Omnen dimittite
spem, o vos intrantes!
Staff, és tagok által keresett karakterek

 
• Mennyország - Irattár •
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Hell or Heaven


Mennyország - Irattár VQSi8OZ
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
1058
☩ Rang :
Staff
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Ápr. 20, 2019 11:08 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


***
Lezárt játék
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Ophilia


Mennyország - Irattár Mektupp
☩ Történetem :
☩ Reagok :
773
☩ Play by :
Blake Lively
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Nov. 01, 2018 7:32 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


To Uriel
I have no special talent. I am only passionately curious
[You must be registered and logged in to see this image.]
A polcok tetején ülve, számtalan tekercs hever szétterítve körülöttem. Ha épp nem fért a fának látszó felületre, úgy telekinetikus képességem használom, hogy a közelembe lebegtessem őket. Nem sok energiámat emészti ez fel, lássuk be, évezredek óta ezt az egy képességem használom.
Szárnyaim kibontva pihennek a hátam mögött, ahogy mindig is. Leeresztve lógnak a föld irányába egy-egy hófehér pihe toll karcolja az iratok szélét, a port seprik le róla. Por, mely egyáltalán nem jellemző a mennyre. Apró kis illúzió, hisz a földön a legtöbb irattár így nézett ki. Porosak, még ha nem is annyira fényesek, mint ez a hely.
Ugyanis ezt a helyet továbbra is átjárja a fény, a vakító fehérség. A tisztaság. Történjen bármi is, bárhogy is, ez a hely soha nem fog megváltozni, ha más nem, én ügyelek rá. Még akkor is, ha nem tekintek a Földre, mióta Gabriel a kapun keresztül meg nem támadta a Földet.
Eleinte még hittem abban, hogy Atyánk egy oly parancsát követi, melyet csak neki mondott el. Mára kételkedek benne, mégis... Képtelen vagyok úgy elítélni a tettét, ahogy Michael és a többi, hozzá hű angyal. Ez az egész, nem ennyire egyértelmű.
Fejemet könnyedén megrázom, zöldes íriszeimet visszavezetem a cirádás betűkkel írt pergamenre.
- Benjamin Hornigold csapnivaló kalóz volt. Annál részegesebb azonban - mosolyogva motyogom magamnak a szavakat. Meg sem hallom, hogy a hatalmas kétszárnyú ajtó kinyílik és puha lépteket vezetnek be rajta. Teljesen belefeledkeztem az emlékbe. Akaratlanul is magam előtt látom a képet. - Felhőtlen ég virradt a csapatnyi másnapos kalózra. A kapitány rájött, hogy nem találja a sapkáját. Hogy a mennykő rúgna bele! - persze nem ezt mondta, azonban azt mégsem írhattam le. Szerezni kell kalapot! - húzza elő a kardját, hangom pedig már kacag.
Bizony ám, nem is sokkal később megtámadt egy hajót, lemészárolta a legénységét és mindezt miért? Hogy megszerezze magának és a legénységének is a…
Nevemre rezzenek össze. Az összes lebegtetett irat a földön végzi, én pedig a hang irányába fordítom a tekintetem.
- Oh… - csúzik ki ajkamon, könnyedén a meglepettség emberi megfelelője. Pillanatokon belül hófehér ruhámba termek az arkangyal előtt. - Elnézést, nem hallottam, hogy bejött Uriel - hajtom le fejemet előtte, szemeimet is lesütöm. Minden tiszteletem az övé, még akkor is, ha hozzám hasonlóan sose hagyta még el a mennyeket. Ő egy ark. Én pedig egy rangtalan. Kettőnk között pedig óriási a szakadék. - Miben lehetek a segítségedre? Oh, elnézést - nevetek zavartan, s egy szempillantás múlva eltűnik a hely porosnak tűnő kinézete. Nem marad más, mint a fényes, patyolat hely. Amilyennek Atyánk is megálmodta.
[You must be registered and logged in to see this link.] •• [You must be registered and logged in to see this link.]
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Okt. 30, 2018 11:15 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


