Omnen dimittite
spem, o vos intrantes!
Staff, és tagok által keresett karakterek

 
• Nyugati fal •
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Online
Hell or Heaven


Nyugati fal VQSi8OZ
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
1030
☩ Rang :
Staff
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Márc. 30, 2020 2:52 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5  Next


***
Szabad a játéktér
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Jan. 25, 2020 5:22 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5  Next


to Simon
Mondjuk úgy Simon ritka példánya az állatkertnek, de mivel én is, inkább nem foglalkoztam a kiáltásával. Helyette alaposan ráförmedtem, szokásomhoz híven, aztán magára hagytam. Útközben megint összefutottam az őrrel. Kikérte magának hogy erre a csavargóra vigyázzon, amire ő is kapott tőlem egy elmés megjegyzést. Mert nem kell rá vigyázni, majd vigyáz magára, nem igaz? Nem az óvodában vagyunk, hogy bárkire is vigyázni kellene. Mondhattam volna azt is, hogy megvan a saját problémánk, de ez így sokkal sértőbb volt a számára és hamar lekopott. Nem lennék meglepve ha a háta közepére sem kívánna már engem, se Simon-t. A mosodában nézelődtem tiszta ruhák után és finoman szólva lenyúltam azokat a darabokat, amik valószínűleg jók lesznek rá. Tekintve hogy az úton egyáltalán nem kért a fürdésből, csodaszámba megy hogy egyáltalán még a kádnál találom meg.
- Itt a ruha!
Stílusosan és hanyagul landolnak az egyik kis hokedlin a fal mellett, aztán közelebb megyek hozzá.
- Jól vagy? Tudod eltalált egy labda.
Valamit nagyon ügyködik, aztán ahogy belenézek a kádba, az júj. Látom, mossa benne a felsőjét, de rettentően fekete benne a víz.
- Mi a sz@rt csinálsz? Van külön mosoda!
Fakadok ki a látványra, aztán elhátrálok a falig, helyet foglalok egy másik hokedlin, a nyílpuskám pedig a kezembe fogom. Nem tudom meddig bírom. Azt hiszem még kikísérem a szobákig és ott elhagyom. Ha netán mégis ráfanyalodik a lopott ruhákra, akkor a felső egy ujjatlan, sötétkék póló, a mellrészénél szivárvány és unikornis motívumokkal. A nadrág egy hosszú, fekete pamutnadrág, megkötővel a derekán. Egy fekete színű férfi boxer, felette fehér zoknik, és a bakancs az valahol a hokedli alatt punnyad. Körülbelül mind a mérete, lehet némelyik lógni fog rajta. Gyorsan vettem el ezeket, pont lesz@rtam hogyan fognak ezek mutatni rajta, mert kit érdekel. Várok egy kicsit. Most biztos felöltözik, és vagy dőlni fog belőle megint a hülyeség, vagy megkérdezi hogyan tovább. Remélem a kádat is szándékában áll kitisztítani.
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Jan. 24, 2020 6:10 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5  Next


Zagar részére
Nem volt valami jó ötlet elfogadnom annak a hogyis hívjáknak az ajánlatát egész pontosan nem is ajánlottak nekem semmit. Csak azt mondták menjek oda meg oda és minden bizonnyal ellenkezés esetén, csúnyán porul járhattam volna. Végül aztán egy kis konyhácskába kerültem ahol megrohantak az emlékek meg egy kemény labda. Annyit se tudtam mondani, hogy fapapucs máris a földön hevertem, méghozzá eszméletlenül. Így bánnak New Yorban a szegény szerencsétlen vendégekkel, de csakis magamnak köszönhettem az egészet. Ha elindultam volna, gyalog akkor mind ez nem történik meg. Szóval kiütöttek én meg elmerültem az álom országba egész pontosan az ágyamban feküdtem. Bámultam a plafont és ábrándoztam pedig jól tudtam itt a felkelés ideje. Én ennek ellenére csak a plafont bámultam és azon járt az eszem milyen sok ember fog engem imádni. Úgy véltem, ha Alinak sikerült profivá válnia, akkor nekem miért ne sikerülhetne. Fiatal voltam még tele reménnyel és anbicióval. Nem mintha a farmer létet lenéztem volna, csak valami azt súgtak engem valami nagyobb dologra szánt a sors. Az egyik kisöcsém odajött az ágyhoz és szólt, hogy már rég fel kellett volna kelnem. Tudtam, ha nem engedelmeskedem a végén még megint ágyúgolyó módjára a gyomromra ugrik ezért hát felkeltem és felöltöztem.  Éppen indultam kifelé majd a nővérem közölte, hogy ma nem kell etetni inkább, reggelizzek vele. Ezt nem igazán értettem, de azzal indokolta, hogy az összes állatot elvitték, hogy beoltsák. Nem sokáig gondolkodtam ezen inkább elfogadtam a szabad napot és evés helyett a pajtába mentem ütögetni a boksz zsákot. Különösen remek formában voltam úgy pörögtem a körül a nadrág körül akár egy forgószél. Ütöttem magasan, mélyen bal és jobbal egyaránt mert nem hagyhattam egyik kezemet se, hogy gyenge maradjon. Csak úgy úsztam a boldogságban a verítékről nem is beszélve.
-Kérsz még egyet? Tőlem megkaphatod. Szétkaplak, mint majom a zsebórát.
Teljesen fel voltam tüzelve, így nem csoda hogy az arcom csak úgy izzott.
-Én vagyok a világ legjobb bokszolója, nincs akit ne tudnék laposra verni. – és el is hittem, amiket mondtam.
Váratlanul a nővérem jelent meg mellettem egy vödörrel és elég dühösnek tűnt.
-Tom most már legyen elég! Gyere reggelizni!
-Ráér ez most fontosabb. Úgysem fog elszaladni az a fránya kása.
Úgy tűnt kissé zokon vette, hogy a főztjét kritizáltam, mert a szemei csintalanul csillantak fel.
-Akkor nesze, ez talán lehűti azt a fene nagy egódat. – és már röpült is a vödörnyi víz.

-Akkor sem megyek reggelizni! – kiáltottam nem sokkal az után, hogy kinyitottam a szemet.
Furcsa módon egy fürdőkádban találtam magamat egy habtengerben. Azon nyomban magyarázatot akartam követelni mi is ez a cirkusz. Sajnos ő gyorsabbnak bizonyult és rám parancsolt, hogy fürödjek meg. Valamiért derék tájt hideget éreztem ezért lenéztem és döbbenten ért a felismerés, hogy anyaszült meztelen vagyok. Első pillanatban nem igazán zavart láttak már meztelenül, de végül visszaültem a vízbe. Rendkívüli módon hasogatott a fejem így mikor megfogtam egy hatalmas púpot találtam, mintha csak szarvam nőt volna. Kellett egy kis idő mire kikalkuláltam ez az egész nem más, mint egy hatalmas nagy összeesküvés. Azért kellett engem leütni, hogy bevonszolhasson a kádba és lemossanak ezért, hogy utána megfőzhessenek kocsonyának. Minden bizonnyal az a három mamlasz is azért vitt a városba mert ők valamiféle beszállítók lehettek, ők látták el hússal a megrendelőket. Ez egy akkora nagy marhaságnak tűnt, hogy azon nyomban el is vetettem, de akadt helyette egy másik rejtély. Nem tudtam kitalálni mire való az a fehér habszerű ízé. Tudom, hogy láttam már hasonlót, de annak sok-sok éve volt már. Elég fura szaga volt az íze pedig valami förtelmes.

