Page 2 E6c9cd2a704c936808244237c4f0b264
☩ Történetem :

New York kapuja - Page 2 ImhyORe
Welcome to the wild no h e r o e s and
v i l l a i n s
we've only begun
so Pick up your weapon and f a c e it
There's B L O O D on the crown,
New York kapuja - Page 2 CqPr1KH
☩ Reagok :
164
☩ Rang :
₰ Michael's EX Iphraem
☩ Play by :
₰ Jason Momoa
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Feb. 05, 2021 3:01 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


« taggeld;  @Fenrir @Puriel »
Párducok
Fall of San Francisco
Egyik jó madarunknak megered a nyelve. Arca véres, s tekintettem már komolyan azt sugallja, hogy most mindjárt szájba b#szlak. Már éppen ott tartok, hogy szárnyam bontom, s azzal belezem ki, mikor Fenrir félre húz. Megránt a mérgemből, s lehiggadva, de végtére is azt mondja mire gondoltam. Jó lehet, hogy finomabban. Eddig is ennyi volt az álcámnak, de ezek után fixen az lesz. Nagy levegő, izmaim mik megfeszültek elengednek. Neki lódít, ám ekkor megjelenik egy angyal, egy fiatal lánnyal, de nekem ez már csak hab volt a tortán, hogy rend legyen.
Erősebb rá hatás kell, hogy higgyenek? Remek, akkor kapnak. Minden méreg egyre csak egyből, mit okoztak. Fájdalom, hogy nem tudom michael él e vagy halt. És az, hogy a város, mit úgy szerettem semmivé vált egyenlővé.


Oldalra biccentett fejjel hatolok bele a vérző orrú férfi elméjébe. Szinte sikítok az elméjében, ki földre rogy. Elengedem. Szárnyaim ismét kiengedem, az egyik éppen eltalál egy másik férfit, ki repül egyet. Ölni nem akarok.
- Nem volt elég már??? – Kérdezem zihálva idegesen, mit sem törődve ezt kérte e vagy nem újdonsült nőket megszégyenít frizurás barátom. Még nem rejtem el szárnyaim. Ezek után már biztosan tudom, hogy a drága kis vadászok fegyvert dugnak majd a seggembe.



○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



Oh, Death, Well I am Death, none can excel, I'll open the door to heaven or hell.
Oh Death

reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Fenrir


New York kapuja - Page 2 DMkmpHL
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
103
☩ Rang :
Félvér Herceg
☩ Play by :
Henry Cavill
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Feb. 04, 2021 10:17 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


Fall of San Francisco

• Zene: ♫♫♫ • SZÓSZÁM: 335
Meglehetősen nehéz türtőztetnem az ábrázatomra kívánkozó megrökönyödéssel elegyedett kiábrándultságot. Nem is sikeredik igazán, ám remélhetőleg az előttünk tobzódó csürhe nem fogja tetten érni az egyik szemöldököm leheletnyi görbületét, miként szkeptikusan az angyalra meresztem aranybarna szemeimet. Ennél nagyobb lelkesedést vártam volna, főleg valaki olyantól, ki mindeddig meglepő pongyolasággal villogtatta viselkedésének halandó mintázatát, de talán éppen ez a probléma. A tekintetéből és a lényéből sugárzó hintésnyi rémület s az abból fakadó leblokkolás emberibb, mint azt bárki képzelné. Ettől persze még nem leszünk kisebb szarban.
- Szerintem meg két idióta vadász vagytok akik be akarnak minket palizni! - csattan fel az előbbi, akinek bár ömlik az orrából a vér, a szájából nagyobb hevességgel tódulnak elő a szavak. Elmormogok néhány szitkot az orrom alatt, felismerve a vereséget, mikor az ellentmondást nem tűrően kapaszkodik a nyakamba, s noha bőven volna kin kiélni a helyzetből és a képtelen mértékeket öltő ingertengerből fakadó frusztráltságomat, ezúttal Raident örvendeztetem meg vele. Akár a régi szép időkben.
Vetek egy „még-egy-szó-és-meghalsz” illetve egy „ezt-még-később-folytatjuk” vitathatatlan pillantást a nagyképű kérészéltűre, majd marokra fogva a tollas vállán nyugvó ruháját, odébb húzom a kíváncsi fülek elől.
- Szedd össze magadat, mondtam már, az egzisztenciális krízised várhat még – morranok rá csöndesen, de leplezetlen türelmetlenséggel. - Felejtsd el, amit a páva odafent rikácsolt, legalábbis egyelőre. Nézz körbe ezeken az ostobákon, szerinted egymás keblére fognak borulni? - sziszegem a fogaim között, érezve a fáradtságot a túlzásba vitt beszéd okán. Mióta tértem meg motivátornak? Felfogni nem tudhatom. - Hát elmondom neked a nagy titkot, nem. Szóval vedd elő a legmeggyőzőbb angyal-képedet és oszlasd el a kételyeiket – egy a kelleténél erősebb lökéssel engedem el a felsőjét, téve egy lépést hátra, mielőtt azonban még bármelyikünk folytathatná a katasztrófa elhárítást, váratlanul megjelenik kettőnk között egy szárnyas fehérnép, karjai között egy fiatal lánykával. Az igazat megvallva olyannyira hirtelen ér a tapasztalás, hogy néhány másodpercig pusztán bámulni tudok a megjelenőekre, akárha szellemek volnának. Aztán kirobban belőlem a szívem legőszintébb érzete.
- Remek, még két probléma – sóhajtok fel már-már rezignáltan, miként az utóbbi időkhöz képest meglehetősen tiszta hajamba túrok.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



Nothing is black or white...
Day of judgement God is calling, on their knees the war pigs crawling, begging mercies for their sins.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anael


New York kapuja - Page 2 60d6ba3e60932cd2134f1a767c26063372f2ab1c
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
b e a u t i f u l . c r e a t u r e
New York kapuja - Page 2 TmOk
Carleigh Bay, the girl with fierce ❵


s u m m e r t i m e . s a d n e s s
New York kapuja - Page 2 Tumblr_inline_o1dcswv2cF1rifr4k_500
Czozken ❵

