Welcome to hell or heaven frpg
- Staff és tagok által keresett karakterek -

 
• Loch Ness, Skócia •
reveal your secrets

Hell or Heaven


Loch Ness, Skócia VQSi8OZ
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
1136
☩ Rang :
Staff
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Május 25, 2019 6:01 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


***
Szabad a játéktér
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Jan. 29, 2019 11:06 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


A vízi gyík nyomában
Calypso x Markan
────────────  rendeer   ────────────
Since the dawn of time. Only the strong have survived
Megállok a móló szélén és elgondolkodva nézem a vizfelszínt. Hallom, amit az öregember mond, és elgondolkodtat. Lehet benne valami. Amilyen kihalt és zord ez a kóceráj, nem lepne meg ha az öreg vizigyík is melegebb éghajlatokra költözött volna. De soha nem adtam mások szavára. Szerettem magam megbizonyosodni a dolgokról. Időm pedig van elég, még a közelgő vihar sem tántorít el, hogy kicsit körbejárjam a vidéket. Már fordulnék vissza a mólóról, amikor valami a lábamra tekeredik. Másodpercek töredéke alatt ránt magával a víz alá, még levegőt venni is elfelejtek. Mi a szar ez? Merül fel bennem a kérdés, miközben rohadt gyorsan von magával az az izé. Egyre kevesebb a fény. Próbálnék szabadulni, de túl erős a szorítása. Majd egy másik helyen találom magam. Egy egészen más helyen. Kicsit értetlenül nézek szét, próbálom kitalálni hova is kerültem. Elindulok a part felé, a távolban romokat látok. Talán egykor egy város állt itt. Egy tábla jelzi a romos település nevét, ha jól látom a megkopott fadarabon Sukiki áll. A név nem mond semmit, de ha már itt vagyok szánok egy kis időt, hogy felfedezzem a környéket.

Köszönöm a játékot.
reveal your secrets

DragonLady


Loch Ness, Skócia 1adba1f715ae74aa6775e53c13026a57
☩ Reagok :
109
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Jan. 04, 2019 7:32 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


Calypso & Markan
Secrets of the Lake The River  • Credit:
A férfi újabb kérdésére az öreg először emeli fel tekintetét Markanra. Szükrehályogtól terhes tekintete mára teljesen megszürkült. Barázdái a szemei környékén arról árulkodik, hogy neki sem volt egy kényelmes és könnyű élete. De hát, mégis kinek lettek volna?
Inkább elmondja, amit tudni akarnak. Hogy itt lenne Nessi?
- Nessi, tényleg így hívta? - kérdezi, mintha értetlenkedne. Sok féle nevet hallott már, de ez? Ez ritkán volt közöttük. Ha létezik itt szörny. Nem. Fejét újra csak megrázza. Elmondott mindent.
- Életem a tóé, a tó az életem - feleli. - Úgy ismerem minden négyzetcentiméterét, mint a tenyeremet - tartja előre, megfáradt, ráncos kezét. Tenyerét felfelé fordítva látható a megannyi ránc és mély barázda rajta. Egyes jósok azt mondják, hogy ezek alapján még az is megállapítható lehet, hogy ki meddig él. Az öregnek az a vonal igen hosszú és mélyre süppedő. Keze érdes, a sok fizikai munkától, melyet végezhet. Ahogy tartja Markan felé, látható az enyhe remegés is. Nehezen tartja már meg.
Mellette hűséges ebe fejét felemelve vakkant egyet, lustán, majd visszahajtja fejét két mellső tappancsára. Az öreg halász pedig visszafordul a víz irányába. Mely csendes. Tán túlságosan is.
- Higgye el, ha én mondom. Ha itt lenne valami, én láttam volna! - rázza meg a fejét. - Nincs itt szörny… - tiltakozik, túl hevesen, vízenyős tekintettel. Gondolataiba egy pillanat alatt mélyed bele, mintha nem lenne számára külvilág. Mintha nem lenne itt senki sem. Kizár mindent és mindenkit.
A víz felszíne nyugodt, a két kalandozó már-már tanácstalanul állhatna az öreg mellett. Állhatna, ha a sors és az Úr is így akarná ezt.
Halk csobbanás, egy hal lehet, mely nem messze a lábuk alatt bukott partra. Miért is gondolnának másra, pontosan tudják, hogy mily hangokat ad ki egy tó, nem ez az első, életükbe, hogy egynek a partján állnak.
Az idő szinte megáll. A másodpercek lassan vánszorognak. A csend nyomasztó, akár a vihar előtt. Mindez csak azért, hogy az elkövetkező percek eseményei robbanásként következzen be.

