Omnen dimittite
spem, o vos intrantes!
Staff, és tagok által keresett karakterek

 
• Metro állomás •
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Raiden


Metro állomás - Page 2 E6c9cd2a704c936808244237c4f0b264
☩ Történetem :

Metro állomás - Page 2 ImhyORe
Welcome to the wild no h e r o e s and
v i l l a i n s
we've only begun
so Pick up your weapon and f a c e it
There's B L O O D on the crown,
Metro állomás - Page 2 CqPr1KH
☩ Reagok :
158
☩ Rang :
₰ Michael's EX Iphraem
☩ Play by :
₰ Jason Momoa
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Júl. 06, 2020 1:36 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


(+18)
250
Szó
we finally meet  again

@Belphegor   && @Anael && Raiden  


Várom, hogyan fog cselekedni. Kezemben szorítom a pengém markolatát, s pillantásom szúróan mérik végig a démont. Nem hatnak meg gyermekded szavai, sem viselkedése. Fogalmam sincs a nő kilétéről, hiába fordítja felém arcát, hiszen nem látom az, mert vér borítja. Így inkább vagyok a démonnal elfoglalva. Bukott angyal nem okoz gondot, főleg, hogy a megmentésére siettem.  Amig velem van elfoglalva a nő, bukottnak lesz ideje erőhöz kapni. Démon mozdulataira jobban kell figyelnem, várni hátha támad.
- Hmm.. Félsz? – Mosolyodom el elégedetten. Most biztos jön valami nagyra törő beszólása, de gyáva. Fél egy komoly ellenféltől.
-Jaj ez kínos.. – Sziszegek. Elmosolyodom aztán, s végig mérem.
- Lucifernek tisztelegtem ezzel, ne aggódj nem neked. – Attól még, hogy test, mit formáltak neki, vagy lopta, hiszen nem tudhatom éppen kinek a testével él éppen, még a sötétség tombol benne.
Közelebb jön hozzám így a nőt már teljesen el is felejtem, kit pépé vert. Méreget. Majd faszt méregetve neki dől az oszlopnak. VÁÓÓÓ TŰŰŰŰZ AZTA!! Megforgatom a szemem.
- Arany anyám! – köpve röhögöm el magam. Miféle átkozott szólás ez?
- Ha kezdelek, menj… - Fordulok felé, s indulok el oda s emelem meg angyal pengém a torkának szegezve. Nem vágja meg, éppen csak finoman. Szemébe nézek.
- Vagy eltűnsz, vagy elvágom a torkod és a formás kis tested, amit loptál teremtettek, le is szarom…PUFFF már csak annyi lesz. – Mondom. – Nem akarod Michael Iphraem haragját kivívni.. – Suttogom, de nem túl halkan, így a bukott is hallhatja, ki vagyok. Az most nem számít, hogy hazudok, hiszen erről nem tudhat.





○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



Oh, Death, Well I am Death, none can excel, I'll open the door to heaven or hell.
Oh Death

reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Online
Belphegor


Metro állomás - Page 2 GadHg7Q
Metro állomás - Page 2 Zy5ntJX
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
932
☩ Rang :
Viszály Tanácsadója
☩ Play by :
Jenna Coleman
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Júl. 04, 2020 7:37 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next



Anael, Raiden & Belphegor


K
issé elharapózik a helyzet miután az arcomba loccsan a szenteltvíz, mocskos egy húzás, de mit is várhatnék egy ilyen szárnyaszegett angyalkától. Ám mikor meghallom, hogy miért is lett az ami, kissé megbotránkozom és kinyilvánítom a sajátos véleményemet, miszerint jobb lett volna neki a pokolban születni. Az angyalok meg a rühes szabályaik, ne már! Szavait hallva csak ingatom a fejem és ha kissé nem érezném át a problémáját még ki is nevetném, ehelyett újabb kérdések fogalmazódnak meg bennem.
-Ő nem szeretett téged? Meghaltál volna érte? Ért valamit, hogy te akartad őt?-kérdéseim már kissé arra fordulnak, hogy vajon nekem mire kell majd számítanom, ha egyszer összeszedem a bátorságomat és elmondom én az érzéseimet a főnökömnek?! Végül saját pengémmel vág meg a nő, bár hasamat elvéti a combomat mégis eltalálja. Mocsok módon feldühít amúgy, simán lehetett volna ez a találkozás egy beszélgetésektől csavart dolog is, erre belém köt, ráadásként az első ellenséges mozdulat is tőle érkezett... Nem fair! Nekem kelllett volna, de talán hagytam a kezdeményezést, ki tudja. Fel dobom végül a peronra, nem sokkal később én is utána ugrok, figyelem amint neki csapódik az egyik tartó oszlopnak, utána léptem és hajába marva emeltem fel hogy szemébe nézhessek. S kezem ütésre emelem, mivel nem mutat semmilyen ellenállást, így öklöm lecsap rá. Miért én fogom ki a balekokat? Rám van tetoválva, hogy gyere köss belém?
-Talán azért, mert visszavágysz a Mennyekbe, bár várj... Oda most te sem mehetsz. De képzeld csak el... Vissza kaphatnád a tollas kis kezdeményedet, mekkora buli lenne. Kihasználnád?-döntöm oldalra a fejem miközben tovább beszélek hozzá, aztán válasz kérdésére inkább a fejem fognám és szemem gurgulázna a helyén. Ehelyett megszólalok inkább.
-Most ez valami vicc ugye? Unatkoztál? Mégis miért kellett belém köt....-elakad a hangom mondandóm végén ahogy férfi hang száll felénk, így elengedem a nőt, nem érdekelve hogy mi lesz vele, felálllok és a férfire emelem pillantásom.
-Most magyarázzam el, hogy az állításod helytelen, vagy ráérek később?-szegem fel kihívóan az állam, majd megrándul a szemöldököm ahogy megpörgeti fegyverét... Lucifernél láttam már hasonlót, elfeketedik a szemem egy pillanatra, most komolyan... Miért én? Végül csak felnevetek és leintem a kezemmel.
-Nyugodj meg nagyember! A kis bukott kötött belém, de azt hiszem már megkaptam a válaszokat amik érdekeltek. Bár lehet hogy te tudod ki Ő. El is árulhatnád a nevét.-vonok vállat, tőrömet a saját nadrágomba törölve süllyeztem a csizmámba a bokám mellé. Még így lehajolva kapom el ismét a nő haját, elemelem a földtől és arccal szembe fordítom a férfivel.
-Nézd már, megjött a felmentősereg!-duruzsolom a fülébe ahogy talpra állítom. Ha sikeresen megáll a két lábán elengedem és ellépek tőle.
-Ugye nem gondoltátok komolyan, hogy plusz ellenfeleket szerzek?-húzódik sunyi kis vigyor szám sarkába ahogy meghallom azt a kis fél mondatot a férfi szájából.
-Na menj már! Angyalpengét mutogatsz felém, majd pedig jó nőnek titulálsz? Úgy gondolom az én mesterségem a megtévesztés. Hacsak nem szállt meg téged valami.-kuncogok, majd megindulok a férfi felé és ha nem tesz ellenéges mozdulatot, bizony addig merészkedek, míg körbe nem járom, mint a keselyű a halott prédáját. Hümmögök párat, majd odébb vonulok, nekidőlök az egyik oszlopnak, és ujjaimon apró tűzgolyókat villantok meg, csak a biztonság kedvéért, ha netán harcra kerülne a sor. Mert az izomkolosszus amúgy baromira nem hat barátságosnak.
-Arany anyám, szerinted ki ez a ficsúr amúgy? Kezd untatni, hogy amúgy ma mindenki bele akar szólni a dolgaimba. Először te, aztán jön a szőrös jeti, s majd gondolja ő lesz a szőke herceg fehér lovon. Tényleg baromi jó... Ti amúgy szövetkeztetek csak én nem tudok róla? Vagy ne adja a Pokol ez egy full spontán találkozás?-vonom fel szemöldököm és szabad kezemmel a combomon kezdek dobolni ujjaimmal. Egyálalán nem tetszik a helyzet. A csóka sem úgy tűnik, mint aki innen csak úgy elhúzza a bélését. Miért is érzem én azt, hogy ebből amúgy majd nem jövök ki jól?!
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Online
Anael


