Omnen dimittite
spem, o vos intrantes!
Staff, és tagok által keresett karakterek

   
Új topikot nyitok
Bátran nyiss friss topikot
Új hozzászólást írok
Válaszolj hozzászólással
 
• Kísértetkastély •
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Inferno


Kísértetkastély - Page 4 Tumblr_pib7wuJOgS1wcpipoo2_250
☩ Reagok :
19
☩ Play by :
arctalan
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Okt. 23, 2019 6:21 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5 ... 10 ... 17  Next


Paranormal activity




A rúnák sikeresen megégetik Ruby ujját, míg a másik hölgy inkább bölcsen nem ér semmihez sem. A női hang mindenkinek máshogyan lehet ismerős, mindenkinek más régi fájó emléket idéz fel. Hiába minden drága Ruby képességeid még nem ilyen fejlettek, hogy ez sikerülhessen, és persze a nő gondolataiba nem is tudna bemászni. De ha be is tudna, csak fájdalmat és erőszakot látna semmi mást. A tükörben töltött hosszú idő megkeserítette a benne lakozó emberi lelkeket. Ha Ruby megpróbálna Cara gondolataiba is bele mászni a rúnák ezt megakadályoznák! Nem csak benntartja őket a ház, de a ternészetfeletti képességeket nem engedi használni, így emberi megoldások kellenek.

A vadászlánynak igaza van, valóban szét akarja választani őket. Cara idegessége egyre jobban szembetűnő szeretett szellemünknek, s ki is használja ezt. Ha felmennek a lépcsőn minden félelmük valóra válik. Házigazdájuk most az elméjükbe akar bemászni! Mindenkinek a legnagyobb félelmét mutatja be egy egy másodpercekre felvillanni. Legyenek azok pókok, vagy magasság, akármilyen félelem is.

Majd hallucinációkkal kezdi őket összezavarni, Rubynak a hallott anyát mutatja, ahogyan véresben úszva ördögien mosolyog rá. - Segíts! - Üvölt rá a hallucináció, szavai közben vért köp ki.
Caranak megjelenik ugyan csak anyja. - Ugye tudod miért mentem el? Mert egy csődtömeg vagy, egy senki. Néz magadra! - Hangosan nevet.
Minden lány a saját illúzióját látja csak. A szellem az emlékeikben turkál s próbálja megőrjíteni őket.





Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Okt. 23, 2019 1:57 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5 ... 10 ... 17  Next


Halloweeni Buli
Ruby & Cara  • Credit:

- Csak remélem, hogy előttünk sem voltak sokan és utánunk már nem lesz senki! Jegyzem meg, mert bármi csalt be ide, azt mindenképpen el kell pusztítani. Démon vagy szellem a franc tudja, de minden ellen van nálam valami, ami talán segíthet. Mondjuk, az utóbbi már egészen más dolog, de olvastam régen sok ilyen könyvet, amiben természetfeletti lények voltak.
Nem tudom honnan ismerős a nő, de nem is érdekel jelenleg. Az ajtó becsapódása mind a kettőnket megijesztette nyilván, meg hát elég baljós érzetet is ad. A legfontosabb ilyenkor is megőrizni a nyugalmat, mert csak úgy lehet rendesen gondolkozni.
Az ablaknál felvillanó rúna és hogy megégettem az ujjam hegyét arra enged következtetni, hogy itt valami vagy valaki nagyon meg fog halni.
- Biztos megpróbál majd szétválasztani minket, szóval szólj, ha megállnál. Nem olyan könnyű mindig együtt maradni, láttam jó pár ilyet már, hogy a tapasztalt megy elől a követőjét meg más irányba terelik és ennyit a maradjunk együtt-ről. Bár biztos nem látszik, de nem vagyok annyira fiatal, mint amilyennek kinézek és erősebb is vagyok. A kabátom is ledobom a földre, mert csak akadályozna. Az izgalom miatt úgyis melegem van kicsit és így könnyebb menekülni is. Nem tetszik a kacagás és a suttogás sem. Kiteszem oldalra a kezem, hogy álljunk meg kicsit.
- Nem is fogunk. Nem egy ilyen fogok meghalni az is biztos. A helyzet komikumán, hogy beszól ennek a valaminek, na meg hogy miként, akaratlan is kuncogni kezdek. A terv, hát azt még nem dolgoztam ki, csak a terepet szeretném felfedezni.
- Felfedezzük a helyet és vigyázunk a repülő tárgyakkal, amihez nem ártana találni valamit, ami megvédhet, mondjuk egy edény fedője vagy bármi. De lehet, hogy nem szellem, hanem más szóval még rá kéne jönni, pontosan mivel van dolgunk, de ahhoz kicsit bele kell menni a játékába. Körülnézek, hogy amúgy látok-e valamit, ami jól jöhet, akár egy esernyő is jó lenne a telekinézis okozta repkedő dolgok ellen. Erről jut eszembe, hogy kiterjesszem a képességem és megkeressem a gondolatait ennek a valaminek, már ha vannak. Ha nem látok semmit, akkor szűkülhet a lista, hogy mivel van gondunk. Ha megtudom mit akar, fel tudunk készülni ellene és ha kiálljuk a próbáit és ideges lesz, hát akkor biztos megjelenik és jöhet a harc.

reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Cara Pierce


Kísértetkastély - Page 4 Tumblr_mb699in2Yw1r2368yo1_500
☩ Történetem :
☩ Reagok :
249
☩ Rang :
nincs
☩ Play by :
Olivia Wilde
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Okt. 23, 2019 1:33 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5 ... 10 ... 17  Next


☽ What am I doing

Ruby & Cara
zene: Halloween  szószám: 568 • Credit:

 

Azért nem vagyok annyira beszari, mint amennyire elsőre gondolhatnák rólam. Nem csak az ajtó miatt ijedtem meg, nem bizony.  A hirtelen előttem megjelenő szőke eltakart arcú hölgy is a frászt hozta rám. Biztos ninja és ezért tudott mögém lopakodni. Semmi kétség, ez lehet az ok, és nem az, hogy mentem előre, mint egy tank figyelmen kívül hagyva a mögöttem hangzó lépteket. Ahogy megszólít a lány enged egy kicsit a feszültségem, és a kezem - ami korábban ökölbe szorult valamikor az adrenalin fröccs hevében - enged a szorításból
– Szia – Mondtam neki kissé bizonytalanul, majd tovább folytattam. - –  Legalább az megnyugtató, hogy nem csak én halottam.
Próbálok egy mosolyt erőltetni az arcomra, de valószínűleg csak egy bamba vigyorra futotta. A lány levette a sálat az arcáról. Valahonnan ismerős volt nekem. Más körülmények között biztos, hogy azon gondolkodnék, hogy hol láthattam, de a magától bezárult ajtó, egy kicsit jobban foglalkoztatott. Oda is mentem az ajtóhoz jómagam is, hogy kinyissam, és gyorsan leléphessek innen, de nem volt szerencsém. A kilincs úgy égette meg a kezemet, mintha tüzes vashoz nyúltam volna. Minden önuralmamra szükségem volt, hogy ne káromkodjam el magam. A lány az ablakkal is próbálkozott, én inkább nem akartam már erőltetni. Nem igazán értek a természetfeletti dolgokhoz, de annyit én is tudtam, hogy ez a helyzet nem normális, és a pár pillanatra felvillanó rúnák csak megerősítették azt a tényt, hogy tisztes mélységű kaksiban gázolunk.
- Maradjunk együtt? Részemről rendben van.
Adtam a lazát, mintha minden rendben lenne. Semmi pénzért nem kötöttem volna az orrára, hogy annyira bevagyok majrézva, hogyha akarná, sem válnék el tőle. Bár nem úgy nézett ki a lány, mintha akár pusztakézzel is meg tudná ölni az a lényt, ami csapdába ejtett minket, de az nekem bőven elég, ha lefoglalja, amíg én kidumálom magunkat a szituációból. Sajnos csak ehhez értek.
A lány rámutatott, egy tárgyra, hogy hozzam magunkkal. Gondolkoztam róla, hogy szólok neki, hogy valaki mást utasítgasson, de ezután elővett egy angyal pengét. Lélekben csaptam egyet a homlokomra, hiszen rá kellett eszmélnem, hogy a lány vadász. Hát így már egészen más a helyzet. A túlélésem a kezében van ezek szerint. Ezért ahelyett, hogy a szokásos bunkó stílusomban vissza szóltam volna neki, inkább kedvesen rámosolyogtam, és tettem azt tettem, amit mondott. Ha azon múlik én még habfürdőt is csinálok neki később, csak vigyen ki engem erről a helyről, de nagyon gyorsan. A megnyugtató érzés, hogy legalább egy vadász társaságában vagyok viszont hamar elillant, amikor ismét suttogást hallottam. Majd a suttogást egy ördögi kacaj váltotta. Hát én baromira nem nevettem.
- Én bizony nem fogok itt megdögleni. – mormoltam szinte csak magamnak. Valószínűleg a velem lévő lány nem is hallhatta, mert mögötte mentem. Úgy voltam vele, hogy én követem ahova csak kell és követem az utasításait is, ha kell. Szégyen vagy nem, de egészen biztosan rutinosabb a természetfeletti eseményekben, mint én.
A hang, amely becsalt minket ide megint rákezdett, és nem túl bizalomgerjesztő stílusban közölte velünk, hogy menjünk csak. Biztosan várt már minket. Tekintve, hogy pánik helyzetekben, gyakran beszélek hülyeségeket, úgy döntöttem válaszolok neki.
– Jövök már mucikám, csak saras a cipőm, előbb megtörlöm a lábamat. – mondtam bele a nagy semmibe amilyen hangosan csak tudtam. Ezután rögtön a vadész lányhoz fordultam.
– Nos, mi a terved, mihez kezdjünk?  
Mélyen bíztam benne, hogy kitalál valamit, és nem kell az én eszköztáramra hagyatkozni, mert ha igen, akkor sokkal nagyobb bajban vagyunk, mint az bárki gondolhatná.


reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Inferno


Kísértetkastély - Page 4 Tumblr_pib7wuJOgS1wcpipoo2_250
☩ Reagok :
19
☩ Play by :
arctalan
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Okt. 19, 2019 9:47 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5 ... 10 ... 17  Next


Paranormal activity




PUFFF...Az ajtó becsapódott, s a rúnák aktiválódtak. Kis villanás jelzi aktívságukat. Hölgyeink pedig csapdába estek, amire hamarosan maguktól is rá fognak jönni.  Mihez fognak kezdeni? Ruby képes lesz vadászi ismereteit bevetni ahhoz, hogy legyőzhessék? És a kis törékeny ember? Vajon most igazi bestiává válik, vagy beleörül a szellem kínzásaiba?
Ha hozzáérnének a falakhoz, vagy a kijáratokhoz az akár a tűz égetni kezdené bőrüket, s egy pillanatra megjelenne ott a rúna maga, de csak egy pillanat lenne. A hang ismét suttogni kezd. Először nem lehet kivenni mit is mond, majd egy halk kacagás tölti be a házat. Majd újra megjelenik, s azt suttogja.
- Gyere...gyeree csak.. -. Hiába minden csel, a nő bosszút akar! Olyan fájdalmakat akar okozni, amit ő szenvedett el a tükörbe bezárva. De miért pont ezeket a lányokat pécézte ki? Miért nekik kell szenvedniük majd, hiába nincs közük hozzá. Tudja, hogy ölni nem lesz képes, de kínt annál szívesebben okoz majd.
A hölgyeknek minden lépésükre figyelni kell, hiszen bármikor, bármi történhet. A halál ugyan nem opció, de a szenvedés annál inkább.
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Okt. 19, 2019 7:28 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5 ... 10 ... 17  Next


Halloweeni Buli
Ruby & Cara  • Credit:

Nincs kedvem hazamenni, így a bázisról elindulok, amerre a lábam visz császkálni a városban. Elég jól felöltöztem, mert elég csípős hideg van mostanában, egy sállal takarom el az arcomat is. A felszerelésem, az angyalpenge és a tőröm, meg a táskámban egy ostor. Van nálam só, szentelt víz is, de csak megszokásból, mert hát sose lehet tudni! Persze elég nyugodtan sétálok, nem hinném, hogy bármi érdekessel találkozom egészen addig, amíg a kísértetházhoz nem érek. Valami van odabent és látok valakit, aki szintén hallja és elindul befelé. Halkan követem, nem akarom rá hozni a frászt, de nem tűnik vadásznak és van egy baljós megérzésem a hellyel kapcsolatban. Reménykedem, hogy csak valami tini csapat próbálja a frászt hozni a járókelőkre. Kicsit gyorsítok a lépteimen, mert hát nehogy elhappolja a legjobb arcokat előlem, már ha lesz olyan.
Amint belépek az ajtótól csak egy lépést megyek és az emelet felé pillantok, onnan jönnek a hangok. Ekkor vágódik be mögöttem az ajtó, amitől megugrok, hiszen erre nem számítottam és még a szelét is éreztem a hátsómban. A lány most vehet észre engem. Már látásból ismerős, de hogy honnan nem jut eszembe, meg nem is lényeges.
- Hellóka, én is a hangok miatt követtelek. Mosolyodom el, remélem nem bánja, hogy nem egyedül van. Leveszem a sálat az arcom elől és megfordulok, ez az ajtó nem fog kinyílni, ahogy gondoltam is. Az ablakokhoz sétálok, amik szintén zsákutca, szóval kénytelenek leszünk körbenézni és felmenni.
- Szerintem előbb nézzünk szét itt lent, utána menjünk fel és ha lehet maradjunk együtt. Nem tudom mi szórakozhat velünk, de kinyírom! Legalábbis ez az elképzelés. Keresek valami gyertyát vagy lámpást, amit magunkkal vihetünk, nem szeretnék sötétben tapogatózni.
- Azt hozd te. Előveszem az angyalpengém és felrajzolok pár rúnát, a gyorsaság, élénkség és hasonlókat, amik jól jöhetnek.

reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Cara Pierce


Kísértetkastély - Page 4 Tumblr_mb699in2Yw1r2368yo1_500
☩ Történetem :
☩ Reagok :
249
☩ Rang :
nincs
☩ Play by :
Olivia Wilde
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Okt. 19, 2019 6:10 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5 ... 10 ... 17  Next


☽ What am I doing

Ruby & Cara
zene: Halloween  szószám: 487 • Credit:

 