Hirtelen, a semmiből valami Markan lábai köré fonódik. Úgy rántja bele a vízbe, mintha a legéhesebb hal akadt volna a kukacot rejlő horogra. Szinte reagálni sincs ideje, máris a vízbe találja magát a férfi. Valami húzza le. Szélsebesen. Mit sebesen. Fülei zúgnak, egyre csak a távolodó partot látja, majd a feketeséget. Nyomasztó zúgás nem szűnik. Nem áll meg, mintha a tó feneketlen lenne. Lábait lefogják, ha ellenkezne sem tud. S mire egyet pislog…
Hirtelen ér a levegőre. Ám ellentétben a Loch Ness-i tóval, itt a nap alábukik a horizonton, melyet a végtelen óceán határol. Nem messze tőle fehér homokos tengerpart várja, épp hogy csak ki kell sétálnia.
Sukiki.
A parttól nem messze egykori várost rejt magába a sziget. Egykor ez a név volt olvasható a tábláján.
Tökéletesen a világ másik végére került...
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Nov. 24, 2018 8:31 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


A vízi gyík nyomában
Calypso x Markan
────────────  rendeer   ────────────
Since the dawn of time. Only the strong have survived
Caly szavait megmosolygom, nem fűzök hozzá semmit. Még ha rá is bólintott a tervemre és hajlandó segíteni, érzem rajta a kétkedést. Sebaj, majd gyakorlatban. A mólónál egy öregemberre akadunk, aki mint kiderül elég közlékeny. Az első monológját csendben hallgatom végig, ám mielőtt a mesedélután túlságosan elhúzódna és elregélné nekünk élete történetét, felteszem az öregnek azt a kérdést, ami a leginkább érdekel: Látta-e a vízi szörnyet? Válasz helyett viszont hangosan felnevet. Rezzenéstelen arccal nézek rá, majd felvonom a szemöldökömet, mikor hirtelen jött jókedvét egy durva köhögőroham szakítja félbe. Mint aki a tüdejét készül kiköpni. Karját maga elé emeli, de még így is rémes látványt nyújt. Beletelik pár percbe, mire összeszedi magát és újra beszédképes állapotba kerül. Ám nem leszünk előrébb. Közli, hogy ez csak egy helyi legenda és legyint. Nem győz meg, sok mindenről tartják, hogy csak az emberi képzelet szüleménye...közben meg jól tudjuk, hogy nem az.
Az öreg egy háborúról kezd beszélni, ami akkor zajlott, amikor mi még a ládában raboskodtunk. Nem minden szavát értem. A bombát sejtem mi lehet. Már a mi időnkben is voltak olyan dolgok, amik képesek voltak a robbanásra. Nem vagyok biztos benne, de hasonlatos lehet azokhoz az aknákhoz, amik Uruk határában vannak letéve. Biztos az új kor hozta magával, mert tisztán emlékszem 1000 éve még nem voltak ott. Most is csak egy korhadásnak indult kopott tábla figyelmeztet a robbanásveszélyre. De mi az a náci? Sosem hallottam róla. Nézek rá némi értetlenséggel. Főleg, amikor azt állítja, hogy ha itt lenne, amit keresünk, arról tudna. Elsétálok mellette, csendesen, nehogy a felverjem a halait és megállok a móló szélén. Egy hosszabb percet szánok, hogy körbenézzek a tájon. Minden csendes és nyugodt. Tényleg azt hihetném, hogy nincs itt semmi. De ki tudja mi van a vízfelszín alatt...
Elég nagy ez a tó... - állapítom meg, majd vetek egy pillantást vállam felett a vén trottyosra. Akár gondolhatja azt is, hogy szavaimmal kétségbe vonom őt, de lássuk be, tényleg baromi nagy ez a tó.
reveal your secrets

DragonLady


Loch Ness, Skócia 1adba1f715ae74aa6775e53c13026a57
☩ Reagok :
109
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Nov. 08, 2018 5:24 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