Metro állomás - Page 2 60d6ba3e60932cd2134f1a767c26063372f2ab1c
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
b e a u t i f u l . c r e a t u r e
Metro állomás - Page 2 TmOk
Carleigh Bay, the girl with fierce ❵


s u m m e r t i m e . s a d n e s s
Metro állomás - Page 2 Tumblr_inline_o1dcswv2cF1rifr4k_500
Czozken ❵

☩ Reagok :
75
☩ Rang :
☉ i missed it
☩ Play by :
❴ emilia 'beautiful' clarke ❵
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Júl. 03, 2020 12:45 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


☽ There is no savior

not your barbie girl • szószám: 560 • Credit:
 
Tulajdonképpen sohasem tekintettem magamra szabálykövetőként. Nem a puszta kíváncsiság vagy tudásvágy vezérelt a tetteim során, hanem a mindenség megkérdőjelezése és a vágy, hogy addig kutassam a válaszokat, hogy azok számomra megfelelőek és kielégítőek legyenek; azonban ezeket az esetek többségében sohasem leltem meg, mert többre vágytam. Bűn? Sohasem tudtam erre ekképpen tekinteni.
A kérdését követően, ajkaimat lebiggyesztve ráztam meg fejemet.
– Ő… Nem volt más, mint az utolsó nyavalyás kereszt… – Finoman ívelt vállamat könnyedén vontam meg, ahogy feltekintve rá beismertem magam előtt is az igazságot. – Meglehet, hogy igazad van. – A legtöbben viszolyognak dolgoktól és érzésektől… Mert tudat alatt tudják, hogy talán… Erre vágynak és ez megrémít mindenkit. A kínzás gyötrelme egy napon édes kínná válhat, amelytől ha megszabadulunk, bele pusztulunk. Milyen kegyetlen! Örök börtön.
Nyekeregve, legszívesebben talán megadva magamat a föld vonzásának, hanyatlottam volna vissza a földre, azonban büszkeségem túl mutatott ezen, ezért daccal vegyített fájdalommal céloztam meg a hasát. Elvétettem. Nem lepett meg.
Nyekeregve, legszívesebben talán megadva magamat a föld vonzásának hanyatlottam volna vissza a földre, akár az eltiport virágszál, azonban a büszkeségem túlmutatott a megalázkodáson, ezért daccal vegyített fájdalommal megcéloztam a hasát, azonban csak a combját sikerült valamelyest elcsípni. Elvétettem.
– Egy kicsit meglehet, hogy berozsdásodtam… – Vallottam be őszintén elvégre több évszázada nem éltem és nem is élhettem egyik képességemmel sem; mivel pedig mindig is az emberek közé vágytam, ezért igyekeztem annyira tompítani az érzékeimet és az erőmet, hogy idővel szinte el is feledjem, hogy léteznek – olykor huzamosabb időre is sikerült, azonban a tükörből visszapillantva ugyan az pillantott vissza rám évtizedekkel később is. Mindeddig meghúzódva és visszavonulva éltem az életemet, békésen tettem-vettem a mindennapjaimat és azt csináltam, amihez értek és amire teremtettek: gyógyítottam – távolról figyeltem az orvostudományt és a világ fejlődését, melynek előrehaladtával számtalan esetben én mégis visszafordultam a természethez.
Azonban az események kéretlen gyorsasággal kellemetlen fordulatot vettek; kezeimet széttárva vártam az érkezését, mintha egy kissé talán vágytam is volna rá, hogy valaki a maga sajátos módján, de vissza rázzon az életbe, mert talán már meguntam a jóságos – volt – angyal szerepét. Könnyedén ragadott meg, karmai egészen belevájtak a nyakamba, jéggé vált ujjaim a csuklójára fonódtak, mindhiába. Hátam a peron oszlopán csattant; a gerincembe nyilalló éles fájdalom szinte ketté hasított, s ízekre szaggatott, ahogy levegőért küszködve próbáltam könyökömre támaszkodni. Reménytelenül. Mostanra kócos, barna hajamba markolva rántotta hátra a fejemet.
– Miért vezekelnék? – Olykor, talán bántam. Olykor, talán sajnáltam. Olykor, talán fájt. De sohasem éreztem, hogy rossz döntéseket hoztam volna meg az életben. Következő ütése az arcomat érte; nem volt gyöngéd sem kedves. Szemöldököm hasogatott, kéretlenül jelezve, hogy ez később még jobban fog fájni. – Mert unatkoztam? – Kérdeztem érdeklődve tőle és magamtól is egyaránt; jómagam sem tudtam volna pontosan megmagyarázni, hogy mi végre is gondoltam azt, hogy ebbe bele kell mennem. Talán, egykori erélyességem vezetett ehhez? Vagy Isten kifürkészhetetlen útjai? Haha. Egészen biztos, hogy nem, mert az élet csúf, torz tréfát űzött velem. A fejemben, mintha a világom teljesen szét esett volna; egyszerre csak elmémben nyomasztó zsibbadság keletkezett, amely egyre csak azt kántálta, hogy ez nem lehet Ő – biztos csak bevertem a fejemet, amikor az oszloppal közelebbi viszonyba kerültem vagy, amikor ökle lecsapott rám nem is olyan sokkal korábban.
– Úgy van, keress inkább egy méltóbb ellenfelet… – böktem az idegen felé rendületlenül bízva abban, hogy ez csak hallucináció. Imádkoztam érte. Az oszlopnak támasztva hátam, megpróbáltam lassan egyre feljebb küzdeni magamat. – Vagy szúrj le azzal. – Nyögtem elhalóan immáron felemelve fejemet, hogy jómagam is szembesüljek a kéretlen igazsággal.



reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Raiden


Metro állomás - Page 2 E6c9cd2a704c936808244237c4f0b264
☩ Történetem :

Metro állomás - Page 2 ImhyORe
Welcome to the wild no h e r o e s and
v i l l a i n s
we've only begun
so Pick up your weapon and f a c e it
There's B L O O D on the crown,
Metro állomás - Page 2 CqPr1KH
☩ Reagok :
158
☩ Rang :
₰ Michael's EX Iphraem
☩ Play by :
₰ Jason Momoa
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Júl. 02, 2020 6:42 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


317
Szó
we finally meet  again

@Belphegor   && @Anael && Raiden  


Adexel látogatása után csak bolyongtam. Fejemben visszhangoztak a szavait, amit mondott. Talán megbolondult, vagy talán tud valamit? Minden esetre érdekesnek találom, s furcsának is egyben. Nem tudom mit gondoljak. Egyszerűen be akartam járni a terepet, hogy lássam még is milyenek a vadászok erre. Meg figyelem az embereket, hogy hogyan viselkednek. Talán vannak itt olyan gyermekek, kik még nem láttak természetfelettit? Mesés hely lehet az emberek számára.

Bejutásom se volt egyszerű, meg dolgoztam azért, hogy itt lehessek a városban. Miért ide? Mai napig nem tudom, talán vágyom rá, hogy megtaláljam őt, hiszen tudom itt él. Olyan lenne most, mint egy töltet nekem. Kis gödröcskéi hiányoznak. Sötétség eljövetele után elvesztettem mindent, mi fontos volt nekem, s vágyom arra, hogy visszaszerezzem.

Hangokra leszek figyelmes az állomásnál. „Szóval a cuki kis angyalka megunta, hogy szót fogadjon...” hallom egy női hangot, majd kacajt. Metafora lenne? Vagy egy angyal bajban van? Lépteim sebesebbek lesznek, de nem feltűnően. Megállok, hogy újra felmérjem, merről jön a hang.
Most érdekesebb mondat hagyja el a száját a nőnek. „Lehet jobban jártál volna, ha démonnak teremtenek. Minket nem köt annyi szabály” Egy démon.
már majdnem ott vagyok.

Megpillantom őket látom, ahogyan az egyik felemeli a másikat, csak a démon arcát látom, s tétovázás nélkül vágja oda a nőt, majd hajánál rángatja fel. Felé intézi a szavait.
- HÉ, RIBANC! – Ordítok a démonnak. Vonom ki angyal pengém, amit megperdítek egyszer, hogy jól lássa, mi van a kezemben.
- Méltó ellenfeled nem akadt? – Vicsorgok rá, s még mindig nem látom a másik arcát. Tekintetem a démonén van, kinek vonásai megtévesztőek.
- Picsába, Lucifer csak jó nőket tud teremteni? – Vonom össze szemöldököm, s siránkozok, mint egy kis gyerek. Csúnya démont még nem láttam, ez valami fétise?  Az ilyen nőket meghúzni kellene, nem démonnak teremteni. Van bennem némi vissza fogottság, már rávetettem volna magam, ha nem New Yorkban lennénk. Azt se értem, hogy a démon hogyan nem fél a városban lakó vadászoktól.


//Megjött apuci Wink//



○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



Oh, Death, Well I am Death, none can excel, I'll open the door to heaven or hell.
Oh Death

reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Online
Belphegor


Metro állomás - Page 2 GadHg7Q
Metro állomás - Page 2 Zy5ntJX
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
932
☩ Rang :
Viszály Tanácsadója
☩ Play by :
Jenna Coleman
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Jún. 30, 2020 6:29 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next



Anael & Belphegor


E
lképzelésem sincs arról, hogy miért akar ennyire verekedni, hogy miért ütötte fitos orrát a dolgomba, hogy miért jó az neki, ha most szarrá szadizom... Szívesen röhögném képen, de mégsem teszem, nem teszem, viszont az arcom ahová a szentelt víz érkezett borzalmasan fáj. Ennek netovábbjaként kapja tőrömet a combjába, s rántom hajánál fogva a sínek felé. S ő zuhan, mikor földet ér elengedem és megingatom a fejem, leguggolva kérdezek tőle, hogy válasza nyomán megrökönyödés üljön ki képes felemre. Komolyan, egy pasi miatt csinálja mindezt? Kezemmel dörzsölöm meg a homlokom és elvigyorodok.
-Szóval a cuki kis angyalka megunta hogy szót fogadjon...-hangom tűnődő, aztán apró kacajt hallatok.
-Egy pasi miatt lettél az, aki most vagy? Aranyom, ez szánalmas!-mondom ki a nyilvánvalót vigyorogva.
-Lehet jobban jártál volna, ha démonnak teremtenek. Minket nem köt annyi szabály.-vonok vállat nemes egyszerűséggel és figyelem ahogy feltápászkodik. Fájdalmas hangja, ahogy kihúzza magából a tőrömet... Nos, zene füleimnek, de ezt mondjuk nem én csináltam vele. Miért nem hagyta azt ott bent? Áhh, mégis kihasználja a fegyver előnyét, már vág is hasam felé, mely elől még sikeresen elugrok, ám combomat eltalálja, így hogy meglegyen az öröme felkiáltok, röviden, mégis kissé fájdalmasan. A szerencse az egészben, hogy tudom milyen a fegyverem, azt is tudom, hogyan lehet kihúzni a csavart pengét, hogy ne fájjon annyira. Ciccegek egy keveset, majd egyik mutató ujjammal intek nemet.
-Ebben nem vagy valami jó Kedveském.-ingatom meg a fejem, majd egy határozott mozdulattal kirántom a tőrt, keveset csavarja rajta, így sötét vérem végig szánkázik a lábam hosszán.
-Hát, a válaszod elég volt a kérdésemre, de hogy elégedett vagyok-e? Nem tudom, ítéld meg te!-kuncogok, valamiért már nem érdekel a dolog... Szinte látom magam előtt a dolgot, mikor színt vallok Belialnak, és átnéz rajtam, mint az ablakon szokás. Nem biztos hogy kibírnám! A nő hátrál két lépést, majd széttárt karokkal, szinte vár rám. Sőt, szóval is buzdít... Tutira megveszett! Vagy megtébolyodott... Megőrült... Minek kell ez most neki? Szemet forgatva ugrok neki, torkát elkapva emelem el a földtől és egy laza moztulattal vágom fel a peronra, úgy határozva sodródását, hogy csúszás közben egy tartó oszlopnak csapódhasson, ha nem tudna valahogy megállni. Magam is felugrok a sínek közül és utána indulok. Nem sok időt hagyok neki, talán még fel sem tud állni, a bordája is repedhetett, ki tudja. Fölé tornyosulva emelem rúgáshoz a lábam, hogy keményen gyomrába találjak, ha nem kapja el a bokámat idő előtt, de talán nem is mozdul meg... Ki tudja. Letérdelve mellé ismét hajánál fogva húzom fel, egészen közel az arcomhoz.
-Mondd, hogy nem így akarsz vezekelni! Mert kib@szottul nem én vagyok erre a megfelelő démon.-szabad kezem ökölbe szorul és megindítom arca felé, ha nem állít meg, az ütés erejétől gyűrűmnek hála szemöldöke is felrepedhet.
-Miért? Mire jó ez most neked?-sziszegem az arcába, majd elengedem a haját és ha nincs elég ereje, feje a kőnek csapódik. Csak rázom a fejem és nem jövök rá, hogy milyen játékot űz most velem. Vajon miért lenne jó, ha péppé verném?
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Online
Anael