– Rendben Phil, akkor holnap a lakásomon találkozunk. Legyen szép estéd. – integettem a kedves asszisztensemnek, aki egy rövid biccentés után már távozott is, és elindult bizonyára hazafelé. Mondjuk egy ‘szép estét neked is’-t, azért oda böffenthetett volna nekem, de már megszoktam, hogy a modora nem a legjobb. Nem morfondíroztam sokat elindultam inkább én is hazafelé. A halloween már itt volt a nyakamon nem akartam sokáig az utcán időzni, csak az otthon meleg kis kuckójára vágytam mindennél jobban.
Az utam, a kísértetkastély mellett vezetett el. Valamikor igazi kis nevezetességnek számított New Yorkon belül. Különösen halloween idején volt népszerű a kalandvágyó fiatalok körében. Mára minden vonzerőjét elvesztette, köszönhetően annak, hogy tavaly szinte teljesen megsemmisült az épület. A helyreállítási munkálatok ugyan megkezdődtek, de még tilos volt belépni az épületbe. Nekem nem kellett kétszer mondani. Amúgy sem vagyok az a típus, aki saját magát sodorja félelmetes helyzetekbe, hogy felpörgesse az adrenalin szintjét. Nekem bőven elég, hogy napi szinten üzletelek ostobákkal, hatalomra vágyókkal, perverzekkel és még sorolhatnám. Én ennél több adrenalinra nem vágyom.
Ahogy elhaladtam az épület mellett, egy picit kirázott a hideg. Az időjárás már egyre inkább előrevetítette, hogy a tél közelít ezért nem volt meglepő, hogy egy kicsit csípős az idő. Szóval megálltam és begomboltam a fekete szövet kabátomat. Már éppen indultam is volna tovább, amikor egy hangra lettem figyelmes. Egy ismerős női hang csilingelését hallottam. Nem tudtam meghatározni, hogy kinek a hangja, de biztosan hallottam már. Pár másodpercembe beletelt, de végül beazonosítottam, hogy az épületből jön a hang. Nem akartam foglalkozni a dologgal, csak minél előbb haza akartam jutni. Már mozdítottam a jobb lábamat, hogy ismét útnak indulhassak, amikor ismét hangot hallottam, szinte csak suttogás volt, de tisztán halottam mit mondott:
– Segítség
Újból megtorpantam. Kétségkívül az épületből jött a hang. Normális esetben ilyenkor csak mennék tovább és nem foglalkoztam volna a dologgal. De itt valaki segítséget kért. Nem léphettem le szó nélkül, még ha az is lenne a leglogikusabb és legbiztonságosabb lépés. Közelebb mentem az épülethez egészen az ajtóig, amit egy szalaggal akartak megvédeni az illetéktelen behatolóktól. Nyilván ez nem működött, mert határozottan volt valaki az épületben, aki segítségért kiáltott. Az ajtóban vártam, egy kicsit, hátha hallok még valamit, de már csak elfojtott suttogást hallottam, nem tudtam kivenni, hogy mit mond. Nem tűnt túl bíztatónak a dolog. Haboztam. Nem nekem való az ilyesmi, de nem lehetek mindig én a gyáva nyuszi. Sóhajtottam egy nagyot, majd kinyitottam az ajtót, és átbújtam a szalag alatt. Nagyon reméltem, hogy nem ez lesz életem legrosszabb döntése.
Az épület belülről is ugyanolyan szörnyen festett, mint kívülről. De legalább már ház formája volt, ami lényeges haladás a tavalyi évhez képest. Lépteket hallottam magam mögül, de nem pillantottam hátra. A suttogásra figyeltem csak. Kicsit bizonytalan voltam, de úgy véltem, hogy az emeletről jön a hang. Már indultam volna felfelé, amikor hatalmas csattanást halottam magam mögül. Az ajtó, amit korábban nyitva hagytam, immáron csukva volt. Mondanom se kell a nacim egy pillanat alatt megtelt.


reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
CherryPie


Kísértetkastély - Page 4 CznVQnFIf you close your eyes and you open your mind
The veil disappears and you'll see it all

☩ Történetem :
Once upon a time...
☩ Reagok :
112
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Okt. 18, 2019 12:01 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5 ... 10 ... 17  Next


Paranormal activity




New York legfőbb halloweeni látványossága a tavalyi évben teljesen romba dőlt, s most mégis, mintha az ócska, rozoga falak újdonsült életerőre kaptak volna; az épület már-már kezdi visszanyerni eredeti „pompáját”. Nyilvánvalóan munkálkodtak a megmentésén az utóbbi egy év alatt, de a tervek szerint idén még nem nyitották meg a kúriát a nagyközönség előtt. Ajtaján „belépni tilos” tábla csüng, és az utcán lődörgők zöme ha nem is túl nagy lelkesedéssel, ám tiszteletben tartja a tiltást.
Valószínűleg a közelben tévelygő Cara és Rubina is hasonlóan továbbállna, ha odabentről nem ütné meg a figyelmüket valami egészen különös zaj. Először mintha hívogató, édesgető női hang dalolászott volna, viszont ahogy a fülüket hegyezik, inkább suttogásokra lehetnek figyelmesek. Szinte esélyt sem látnak arra, hogy ne lenne odabent valaki... Talán néhány elkanászodott tinédzser, akik magasról tesznek a város szabályaira? Ki tudja, melyiküket mi vezeti arra, hogy a tornácon fellépve és az ajtót átívelő szalagot letépve besétáljanak az épületbe, de végül mindketten odabent találják magukat.
Szürkeség uralkodik az előszobában, a kültéri, haloványan pislákoló lámpák fénye éppen, hogy csak be tud kukucskálni a homályos, a munkálatoktól megporosodott ablakokon. A lábaik alatt nyikordul a padló, ahogy közelebb mozdulnak a középütt helyezkedő lépcsőhöz, ugyanis a viháncolásba átcsapó sutyorgás határozottan az emeletről hallik. Mihelyst pedig előrébb moccannak, a bejárati ajtó éktelen zajjal vágódik be mögöttük, s legyen ember a talpán, aki képes lenne kinyitni!
Mintha a levegő meghűlt volna, és talán az elméjük játszik velük, azonban az egyik oldalsó falon ékeskedő tükörben akárha egy árny suhanna el…
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Hell or Heaven