Calypso & Markan
Secrets of the LakeThe Onrush Of Events  • Credit:
Amíg az öreg beszél, addig Calypso nem tétlenkedik. Mágiáját kiterjeszti és próbálja letapogatni, hogy vajon talál-e itt még valakit. Van e bármi, mit megérezhetnek. De csalódnia kell. Vagy túl gyenge, vagy nem hat olyannyira ki ez a kör, hogy megérezzen bármit is, oh de várj!
Egy pillanatra!
De tényleg érezte volna? Nem csak a képzelete játszott vele? Egy nüansznyi másodperc erejéig egy láthatatlan erő ér el hozzá, megérinti bőrét, de ahogy ezt megérezte volna, úgy is tűnik el. Ezért lehet az, hogy nem biztos abban, valóban érezte-e. Vagy esetleg már annyira azt akarja, hogy egy idegen mágia megérintse, hogy képzelné?
Bárhogy is van, az öreg kérdése, na meg a bátyjának nem túl finom kérdése rántja vissza a valóságba.
Az öreg hangosan nevet fel a kérdésre, mely tragikus köhögésbe csap át. Mélyről jövő és karcos. Karját szája elé tartja, kabátjába köhögi ki a lelkét az öreg.
- Ugyan már, fiatalember! Ez csak egy legenda - legyint, majd a kortól megőszült bajsza elé teszi a kezét. - A halak nem szeretik a zajt - igaz, az előbb épp ő röhögött fel. De újra csak legyint.
- Tudják, épp a háború zajlott, nagy volt a kavar. Egy bombát, még ide is ledobtak a nácik! Fel kellett volna robbannia, de elsüllyedt a vízbe. Mindenki csodának hívta, vagy épp Nessinek. Gyerekként napi szinten kijártunk, hogy meglessük, hátha meglátjuk őt, de hát… - újra csak legyint. - Na persze egyszer azt hittem, de nem volt az más, mint egy angolna, ki épp kiugrott a vízből. Persze bolondnak is néztek rögtön. Volt idő, mikor hittem, hogy amit láttam, az az volt. De gyermekeim, itt élek már ősidők óta… Higgyék el nekem, hogy ha lenne itt a tó mélyén valami, arról tudnék...


Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Nov. 06, 2018 9:13 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


A vízi gyík nyomában
Mark és Caly
Mint eddig oly sokszor, most is látszik, hogy nem egy oldalon állunk fivéremmel. Legalábbis, ami a nézőpontokat illeti. Míg engem csalinak akar használni, ő boldog fütyörészés közben álldogálna a móló szélén. – Tudod, akár cserélhetnénk is. Mondjuk te úszol be a tó közepére, én meg itt várok míg felbukkan. Hiszen nem valószínű, hogy belehalnál. – közönyösen vetem fel az én ötletemet, ami semmiben sem különbözik az övétől csupán, a főszereplő más. Elvégre, ha még létezik is ez a dög, nem tudjuk kiféle miféle. Igazából semmit sem tudunk róla. Holmi képregényekre hagyatkozunk, amiben semmi lényegi információ, s egyetlen könyv lapjaiból merítette bátyám a tudást. Épp úgy lehet egy békés halakat zabáló teremtmény, ahogyan egy brutális bestia. Persze, ha létezik. – Na de rendben, az ügy érdekében, minthogy nekem is érdekem fűződik hozzá, hajlandó vagyok meghozni ezt az áldozatot. – adom be végül a derekam, bólintok rá a tervére. Elvégre „nagylelkűségnek” is nevezhetném tőle, hogy egyáltalán a kisujját is megmozdítja értem, s csak remélni merem, hogy ez mind azért van, hogy a lehető legjobbat tudja a kezembe adni. Nini! Még sem annyira elhagyatott ez a hely, mint gondoltuk, s amennyire mutatja magát. Fivérem oldalán kaptatok fel a stégre, hogy váltsunk néhány szót az öreggel. – Köszönöm. – mosolyintom el magam egy pillanatra, a kedves bókot halva. Miközben beszél, olykor-olykor rápillantok, hogy lássa bizony figyelek arra, amit mond, de igazából, a tájat fürkészem, mely olyan baljóslatúan ölel minket körbe. A szürkeség mely felettünk lebeg, a köt foltok a víz felszínén… megpróbálom kiterjeszteni a mágiám a környékre. Volt idő, mikor képes voltam rá, így feltérképezni a környezetem, akad-e rajtam s bátyámon kívül más nem természetes létforma a vidéken. Míg én udvariaskodom, addig bátyám szinte, mit szinte, berúgja azt a láthatatlan ajtót, s Nessiről faggatja. Így már válaszolnom sem kell az öregnek, maga is rájöhet, hogy mi járatban is vagyunk.
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Nov. 02, 2018 4:02 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