☩ Reagok :
80
☩ Rang :
☉ i missed it
☩ Play by :
❴ emilia 'beautiful' clarke ❵
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Jan. 24, 2021 4:08 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


San Francisco bukása


Amennyire az ilyen kellemetlen helyzet lehetőséget nyújtott a nővérek elkezdték ellátni a sérülteket és az arra vállalkozó önkéntes civilek – egyaránt itt élők és érkezők – együttműködésével elkezdték felállítani a mobil kórházakat, amelyből mostanra már legalább kettő állt a város kapu közelében, így az egyszerű sérülteket rögvest el is tudták látni, s ezentúl kaptak tiszta ivóvizet – eztán, akik ott tettek-vettek természetesen az ellátás mellett le is tudták ellenőrizni, hogy démon-e vagy sem köszönhetően a vadászoktól kapott nagy mennyiségű sónak. Így talán könnyebb lesz, persze ettől függetlenül is könnyedén bejuthattak a falakon belülre… Egyet már kerestek is, amennyire jól informált voltam.

Természetesen visszaérkezésemkor azonnal jelentettem a helyzetet, hogy a vadásznak legalább már ilyen apróság miatt ne fájjon a feje, ám természetesen nem lehet mindent ilyen kevés emberrel irányítás alatt tartani, így sajnos arra sincs lehetőség, hogy az esetleges kiskapuk védve, de legalább figyelve legyenek.
– Ha másban tudok még segíteni… Állok rendelkezésedre!
Miközben, az egyik vadász visszatér, hogy egy újabb állomás lett felállítva biccentek, azonban hallgatom a körülöttem lévőket; Ophilia nem is olyan régen mesélt arról, hogy Amara belé fészkelte magát, s felhívta a figyelmemet a közelgő rosszra, azonban feltételezni sem mertem, hogy ilyen rövid időn belül a káosz még nagyobb káoszba fullad. Reméltem, hogy egynéhány dolgomat még el tudom rendezni, hogy tiszta fejjel tudjak gondolkozni, azonban… A dolgok nem egészen így alakultak.
Hosszú idő óta először éreztem úgy, hogy a Jó Isten felé kellene fordulnom, azonban ezúttal túl késeinek tűnt az esedezés és a könyörgés.

Figyelem a démont, s hallgatom szavait miközben az ég és föld is beleremeg.
Valóban úgy hatott, hogy a „jó” oldalon áll, s bár minden bizonnyal megvannak a saját érdekei, hogy mi végre döntött eképpen. S hogy jelenleg az összefogás az egyetlen létező opció, hogy túl éljünk… De vajon… Lesz-e bennünk annyi, hogy – ahogy Ő fogalmazott – túl lépjünk a sérelmeken, s önérzeten? A világ történelmét figyelve… Ezt nem tartottam valószínűnek.
– Úgyszintén! – Biccentettem felé, majd a tömeg felé véve az irányt távozott.



team Oroszláncsapat



reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Raiden


New York kapuja - Page 2 E6c9cd2a704c936808244237c4f0b264
☩ Történetem :

New York kapuja - Page 2 ImhyORe
Welcome to the wild no h e r o e s and
v i l l a i n s
we've only begun
so Pick up your weapon and f a c e it
There's B L O O D on the crown,
New York kapuja - Page 2 CqPr1KH
☩ Reagok :
164
☩ Rang :
₰ Michael's EX Iphraem
☩ Play by :
₰ Jason Momoa
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Jan. 22, 2021 12:02 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


Párducok
Fall of San Francisco
Talán való igaz megúszhattuk volna a balhét, de miért? Egy jó bunyó csak összehozz. Való igaz, hogy nekem nem kellene a káoszt szítani, de Isten is velem végeztette az Egyiptomi mészárlást. Valójában maga sem tudja, hogy mi a jó, s rossz közti különbség.  
Hirtelen nagyszájú orrán csattan Fenrir ökle. Egyik suhan felém, amire egy jobbra fordulással felelek, s fejjel rohan bele a hatalmas sár tócsába. Jól eső kuncogás hagyja el a szám, de bordámon már is csattan a következő, kit gyermekes gáncsolással teszek a földre. Ahogyan jobban bele lendülnénk, nem várt robbanás rázza meg a helyet. Mindenki megáll, s pillantásom is a hang irányába vetem.
- Mi a csecs van? – Vonom fel szemöldököm, s kerekedik el a szemem. Egy fajta izgalom lesz úrrá rajtam, hogy valami történik, ami méltó végre a képességeinkre is.
hallgatom, s hallgatom amit Abaddon mond nekünk. Gondolataim csak úgy cikáznak. Tudnom kellene mindent, de még se. Mióta nem vagyok Michael mellett, és kiesett egy pár hónap, nem tudom mik történtek. Tudtam, hogy valami készül éreztem az erejét. Szuka, egy nő. Akkor a sötétség tényleg igaz szó rá. Ő lenne az? Akkor nagyobb szarban vagyunk, mint azt gondoltam. Isten nélkül való igaz amit állít, még ha nem is kedvemre való minden szava. Össze kell fognunk. Vagy is kellene.
Gondolataim kavargó tengeréből Fenrir ránt vissza, amire tekintetéből azt szőröm le heves bólogatásom kéri.
- Igen. – Mondom nem gondolkodva, de lehet nem is hazudok. Teljesen elterelik a figyelmem ezek a szavak, s izgatottságom enyhe félelemben ébred újjá. Oda vette tekintettem a férfire, kibe bízom, hogy meglátja enyhe rémületet tekintetemben. Össze kell fognunk, őt még kedvelem is. Talán harcba kell szállnunk. Nem tudom ki mondani a szavakat, hiszen közönségünk van. Remélem a férfi is így vélekedik.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



Oh, Death, Well I am Death, none can excel, I'll open the door to heaven or hell.
Oh Death

reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Fenrir


New York kapuja - Page 2 DMkmpHL
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
103
☩ Rang :
Félvér Herceg
☩ Play by :
Henry Cavill
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Jan. 21, 2021 12:32 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