Kísértetkastély - Page 4 VQSi8OZ
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
1069
☩ Rang :
Staff
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Jan. 29, 2019 2:03 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5 ... 10 ... 17  Next


***
Szabad a játéktér
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Athan


Kísértetkastély - Page 4 Jack's_Eyes_1301
☩ Történetem :
☩ Reagok :
291
☩ Rang :
☠ "vadászpalánta"
☩ Play by :
Alexander Calvert
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Dec. 27, 2018 4:29 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5 ... 10 ... 17  Next


☠️ Changeling

Rémálomföld lakói
•  szószám: 691 • Credit:

 
- Igyekszem – rebegteti meg kölcsönpilláit a dicséretre, és még az apró rosszat se figyeli, igazából valóban így szokott lenni. Kevésszer egyesen, mindig van valami, de nem szégyelli. Olyasmi dolog ez, ami hozzá tartozik, még ha épp másik testben is kényszerül ücsörögni. Az a szerencse, hogy nem esett messze, így nem olyan idegen mindez. Örvendetes, hogy nem kell tovább könyörögni vagy épp kéregetni, már unta ezt a játékot, úgymond, már nem volt mit mondania, csak ismételni magát, újra és újra. Vagy épp veszekedni a másikakkal azon, mit kellene tenni. Azt tudja, ha itt egynél több van fajtájukból, teljes egyetértés nem fog születni, mindenkinek mások az érdekek, a vélemények és persze a tapasztalatok is. Nem mondaná ő sem, hogy megbízik ebben a lényben, nem fektetné az életét a kezébe és nem is kell, másokkal alkudozik és köt biztosítékot, ő amit tudott, megadta és megtette, más meg nem adódik. Sőt, talán ezért is, vagy épp az idegen test kíváncsisága az, amely kivezeti onnan, és nem száll be a buliba. Megérzi az erőt, amely végigárad a házban, majd megerősödve szinte már meg is ragadja azt, és szorongatva roppantja meg az régi gerendákat és falakat. Tekintetét a mennyezetre szegezi, a repedésekre, a hangokat füleli, amelyek nem csak a tündérnek számít végszónak, hanem talán nekik is. Lepillant magára, de egyelőre még nem saját maga, hanem nővérének domborulatai pillantanak vissza rá, tehát, a történet még mindig nem ért véget, türelmetlen sóhajtással rázza meg a fejét.
Érdekes hely ez a terem, kicsit bánja, hogy nem előbb és nem nagyobb kíváncsisággal állt hozzá előtte, hanem inkább az emeletre fókuszált, de ami történt, megtörtént. Ujjait egy közelben álló tükörfelületen húzza végig óvatosan, majd a végszó, vagyis azoknak repedése készteti a visszahúzásra, nem hiszi, hogy kellemes lenne szanaszét vagdosnia magát a szilánkkal, ki tudja, miféle mágia van ezekben és miképp hatna. A többiek megtették, amit kellett, az erő immár a ház végét kívánja. Nem is csoda, de mire beszállna, már késő.
- Nos, legalább a kívánságom teljesül és összedől ez a nyomorult lak – mert hát, mióta ez történt, csendben jó párszor kívánta a pusztulást és a szidalmakat, aztán a tündérnek és a játszadozásának. Eláll az ajtóból, pontosabban ki, hogy a többiek is képesek legyenek elhagyni a helyet tolakodás nélkül, mondani sem kell, itt a mese vége. Azonban, mire tényleg bármit tehetne, egy pillanat alatt bukkan fel a konyhában, mintha csak kámforrá vált volna és itt bukkanna fel. Lelkesen pillant le, és ismerős kezek, ruhadarabok fogadják. Immáron a helyén van minden, ujjait átmozgatva, kezét kinyújtva szisszen fel, hiszen a korábbi, ideiglenes vendége kapott hideget benne, nem is keveset.
- Kicsit berozsdált, de lehetne rosszabb is – morog kicsit, pár pillanat az egész, és arcát törölgetve pillant a kijárat felé, megpróbálja kifele menet maszatmentesíteni ábrázatát. Nem visz magával semmit sem és nem is indul keresni akármit, nem kíván az emlékeken kívül mást is vinni magával, bár odafent biztos akadna kedvére való ereklye a könyvön kívül, de nem ostoba, hogy az ingatag emeletre másszon. Lemond róla, és a szabad levegőt választva lép ki oda. A furcsa érzetre kaparja meg a pontot, mintha keresne valamit, végül aztán vállat vonva hátrál el a háztól, és azokra tekint, akik még nem szeleltek el messzire. Éééés igen, megint a vita. Jellemző. Szemeit megforgatva rázza meg a fejét.
- Felesleges ezen morognotok, idekint akár szét is téphetitek már – sóhajt, mert hát, a vészmadár és a bizalmatlanság. Úgy tűnik, ő tényleg csak menteni akarta magát, és nem vett fel semmit sem. Tény, hogy az erő érdekelte és érdekli most is, reméli, egyszer még összefut vele és valamennyit kaparinthat belőle, vagy akár tanulhat. De ez a jövő zenéje, testvérei lassan távoznak, ki épp morogva, ki épp szórakozottan.
- Ha egy ilyen dög széthúz, akkor a nagyobb gonosz mit fog tenni. Egymás ellen állít minket? - ez inkább csalódott, mint kíváncsi kérdés. Elindul maga is, de már csak akkor, amikor a ház megadja magát, kiélvezi azt, ahogy összedől. Aztán pedig, elindul a maga útjára, annyiban mégis igazat adva az idősebbeknek, hogy ennek talán itt nem ért vége. Legközelebb inkább Kínáig rohan, mintsem idegen házakba lépkedjen. Nem haragszik egyikükre sem, mintha a legnyugodtabb maradt volna mind közül. Vagy csak jól álcázza?