A vízi gyík nyomában
Calypso x Markan
────────────  rendeer   ────────────
Since the dawn of time. Only the strong have survived
Hogy húgomat csónakra tegyem és beeresszem egy tó közepére élő csaliként, inkább volt egy komolyabb gondolat, mint nem. De nem is ő lenne, ha nem kötne bele rögtön valamibe és ne tenne megjegyzéseket. Fura egy nőszemély. De mivel ezúttal őt tervezem szörnymágnesnek használni, így valahol érthetőek a fenntartásai. A víziszonyra inkább nem mondok semmit. Természetesen semmi gondom nincs a vízzel, pusztán kényelmi szempontok miatt hanyagolom. Ha nem muszáj, nem vetem bele magam.
Nem értem mi ezzel a gondod. - pillantok rá kétkedő szavait hallva útban a vízpart felé.
Kicsit talán előreszaladtál. - jegyzem meg, mivel én még csak az előcsalogatásról beszélek, de ő már a nyakazásnál jár. Amúgy sem a móló szélén állva tervezem lenyesni a dög fejét, hacsak ő maga nem jön oda. Hosszúak a karjaim, de nem annyira, hogy átnyúljak velük egy tavon. Az ilyen művelethez elkerülhetetlen, hogy testközelben legyek hozzá, bár magához a vadászathoz nem feltétlen kell közelébe mennem.
Természetesen onnét sehogy, de arra jó, hogy megmutassa magát. - vonom meg a vállamat. A fejlecsapás majd egy következő lépés lesz. Előbb meg akarok bizonyosodni róla, hogy létezik és valóban ebben a tóban tanyázik. Bár ha a Curruid sem az élénk emberi képzelet szüleménye volt, aminek a koponyájából anyánk lándzsáját, csontvázából páncélját kovácsoltam, úgy nagy eséllyel Nessi sem puszta kitaláció. Másfelől látnom kell, hogy tudjam, mekkora és eldöntessem, mivel ölöm le. Meglehet, hogy anyánk lábszárpengéinél nagyobb fegyver kell majd. Remélhetőleg, Caly elég érdekes lesz számára, hogy kidugja a fejét a tóból, még ha egy fél pillanatra is. Ha nem, akkor én értékeltem túl húgom vízi lényekkel kapcsolatos képességeit. Caly viszont egy dologban nem téved, a könnyeresztés nem az én műfajom. Még hogy párásodjon egymás miatt a szemgolyónk, hogy is ne.
A családunkban tudod, hogy nem szokás az ilyesmi. - felelem, miközben a víz felé tekintek.
Egyébként sem valószínű, hogy belehalnál. - ennél azért életrevalóbbnak gondolom Calyt, minthogy egy nagyobbra nőtt vízi gyík elbánjon vele.
A távolban egy alakot pillantok meg. Azt hittem csak ketten vagyunk ezen a kihalt, isten háta mögötti helyen, erre kiderül, hogy nem. Egy vénember tanyázik a mólónál. Nem tudom húgom mennyire gondolja komolyan, amikor benyögi, lehet a Isten lógatja itt a lábát. De a környéket elnézve ideális búvóhely lehetne a számára. Itt a kutya sem keresné. Akár Isten, akár nem, Nessiről kérdeznék tőle. Elindulok felé, nyomomban Calyval remélve, hogy kapok valami hasznos iránymutatást, de húgom udvariaskodni kezd és a halakról kérdez, aminek az lesz az eredménye, hogy a vén halászra rátör a nosztalgia és egy kisebb mértékű szófosás. Remek, most hallgathatjuk az öreg életútját. Ami elsőként feltűnik, hogy a férfi nagyon érdekes nyelvjárásban és stílusban beszél, nem is teljesen értem a szavait. Majd figyelmem a kivénhedt ebre, Bodrira téved. A dög fáradtan hunyorog ránk, miközben gazdája még a levegővételt is erősen hanyagolva, lendületesen beszél. A kutya meg csendben fekszik pár lépésnyire mellette. Olyan zavartalan nyugalommal hever ott, mintha bármelyik pillanatban kimúlhatna. Látszik rajta azért, hogy legszívesebben elkapná a nadrágom szárát, talán meg is tépázná, de ahhoz sincsen ereje, hogy tisztességesen megugasson, vagy legalább rám morogjon.
És a vízi szörnyet? Nessit! Látta errefelé? - kérdezek be közben, hogy haladjunk. Nagy meglepetést nem okozhat a kérdésem. Helybéli az öreg, tisztában kell lennie a helyi legendákkal és teszem fel, nem én lennék az első, aki a tóbeli vízigyík felől kérdezi.
reveal your secrets

DragonLady


Loch Ness, Skócia 1adba1f715ae74aa6775e53c13026a57
☩ Reagok :
109
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Okt. 28, 2018 7:56 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