Fall of San Francisco

• Zene: ♫♫♫ • SZÓSZÁM: 506
El sem tudom képzelni, mennyire röhejesen nézhetünk ki, mi ketten; a Hóember és a Hegyi troll. Ácsorgunk a veszett kutyákként csaholó nép élén, igyekezve megvezetni őket - amennyiben a hasonlat mellett kívánok maradni, pórázra kötni őket -, de mi sem vagyunk többek, mint diplomáciai érzékükben megnyomorodott férfiak, akik az első lökést, ütést felkérésnek veszik a keringőre. A trónját hátrahagyó teremtő látja a negyedrésznyi lelkem, ha nem frusztrálnának ilyen mérhetetlenül a körülmények, képes volnék higgadtabban kezelni a szituációt, ám jelenleg az én tenyereim is piszkosul viszketnek.
- Szerintem hozzád ért… - vonom meg az egyik szemöldökömet, halovány, lenyűgözött mosolyt kanyarintva a szám sarkába. Biztos vagyok benne, hogy Natalie nem erre gondolt, amikor felkért minket a helyzet orvoslására, de ez van, amikor harcra edzett természetfelettieket utasítasz a halandóak megregulázására. Persze Raiden élhetett volna angyali képességeivel, a kardomat tenném rá, hogy képes lenne befolyásolni a tudatukat, és én is folyamodhattam volna a magam előnyeinek használatához, de saját részről egyelőre ragaszkodnék a kevésbé drasztikus megoldásokhoz.
- Hmm… Én úgy látom, sokan szeretnék kiereszteni a gőzt. Megpróbálni az angyalok erejét – csóválom meg a fejemet lemondóan, azonban nem kell kétszer meggondolnom az öklöm lendítését, a következő pillanatban már a nagypofájú orrát töröm a kelleténél nagyobb lelkesedéssel.
Valószínűleg a részünkről újabb pokollal kínálnánk meg az emígy is puskaporos helyzetet – bár tartom magamat ahhoz, legalább lekötnénk a figyelmüket –, de mielőtt még igazán belelendülhetnénk a csetepatéba, égzengéssel felérő hang robban közénk. Elnézve a halandóak ábrázatát, nem pusztán a fejemben hallom megszólalni a vészmadárt, ami egyet jelent azzal, hogy itt valaki nem szarakodott, s latba vetette a mágikus képességeit. Igen hamar az illető kilétére is fény derül.
Kiegyenesedett háttal, eleresztve a markomban éppen szorongatott férfi grabancát, körülnézek, ám a hang forrását képtelen vagyok behatárolni. Nem marad más hátra, minthogy odafigyeljek a szavaira, nem mintha az idegeiben megpróbált tudatomnak volna más lehetősége, mint az öblös visszhangot keltő beszédre koncentrálni.
- Nesze neked szabad akarat – horkantok fel csöndesen az orrom alatt, mikor véget ér a kinyilatkoztatás. Ez a világ soha sem fog semennyit sem változni, a nagyobb jó, a magasztosabb cél érdekében mindég akad valaki, aki istent játszva magához fogja ragadni a lehetőséget a bíráskodásra. Persze nem mondom, a csürhének kell a rettegés, de igazán érdekelne, milyen szájízzel fogják fogadni egy démon felügyeletét. S miként a vezetőjükét, ki inkompetenciáját bizonyítván egy szurokszeműre hagyta a helyzet orvoslását.
Érzem a levegőben gyűlni az elbizonytalanodással teljes kétségbeesést és haragot. Noha a cél megérett, egyelőre csöndes döbbenettel ácsorognak az emberek, nem tudván eldönteni, a fenyegetés valós vagy nem több mint aminek látszik? Érdeklődőn fordítom a tekintetemet Raidenre, aztán eszembe jut a feladatunk, s kapok az alkalmon a rájátszásra.
- Mit tudsz erről az angyalról, képes lehet ilyesmire? - teszem fel hangosan a kérdést, amire a környezetünkben bizton veszem, oly sokan kíváncsiak. Remélem, hogy a tollas is felismeri a lehetőséget, és még ha szart se tud a Háború lovasának hatalmáról, faképpel és meggyőződéssel fogja méltatni angyalnak hazudott lényének félni való erejét és haragját. Remélhetőleg kevesen vannak tisztában az imént szóló pokoli kilétével, vagy ha sejtik is, sikerül őket elbizonytalanodásra, egyúttal elcsitulásra sarkallnunk.


Kiegészítés:
 


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



Nothing is black or white...
Day of judgement God is calling, on their knees the war pigs crawling, begging mercies for their sins.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Abaddon


New York kapuja - Page 2 Tenor
☩ Történetem :
☩ Reagok :
355
☩ Rang :
Lovas, a Háború
☩ Play by :
Cam Gigandet
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Jan. 20, 2021 8:55 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


San Francisco Bukása
─────────────── ───────────────
« Oroszlán csapat • Zene; Starvation »
Az események fonala igencsak hullámzó, Drake szavait intézi a közönségnek, de rögvest utána érkezik is egy jelentés, mely láthatóan nem tölti el örömmel a vadászok vezérét. No nem mintha ez számomra fontos volna. Az Önös érzések jelenleg parányi porszemek a világ aktuális eseményeihez képest. S itt most egyáltalán nem a momentumra gondolok itt előttünk, a falak előtti darázsfészekre mely zümmögve jelzi, hogy bíz én még itt vagyok. Kérdésére vállat vonok. - Ha tudnám nem lennék itt. Vélhetően játszik kicsit az étellel mielőtt felfalja azt. - Őszintén abszulút nem tudom, hogy miféle motiváció vezérelhet egy ilyen entitást. Mi adottak vagyunk, arra teremtettünk ami. De Ő a teremtő véréből fakad, már ha létezik nekik olyan egyáltalán, de mindegy is. - Az egyetlen amire gondolni tudok, hogy a Fivérét keresi, Istent. Őt akarja előugrasztani. De ez is csak egy teória. - Van benne valami, már csak abból kiindulva amit a szőke angyal mondott a legutolsó találkozásunkkor. Mondjuk az igazat megvallva abszolút hidegen hagy, nekem egy volt fontos: a tény, hogy nem röppentott még össze, hogy lassan halad előre ami számomra annak a jele, van még időnk. Nem tudom mennyi, de van, hiszen itt vagyunk, felkészülhetünk. Ha fentiekből indulunk legalább is, már pedig más nincs jelenleg. Idő közben a fiatal nő is visszatér, nem tétlenkedett az biztos. Apró, elismerő bólintás. De tovább nem pazarolhatok az idő porszemeiből melynek üvegkalitkájt sötétségbe zárták, csak pereg, de sosem tudni mennyi van még vissza ugyebár... Tekintetem levezetem a lányról egy pillantást a gyűrűmre vetek. Elmémben megfogan egy kósza gondolat, s végül a tömeg felé fordulva lépek egyetlen lépést előre Drake mellől.