Mikor megláttam a ruháimat a földön heverni azon nyomban áttapogattam, hogy mindenem megvan-e. Szerencséjükre nem tűnt el semmi különben nagy patáliát csaptam volna.
-Ha már itt vagyok talán meg is fürödhetnék. – ezzel elkezdtem magamat dörzsölgetni az ott talált kefével. Bevallom rég éreztem magamat ilyen jól, mintha csak a menybe kerültem volna. Azért nem vittem túlzás a mosakodást, mert a jóból is megárt a sok. Pár percnyi pancsikolás után egy törölköző félét csavartam a derekamra és elkezdtem a fürdő vizemben egy kicsikét megáztatni a ruháimat. Tudtam, hogy nem fog neki tetszeni, ha koszosan veszem fel ezért ki akartam mosni mire visszatér. Szárítással nem akartam az időt rabolni, mert tudtam rajtam is meg tud száradni. Minél előbb le akartam lépni ugyanis nem akartam, hogy rajtakapjanak azzal az iszapfürdővel. Miközben ott sürgölődtem az jutott eszembe bárki is lép be nyomatékosítom neki, hogy ez nem kosz, hanem ilyen a bőröm színe, mármint alapból.
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Jan. 23, 2020 8:24 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5  Next


to Simon
Már azt hittem a csend ami rá telepedett, egy kis önértékelési krízis eredménye. Tévedtem! Amikor megint megszólal és arra kér, hajoljak közelebb, én butus megteszem. Utána ömlik a rohadás szag és a pia egyedi aromája az arcomba, közben ő kifejti, hogy ne lövessem meg magam. Simon a fürdésen kívül a fogmosást is hanyagolja. Ennyi pia után az én pofám sem lenne babaillatú, de ez...ez pusztulat! Nem jön rám semmiféle rosszullét, de azért megérzem rendesen. El is távolodom tőle gyorsan. Utána inkább csendben vonulok előre, hallom hogy mögöttem jön, sőt, ő még beszél is közben. Mindig jó hallgatóság voltam, az ilyenekre is. Persze aztán felteszem a számomra nagyon is fontos kérdést, és cserébe kapok egy arcba böfögést. Fantasztikus ez az ipse! Lefordítom gyorsan: F@szom se tudja! Ez a problémamegoldó képesség párját ritkítja!
- Aha.
Elgondolkodva vágom rá, de nem azért mert annyira az lett volna a válasza. Inkább az jár az agyamban, hogy miért nem lőttem le mind a négyüket? Már fordulunk be a folyosón, és tovább magyarázza nekem ezt a választ. A randalírozni szóval meggyűlik a baja, végül ragadozni lesz belőle. Halk és mély kuncogás tör fel belőlem, egyébként most az egyszer nem mondott hülyeséget. Beérünk a konyhába, átadom neki a pohár vizet. Tekintve hogy egyáltalán nem volt agresszív az úton, nem számítok rá hogy kiverné a kezemből, vagy lehajítaná a földre. De ő megissza. Ezt már nevezhetjük haladásnak! Valamiért mégis megváltozik az arca egy árnyalatnyi rosszullét telepedik rá. Nem vagyok orvos, remélem nem a víztől. Zavartan pakolgat, aztán az ablakhoz megy. Közben a hátunk mögött egy harmadik hang csendül.
- Ti meg mit kerestek itt?
Megfordulok, az őr áll itt az ajtóban, minket figyel. Közben Simon kinyitja az ablakot, visszafordulok hozzá, látom repülni a baseball labdát, jól hókon találja, hogy egyből megrogynak a lábai. Gyorsan utána kapok, mert kicsi ez a konyha, még a végén beleveri a fejét a pult szélébe, az meg már tényleg nem lenne jó. Kintről gyerek vonyítást hallok, így amint Simon nyugiban fekszik a konyhakövön, felkapom a labdát és az ablakhoz lépek. Két taknyos fiú áll alatta, az egyik talán tíz éves lehet, a másik fiatal, de olyan sírásba kezd, hogy a hajam is égnek áll. Az a nyavalyás labda! Kihajítom, távolabb ér földet mögöttük.
- Máshol játszatok!
Mordulok rájuk hangosan, amire a kisebb még jobban rázendít, a másik meg igyekszik terelni el tőlem és az ablaktól. Az őr közben belép, én meg hozzá intézem a szavaimat.
- Segíts bevinni a fürdőbe!
Értetlenkedik egy sort, de azért mind a ketten megragadjuk a hóna alatt és elindulunk vele ki a folyosóra, majd onnan tovább.
- San Francisco-ból jött. Robby azt mondta vezessem ide, fürödjön meg, kapjon enni és adjatok neki egy szobát!
Nem látom értelmét előadni az egész történetet, ennyiből is megértette. Az őr kezd rosszul lenni, remélem amíg befordulunk vele a fürdőbe még kibírja.
- Őszintén nem tudom miből fogja kifizetni, vagy le akarja-e dolgozni, de ha nem, úgy hajtsátok be Robby-n! Ő kérte!
Én nem adom hozzá a nevemet, meg az arcomat sem! Ha rajtam múlt volna, most egy gonddal kevesebb lenne, pont azzal a fasza problémamegoldó képességgel, ami Simon-nak is megvan! Behúzzuk a fürdőbe, de itt még korántsem ér véget a történet. A legközelebbi kádig vonszoljuk, ott az őr felegyenesedik.
- Engedek vizet bele!
Mutat a kádra és gyorsan arrébb megy. Van esze! Inkább én vetkőztessem, persze! Nincs kedvem vacakolni, gyorsan lekapok róla mindent, még az alsónadrágját és a cipőjét is, mondanom sem kell olyan szag terjeng itt bent, mintha kinyírtunk volna egy görényt! Észreveszem a sérüléseit, néhány vágás és szúrás nyoma, nem olyan sok, mint nekem, de azért nem is kevés, mint egy átlag embernek. A koszos ruháit a fal mellé dobálom, aztán intek az őrnek hogy segítsen berakni a kádba. Ahogy felfelé emelkedik a test és a hátán is észreveszek egy jókora égési sérülést. Nagy nehezen beemeljük, a víz még nem elég ezt látom. Valahol a polcoknál találok fürdősót, ezt jól megöntöm bele a vízbe, talán többet is, mint kéne, mert nagyon elkezd habzani. Hoppá! Közben az őr egy kefével indul meg a kád felé.
- Hó! Te meg mit akarsz azzal?
Gyorsan rávágja hogy ő hozzá nem fog nyúlni kézzel.
- Hülye vagy?! Dobd azt el! Majd megfürdik magától!
Nem majd még itt le is csutakolom, hát persze! A nagy fenéket! És neki is teljesítenie kell a szolgálatot, nem egy hülyét istápolnia. Azt hiszem megértette, a kefét a kád szélére rakja, a fal mellett megtámasztva, aztán magunkra hagy. Azon gondolkodom hogyan ébresszem fel, közben elzárom a vizet, mert már a melléig ellepte és olyan habzás és rózsaillat van, hogy lassan az kezd fojtogatni az előbbi görény szag után! Aztán hamar meglesz a megoldás is. Kis idő elteltével egy lábos hideg vízzel térek vissza és jól nyakon öntöm vele Simon-t. A meleg vízben ücsörög, a teste kezd hozzá szokni, úgyhogy ez a hirtelen jött hideg víz biztos magához téríti. Ha így van úgy valamivel távolabb a bezárt ajtó előtt állok meg és rámordulok.
- Látod, nincs itt senki, úgyhogy fürödj meg! Én elmegyek, keresek neked tiszta ruhákat!
Nem megyek ki azonnal, biztos van ehhez némi hozzáfűzni valója, vagy netalán kérése.
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Jan. 22, 2020 8:43 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5  Next