Calypso & Markan
Secrets of the LakeThe Onrush Of Events  • Credit:
Az öreg nem sokáig foglalkozik velük, hiszen fontosabb dolga van. Ma bizony! Halat fog fogni! Hazaviszi szépen a finom halacskát, lerántja róla a pikkelyeket, feltűzi egy nyársra és a tűz fölött finom ropogósra fogja sütni. Szinte már érzi a szájában a hal ízét, ajkait körbenyalja, bajuszát a szájába véve rágcsálgatja.
Eleinte fel sem tűnik neki, hogy a két alak közeldik felé. Miért is tűnne fel? Évtizedek óta egy embert sem látott itt a környéken. Nincs itt senki más, csak ő és a kis újfunlandija. Az is öreg már, legyint rá. Eléldegélnek ők szépen kettecskén, nincs szüksége más emberekre.
- Áh! - eszmel fel hirtelen és vízenyős tekintetét emeli fel a jövevény nőre. - Jaj hát kegyed micsoda szépség! Nem láttam már ilyet… - áll fel görnyedt háttal, kissé bizonytalanul. Halászsapkáját leveszi, illedően ahogy tanulta. - Régen - legyint újra csak.
- Milyen, milyen, mint mindig is. Persze kegyed és a férje nem tudhatja, tudja nem járt már erre, nagyooon nagyon régóta senki - vonja meg a vállát. - A fogás hol, ilyen hol olyan. Néha jó napom van és kifogok több halat, aztán napokig, hetekig semmit, de ez így van rendjén. Idő kell, amíg a tó körforgása helyre áll. De hát… Nem haragszik, ha leülök? Nem, nagyszerű - meg se várja valójában a választ. Látszik rajta, hogy alig bír már állni.
- Áh, hát kukacra! Mire másra! - neveti el magát, majd szemét újra visszaemeli a nyugodt tóra. - Nem lesz ma kapás, de hát - vonja meg a vállát újra csak. Mindkettőt. - Valamit csinálnia kell az embernek, hiszen a semmittevéstől csak megőrül, nincs igazam? Kegyed és a férje mit keres erre, ahol már senki sem jár? Az emberek eltűntek. Egyszer csak - rázza meg a fejét kelletlenül. - De hát engem és Bodrit már akkoriban sem érdekelt, amikor itt voltak. Egészen elvoltunk, hármasban a feleségemmel. Tudja, maga nagyon hasonlít rá - emeli fel egyik kezét, s mutatóujját rázogatva mutogat Calypsora. - Jaj, milyen bájos egy teremtés volt. A fene rák vitte el. A tüdejében volt, tudja? Oh, a drágám annyira szerette ezt a tavat, nem akart innen elmenni. Inkább megfulladt a partján, minthogy elszakítva tőle, kórházba haljon meg - rázza meg a fejét. Régi emlék, nem fáj már neki. Elfogadta ezt akkor. Eltemette a tóba.


Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Okt. 24, 2018 10:32 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


A vízi gyík nyomában
Mark és Caly
- Azt mondtam talán… nem azt, hogy így van. – hívom fel a figyelmét arra az aprócska szóra, amely elkerülte a figyelmét, s még a végén megvádol valamivel. – Megérzés vagy nevezd, ahogy akarod. – rántok egyet a vállamon újfent, kár lenne bármit is magyarázni. Süket fülekre találna, s az egyoldalú beszélgetés nem az én műfajom. Így inkább, hagyom kikúszni a kezeim közül a láthatatlan kötelet, mely ott tartotta. Fontosabb most az, hogy mégis miért is rángatott ide, s mégis mit akar kezdeni a döggel. – Megannyi a lehetőség. – bólintok, miközben kilépek az ajtón. A táj komorsága semmit sem vesztett magából, sőt mondhatni még sötétebb lett, mint érkezésemkor. Az időjárás kiszámíthatatlan, de ennyire? Talán Isten eltűnése, Amara megjelenése, az angyalok háborúja, szóval a túl sok természetfeletti jelenléte a földön okozott ekkora változást a természetben. Baljós felhők, a nád zizegése és még minden más, rossz érzéssel tölt el, kilépve a házból. De élesen kanyarodjunk is vissza… nem tudom miként tudná egy koponyának bármely részét is hasznosítani egy általam elképzelt tőrben, de ő a mester, nekem csak az a dolgom, hogy elhiggyem, hogy ért ahhoz, amit csinál. Máskülönben meg terveim szerint, hamarosan úgyis megtudom. Szemöldökömet összeráncolva fordulok vissza egy pillanatra, majd letipegek a lépcsőkön. – Ha nem tudnám, hogy a testvérem vagy, s leviatán vér csörgedezik az ereidben, ezt hallva, azt hinném félsz a víztől. – indulok határozottan neki, a egyszer volt kitaposott ösvényen. Cipőm sarka mély lyukakat hagy a fellazult talajban, hamar rájövök, hogy ez így nem lesz könnyű menet. – S te onnan a móló széléről, miként is csapnád le a fejét? – érdeklődöm, mert valahogy a két elképzelés üti egymást. – Bár gondolom, nem hullajtanál értem könnyeket, ha véletlen balul sülne el a dolog. Ráadásul mire újra szalonképes állapotba hoznám magam, még a tőrömet is megcsinálnád. – torpanok meg, s adom tudtára mit is gondolok a tervéről. S még New Yorkba zokon vette, hogy azt feltételezem róla, hogy a halálomat kívánja. Na ezért akarok ott lenni, mikor a véremet veszi. Nem kellenek ellenségek, ha a leviatánnak ilyen családja van. Nem is replikázom tovább azon, hogy bővebbre is ereszthette volna az üzenetét, talán akkor most Krokodil Dundee női változata feszítene most itt előtte. Mert az „Anyagbeszerzésen vagyok, ne fáradj a csomagolással, inkább gyere ide ” az elég rövidke meghatározás volt, sőt tovább megyek semmilyen. Anyagot beszerezni lehet akár a sarki IKEA-ban vagy a MÉH telepen is, bár az utóbbi meredekebb kalandtúrának bizonyult volna. – Én is. – egyenesedem ki, s meglepetten integetek vissza a aggastyán korú embernek. – Lehet Isten. – böködöm meg a könyökömmel testvérem. Magam sem tudom, miért suttogom, de így teszek, mert, ahogy megpillantom az öreget, a vénember jut eszembe róla. Azt mondják szabadságolta magát, s ez jelenleg elég elhagyatott helynek tűnik, pont ideális a horgászathoz, kikapcsolja az embert. Mezítelen tappanccsal trappolok fivérem után, hogy beérjem, majd lépest tartsak vele, mert ám nem könnyű egy olyannal, akinek gólyaláb hosszúságú lábai vannak. S amúgy is hideg a talaj. – Üdvözlöm, milyen a fogás mostanában? – kérdezem az öreget, amint odaérek hozzá. Közben szétnézek körülötte, milyen szerszámokkal is dolgozik. – Mire harapnak a halak? – még egy kérdés, csak nem kezdhetem azzal, hogy „Hello, nem látta ma véletlen a Loch Ness-i szörnyet?”  
Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Okt. 22, 2018 10:58 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