Metro állomás - Page 2 60d6ba3e60932cd2134f1a767c26063372f2ab1c
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
b e a u t i f u l . c r e a t u r e
Metro állomás - Page 2 TmOk
Carleigh Bay, the girl with fierce ❵


s u m m e r t i m e . s a d n e s s
Metro állomás - Page 2 Tumblr_inline_o1dcswv2cF1rifr4k_500
Czozken ❵

☩ Reagok :
75
☩ Rang :
☉ i missed it
☩ Play by :
❴ emilia 'beautiful' clarke ❵
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Jún. 28, 2020 12:37 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


☽ There is no savior

@Belphegor && Anael
fire meets fate • szószám: 516 • Credit:
 
Hanyagul vállat vontam.
– Már megszoktam. – Mikor az emberekre kellett vigyáznom sem éltem túl gyakran a szárnyaimmal, igyekeztem annyira rájuk szorítkozni, mint amennyire muszáj volt. Az embereket akartam követni, úgy akartam élni és viselkedni, mint ők – megfelelni minden elvárásnak, s ebbe nem fért bele a szárnyas élet. Azonban kezdetben, amikor mindenhová valóban nélkülük kellett mennem, nehezen szoktam meg – illetve pontosabban annak a tudatát, hogy már nincs mi megmentsen, ha úgy adódna. Idővel, megszoktam. Idővel, alkalmazkodtam.
– Nos, ez esetben… Tudok rád áldozni egy estét az időmből. – Nevettem fel; nem aggódtam, hogy egyáltalán végez velem, mert gyanítottam, hogy nem volt olyan eszköze, amellyel ezt meg tudta volna tenni, így mindössze egy számára unalmas fogócskában részesíthetem.
Az elégedett dac, amely pillanatnyi jutalmam volt, vékony ködfátyolként foszlott szét, ahogy lassan hátrálva néztem ádáz tekintetében vad lángba lobbanó, fekélyes arccal tekintett fel rám; hasonlóképpen sziszegett akár az áspis kígyó, ha fenyegetve érezte magát, miközben szitokszavak közepette lendülettel esett nekem kezében lévő tőrével, amely nem kerülte el a combomba – a vágás mélyre csúszott, úgy koncolta testrészem akár egy döglött disznó húsát a hentes, miközben ujjai karomként kapaszkodtak meg hajamban, arcom keményen csattant a sín peremén; fogaim ajkamba vájadtak, s a vér serkenve fojt végig ajkamon, ahogy el nevettem magamat. Elengedett. Egyelőre. Testem ólomsúlyként nehezedett megviselt izmaimra; ahogy négykézlábra támaszkodva felküszködtem magamat, mint egy rühös állat, aki már a végét járja – közel sem, de korántsem volt bennem annyi erő, mint amennyire szükségem lett volna. Gyenge voltam, a kezében akár egy rongybaba.
– Akarod tudni? – Tekintettem fel rá nevetve. – Az én bűnöm nem volt más, mint az irigység mindazon dolgok iránt, amelynek egy halandó birtokában lehet, de én csak távolról nézhetem. – Számunkra minden létező jó tiltott volt, s a bűnös dolgokat távolról szemlélhettük és nem volt más dolgunk, nekem őrangyalként, mint a helyes útra terelni a halandókat. – Majd jött az őrjítő vágy, hogy együtt lehessek azzal a férfival, aki a maga módján végül el is árult és, aki miatt bukottnak mondhatom magamat. – Tekintetem a távolba révedt, noha vonásaim nem rezdültek a szívem minden alkalommal megszakadt; visszavágytam azokba a boldog időkbe, amelyek nem voltak gondtalanok, de a miénk volt – csak egy kevés jutott nekünk, nem több. Milyen ironikus, hogy hiányoljuk a fájdalmat, nem igaz? Azt, amelyet okoztak pusztán szereremből. Nagy nehezen talpra kászálódtam, büszkén – nem adtam meg neki azt az örömet, hogy kiélvezze a szenvedésemet is. Parázsló szenvedéllyel izzott fel a lelkemben a harag, ahogy ujjaim a combomban lévő tőrre fonódtak, s hangos ordítás közepette, amely bezengette az egész metrót, kitéptem a lábamból, hogy egy elegáns kanyarintással a gyomrába döfjem, majd viszonozzam a szívességet és a lábát célozzam meg, amelybe bele fúrva toltam át a combján. Végzetes hibának ígérkezhetett ez számomra, ha esetleg nem dühítettem volna fel annyira, hogy tébolya vékony peremére érkezzen, akkor hát most. – Elégedett vagy a válasszal? – Hangzott fel a kérdés a részemről ezúttal. S ha komoly kárt akart bennem tenni, akkor itt volt a lehetősége; karjaimat szét tárva két lépéssel hátrébb vártam rá. Álltam a rendelkezésére. Talán, nekem is szükségem volt egy ilyesfajta adok-kapokra. – Tedd oda magad, démon! Ne kímélj! – Vért köptem a lába elé, amely még mindig patakokban folyt végig az államon.



reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Online
Belphegor


Metro állomás - Page 2 GadHg7Q
Metro állomás - Page 2 Zy5ntJX
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
932
☩ Rang :
Viszály Tanácsadója
☩ Play by :
Jenna Coleman
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Jún. 21, 2020 6:42 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next