What about San Francisco?
Ophilia&&Uriel Zene  • Credit:
Atyám eltűnésével a világ a fejére állt, s talán leginkább mi magunk, az angyalok. Gabriel fellázadt, vagy Michael? Magam sem bírom követni, hogy éppen ki kezdte, ki folytatja, s ki van melyik oldalt. Jó, és rossz határa elmosódni látszik az illetékesek fejében, és félek, ennek testvérgyilkosság lesz a vége. Még számomra is merész dolognak tűnik, hogy oldalt válasszak, nem tudnék gyilkos szándékkal, vagy éppen csak gyűlölettel tekinteni egyikük szemébe sem, akármit is tett. A fivéreim maradnak, együtt teremtettek minket, és ezen semmi sem változtathat. Szomorú lehetek, voltam, leszek, és vagyok is, mégis a megszokott színt próbálom visszahozni a mosolyommal, és még a nyomát is eltüntetni annak a mély melankóliának, amit a helyzet teremt idefent. Valakinek ezt is kell, hiszen mi lenne, ha mind eszünket vesztenénk? Hát volna-e értelme Atyámnak visszatérnie közénk? Így is félünk, az emberek vétkeznek, megállás, és bűntudat nélkül.
- Ophilia! Ophilia, itt vagy?
Messze nem sürgetve, mint inkább kedvesen emelem fel a hangomat, hogy aztán a megszokott dallamosságával futhassa körbe a termet az ismerős angyal után kutatva. Sokszor volt már segítségünkre, a legelején még én magam sem gondoltam, hogy ilyen hasznos poszt lesz majdan az írnok, s lám. Van, kihez fordulhassunk, így, hogy muszáj magunknak is alászállnunk. Mindent feljegyzett az emberekről, a történelmet, szokásaikat, társadalmuk jelenlegi alakulását... Talán mindezt a fejetlenséget is feljegyzi, hogy ha Atyám visszatér, mondhatni bohózat gyanánt végigfuthassa.

reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Hell or Heaven


Mennyország - Irattár VQSi8OZ
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
1058
☩ Rang :
Staff
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Okt. 01, 2018 1:43 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


***
Szabad a játéktér
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Ophilia


Mennyország - Irattár Mektupp
☩ Történetem :
☩ Reagok :
773
☩ Play by :
Blake Lively
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Okt. 01, 2018 1:41 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


To Jaesa
You don't choose your family. They are God's gift to you, as you are to them
[You must be registered and logged in to see this image.]
Mosolyogva, bólogatva nyugtázom, hogy miként is dönt. A tekercsek egy pillanat alatt feltekerednek, viszont nem az én kezembe landolnak, hanem a polcra. Mindegyik tekercs más helyre. Szemlátomást semmi logikája nincs annak, amit csinálok és káosznak tűnik. Holott ennél sokkal több logika rejtőzik az elhelyezkedésekbe.
Meglehet, hogy ezt csak én értem meg, a saját gondolkodásom útján helyezem őket sorba, ezt készt vagyok elismerni. De végül is az is a lényeg, hogy magam találjam meg ezeket ha keresni kell nem igaz? Hiszen ha bárki megpróbálná bármikor, falakba ütközne.
- A fia mindig az uralkodó körül sündörög. Ritkán engednek közelükbe idegent, avagy nőt. S mivel te is úgy nézel ki, mint egy asszony javaslom, hogy álcázd magad. Esetleg ha idődből kitelik tölts el egy napot azzal, hogy csak a nyomába jársz, kivel beszél, kivel miként viselkedik és a legközelebbi ember alakját veszed fel – mosolygok rá, még egy utolsó jó tanácsot adva neki.
Ki tudja, talán hasznát veszi, ha van rá ideje. Ha nincs, akkor is kíváncsi leszek, hogy mely módszerekhez fog folyamodni. Mindenképpen végig fogom kísérni az ő útját  is odalent. Többek között ez is a dolgom. Mindent tudni nem csak az emberekről, de az angyalokról is. Mindent. Semmi sem maradhat előttem titokban, de ezt mindenki tudja is. Ami a Földön és a Mennyben történik, arról én mindent tudok. Minden egyes kiejtett szót, minden egyes mozdulatot megjegyzek és megörökítek.
- Azért ha lehet, akkor ne nagyon árts a falnak! Művészeti szempontból páratlan alkotás – sajnálom, akaratlanul is belenéztem a fejébe. Számat enyhén széthúzom, vállaimat is behúzom.
Akaratlan megmozdulás ez, de mégis… Az egy szép kapu. Lehet azt biztonságosabban is csapdák alól mentesíteni. Reményeim innentől viszont már benne lakoznak.
- Viszlát Jaesa, várlak majd a hírekkel – búcsúzom tőle szelíd mosollyal. Teljesen felesleges ez az arcomra, semmi jelentősége nincs. Egy angyalnak sincsenek érzései. Ez mégis egy olyan emberi gesztus, amit szívesen tanultam meg és eddig Atyánk sem panaszkodott miatta.
Nem mintha valaha is találkoztam volna vele, de ha ezzel problémája lett volna, akkor biztos vagyok benne, hogy valakit ideküldött volna. Mégsem tette. Ahogy az ajtó becsukódik úgy fordítok én is hátat neki.
Nem kételkedek abban, hogy sikerrel fog-e járni. Tudom, hogy így lesz.
[You must be registered and logged in to see this link.]
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Okt. 01, 2018 10:05 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