Közismert tény, hogy a barát egy olyan ellenség, ami még nem támadott meg. Ezt minden idióta ismeri, vagyis illene, hogy ismerje még az ilyen frizura bajnoknak, is mint ez a kócos. Viszont azt sem zárhattam ki, hogy nem ekképpen cselekedet és nemes egyszerűséggel az orromnál fogva próbált vezetni. Vegyük sorra a tényeket és mindjárt tisztán és világosan fogjuk látni a tényállást. Adva volt egy fekete fickó, aki ha kissé kelletlenül is jelezte neki, hogy igénybe venné a szolgálatait, majd miután a vész elmúlt kedélyesen elcsevegett vele. Igyekezett puhatolózni mintha csak meg szeretett volna ismerni, de én átláttam a szitán, előbb kell annak felkelnie, aki át akar engem verni. Szentül hittem ez az egész pusztán csak álcázza, mert valójában magasról tesz rám és egyáltalán nem érdekli, mi van velem, ráadásként nem is bízik bennem. Mondjuk én se bíztam benne, de úgy tűnt sikerült elhitetnem vele, hogy tényleg felöntöttem a garatra mármint emberesen. Ez egy jól kitervelt taktikai fogás ugyanis a harcművészet alapja nem más, mint a megtévesztés vagy valami hasonló. Lényeg a lényeg, ha alábecsül valaki egy harc során, akkor lépés előnybe kerülhetek és gyakran ez az apróság dönt életről és halálról. Ha bár mindenkinek arról regélek, nem számít mások vélemény igazából nagyon is adtam a véleményükre. Minden ember egyfajta álarcot visel, mindenkinek van valami titkolni valója ez alól nincs kivétel.

-Ha már ilyen jó cimborák lettünk huk lenne egy baráti jó tanácsom. – majd intettem, hogy hajoljon kissé közelebb és elmondtam a titkot. – Ne hagyd, hogy meglőjenek. Nem kell megköszönni örömmel, segítek a rászorulókon. – majd igyekeztem megveregetni a vállát.
Habár nagy marhaságnak hangzott, de volt benne némi igazság, egyszerűen el kell kerülnünk mindenféle sérülést, sajnos van mikor ez nem lehetséges. Többször kerültem olyan helyzetbe, hogy vagy választhattam a sérülés és a lelkem elvesztése között. Bár nem hiszem, hogy akkoriban nekem volt még lelkem az sincs kizárva, hogy elvesztettem valamelyik sikátorban.
-Különben is minek fájdalom csillapító ha van ez? – erre megráztam a kulacsot. – Ez a picike minden problémára megoldást jelenthet a fejfájástól az álmatlanságon át egészen az alternatív üzemanyagig. Hik.
Ez utóbbi még nem volt bizonyított, de halottam olyan idiótákról kik alkohollal akartak járgányokat meghajtani. Erre persze azt feleltem, hogy bármit használhatnak csak nem az én piámat mert akkor a kezüket széjjel tördelem. De viszont néha napján egész jól jöhet egy valaki akire lehet támaszkodni és közben nem kell azon aggódni, hogy kizsebel vagy esetleg átvágja a torkunkat.

Mikor végre megérkeztünk a szállóhoz a Vadász uraság fölvetette nekem ama problémát én mit tettem volna a Roby helyében. Először is fogalmam sem volt róla, hogy ki a fene az a Roby. Végül aztán pár pillanatnyi bambulás után végre felcsillant a szemem majd csuklottam egy nagyot válasz gyanánt.
-Ez kielégítő válasz volt a kérdésedre Hik?
Amúgy nem tudom mit is kellett volna válaszolnom szerintem a döntéseim függenek az aktuális kedvemhez. Lehet, hogy simán laposra vertem volna őket, de az sincs kizárva, hogy megkértem volna, valakit ássa el valamelyik kertbe, trágyára mindig szükség van. De mivel nem akartam bunkó szemétládának tűnni ezért összeszedtem magam és kikényszerítettem magamból egy elfogadható választ abban a reményben, hogy egy sima szemétládának fog tartani.
-Amúgy nem igazán tudom talán közölném velük ha valaki itt randa rada rada hű, de nehéz szó, de kimondom ha beledöglök is. Ragadozni. Á hagyjuk a fenébe, ha pattognak akkor kitesszük a szűrüket. A falra.

Beérkezve konyhára kissé meglepődtem, hogy mennyi mindennel fel van szerelve, sokkal otthonosabbnak tűnt, mint az én kis rejtekhelyem. Valami megmozdult a mellkasomba mert ez a kis helység szép emlékeket ébresztett fel bennem amiket minden áron el akartam nyomni a mindenható whiskey hatalmával. Az a hely eléggé hasonlított a mi konyhánkra nem csak küllemre még a szaga is stimmelt. Odakintről boldog gyerek kacaj hallatszott be akárcsak minálunk ó a gondtalan ifjúság. Minden megmaradt egy idegszálamra szükségem volt ahhoz, hogy semmi nyoma ne látszódjon az elérzékenyülésemnek. Bozonttól kaptam egy pohár vizet a csuklásom miatt, amit azon nyomban legurítottam. Rögtön rájöttem ez hiba volt, mert így nem tudtam kiélvezni a nagyszerű ízét és zamatát, édesebb volt mint a legfinomabb méz.
Éppen mag akartam köszönni, de amint kinyitottam a számat szavak helyett egy hatalmas nagy böfögés jött ki rajta.
-Ez jól esett. – ezt mondtam elnézés helyett.
Pár pillanattal később persze rájöttem milyen állat voltam és még szégyelltem is magamat.
-Bocs ez nem direkt volt. – zavartan leraktam valahova a poharat kis híján elejtettem utána pedig kinyitottam az ablakot, hogy kiszellőztessek.
Amint ezt megtettem halottam nem is olyan messziről valaki azt kiáltotta, hogy vigyáz, de már késő volt. Még láttam egy gömbölyű tárgyat ami éppen felém szál de nem maradt időm reagálni. Elsötétült előttem a világ én pedig összerogytam akár egy krumplis zsák.
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Jan. 22, 2020 6:37 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5  Next