// Minenki figyelmébe aki jelenleg a helyszínen tartózkodik //

Acélszín szemeim átfordulnak olajos feketébe, újfent a mágiához nyúlok, hogy hangom újfent kieresszem. De ezúttal nem fogom vissza mint ahogy a vadásznál tettem. A házak faláról robban vissza, égzengésként dübörögve végig az utákat s a kapu egészét, gondoskodom róla, hogy odakintről is bíz hallani lehessen. Ez vélhetően felkeltette a figyelmet. - A világ elpusztul, hogy látjátok e, az rajtatok áll. Az ellenség nem itt van, hanem ott, távol a horizonton túl. - Biccentek fejemmel parányit utalva az elpusztult városok irányába s ezzel annak okozójára, azoknak akik látnak is, de nem állok meg, mondandóm folytatom. - A nevem Abaddon, Én vagyok a Háború. Tetszik vagy sem, de ezt a háborút csak együtt nyerhetjük meg. Mert az ott, - Utalok ismét a Sötét szukára - nem válogat, Démon, Angyal, Halandó, neki egyre megy, nem kérdez, kiírt minket, mert ez a célja. Dugjátok a fejetek a homokba, húzódjatok odvakba, bánom is én. De aki a városba teszi a lábát az Drake Wallenbergnek felel, valódi kilétével. Aki nem így tesz, azt a Sötét szuka csatlósának tekintem. Aki nem képes félretenni múltbéli gyermeteg sérelmet, önérzetet az megérdemli a pusztulást. - A hang nyomán falak repednek, némi törmelék hull alá, csak hogy kerek egész legyen a hatás. Szükségszerű parányi erődemonstráció, megmondtam a vadásznak, szép szó itt már nem működik, gyorsan, hatékony kell lépni. De a háttérben más is áll... A gyűrű. Nem érdekel ki mit gondol a monológról, szavaim én betartom, s remélem lesz oly botor, vagy bátor ki a figyelmeztetés ellenére továbbra is tartja magát saját rövidlátó elképzeléseihez. Biztos vagyok benne, hogy így lesz, lesznek kik mosollyal hallgatják, vagy legyintenek. Adja ég, hogy így legyen, mert a valódi okot eszemben sincs az orrukra kötni, mégpedig ez tökéletes s városon belül alkalmazható indok arra, hogy a gyűrűt újfent feltöltsem az energiájukkal. Ha pedig nem így van, s hallgatnak a jó szóra, nos akkor is csak nyertünk, legalább egy ideig csend lesz. Engem jelenleg egyik sem érdekel, monológom végeztével nem várok reakciót, megfordulok. Acélszín szemeim visszatérnek, tekintetem a Vadászra emelem, emberi hangon szólok Drake nek. - A halandókra legyen gondod, ha halhatatlan ellenszegül, értesíts. Keresd fel Phanuelt, vagy akit kell, de a Mennyek kapuját ki kell nyitni. Csak úgy mint a Poklot, ezért New Orleansbe megyek, ott hűlt ki a nyom legutóbb. Minden erőre szükség van, hogy szembeszálljunk a Sötét Szukával. - Zárom le monológom, s csak egy pillanatnyit várok, hogy akar e még valamit, de egy légvételnyinél több időt már nem pazarlok. Tekintetem átvezetem a lányra. - Anael, Örültem. - Jelenik meg orcámon a jól ismert parányi mosoly, egy egészen apró kacsintás is jár neki elismerésként. Önzetlenség, ritka kincs manapság, óvandó, jó esetben ezt a Vadász is tudja. Lépteim megindítom végül, s alakom lassan távolodik el az utcán. Nem várok a tömegtől reakciót mondandómra. Amit mondtam megmondtam. Néhány áldozat a világért cserébe, nekem megéri. "A cél szentesíti az eszközt." Többször mondtam már. A szép szavak ideje lejárt, erre pazarolni hasztalan mulatság. Egy lap kiterítve az asztalra, Te jössz Sötét Boszorkány.


// Köszönöm a játékot mindenkinek! Remélem még összehoz minket a sors keze! Wink //

reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Mammon


New York kapuja - Page 2 Giphy.gif?cid=ecf05e47c2cf13674614af23fe6127fd7698690dd12eb543&rid=giphy
☩ Történetem :
☩ Reagok :
222
☩ Rang :
Lord/Lovas
☩ Play by :
Harry Lloyd
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Jan. 16, 2021 3:29 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


Egy gödör és még egy, és még egy pár, mire megtelt a táska a szükséges hozzávalókkal. Csak azt veszi vissza, mi eddig is a démoné volt, amit létrehozott és teremtett. S mire kimászott az utolsóból, fülét szárnyak suhogásának hangja csapta meg. Ajkára mosoly ült ki és az égre nézett.
- Csupán három? Kissé sértve érzem magam.- ennél többre számított, vagy talán magára a vadászra, de akárhogyan is, az üzenete célt ért. Ideje hát visszaindulni a kapuhoz, szemrevételezni, hogy mi is történt ott.
- Nem kell megszólalnotok, magamtól is visszatalálok, de kövessetek, ha akartok.- nem foglalkozott az angyalok válaszával, hátat fordított nekik, kézbe vette a táskáját, és visszaindult a csónakjához és a három szárnyas pedig az égből követte a démont, ki újra evezett.
Megérkezve a túlpartra, ott várta a biciklije, ismét felült rá és elindult vissza a kapuhoz. Egy tekerés és egy újabb, és egy újabb pokolkutyája jelent meg, biztosítva a saját biztonságát. S befordul a sarkon újra feltűnt a kapu és a tömeg látványa. Még mindig nem nyugodtak le, de annyi baj legyen, nem a démon dolga, ideje távoznia, de előtte természetesen még beköszön régi lakótársának. Ahogy azt az illem megköveteli. Ezért hát halvány de barátságos mosollyal az ajkán indult meg a tömeg felé, a vadász fel, nyomában a kutyáival, biciklijét pedig maga mellett tolva, hiszen valahogy vissza kell jutnia az otthonába.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Cara Pierce