A vízi gyík nyomában
Calypso x Markan
────────────  rendeer   ────────────
Since the dawn of time. Only the strong have survived
Érdekesnek találom húgom szavait, ahogy a kiszámíthatatlanságról és az akaratgyengeségről beszél. Mintha bármit is tudnánk egymásról.
Ezt mégis miből szűrted le? - kérdezek vissza érdeklődve. Meglehet, hogy igazat beszél. Nem tudom. Nem fordítottam sok időt a megismerésükre sem a láda előtt, sem a ládában töltött évek alatt. A hatalmaskodókat pedig mindig is messziről elkerültem.
Megosztom húgommal, hogy mik a szándékaim a vízi döggel, és amikor a fejlevágást hozom szóba, némi meglepettséggel a fotót kezdi szemlélni. Még hogy oltár meg fürdőkád. Szavait halványan megmosolygom, miközben elhagyjuk a házat, hogy kisebb felfedező túrát tegyünk a környéken.
Ez is lehet egy opció. - veszem fontolóra az ötletét, de nem titkolom előtte, hogy nekem egészen más elképzeléseim voltak. De semmi nincs kőbe vésve.
Inkább beeresztenélek egy csónakon a tó közepére, és a móló széléről figyelném, mikor csap le rád Nessi. - magyarázom a tervem húgomnak. Abból indulok ki, hogy Caly úgyis nagy vízimádó, talán képes és bevonzza a nagyhalakat is. Ki tudja, egy próbát mindenképpen megér. Ugyanakkor szavaimból egyértelműen lejön, hogy könnyedén vetném oda őt csaliként a cél érdekében. Tulajdonképpen halhatatlanként nincs is benne nagy kockázat. Ha netalán mégis rosszra fordulnának a dolgok, úgyis újraéled. Ennyi áldozat belefér. De nem gondolnám, hogy Nessi megenné őt.
Alig hogy elindulunk Caly pár lépés után besüpped a földbe. Burkoltan utal rá, hogy az én hibám, amiért nem szóltam előre, hogy terepre öltözzön. Sejtettem, hogy ezt is rám fogja majd, bár tény, hogy nem túloztam el az üzenetet. Húgom lerúgja magáról a cipőit, miközben a karomba csimpaszkodik, majd az orrom elé lógatja őket. Úgy szemmagasságba, hogy még csak véletlenül se kerülje el a figyelmemet, miről is van szó. Látom, hogy van rajta némi sár meg odatapadt nedves falevél, kicsit talán föld(láb)szagú is, de nem tűnik vészesnek a helyzet. A két kis keze és egy cipőkefe csodákra képes. Mégis úgy érzem valamire utalni próbál ezzel. Nem véletlenül emelgeti az orrom elé. Értetlenül vonom fel a szemöldököm. Remélem nem azt várja, hogy én takarítsam meg neki, vagy mi több, kerítsek neki egy újat ezek helyett.
Valóban, fogalmazhattam volna pontosabban. - ismerem el, hogy az anyagbeszerzés címszó alatt futó vízi gyík vadászat nem elég pontos. Én, részemről le is zárom a cipőkérdést. Caly mezítláb folytatja az utat. Végülis. Nem olyan vészes az idő. Épp csak egy kis hűvös szél fújdogál. Alig teszem meg magamban ezt a megállapítást, az időjárás egy csapásra rosszra fordul. Fekete fellegek kúsznak fölénk. Feltámad a szél is. Nagyon úgy tűnik, hogy hamarosan esni fog. Ám ez sem tart vissza attól, hogy körbeszaglásszunk a környéken.
Azt hittem rajtunk kívül nincs itt senki. - jegyzem meg, mikor nem is olyan távol tőlünk a stégen egy alakot vélek felfedezni. A mozdulataiból ítélve, épp horgászni próbál. Egy másodpercre felénk is pillant, int köszönésképp, majd visszafordul a víz felé. Elgondolkodva nézem a pecást, majd lassan elindulok felé. Nem tudom helybéli-e vagy csak egy idetévedt horgász, bárhogyis, egy kérdést megér.
reveal your secrets