to Simon
Teljesen biztos vagyok benne hogy részeg. Józanul nem tudna senki ennyi hülyeséget összebeszélni. Amikor azt mondja van egy ötlete, felcsillan a szemem. Aztán hamar megint az arcomra kerül a kezem. Szóval szerinte a hazudozás és a semmittevés lenne a probléma megoldása.
- Egy jó barátomnak kellenek a cuccok. Ha valami bajom van, hozzá fordulok. Ha nem viszem el neki a cuccokat, akkor majd üvölthetek a fájdalomtól, ha valaki meglő és nem lesz fájdalomcsillapító nála amikor éppen összefoltoz, mert én nem vittem el neki ezeket a holmikat, amiket leírt ide.
Sokkal több nekem, mint jó barát, de azt hiszem ennek a tökfilkónak nehéz lenne bármit megmagyarázni. Nekem is van egy ötletem. Úgy is olyan helyen lehet beszerezni, ahol valaki biztosan tudni fogja miket írt össze nekem. Haladunk tovább, már látom a munkásszálló bejáratát az utca közepén. Simon szerint ő sok mindenhez ért, de nem részletezi, viszont kiemeli a problémamegoldó képességét, ami eddig sz@rt sem ért. Szóval erre a mementóra azért feléje sandítok menet közben. Ezt komolyan gondolja? A patkányburgeren nem akadok fent, én is ettem már sokféle érdekes dolgot, amit talán más nem. Viszont a visszakérdésére ráncok gyűlnek a homlokomba. Bárcsak abból élnék!
- Éjszakás leszek, a falon.
Bökök a fejemmel keleti irányba. Szóval nem itt, de így már érteni fogja engem miért nem rángattak meg velük együtt az őrök.
- Vadász vagyok.
Egyre hallom a csuklását. Közben megérkezünk a szálló bejáratához. Intek neki a fejemmel hogy kövessen és bemegyek előre. Egy hosszú folyóson baktatunk tovább.
- Te és azok akik elraboltak téged, jó nagy galibát okoztatok az őröknek. Mivel olyan jó a problémamegoldó készséged, szerinted Robby jól döntött?
Kíváncsi vagyok hogyan látja ezt az ő szemszögéből. Engem fog hibáztatni? Vagy velem ért egyet? Netán Robby-val? Végig megyünk az elágazásig, itt jobbra fordulunk. Nekem ehhez a szállóhoz csupán annyi közöm van, hogy részt vettem az építésében és párszor jártam itt, ezért tudom csak, merre van a konyha. Egy lélekkel sem találkozunk, mert most mindenki dolgozik. A konyha meg egyre közeledik, mire kifejti az ő álláspontját, már oda is érünk. Ide is bemegyek előre, körbenézek a pulton, aztán a szekrényben és egy kósza poharat kerítek, amibe vizet engedek a csapból. Aztán ezt feléje nyújtom.
- Nesze! Valószínűleg azért csuklasz, mert sok a gyomorsavad.
Azt már nem is említem hogy azért, mert vedeli ezt a bitang erős szeszt. Saját tapasztalat. Várok egy kicsit, nem akarok vele rögtön a fürdő felé rongyolni, hátha közben előkerül az itt szolgálatot teljesítő őr.
- Enned is kéne.
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Jan. 21, 2020 5:08 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5  Next


Zagar részére


Ez a Zordon vagy, hogy is a fenébe hívták elég egy fura alak volt. Meg akart győzni engem arról, hogy mindenkinek muszáj dolgozni ahhoz, hogy életben maradhasson. Ez a szó, hogy munka már jó ideje kihozott a sodromból ráadásul hidegrázást kaptam tőle. Nincs is ennél rondább szót a világon legfeljebb az, hogy elfogyott a whiskey. Ránézésre nem igazán tűnt munkásembernek mégis kisebb előadásokat tartott nekem róla. Nem akartam semmivel megvádolni, de az az érzésem volt, hogy vizet prédikál miközben bort iszik. Én mindig is egyenes embernek tartottam magamat mindig is igazat mondtam kivéve mikor nem. Akkor sem hazudtam csak kissé elferdítettem az igazságot esetleg más szempontból mutattam be. Mint mikor úgy tettem mintha részeg lennék pedig csak ép hogy ittam egy-két kortyocskát.

A másik téma, amiről nem tudott leakadni az nem volt más mint a szagom. Elmondása szerint, ha engem nem is másokat bizonyára zavart. Őszintén megmondom, hogy nagy ívben teszek arról, hogy mások mit is gondolnak és így vélekedtem akkor is. Nem gondoltam róla, hogy ilyen finnyás alkat valami kicsit szagos és már nem is kell. Ismertem olyan embert, aki kedvelte az én egyedi és pikáns illatomat, komolyan. Az egyik kölyköt a falhoz szorította a nyakánál fogva valami idegen fickó és megpróbálta meggyőzni arról, hogy segítsen neki egy rablásban. Mérete miatt sokkal könnyebben befért bizonyos helyekre apró réseken, ami egy betörő számára elég hasznos. Az az állat élvezte, hogy halálra rémítette a gyereket majd mikor az mosolyogni kezdett nem hitt a szemének. Nem értette meg, hogy ez a taknyos kölyök miért olyan boldog pedig bármikor véget érhet az élete. Mivel egy sikátorban történt nem is foglalkozott a szaggal, ami váratlanul megütötte az orrukat. A következő pillanatban megütögettem a férfi vállát majd mikor megfordult egy ütéssel bevertem az orrát amitől összeesett mint egy próbababa. Nem maradt más hátra, mint kizsebelni majd az eszméletlen bolondot bevágni valamilyen kuka féleségbe. Mikor a többi kölyöknek elmesélte azt állította abban a pillanatban tudta, hogy megmenekült mikor megérezte az én ellenállhatatlan illatomat. Akartam még neki mondani valamit azonban kiment a fejemből. Hiába tanakodtam nem ugrott be ezért inkább hagytam a csudába és visszatértem ahhoz a ronda kézíráshoz.

- Sejtettem, hogy az írta, csak nekik lehet ilyen miniszteri aláírása. Huk De annyi eszük nincs, hogy tudják, rajtuk kívül más nem tudja elolvasni.
Nekem persze ilyennel nem kellett törődnöm, mert jobbára egyedül éltem és csak a magam dolgával foglalkoztam. Egyszer csak valami fényt gyújtott az agyamban és ellenállhatatlan vágyat éreztem annak érdekében, hogy megosszam a kócossal.
- Van egy ötletem. Mi lenne, ha azt mondanád elloptam tőled a listát ezért nem tudtad összeszedni a dolgokat. Az arcodat nézve el is hinnék a dolgot. Hik. Kész vége nincs több problema.
Olyan büszke voltam eme csodálatos felvezetéstől, hogy csak úgy dagadt a mellem a büszkeségtől. Persze nem vártam el tőle, hogy megköszönje, nem voltam annyira nagyképű, mert, hogy a jó tett önmaga jutalma. De azért megengedtem magamnak annyit, hogy boldogan sóhajtsak egy nagyot jelezve az elégedettségemet.