Ophilia & Jaesa


 


Lágy mosollyal arcomon figyelem fejhajtását. Egy kicsit erős megnyilvánulásnak tartom, de nem teszek megjegyzést. Minden egyes korábbi szavamat komolyan gondoltam. Vissza fogok ide járni, és a beszámolókat is megkapja. Fontos, hogy ő tudjon róla, az már más kérdés, hogy társaim felismerik-e az itt lévő tudás jelentőségét. Ophilia gondolatmenetét is helyesnek vélem. Az emberek nem bírnak magukkal, a lehető legtöbbet ki akarják hozni életükből, amiért oly eszközökhöz is fordulnak, amihez nem kellene. Többek között, a démoni alkukhoz, bár tény, nagyobb felhajtást mindig a csatározásaik kapnak. Azóta van több munkánk, hogy Atyánk megteremtette őket.
Mintha az ellentéteink lennének. Mi tudjuk, hol a helyünk, és leszámítva egy-két eltévedt angyalt, senki nem törekszik oly magasságokba, ami nem megengedett, vagy megszerzése elképzelhetetlen. Nem mészároljuk le egymást néhány évente, majd küldjük haza a maradékot szaporodni, hogy a tízen évvel későbbi csatában legyenek elegen. Ez a kör pedig nem akar megszűnni az emberek életében.
Ez a halandó azonban úgy tűnik, nem ilyen volt. Csendben hallgatom angyaltársam beszámolóját az életéről. Tette a dolgát, segítette családját, kiállta az elé állított próbákat és nem tört meg. Továbbra is az lebegett szeme előtt, hogy utódjának a lehető legtöbbet megadja. Na meg, hogy legyen neki. Lehet, hogy pont ez lett a veszte?
- Először ellenőrzöm a fiát, utána megyek a kapuhoz – vázolom fel hangosan a bennem kialakult sorrendet.
Ha valóban a fiú környékén ólálkodik a démon, megtudhatok róla ezt-azt, mielőtt találkoznék vele. Az angyalcsapdák miatt nem aggódom túlzottan. Így, hogy tudok róluk, fel tudok rájuk készülni. Mindig csak amiatt kell aggódni, ami váratlanul érhet. Ezeket a csapdákat pedig nem nehéz megsemmisíteni. Lehetőleg anélkül kellene, hogy egy is aktiválódjon. Kelleni fog néhány tőr. Azt hiszem, némi kár fogja érni azt a kaput.
- Nagyon köszönöm a segítséged, Ophilia! Amint visszatérek, beavatlak a részletekbe – mosolygok rá.
Annak ellenére, hogy eleve úgy gondoltam, tovább fog tartani az anyaggyűjtés, több időhúzásra nem szánok időt, holott szívesen segítenék neki elpakolni, amiért ennyi mindent előkeresett nekem. Annak az őrangyalnak az lesz a legjobb, ha minél hamarabb elmegyek érte. A gondolat, hogy egy démon foglya, hajt előre. Egyetlen testvérem sem érdemli meg, hogy ily sorsra jusson. Annak az ocsmányságnak vesznie kell, és veszni is fog, amint elém kerül. Az ajtóból még visszapillantok segítőkész testvéremre. Ezúttal én vagyok az, ki fejet hajt, köszönete jeléül, mielőtt odébb állok.


reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Ophilia


Mennyország - Irattár Mektupp
☩ Történetem :
☩ Reagok :
773
☩ Play by :
Blake Lively
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Szept. 30, 2018 2:58 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