New York kapuja - Page 2 Tumblr_mb699in2Yw1r2368yo1_500
☩ Történetem :
☩ Reagok :
256
☩ Rang :
nincs
☩ Play by :
Olivia Wilde
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Jan. 11, 2021 9:21 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


Fall of San Francisco

Egyre hanyagabb vagyok, sajnos már az üzlet terén is. Ugyanis, amikor megkötöttük Drakekkel a megállapodást, nem gondoltam arra, hogy ilyen helyzetekben is helyt kell állnom. Az egész célja az információ szerzés, és ehhez persze szükség van némi színjátékra. Arról viszont kurvára nem volt szó, hogy a ’főszereplőnek’ megvadult menekülteket is istápolnia kell a színdarab kedvéért… Ha legközelebb ilyesmire adom a fejem, kénytelen leszek egy listát írni arról, hogy milyen ’jeleneteket’ fogok le passzolni. Már most tudom, hogy az első pont az lesz, hogy nem cirógatok nyivákolókat. Ezt egyszerűen nem lehet elég jól megfizetni. Az egyetlen szerencsém, hogy legalább a társam a ’bajban’ nem más, mint Natalie. Mondjuk, ahogy végig néztem rajta, erős volt a gyanúm, hogy neki is pontosan annyi kedve van ehhez az egészhez, mint nekem.
– Nos az előző delikvensből kiindulva, nem mindenki örül annak, hogy meg akarjuk menteni az életüket. Így azt kérném tőled, hogy ha kellemetlenkednének, akkor mutasd meg nekik, hogy milyen fából faragták a vadászok öklét. – egy bájos vigyort villantottam, hogy elvegyem a mondandóm élét, de minden szót komolyan gondoltam. Ha valaki nem képes elfogadni a segítséget, akkor röviden és tömören: baszódjon meg. Ehhez viszont az én fizikai erőm kevés. Csak a türelmemet tudom felkínálni, legalábbis, amíg tart…
– Ne aggódj, ki fogod bírni. – mondtam végül hangosan magamnak miközben lépdeltem a siránkozó nő felé, de Natalie biztosan azt hihette, hogy neki szól a mondatom. Sebaj. Mindkettőnknek szüksége lesz a mentális erejére. Már épp készültem volna megvillantani a nőnek, hogy a segítség már itt van, és nincs miért aggódni, amikor Natalie megelőzött, és ő fejtette ki, hogy a sérülést ellátandó vagyunk jelen. A mosolyom azonnal leolvadt, amikor a nő… hát, hogy is mondjam… nem túl szofisztikáltan Natalie tudtára adta, hogy nincs szüksége segítségére. Ha egy egyszerű nőről lett volna szó, minden bizonnyal tovább álltam volna, és csak egy finom, de mindenki számára érthető kézjellel tudattam volna, hogy nálam itt van a határ, de ez a forma olyan fizikummal rendelkezett, hogy képtelen voltam szó nélkül hagyni.
– Azt a picsa… hát téged milyen táppal etettek? – céloztam ’finoman’ arra, hogy már bőven vágósúlyban van a hölgyike. Azonban nem a gusztusos zsírpárnák dominálták az alakját, hanem a jóféle színizom… Szerencsére, viszont nem esett le neki a sértésem, így csak egy sanda pillantást kaptam tőle válaszul. Szinte rögtön vissza emelte a tekintetét Nataliera. Valamiért nagyon nem szimpatizált a társammal, és ennek hangot is adott.
– Menjél haza magadnak teee, mer koporsóba raklak, teee kutyafeju hollokutya… – az izommaca közelebb lépett Nataliehoz, és a válla irányába tett egy mozdulatot. Ha Natalie nem tér ki előle, akkor a nő legalább egy méterrel hátrébb löki őt. A méret különbség és a nő ’modora’ miatt igazából aggódnom kellett volna, de ismertem annyira Nataliet, hogy izgalom helyett egy huncut mosoly üljön ki az arcomra. Volt egy megérzésem, hogy mi fog itt következni.
– Nos, ez nem volt túl bölcs. – szóltam a nőhöz, de észre sem vett. Figyelmét kizárólag Natalienak szentelte…
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Raiden


New York kapuja - Page 2 E6c9cd2a704c936808244237c4f0b264
☩ Történetem :

New York kapuja - Page 2 ImhyORe
Welcome to the wild no h e r o e s and
v i l l a i n s
we've only begun
so Pick up your weapon and f a c e it
There's B L O O D on the crown,
New York kapuja - Page 2 CqPr1KH
☩ Reagok :
164
☩ Rang :
₰ Michael's EX Iphraem
☩ Play by :
₰ Jason Momoa
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Jan. 10, 2021 1:03 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