A tanácsadás után megkérdezte tőlem, ha nem akarok dolgozni, akkor mit, fogok enni és értek egyáltalán valamihez.
- Sok huk mindenhez értek. Példának okáért remek problémamegoldó képességgel rendelkezem a listádat is milyen szépen megoldottam. Ráadásul csodálatos modorom miatt mindenki azon nyomban belém habarodik és megkedveli. Nem tudok úgy végig menni az utcán, hogy az emberek ne szegeződjön minden tekintett rám. Továbbá a patkány hamburger receptem a párját ritkítja. – ez természetesen hazugság volt ugyanis az ismerősöm készített patkányburgert nem pedig én. Huk
Amit mondtam neki az mind igaz vot legfeljebb egy icike picikét kikozmetikáztam. Példának okáért mi ketten remekül elbeszélgettünk, nem is emlékeztem mikor dumáltam ilyen sokat.
- Ha már munkról beszélünk, te mivel foglalkozol? Remélem nem abból élsz, hogy a hozzám hasonló szerencsétlen és védtelen bevándorlókat fosztod ki utána meg megsütöd őket vacsorára. – beszéd közbe úgy beszéltem, mint egy primadonna. Huk. – ez a fránya csuklás csak nem akart leszállni rólam.
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Jan. 20, 2020 6:41 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5  Next


to Simon
Öregedek vagy húsz évet, miközben a sületlenségeit hallgatom. Mindenben a kifogást keresi. Azt már rég megtanultam hogy az olyannak nem lehet segíteni, aki nem akarja. Nyilván segíteni akartunk neki, mármint Robby, aki aztán rám testálta, de kezdek kifogyni a béketűrésemből. Mikor kijelentem hogy ötször fürdök naponta, majdnem orra esik. Ez mondjuk mulatságos, de aztán idősebb kora ellenére mégis tovább dől belőle a hülyeség. Te jó szagú szamaritánus! Közben az államat piszkálom a kezemmel, redőzöm a homlokomat, majd a kezem egyre inkább az arcomra csúszik felfelé. Legszívesebben elbújnék előle, hogy ne is lásson. Nem ismerjük egymást, meg ilyenek. Sajna nem lehet, hát bevállaltam. Én marha! Átadom neki a listát, de közben már fogalmam sincs merre kéne vinnem. Ha nem akar megfürdeni, jó. Akkor dobjuk ki a falon túlra azt csináljon, amit akar. Menjen haza gyalog. Egy hétbe beletelne, jó kis testmozgás, talán addig kijózanodik és tisztán fog gondolkodni az agya. Vagy felfalják az erdei állatok, ne adj isten elkapja egy démon, vagy egy angyal. Az szar ügy. Sok mély levegővétellel később már a listámmal szórakozik. Bérgyilkost. Hm. Ha ő az lenne, akkor nagyon jól álcázza magát és még eredeti is, mert szaglik, csak tudnám mit keres mellettem, mert én nem vagyok értékes célpont. Azt hiszem ebben a kis monológjában én is jelentős agysejtállományt vesztettem...tőle. Segítséget reméltem a gyógyszerek tekintetében, s bár azt nem kaptam, de szerinte az egyik fájdalomcsillapító. Lehet benne valami. Intek neki, hogy kérném vissza, és ha odaadja, úgy elveszem tőle.
- Ezt is egy tanult ember írta.
Gondolhatja hogy nem én, mert akkor tudnám mi van ráírva és nem őt kérdeztem volna meg. Közben valami történt vele, belefagyott a szófosás, meg a hülyéskedés. Nem változtatunk irányt, továbbra is a munkásszálló a cél. Majd ott kiderül hogy tényleg nem akar fürdeni, vagy csak engem akart kiidegelni végig az úton. Gondosan összetűröm a papírost és a mellényem zsebébe süllyesztem.
- Ha nem akarsz dolgozni, akkor mivel fizetnél a kajáért és a szállásért? Van nálad olyasmi, amit fel tudsz használni? És értesz bármihez is a munkakerülésen és az iváson kívül?
Morgom most már komolyan, mert ez az ember...kezd fárasztó lenni. Nem vagyok ítélkezős típus, de amit eddig összehordott magáról, meg csak úgy, hát tökéletesen leírja egy semmirekellő alak mibenlétét. Az ilyenek meg veszélyesek, sokkal jobban, mint bárki más. Képesek a lopásra, az ölésre és bármi másra pusztán kapzsiságból, irigységből. Undorítóak és ő nem tűnik annak, a szaga ellenére sem. Ellenben azzal a három jómadárral, akik szabadon kóricálnak az utcáinkon. De nagyon arra hajt hogy ezt elhiggyem róla és már kezdek hajlani rá.
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Jan. 19, 2020 7:44 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5  Next


Zagar részére

Úgy tűnt nem igazán volt oda a jó tanácsaimért pedig én tényleg csak a javát akartam. Az is az én igazamat bizonyította, hogy rajtam nem volt egy árva karcolás sem. Ha én egyszer valahova odacsapok, akkor ott kő köven akarom mondani kövön nem marad. Az utca jó tantó mester én pedig egy kitűnő diák voltam, amit mi sem bizonyíthat jobban, hogy még mindig éltem. Gyerekként azt képzeltem, hogy hatalmas bokszoló lesz belőlem gyakoroltam is, amikor csak tehettem aztán beütött a ménkű. Erről nem is nagyon szeretek beszélni, mert azon nyomban megszomjazom tőle, de ha iszok, akkor nem tudok írni. Elég legyen annyi, hogy borzas orrát csúnyán beverték, míg az enyém ép és sértetlen maradt. Meg akartam jegyezni neki, hogy nem szép dolog a szemetelés, de a saját városában azt dobál, szerteszét amit csak akar. Igaz, hogy nem ismertem a helyi szokásokat, de ha mégis nekem esett volna ott helyben mármint meg akart volna velem verekedni, akkor nem köptem volna be. Tisztában voltam vele mit jelent a becsület és önérzet, így ha két ember félholtra veri egymást az a legbelsőbb magánügyük és senkinek semmi köze hozzá.