To Jaesa
You don't choose your family. They are God's gift to you, as you are to them
[You must be registered and logged in to see this image.]
A szavak mestere, a tudás angyala. Számos kultúrába külön istenségként tisztelnek. Még hízelgő is lenne számomra, ha épp nem tartanám túlzásnak. Habár, az emberek is kezdenek rájönni, hogy a tudás hatalom, az írás pedig nem annyira kiváltság, mint inkább gyakorlás kérdése.
Válaszára szelíd mosollyal az arcomon hajtok fejet előtte. Remélem, hogy tényleg ekként fog majd tenni.
- Több hasznomra válik, mint ahogy azt bárki is gondolja. A felhalmozott iratanyag nem csak a mostani időszakra vonatkoznak. Már amennyi ideje figyeljük az emberek, láthatjuk, hogy újra és újra ugyanabba a hibába esnek. Ki tudja, hogy mikor válnak újra fontossá ezek az iratok. Ezek a történeket. Mikor fogja újra ugyanígy megismételni magát a történelem? Ezek egyelőre még csak feltevések - de még bárhogy alakulhat a világ sorsa.
Atyánk gondoskodik róluk. Bárhogy is dönt az évszázadok folyamán, fontos számára a világ, az emberiség, de hát lehet ezen csodálkozni? A kedvenc teremtményei és nem is ok nélkül. Az életük oly kevés ideig tart és mégis mily tartalmasan töltik ki?
- Belu… - hümmögöt egyet és újra szembefordulok aprócska kis tárammal. - Egyszerű földműves - mondom ezúttal inkább csak fejből. - Látszólag semmi érdekes nincs benne, de ezért nem is kaphatna maga mellé védőőrizetet. Lelke túl tiszta. Soha nem volt semmire egy rossz szava. Minden szörnyű csapást emelt fővel viselt. A felesége halálát, az első háromszülött gyermekét is elvitték a betegségek. Mégis újra nősült. Ekkor született meg az a gyermeke, aki most a királyi udvarban is tevékenykedik. Rengeteget dolgozott azért, hogy taníthassa a fiát, hogy kiemelje abból a nyomorból amibe ő van, még akkor is, ha emiatt ő egyre mélyebre süllyed. Igen, három hónapja halt meg, a őrangyalnak vissza kellett volna jönnie. Biztos, hogy nem adta el a lelkét, na de a fia? - újra hümmentek egyet.
- Ha a Nimrud kapuhoz mész, készülj fel. Tele van angyalcsapdával. Ha bele is sétálsz, könnyedén feltörheted, mégis az erődet ne pazarold. Inkább légy körültekintő - javaslom számára. - A fiát is megkörnyékezheted. Kapzsi lett a király mellett, az ilyen emberek hamarabb adják el lelküket - ez csak egyszerű észrevétel, amit az utóbbi évszázadok alatt állítottam ki.
[You must be registered and logged in to see this link.]
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Szept. 27, 2018 10:19 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


Ophilia & Jaesa


 


- Akár… így is fogalmazhatunk – mosolygom testvéremre – Mindenképp be fogok térni.
Furcsa. Számára elég egyetlen szó, hogy leírja azt, amit én csupán körülírni tudtam. Azt hiszem, nehéz azt mondani magamra, hogy tehetetlen. Az a szó semmi jót nem jelent. Mintha képtelen lennék arra, amit egyébként meg kellene tudnom csinálni, de hát pont erről van szó, nem? Fel kellene tudnom találni magam, amikor a Mennyben vagyok, mégsem boldogulok túlzottan. Általában megmaradok az edzésnél, vagy az olvasásnál. Ez utóbbi segít abban, hogy boldoguljak. Meglehet, ha több időm lett volna mostanság, akkor a most elém tárt iratokat már rég elolvastam volna. Rég… ez is csak egy emberi kifejezés, ami rám ragadt odalent. Nekik néhány nap is régnek számít.
- Amennyiben hasznodra válik, úgy ígérem, minden egyes küldetésem részleteiről kapsz egy beszámolót – vigyorgom.
Teljesen komolyan gondolom. Nekem nem okoz különösebb problémát és ha ezzel segíthetek, úgy örömömre szolgál. Ha nem szóban, hát lejegyzett formában, mindez már lényegtelen. Attól függ, mennyi időm van. Fogalmam sincs arról, hogy a többiek hogy vannak vele, de számomra mindig nagy segítség, ha idejövök. Oly titkok lapulnak itt, mikről nekünk sincs feltétlen tudomásunk. Ophilia sokkal többet lát, mint bármelyikünk, hiába vagyunk odalent. Talán pont ez az, ami beszűkíti látókörünk. A tény, hogy túl közelről szemlélünk egy-egy eseményt.
- Nincs birtokunkban olyan információ, ami alátámasztaná, hogy valamelyik családtagja alkut kötött. A védenc nélküli őrangyalok azonban köztudottan figyelmetlenebbek. Nincs ki miatt aggódniuk, magukról pedig gyakran megfeledkeznek. Az lehetséges, hogy az ember környezetében élt, ezért tudott az állapotáról, ez esetben azonban angyalról is gyorsan tudomást szerezhetett. A férfi neve Belu volt – avatom be az angyalt.
Minél többet tud, annál több segítséget nyújthat. A lehetséges rejtekhelyen gondolkodom. Az, amit felvázol, egy lehetőség, de mivel több is lehet, még várnom kell. Vakon és tudatlanul nem repülhetek oda. A további lehetőségek azonban messze vannak. Egyetlen démon sem kockáztatná meg, hogy a világ más pontjára hurcoljon egy angyalt, már amennyiben még az emberek közt vannak és nem a Pokol fenekén. Arról azonban valaki értesült volna, ha valaki átjárót nyit Lucifer bugyraiba. A leviatánra azért felkapom fejem. Kíváncsi népség, még akkor is, ha elvonultan él és tevékenykedik. Egy őrangyallal képesek lennének elbánni, a távolság azonban még mindig ott van. Valószínűleg találna magának közelebb is kóbor angyalokat, ha arra fájna a foga.
- Tehát marad az első helyszín. Ez egyszerre megnyugtató és nyugtalanító – engedek meg egy sóhajt.
Ez a szokás úgyszintén az emberek közt ragadt rám. A lenti élethez fel kell vennünk bizonyos szokásokat. Az emberek mosolyognak, nevetnek, sóhajtoznak… bizonyos érzelmeik a felszínre engedik. Ha nem így lenne, az túlontúl ellenségessé tenné őket mások szemében.


reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Ophilia


Mennyország - Irattár Mektupp
☩ Történetem :
☩ Reagok :
773
☩ Play by :
Blake Lively
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Szept. 13, 2018 7:49 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


To Jaesa
You don't choose your family. They are God's gift to you, as you are to them
[You must be registered and logged in to see this image.]
Szelíd tekintettel és félrehajtott fejjel hallgatom drága testvérem szavait. Szemeim lesütve mosolygok rajta, majd újra reá emelve nyitom szólásra kunkorodó ajkaimat.
- Ha legközelebb hasonló bajba kerülnél, csak térj be hozzám. Szívesen meghallgatnám a történeteid abból a szemszögből, amit te látsz. Így legalább te sem éreznéd magad annyira… hogy is fogalmaztad? Tehetetlennek? - még ha nem is mondta ki, vélhetőleg erre gondolt. Vagy ha nem, úgyis kijavít. Én sem vagyok tökéletes, a szókincsem még korán sem az igazi, ahhoz képest, hogy a világ összes nyelvét ismerem. Kivéve az óénokit, de hát… - És az én irathalmom is csak halmozódik. Minél több az anyag és a tudás, annál nagyobb hatalma van a Mennyek országának is - mosolygom lelkesen.
Igen, sokan lebecsülik a munkámat, ezzel gond sincs. Tudom, hogy hol a helyem a világunkba. Nem vagyok több, mint egy rangtalan angyal. Feladatom nem sok, mégis fontos. Ezt tudom, a tudás, mellyel Atyánk megáldott előnyére válhat bármelyik testvérem számára. És én szívesen állok bármelyikük rendelkezésére.
- Ühm. És a családtagjai? Esetleg ott nem kötött valaki paktumot egy démonnal? Ezáltal tudomására is juthatott volna, hogy a család egyik tagját egy angyal őrzi - vakarom meg államat, miközben ajkaimat sebesen rágcsálgatom. Ez is egy vonal, de meglehet, hogy már rég elindult rajta. - Szóval épp visszaindult volna. Vajon erre az alkalomra várt volna? De miért? Mert talán tudja, hogy ilyenkor kevesebb figyelem is összpontosul reá. Az ember nevét meg tudnád mondani? Az alapján be tudom azonosítani, hogy melyik angyalról is van szó - számára talán nem fontos, viszont nekem annál jobban.
Sokan azt sem tudják, hogy vannak úgymond üldözőik. Egyszer kinézte magának egy démon és kergeti a világon át. Legtöbb testvéremnek fel sem tűnik ez és amíg az esetek nem fordulnak veszélyesbe magam sem szólok nekik. Ez az isteni törvény, mely ellen nem fogok tenni.
Viszont, hogy ezt nem láttam?
- Ühm, egy kezdetleges civilizáció épít hasonlókat a Föld egy másik kontinensén. Esőerdőktől védett helyen. Viszont ott még csak angyalok bukkantak fel, kik segítenek az embereknek a fejlődésben. Inkább csak énoki rúnák találhatóak ott. Ehhez hasonló - ajkamat rágcsálva fordulok szembe a polcaimmal. Láttam-e ilyet, láttam-e… oh, hogyne láttam volna.
- Szfinx egyik szemének belsejébe véstek bele hasonlót. A feje neki is üregesnek hat. Vagyis trükkös üreges is, és nem is. Azt az egyik leviatán őrzi, azt hiszem Sethnek hívatja magát. De ő nem áll kapcsolatban démonokkal, sem angyalokkal. Ahogy elnézem igen elszigetelten tevékenykedik - adom a lány tudtára remélve, hogy ezzel tudtam számára segíteni. Az idő sürget minket. Egy társunk bajban van.
[You must be registered and logged in to see this link.]
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Szept. 06, 2018 4:30 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