Anael & Belphegor


A
nnyira abszurd ez a helyzet, a szitu, a partner is... Nem tudom hová tenni amúgy, még azt sem, hogy hogyan került ő ide? Mióta látóterembe került és hozzám szólt, azóta ezen kattogok, annyira pökkhendi a nő és el akarja játszani, hogy ő sérthetetlen, pedig hamar kibukik a szög a zsákból, hogy ő biza csak egy bukott angyal. Kérdésére felvonom a szemöldököm és elhúzom a számat.
-Bocsi, nem tudom, hogy eddig milyen démonokkal találkoztál, de én kimondottan utálom azt ha valaminek gyorsan vége lesz. Ha már harc, akkor legyen valami olyan amiben ott a kihívást. Veled be sem melegítek igazán.-ingatom lemondóan a kobakom, ez annyira fars így, miért kell nekem ebbe amúgy belemenni? Valójában a kisasszony harcolja ki az első mozdulatokat is, simán megoldhatnám beszélgetéssel az estét, de ő mégis a pofonokat, a vágást választja. Rendben, legyen ahogy akarod Édesem! Az angyal szóra felkapja a fejét és reagál is szépen, sunyi vigyor telepszik ajkaimra.
-Az elég cink lehet. Kétezer éve nincs repkedés? Biztosan jó erősek lettek a láb izmaid.-piszkálom egy kicsit mielőtt a sínek közé ránt magával, de pechére először ő kerül alulra. Fix, hogy ezt nem így tervezte amúgy.
-Na de kérlek, az utolsó metró már elment... A hajnali járat pedig... Még nagyon nicns itt az ideje.-vonok vállat mielőtt mellkasán érné az ütésem, így megtántorodik és hallani vélni, hogy alig kap levegőt szegény.
-Bocsesz!-vigyorgok kajánul a képébe és megengedek magamnak egy kis kuncogást, míg nem könyöke nem talál bele a torkomba, miszerint megoldja a problémáját, tőrömre nem tart igényt. Míg én egy pillanatra torkomhoz kapok, hogy a puha porcot elengyengessem a nyakamban, ő teli talppal mellkason rúg, úgy isten igazából, még egy kicsit meg is tántorodok és színpadiasan oda kapom kezeimet, így nem látom, hogy épp mire készül a bukott angyal, de a következő pillanatban fülsiketítőn üvöltök fel, ahogy arcomba szenteltvíz loccsan, szinte azonnal felhólyagosodik, még szerencse, hogy a szemem sikerült becsukni. Ahogy végig folyik rajtam a lötty úgy mar egyre több és több helyen. Le kell kapjam magamról a felsőmet, felitatom bőrömről a maradékot és közben többet sziszegek, mint egy kigyó mikor a prédáját lesi.
-Ó, hogy rohadjál meg, te kis lotyó! Tudhattam, volna, hogy nem jársz üres kézzel! Cseszd meg magad!-üvöltöm összeszűkült szemekkel, messzire hajítom a szenteltvízzel átitatott felsőmet, majd kiugrok a lány felé, éles szögben alulról indítom tőrömmel a vágást, és ha nem figyel, vagy nem lép el, hamar átszúrva találhatja a combját, miközben szabad kezemmel a hajáért kapok és ha ujjaim elmarják a tincseket, akkor biza keményen a föld felé rántom, remélve, hogy fejjel előre a sínekre zuhan. Biztos jól nézhetek ki hólyagos fejjel, legszívesebben leülnék és kifújnám magam, de ez a kis boszorkány úgy látom tartogat még meglepetéseket. De ez már valami, ilyen pimasz sem volt még velem senki. Tetszik a kiscsaj! Halovány mosoly terül szét pofimon egy pillanatra, aztán elengedem a haját és hátra lépve leguggolok mellette.
-Miért gondolod, hogy mi vagyunk a rossz fiúk? Te akkor minek nevezed magad bukottként? Miért szárnyatlanítottak?-teszek fel két egyszerű kérdést neki és próbálom elképzelni, hogy mit véthetett Ő, amiért ezt érdemelte. Sajnálnám? Meglehet!
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Online
Anael


Metro állomás - Page 2 60d6ba3e60932cd2134f1a767c26063372f2ab1c
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
b e a u t i f u l . c r e a t u r e
Metro állomás - Page 2 TmOk
Carleigh Bay, the girl with fierce ❵


s u m m e r t i m e . s a d n e s s
Metro állomás - Page 2 Tumblr_inline_o1dcswv2cF1rifr4k_500
Czozken ❵

☩ Reagok :
75
☩ Rang :
☉ i missed it
☩ Play by :
❴ emilia 'beautiful' clarke ❵
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Jún. 21, 2020 1:07 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


☽ There is no savior

@Belphegor && Anael
don't threaten me with a good time • szószám: 503 • Credit:
 
Bukottnak lenni az esetek többségében nem jelentett mást, mint megállás nélküli félelemben élni; az angyalok többsége a legtöbb bukottra inkább tekintett ellenségként, mint felebarátként a démonok javarésze pedig egyszerű áldozatként tekintett ránk – ereje fosztott kis angyal; ugyan, kit ne szórakoztatna néhány óra erejéig? Mindeddig igyekeztem a legtöbbeket úgy kerülni, mint a tüzet – nem véletlenül léteztem a magam teljes visszafogottságában, mert egyik féllel sem szívesen találtam volna szívesen szembe magam, mert bár erősebb voltam mint egy átlag halandó, azonban bármelyiküknél számtalanszor gyengébb.
– Ezeket szeretitek, nem? – Vontam fel érdeklődve a tekintetemet. A legtöbb démon – eddigi tapasztalataim alapján – kedvtelte az áldozatait teljesen mindegy volt, hogy sebesült vagy csak gyenge volt, esetleg gyermek; számukra az ilyenek megkínzása puszta szórakozás volt, hogy két gonoszság között valamivel elüssék végtelen idejüket – és a gyilkolás és kínzás mindig is szerves része volt az életüknek, mert élvezték és olyan eufóriát okozott nekik, mint amilyet más nem.
Az angyal szót hallva kissé elkomorodtam.
– Már két évezrede nem. – Ráztam meg a fejemet rosszallóan. Nem viseltem túl jól sem azt, ha ekképpen szólítottak, sem ha erre utaltak, mert az életem mindig is fájó pontja lesz, amelyet sokszor… Raidennel együtt csak kitörölnék.
A sínek közé rántom, mert hirtelenjében nem volt jobb ötletem; a földön alulra kerülve kellemetlenül nyekkenve, de hamar összeszedve tápászkodtam fel.
Keserv vegyült a mosolyomba, ahogy tekintetemet rá emeltem.
– Előbb vagy utóbb megérkezik a metró; legalább az egyikünkből matrica lesz és így TALÁN izgalmasabb. – Én nem értem volna hozzá szívesen a vezetékekhez, amelyek a lábaink alatt futottak végig. Tulajdonképpen jómagam is tudatában voltam bolondságomnak – emberi szokás, ők hasonlóképp tettek hasonlóan értetlen tetteket titkon remélve, hogy valahová csak-csak kifut, hogy a végén példálózhassanak azzal, hogy így terveztem, közben pedig mindannyian tudatában vagyunk annak, hogy nem mindössze jól alakultak a dolgok. Talán ma is így lesz. Habár a lelkem legmélyén, a zsigereimben éreztem, hogy csak áltatom magamat.
A mellkasomon váratlan ért az ütés; megtántorodtam és szűkölve vettem a levegőt – kapkodtam, hogy valamennyi a tüdőmbe jusson, hogy ellássa szervezetemet vérrel. Elszoktam már az ilyen erős ütésektől, hiszen idejét nem tudtam, hogy mikor kerültem egyáltalán ilyen kellemetlen helyzetbe köszönhetően, mert beleavatkoztam olyanba, amiben nem kellett volna – milyen angyali attitűd; évszázadok elteltével sem tettem mást pusztán a jószándék vezérletével.
– Megoldom. – Jelentettem ki makacsul, dactól felemelt fejjel; ha már belementem a játékba eszem ágában sem volt ellene ágálni, könyökömet megrántottam egyenesen a torkát célozva, majd kihasználva pillanatnyi tehetetlenségét rúgtam szívélyesen mellkason – s bár számára ez nem lehetett más, minthogy megtántorodott nekem pont elég időm volt ahhoz, hogy a sötétszín kabátomból előrántva a fiola tetejét gyorsan lecsavarjam, hogy az arcába lögyböljem a kedves barátom, Thomas Atya által megáldott szentelt vizet; előszeretettel kerestem fel, hogy társalogjam vele és mindig adott ehhez hasonló kedves útravalót – és bár az esetek többségében nem veszem hasznát, mert Portia önmagában is eléggé ijesztő teremtény tud lenni nem kevésbé akkor, ha fitogtatnia kell az erejét.


reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Online
Belphegor


Metro állomás - Page 2 GadHg7Q
Metro állomás - Page 2 Zy5ntJX
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
932
☩ Rang :
Viszály Tanácsadója
☩ Play by :
Jenna Coleman
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Május 03, 2020 11:38 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next



Anael & Belphegor


H
át ez a lány nem semmi. Mintha a fiatalabbik énemmel találkoztam volna össze. Luciferre mondom, én ugyan ez a beszólogatós akárkicsoda voltam egykoron. Önelégülten megmosolygom a dolgot, talán még fel is kuncogok szavain, de aztán hamar arcomra fagy a tevékenység. Ugyanis visszaszólni kénytelen vagyok, ez a pimasz lány megérdemli az elpocsékolt szavakat is.
-Tudod kicsikém, elárulnám én nagyon szívesen, de akkor elvenném az élét a játéknak. Keresgélj csak.-kacsintok rá és oldalra billentem a fejem egy röpke pillanatig. Aztán a lány mozdul és teljes erejéből kezemnek feszül, a csontok nem engednek hála a teremtőmnek, de azért megérzem kissé, fel is szökik a cukrom, de hagyom hogy elsétáljon a kicsike, addig én kezembe koncentrálva az erőmet tűzlabdákat dobálok felé, míg háta nem ér zsákutcába, aztán már előtte is termek és kezdetét veszi a lányos bájcsevej. Kérdezgetem, ő pedig válaszol, szemtelen pimasz módon, így hát esélyes a pofon amit kezdésnek szánok ahogy elé kerülök. Véres ajkakkal vigyorog rám, b@szki, én ekkorát tudok ütni? Egy pillanatra átfut az agyamon hogy nem kiegyenlített harc ez akkor, de gőgös szavai elűzik a józan gondolkodásom, na meg ahogy közelebb hajol...
-Bukott...-ízlelgetem csendesen a szót, emlékeimben kutatok, hogy volt-e már dolgom bukottal, de egy mozzanat sem fér a fejembe, vagy épp nem emlékszem rá. Ugyanis közel kilencezer évet tartson a fejében a nyavaja, nem én. Ez a lány lenne akkor az első?! Érdekes. Előkutatom fejem egy rejtett zugából a fajokra vonatkozó ismereteimet.
-Komolyan egy kiegyenlítetlen harc? Ebben kihívás sincsen ne haragudj.-nyávogok lemondóan és elvigyorodok miközben hallgatom, hogy mit is kellene beleírnom a nemlétező kitalált naplómba, megrázom kissé a fejem, majd utolsó mondatát hallva mégis felnevetek.
-Elég cink, hogy ANGYALBÓL is van ilyen szemtelen létforma, aki azt hiszi szavaival bosszúságot okoz.-megnyomom a szót hogy angyal miközben pillantásom el sem veszem szemeitől. Annyira silány ez így, egy apró akció, vagy bármi... De hát... Hiába akarom, ebből ma nem lesz rendes elpicsázás... Be sem fogok melegedni tőle. Unottan húzom el a számat és felsóhajtok.
-Mivel az ipse előbb utóbb kivérzik, szerintem mindegy, hogy beleugattál a buliba.-közlöm nemes egyszerűséggel, majd a nő elkapja vállaimat és a sínek közé ránt. Égnek emelem a szemem esés közben. Ez most komoly? Ő kerül alulra, nem bánom, mert nem igazán találkoznék a sínekkel. Nyekken egy nagyot aztán lerúg magáról és fölém kerekedik. Pofon csattan az arcomon én pedig felröhögök. Emelem balomat amiben tőröm fogom és vágok is a válla felé, ha eltalálom talán épp elég idő lesz arra, hogy kimásszak alóla és felállhassak.
-Ez komoly? Jobb ötleted nem volt? A sínek között?-röhögök fel kínomban és kilépek felé, elkapom jobbommal a bal karját és csavarok rajta egyet, még én is többet várnék egy bukottól.
-Szeretnéd hogy átadjam a fegyverem? Hátha kicsit kiegyenlített lenne a helyzet.-rántom közel magamhoz karját továbbra is fogva, majd tőrömet befordítva csuklómhoz mellkasába öklözök bal kézzel, az utolsó pillanatban pedig elengedem karját had tántorogjon kicsit.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Online
Anael


Metro állomás - Page 2 60d6ba3e60932cd2134f1a767c26063372f2ab1c
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
b e a u t i f u l . c r e a t u r e
Metro állomás - Page 2 TmOk
Carleigh Bay, the girl with fierce ❵


s u m m e r t i m e . s a d n e s s
Metro állomás - Page 2 Tumblr_inline_o1dcswv2cF1rifr4k_500
Czozken ❵

☩ Reagok :
75
☩ Rang :
☉ i missed it
☩ Play by :
❴ emilia 'beautiful' clarke ❵
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Május 02, 2020 10:18 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


☽ There is no savior

@Belphegor && Anael
don't threaten me with a good time • szószám: 503 • Credit:
 