((csak elértem ide is, szóval: Köszönöm nektek a kalandot, Pitének a mesélést, az internetnek pedig, hogy nem ette meg a reagjainkat. Köszipuszi  k76k  ipippipi ))

Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Dec. 09, 2018 9:26 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5 ... 10 ... 17  Next


Changeling

────────────  Kísértetkastély - Page 4 2944700-20181015-8mzHkk    ────────────
Since the dawn of time. Only the strong have survived
A közös érdekünk a szabadulás, a közös ellenség a cápaképű tünci...ez épp elég ok rá, hogy kivételesen megbízzak fivérembe és együtt működjek vele - félretéve a köztünk lévő ezeréves nézetkülönbségeket. Úgy látszott van egy használható terv a tarsolyában. Ráadásul rúnákról volt szó, amihez átkozottul jól ért. Nem mellesleg...többször is nyilvánvalóvá tette az ittlétünk alatt, hogy nem hagyhatjuk innen meglépni a fényasszonyt. Veszélyes, később még bajt hozhat ránk. Egyet értek vele, mert én is így gondolom. Nem véletlenül zárták el annak idején. Ezért nem volt nehéz kilogikázni bátyám miben mesterkedik. Még a fénykupac is tisztában volt vele, hogy a vesztét akarjuk. Hallottam, ahogy szóvá is teszi a konyhában lévőknek, mikor a tollcsomó a nevünkben ígérgetett.
Míg a többiek a tüncivel egyezkednek és nagyban megy a szájtorna, mi a tükörszobában vérrel rúnákat mázolunk a tükörre. Azzal a céllal, hogy segítségükkel újra fogságba ejtsük a fénytündért. A csapda mondhatni készen áll, már csak egy dolog marad hátra. Idecsalni és elintézni a fénycsomót. Ha a rúna fogja lenne, Reyna kardjával vagy a piszkavassal szíven döfhetnék. Mivel nem sokat tudni a lényről, én biztosra mennék és meg a fejét is lecsapnám. Biztos, ami biztos. De erre nem kerül sor, mert a ház hirtelen omladozni kezd. Bármitől is kezdenek berepedni a falak, egészen biztos nem mi voltunk. Az a fura tükörnek álcázott ajtó, ami eddig elrejtve a szoba poros tükrei között lapult összetörik, mihelyst egy nagyobb darab hullik rá a mennyezetből. A rúna megtörik és a cápafogú némber kiszabadul. Mielőtt elhagynám az angyali testet még hallom, ahogy a tündérpofa örömében tapsikol a konyhába maradt páros sikeres produkciója láttán.
Na, csodás...kiengedték. - mordulok fel elégedetlenül. A rengés és a fénygömbnő szabadulása húgunk és az angyal műve.
A következő pillanatban a saját testemben találom magam, de nincs idő elmélkedni, az épület perceken belül a földdel lesz egyenlő. Sietős léptekkel indulok el én is a többiek után. Menetben valami fura érzés kap el, de ennek sem tulajdonítok nagy jelentőséget. A konyhán keresztül távozom, ám mielőtt a kijárat felé vezetne utam, egy percet szánok és megállok a pince lejáratánál. Az sem zavar, hogy tőlem két lépésnyire landol egy fél gerenda és a vakolat folyamatosan a nyakamba hullik. A pisztoly még ott van valahol a víz alatt. Már akkor eldöntöttem, hogy magammal viszem, amikor először a kezembe került. A víz nagy eséllyel használhatatlanná tette, de nincs jelentősége. Arra a célra, hogy reprodukáljam és tanulmányozzam a működési elvét, még mindig alkalmas. Telekinézissel magamhoz vonzom a fegyvert, ahogy korábban a piszkavassal is tettem. Mihelyst a kezembe kerül a tárgy a zsebembe dugom...nincs tovább maradásom. Távozom én is az épületből. Odakint látom Seth-et szétveti az ideg és nem rejti véka alá a véleményét. Calyt és a tollast vádolja, jó okkal. Nekem nincs mit mondanom ezzel kapcsolatban. Gratulálni pedig nem fogok, még nem éreznék ki az iróniát és a végén azt hinnék, valami jót tettek. A rúnarajzolással kapcsolatban csak vállat vonok. Ez van. Ha másra nem volt jó, legalább egy-két rúnával bővítettem gyér rúnatudásomat. Ez is valami.
Seth, osztom a véleményedet...- fordulok fivérem felé. A magam szájából is elhangzott hasonló még odabent. Legyen az ő bajuk.
..de úgy vélem mégsem lesz ilyen egyszerű a helyzet. Az angyal ígért neki valamit, és mi vagyunk rá a biztosíték, hogy be is tartsa azt. - vetek egy pillantást a távozó szárnyasra. Aki képes elsétálni anélkül, hogy egyáltalán a tudomásunkra hozta volna, mit egyezkedett a fénycsomóval és mi várhat ránk. Sunyi kis......
Remélem betartod, amit ígértél neki. - szólok oda kimérten, míg hallótávolságban van. Nem bízok az angyalokba, benne meg különösen. Az emlékein keresztül láttam magam, találkoztunk nem is olyan régen, én mégsem emlékszem erre a találkozásra. Különös. Fogadni mernék csinált velem valamit, belekotort a fejembe vagy ilyesmi. Most pedig biztosítékok lettünk miatta. Nem tetszik ez a helyzet, de jelenleg ezzel nem tudok mit kezdeni. Mélyet sóhajtok, majd köszönésképp intek a többieknek, mielőtt hazafelé venném az irányt. Ezek után jó ideig a színemet sem fogják látni. Hosszú időre magamra csapom a műhelyajtót.