Párducok
Fall of San Francisco
Minden fájdalmas úgy érzem. Ha ott lettem volna, talán nem lett volna ez. Nem magamra haragszom, hanem Gabrielre és arra a szukára. Nem is tudom, mit érzek. Régóta vagyok birtokéban a tudásnak, és annak, hogyan éreznek az embereke, s sokszor úgy érzem ez inkább átok, mint áldás, hogy én is hasonló vagyok.
Kizökkentett a séta, s az, hogy feladatunk van. Majd hallótávolságon kívül mondta el mi is ő. Nem tudtam elképzelni, hogyan is lehet minden ez. Felolcsulva pillantok Fenrire, és horkantása után nem is válaszolok. Elhúzom a szám, s fintorgok.
Tekintettem arra fordítom, melyre felhívja a figyelmem. Kisebb tömeg, ami nem volt ínyemre. Fenrir próbálkozása egy mosolyt szüleményez. Azt hittem sok éve él emberek között. A szép szó ezeknél semmit nem jelent. Miután besétálunk, a tömeg közepére érezni lehet, hogy egyikünk sem magvakon nevelkedett. Nem tetszéseiket fejezik ki, ami engem rohadtul hidegen hagy. Örüljön, hogy nem mosok be neki a mai nap után egyet. Elég volt nekem a póni kergetés.
Felvonom szemöldököm új pajtásunk mondatán, s tekintettem Fenrirre vetem remélve összenézünk. Nem így lett, nem is csodálom. Tipikus hümmögés hagyja el száját.
Nehezemre esik nem elnevetnem magam. Ő, mint angyal, de tartom magamat. Majd hirtelen valami féle taszítást érzek, de mint hallottnak a csók. ismét a hóember tekintetét keresem, aki most viszonozza, miközben igazít egyet a szettjén. Lassan lehunyom a szemem, mély levegő. Kinyit. Majd lassú tekintettel pillantok rájuk, tekintettem pedig elsötétül.
- Te most komolyan hozzám értél? – Teszem fel az egyszerű kérdést, amire válasznak egy újjab próba. Hümmögök, próbálok jól öltözött barátom utánozni.
- Előbb el kell hívni vacsizni, de nem ajánlom… - Be se fejezem, mert arcomon csattan a keze, amit utána fájlal.
- Te!! Ez megütött? – Nézek rá haveromra.
- Na eddig voltam rendes. – Lökök egyet a férfin, aki csúszik egyet a sárban. AKKOR, kezdjük! Mosolyodom el.






○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



Oh, Death, Well I am Death, none can excel, I'll open the door to heaven or hell.
Oh Death

reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Drake Wallenberg


New York kapuja - Page 2 Tumblr_mb699in2Yw1r2368yo1_500
☩ Történetem :
☩ Reagok :
27
☩ Rang :
New York vezetője
☩ Play by :
Jensen Ackles
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Jan. 08, 2021 6:16 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


San Francisco bukása

@Mammon, @Abaddon, @Anael &    & DW  


A helyzet kaotikus, s elég nyilvánvaló, hogy magától semmi sem fog megoldódni, csupán minden sokkal rosszabb lesz. Noha a kész terveimet sajnos otthon hagytam, kénytelen vagyok cselekedni, hiszen New York vezetőjeként talán én vagyok az egyetlen, aki úrrá lehet a kialakult káoszon. Mások is - például elit vadászaim -, igyekeznek javítani a helyzeten, de senki hangja sem érhet el annyi embert, mint az enyém, New York megválasztott vezetőjéé. Csak remélni merem, hogy miután pár éve az emberek nagy többsége belém vetette a bizalmát, most megint készek reménytelve pillantani rám, s tenni, amit mondok.
Az Anael nevű lány válaszom után nekilát a sátrak felállításának, s úgy látszik érti a dolgát, így egy fokkal megkönnyebbülten fordulok vissza a zúgolódó tömeg felé. Elvonulásával figyelmem újra a Háború Lovasáé, s minő boldogság, elvileg eddig is a városban tartózkodott. Legszívesebben bosszús horkantással adnám tudtára, mennyire nem örülök ennek a hírnek, most mégsem teszek ilyet. A számtalan ismeretlen ember között egy ismerős démonnak még hasznát is veszem. Teljesíti a kérésem, így szavaim eljutnak az engem figyelőkhöz. A tömeg oszladozni kezd, s új emberek is kimerészkednek a kapukon túlra. Immáron New York polgáraiból is jócskán van a falakon kívül, pont ezért nagyjából lehetetlen elrendelni a becsukását úgy, hogy senki se maradjon kint azok közül, aki világ életükben itt laktak.
Ekkor egy vadász érkezik mellém, s szavaitól majd a szemem is kettéáll, olyan ideges leszek. Nem nehéz rádöbbennem, kitől is származik az üzenet. Mammon a városban van, és most valami szigetre hív… magam mellett tartom a rossz hírt közlő vadászt, miközben a lehetőségeimen tanakodom. Nem fogok tudni odamenni, egyébként is botorság volna. Még mielőtt döntésre jutnék, fekete tollak susogását hallom, s szinte rajtunk száll le egy angyal. Röppályájának pontatlansága minden bizonnyal annak a vinnyogó embernek köszönhető, akit magával hozott. Két felbátorodott tűntető is közelebb furakszik, hogy megmondhassák az angyalnak, mit gondolnak róla, de nincs szerencséjük, mert véleménynyilvánítás helyett egyszerűen elküldöm velük a sebesültet Anaelhez, majd pedig a fehérhajú angyalhoz fordulok, kinek éles vonásaiban ismerősre lelek. - Sephiroth - állapítom meg enyhe meglepetéssel, hogy Gabriel egyik egykori szeráfja szállít most sebesülteket San Franciscoból. Pár éve még határozottan emberellenes volt, azóta ki tudja mi történhetett, de jelen pillanatban pont egy hozzá hasonló harcos angyalra van szükségem. Rövid megbeszélés után sikerül együttműködésre bírnom, amit talán pont a “démon” megemlítésének köszönhetek. Pontosan elmagyarázom neki, hogyan néz ki Mammon, abban bízva, hogy a Pestis tényleg van olyan önhitt, hogy ne cseréljen alakot. A beszélgetés minden szavát hallhatja Don, s talán a lassan visszaérő Anael is. Ez most a legkevesebb, Sephiroth-ot még két további harcos angyal összegyűjtésére biztatom, majd pedig a Hart-szigetre küldöm, Mammonért. Azt nem árulom el neki, hogyan hívják az idehozandó démont, de remélem három harcost meglátva Mammon is inkább az angyaltaxi mellett dönt, az ellenállás helyett. Persze imádnám, ha a három, éppen alkalmazásomban álló angyal kinyírná, csakhogy mindenképpen szeretnék biztosra menni a halálával kapcsolatban. A minden jól megy, akkor nemsokára őt is körünkben üdvözölhetjük, éppen és sértetlenül - sajnos -, mivel az angyalnak külön hangsúlyoztam, hogy ha nem mutat ellenállást, akkor sértetlenül hozza ide. Még nem tudom, itt mit fogok vele kezdeni, de legalább szemmel tudom tartani.
- Mire gondolsz, mi készül? - kérdezek vissza a nálamnál sokkal többet megélt démonra nézve. Jelen pillanatban nem látok tovább a folyamatosan áramló sebesültek tömegén. A számukat elnézve kezdem úgy érezni, hogy az angyalok jelentik a kisebb problémát, hiszen se enniük, se aludniuk nem szükséges. Honnan lesz ennyi plusz embernek elegendő élelmünk, ruhánk és lakhelyünk? Kezd egyre nyilvánvalóbb lenni, hogy minden ellenérzésemet sutba vetve szükségem lesz az angyalokra. - Michael arkangyal merre lehet? - a kérdés inkább csak saját magamnak szól, talán pont embereket ment valahol… az ő személyénél jobban érdekel, hogy vajon Ophilia merre lehet, de Cassael miatt az ő nevét hangosan nem ejtem ki.
- Ettől valahogy nem lettem nyugodtabb - meredek a Háborúra fejtegetései legvégén. Időközben Anaellel is kiegészülünk. - Remélem a démonoknak van már terve arra, hogyan lehet legyőzni - vetek egy lapos pillantást Donra. Azt hiszem a következő hetekben a szokásosnál is elfoglaltabb leszek, s nemcsak én, hanem a város majdnem egésze.
- Köszönöm a fáradozásaidat - biccentek Anaelnek, aki számomra egy egyszerű civil asszony. - Hidd el, ha lennének rá embereim megtenném, csakhogy mindenki elfoglalt - ha nem is olyan látványosan, néhány vadász a tömeg szélére húzódott, s onnan vissza-vissza terelgetik azokat, akik látatlanul kívánnának beleolvadni az utcák szegényes járókelőik közé. Közben remélhetőleg Sephiroth és két bajtársa is egyben visszatér Mammonnal. Nem várom a találkozást, az bizonyos, de inkább az én lelkemet mérgezze a jelenléte, mint a várost.

reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Fenrir


New York kapuja - Page 2 DMkmpHL
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
103
☩ Rang :
Félvér Herceg
☩ Play by :
Henry Cavill
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Jan. 07, 2021 8:58 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


Fall of San Francisco

• Zene: ♫♫♫ • SZÓSZÁM: 529
Legyünk őszinték, olyan idétlenül ácsorgok ennek a felfordulásnak a kellős közepette, mint egy ifjonti kurafi, aki először teszi be a lábát a kéjnők fűszeres parfümöktől bűzlő hajlékába. Bár az ígéret ott legalább adott egy kellemes végkifejletre, itt azonban a percek elteltével egyre idegtépőbbé válik minden. A halandóak értelmetlen visítozása, a túlélési ösztönüket hátrahagyott, ostoba civódása a bejutásért vagy a kintiek kizárásáért, és mindennek a tetejében itt kell cövekelnem és hallgatnom a két nőszemély oda-vissza pesztrálását egymással szemben. Valószínűleg a szituáció a legkevésbé zavarna, s a szavakat kizárva megtalálnám a módját a helyzet kiélvezésének, amennyiben nem járna táncot a cérnaszál idegeimen a megannyi kontrollálhatatlan inger. A legfelszabadítóbb momentum az utóbbi percekből a sipákoló férfi tarkón paskolása volt, így hát nem hibáztathat senki, amiért nem találom a nyugalmamat a pillanatnyi tétlenségben.
- Nem értem mi gátol meg ebben – vonom meg az egyik szemöldökömet Natalie megjegyzésére. Tulajdonképpen ez hiányzik ennek a csőcseléknek, egy kellemetlen emlékeztető a múlandóságukra és az esendőségükre ami a város vezetőségének tenyerében nyugszik, és hamarost elcsitulnának a kedélyek. A mai emberek… - Anélkül is segítenék – jelentem ki gondolkodás nélkül, remélve magamban, hogy a hazugság igazából olyan folyékonyan csordul belőlem, hogy már én sem veszem észre azt. Még mindig vonzóbb opció, mint a mélyen eltemetett nemes indíttatások bosszantó feltörekvése a bensőm mélyéről annak okán, hogy eltöltöttünk néhány hempergéssel teli órát. Vagy inkább napot.
Elhessegetve a kényelmetlen gondolataimat, bólintok a köszönetére.
- Ha néha van rá időd, tartsd szemmel Merlint – kérem tőle cserébe, már ha az elégedetlen morgást kérésnek lehet billogozni. Talán ő megérti, de azért egy egészen apró mosolyt én is odavillantok neki a simítása hatására. Aztán magunkra maradunk Hegyi trollal, aki eddig mintha vajmiféle transzba esett volna, némán, rezzenéstelen képpel toporgott mellettünk. Meglehet, ezért is vallom be neki a kényesen őrzött titkomat, mihelyst hallótávolságon kívülre estünk a fehérnéptől.
- Na mi van, előtörtek belőled a hazafias érzelmek? - horkantok fel, ugyanis a megrökönyödése, amibe egy egészen hintésnyi ellenérzés is vegyült, nem kerüli el a figyelmemet. Továbbra is vallom, a szárnyasokat és az embereket pusztán az élethosszuk és a képességeik választják el egymástól, egyébként pontosan ugyanakkora seggfejek. - Hagyd későbbre az egzisztenciális krízisedet, és angyalkodj – bökök fejemmel a kisebb tömeg felé, amelyik egészen felpaprikázottan ripakodik a falon túl lévő ugyanilyen idiótákból összeverődött csoportra. El kéne vezetni ezeket egy félreeső helyre, és egymásnak ereszteni őket.
- Először megpróbáljuk szép szóval – húzom el a számat, besétálva Raidennel a kellős közepébe az egész csőcseléknek, és addig meg sem állok, amíg a falhoz nem érünk. Akkor a leghangosabban háborgók felé fordulok, de mielőtt még megszólalhatnék, ránk morran az egyik.
- Ki a szarok vagytok? Nem érdekel minket, hogy a vadászok szerint le kéne nyugodnunk! Engedjetek be! - követelőzik a kis szarházi, amire egy elcsodálkozott hümmentés szakad fel belőlem.
- San Francisco angyalai vagyunk, és segítenénk bejutni – az évszázad vicce. Nem vagyok egy nagy műismerő, de meg mernék esküdni, hogy volt valami mozgókép Charlie angyalai címmel. Sajnos a ráismerésemet nem tudom megosztani a Hegyi trollal, ugyanis a pattogó barátunk csöndes belátás helyett megpróbál odébb lökni minket a társaival, nyilvánvalóan nem hörpintve fel az ígéretemet. - Rendben, ha így akarjátok rendezni… - vetek egy sokat sejtető pillantást Raiden felé, miközben megigazítom az alkarvédőmet. Ha bunyót akarnak, úgy nem én fogom megfosztani őket az élménytől.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