Egész kemény legénynek tűnt, de még ő sem vehetett rá arra, hogy megfürödjek főleg mások előtt. Sok mindenre hajlandó voltam, de akadtak bizonyos kivételek és ezekhez ragaszkodtam méghozzá köröm szakadtával. Szoktam én mosakodni csak nem túl gyakran és persze nem is volt valami élvezetes. A retek helyemen felállítottam egy cső rendszert, és amikor esett az eső csak beálltam alá máris megvolt a zuhany. Bizonyára tudjátok, hogy nem valami kellemes hideg vízzel mosódni, de ahogyan a mondás is tartja, koldus ne válogasson. Igaz föl is melegíthettem volna pont mint a lepárlás során, de az túl sok macerával jár. Így viszont senki emelhetett panaszt, hogy közben a ruhámat is megáztattam. Mikor azt állította, hogy ő naponta ötször fürdik majdnem orra buktam.
- Micsoda!? Hal vagy te vagy ember? – fakadt ki belőlem.
Bár nem tűnt koszosnak, de nehezen tudtam elképzelni róla, hogy ilyen tisztaság mániás lenne, bár már megesett, hogy tévedtem. Nagyon reméltem, hogy még eszébe se jut egy közös fürdőzés ugyanis veszély ide veszély oda rögtön haza rohantam volna.

- Van egy régi mondás, a munka még nem ölt meg senkit, de fő az óvatosság. Én ehhez tartom magam. Ráadásul dolgozzon az, akit ezért megfizetnek. Láttam milyen mikor valaki éhbérért gürcöl, kiteszi a lelkét és végül teljesen kikészül idegileg. Én inkább élek szerényen, de szabadon pont, mint a darázs. Nem jó hasonlít inkább, mint mint a légy? – sajnálatos módon nem jutott eszembe jobb állat, ami magányosan él pedig mondhattam volna a farkast.
- Ráadásul én jobban szeretem a könnyebb utat. Az nem olyan stresszes.
Ez ebben a formában nem volt teljesen igaz, ugyanis ha valaki kifoszt egy rossz fiút az bosszút állhat, legjobb példa erre az miképp kerültem a városba.
- A munkát nem a magam fajtának találták ki inkább szép csendben meghúzom magam amúgy sem igazán kedveltem a feltűnősködést. – ez mondjuk elég érdekes volt pont az én számból hallani.

Bár a munkát tényleg szívből rühelltem ennek ellenére hajlandó volta segítséget nyújtani egy barátnak, feltéve ha kiérdemelte. Megkérdezte tőlem, hogy nem-e tudom, mi van a papárjára írva. Akkor még nem sejthettem, hogy hátsó szándékai is lehetnek csak évekkel később jutott az eszembe. Végül is miért kérnénk tanácsot egy olyan embertől, akit alig ismerünk és nem is kedvelünk igazán. Meglehet titokban így akarta kideríteni, hogy ez a sehonnai bitang ember képes egyáltalán olvasni. Mondhatom nem volt valami szép húzás tőle, még jó, hogy nem kínált meg egy banánnal, csak mert más a bőrszínem attól még nem kell lenézni. Persze ilyesmi végig sem futott az agyamon csak elvettem tőle a lapot majd szép lassan sorba vettem a tételeket. Bár a nagy részét el tudtam olvasni azonban fogalmam sem volt róla, hogy mire is kell őket használni. Némelyik neve nyugodtan elmehetett volna egy egzotikus káromkodásnak is. Persze nem akartam, hogy ostobának tartson ezért a végére ugrottam, vagyis a kemény dióhoz.
- Sajnálatos módon nem végeztem kódfeltörő tanfolyamot, de talán az egyiket sikerül kisilabizálni. –ezzel rámutattam arra a bizonyos sorra.
- Ez talán egy k betű lehet mintha gyilkos? Szép bevásárló listád van, hozz haza két kiló krumplit, egy szelet szalonnát, meg egy bérgyilkost.
Na, elég legyen a poénkodásból mindennek megvan a maga helye és ideje. Gúvasztottam a szemet próbáltam kitalálni, hogy mit is írhattak oda, de bizony mondom, nem volt könnyű dolgom. Az is lehet, hogy pusztán én jöttem ki a gyakorlatból, de valahogy sehogy sem sikerült rájönnöm mit is írhattak oda.
- Minek a végére írhatta ezt, ha nem tartanám, ostobaságnak azt mondanám fájdalomcsillapító. Ez az! – ezzel oly nagyot csaptam a homlokomra, hogy visszhangozták a falak.
-Hogy lehet ekkora marha? Ne válaszolj! És ha ez az, akkor talán a többi is valamiféle gyógyszer. De sajnos a többi számomra is rejtély. Kéne valamiféle tanult embert orvos vagy ügyvéd. Valami olyasmi rémlik, hogy nekik förtelmes a kézírásuk emlékszem mikor a.- itt viszont elcsuklott a hangom.
Az a pár másodperc szünet szinte késként hasított ezért mondanom kellett valamit, ami eltereli a figyelmet, bár nem voltam annyira lelkes…
- Szóval egy tanult alak talán el tudná olvasni. Ők szoktak hozzá a kriksz krakszhoz. Vagy aki velük kereskedik.
Ekkor kinyitottam az üveget és most tényleg ittam egy nagyobb kortyocskát azért, hogy elhessegessem a múlt árnyait. Sajnálatos módon nem sikerült ugyanis tisztán láttam magam előtt a nővérem mosolygós arcát. Ha ez nem lett volna elég ráadás gyanánt elkezdtem csuklani, jó hangosan.
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Jan. 19, 2020 12:20 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5  Next