– Ez esetben ennek nincs túl sok értelme. – Állapítottam meg magamban nyugodt hangszínnel inkább magamnak sem mint neki, a fiatalember felé bökve; úgy véltem, ha valakit megtámadsz vagy meg akarsz ölni az többet kell jelentsen puszta szórakozásnál vagy nyers erőszaknál – elvégre, nem a vadállatok ösztön szintjén tengettük életünket. Kissé gúnyos mosoly kúszott az arcomra, amelyet nem neki szántam, hanem az iróniának; olyan régóta éltem már itt a halandók között, hogy szinte hajlamos voltam megfeledkezni arról, hogy a démonok körében másként működtek a dolgok. Értelmetlenül, jobbára. Legalábbis számomra. Általában nem is fűztem ahhoz sok reményt, hogy megértsem… ezúttal sem, így a további kérdéseimet ennek kapcsán inkább hanyagoltam.
– Ha minden jött-mentnek el árulod, hogy van egy titkos naplód akkor… az már annyira nem titok. A helyét is elárulod? Biztosan van, olyan aki szívesen megkeresi nekem. – Nyilván csak élcelődés volt, azonban jól esett és kivételesen szórakoztatott ez a fajta kóstolgatás ellenére annak, hogy mindketten tudatában voltunk, hogy ennek a történetnek mi lesz a vége. Számomra kevésbé esélyes a happy end, ám megér egy próbát.
Ahelyett, hogy túlontúl sokáig vártam volna inkább elébe léptem és azt tettem, amire egykoron tanítottak, ha meg kell védenem magamat – és bár sohasem gondoltam volna, hogy egy szép napon szükségem lesz Raiden tanításaira, ám akkoriban úgy véltem, hogy talán egy napon hasznát veszem. Végül is… Nem egészen két évezredbe telt. A könyöke hangos reccsenéssel adta meg magát, ugyanakkor hiába fektettem a mozdulatba minden tőlem telhető erőt, amely rendelkezésemre állt, még ezzel egyidejűleg sem sikerült eltörnöm. Hihetetlen gyengének és kiszolgáltatottnak éreztem magamat. Az érzés súlyosan telepedett rám, ahogy tudatosult bennem mennyit vesztettem. Mégsem adtam fel vagy könyörögtem. helyette emelt fővel hátráltam és terelésének köszönhetően, valamint a kis játékainak hátam mégis az oszlopnak csapódott.
A számban éreztem a jellegzetes vas ízt, pofonja nyomán.
– Még mindig nem jöttél rá, démonka? – Véres mosolyom nevetésben teljesedett ki feltett kérdésem nyomán. – A legjobbak között a legrosszabb. – Búgtam cserfesen közelebb hajolva hozzá, hangomban érthetetlen jókedvvel és szemtelenséggel. – Mondanám, hogy kimetszhetnéd a szárnyaimat, de… tudod, az a bárka már elúszott… – Közöltem pajkos kacsintással rá tekintve. Nos, az életemnek azon periódusát éltem, amikor is úgy éreztem hogy lázadhatok és igenis megengedhetem magamnak azt a kegyet, hogy szemtelen legyek – egy kicsit. És pokolian élveztem. Mostanra kellőképpen belefáradtam a jóságba, az emberek segítésébe és… tulajdonképpen mindenbe. – Tudod mit, inkább biggyeszd a nevem mellé, hogy… – Bizalmasan közelebb hajoltam hozzá, miután alaposan körbe szemléltem. – Illetve, inkább a helyére, hogy "a bukott, akiét sohasem tudom már meg". – Kötöttem az ebet a karóhoz, feleslegesen.
– Egy bolond démont nem nehéz felismerni, és bár eredetileg figyelemre se akartalak méltatni jó bulinak tűnt bele avatkozni a kis programodba. – Voltaképpen ez nagyon nagy és eltúlzott vonalakban, de festette az igazságot.
És bármennyire is közel volt és bármennyire is úgy éreztem, hogy lefejelhetném ezzel meglepve, inkább úgy határoztam, hogy inkább magammal rántom az alagútba, a sínek közé. Egy kis izgalom nem árthat. Én kerültem alulra; a földön nyekkenve adta testem a tudomásomra, hogy egyáltalán nem értékelte ezt a mozdulatot és már rúgtam is le magamról, hogy fölébe keveredve visszaadjam a korábbi kedves üdvözlését.


reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Online
Belphegor


Metro állomás - Page 2 GadHg7Q
Metro állomás - Page 2 Zy5ntJX
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
932
☩ Rang :
Viszály Tanácsadója
☩ Play by :
Jenna Coleman
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Május 01, 2020 12:26 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next



Anael & Belphegor


F
urcsa lány állít meg a szórakozásban, nem is értem miért teszi, olyan jól elvoltam, elvontam a figyelmem saját kis problémámról. Tudni akartam, hogy vagyok-e még olyan gonosz, mint régen. De ha egyszer megzavarnak benne, akkor mi legyen? Egyértelműen a halandóval való randevúm ugrik a kukába és a kisasszony felé terelődik figyelmem. Még beszélgetni is elkezdek vele, bár nem sok hasznát veszem reakcióinak. Mégis válaszolok neki, csendesen természetesen. Nincs már itt egy lélek sem rajtunk és a halandón kívül.
-Nem gondolom gyengének magam, de nyilván nem vagyok a legerősebb.-vonok vállat ugyan azzal a tendenciával, mint a jégszemű velem szemben. Bosszantó, hogy csak így megzavarják a démont mikor éppen el van havazva a munkájával. Ugyanakkor érdekelne, hogy ki az aki közbe szólt, ám használható válasz nem érkezik rá. Most akkor hívjam idegennek, ribinek, mert csaj, vagy hogy a nyavajába szólitsam? Kérdőjelek kerülnek a fejem fölé.
-Hogyne számítana, kellene egy név, amit a titkos kis naplómba jegyzek, ha véletlenül feldobod a talpad.-vigyorodok el miközben tőrömet pörgetve sétálok felé, ő hátrál, de nem látok rajta rémületet. Érdeklődve fürkészem, hogy mi lehet ezzel a célja, de nem állok meg, folyamatosan haladok felé, akkor is amikor ő már a peron szélén áll csak meg. Miért csinálod ezt? Egy rövid pillanatra állok csak meg, hogy aztán szinte egyszerre induljunk egymás felé, előre nyújtott kezei kissé elterelik a figyelmem, csak így eshet meg, hogy elkapja csuklómat, a vállamat, és kifeszítve karomat rúg a csuklómra akkorát, hogy a csontok is bele reccsennek. Tuti, hogy nem halandó! Felszisszenek és agyamra vörös köd telepszik. Hát akkor nem teketóriázik sokat, térjünk a lényegre? Ő akarta. Hagyom hogy elsétáljon előlem, lerázom a karom, bizakodva tapasztalom, hogy a csontok még nem törtek el, helyes, különben elég rosszul festene a dolgom. Nem hiszem el, nem lehetne nyugtom egyetlen egy estére sem? Szemem őrült forgásba kezd egy pillanatra, a lányka még mindig mozgásban van. Csendesen felkuncogok, csak nem fél?! Felsóhajtok de nem lépkedek utána. Szemeim sötétre váltanak miközben démoni vigyor kúszik pofimra. Vissza csúsztatom tőrömet a cipőmbe, csak egy pillanatra hunyom le szemeimet míg koncentrálom az erőmet ujjaimba, bár csak egész haloványan, hiszen a buktatóim elég nagyok. Apró pici tűrgolyók jelennek meg ujjaim hegyén, egyesével küldöm a lányra őket, megfelelő pozícióba kerítve ezzel, hogy háta az egyik támasztó oszlopnak csapódhasson. A következő pillanatban pedig már előtte állok és tenyerem csattan az arcán.
-Mi vagy te?-fogom ujjaim közé az állát és úgy tartom fejét hogy szemeimbe kelljen néznie.
-Hogy hívnak?-kérdezek ismét és lökök egyet ujjaimmal rajta ahogy elengedem állát, az sem érdekel ha feje az oszlopnak csapódik. Észre sem veszi, de közben tőröm hűvös fémje a torkának szegeződik.
-Csicseregj nekem, mi járatban vagy erre? Hogy ismertél fel?-sziszegem arcába és kellő időt hagyok neki, hogy válaszolhasson, ellentámadjon, bármi. Eldöntöttem, hogy bemozgatom vele izmaimat, aztán haza térve szétcsapom az edzőtermet még.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Online
Anael