(Én is köszöntem.)
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Dec. 09, 2018 2:38 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5 ... 10 ... 17  Next


Changeling


Markan és Reyna segítségével csapdákat próbálunk kreálni. Józan paraszti ésszel is bele lehet gondolni abba, mi lenne, ha a szerencsecsomag kikerülne a világba. És nem kell zseninek lenni ahhoz, hogy rájöjjön az ember a hatalmas tükör funkciójára. Mi másért kreáltak volna egy tükörtermet? Nem azért, hogy elrejtsék a valódi arcunkat. Sokkal inkább azért, hogy elrejtsék, jobban mondva beolvasszák a többi közé azt az egy tükröt, ami az ajtót mutatja. Sajnos nem mindenki osztja az észjárásunkat. A ház hirtelen megremeg, a plafon megreped pontosan Reyna feje felett.
- Reyna! - figyelmeztetem, majd a kezét magammal húzva arrébb ugrom. A plafonról egy hatalmas darab szakad le és egyenesen arra a bizonyos tükörre esik.
- A jó büdös francba! - szitkozódom. Egy pillanat sem telik el, máris a konyhában találom magam. Letekintek, és minden olyan ismerőssé válik. Visszakaptam a saját testem. De nem hagy nyugodni a különös érzés, amit érzek. És az nem az omladozó épület miatt van. Ahogy jön az érzés, úgy távozik. Egy könyvet tartok a kezemben és pár papiros van benne. Rúnák. Ezek még jól jöhetnek későbbre.  A könyvet  összecsapom a rúnákkal együtt, mert nincs időm most olvasgatni. Kilépek a konyhából, addigra már mindenki kint tartózkodik. Haragosan nézek a tollasra, de nincs időm megkérdezni, mi a francot műveltek itt húgommal, mert mint aki jól végezte dolgát, távozik. Komolyan, az angyalokat sem az eszükért szeretik. Már tudom, miért rühellem őket annyira. De nem gondolom ezt tovább, mert az épület lassan összedőlni látszik. Felkapom az emberlányt, nem hagyom itt pusztulni, ő is segített nekem, ráadásul megkedveltem a rövid idő alatt. És a vére…különleges. Amint kiérünk a romos épületből, lerakom őt, majd leporolom magam. Közben húgom úgy gondolja, hogy a könyv nála jobb helyen lesz, telekinézissel kaparintja meg azt, majd rám vigyorog. Vigye ha akarja…Nem küldök felé válasz vigyort, mert k*rva mérges vagyok rá. Összeállt egy angyallal, ahelyett, hogy a testvéreinek segített volna. Amikor fent voltam, rám se bagózott, félvállról megjegyezte, hogy ja csak Seth van itt, de a figyelmét annyira lekötötte a magyarázás, hogy az üzenetem nem jutott el hozzá. Bezzeg az angyalra hallgatott és mi lett a vége…Meg kellett volna ölnünk azt a pincesunát, de nem, ki kellett ereszteni a világba. Legyek ezért hálás nekik? Hát kösz nem.
- Remélem, most boldog vagy drága húgom! De ha az a dög bajt okoz a jövőben, akkor a ti felelősségetek lesz. Engem hagyjatok ki belőle, majd az újdonsült tollasoddal megoldjátok ketten! - azzal hátat fordítok neki, hagy menjen a dolgára. Mindig is az összefogásról papolt nekem, de ő tojt rám nagy ívben fent az emeleten, mikor először és utoljára üzenni próbáltam neki. No meg Athannak. Őt sem értem. De legalább ő nem viselkedik úgy, mint aki kiszarta a spanyol viaszt. Ehelyett egy ismeretlen halandó lány volt az, aki bízott az ítélőképességemben. És Markan. Aki úgy utál engem, hogy jobban örülne, ha a föld alatt lennék 30 méterrel. De velük érdekes módon össze lehetett dolgozni. Bár miért is? Hiába törtük magunkat.
- Köszönöm a segítségeteket! Mégha hiábavaló is volt. - biccentek Reyna és Markan felé.
- Vigyázz magadra kislány! Viszlát! - köszönök el öcséimtől és finoman megpaskolom még Reyna feje búbját, mielőtt távozom. Már így is késében vagyok, el kell jutnom Kaliyohoz. Még nem is sejti, mit zúdítok majd a nyakába. Miközben úton vagyok, és a sok szemetet, amit összeszedett húgom, míg a testemben volt, kihajítom a szemétbe, balsejtelmet érzek magamban. Úgy érzem, lesz még foganatja annak, hogy az a nő kiszabadult. De aztán elhessegetem. Majd Calypso és a tollcsomó megoldják. Nem az én gondom…