Nothing is black or white...
Day of judgement God is calling, on their knees the war pigs crawling, begging mercies for their sins.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Natalie Rossmyra


New York kapuja - Page 2 3e08e4eb076ed95d98f103cfa6300fa953efe2db

☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
476
☩ Rang :
Szemtelen fehérnép
☩ Play by :
Meghan Ory
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Jan. 05, 2021 6:44 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


Are we waiting for you?
Rózsaszín párduc
──────────── ────────────
« Comment; Pamparaam • Szószám; 487 • Zene; Slowdown»
« Ettől izgalmas a halandó-lét.
Mindannyiszor megújul,
folyvást másmilyen!»
Szemöldököm ráncolva figyelem, amiként felsóhajt Cara, szinte megkönnyebbülten. Szeretnék osztozni az életérzésén, ezúttal nem megy. A feszültség éppenhogy nem habzik ki a számon, füstöl a fülemen ki. Lenyelem ezt az érzetet, és azt is, hogy nem erre akartam visszatérni a városomba. De hát az élet nem habostorta, szokták volt mondani.
Beszámolója mégsem segít abban, hogy feszültségem oldjam. Érzem, hogy miként szorul ökölbe ujjaim. Felkarom izmai megfeszülnek és elemi késztetést érzek arra, hogy valakit megüssek. Kegyetlenül erősen.
- Nem fogjuk – mondom vészjósló hangon, ám ez most nem a sebtében összehozott kompániánknak szól. Fejetlenség, ami a kiképzésnél megy. Ha egy halom ember…
Jó, most elengedem. Egy mélyebb levegőt szívok be orromon keresztül, amíg Fenrir felé fordulok. Ennyi időt adok magamnak, hogy összeszedjem magam. Többre lenne szükségem, azonban a férfi nem mutatná, hogy észrevesz rajtam valamit. Így ezzel nem is foglalkozom, hisz amit nem tudok, az nem is fáj, nem igaz?
Torkom köszörülöm meg, amikor válaszol, nem azért, mert nem akarnám ezt hallani, a harag az egész helyzet miatt, olyan szinten önt el, hogy torkomba kúszik fel. Szükségét érzem a tettnek, ahhoz, hogy értelmes hangot tudjak megütni.
- Tudom. Ezért vagyok kint, az én attitűdöm a bentieket csak tovább hergeli – negédes mosolyt villantok Fenrirre. – Pedig néhány golyó a fejben és mindenki kussban lenne – köszörülöm meg a torkom, ahogy az utolsó megjegyzésem már inkább csak magamnak teszem meg. Mély levegőt veszek és sóhajtom el magam.
- Bent már foglalkoznak ezzel – tudatom mégis a férfival. – Viszont oda több ember kell, a város nem kis részének nem tetszik, hogy beengedjük őket – bökök fejemmel a kint lévők felé. – Ezért kellene egy kis segítség azoknak, akik kint vannak. Ha a két tömeget egyszerre csitítjuk, talán elkerülhető a nagyobb gond. Cserébe ellenőrzés nélkül bejuttatlak – hangom már lehalkítom legalábbis annyira, hogy csak a férfi hallja. Tekintetem magabiztosságról árulkodik, elszántságom pedig már talán ismeri. Nem fogok neki hazudni, csak azért, hogy segítsen.
Némán állva figyelem, ahogy megbeszéli a számomra ismeretlennel, akinek Hegyi Troll a neve? Szemöldököm ráncolom, de hamarosan el is indulnak. – Köszönöm – lapogatom meg Fenrir felkarját még egy halvány mosoly kíséretében, és már fordulok is vissza Carához.
- Mit szólnál, ha segítőkéz címszóval főbe lőnél? – tekintek rá félkomoly ábrázattal, fejem enyhén félrehajtva. -  De persze, mit segítsek? – tekintek rá. Nem tudhatja, de annyira nem vagyok képzetlen. Dylan mellett sokat tanultam, az elsősegélyen túl is komolyabb szintű a sebellátási képességem.
Elindulok Cara után, aki egy sipákoló nő felé veszi az irányt. – Na ne – ejtem ki… Esküszöm, dobjanak elém hat démont, angyali erővel felruházva, inkább harcolok el velük, mint a fiatal, hisztis nőt kelljen kezelni. – Cara – hangom elvékonyodik, egyfajta figyelmeztetésként, de egy lépéssel megelőzöm.
- Hölgyem, nyugodjon le – nyújtom ki a kezem, szakszerűen. – Szeretnénk ellátni a sérülését… Kérem, hagyja, hogy…
- Ne ugassáá itt bele te semmibe, teee szuka te – köp a lábam elé egy legalább két méter magas, és legalább kétszer olyan széles izomkolosszus, mint amilyen én vagyok. Kopasz fején szinte megcsillan a fény, mély sötét szemébe semmi jóindulat nincs.
Ajánlott tartalom
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 6 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett TagjainkFajaink létszáma



●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 22 felhasználó van itt :: 2 regisztrált, 0 rejtett és 20 vendég :: 1 Bot

• Fajaink száma •
Arkangyal
2/2
Leviatán
7/6
Angyal
1
Démon
11
Bukott Angyal
4
Ember
5
Félvér
3
Harcos Angyal
4
Vadász
5
Nephilim
5