Ophilia & Jaesa


 


Az, hogy tollat ragadva a világ eseményeit papírra vessem, jelenleg elképzelhetetlen számomra. Minden bizonnyal más lenne a helyzet akkor, ha erre a célra lettem volna teremtve. Akkor az nem jutna eszembe, hogy fegyvert ragadva démonokat kergessek keresztül a sivatagon, vagy ott, ahol épp szükséges. Ha most kellene szakmát váltanom, úgy érzem, teljesen el lennék veszve. Eleinte biztosan, bár tény, bőségesen lenne időm beleszokni új munkakörömbe. Nem, erre inkább nem gondolok! Örülök, hogy úgy segíthetek testvéreimnek és a világnak, ahogyan jelenleg.
- Tudom, hogy ez az otthonom, viszont még mi is képesek vagyunk elszokni a békétől, ha túl sűrűn küldenek a földre. Az állandó munka mellett szükségem lenne némi időre ahhoz, hogy kitaláljam, mihez kezdjek a hirtelen jött szabadidővel. Még szerencse, hogy ezen most nem kell agyalnom – nevetem.
Ezzel sokan vitatkoznának. Egyesek szerint jobb lenne, ha nem lenne dolgunk, viszont ha engem kérdez valaki… A cél nélküli angyal olyasmit tehet, amit nem feltétlen szabadna. Jobb, hogy van mivel lekötni magunkat.
- Amennyire meg tudtam állapítani, elpusztult. Az erejéről nem tudtam meg sokat. Többet futottunk, mint harcoltunk, az azonban biztos, hogy valamilyen módon rám tudta uszítani a krokodilokat – gondolkodom hangosan – Mintha valamivel még próbálkozott volna, de nem adtam rá neki elég időt.
Az Ophilia által nyújtott információkra kezdek összpontosítani. El akarom raktározni, amit csak lehet. Amire képes vagyok. Túl sok időm nem lehet, mielőtt az elrabolt angyalnak baja esne, éppen ezért örülök annak, hogy irattárosunk ennyire felkészült a világ eseményeit illetően. Úgy tűnik, nem hiába lát annyit, amennyit. Ő itt tanul, én pedig odalent, de első gondolatunk jóformán ugyanaz annak hallatán, hogy egy őrangyalról van szó.
- Ezt a vonalat már ellenőriztem. Sajnálatos, de az elfogott angyal védence az elrablása előtti napon hunyt el. Az idős kor magával ragadta, így ezen a szálon nem tudok elindulni. Testvérünk épp visszatérésére készült, amikor az eset történt – magyarázom.
Amíg Ophilia tovább kutat, én az előttem lévő tekercsekre vetek egy pillantást. Sebesen olvasom a rá rótt sorokat, valami érdekes, vagy feltűnő után kutatva a hétköznapi információk között, úgy tűnik, feleslegesen, hiszen a legérdekesebb dologra társam akad rá. Fejem felkapva lesek rá, könyökölve a korábban kitekert irat mellett. Szemeim izgatottságtól csillognak, amikor a rúnákat említi. Lehet, hogy máris megvan? Helyemről felpattanva vetek pillantást a mutatott rúnákra. Ugyan minddel még nem találkoztam, a csapdával már volt szerencsém találkozni. Selejt munka, ha mondhatok ilyet.
- Láttál még hasonlót valahol? Ez a hely jó rejtekhely lehet, de nem repülhetek a földre anélkül, hogy más helyeket nem vennék figyelembe.
Pedig már mennék. Oly sebesen szállnék, ahogy csak tudok, hogy mihamarabb ellenőrizzem a kócerájt, de nem szabad elkapkodni semmit. Ha az a hely nem az általam keresett fattyúé, akkor felesleges köröket rónék a Menny és a halandók világa között. Kénytelen leszek nyugton tartani a hátsó felem, legalább addig, amíg még egy-két hely szóba nem kerül, már ha akad hasonló.


reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Ophilia


Mennyország - Irattár Mektupp
☩ Történetem :
☩ Reagok :
773
☩ Play by :
Blake Lively
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Aug. 20, 2018 6:25 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