to Simon
Elgondolkodtam rajta, igen. Úgy érzem mára már elég volt a balhézásból, különben engem is elővesznek. Nah, mert ha valaki egy nap többször részt vesz az ilyenekben, az már gyanús, nem? Persze nincs semmi takargatni valóm, egyszerűen csak nem akartam, hogy Drake megorroljon rám. Már így is megkaptam az ívet tőle a tárgyalásos műsorom miatt, úgyhogy most jobb inkább békében maradni. Hamar kiderül hogy csak heccelni akart. És eszében sincs verekedni. Helyes! Bár úgy adja elő magát, mint valami verekedés szakértő. A kijelentésére megpiszkálom az egyik zsepit az orromban és kihúzom. Már elállt. Úgyhogy a másikat is kiszedem és elhajítom mind a kettőt. Még ha az embert nem is orrba verik, csak mellé ütnek az arccsontjára, akkor is eleredhet. Most magyarázzam el ezt egy részegnek? Nagyjából abban a fázisban lehet, amikor azt hiszi az ember hogy sebezhetetlen és mindennek a szakértője. Majd mindjárt kvantumfizikába kezdünk, érthetetlen nyelven. Mentségére legyen szólva, legalább megértette amit mondtam neki. Bár a ruhája miatt tiltakozásba kezd.
- Tessék? Ezt te sem gondolhatod komolyan!
Fakadok ki arra a felvetésre, mely szerint nem fog átöltözni.
- Be kell látnod hogy mosásra szorul! És bűzlesz, ember! Még ha te nem is érzed. Mindenki más körülötted, igen!
Hogy mondjam neki szépen. Olyan büdös, hogy a borz lassan feltűnik az utcában a receptért kuncsorogni. De ha ez nem volna elég, tovább értetlenkedik. Engem nem csap be, az házilag gyártott pia volt amiből ittam!
- Ebben az esetben majd meglátom, hogy én mit tehetek!
Jelentőségteljesen megálltam erre a röpke pillanatra, mert úgy rázta magát, mint valami fontos ember. Azért a pia kontra benzin perben, a benzin a nyerő, és én csak egy üveget dobtam fel fizetségnek, holott jóval többet ér ez a szívesség. Persze embere válogatja. Én a piával is tök boldog vagyok, az előbbi ajánlatomra való tekintettel ezt már ő is tudja. Már ha képes volt felfogni a szeszgőzös agyával, de szerintem most csak szívat, úgyhogy igen. Tovább indulok, jön velem, és hamar megüti a hangja a normális sávot. Meglep vele, de végig hallgatom csendben. Nem értek vele egyet, bár szerintem a kutya sem kíváncsi rá hogy miben nem értek egyet és mely szava üti a másik kijelentést. Ha nem is részeg, attól még van benne rendesen, ami lelassítja a gondolkozást és a reflexeket is. Az egészből nekem csak annyi jön le, hogy nem akar fürödni.
- Az csak víz, ember! Nem lesz tőle semmi bajod!
Nem mondanám hogy én is a tisztaság mintaképe vagyok, mert van amikor lemarad az esti fürdőcske, de azért az ő szintjét soha meg nem közelítettem még! Próbálja terelni a témát.
- Mindennap ötször fürdök. Mit szólsz hozzá?
Komoly képet vágok, mintha igaz volna, de csak azért, mert nem akarom hogy kibújjon ez alól. Úgy fogják kihajítani innen, ha nem fürdik meg, mint a huzat. A szaga miatt egy csomóan bele fognak kötni később, ő meg ha tényleg olyan nagy bunyós, hamar belekeveri magát néhány balhéba még a mai nap.
- Semmit sem adnak ingyen! Azt hiszem egy kis munka sem fog megártani neked! Aztán meg ahogy mondtam, és ahogy te is mondtad, igen, szabad ember vagy.
Mondjuk én sem repesnék az örömtől, ha rám kényszerítenének olyasmit, amit nem kértem, de egy felelősségteljes ember belátja, ha valami muszáj. Még akkor is, ha egyébként szabad ember és nem kötelezi senki semmire. Aztán eszembe jut, hátha valamivel műveltebb nálam, így előkotrom a zsebemből az öreg által összeírt listát a papírossal.
- Figyelj! Ezt el tudod olvasni?
Kihajtogatom és átnyújtom neki. Kíváncsi vagyok. Az élelmiszereket, a szerszámokat és az autó-alkatrészeket meg is jegyeztem, de a gyógyszerek megnevezései, főleg azzal a macskakaparással, kínai nekem. Vajon ő meddig jut?
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Jan. 18, 2020 6:20 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5  Next


Habár elég nyugodtnak tűntem a felszínen, de valójában nagyon is aggódtam, mert fogalmam sem volt mit is kéne kezdenem. Odahaza megvoltak a kapcsolataim így sok mindent el tudtam intézni, de New Yorkban egy lelket sem ismertem. Számokra nem voltam más, mint egy koszos nigger aki ráadásul még részeges is. Persze az aggodalmaimon sokat csitított az áldott nedű, azonban csínján kellett vele bánnom, mert mindig csak keveset tartottam magamnál. Még aznap vissza akartam jutni az én városomba, de tisztába voltam vele, hogy ez nem lehetséges. Nagyon veszélyes a kinti világ azok miatt a szárnyas ördögök miatt. Bár ha úgy vesszük az emberek se sokkal jobbak, mert valaki képes eladni a saját anyját egy tál lencséért. Hiába törtem a fejemet, nem jutott semmi okos az eszembe, csak egy csomó marhaság. Arra jutottam, hogy valahol meghúzom magamat közben pedig majd csak lesz valami.

Megtudtam, hogy a kísérőmet Zagarnak hívják majd különös érzés kapott el mintha halottam volna ezt valahol. Elkezdtem ezen is töprengeni hol a fenében halhattam ezt a nem mindennapi nevet, de ha felakasztottak volna se jöttem volna rá. Úgy tűnt a kócost eléggé kifárasztotta, a verekedés mert többször olyan nehezen vette a levegőt. Valószínűleg csak elmarháskodta az egészet ezért kapott be néhány találatot. Az élet viszont nem egy habos torta muszáj keménynek lennünk. Pont ezért próbáltam elaltatni a pasast és mikor nem sikerült hát elintéztem a karját. Ha az ember több ellenféllel néz farkas szemet az a legfontosabb, hogy bármi módon de leredukálja a számukat, tegye őket harcképtelenné. Helyette viszont ment a jó öreg játék a megütsz, megütlek, megütsz. Bár nem hányhattam semmit a szemére, mert nem egyszer én is így cselekedtem, Csak mert nem volt kedvem nagyobb kárt okozni a másikban sem pedig megölni.

Némi gúnyt vettem észre a beszédében mikor megköszönte nekem, hogy nem fogom akarata ellenére megfüröszteni. Egy picinyke mosoly jelent meg az arcomon mikor megértettem, ő tényleg azt hiszi, hogy részeg vagyok. Nem tagadom legurítottam néhány kortynyit azonban ez még nagyon kevés volt ahhoz, hogy részeg legyek. Sosem tartoztam azok közé, akik bárkinek kiöntik a lelküket amúgy én ritkán tettem ilyet, röviden szólva ritkán játszottam nyíltkártyákkal. Hagytam őt annak higgyen, aminek hinni akar talán még rá is tettem egy lapáttal, csak mert olyan jól szórakoztam. Az aprócska kis tanácsom némi kép kihozta a sodrából pedig én csak a javát akartam. Azzal fenyegetett, hogy megcsapdos, bár én ettől nem igazán féltem. Néztem már szembe nálánál sokkal, ocsmányabb emberrel is pedig ő sem volt az a kimondottan szépség versenyző alkat.
-De-de-dehogy akarok én. Megvan nyekem a magam baja. Amúgy azt megjegyezném, hogy nem én véreztem végig egy fél utcát. – valami azt súgta nekem, hogy nem sokáig fogja ez az állítás megállni a helyét.