DragonLady


Loch Ness, Skócia 1adba1f715ae74aa6775e53c13026a57
☩ Reagok :
109
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Okt. 21, 2018 5:20 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


Calypso & Markan
Secrets of the LakeThe Onrush Of Events  • Credit:
A ködös reggel abban az időben, amíg a két testvér a kis viskóba volt, borult, őszi idővé változott. Vaskos, szürke fellegek feszítik az eget, fenyegetve a térség lakóit, hogy itt bizony eső várható. Vagy épp csak megijeszteni kívánja őket? A pára mégis magasabb, mint bármikor máskor. Beeszi magát a két testvér ruhája alá, bőrébe.
Beszélgetésük közepette pedig szürke gomolypárát lélegeznek ki. Szemmel láthatóan lehűlt az idő. Meglehet, hogy a víz sem kecsegtet kellemesebb hőmérséklettel.
A nedves időszaknak hála lehet az, hogy Calypso cipője egyre mélyebbre süpped az egykor mocsaras területen.
Ettől függetlenül a víz felszíne sima. Néha egy-egy hal felcsap, fodrozódik körülötte a víz. Majd az is elhal. Csendes és nyugodt az egész, mintha soha nem is lett volna itt senki. Mintha nem egy túrista látványosság lett volna.
Nem messze a két bátor kalandortól több stég is bekúszik a tóba. Legalább 10-15 méterre. Az egyik rozoga, lyukacsos stég közepén pedig egy férfi ül. Azt hitték, hogy egyedül vannak? Úgy tűnik, hogy mégsem annyira kihalt ez a hely?
Az öreg ősz haja leér egészen a válláig, szakállával egyetembe. A kettő összenőtt már az idők során. Barna szemeiben még ott csillog a gyermeteg lélek, arcát mégis számtalan ránc barázdálja. Az élet kegyetlenségét hivatott viselni, mégis rendületlenül emeli magasba a kezét. A pecabot zsinórja mögé huppan, majd ahogy egyenesen előre lendül, úgy is csobban halkan a vízbe.
Egy pillanatra szentel csak figyelmet a két alakra. Halász-sapkáját a magasra emeli előttük, majd, boldogan nevet rájuk, majd vissza is fordul. Fontos feladata van. Halászik. S itt bizony minden fogásra oda kell figyelni.

Mindezeken kívül semmit sem érzékelhetnek. A tükörsima víz már-már feletébb gyanús. Feletébb misztikus. Vagy ezt az egészet a táj szépsége adná számukra?