To Jaesa
You don't choose your family. They are God's gift to you, as you are to them
[You must be registered and logged in to see this image.]
Megsértett megjegyzésére felkapom a fejemet. Enyhén összevonva a szemöldökömet tekintek rá. Ajkaimat értetlenül nyitom szét, hiszen teljes mértékben nem értem, hogy miért is kellene megsértődnie. Haragudni? Egyáltalán bármilyen érzelmet kiváltani a másikból. Ez számunkra teljesen… Létidegen?
Igen, azt hiszem, hogy ez a helyes szó rá, de miért lét, akkor miért nem élet? Vagy halál? Oh, az emberek alig pár évezrede élnek, túl sok kifejezés teljesen… ismeretlen számomra.
- Ez csak természetes, hiszen te egy harcos vagy, én harcolni nem tudok. Az én dolgom az emberiség történetek leírása, ehhez nyilván te nem értesz - értek vele egyet, kissé még mindig ráncolva a homlokomat. De aztán csak legyintek egyet, derűs mosolyom visszatér arcomra és haladok is tovább, akkor.
Miközben helyet foglal kedves csevelybe kezdünk. Hangom is derűs, kedves. Nevetésem csilingelő, jókedvemből lefaragni nem tudhatna.
- Holott az életünk sokkal lassabban forog, mint az embereké, de vigyázz. Idefent sem unalmas az élet, mégha néha annak is tűnik. Ez az igazi otthonunk - mosolygok rá kedvesen. - Az otthonod pedig soha nem lehet unalmas, még egy harcosnak sem, akkor sem, ha itt béke van és szeretet. Tudod, hogy nem azért harcolsz, mert élvezed, hanem, hogy békét teremts az emberek között - olykor a démonok ellen.
Sok angyal képes még mindig hibába esni ezzel kapcsolatban, de sokan rájönnek tévedéseikre. Az idő nekünk dolgozik. Fiatal a világ, az angyalok is. Bármennyire is tökéletesek az emberek, és mi magunk is, egy-két hibánk nekünk is akad.
- Oh, szóval sikerült legyőznöd! - örvedezek. Egy idegi figyeltem a harcukat, de a föld másik részén máshova is figyelnem kellett. - Nem is vártam mást, főleg nem, hogy itt vagy. S mi lett a démonnal, elpusztult? Mi volt az ereje? - róluk oly keveset tudok, pedig oly sokat kellene.
Minden információ, mi itt elhangzik, elraktározom agyam egyik rejtekébe. Később is lesz időm leírnom őket, figyelmem most minden pillanatra Jaesa-é.
Közben azonban információkkal halmozom el őt, ahogy ő is engem.
- Szóval őrangyal… Mh - lépek egyet távol tőle, végignézve a szekrényeken. - Lehet köze, ahhoz, akit őriz? Úgy értem a démonnak? Mindig oka van annak, ha egy őrangyalt akarnak eltávolítani posztjáról, legtöbbször a lélek az, amit őriz. Tiszta, s mint olyan értékes a pokol számára - számat harapdálva gondolkozom. Agysejtjeim járnak, számtalan iratot a pocokról a hátam mögé hajítok.
Majd áttérek egy másik polchoz, a terem másik végébe. Mintha, mintha nemrég láttam volna valami érdekeset. Rejtekhely. Őrangyal. Démon.
- Nemrég kezdték el építeni a Nimrud kaput - tudatom a harcossal. - Annak az alapzatába számos rúnát véstek bele, nem énoki nyelven, feltehetően démonok készítették, vagy olyan emberek, kik démonokkal állhatnak kapcsolatban - reppenek vissza a harcoshoz elé téve egy listát, amit innen fentről láthattam. Számomra ismeretlenek a rúnák, talán ő felismerhet egyet-kettőt. - Ha jól sejtem, ez angyalcsapda, még ha gyenge, akkor is - mutatok rá az egyikre. - A kapu még épül, de sose értettem, hogy miért üregesre készítik el - csóválom a fejemet.
[You must be registered and logged in to see this link.]
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Aug. 18, 2018 10:50 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


Ophilia & Jaesa


 