Metro állomás - Page 2 60d6ba3e60932cd2134f1a767c26063372f2ab1c
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
b e a u t i f u l . c r e a t u r e
Metro állomás - Page 2 TmOk
Carleigh Bay, the girl with fierce ❵


s u m m e r t i m e . s a d n e s s
Metro állomás - Page 2 Tumblr_inline_o1dcswv2cF1rifr4k_500
Czozken ❵

☩ Reagok :
75
☩ Rang :
☉ i missed it
☩ Play by :
❴ emilia 'beautiful' clarke ❵
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Ápr. 29, 2020 10:40 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


☽ There is no savior

@Belphegor && Anael
911 by ellise • szószám: 476 • Credit:
 
A legteljesebb nyugalomban álltam meg párosuk mögött; egy olyan bukottként vetettem rájuk fagyott tűzben égő jégszín tekintetemet, mint akinek nem volt semmi vesztenivalója, hiszen… Isten halott, továbbá az angyalok és démonok a téboly küszöbén egymás, valamint saját vérüket ontva vigadtak a semmiért. A halandó csak feküdt önön vérében a halál küszöbén fürdőzve – már csak egy kevés kellett… Talán belőlünk is ez hiányzott; a félelem iránt tanúsított alázat mindeddig feledtette velünk a tombolás és fékezhetetlenség vágyát és most, hogy nem volt semmink mindez már nem jelentett semmit. Szabadnak kellett volna lennünk, mégis inkább rabok voltunk. Elvesztünk.
– Ennyire gyengének gondolod magad, hogy más csak úgy játszhat veled? – Ujjaimat egymásba kulcsoltam, tekintetem értelemmentesen függesztettem rá. – Bár, igazad lehet ám ez még nem jelenti azt, hogy nem történhet meg. – Vállamat hanyagul vontam meg; butaságnak véltem azt gondolni, hogy ha valaki játszik valakivel egy nagyobb és erősebb harmadik nem fog közbe avatkozni csak úgy… szórakozásból, hogy legyen mivel elütni végtelennek tűnő idejét. Ebben a harcban sajnos jó előre tudtam, hogy nem én vagyok az a bizonyos nevető harmadik, azonban nem is ez volt a célom, hanem a halandóról elterelni a figyelmét, ám hogy valóban ez volt a célom, ezt még Én is megkérdőjeleztem.
– Számít ez bármit is? – Az ő helyzetében nem hinném, mert amennyiben erősebb valaki lennék, úgy talán nagyobb kihívásra lelne bennem és már csak azért is megpróbálna felülkerekedni, mint egy igazi bajkeverő, azonban a terve egy fikarcnyit sem módosulna az eredetem végett, míg ha egy gyengébb ellenfélként tekint rám az számára megint csak nem jelent többet és megint csak nem változtat semmit az eredeti tervén, mert az este folyamán ezáltal két legyet üt egy csapásra – eljátszadozott a fiúval, most velem, majd megöl engem, aztán a fiút; vagy nem.
Miközben közeledik felém lassan hátrálni kezdek, nem a félelemtől, hanem egy előnyösebb pozíciót kerestem, mint mondjuk a metróperon. A szélén megálltam, ahogy a hangosbemondó már sokadjára is bemondta, hogy kérjük távozzon a széléről. A kezét figyeltem, ahogy játszott a tőrrel – szemmel láthatóan értett hozzá, azonban én is tanultam egynéhány dolgot egykori kedvesemtől.
Kezemet öntudatlanul magam elé emeltem, miközben figyelemmel kísértem a mozgását; az achillesét kerestem, mert mindenkinek volt valami olyan pontja, ahol könnyebben támadható. Tulajdonképpen minél hamarabb szerettem volna lerendezni ezt az egészet, s eltűnni a helyszínről – és bánatomra – bármennyire is figyelmen kívül akartam Őket hagyni, sajnos nem ment. Fejemet finoman megrázva koncentráltam rá. Minden mozdulatát éles tekintettel követtem, hogy a kínálkozó pillanatot kiválasztva lépjek előre, mely nem is váratott sokáig magára: egymás felé közeledve hamarabb léptem ki, mint ahogy mozdult volna, így ujjaim a csuklójára fonódtak; a legerőteljesebben rántottam rajta, miközben már kezem a vállát támasztotta, így kifeszített csuklója védtelen volt a rúgás ellen, amely hangosan reccsenve adott hangot nemtetszésének.
– Vagy szólj, ha már kitaláltad. – Hátrébb lépve engedtem el, kezemet továbbra is magam előtt tartottam, s igyekeztem figyelni arra, hogy még véletlenül se kerüljek zsák utcába, így folyamatos mozgásban voltam.

Ajánlott tartalom
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 9 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett TagjainkFajaink létszáma



●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 27 felhasználó van itt :: 5 regisztrált, 0 rejtett és 22 vendég :: 1 Bot

• Fajaink száma •
Arkangyal
2/2
Leviatán
7/6
Angyal
1
Démon
14
Bukott Angyal
4
Ember
4
Félvér
4
Harcos Angyal
4
Vadász
5
Nephilim
7