Vendég
reveal your secrets

Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Okt. 18, 2018 3:43 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


A vízi gyík nyomában
Mark és Caly
- Pedig néha érdekes dolgokra lelhetsz ott. – nem meggyőzni akarom. Talán ő az egyetlen, akinél ilyennel próbálkozni hiába is való. Néha az az érzésem, hogy egy burokban él, s oly sok mindent enged el maga mellett. Bár nem tagadom, talán nem ez a legjobb időszak arra, hogy tágítsa tudását, hisz lehet nem is sokáig fogjuk élvezni a szabadság ízét. Tehát, mint mondtam nem meggyőzni akarom, azt hiszem inkább magamnak jegyeztem meg. – Hmm… nem tudom nekem túl… markáns. – forgatom meg az italt a pohárban, miután elemeltem számtól. Mondjuk, a vodkát se preferálom, de akkor ott más nem volt, s itt sem tároltak könnyedebb, kellemesebb italt. Érjük be azzal, ami van. – Nem tudom. – vonom meg a vállam, miközben újabbat kortyolok, s a maszatos üvegen keresztül próbálom meg a külvilágot szemlélni. – Jelenleg kiszámíthatatlan, talán ő az, akit a legjobban összezavart helyzetünk, szabadulásunk. S igazából, ezt fel se róhatjuk neki. De úgy hiszem, akad köztünk nála sokkalta akaratgyengébb. De valóban, te nem közéjük tartozol. – veheti akár bóknak is, ha úgy tartja kedve. Még ha nem is kötöm az orrukra sokszor, s inkább állok az utálkozók sorába, elismerem őket. Bólogatok, mikor felhozza a new york-i találkozásunk. Valóban említett valami ilyesmit, no de nem gondoltam, hogy egy legenda nyomába fogunk eredni, amely vagy igaz vagy sem. Nos persze furcsa lehet számára, hogy most pont én vagyok az aki szkeptikusan áll hozzá. Ennek csupán egy oka van, az, amit korábban említettem is. Jó magam is kerestem ezt a fenevadat, igaz inkább a célból, hogy megszelídítsem, de nem találtam nyomát sem, így csak maradt a szóbeszéd. – A fejét? Elnézve… - veszem a kezembe a képet, melyen talán a lény látható. - … ennek a fejéből akár fürdőkádat vagy oltárt is csinálhatnál. Vagy páncélt. – ejtem vissza az asztalra a fényes papírt, amely mint egy megsárgult falevél siklik végig annak lapján. – Jól van, nehogy agyvérzést kapj itt nekem. – simítom végig hátát, persze arcomon ott játszik az a csalárd mosoly. – Ah, szóval akkor én csak állok a hátad mögött, hogy nehogy véletlen egy nagyobb harcsa feje kerüljön a boncasztalra? De a munka nagyobb részét te végzed. Teljesen tiszta. – bólintok, nekem ez a felállás is megfelel, felügyelésben jó vagyok. – Vagy csak egyszerűen nem létezik. – vázolom fel neki a másik lehetőséget, melyet gyorsan elvetett, viszont én inkább gyanakszom erre, nem lehet, hogy bármi is elkerülte a figyelmem a múltban. Nem akarom elhinni, s míg magam nem látom ezt a szörnyeteget, nem is fogom. – Tételezzük fel, igazad van, de azért azt is vedd számításba, hogy ki tudja mióta nem járt erre senki, nem zargatta senki, nem volt ki elől rejtőzködnie. Talán már nem annyira szégyellős, mint eddig. – hörpintek még egy kortyot a poharamból, s teszem az asztalra, hogy indulhatunk is akár. Szóval a bátyámmal a hátam mögött veszem nyakamba környéket. Mivel nyirkos az idő magas sarkúm, hamar süpped a nádas puha földjébe, így néhány lépés után meg is szabadulok tőle. – Igazán szólhattál volna, hogy tereptúrára készülsz. – kapaszkodok belé, miközben földre dobom egyik, majd másik cipőmet, bár előtte azért jól láthatóan felemelem szemmagasságba, hogy biztosan értse a célzást. A föld hideg, s néhol kellemetlenül szúrja a talpam a gaz, de még nem vagyok cukorból, talán ezt még ki fogom bírni. Követve példáját húzom össze magamon a kabátot, s kötöm meg a derékbújtatóba csúsztatott megkötővel. – S mondjuk ,mégis hol akarod felkoncolni ezt a dögöt, HA esetleg megtaláljuk? – afelől nincs kétségem, hogy legyűrjük, maximum Markan fog vele úgy küzdeni, ahogyan Herkules küzdött a Lernaean Hydra-val. Hemperegnek egyet- kettőt a földön, majd Mark lecsapja a fejét. Inkább afelől vannak kétségeim, hogy megtaláljuk e, az,t amiért iderángatott.  De álljunk pozitívan a dolgokhoz, és keressünk valami alkalmasnak tűnő helyet.  
[/quote]
Ajánlott tartalom
reveal your secrets



Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett TagjainkFajaink létszáma



●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 15 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 14 vendég :: 3 Bots

• Fajaink száma •
Arkangyal
1/1
Leviatán
7/3
Angyal
2
Démon
6
Bukott Angyal
3
Ember
4
Félvér
1
Harcos Angyal
5
Vadász
5
Nephilim
2