Bizonyos helyzetekben egy kiadós verekedés jótékony hatással lehet és közzel hozza az embereket, legalábbis ezt halottam. Akiket eddig elvertem nem igazán voltak oda értem és én se azokért akik engem ruháztak meg. Addig egészen jól elvoltunk amíg nem kezdett el fenyegetőzni, ne vagyok egy ijedős alkat, de akkor esküszöm kirázott a hideg. Kissé még libabőrös is lettem attól a kijelentésétől, hogy nekem dolgozni kell. Mindig is érdekelt, hogy ki volt az aki feltalálta a munkát és, hogy mások miért nem verték rögtön agyon. Végül megnyugodtam ugyanis azt mondta azt tehetek, amit akarok vagyis nem kell feltétlenül dolgoznom. Még hajlandó el is vinni haza, cserébe kért egy apró szívességet.
- Nem kell más ruha ezt homlokom véres verejtékével szereztem meg amúgy is ez a legjobb. Hát tudod a pia nem a fán terem, de majd meglátom, ismerek valakit, aki ismer valakit.
Ez persze csak süket duma volt ugyanis én magam készítettem az itókát. Természetesen nálam első a minőség vagyis kizárólag józanon dolgoz akarom mondani ügyködtem rajta.
- De majd meglátom, mit tehetek. beszéd közben keresztbe tettem a karjaimat és igyekeztem úgy beszélni, mint a fontos emberek, aki éppen egy szívességet akar tenni valakinek.
Vagyis egy mondat erejéig nagyképű hólyaggá váltam, de nem bírtam ki röhögés nélkül.
- Ez csak a látszat én nyem vagyok csöves. Én szabad ember vagyok. Oda megyek, ahová csak akarok, senki nem parancsol nekem, pont mint a farkasoknak. De ismerek néhány csövest, néhányuk azért választja az utcát, mert nincs hova menni, vagy szégyellik azt, hogy nincs semmijük. Az ilyenekkel nem foglalkozik a kutya sem, lenézik, őket mintha csak holmi rág-rág patkányok lennének. A patkányokat említve van egy ismerősöm, aki kitűnő hamburgert tud csinálni belőlük. Nem mintha én ette volna ilyesmit, én tisztességes vándor vagyok. Folyton tekergek. Amúgy ettől a munka dologtól ki is rázott a hideg. Nem szeretek mások előtt fürödni, mert szégyellős vagyok amúgy nem is olyan régen mosakodtam múlt héten, a múlt hónapban, a múlt évben szóval nem régen. – a végét kicsikét elhadartam.
-Amúgy te mivel szoktad elütni az idődet? - kérdeztem.

Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Jan. 18, 2020 10:17 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5  Next


to Simon
Nem tudom miből gondolta ez a Simon hogy Robby neki adott parancsot. Igazából ez nem parancs, csupán kérés volt, mert nekik még körülbelül fél óra és lejár a mandátumuk a mai napra és gondolom mindenki fáradt és pihenni szeretne, nem pedig egy szagló csövest kísérgetne mellékesként. Nem is kellene, ha hallgat rám és kihajítja az összeset. Most van három rossz arcú idiótánk, akik ki tudja merre mennek a városban, de remélem nem látom viszont őket, mert esküszöm, lelövöm mindet! Illetve ez a csöves itt velem! Mindenki szétszéled, a maradék fegyveres erők is vissza kullognak a falhoz, átadni a nemsokára érkező váltásnak az őrséget. Morcosan figyelem végig a három majom távozását, közben meg kapom az arcomba az áporodott s@gglyukszagot, ami Simon-ból érkezik. Hát elindulunk és bemutatkozik nekem.
- Zagar.
Vágom rá kurtán, pedig tudom, már egyszer bemutatkoztam neki. Egész könnyű vele, jön utánam, nem kell rángatni, cipelni, vagy leütni hogy el tudjam vinni a munkásszállókig, ahol meg tud fürödni. Biztos fenemód örülni fognak nekünk! Egy kicsit felmegy a pumpa amikor szinte mellém bújik és azt mondja, hogy ne féljek, mert nem fog megfürdetni. Vennem kell egy mély levegőt erre menet közben, mielőtt eljárna a kezem, de egész jól bírom.
- Tényleg? Marha kedves vagy!
Morgom vissza neki azonnal. Most mit mondjak erre? Be van rúgva, érzem az illatát a szesznek is, a többin felül. Nem vagyok finnyás, sőt, azt hiszem tök jól megértenénk egymást, mert hasonlóak az érdeklődési körein így első benyomásra. Abban viszont biztos vagyok, hogy valami van vele, mert a mai világban aki csöves és úgy is él..mikor egyébként mindenki más szerezett magának cuccot és megélhetést. Nincsenek rendőrök, nincsenek kormányok, csupán a városok vezetői, a fegyveres testületei és így ránézésre még ő is kezdhetett volna magával valamit. Pár perc csupán míg ez így végig ér bennem, közben ő folytatja a hülyéskedést.
- Azt mondod verjelek pofán? Szeretnéd?
Dörren a hangom, mert kezd idegesíteni. Most mit akar ebből kihozni? Verjem meg? Vagy miért mutogat az arcára? Előnyben van, mert részeg. Szerintem alig érzi a fájdalmat, szóval semmi kedvem szétverni rajta a kezeimet.
- Nah, figyelj! Elmondom mi lesz.
Nem tudom valóban figyelni fog-e arra amit mondok, vagy megy tovább a b@romkodása.
- Eljössz velem a munkásszállókig. Ott megfürödhetsz, én meg keresek neked tiszta ruhát. Kaphatsz enni is, cserébe ezt le kell dolgoznod. Minden kéz jól jön a földeken és az üvegházban is! Aztán hogy utána mit kezdesz magaddal az már csak rajtad áll! Maradhatsz itt is, mert ha meg lesznek elégedve veled, biztosan elintézik neked a szállást is! Vagy akár vissza is mehetsz pár nap múlva, haza! Ha nagyon sürgős lenne az utóbbi, akkor holnap elvihetlek én is, cserébe viszont elfogadnék egy üveg ilyen szeszt fizetségként, miután odaértünk.
Szinte biztos vagyok benne hogy saját maga csinálta. Ezeket gyorsan elmondom neki, aztán várok, mert most biztos kinyögi, mit akar ezekből megvalósítani. Közben haladunk, felfelé az utcán, és a végén bekanyarodunk jobbra. Valamivel később, miután befejezte szólalok fel ismét.
- Amíg odaérünk elmesélhetnéd, hogy mi történt veled és miért tartasz ott, ahol. Nem ismerem túl jól San Francisco-t és igazából a 9.-es szektor nálunk is tele volt csövesekkel, meg szeméttel. Mára már vagy halottak, vagy a földeken dolgoznak, vagy nem tudom hol vannak. Tudod, a 9.-es szektort is ellepték a pokol teremtményei, azon vagyunk hogy kitakarítsuk, de nem olyan egyszerű. Kurv@sok imp, meg pokolkutya garázdálkodik ott.
Már csak azért is elmondom neki, nehogy a fejébe vegye hogy ott akar új életet kezdeni és tovább csövezni. Ennél a felfogásnál nincs is rosszabb, mintha megtelepedett volna a múltban. Elvégre meddig tart kimenni a falon túlra, kisajátítani egy házat valahol az erdő közepén. Noha veszélyes, ez igaz, hiszen magára lenne utalva, és mind az angyalok, mind a démonok szabadon garázdálkodnak odakint, de akkor sem csövezne...
Ajánlott tartalom
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5  Next


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 5 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett TagjainkFajaink létszáma



●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 27 felhasználó van itt :: 5 regisztrált, 0 rejtett és 22 vendég :: 1 Bot

• Fajaink száma •
Arkangyal
2/2
Leviatán
8/6
Angyal
2
Démon
13
Bukott Angyal
3
Ember
2
Félvér
2
Harcos Angyal
5
Vadász
6
Nephilim
5