//Köszönöm a játékot! És Pitének a kitartó mesélést! Smile //
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Dec. 09, 2018 1:22 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5 ... 10 ... 17  Next


Changeling
A fejemre hulló apró törmelék s a még apróbb porszemekből néhány perc elteltével villámként csap belém a felismerés, az angyal már- már kétségbe ejtő próbálkozása. Mivel ennél többet úgysem veszthettek, rámarkolok öcsém vékony, csontos kezére. Nem Ophilia gondolataiba kapaszkodok, hanem az erőbe, abba mely belőlem is sugárzik a kötelékbe, mely Leviatánokká tesz minket. Átjárja testem, s mintha erőm megsokszorozódna, hallom, ahogy megrepednek a gerendák, ahogy karcosan elcsúsznak egymáson a kövek. Helen nyihogása késztet arra, hogy kinyissam szemem, s szembesüljek egy gyermekinek is nevezhető örömujjongással. Gyorsan elillan, persze azért még figyelmeztet, hogy a tartozásunk ezzel még nem róttuk le. Éppen csak annyi időm marad, hogy felfogjam, ahogy fénygömbbé alakul s az omladozó falak közül szélsebesen távozik… - Szzzz…- dörzsölöm meg a pontot, ahol a fájdalmat érzem, de ennél többre nincs is időm, a kis akciónk úgy tűnik túlságosan jól sikerült, ez a pillanat nem csak a tündér új életének, de egyben a ház halának napja is. – Kifelé! – szólítom fel a bentieket, bár azt nem várom meg, míg szépen libasorban kivonulnak előttem. Annyira azért nem féltem a testi épségüket, annál jobban érdekel a sajátom.  Ahh, ha mindenkinek ilyen könnyen menne…, de annyi időt még szánok, hogy a aranyhajú angyal felé biccentsek,s fordulok is sarkon, majd kint megnézem hiányzik-e valaki a leltárból. Kint az ég halotti lepelként borul rám, néhány fakó csillag s pár pislákoló utcai lámpa adja vonja körbe alakom s a többiekét. Leseprem a vállamról a rátelepedett kőport s ígéretemhez híven megszámlálom a „kalandorokat”. Hiánytalanul megvan mind, viszont… körbe tapogatom zsebeimet, hiányzik valami, melyet a szemem sarkából fivéremnél pillantok meg. Vannak hátrányai, ha valaki túlbuzgón segít egy tündérnek. Míg lehetőleg van elfoglalva, addig telekinézishez folyamodok ismét, s kezéből kirántom a könyvet a benne lévő rúnákat ábrázoló papírokkal. Sajnálatos, de az önzőségemet nem temette maga alá, a kúria kövei, az még az enyém, ahogyan ama könyv is, melyet Seth testében szereztem. Egy mosolyt küldök felé, amolyan „bocsi” arckifejezéssel, miközben megvonom a vállam. – A mai nap tanulsága: sose lépj be idegen házba és az angyalok sem szentek. – vetek még egy utolsó pillantást az omladozó falakra, s elindulok arra, amerről jöttem. Van mit feldolgozni.
* Én is köszönöm mindenkinek a játékot és Pie-nek pedig a kalandot. * khjg.g
Ajánlott tartalom
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5 ... 10 ... 17  Next


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
4 / 17 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5 ... 10 ... 17  Next

Permissions in this forum:Válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Új téma nyitása   Hozzászólás a témáhozUgrás:  



Árnyak Mögött
Belépett TagjainkFajaink létszáma



●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 13 felhasználó van itt :: 2 regisztrált, 0 rejtett és 11 vendég :: 2 Bots

• Fajaink száma •
Arkangyal
2/2
Leviatán
7/6
Angyal
1
Démon
14
Bukott Angyal
4
Ember
4
Félvér
4
Harcos Angyal
4
Vadász
5
Nephilim
7