Ophilia nevetése megnyugtat. Ezek szerint nem vette rossz néven, hogy így jelentem meg előtte. Hogy is mondjam… A tény, hogy harcra készen léptem be ide, olyan érzést kelt bennem, mintha nem adtam volna meg a kellő tiszteletet ennek a helynek. A tudás tárházának, ahol fegyverek helyett a szavaké a főszerep. Bocsánatkérésére adott magyarázatán elnevetem magam. Ebben van valami, be kell ismernem, mégis, nyugodtabb vagyok így és nem került sokba, csupán egyetlen szóba.
- Kár lenne ezen megsértődnöm, az a dolgod, hogy tudj olyanokról, amikről én nem. Ez viszont nem jelenti azt, hogy megfordítva nem igaz – mosolygom.
Nem kell engem győzködni, helyet foglalok az egyik kényelmes ülőalkalmatosságra, amint megemlíti. Szárnyaim enyhén megemelem, hogy fehér tollaim ne súrolják a padlót. Nálam ez ösztönös. Bármit teszek, nem szeretem, ha szárnyam vége a földet söpri. Odalent, az emberek között, túl sok kosz kerülne rá. Egy angyal ügyeljen a megjelenésére, legalább a szárnyaira, ha másra nem. Persze nálam ez nem egyenlő azzal, hogy félnék bepiszkítani a körmömet. Ha meg kell tenni, hát meg kell tenni. Atyánk erre találta fel a vizet, nem arra, hogy megigyuk.
- Amióta sűrűbben vagyunk leküldve, ellenemre van a tétlenség. Valamivel mindig le akarom foglalni magam, az, hogy idefent lessek és várjam a következő küldetést… Unalmas. Az vált a pihenésemmé, hogy itt anyagot gyűjtök – ismerem be.
Legutóbbi küldetésem emlékére akaratlan elnevetem magam. Meglehetősen érdekes helyzetbe kerültem annak köszönhetően, holott nem volt több mint egy mindennapos fogócska. Nem is olyan mindennapos, hiszen valahányszor visszaemlékszem rá, jó kedvre derít.
- Én lettem a legerősebb krokodil a Nílusban – vigyorgom büszkén, magasra szegett állal – Egy démont kergettem. Fogócskáztunk a sivatagban, átszeltük az egészet, végül a folyóban kötöttünk ki, ahol valahogy rám eresztette a krokodilokat. Miután megküzdöttem velük, elkaptam és megetettem új barátaimmal – mesélem el röviden a történteket, amíg ő a nekem szükséges tekercseket keresi.
Itt az ideje figyelmesen hallgatni. Mialatt Ophilia összefoglalja a lényeget, néha bólintok egyet, jelezve, hogy nyugodtan folytathatja a mesét, még tudom tartani a lépést felfogásommal. A felém nyújtott tekercseket elveszem és szét is tekerem, beleolvasva azokba. Részletesebben majd akkor fogom, amikor az angyal befejezi tájékoztatásomat. Nem mondom, hogy sok időm van, hiszen nem ártana sietni, de a későbbiekben hátrányomra lehet, ha most megosztom figyelmem. Egyszerre egy dologra koncentrálok, ami, vagy aki jelenleg, kedvenc irattárosom.
- Sajnos fogalmam sincs. A hallottak alapján, az angyalnak nem volt sok ideje a segítségkérésre. Abból kiindulva, hogy egy őrangyalt vitt el, vagy nem túl erős, vagy nem a csaták démona – kezdek el hangosan gondolkodni - Több bajom lehet a megtalálásával, mint az elintézésével. A gond az, hogy az időm minden bizonnyal véges. Ezért van szükségem annyi információra, amennyit itt találni. Térképekre és minden egyébre, hogy annyira megismerjem a helyet mielőtt odamegyek, amennyire lehet. Amint odaérek, nem lesz sok időm a terep felfedezésére. Minél többet időzöm, annál könnyebb felfedeznie jelenlétem és kellemetlen döntéseket hozhat.
Fejem néhány pillanatra hátra hajtom, hogy megemelt szárnyaimat érintse. Szemeim lehunyom egy másodperc idejére, majd előre dőlve újra az angyalra nézek. Részemről folytathatjuk. Előbbi magyarázatom során hallhatta hangomból, hogy legszívesebben már úton lennék. Az ehhez hasonló küldetések ugyan izgalmasabbak, mint az átlag, ugyanakkor sokkal nagyobb ára van a hibázásnak. Az időhúzás is egy hibatényező.


Ajánlott tartalom
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett TagjainkFajaink létszáma



●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 40 felhasználó van itt :: 7 regisztrált, 0 rejtett és 33 vendég :: 2 Bots

• Fajaink száma •
Arkangyal
2/2
Leviatán
8/6
Angyal
1
Démon
13
Bukott Angyal
3
Ember
2
Félvér
3
Harcos Angyal
5
Vadász
6
Nephilim
6